Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)
1963-10-27 / 297. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Bratislava, 1963. október tT. VMárn ap • 30 fillér • XVI. évf. 297. szám KÉT ÉVFORDULÓ Törekvésünk céii o az első siker gyuropíiÉsfl HyikiSa Hruscsov beszélgetése a IÍI. újságíró-világtalálkozó résztvevőivel Moszkva (CTK) — Mint már jelentettük, Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke október 25-én a Kremlben elbeszélgetett a III. újságíró-világtalálkozó részvevőivel. A kremli összejövetelen mintegy 50 külföldi — afrikai, latin-amerikai, ázsiai és európai — újságíró volt jelen, akik a Szovjet Újságírók Szövetségének vendégel A sajtóértekezleten részt vettek továbbá a világtalálkozó szovjet küldöttségének tagjai, a központi lapok és folyóiratok, a rádió és a televízió szerkesztői. Hruscsov elvtárs beszéde bevezetőrészében üdvözölte a III. újságíró-világtalálkozó részvevőit és sok sikert kívánt munkájukban, majd válaszolt a feltett kérdésekre. K iztáirsaságunk dolgozói holnap két jelentős évfordulóról emlékeznek meg. Az egyik a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 45. évfordulója, a másik, amely sorsdöntő határkő népeink életében: a nehéz- és a kulcsfontosságú ipar, valamint a pénzintézetek államosításának napja. Az a nap, amelyen a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett munkásosztály harcos programja az államosítási dekrétum alapján törvényesítette a kulcsfontosságú iparvállalatok — a nehézipar, a bányák és a kohászati vállalatok — kisajátítását a dolgozó nép javára. A munkásosztálynak már a köztársaság létrejöttekór 1918-ban kitűzött programja, a termelőeszközök kisajátítása csak 27 évvel később, nehéz harcok után és nagy áldozatok érán valósult meg 1945-ben. Ez volt az első súlyos csapás a burzsoáziára. A termelőeszközök jelentős része megszűnt magántulajdon lenni, s ezzel együtt megszűnt a burzsoázia korlátlan uralma a népgazdaság alakulását jelentősen befolyásoló kulcsfontosságú iparágazatok felett. Annak az eredménye volt ez, hogy a köztársaság népei a kommunista párt által vezette munkásosztállyal az élen nem engedték meg a szociáldemokrata opportunista vezetők által támogatott burzsoáziának sem az 1918 évi, sem az 1938. évi müncheni árulás megismétlését. Az oroszországi dolgozók forradalmi harcainak gazdag és felbecsülhetetlen tapasztalataiból, valamint népeink osztályharcának ás szabadságharcának tanulságaiból merítve 1948-ban végleg leszámoltunk a burzsoáziával. A dicső februári napokban az ország dolgozói meghiúsították a burzsoázia kísérletét az elveszett politikai és gazdasági pozícióinak visszaszerzésére. Nem engedték meg a hitleri fasizmus elnyomása alól a szovjet hadsereg segítségével felszabadított hazánkban újra feltámasztani a tőkés rendet. Már a kommunista párt által vezetett földalatti ellenállási mozgalomban és a Szlovák Nemzeti Felkelésben a Szovjetunió oldalán a két egyenrangú nemzet, a csehek és a szlovákok ú) köztársaságért szálltak síkra. Azért a köztársaságért, amelyben nem a kizsákmányoló tőkések, hanem a dolgozó nép lesz uralmun és maga fogja irányítani jövője sorsát. A köztársaság népei ennek az akaratuknak szereztek érvényt tizennyolc évvel ezelőtt, október 28-án, az államosítást szentesítő dekrétum kiadásával. A több mint egynegyed évszázados, súlyos áldozatokat megkívánt harcnak beért a gyümölcse. A kulcsfontosságú iparvállalatok államosításával teremtettük meg a népi demokratikus köztársaság létrejöttének lehetőségeit. A dolgozók 1948 februárjában a burzsoázia fölött aratott végleges győzelem után célul tűzhették ki a szocialista társadalom felépítését hazánkban. A kommunista párt elvitathatatlan érdeme, hogy 1945-ben a burzsoáziának nem sikerült megszereznie a hatalmat, ahogy ez megtörtént 1918ban, amikor a munkásosztálynak nem volt még forradalmi pártja, amely harcát győzelemre vezethette volna. A kommunista párt bölcs vezetésének és helytállásának eredménye, hogy nem ismétlődhetett meg 1918. A burzsoá demokratikus köztársaság helyett népi demokratikus köztársaság jött létre, amelyben a termelőeszközök kisajátításával lerakták az új, a szocialista rendszer alapjait. Ez az első lépés — a tőkés kizsákmányolás felszámolása — volt a feltétele annak, hogy dolgozó népünk a szocializmus felépítésének útjára léphetett. Hogy mit jelent az osztályharcban az élcsapat, a forradalmi párt hiánya, azt köztársaságunk megalakulása idejében, 1918-ban tapasztalhattuk, amikor az objektív forradalmi helyzet ellenére a munkásosztály — miután a harca élén nem állt opportunizmustól mentes osztályharcos forradalmi párt, súlyos vereséget szenvedett a burzsoáziától. Ezzel több mint egynegyed évszázadra megpecsételődött a köztársaság dolgozóinak sorsa, mivel a nép helyett a burzsoázia jutott uralomra. Azonban 1945ben, a felszabadulás után, midőn munkásosztályunk küzdelmét már az osztályharcban edzett kommunista párt vezette, ez az osztály megakadályozta, hogy azok, akik a köztársaságot Münchenig futtatták, újra a kormányrúdhoz jussanak. A felszabadított dolgozó nép, amely kijárta az élet nagy iskoláját, nem engedte, hogy a burzsoázia felújítsa a régi, a kizsákmányolásra és a termelőeszközök magántulajdonára épülő burzsoá köztársaságot. Elszánt forradalmi akarata érvényesült a népgazdaság kulcsfontosságú pozícióinak államosításával. A kommunista párt vezetésével kiharcolt februári győzelmével végleg leszámolt a burzsoáziával, és ezzel szabad utat biztosított magának a szocializmus megvalósítása felé. De ugyanakkor azt a megmásíthatatlan akaratát juttatta kifejezésre, hogy az új, a szocialista köztársaságot a felszabadító Szovjetunió oldalún, vele megbonthatatlan szövetségi, baráti és elvtársi kapcsolatban óhajtja felépíteni. A nemzetköziség szellemében örök időkre szóló barátságot és harci szövetséget kötött a Szovjetunió népeivel. Ezt a szövetséget a közös ellenség — a német fasizmus — el len vívott nehéz harcokban legjobb fiaik közösen kiontott vére pecsételte meg. Országaink között a szocialista nemzetköziségen alapuló testvéri kapcsolat a biztosítéka annak, hogy köztársaságunk soha többé nem lehet az imperialista hatalmak kezében a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, valamint a Szovjetunió elleni fondorlatok és ármánykodások játékszere. A köztársaság megalakulása óta eltelt negyvenöt esztendő, de még inkább a felszabadulás óta eltelt tizennyolc esztendő kézzelfogható bi zonyítékát adja annak, mit jelent köztársaságunk számúra a Szovjetunió barátsága és szövetsége. Mit jelent számunkra a szocialista tábor nagy családjához való tartozásunk. A nemzetközi fórumokon minden vonatkozásban olyan tekintélynek örvend köztársaságunk ma, amilyenben azelőtt sose volt része. De még jelentősebb a köztársaságunk iránt táplált megbecsülés, a szocializmus építésében elért sikereink elismerése a szocialista tábor országai, a kapitalista államok dolgozói és a nemrég felszabadult volt gyarmati népek ré széről. Ez érthető, hisz a felszabadulás 6ta eltelt nem egész két évtized alatt az előrehaladásunkban felmerült ideiglenes nehézségek ellenére a szocialista társadalom építésében olyan sikereket könyvelhetünk el, melyekhez hasonlókkal kevés ország dicsekedhet. Sikerünk nagysága különösen akkor szembeötlő, ha összehasonlíthatják a dolgozók mai életszínvonalát és életkörülményeit a burzsoá köztáirsaságbeli életszínvonallal és életkörülményekkel. És menynyire más az életünk, mint a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás alatt sínylődd dolgozók tömegeinek kilátástalan és sokszor kétségbeejtő élete, amelynek gyászos velejárója a munkanélküliség, a nyomor és a dolgozók jogfosztottsága. Ott a gyárak, az üzemek, a vállalatok nem az ország népének, hanem a tőkéseknek, a monopol vállalatoknak a tulajdonában vannak. Irányításukba a dolgozóknak semminemű beleszólásuk nincs. A tőkések kényük-kedvük szerint bánnak a dolgozókkal, akik jogaik biztosításáért, béreik leszállítása és a munkából való tömeges elbocsátások ellen kénytelenek harcba szállni a munkaadó tőkésekkel. Sztrájkba lépnek, hogy védjék jogaikat, emberi megélhetést biztosítsanak maguk és családjuk számára. A kapitalista országok dolgozóit egész életükön át a megélhetés bizonytalanságának súlyos gondjai kísérik. Nálunk mindez ismeretlen fogalom, különösen az ifjabb nemzedék számára. Az idősebb dolgozók is már csak mint a múlt rossz emlékére gondolnak vissza a burzsoá köztársaság éveiben átélt nehéz és szenvedéssel teli életükre. A szocializmus építésében elért sikereinket aránylag rövid idő, alatt értük el. Ezt a Szovjetunió létének és önzetlen, internacionális segítségének köszönhetjük. De nagy érde(Folytatái a 2. oldalon) Hruscsov elvtárs bevezető beszéde Kedves elvtársak, uraim, barátaim! Örülök, hogy ma önökkel találkozhatom, akik a világ számos országának sajtóját, rádióját és televízióját képviselik. Önök által szívélyesen üdvözlöm az újságíró-világtalálkozó öszszes részvevőit, akik valamennyi világrész 70 államából jöttek össze. IViharos taps.) Hatalmas fegyver van az önök kezében — a szó. Önök, haladó szellemű újságírók, nemes céloknak szentelték tehetségüket és munkájukat: az olvasók és a nézők millióit tájékoztatják arról, ami a világban történik. Önöktől függ jelentős mértékben a közvélemény és hangulat kialakítása. Önöknek az a küldetésük, hogy segítsék az embereket a társadalmi jelenségek megértésében. Olyan korban élünk, amelyet a tudomány és a technika, a gazdaság és a kultúra rohamos fejlődése jellemez, amikor egyre jobban növekszik a szocialista világrendszer, a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító harc szerepe. Ez rendkívül meggyorsítja a történelmi fejlődést. Az emberiség jelenlegi társadalmi és politikai haladására jellemző a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzeti felszabadító harc erőinek egységes forradalmi áramlattá egyesülése. Az Imperializmus és az agresszió erőivel szemben elért sikereink alapján jogosan reméljük, hogy a béke és a szocializmus erői meg tudják fékezni az imperializmus agresszív erőit. A béke erőinek a történelmi fejlődésre gyakorolt erősödő hatását bizonyítja a moszkvai részleges atomcsendegyezmény aláírása, valamint a szovjet kormány, a szocialista kormányok és más államok néhány további lépése az első siker gyarapítására. A szovjet kormány és pártunk külpolitikájában következetesen érvényesíti a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lenini elvét. A demokratikus újságírók kötelesek becsületesen hozzájárulni az emberiség társadalmi haladásához, a békéért, és a gyarmati népek nemzeti felszabadulásáért vívott harchoz. Önök sok országban jártak. Most a Szovjetunióban saját szemükkel Ismerhetik meg népünk életét, küzdelmét és munkáját, amellyel meg akarja valósítani a kommunizmus magasztos eszményeit. Amikor közölték velem, hogy találkozni óhajtanak és szeretnék, ha válaszolnék kérdéseikre, szívesen eleget tettem kívánságuknak. Tehát együtt vagyunk. Örülök, hogy fogadhatom önöket. Több mint ötven kérdést kaptam a III. újságíró-világtalálkozó részvevőitől. Mivel sok kérdés azonos, ismétlődik, vagy hasonló kérdést érint, célszerűnek tartom, hogy több csoSzovjet tapasztalatok alapján A Košícel Mezőgazdaság! Főiskola állatorvosi tanszéke a kelet-szlovákiai kerület állatorvosi szolgálatával karöltve a minap értékelte a szövetpreparáturaok alkalmazásának kísérleti eredményeit a sertések hizlalásánál. A szovjet tapasztalatok felhasználásával ez idén a kerület 21 állami gazdaságában és 179 szövetkezetében mintegy 22 990 példány hizlalásánál kezdték el a preparátumok kísérleti alkalmazását. A tudományos kísérletek Igen jó eredményekkel kecsegtetnek. Az ellenőrzött csoportba sorolt hízók súlygyarapodása naponta 10 dekával haladta túl a hagyományos eljárással' hizlalt sertések átlagos súlygyarapodását. A szövetpreparátumok kedvező hatása ugyanakkor a baromfi és a vágómarha hizlalásánál ls megnyilvánult: elősegíti az emésztést és a feletetett takarmányok gazdaságos felhasználását. Gyakorlatilag a preparátumot a bőr alá adagolják, az 50 kilogrammon felüli súlycsoporthoz tartozó hízókat pedig 7 milliliteres adagokkal Injekciózzák. Ezt az eljárást hetenként 3—4-szer megismétlik. A kelet-szlovákiai példa nyomán a szövetpreparátumot a dunaszerdahelyi és a losonci Járás szövetkezetei is felhasználják s később — a nyitrai Bioveta-üzem termelésének növekedésével — a további járásokra ls kiterjesztik. A Viskújmajori Állami Gazdaság ügyesen szervezte meg az őszi betakarítási munkákat. Vörös László agronómus minden lehetőséget kihasznált arra, hogy a búza agrotechnikai határidőben kerüljön a földbe. A traktorosok éjjel szántottak, napközben pedig szállították a termést és vetettek. Az éjjeli szántást már szeptember derekán bevezették. Az éjszakai műszakban dolgozó traktorosok bére 25 százalékkal magasabb, s aki eléri a 100 hektárt, még 200 korona jutalomban is részesül. Mivel vasárnap volt a búza vetésének utolsó agrotechnikai határideje, brigádot szerveztek és sikerült befejezni a vetést. Képünkön Ľahký János traktoros és Csala József a vetőgépbe öntik a magot. Pintér János gazdaságvezető örömmel morzsolja az acélos búzaszemeket. (Balia J. f elv. J portba osszam a kérdéseket, s igyekszem röviden válaszolnL Az első csoportba a III. újságíróvilágtalálkozóval összefüggő kérdések, a másodikba a moszkvai szerződést és a vliágfeszültség további enyhülésének távlatait érintő kérdések, a harmadik csoportba a nemzeti felszabadító harc problémái, a negyedik csoportba a Szovjetunió belpolitikai helyzetével és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolataival összefüggő kérdések tartoznak. Kész vagyok válaszolni kérdéseikre. Ha nincs ellene kifogásuk, felkérem Szatyukov elvtársat, a Szovjet Újságírók Szövetségének elnökét, hogy olvassa fel a kérdéseket. 9 Kérdések: Ramon Pamentes (Prensa Latina, Mexiko): Hogyan vélekedik a III. újságíró-világtalálkozó eredményéről? • Mignel Costa Filho (Brazília): Milyen hatással volt a világtalálkozó a közvéleményre? • LcpnWlo Vargas (a Kolumbiai Ojság írók Központi Bizottságának elnöke): A tőkés világban a sajtó a mágnások által irányított nagyiparrá vált. Az ön nézete szerint, elnök űr, ml segítheti elő a népek akaratát kifejező szabad sajtó létrejővését, tőként a fejlődő országokban? A sajtó szerepe • NyikHa Hruscsov: Mai beszélgetésünk elején mindjárt érintettem ezt a kérdést. Még néhány szót szeretnék hozzáfűzni. Elsősorban' a nem kommunista sajtót képviselő újságírókhoz fordulok és szeretném kifejteni, hogy nézünk a sajtó szerepére a társadalom életében. A dolog lényege abban van, hogy a tőkés országokban a társadalom antagonisztikus osztályokból áll, hogy ott osztályharc folyik. A tőkés társadalomban a többségnek, tehát a dolgozóknak, és a kisebbségnek, azaz a kizsákinányolóknak nagyon elterő propaganda-iehetóségeik vannak. A kizsákmányoló osztályok arra törekednek, hogy az újságírók teljesen az 6 vágyaiktól és megbízásaiktól függjenek. A népbfil származó és a nép érdekelt szolgálni kívánó becsületes újságírók sokszor nem tehetik azt, amit akarnak: nincs közlési lehetőségük. A legbecsületesebb és a legszilárdabb újságírók megtagadják a tőke kiszolgálását és az ilyeneket a tőkés országokban gyakran kegyetlenül üldözik. Mint tudják, vannak elvtelen újságírók is, akik ciak egyéni érdekeket és (Folytatás a 3. oldalon) Csökken a csecsemofialandoség Ez év első felében hazánkban a csecsemőhalandóság a múlt évi 23,4 ezrelékről 21,3 ezrelékre csökkent, Dr, Helena Dufková a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával beszélgetve gyermekgyógyászatunk e jelentős sikeréről többek közt a következőket mondotta: „A csecsemőhalandóság elleni harc az egyik legfontosabb probléma volt, amelyet köztársaságunknak a második világháború után meg kellett oldania. 1945-ben a csecsemőhalandóság 136,2 ezreléket tett ki. Ezért megindult JA csecsemőhalandóság elleni harc" akciója, melynek az volt a feladata, hogy a legtávolabb fekvő községekben ls mielőbb kiépüljön az anyák tanácsadóinak hálózata. A csecsemőhalandóság csökkenésére jelentős hatással volt az Intézeti szülések számának növekedése és az út szülöttekről való fokozott gondoskodás. A múlt évben a nők 96 százaléka már Intézetben szült, A csecsemőhalandóság csökkenésére ható egészségügyi Intézkedések komplexumába tartozik a csecsemők kötelező tbc, diftéria, szamárköhögés, tetanusz, himlő és gyermekbénulás ellent oltása is, amit a tanácsadókban végeznek. Bevezettük az úgynevezett vttamlnakclót is, ami főként az angolkór megelőzésében vált be. Valamennyi csecsemő ingyen kap C és olajos D-2 vitamint. Gyermekgyógyászaink érdeme a csecsemők és kisgyermekek egységes táplálási rendszerének kidolgozása is. Kibővült a szárított tejkészítmények gyártása, amit hathetes korig ingyen kapnak a csecsemők, amennyiben mesterséges táplálásra szorulnak. Hathetes koruk után a szárított tejet a tanácsadókban jutányos áron írják elő. A csecsemőkről való egészségügyi gondoskodás hazánkban teljesen Ingyenes. (CTK)