Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-21 / 291. szám, hétfő

< i Világ -proletárjai, egyesuljeteTc ! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1983. október 21. hétfő • 30 fillér • XVI. évf. 291. szám Túlszárnyalják az akciótervei Bányászaink a terven felül* kifejtett 1 120 800 tonna szenet további 686 700 tonnával akarják megtoldani (CTK) — Hazánk szénbányászai az határozták, hogy jobban kihasználják idén terven felül kifejtett 1120 800 a munkaidőt, a gépeket és új, hala­tonna szenet az év utolsó negyedében dó munkamódszereket vezetnek be. még 88B700 tonnával akarják meg- A vájárok munkája sok minden­toldani. Elhatározták, hogy határidő ben népgazdaságunk többi ágazató­előtt teljesítik felemelt akcióprog- tói függ. Ezért a bányaipari dolgozók ramjuk feladatait. bíznak abban, hogy erőfeszítésüket Amint a Prágában tartott beszél- nemcsak a vasutasok, hanem a gépi getésen Ostrava, Most vidéke, Soka- berendezések és anyagok szállítói is lov, a kladnói körzet és a szlovákiai támogatni fogják. Csak az ő segítsé­bányák kilenc szocialista munkabri- giikkel érhetik el kitfizött céljukat, gádjának és a CSKP XII. kongresszu­sának nevét viselő kollektívának ve­zetői megerősítették, e feladat meg­valósítható. A körzetekben már gon­dosan felkészülnek telejsítésére. El­Bratislavában befejezéséhez közeledik a habbetonból épületele­meket készítő gyár építése. Az üzemben évente 180 000 köb­méter könnyű építőanyagot termelnek majd. Felső képünkön az épülő gyár látképe, második képünkön: a Légtechnikai Be­rendezéseket Gyártó Üzem dolgozói a csővezetéket szerelik. (CTK — S. Petráš felvétele) . Lengyel tudományos könyvkiállítás Bratislavában (CTK) — Tegnap délelőtt a bra­tislavai Népművelési Ház helyiségei­ben lengyel tudományos könyvkiállí­tás nyílt meg. A kiállítás megnyitá­sán részt vett Franciszek Frackowiak, a Lengyel Népköztársaság főkonzulja is. A lengyel tudományos könyvkiál­lítás, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia kiadóvállalata már másod­ízben rendez meg, az egyik legje­lentősebb eseménye a lengyel és csehszlovák tudományos irodalom és korica és cukorrépa, munkahelyek együttműködésének. DOLGOS OSZI VASARNAP A nyugat-szlovákiai kerületben vasárnap is népes volt a határ • Aranyka­lászon százhetvenen dolgoztak • A cukorgyár alkalmazottainak nem érdeke a gyors szállítás? Ilyenkor, ősz derekán bizony összegyűlik a munka. Egyik sürgősebb — így tisztább a levél, jobb siló mint a másik, mert éjjelenként már a fagy álálkodik a földeken, jelezve, lesz belőle — mondja. — Az időnk­hogy közeledik a tél. Nagy értéke van ilyenkor az időnek, hiszen a ter- bői telik. Ez az utolsó tábla. Meg mésröl van szó és ami megtermett, nem veszhet kárba. Az egyre alacsonyabban járó Nap ferde sugarai és a sürgető munkák a földekre csalták tegnap a földmű­veseket. A dunaszerdahelyi járásban széltében-hosszában emberektől tar­kálott a határ és a komáromi járás­ban is több helyen munkára szólított a még lábon álló néhány hektár ku­• 730 FILM EGY ÉV ALATT A szovjet filmstúdiókban jövőre 700 rövid és 30 egész estét betöltő fil­met készítenek. Az előző évekhez vi­szonyítva jelentősen növelik a törté­nelmi és filozófiai tartalmú filmek számát. Film készül Lenin életéről, forradalmi tevékenységéről. Kétrészes filmet készítenek a polgárháborúról. Ilja Kopalin rendező filmet forgat az SZKP történetéről. • VÁROSI HÁZAK FALVAKON A Leningrádban használt korszerű építkezési módszereket először alkal­mazzák vidéken. A város környékén a kolhozokban és szovhozokban száz lakóházat építettek, melyek semmiben sem maradnak el a legmodernebb leningrádi épületek mögött. A lenin­grádi kerületben ez évben 200 korsze­rű lakóházat, számos bölcsődét, óvo­dát, Iskolát és klubot építenek. • A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁS ELSŰ EREDMÉNYEI A munkatermelékenység a dolgozók elégedettségével arányosan növeke­dik. Azoknak a munkatermelékenysé­ge, akik elégedettek munkájukkal, átlagosan 22—23 százalékkal maga­sabb, mint a többieké. Ezt a követ­keztetést vonták le az újonnan alakí­tott leningrádi szociológiai Intézet dolgozói, akik 3000 fiatal munkásról állapították meg, milyen a viszonyuk a munkához. Érdekes eredményekre Jutottak a munkások gyakori munkahelyváltoz­tatásának okait vizsgálva. Megállapí­tották, hogy nem a nagyobb kereset utáni hajsza a fő ok. A legtöbb mun­kás azért változtatja munkahelyét, mivel nem felelnek meg a munka­körülmények, a munka szervezése, vagy nincs lehetőség a szakképzett­ség növelésére. • Oj VÁROSOK KIRGÍZIÁBAN A Kirgiz SZSZK-ban a hétéves terv végén minden harmadik városi lakos ú| lakást kap. A volt nomád állat­tenyésztők vidékén kb. 25 év alatt 27 korszerű várost és munkástelepü­lést építettek. Csak 1963—1985 kö­zötti Időszakban 115 millió rubelt fordítanak a lakásépítésre. • ANTIBIOTIKUMOK A FAGYASZTÁS HELYETT loszif Pejkrlsvll! fiatal grúz tüdős különleges antibiotikumot állított elő, mely lehetővé teszi a félédes borok gyártását hűtés nélkül. Az antibio­tikumok használata nem rontja a bo­rok ízét és a gyártási költségek fe­lére csökkennének. A szakemberek jelenleg az antibiotikum élő szerve­zetre gyakorolt hatását vizsgálják, mert a Szovjetunióban tilos az an­tibiotikumok használata az élelmi­szeriparban. A fél falu dolgozott tenl. Nézzen csak be az udvarba, ott vannak még sokan — mondja búcsú­zóul a HNB-titkár. A nagymegyeri rakhelyen Cukorrépával telt traktor fordul kl Nagymegyer előtt az országútra. Las­san követjük a mázsaházig. Amíg a mázsamester leméri a súlyát, a napi nyilvántartásba tekintünk be. Ba­lóny, Patas, Medve, Izsap, Kulcsod, Az aranykalászi határban Jobbfelől Újmajor, Vrbina, olvassuk a lapon, az út mentén a lucerna negyedik ter- s Andriska István mázsamester, a dió­mését szedte éppen össze néhány em- szegi cukorgyár dolgozója meg is ber és lovasfogat, s gépkocsinkat jegyzi, hogy kb. 25 vagon cukorrépát jó Ideig frissen szántott barna föld- szállítottak ma a rakhelyre. A termés hantok kísérték, amelyek már a tava- általában rendkívül Jó. Andriska Ist­sziak alá készültek. ván véleménye szerint a tervezett Odább kukoricacsövekkel telt trak- mennyiséget jóval túlteljesítik, tor kanyarodik ki a dűlőútról, amely Mé g megkérdezzük, hogy kié az mellett három kombájn kerülgeti a fl so k megtisztított répakupac Nagy­végeláthatatlan kukoricást. megyer előtt az út mentén. — Hát, hál' istennek, van belőle _ j ob b kézre? A nagymegyerl szö­elég — nyújtja a kezét Nagy Péter vetkezeté — válaszolja a mázsames­HN3-tltkár. Kétszázhuszonkét hektá- ter. — Ma sem hoztak be egy sze­aztán a lengyári munkások is segí­tenek. Tegnap is itt voltak — mu­tat a vasúti töltés másik oldalára, ahol emberektől tarkálik a határ. A lipovái szövetkezetben Domaník János traktoros szántja a cukorrépát. — A kétfázisos szedéshez készítem elő. — mondja. Amíg az ekét tisztogatja, beéri Pav­le András szövetkezeti elnök, aki gon­dosan fürkészi a sorokat, alighanem a munka minőségét ellenőrzi. — Fogadni mernék, hogy legalább kétszáz embert találna a határban — válaszol kérdésünkre. — Csakhát nem mindenkinek sürgős, úgy látom. A cukorgyár alkalmazottja tíz órakor kijelentette, hogy ő tovább nem haj­landó átvenni a répát, vége a munka­időnek. Hétköznap is csak hatig van itt. Hét ilyen is van, kérem. (pl—mf) ron termelünk kukoricát. Novemberig azért bekerül. Igaz-e? — fordul Ár­va József traktoroshoz, aki éppen mellettünk állította le gépét cigaretta szünetre. — Megnyomjuk a gombot. Rajtunk ne múljon. Lám, Péternek még borot­válkozni sincs ideje — mutat a kom- a komáromi járásban már végefelé kérnyit sem, pedig el vannak ma­radva. Mint a megbolygatott méhkas Mint a megbolygatott méhkas, úgy néz kl távolról a tanyl határ. Habár bájnrói lekászálódő borostás arcú Ci­feri Péterre. Újra a titkár veszi át a szót, s így közeledik a cukorrépaszedés, itt sem töltik tétlenül a kedvező napot. — Az a biztos, ami már a cukor­értesülünk, hogy a vetést már el is gyárban van — mondja Nagy Gyula, felejtették, a cukorrépaszedéssel 4—5 aki mellett éppen megállunk — mi- _ napon belül végeznek. Kukoricából közben különleges szerszámával nye- részt vettek az üzem szakszervezeti tosítását illeti, kedvezi a"helyzet a 40 mázsa mutatkozik hektáronként, segeti a répafejeket. Az érdekes ta- évzáró konferenciáján is. Jovan Ve- košicei, poprádi és rozsnyói járások­Szövetkezeti lakások a kelet-szlovákiai kerületben A kelet-szlovákiai kerületben a Já­rási nemzeti bizottságok ebben az év­ben 1001 szövetkezeti lakás felépí­tését vállalták. Ennek a feladatnak teljesítéséhez megvan a szükséges tagsági alap is. A terv alapján szeptemberig 678 lakásegységet kellett befejezni, ezt azonban nem sikerült teljesíteni. A szövetkezeti lakásépítkezés lema­radását az építővállalatok okozták. Például a košicei Magasépítő Válla­lat 208, a Sp. Nová Ves-i üzem pedig 1^02 lakás átadásával maradt adós. Aránylag eredményesen folyik a szövetkezeti lakások építése a trebl­(CTK) — A Jugoszlávia Dolgozó šovl járásban. Nép Szocialista Szövetsége szövetségi A következő esztendőben 2100 szö­bizottságának küldöttsége vasárnap vetkezeti lakás felépítését tervezik a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nem- a kerületben. Az előkészületi munká­zeti Felkelés Üzembe látogatott, latok már most folyamatban vannak A žiari kohászok szívélyesen üdvö- és eddig közel 700 lakás építését zölték a jugoszláv vendégeket, akik kezdték meg. Ami a tagsági alap biz­Jugoszláv szakszervezeti delegáció a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben A kukoricakórót répafejjel és szelet- lálmány — nem tudja honnan szár- szelinnek, a Jugoszláv Dolgozó Nép tel silózzék be, mert a takarmányból mazfk — nagy segítségére van a ta- Szocialista Szövetsége végrehajtó soha sem lehet eleget tárolni. nyiaknak. Nem kell lehajolni, hanem bizottsága tagjának vezetésével a — Most kell Igyekezni a munká- csak úgy lenyesik a répalevelet és delegáció délután a martini járásban val. Vagy százhetvenen brigádozunk, ezeket két-három sorról egy rakás- levő Dubovél Egységes Földműves­meg 40 ipari munkás is eljött segi- ra dobálhatják. szövetkezetbe látogatott. ban. Ezzel szemben a bardejoviban 101, Humennén 27, Michalovcén 62, Prešovon 96, Sp. Nové Vesen 41 és a trebišovi járásban 14 új tagot kell még szerezni, — ért lOgyhangú, monoton zúgással működik a hosz­J-J szú gépsor, nehéz pára száll fel a forró hengerek között tekergőző szürkésfehér cellulóz­szalagról. Az itt dolgozó munkásoknak alaposan serénykedniük kell, hogy a nehéz vasrudakra fel­csavarfák a szüntelenül áramló anyagot, szétdara­bolják, targoncákra rakják és raktárba szállítsák a súlyos cellulóz bálákat. A vízgőzzel telített levegőben a nehéz munka megizzasztja az embert. A cellulózgép végénél dolgozó Nagy Zoltán zubbonya ujjával futtában letörli a verejtéket homlokáról, másik kezével megragadja a vastengelyt, amelyre a cellulóz csa­varódik és a túlsó oldalon tevékenykedő kollé­gájával a helyére billenti. Mindketten gyors moz­dulattal tekerik rá a vasrúdra a szakadatlanul hömpölygő cellulózszalagot, s amikor a tengely forogni kezd, míg ismét megtelik, addig a másik rúdon levő tekercset darabolják fel az alacsony faasztalon. Egymás után telnek meg a targoncák és indulnak nehéz terhükkel a raktár felé. — Ennél a gépnél nem marad Idő unatkozásra — mondja Nagy Zoltán. — De ha minden jól megy, nem sokáig dolgozik már ez a régi gépezet. Ma végre megindul az úf cellulózgép. Ott már más körülmények között fogunk dolgozni. Kerepest László műszakvezető kilenc óra előtt pár perccel adott utasítást a régi gép leállítására. Elhalkult a kerekek zümmögése, s a gömörhorkal cellulózgyár számos munkásnemzedéket kiszolgált régi gépe kidobta magából az utolsó cellulóz­tekercset. Indulás B arna László gépvezető csoportjának tagjai átmentek az új, tágas, világos műhelycsar­nokba, ahol a hatalmas új berendezést jelszerel­ték a svéd gyár szerelői. A nagy eseményre sok ember összesereglett a csarnokban, vezetők, mun­kások egyaránt. Hiszen a cellulózgép tulajdonkép­pen a gyár szíve, amely végső formába önti, kész termékké változtatja az összes megelőző munka­folyamatok eredményét. A gömörhorkai cellulóz­gyárban pedig annál jelentősebb ez az esemény, mert a kiöregedett berendezésű gyár átépítésének újabb fontos állomásáról van szó. Kilenc óra után néhány perccel felzúgtak a va­donatúj villanymotorok. A fözöházból a csővezeté­keken át áramlani kezdett a nyersanyag, megre­megett a gépóriás, hatalmas hengerel mozogni kezdtek, s az első vashengeren nemsokára meg­jelent a cellulóz. A Barna műszak készenlétben álló emberei megmozdultak, s megkezdődött a beindítás egyik, nagy türelmet és kitartást igénylő munkája, a nedves cellulózszalag befűzése a sok forgó hengerpár közé. Tízszer, hússzor, szám­talanszor kell újra kezdeni ezt a munkát. Amikor az egyik hengerre felfut a cellulózszalag, a másik helyen szakad el. Nagy Ferdinánd, Beke Zoltán, Nagy Zoltán, Maksi János meg Blatník István azonban végtelen türelemmel, Idegeskedés nélkül kezdik elölről a munkát. A géppel már jó előre alaposan megismerkedtek, otthonosan mozognak körülötte. Sok izgalommal jár egy ilyen hatalmas gép­rendszer megindítása .A gépet szállító svéd gép­gyár három idős szerelője izgatottan rohangál a kapcsolótáblák és a gép között, az üzem és a vállalat szerelői szerszámaikkal hol itt igazítanak valamit, hói a másik műszertáblán. Jfgyik félóra a másik után múlik el a lázas ­L / munkában. Aztán megkönnyebbülten sóhaj­tanak fel a jelenlevők. A hatalmas gépkolosszus minden része rendesen működik. A gép végén egyforma darabokra szabdalva hullnak ki a cellu­lózlapok. A szállítószalagok a présekhez szállítják a tömböket, ahol összesajtolás után drótkötéllel átkötik őket, innen tovább ismét szállítószalag viszi a mázsás bálákat a készáruraktárba. Tiszta a levegő a műhelyben, az új gépről nem száll fel a vízgőz, a szárítás nagyrészt préselés­sel történik. A munkafolyamatot döntő mértékben automatizálták, műszertábláktól irányítják a mun­kát. A cellulóz szinte emberi kéz érintése nélkül kerül a raktárba. Kerepesi László műszakvezető elégedetten nézi az egyenletesen dolgozó gépet. Több mint 35 éve dolgozik a gyárban, összenőtt vele, örül minden előrehaladásnak, amely korszerűsíti a termelést. Hogyne örülne hát ennek a napnak, amikor hosz­szas várakozás után végre megindult a több millió koronás költséggel beszerzett gépóriás, amelynek üzemeltetésével kulturáltabbá válik az itt dolqozók munkája. GÄL LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom