Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-27 / 297. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Bratislava, 1963. október tT. VMárn ap • 30 fillér • XVI. évf. 297. szám KÉT ÉVFORDULÓ Törekvésünk céii o az első siker gyuropíiÉsfl HyikiSa Hruscsov beszélgetése a IÍI. újságíró-világtalálkozó résztvevőivel Moszkva (CTK) — Mint már jelentettük, Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke október 25-én a Kremlben elbeszélgetett a III. újságíró-világtalálkozó részvevőivel. A kremli összejövetelen mint­egy 50 külföldi — afrikai, latin-amerikai, ázsiai és európai — újságíró volt jelen, akik a Szovjet Újságírók Szövetségének vendégel A sajtóértekezle­ten részt vettek továbbá a világtalálkozó szovjet küldöttségének tagjai, a központi lapok és folyóiratok, a rádió és a televízió szerkesztői. Hruscsov elvtárs beszéde bevezetőrészében üdvözölte a III. újságíró-vi­lágtalálkozó részvevőit és sok sikert kívánt munkájukban, majd válaszolt a feltett kérdésekre. K iztáirsaságunk dolgozói holnap két jelentős évfordulóról em­lékeznek meg. Az egyik a Csehszlovák Köztársaság megalakulá­sának 45. évfordulója, a másik, amely sorsdöntő határkő népeink életében: a nehéz- és a kulcsfontosságú ipar, valamint a pénzintézetek államosítá­sának napja. Az a nap, amelyen a Csehszlovákia Kommunista Pártja ál­tal vezetett munkásosztály harcos programja az államosítási dekrétum alapján törvényesítette a kulcsfontos­ságú iparvállalatok — a nehézipar, a bányák és a kohászati vállalatok — kisajátítását a dolgozó nép javára. A munkásosztálynak már a köztársa­ság létrejöttekór 1918-ban kitűzött programja, a termelőeszközök kisajá­títása csak 27 évvel később, nehéz harcok után és nagy áldozatok érán valósult meg 1945-ben. Ez volt az első súlyos csapás a burzsoáziára. A ter­melőeszközök jelentős része megszűnt magántulajdon lenni, s ezzel együtt megszűnt a burzsoázia korlátlan uralma a népgazdaság alakulását je­lentősen befolyásoló kulcsfontosságú iparágazatok felett. Annak az ered­ménye volt ez, hogy a köztársaság népei a kommunista párt által vezet­te munkásosztállyal az élen nem en­gedték meg a szociáldemokrata op­portunista vezetők által támogatott burzsoáziának sem az 1918 évi, sem az 1938. évi müncheni árulás megis­métlését. Az oroszországi dolgozók forradalmi harcainak gazdag és fel­becsülhetetlen tapasztalataiból, vala­mint népeink osztályharcának ás sza­badságharcának tanulságaiból merít­ve 1948-ban végleg leszámoltunk a burzsoáziával. A dicső februári na­pokban az ország dolgozói meghiú­sították a burzsoázia kísérletét az elveszett politikai és gazdasági pozí­cióinak visszaszerzésére. Nem enged­ték meg a hitleri fasizmus elnyomá­sa alól a szovjet hadsereg segítségé­vel felszabadított hazánkban újra fel­támasztani a tőkés rendet. Már a kommunista párt által vezetett föld­alatti ellenállási mozgalomban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben a Szov­jetunió oldalán a két egyenrangú nemzet, a csehek és a szlovákok ú) köztársaságért szálltak síkra. Azért a köztársaságért, amelyben nem a ki­zsákmányoló tőkések, hanem a dolgo­zó nép lesz uralmun és maga fogja irányítani jövője sorsát. A köztársa­ság népei ennek az akaratuknak sze­reztek érvényt tizennyolc évvel ez­előtt, október 28-án, az államosítást szentesítő dekrétum kiadásával. A több mint egynegyed évszázados, súlyos áldozatokat megkívánt harc­nak beért a gyümölcse. A kulcsfon­tosságú iparvállalatok államosításával teremtettük meg a népi demokratikus köztársaság létrejöttének lehetősé­geit. A dolgozók 1948 februárjában a burzsoázia fölött aratott végleges győzelem után célul tűzhették ki a szocialista társadalom felépítését ha­zánkban. A kommunista párt elvitathatatlan érdeme, hogy 1945-ben a burzsoáziá­nak nem sikerült megszereznie a ha­talmat, ahogy ez megtörtént 1918­ban, amikor a munkásosztálynak nem volt még forradalmi pártja, amely harcát győzelemre vezethette volna. A kommunista párt bölcs vezetésé­nek és helytállásának eredménye, hogy nem ismétlődhetett meg 1918. A burzsoá demokratikus köztársaság helyett népi demokratikus köztársa­ság jött létre, amelyben a termelőesz­közök kisajátításával lerakták az új, a szocialista rendszer alapjait. Ez az első lépés — a tőkés kizsákmányolás felszámolása — volt a feltétele an­nak, hogy dolgozó népünk a szocia­lizmus felépítésének útjára léphetett. Hogy mit jelent az osztályharcban az élcsapat, a forradalmi párt hiá­nya, azt köztársaságunk megalaku­lása idejében, 1918-ban tapasztalhat­tuk, amikor az objektív forradalmi helyzet ellenére a munkásosztály — miután a harca élén nem állt oppor­tunizmustól mentes osztályharcos for­radalmi párt, súlyos vereséget szen­vedett a burzsoáziától. Ezzel több mint egynegyed évszázadra megpe­csételődött a köztársaság dolgozóinak sorsa, mivel a nép helyett a burzsoá­zia jutott uralomra. Azonban 1945­ben, a felszabadulás után, midőn munkásosztályunk küzdelmét már az osztályharcban edzett kommunista párt vezette, ez az osztály megaka­dályozta, hogy azok, akik a köztár­saságot Münchenig futtatták, újra a kormányrúdhoz jussanak. A felszaba­dított dolgozó nép, amely kijárta az élet nagy iskoláját, nem engedte, hogy a burzsoázia felújítsa a régi, a kizsákmányolásra és a termelőeszkö­zök magántulajdonára épülő burzsoá köztársaságot. Elszánt forradalmi akarata érvényesült a népgazdaság kulcsfontosságú pozícióinak államo­sításával. A kommunista párt vezeté­sével kiharcolt februári győzelmével végleg leszámolt a burzsoáziával, és ezzel szabad utat biztosított magának a szocializmus megvalósítása felé. De ugyanakkor azt a megmásíthatatlan akaratát juttatta kifejezésre, hogy az új, a szocialista köztársaságot a fel­szabadító Szovjetunió oldalún, vele megbonthatatlan szövetségi, baráti és elvtársi kapcsolatban óhajtja felépí­teni. A nemzetköziség szellemében örök időkre szóló barátságot és har­ci szövetséget kötött a Szovjetunió népeivel. Ezt a szövetséget a közös ellenség — a német fasizmus — el len vívott nehéz harcokban legjobb fiaik közösen kiontott vére pecsétel­te meg. Országaink között a szocia­lista nemzetköziségen alapuló testvéri kapcsolat a biztosítéka annak, hogy köztársaságunk soha többé nem le­het az imperialista hatalmak kezében a nemzetközi forradalmi munkásmoz­galom, valamint a Szovjetunió elleni fondorlatok és ármánykodások játék­szere. A köztársaság megalakulása óta eltelt negyvenöt esztendő, de még in­kább a felszabadulás óta eltelt ti­zennyolc esztendő kézzelfogható bi zonyítékát adja annak, mit jelent köztársaságunk számúra a Szovjetunió barátsága és szövetsége. Mit jelent számunkra a szocialista tábor nagy családjához való tartozásunk. A nem­zetközi fórumokon minden vonatko­zásban olyan tekintélynek örvend köztársaságunk ma, amilyenben az­előtt sose volt része. De még jelen­tősebb a köztársaságunk iránt táp­lált megbecsülés, a szocializmus épí­tésében elért sikereink elismerése a szocialista tábor országai, a kapita­lista államok dolgozói és a nemrég felszabadult volt gyarmati népek ré széről. Ez érthető, hisz a felszabadu­lás 6ta eltelt nem egész két évtized alatt az előrehaladásunkban felme­rült ideiglenes nehézségek ellenére a szocialista társadalom építésében olyan sikereket könyvelhetünk el, melyekhez hasonlókkal kevés ország dicsekedhet. Sikerünk nagysága kü­lönösen akkor szembeötlő, ha össze­hasonlíthatják a dolgozók mai élet­színvonalát és életkörülményeit a burzsoá köztáirsaságbeli életszínvonal­lal és életkörülményekkel. És meny­nyire más az életünk, mint a kapita­lista elnyomás és kizsákmányolás alatt sínylődd dolgozók tömegeinek kilátástalan és sokszor kétségbeejtő élete, amelynek gyászos velejárója a munkanélküliség, a nyomor és a dol­gozók jogfosztottsága. Ott a gyárak, az üzemek, a vállalatok nem az or­szág népének, hanem a tőkéseknek, a monopol vállalatoknak a tulajdoná­ban vannak. Irányításukba a dolgozók­nak semminemű beleszólásuk nincs. A tőkések kényük-kedvük szerint bán­nak a dolgozókkal, akik jogaik biz­tosításáért, béreik leszállítása és a munkából való tömeges elbocsátások ellen kénytelenek harcba szállni a munkaadó tőkésekkel. Sztrájkba lép­nek, hogy védjék jogaikat, emberi megélhetést biztosítsanak maguk és családjuk számára. A kapitalista or­szágok dolgozóit egész életükön át a megélhetés bizonytalanságának sú­lyos gondjai kísérik. Nálunk mindez ismeretlen foga­lom, különösen az ifjabb nemzedék számára. Az idősebb dolgozók is már csak mint a múlt rossz emlékére gondolnak vissza a burzsoá köztár­saság éveiben átélt nehéz és szenve­déssel teli életükre. A szocializmus építésében elért si­kereinket aránylag rövid idő, alatt értük el. Ezt a Szovjetunió létének és önzetlen, internacionális segítsé­gének köszönhetjük. De nagy érde­(Folytatái a 2. oldalon) Hruscsov elvtárs bevezető beszéde Kedves elvtársak, uraim, barátaim! Örülök, hogy ma önökkel találkoz­hatom, akik a világ számos országá­nak sajtóját, rádióját és televízióját képviselik. Önök által szívélyesen üd­vözlöm az újságíró-világtalálkozó ösz­szes részvevőit, akik valamennyi vi­lágrész 70 államából jöttek össze. IViharos taps.) Hatalmas fegyver van az önök ke­zében — a szó. Önök, haladó szelle­mű újságírók, nemes céloknak szen­telték tehetségüket és munkájukat: az olvasók és a nézők millióit tájé­koztatják arról, ami a világban tör­ténik. Önöktől függ jelentős mérték­ben a közvélemény és hangulat ki­alakítása. Önöknek az a küldetésük, hogy segítsék az embereket a társa­dalmi jelenségek megértésében. Olyan korban élünk, amelyet a tu­domány és a technika, a gazdaság és a kultúra rohamos fejlődése jellemez, amikor egyre jobban növekszik a szo­cialista világrendszer, a munkásmoz­galom és a nemzeti felszabadító harc szerepe. Ez rendkívül meggyorsítja a történelmi fejlődést. Az emberiség jelenlegi társadalmi és politikai haladására jellemző a szocialista világrendszer, a nemzet­közi kommunista mozgalom és a nem­zeti felszabadító harc erőinek egysé­ges forradalmi áramlattá egyesülése. Az Imperializmus és az agresszió erőivel szemben elért sikereink alap­ján jogosan reméljük, hogy a béke és a szocializmus erői meg tudják fékezni az imperializmus agresszív erőit. A béke erőinek a történelmi fejlődésre gyakorolt erősödő hatását bizonyítja a moszkvai részleges atom­csendegyezmény aláírása, valamint a szovjet kormány, a szocialista kormá­nyok és más államok néhány további lépése az első siker gyarapítására. A szovjet kormány és pártunk kül­politikájában következetesen érvénye­síti a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lenini elvét. A demokratikus újságírók kötelesek becsületesen hozzájárulni az emberi­ség társadalmi haladásához, a béké­ért, és a gyarmati népek nemzeti fel­szabadulásáért vívott harchoz. Önök sok országban jártak. Most a Szovjetunióban saját szemükkel Is­merhetik meg népünk életét, küzdel­mét és munkáját, amellyel meg akar­ja valósítani a kommunizmus magasz­tos eszményeit. Amikor közölték velem, hogy talál­kozni óhajtanak és szeretnék, ha vá­laszolnék kérdéseikre, szívesen eleget tettem kívánságuknak. Tehát együtt vagyunk. Örülök, hogy fogadhatom önöket. Több mint ötven kérdést kaptam a III. újságíró-világtalálkozó részvevői­től. Mivel sok kérdés azonos, ismét­lődik, vagy hasonló kérdést érint, célszerűnek tartom, hogy több cso­Szovjet tapasztalatok alapján A Košícel Mezőgazdaság! Főiskola állatorvosi tanszéke a kelet-szlovákiai kerület állatorvosi szolgálatával kar­öltve a minap értékelte a szövetpre­paráturaok alkalmazásának kísérleti eredményeit a sertések hizlalásánál. A szovjet tapasztalatok felhasználásá­val ez idén a kerület 21 állami gaz­daságában és 179 szövetkezetében mintegy 22 990 példány hizlalásánál kezdték el a preparátumok kísérleti alkalmazását. A tudományos kísérletek Igen jó eredményekkel kecsegtetnek. Az el­lenőrzött csoportba sorolt hízók súly­gyarapodása naponta 10 dekával ha­ladta túl a hagyományos eljárással' hizlalt sertések átlagos súlygyarapo­dását. A szövetpreparátumok kedvező hatása ugyanakkor a baromfi és a vágómarha hizlalásánál ls megnyil­vánult: elősegíti az emésztést és a feletetett takarmányok gazdaságos felhasználását. Gyakorlatilag a preparátumot a bőr alá adagolják, az 50 kilogrammon fe­lüli súlycsoporthoz tartozó hízókat pedig 7 milliliteres adagokkal Injek­ciózzák. Ezt az eljárást hetenként 3—4-szer megismétlik. A kelet-szlovákiai példa nyomán a szövetpreparátumot a dunaszerdahelyi és a losonci Járás szövetkezetei is felhasználják s később — a nyitrai Bioveta-üzem termelésének növekedé­sével — a további járásokra ls kiter­jesztik. A Viskújmajori Állami Gazdaság ügyesen szervezte meg az őszi betakarí­tási munkákat. Vörös László agronómus minden lehetőséget kihasznált arra, hogy a búza agrotechnikai határidőben kerüljön a földbe. A trakto­rosok éjjel szántottak, napközben pedig szállították a termést és vetettek. Az éjjeli szántást már szeptember derekán bevezették. Az éjszakai mű­szakban dolgozó traktorosok bére 25 százalékkal magasabb, s aki eléri a 100 hektárt, még 200 korona jutalomban is részesül. Mivel vasárnap volt a búza vetésének utolsó agrotechnikai határideje, brigádot szerveztek és sikerült befejezni a vetést. Képünkön Ľahký János traktoros és Csala József a vetőgépbe öntik a magot. Pintér János gazdaságvezető örömmel morzsolja az acélos búzaszemeket. (Balia J. f elv. J portba osszam a kérdéseket, s igyek­szem röviden válaszolnL Az első csoportba a III. újságíró­világtalálkozóval összefüggő kérdé­sek, a másodikba a moszkvai szerző­dést és a vliágfeszültség további eny­hülésének távlatait érintő kérdések, a harmadik csoportba a nemzeti felsza­badító harc problémái, a negyedik cso­portba a Szovjetunió belpolitikai hely­zetével és a többi szocialista ország­hoz fűződő kapcsolataival összefüggő kérdések tartoznak. Kész vagyok válaszolni kérdéseikre. Ha nincs ellene kifogásuk, felkérem Szatyukov elvtársat, a Szovjet Újság­írók Szövetségének elnökét, hogy ol­vassa fel a kérdéseket. 9 Kérdések: Ramon Pamentes (Prensa Latina, Mexiko): Hogyan vélekedik a III. újságíró-világtalálkozó eredményéről? • Mignel Costa Filho (Brazília): Mi­lyen hatással volt a világtalálkozó a közvéleményre? • LcpnWlo Vargas (a Kolumbiai Ojság írók Központi Bizottságának elnöke): A tőkés világban a sajtó a mágnások által irányított nagyiparrá vált. Az ön nézete szerint, elnök űr, ml segítheti elő a népek akaratát kifejező szabad sajtó létrejővését, tőként a fejlődő or­szágokban? A sajtó szerepe • NyikHa Hruscsov: Mai beszélge­tésünk elején mindjárt érintettem ezt a kérdést. Még néhány szót szeret­nék hozzáfűzni. Elsősorban' a nem kommunista sajtót képviselő újság­írókhoz fordulok és szeretném kifej­teni, hogy nézünk a sajtó szerepére a társadalom életében. A dolog lénye­ge abban van, hogy a tőkés orszá­gokban a társadalom antagonisztikus osztályokból áll, hogy ott osztályharc folyik. A tőkés társadalomban a többségnek, tehát a dolgozóknak, és a kisebbségnek, azaz a kizsákinányolóknak nagyon el­terő propaganda-iehetóségeik vannak. A kizsákmányoló osztályok arra töreked­nek, hogy az újságírók teljesen az 6 vá­gyaiktól és megbízásaiktól függjenek. A népbfil származó és a nép érdekelt szolgálni kívánó becsületes újságírók sokszor nem tehetik azt, amit akarnak: nincs közlési lehetőségük. A legbecsü­letesebb és a legszilárdabb újságírók megtagadják a tőke kiszolgálását és az ilyeneket a tőkés országokban gyakran kegyetlenül üldözik. Mint tudják, vannak elvtelen újság­írók is, akik ciak egyéni érdekeket és (Folytatás a 3. oldalon) Csökken a csecsemofialandoség Ez év első felében hazánkban a csecsemőhalandóság a múlt évi 23,4 ezrelékről 21,3 ezrelékre csök­kent, Dr, Helena Dufková a Csehszlo­vák Sajtóiroda tudósítójával be­szélgetve gyermekgyógyászatunk e jelentős sikeréről többek közt a következőket mondotta: „A csecsemőhalandóság elleni harc az egyik legfontosabb prob­léma volt, amelyet köztársaságunk­nak a második világháború után meg kellett oldania. 1945-ben a csecsemőhalandóság 136,2 ezrelé­ket tett ki. Ezért megindult JA csecsemő­halandóság elleni harc" akciója, melynek az volt a feladata, hogy a legtávolabb fekvő községekben ls mielőbb kiépüljön az anyák ta­nácsadóinak hálózata. A csecsemőhalandóság csökke­nésére jelentős hatással volt az In­tézeti szülések számának növeke­dése és az út szülöttekről való fo­kozott gondoskodás. A múlt évben a nők 96 százaléka már Intézetben szült, A csecsemőhalandóság csök­kenésére ható egészségügyi Intéz­kedések komplexumába tartozik a csecsemők kötelező tbc, diftéria, szamárköhögés, tetanusz, himlő és gyermekbénulás ellent oltása is, amit a tanácsadókban végeznek. Bevezettük az úgynevezett vtta­mlnakclót is, ami főként az angol­kór megelőzésében vált be. Vala­mennyi csecsemő ingyen kap C és olajos D-2 vitamint. Gyermekgyógyászaink érdeme a csecsemők és kisgyermekek egysé­ges táplálási rendszerének kidol­gozása is. Kibővült a szárított tej­készítmények gyártása, amit hathe­tes korig ingyen kapnak a csecse­mők, amennyiben mesterséges táp­lálásra szorulnak. Hathetes koruk után a szárított tejet a tanácsadók­ban jutányos áron írják elő. A csecsemőkről való egészség­ügyi gondoskodás hazánkban tel­jesen Ingyenes. (CTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom