Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-31 / 300. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljete

k ! SZLOVÁKIA KONHUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1S63. október 31. csütörtök ® 30 fillér ® XVI évf. 300. szám r 9 inanyajun Az idén a járási és helyi szervek, mind a pártszervezeteik, mind a helyi nemzeti bizottságok Tengeteget tesznek az őszi betakarítás, szántás-vetés sikeréért. Megnyugtató ez, hiszen az idejében megmunkált talajba vetett búza nagyobb hektárhozamot ígér, mint a kései. És búzára, kenyérgabonára igen nagy szükségünk van. A nagyobb termés érdekében tehát elsősorban fokoznunk kell a hektárhozamokat, mert túl solk parlagon heverő szántónk nincs, hogy ezúton tudnánk több kenyérgabonát termeszteni. De talán mégis! Az utóbbi hetekben, válaszul a CSKP KB ülésének határozatára, sok faluból érkezett jelentés: „Űjabb 50—100 hektár eddig keveset, vagy egyáltalán semmi hasznot nem hozó földet vettünk művelés alá!" Akad még tartalék, hiszen az utóbbi években egyre több föld „veszett, tűnt el" a helyi és a járási szervek tudta nélkül. Elvész, fogy a föld nálunk. Már évekkel ezelőtt figyelmeztették erre az illetékesek a mezőgazdasági üzemeket, ám különösebb beavatkozás, néhány kivételével — alig történt a termőföld védelmében. Emiatt azután sokszor hiábavalónak bizonyult a folyók szabályozásával, a különböző munkákkal végzett talajjavítás. Amit nyertünk a réven, elvesztettük a vámom. Egyszóval annak ellenére, hogy a meliorációs munkákkal — főként Kelet-Szlovákiában — számottevő, jó termőtalajt nyertünk, hazánk szántóterülete nemhogy gyarapodott volna, hanem még inkább csappant. Igaz, a szocializmus hatalmas építkezései sokat „elvettek". Nehéz eldönteni az arányt, helyes vo"ít-e minden esetben az egyes üzemek nyújtózkodása, terjeszkedése vagy sem. De joggal mondhatjuk, sokszor a tervezők nem vették tekintetbe, hogy jó termőtalajra építik a gyárat, üzemeiket. Vannak esetek, amikor nem volt — és lesz is még ilyen — és nincs kiút, a termőtalajra is építeni kell. Ezalatt értjük a szocializmus nagy építkezéseit, de nem szabad a jövőben elkövetni azt a könnyelműséget, káros jóindulatot, amit a falusi lakásépítésben elkövettünk. Sok falu annyira szétterpeszkedett, hogy se vége, se hossza. A kültelkekre, az igazán drága szántóföldre építettek, a beltelkek pedig érintetlenek maradtak. Pedig egészségtelen a forgalmas országutak melletti építkezés. , Sok, sok föld veszett el így, emellett azt is tudni kell, hogy a beruházási építkezjsek az utóbbi három év alatt 33 ezer hektár jó termőföldet emésztettek fel. Nem csoda hát, ha 1956-tól hazánkban az egy főre eső szántóterület két árral cspkkent. Ha ezen a területen gabonát termesztenénk, átlag 72 kilóval több gabona, jutna egy főre. Néhány év alatt ennyi a veszteség, de az 1934—38-as évekhez viszonyítva félmillió hektár kitűnő szántóval kevesebb a földterület. Ha továbbra is megtűrnénk ezt a helyzetet, egy-két évtized múlva alaposan megcsappanna a szántóterület. Ezért született az új törvény a termőföld védelmében. Ennek hatására az utóbbi hetekben megindult az elveszett földek feltárása. A helyi pártszervezetek a járási pártbizottságok irányításával kézbe vették ezt a fontos munkát, bizottságok alakultak, melyek ellenőrzik a nyilvántartásokat, és a helyi nemzeti bizottságokkal karöltve azon munkálkodnak, hogy minden talpalatnyi földet a termelés szolgálatába állítsanak. Bár még csak a kezdet kezdetén vagyunk, egy-egy járásban 500, sőt ezer hektár olyan föld került elő, amelyeken eddig igen kevés termett, sőt javarésze parlagon hevert. Előzetes ellenőrzésekkel például a nyugat-szlovákiai kerületben 1800 heiktár földet „találtak", amelyből 800 hektárt már be is vetettek. Az illetékesek szerint a szóban forgó kerületben több mint 3000 hektár szántó van, mely nem azt a célt szolgálja, melyet kellene. Ez mintegy öt szövetkezet földterületének felel meg. Egyes falvak határában úgyszólván hihetetlen nagyságú, eddig a nyilvántartásban nem szerepelt, vagy parlagon heverő szántóföldre bukkantak. A serticai járás négy községében 110 hektár, a komáromiban 93 heiktár föTd került elő. A szántóterületen kívül sok legelőnek és rétnek tartott, kevés termést hozó mezőgazdasági földet tártak fel. A kerületben ez is kitesz 2500 hektárt. Számottevő az a terület is, melyet az erdőgazdaságok sajátítottak ki fásításra. A terv szerint a szóban levő kerületben 1980-ig 7000 hektárt kell erdősíteni. Természetesen most már figyelembe kell venni ebben a munkában a CSKP KB elnökségének a határozatát, miszerint az erdőgazdaságok csupán a megművelésre alkalmatlan földet ültethetik be. Országszerte megindult hát a munka a termőtalaj gyarapítására. Az indulás jó, csak az a fontos, hogy a jövőben se lankadjon e téren az igyekezet. Ez a tennivaló nem idénymunka, nem lehet csupán kampányszerűen végezni, nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy egyesek felelőtlenül sáfárkodjanak a földdel. És ami a legfontosabb, ezt^ a tevékenység get nem szabad különválasztani a talaj termővé tételéért folyó nagy munkáktól, mint az öntözés, a talajvizek lecsapolása, a csatornahálózat kiegészítése, az alagcsövezés, trágyázás és így tovább. S ha mindent összegezünk, már világos, hogy a termőföld védelme, nem csupán a pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok feladata, hanem mindannyiunk érdeke. Egy millió a milliárdhoz Az Űj Élet EFSZ (dunaszerdahelyi járás) tagjai már október első felében elvégezték az ősziek vetését s novem ber elsejéig befejezték a cukorrépa és a kukorica betakarítását is. Cukorrépából általában 300 mázsás a hektárhozam. A takarmányalap biztosítása érdekében 310 vagon silót készítettek, ez a mennyiség — ha jól gazdálkodnak vele — kitart a télen. A szövetkezet ez idei jó terméseredményei s különösen az állattenyész tésben elért sikerei lehetővé teszik hogy a tagság egymillió korona értékű áruval járuljon hozzá a milliárdos mozgalomhoz. Figyelemre méltóak a szövetkezetnek a sertéstenyésztésben elért eredményei. 45-tel túlteljesítették a malacok elválasztási tervét, azonkívül a növendéksertések tervezett napi 21 deka súlygyarapodása helyett 38 dekát, a nagyobb sertéseknél pedig napi 63 dekás súlygyarapodást érnek el. A szövetkezet tagjai mindent elkö vetnek azért, hogy teljesíthessék ez idei eladási kötelezettségeiket, azt az ígéretet, amelyet a milliárdos mozgalom keretében tettek. P. I. Az őszi mezőgazdasági munkák to lyamán nagy visszhangot keltett a kosicei járásban a legjobb traktorvezető címért folytatott mnnkavarseny. A legjobbak közé került Imrich Vaňo, a Nagyidai Állami Gazdaság traktorosa, aki október 23-ig 458 hektárt szántott fel S—80 típusú lánctalpas traktorával. (G. Bodnár — CTK felv.) e o 9 • Közeledik a csehszlovákszovjet barátsági, segélynyújtási és együttműködési szerződés aláírásának 20. évfordulója Moszkva (CTK) — Az előttünk álló csehszlovák—szovjet barátsági hónap ebben az évben a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá írása 20. évfordulójának jegyében zajlik le. Az aláírás napján, december 12-én csúcsosodnak ki az ez évi ünnepségek. December 11-én, az ünnep előestéjén a Kreml színháztermében a moszkvai közélet jelentős személyiségei ünnepélyes gyűlést tartanak. Egyébként az egész november hónap folyamán mindenütt, ahol a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság szervezetei működnek — Moszkvában, Leningrádban, Volgográdban, Novoszibirszkben, Cseljabinszkban, Tulában, Szaratovban, Voronyezsben, Lvovban, Minszkben és más szovjet városokben — vale mint az üzemekben ünnepi akciókat rendeznek, amelyeknek szerves részét a csehszlovák dolgozók életét bemutató kiállítások képezik. Az évforduló alkalmából új bélyegsorozatot is adnak ki. © GAZDAG KOMLÖTERMSS BULGÁRIÁBAN Bulgáriában csak néhány évvel ezelőtt kezdték meg a „zöld arany", a komló termesztését. Meghonosításánál a bolgár szövetkezetesek a csehszlovák tapasztalatokat is felhasználták. Jövőre Bulgária már 450 métermázsa szárított komlót nyer és ezzel teljes mértékben fedezi saját szükségleteit. Az egyes szövetkezetek és állami gazdaságok kiváló eredményeket érnek el a komló termesztésénél. A trnói szövetkezetben és a Zabeli Állami Gazdaságban két évvel ezelőtt 85 hektárt ültettek be komlóval. 1964-ben csak ez a két gazdaság 850 hektáron fogja termeszteni a komlót. Az ez évi komlótermés nagyon jó volt, s a szövetkezetesek egy hektárról több mint 5 mázsa komlót takarítottak be. • LEGNAGYOBB ÜVEGGYÁR Lengyelországban, Sandimierzben építik fel a világ egyik legnagyobb üveggyárát. Jelenleg az olvasztó kemencét építik, mely egyszerre 1500 tonna nyersanyagot dolgozhat fel. A hutát 1964 első negyedévében helyezik üzembe Évente 21 millió négyzetméter üveget fognak gyárta-ni, ami Lengyelország évi termelésének 80 százalékát jelenti. 9 68 EZER MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁS Magyarországon 2530 tanfolyamot rendeznek a mezőgazdasági munkások számára, hogy szakképzettséget nyerjenek. A tanfolyamok első 18 ezer hallgatója még az 1963/64 iskolaév végén leteszi vizsgáit. A termelőszövetkezetek évi terveikben nem feledkeznek meg a fiatal szakmunkások neve léséről Különös gondot fordítanak a gépkezelés és javítás elsajátítá sára. Fokozzuk a munkaütemet Ülést tartott az SZLKP KB és az SZNT őszi mezőgazdasági munkákat irányító bizottsága Az SZLKP KB és az SZNT őszi mezőgazdasági munkákat irányító bizottsága tegnap délutáni ülésén az őszi nutnkák menetével foglalkozott. A betakarítási munkálatokat még nem fejezték be. Október 26-án még 4935 hektárnyi burgonya és 2600 hektárnyi cukorrépa hevert a határban, leszállításra pedig mintegy 12 000 hektár cukorrépa vár, A kukoricát 40 539 hektárnyi tsrületről kell még letörni, ami az összterületnek kb. 40 százaléka. A burgonya felvásárlási tervét október 28-ig 91,1 százalékra teljesítették, s hiánytalan teljesítéséhez 2681 vagon burgonyát kell még felvásárolni. Eddig 17 járás teljesítette felvásárlási tervét. Legnagyobb lemaradás a prešov! (79,3 százalék) és a humennéi Í80 százalék) járásban mutatkozik. Az ültetőburgonya felvásárlása terén még rosszabb a helyzet, mivel Szlovákia mezőgazdasági üzemei csak 65,8 százalékban teljesítik a tervet. A helyzet megköveteli, hogy meggyorsítsuk a felvásárlást. Azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol nem termesztettek ültetőburgonyát, megfelelő burgonyakészletet kell biztosítani, amelyet ültetőburgonyára cserélhetnek ki. A burgonya felvásárlásban nagyrészt az egyénileg gazdálkodó parasztok maradtak el. A bizottság ezért felszólítja a nemzeti bizottságokat és a felvásárlási vállalatokat, hogy jobb politikai és szervező munkával biztosítsák a burgonyafelvásárlási terv teljesítését az egyénileg gazdálkodó parasztok részéről. A cukorrépa betakarításában az utóbbi napokban javult a helyzet. A termés 80,1 százaléka már a cukorgyárakban van. Azonban továbbra is tartani kell a jelenlegi munkaütemet a betakarítás végeztéig. A kukoricatörésben továbbra is elégtelen a kombájnok kihasználása. A nyugat-szlovákiai kerületben pl. kombájnnal 13 884 hektár kukoricát törtek le. Egy kombájnra átlagosan csak 11 hektár jut. Jól kihasználják az említett gépeket a dunaszerdahelyl járásban, ahol eddig az összterületnek több mint a felén kombájnnal végezték a törést. Egy kombájnra itt 75,7 hektár terület esik. A búzavetést Szlovákia mezőgazdasági üzemei 97 százalékban végezték el. Minden lehetőség megvan arra, hogy pár napon belül a 3 százalék előirányzott többlet vetéssel is végezzenek. A mélyszántás tervét 64 százalékban teljesítik és még kb. 372 000 hektár terület vár ekevasra. Tekintettel arra, hogy a napokban sok erőgép felszabadul, lehetségessé válik a szántás ütemének fokozása és idejében való befejezése. A bizottság valamennyi mezőgazdasági üzem figyelmébe ajánlja a további feladatokat. Az őszi munkák befejezésével alkalom nyílik az istállótrágya kihordására és beszántására, a rétek és legelők javítására, gyümölcsfaültetésre és a terméketlen területek felszántására. Elismeréssel fogadta a poprádi járás földműveseinek kezdeményezését, akik szedés után a burgonyaföldedet újra felszántják, s ezáltal a földben maradt burgonya szedésével több száz mázsa burg hoz jutnak. A bizottság elismerését fejezi ki az őszi mezőgazdasági munkák eddigi üteme felett és köszönetet mond mindazoknak, akik hozzájárultak az eredményes munkához. Elvárják, hogy a védnökségi üzemek és más szervezetek, ahol szükségesnek mutatkozik, továbbra is segítséget nyújtanak az őszi betakarítás sikeres elvégzésében. Bamokóbon megkezdődlek o iárgyolósok Algéria feltétele: a marokkói csapatok kivonása • A négy államfő értekezletén meg lehet oldani az algériai—marokkói viszályt Algír (CTK) — A bamakói értekezletről Algírba érkezett hírek eleinte nem voltak biztatók, mert a tárgya lások megkezdése bizonyos nehézségekbe ütközött. Még tegnap úgy tűnt. hogy elmarad Ben Bella algériai elnök és II. Hasszán marokkói király keddre tervezett találkozója.. Hailé Szelasszié etiópiai császár és Modibo Keita, Mali Köztársaság elnöke különkülön tárgyalt a két féllel. Az Algéria és Marokkó közötti vitás kérdések rendezését célzó tulajdonképpeni tárgyalásokra gyakorlatilag csak egy nap áll rendelkezésre, mert az algériai küldöttség ma viszszatér Algírba, hogy részt vegyen a nemzeti felkelés 9. évfordulójának nagyszabású ünnepségein. Az algériai—marokkói határvita rendezésére egybehívott bamakói értekezlet négy résztvevője — Ben Bella algériai elnök, II. Hasszán marokkói király, Hailé Szelasszié etiópiai császár és Modibo Keita, Mali Köztársaság elnöke szerdán 11,30 órakor jött össze az első közös tanácskozásra. Bamakói megfigyelők szerint e közös tanácskozás alapján remélhető, hogy a tárgyaló felek kölcsönös megegyezéssel megtalálják a vitás kérdések megoldásának módját. Az értekezletről jól tájékoztatott egyének ugyanis előzőleg kijelentették, hogy Ben Bella és II. Hasszán csak akkor hajlandó egymással tárgyalni, ha az etiópiai császár közvetítése biztosítja a kellő megoldás lehetőségeit. Hailé Szelasszié állítólag demilitarizált övezet létesítését javasolta a marokkói—algériai határon, továbbá azt, hogy az afrikai országok nemzetközi katonai egységei, szállják meg ezt az övezetet. Algériai körök azonban ismét megerősítették, hogy a kormány ragaszkodik eddigi kövelelményéhez, hogy minden marokkói katonai egységnek ki kell vonulnia az algériai területről. Ehhez a feltételhez köti az említett terv elfogadását. Kairó (ČTK) — Az Afro-ázsiai Szolidaritási Tanács állandó titkársága nyilatkozatot tett közzé, melyben reményét fejezi ki, hogy a bamakói értekezlet az afrikai és ázsiai országok szolidaritásának elvei alapján végérvényesen megoldja Marokkó és Algéria határkonfliktusát. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a marokkói agresszió veszélyezteti a békét és biztonságot Afrikában, ellentétben áll a bandungi és Addis Ababa-i értekezlet (Folytatás a 3. oldalon) Ĺíôä Cép.éáek dipíamáaaí Fekete nadrágban, fekete pulóverben, legalább is külföldi turistának nézett ki —, bocsánat, turistalánynak. A gazdasági udvarban állt és élénk szemeivel keresett valamit. Estefelé járt az idő, bármelyik pillanatban itt lehetnek a tehenek a legelőről, s a takarmány még a határban hever. Két erős kézre meg valamiféle járműre lenne szükség. Ezek után nézelődött Lambrecht Gréta mérnöknő a voznicai szövetkezet fiatal zootechnikusa. Még jó, hogy mindig itt van Volentier János a helyettese. Most is megnyugtatta, hogy csak bízza rá, majd ő elintézi. Egy pillanattal később jegyzetfüzettel a kezében igyekezett a példás rendben tartott gazdasági épületek között a tehénistálló felé. Mindez nemrégen épült, amikor még vakáció alatt termelési gyakorlatra járt ide. Ezért ismert annyira a szövetkezet problémáit, habár csak az idén fejezte be az iskolát, Mert probléma akad elég. Kevés a munkaerő. Nemegyszer történt már meg, hogy ő hajtotta ki legelni a teheneket. A helyettesével vagy a szövetkezeti elnökkel. Nem is olyan régen még a legjobb tejtermelők közé tartoztak a Žiar nad Hronom-i járásban. Aztán folyton csökkent a hozam. Amikor idejött eltökélte magában, hogy megállítja a csökkenést. A szövetkezeti elnök, s a fejőnők osztották véleményét. Elhatározásukat sikerült keresztül vinni. Az elmúlt napokban teljesítettek a tej egész évi felvásárlási tervét, 150 000 liter tejet adtak el. Most már elégedettek, a csinos zootechnikus a fejőnők munkájával, a fejőnők a „főnöknővel", no meg az anyagiakkal, mert az is több lett. ]. SLUKA