Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-01 / 271. szám, kedd

Világ -proletárjai, egyesüljetek ! ÚJ SZÚ SZLOVÁKIA K0HHUN1STA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA áratislava, 1963. okt6ber 1. kedd • 30 tillér • XVI. évfolyam, 271. szám •Véti- TÁBOR ORSZA'GAI Btíl • NEMZETKÖZI TELEFONKÖZPONT VARSÖBAN Varsóban. 1964-ben működni kezd az új nemzetközi félautoma­tikus telefonközpont. Hasonló központot építenek Prágában, Moszkvában, Berlinben és Buda­pesten. A központok berendezésé­nek nagy részét Csehszlovákia szállítja. A varsói központ lehe­tővé teszi a gyors nemzetközi összeköttetést. A többt központ felépítése után például a varsói telefonközpontban egyenesen prá­gai telefonszámot tárcsázhatnak. • 22 MILLIÁRD KWO VILLANYARAM ÉVENITE A szibériai Angara folyón fel­épült bratszki villanyerőmű ez évben már 5 milliárd kWó-ra vil­lanyáramot termelt. A befejezés előtt álló villanyerőműben a ter­vezett 16 aggregát közül már 12­töt üzembe helyeztek. A villany­erőmű teljes felépítése után éven­te 22 milliárd kWó olcsó villany­áramot gyárt évente. Ez körülbe­lül négyötöde annak a villany­energiának, melyet jelenleg Cseh­szlovákia összes villanyeröműve állít elő. • MAGYAR—OSZTRÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS A Komplex Magyar Külkeres­kedelmi Vállalat az osztrák Sl­mering—Graz—Pauker A. G. vál­lalattal együttműködve bővíti ki a delhi és faridabadi Indiai hő­erőműveket. Az egyezmény szerint a magyar vállalat szállítja a tur­binákat és generátorokat, az oszt­rák vállalat pedig a rézkatlano­kat és fűtőberendezéseket. • MAGYARORSZÁG LÄTJA EL A KGST-TAGÁLLAMOKAT KUKORICA VETŐMAGGAL. Az irekszemcsei kutatóállomá­son a KGST megbízásából külön­böző kukoricafajtákat hasonlíta­nak össze. Kísérleti telkeken, négyfajta magyar, ötfajta szov­jet és négyfajta román kukori­cát termelnek. A kevés csapadék ellenére a kukorica jól fejlődik. Különösen jó tennést ígér a Mar­tonvásári, a szovjet Vir és a ro­mán Dobrudzsa fajta kukorica. • ÚJ BARIT BÄNYA Alsó Sziléziában gyors iramban épül az új barit-bánya. A bánya kiépítése után Lengyelország nem szorul baritbehozatalra, sőt kül­földre is szállítják majd. A Brno Králové Pole-i Gépgyárban újfajta acélból készült 20—60 milli­méter falvastagságú kazánok súlya 10—20 százalékkal könnyebb. A sike« ren felbuzdulva a Králové Pole-i Gépgyár szakemberei most elhatározták, hogy folytatják a kísérleteket; főleg vegyipari berendezések gyártására alkalmas acélok előállítására helyezik majd a fő súlyt. Képünkön Oldrich Matula hegesztő, az újfajta acélból készült kazán hegesztését végzi. (F. Nesvadba — ČTK — felv.J Szovjet tudományos dolgozók érkeztek hazánkba HOGYAN TELJESÍTI TERVÉT A NYUGAT-SZLOVÁKIAI KERÜLET A Központi Bizottság májusi ülésének eredményeként az állami terv a nyugat-szlovákiai kerület üzemeiben 80 millió korona értékű termelés­emelkedést fr elő. Nem akármilyen gyártmányok előállítására gondoltak itt a terv kidolgozói. A kerület ipari és mezőgazdasági üzemeinek olyan készítményekkel kell gazdagítaniuk az ország iparát és közellátását, ame­lyeknek hiánya gátolja a népgazdaság további fejlődését. Élelmiszerekre kiviteli cikkeink minőségének javítására, az önköltség csökkentésére és más fontos tényezőkre gondolt a pártvezetősége, amikor az eredeti tervek felülvizsgálását és a termelés fokozását indítványozta. Minőség és Az előző évekkel szemben az ídén a fejlődés lassúbb ütemére számítunk, s a terv elsősorban a hatékonyság sokoldalú fokozá­sára irányul. Igen fontos, többek között, hogy a munka termelé­kenysége és az átlagos munka­oérek fejlődése közt feltétlenül elérjük az összhangot. Ezen a sza­kaszon — amely a gazdasági élet egyik legérzékenyebb pontja — az utóbbi időben megszűnt a ter­vezett arányosság, s az a helyzet állt elő, hogy a bérek gyorsabban emelkedtek, mint a munka ter­melékenysége, minek következté­ben túlléptük a béralapokat. Mi az oka a munkatermelékenység és az átlagkereset közti arányta­lanságnak? Elsősorban az, hogy az utóbbi időben nem teljesítjük a munkatermelékenység tervezett ütemét. Ezt pedig az idézi elő, hogy nem valósulnak meg idejé­ben a beruházási építkezések döntő feladatai, hiányosságok vannak az anyagellátásban, s az irányító és szervező munka sem éri el a kívánt színvonalat. Egyik legfontosabb feladat te­hát, hogy összhangba hozzuk a bérek és a munkatermelékenység fejlődését. Ez megköveteli, hogy növeljük az anyagi érdekeltséget, jobban kihasználjuk a bér- és prémiumrendszert. El kell ér­nünk, hogy a prémiumok segítsék elő a terv minőségi mutatóinak teljesítését és a társadalmi érde­kek érvényesítésének elsőbbsé­gét. Ezért a premizálási eszközö­ket azokra a feladatokra kell ösz­pontosítanunk, melyek biztosítják a termelés és a munka legna­gyobb hatékonyságát. Véget kell vetni az olyan gyakorlatnak, hogy a prémiumot akkor Is kifi­zetik, ha a munka nem szolgálja a társadalom javát. Helyes és fontos, hogy az üzemekben, vál­lalatokban felülvizsgálják a mennyiségi mutatók teljesítéséért megállapított prémiumok elisme­résének módját, s a prémiumokat a legfontosabb, elsősorban a mi­nőségi mutatók szolgálatába állít­sák. Következetesen érvényesíteni kell pártunk XII. kongresszusának irányelvét, mely kimondja: a pré­mium jutalom a nagyobb teljesít­ményért, az anyagmegtakarítá­sért, a jobb munkaszervezésért, a műszaki színvonal és a termékek minőségének fokozásáért, a fel­adatok korábbi teljesítéséért, stb. A premizálás új elvei abból In­dulnak ki, hogy a mutatókat egyénileg, műszaki-gazdasági elemzések alapján kell megvá­lasztani, figyelembe véve az egyes munkahelyek különleges feltételeit. Helytelen például, ha a prémiumokat „egységesen" ál­lapítják meg, mert nem ad átte­kinthető képet arról, hogy az egyes dolgozók milyen tényleges érdemeket szereztek a műszaki­gazdasági mutatók megjavításá­ban. Nem célravezető az sem, hogy a premizálásra túl sok mu­tatót állítanak fel. Ez sok eset­ben a minőség fokozása, a ter­melés gazdaságossága és haté­konysága iránti érdektelenségre vezet. A helyzet megjavítása te­hát megköveteli, hogy megkülön­böztető prémiumok rendszerét ér­vényesítsük, korlátozzuk a muta­tók számát, s csupán 2—3 muta­tót állapítsunk meg, és ezek a legfontosabb, időszerű feladatok­ra Irányuljanak. A gyártmányok minőségének állandó és rendszeres fokozása a népgazdaság fejlődésének nélkü­lözhetetlen követelménye. S ha a minőség körül nincs minden rendise — antiak több oka van. premizálás Az üzemekben és vállalatokban nem mindenkor érvényesítik a tervezés helyes módszereit, nem tartják be a technológiai és mun­kafegyelmet, sok a selejt és az üzemekből kifogásolható termékek kerülnek ki, stb. A minőségi mu­tatók előnyben részesítése álta­lánosan elismert követelmény — azonban gyakorlati megvalósítása még napjainkban is komoly ne­hézségeket okoz. Főleg azért, mert sok helyen hiányoznak a műszaki normákra vonatkozó megbízható adatok. Természete­sen hozzájárul ehhez az is, hogy sokak szerint az előállított meny­nyiség a fontosabb. Pedig ismert tény, hogy a minőségileg kifo­gástalan áru sokkal könnyebben értékesíthető nemcsak belföldön, hanem a külkereskedelemben Is. Ha tehát lényeges fordulatot akarunk elérni e kérdésben, fel­tétlenül meg kell követelnünk a dolgozóktól a termelési és mun­kafegyelem szigorú betartását — és fokozni kell az anyagi felelős­séget a végzett munka minőségé­ért. Ezzel párhuzamosan fokozni kell a műszaki ellenőrző szervek tekintélyét, képzettségét és az anyagi ösztönzését. Az alapvető változást a követ­kező adatok is sürgetik: Tavaly az egész ipari termelésben — be­leértve az építőipart is — a hi­bás vagy hiányos termékek mennyisége három százalékot tett ki. A népgazdaságnak ez 6—7 milliárd korona értékű vesztesé­get jelentett. A kohászatban és az ércbányákban a reklamációk száma tavaly meghaladta a tizen­nyolcezret. A reklamálások követ­keztében végrehajtott javítások költségei a nehéziparban tavaly 270 millió koronát tettek ki. Említettük már a műszaki el­lenőrzés megszigorításának szük­ségességét. Ezzel kapcsolatban feltétlenül fel kell hívni a figyel­met arra, hogy a műszaki ellen­őrzés dolgozóinak munkáját sok helyen nem értékelik, .s döntésü­ket nem tartják tiszteletben. Nem szabad azonban megengedni, hogy akár a munkások, akár a gazda­sági vezetők és funkcionáriusok az ellenőrökre nyomást gyakorol­janak, tartva attól, hogy a szi­gorú ellenőrzés a terv nem telje­sítéséhez vezethet, s ennek követ­kezményeként elvesztik a pré­miumot. Ezért Időszerű az a közvetelmény, hogy a pártszerve­zetek következetesebben harcolja­nak a XII. kongresszus és a Köz­ponti Bizottság májusi határoza­tának érvényesítésért. A minőség és a gazdaságos termelés problé­máját csak akkor oldhatjuk meg, ha érvényesítjük a termelés alap­követelményeit, betartjuk a .technológiai és a munkafe­gyelmet s emeljük a műszaki el­lenőrzés színvonalát. A műszaki el­lenőrzés dolgozói ne prémiumban, hanem rendkívüli jutalmakban ré­szesüljenek, amelyek érdekeltek­ké teszik őket abban, hogy a ter­melés egyetlen szakaszát se hagy­ja el hibás, vagy hiányos termék. Már régebben kitűztük a jel­szót: mindenki gazdája saját mun­kahelyének. Ez az elv azonban nemcsak a munkásokra és mes­terekre vonatkozik, hanem a ve­zető gazdasági dolgozókra és a pártszervezetekre Is, akik felelő­sek az üzemek és vállalatok gaz­dálkodásáért. S ezt az elvet tevé ' kenységük valamennyi szakaszán | tehát a munkadíjazásban is követ | kezetesen érvényesíteniök kell. Mi a helyzet kerületi méretben A kerület mint egész az időszaki tervet, különösen ami a teljes ter­melést illeti, a múlt hónap elsejéig (CTK) — A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia meghívására tegnap hazánkba érkezett a szovjet tudomá­nyos dolgozók héttagú küldöttsége Msztyiszlav Vszevalodovics Keldis akadémikusnak, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája elnökének veze­tésével. A küldöttség 14 napos csehszlová­kiai tartózkodása folyamán a szovjet tudósok Brnóba, Bratislavába és más városokba látogatnak, megismerked­nek a tudományos ós kutatóintézetek tevékenységével és tudományos éle­tünk szervezetével. A ruzynöi repülőtéren a szovjet vendégeket František Šorm akadéml­= HAJÓK A KGST TAGÁLLAMAINAK s A gdanszki és szczecini tervezők új = típusú hajókat terveznek. Szorgos š munka folyik a KGST keretén belül = épülő hajók tervén. 4000—15 000 ton­Š nás teherhajókat terveznek darabáru = szállításéra, 20 ezer tonnás tartályha­5 jókat és 4500 tonna teherbíróképes­= ségű fagyasztó hajókat. 109 százalékra teljesítette. Gyengébb eredményeket értek el az árutermelés terén. Itt a grafikon csaknem egész 88 százalékot mutat. Hogy lehet, kérdik bizonyára so­kan,-hogy ilyen nagy eltérés mutat­kozik a két mutatószám között. A termelés több hagyományos „rák­fenéje" is közrejátszott annál, hogy az eredmény végül is így alakult. Kerületi méretben sok a megkezdett építkezés, sok a féligkész gyártmány. Milliós értékek vannak így lekötve, „befagyasztva". Magyarán megmond­va, még mindig nem sikerült — külö­nösen az építkezéseknél — lerövidí­teni a gyártási ciklust. Hatalmas üzemeket nemegyszer féléves, sőt még nagyobb késéssel adunk át ren­deltetésének. Meg kell azonban mon­dani, hogy az akcióterv kidolgozása és eddigi teljesítése folyamán jelen­tősen javult a helyzet. Olyan fontos üzemek építésénél érnek el az építő­ipar dolgozói kiváló eredményeket, mint a šalai Nitrogénművek, a seredi Nikkelkohó. Korszerű, jelentős mértékben automatizált műszaki üveggyár épül Bratislava határában — Dúb­ravka mellett. Az 1965-re elkészülő üzemben az elektrotechnika igé­nyeit elégítik majd ki, ezenkívül a vegyipari berendezések részére is itt gyártják majd a ma már annyi­ra nélkülözhetetlen üvegalkatré­szeket. Képünk a gyár építésénél dolgozó betonozók egy csoportját ábrázolja. (Petráš — ČTK — felv.) kus, a CSTA elnöke, a CSTA alelnökei és az Akadémia tudományos intéze* teinek dolgozói üdvözölték. A fogadtatáson jelen volt M. V, Zimjanyin, a Szovjetunió prágai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykövetség további tagjaival. Csehszlovák siker Olaszországban Vicenza (CTK) — Vicenza olasz vá« rosban szeptember 24 és 29 között ren­dezték meg első ízben az iskolai ás nevelőfilmek fesztiválját. A fesztiválon 16 ország, közöttük Csehszlovákia, Len­gyelország és a Szovjetunió vett részt. A filmek kizárólag pedagógiai szem­pontból három kategóriában versenyez­hettek. A középiskolák felsőbb osztályai számára készült filmek kategóriájában a nagydíjat csehszlovák film nyerte: „Ciklonok, anticiklonok, fronlok" cím­mel Róbert Vyhlidka rendezésében. Kü­löndíjai nyert Ladislav Čapek filmje, „Egyenlet a gyakorlatban" és oklevél­lel tüntették ki Emil Havün filmjét „Az élet keletkezése és fejlődése" cím­mel. Nyolcvanmillió értékű népgaz­daságiig fontos termék 9 A Dimitrov üzem főleg a mező­gazdaságot segíti • A gép­I ipar lesz Szilveszterkor is a sereghajtó? Ott segítenek, ahol kell A Dimitrov vegyimüvek elsősorban az exportterv teljesítésére és a me­zőgazdaság megsegítésére gondoltak az akcióterv kidolgozásánál. A kül­földre irányuló szállításoknál hétről hétre mind ritkább a reklamáció. A minőség növelésében tehát jelentős erdeményeket értek el. Az első fél­évben a gyár több tucat vagon mű­trágyát adott az akcióterv keretében mezőgazdaságunknak. A második fél­évre előirányzott termelésnövelési tervet is folyamatosan teljesítik. Ebben az időszakban 400 tonna szuperfoszfátot, 100 tonna más, fosz­fortartalmú készítményt és mintegy 20 tonna tápanyag koncentrátumot gyártanak terven felül Szlovákia me­zőgazdaságának. A konzervgyárak és a szeszgyárak főleg a rendelkezésükre álló nyerp­anyagalap minél jobb kihasználására törekednek. Tekintettel a rendkívül gazdag zöldségtermésre, a nyári hó­napokban többműszakos termeléssel igyekeztek kihasználni a rendelkezé­sükre álló termelési kapacitást. Több mint 227 százalékra teljesítik ily módon a júniusi—augusztusi akcióter­vet ezek az üzemek. Egyik-másik gyár, mint például a trnavai, a duna­szerdahelyi és más üzemek a múlt évi termelésnek szinte a dupláját ad­ták ezen a nyáron. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar üzemei is jelen­tős eredményeket értek el. A parti­zánskej cipőgyár — mivel már ré­gebben is jól teljesítette a tervet — főleg a minőség fokozására fordít má­(Fulytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom