Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)
1963-09-15 / 255. szám, vasárnap
FÓRUMA Két árulás egy napon S'E p.fiH « m e!fJ t l t a SZepte mľ,w e l" ö k, eA P f lP lrl aPok útmutatóul szol- Ez tehát röviden a berchtesgadeni 15. előtt, sem azután nem állt gáltak laromlr Nečas szoriáldpmnkra - . . s Hitler oly közel a bukáshoz, a meg- fa minLzteľszámá^ ak t az eln^ "" f C* ehsz l° v u ák a ^darabolásét íutamodáshoz, mint éppen aznap, szeptember 15-én magához hivató?! "T L1, T H' Üer kÖVeteli Cse hA német vezérkar nem bízott a náci hogy utasításokkal lássa el a nyuga- sz, oy őkiáto I i; ha nf m nyugati szbvetséhadsereg erejében, Csehszlovákiában tl szövetségesekhez vezető útjára. Ez Z F r° nci a° rsz á8, 6? Anglia. •lényegében felszámolták az ötödik az a hírhedt negyedik Beneš- berchtesgadeni követelményeket a hadoszlop szerepét játszó Henleln- terv", amelyben az"elnök beleegyezik csehszlovák kormány szövetségeseipártot, a katonai körökben Hitler a határvidék bizonyos részeinek el- to1 sz eP t0 m, b" 19 én k aPÍ' a meg. Permegbuktatására klikk alakult, s az a szakításába és a hitleri birodalomhoz ® z„ ls d lP lomácia i agyafúrtsággal Csehszlovákia, amelyet Hitler meg való csatolásába. Az elnök fječašnak tÖ r'T V" „ , ( A „ akart támadni, korszerűen felfegyver- lelkére köti, hogy semmi esetre sem A berchtesgadeni találkozó után az zetl hadsereggel, szovjet és francia szab ad még említenie sem, kitől szár- ang 0' fr a? c A k?.ÍÄÍ. 6 szövetségesekkel rendelkezett. De Hit- ma Zik ez a terv, a jegyzetet tanulmá- ban találkozik. Az ülést Chamberlain ion áo foibiisi , ezekkel a szávakkal nyitja meg: „KetséRteien, hogy a birodalomnak valamilyen területet át kell engedni. Nehéz lenne azonban számunkra, ha mi lert és falkáját megsemmisíteni — ez nyozza át és semmisítse meg. a Nyugat és a Nyugattal szövetséges Miről volt szó ebben a tervben? LéCsehszlovákia urainak és nagybur- nyegében 4000—6000 négyzetkilomézsoáziájának nem volt ínyére. Nekik ternyi terület és másfél-kétmillió nészükségük volt Hitlerre! Igen, arra az me tajkú állampolgár elszakításáról J ava8olná,, k Csehszlovákia teldarabo agresszív, támadó vérszomjas Hitlerre é s Németországhoz való csatolásáról. , ŕ* á t- s a csehszlovák kormány ugyana— k ä , akkor nem lenne hallandó hozzájáNe5as úgylátszik mégsem semmisí- rulni a határkiigazításhoz", tette meg a papírlapokat, mert még volt éppen szükségük, hogy az ő hadseregét eszközként használhassák fel a Szovjetunió ellen. Ennek tudatában érthetővé válik az a feje tetejére állított világ, amelynek 25 év előtt tanúi lehettünk, de amelyet a józan ész képtelen volt megérteni. A nagyburzsoáziát képviselő politikusok éppen 25 év előtt játszották kl az őket leleplező ütőkártyájukat. Ez nem volt más mint két, egy napon elkövetett árulás. Az egyikről — a berchtesgadeni Chamberlain—Hitler találkozóról — tudott a világ, a másikról azonban nem szivárgott ki semmi. Kezdjük hát visszaemlékezésünket ennél a második árulásnál, amely meggyőz róla: nem csoda, hogy Csehszlovákia népe a világháború után nem volt többé hajlandó összekötni sorsát akár a nyugati akár a hazai burzsoáziával. • Egy ceruzajegyzet Néhány évvel ezelőtt a prágai Várban München évfordulóján kiállítás nyílt. Ezen a kiállításon olyan dokumentumokat láthatott mindenki a samagam is láttam őket, s saját szememmel győződhettem meg róla: az első köztársaságot 1938. szeptember 15-én nemcsak Chamberlain árulta el Berchtesgadenben, hanem a köztársaság elnöke is a prágai Várban. A különbség csak annyi volt, hogy Berchtesgadenben Chamberlain valamivel többet adott a máséból, mint amenynyit Beneš felkínált a „sajátjából" ... Hogyan ls történt a berchtesgadeni árulás? Ezek voltak a tanácskozás elsö szavai. Elég, ha meghallgatjuk még a tanácskozás zárószavait is, amelyek Daladier francia miniszterelnök szájából hangzottak el: „A lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Beneš doktorra. Legyen gondja rá, hogy a francia és a brit kormány által javasolt megoldást fogadják el." Ez már a „be nem avatkozás" üj formája! A nyugati nagyhatalmak már nemcsak szabad kezet hagynak az agresszornak, s utólagosan hagyják jóvá tetteit, hanem amikor az agreszszor már majdnem kidőlt, maguk veszik kezükbe az ügyet ás maguk valósítják meg az agressziót... • Ugyanakkor Csehszlovákiában A nyugati árulók szövetségesei sem tétlenek. Érdemes megnézni, mi vezérelte Benešt és a Hodža kormányt, amikor a berchtesgadeni döntés elfogadásáról volt szó. Egyetlen gondjuk volt (ahogy ez a cikkünk elején idé• A döntő pillanatban Már az előbbiekből is látszik, hogy Chamberlain az egészen pontosan kiszámított pillanatban utazott Berchtesgadenbe Hitlerhez. Hiszen Beneš terve ugyancsak szeptember 15-én született meg és megvalósítása esetleg Hitler kielégítését jelenthette volna. Nem tételezzük fel, hogy Chamberlain tudott volna Benešnek arról a tervéről, amelyet Hitlernél tett látogatása napján gondolt ki. A brit dipját szemével, amelyek az elsö köztár- lomácia azonban ösztönszerűen érez- zet t Benel-írta ceruzaiegyzetböl 'is kU saság idején a féltve őrzött páncél- te, és az eddigi gyakorlatból tapasz- tűnik), hogy a követelmények elfoszekrények mélyén lapultak, hogy el- falhatta, hogy Beneš a végsőkig en- gadása úg y tűnjék, nyomás alatt törtakarják a nép elöl korunk legalja- gedékeny lesz, tehát számolnia kel- ténik s nem a cg ehszlovák burzsoá sabb árulását. Ezen a kiállításon kö- lett ezzel a lehetőséggel is. Ezért hát kormány jószántából. Nézzük csak zönséges, blokkból kitépett papírla- Chamberlainnak meg kellett előznie mennyire volt ez őszinte: pokra lettem figyelmes. A papírlapo- Beneš további visszakozását, nehogy A berchtesgadeni tanácskozás napkon kusza, de kiírt kézvonású betűk- az valamilyen kibúvót találjon és va- ján szokatlan látogató jött a Rudé kel a következő ceruzával jegyzett so- lamiképp elállja Hitler terjeszkedésé- právo kommunista napilap szerkesztők állottak: nek útját Kelet felé. Ez egy. Ezenkí- tőségébe. Preiss leánya volt a láto,1. Soha nem szabad megengedni, Vül ki kellett várnia a döntő pilla- gató. Annak a Preissnek a lánya, aki h*gy valaki azt mondhassa, ez a terv natot, nehogy Hitler előbb lebukjék, a Zivno Bank elnöke s egyben az első Sfehszlovákoktól származik. mintsem teljesíti küldetését — a Nyu- köztársaság igazi ura volt. A leány E. A legnagyobb titokban kell őriz- g at „megmentését a kommunizmus- elkeseredett —, Ifjú ideáljai rombauJ, egy szavát sem szabad közölni. tói". dőlését látta otthon — és kitört: „Az 3. Titokban Franciaországgal és Hitler tábornokainak figyelmezte- apám hazaáruló! Azt hangoztatja, Angliával kellene megállapddni, mi- tése ellenére, sürgette a csehszjová- hogy.Németországgal semmiféle konfután pontosan megszabtuk azoknak a kiai Szudéta-vidék bekebelezését Ezt liktust nem enged meg. Olyan korterületeknek nagyságát, amelyekről kihasználva Chamberlain 1938. szép- tnánynak, amely Hitler ellen védeni lemondhatnánk, mert az a veszély tember 15-én beleegyezik Hitler kö- merészelné a köztársaságot, egyszeáll fenn, hogy abban a percben, ami- vetelésébe, hogy Csehszlovákia szudé- rűen nem ad hitelt. Az ilyen kor kor mi elvben hozzájárulunk,, végül ta-vidékét Németországhoz csatolják, ők meghátrálnak Hitler előtt és min- Közben azt a látszatot igyekezett kel dent odaadnak..teni, hogy ezt a hitleri Németország Ezeket a sorokat nem más írta, elleni háború „óriási kockázatának" mint dr. Beneš, a köztársaság akkori fenyegető nyomására tfeszl. mányt egyszerűen kidobja az ablakon." Ki csodálkozhat ezek után az első köztársaság sorsán? VILCSEK GÉZA E3 Kj Z Ü L Ő K. TvT Hí alkotó marxizmus-leninizmus győzelméért A KOMMUNYISZT CIKKE A PARTÉLETBEN A Pártélet most megjelent legújabb száma teljes terjedelmében közli a Kommunyiszt — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elméleti folyóirata 11. számának szerkesztőségi cikkét. A nagyjelentőségű cikk részletesen foglalkozik a kínai vezető tényezők téves, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megbontására irányuló nézeteivel és gyakorlatával. A cikk bevezetőjében visszatekintést ad a Kínai Kommunista Párt vezetői téves, és ártalmas nézeteinek kialakulásáról és keletkezésének okairól, s megállapítja, hogy a kínai vezetők 1960-ban kezdték meg támadásaikat az SZKP és a többi kommunista párt ellen, éspedig azért, mert a testvérA továbbiakban a cikk arról ad ismertetést, hogy az SZKP és a tübbi kommunista párt milyen erőfeszítéseket tett a nézeteltérések kiküszöbölésére, ám minden kísérlet hiábavaló volt. Igy került sor az SZKP Központi Bizottságának nyílt levelére, amely feltárta és megmagyarázta a nézeteltérések lényegét és okait. A Kommunyiszt cikke, miután részletesen foglalkozik a moszkvai Deklarációval és Nyilatkozattal, valamint korunk alapvetfi ellentéteivel, rátér a háború és a béke problémájára s a leghatározottabban elutasítja azt a kínai álláspontot, miszerint ,,az atombomba papírtigris". A cikk megállapítja, hogy „az SZKP és az egész kommunista világmozgalom határozottan elutasítja és nem marxista tézisnek tekinti azt a nézetet. hogy a forradalom útja szükségszerűen a háborún keresztül vezet. A marxisták—leninisták elutasítják pártok nem támogatták Kína állás- , orradaIonlnak küIsö katonai be a' vatk 0. pontját az indiai—kínai hataron ki- xással vaI 6 „serkentéséről" szóló elmérobbant konfliktusban. Súlyosbította a letet". helyzetet hogy bár a kommunista és A k italista orszä k munkásos z. munkáspártok képviselőinek 1960. év tályának harcáyal kapc Solatos kínai ertekez eten a testvérpártok mindent állás tról szólva a c^ kk megállapítelkovettek a nézeteltérések k kuszo- mennyire le hetetlen a kínai elvbolésére, és bar az értekezleten el- társakna k y az a kIsé riete, amellyel „a fogadott Nyilatkozatot a Kln K n- testvérpártok nyakába akarják varrni munlsta Párt képvise oi .s aláír ák az f £ ép telen elgondolást, hogy élrovlddel a ny»atkoza t «. élrása után a különböző társadalmi rendegészen nyílt támadásoka intéztek az szerf l 6 áIlamok békés ás me l$ t Q7VP őc a tnhhi marxista leninista a rabszolga{artô k sžs „ rabszo I_ SZKP és a többi marxista párt ellen, és gyakorlatilag szembehelyezkedtek az 1957. és 1960. évi moszkvai értekezleten elfogadott Nyilatkozatokkal. „A Kínai Kommunista Párt vezetősége >— állapítja meg a Kommunyiszt cikke — elkezdte az Ideológiai nézeteltérése ket átvinni a politikába, s kiélezni vi szonyát a marxista—leninista pártok hoz és a szocialista országokból. Szé les körű propagandakampányt indított Kínában, melynek tartalma és hangneme kimondottan szov|eteIlenes, s melynek az a célja, hogy ellenszenvet, sít gyűlöletet szítson a kínai népben a többi szocialista ország iránt, valamint a ka pitalista országok kommunista pártjai jránt." gák „megbékélésének" a vonalát, az osztályharc „letompítását" jelenti a kapitalista világban". A cikk arra a következtetésre jut, hogy mint ahogy a marxisták—leninisták elutasítják az Imperializmus „automatikus csődjéről", a kapitalizmusnak a szocializmusba való „átnövéséről" szóló opoortunista elméletet, éppúgy elutasítják a kalandorszellemet is a forradal mi mozgalomban. Igen nagy figyelmet szentelt a Kommunyiszt szerkesztőségi cikke a nemzeti felszabadító mozgalom kérdéseinek, majd ezután a szocializmus és a kommunizmus építésének nemzetközi tapasztalatairól Ír. A cikk következő fejezete a személyi kultusz elleni harccal foglalkozik és megállapítja, hogy „a személyi kultusz kérdése a munkásosztály forradalmi világmozgalmának egyik életkérdése. Nem csupán Sztálin tevékenységének értékeléséről van szó. Arról van szó, hogy kiirtsuk az Irányítás hibás módszereit és formáit, melyek a személyi kultusz idején jelentős mér-, tékben elburjánoztak". „Az a tény —, olvashatjuk továbbá a cikkben —, hogy a kínai vezető tényezők védelmezik a személyi kultuszt, hogy abszolutizálni a tarják tapasztalataikat, a szubjektivizmust a világban előforduló jelenségek értékelésében —, mindez ellentétben van a marxizmus —leninizmus elveivel." A cikk befejező részében azzal a szakadárpolitikával- foglalkozik, amely a kínai vezetői' fellépését oly nagyon jellemzi, és amely komoly károkat okoz a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. „Ezért — állapítja meg a Kommunyiszt szerkesztőségi cikke —, a kínai vezető tényezők dogmatikus, baloldali szektás nézete, bomlasztó tevékenysége a kommunista vllágmozgalomban a marxista—leninista pártok jogos és. éles ellenállásával találkozik". - * — A Pártélet a Kommunyiszt cikkén kívül számos, az olvasók érdeklődésére számottartó irást közöl még. A folyóirat vezércikke a soronlevő évek féladataival és az emberek kezdeményezésével folgalkozik. További cikkek: Gondosan készítsük elő a párton belüli nevelést; A békét szilárdító jelentős lépés; Alapelvünk az emberekkel végzendő munka; Mit várunk az akciótervek ellenőrzésétől. 'ky) Hogyan segítsünk a tanulásban? AZ ISKOLAI OKTATÓMUNKA ered- nulhat. Legyen megszokott és állandó ményességének mindig alapvető kö- helye a tanulásra és tanszerei rendvetelménye volt, hogy a tanulók lsko- bentartására. Sokszor elegendő ehlaí tanulását, amely a tanítók céltu- hez a lakásnak egyik kis zúga, egy datos és szakszerű irányítása mellett asztalka és egy polc, vagy szekrényfolyik, soron kövesse és megfelelő ke, minden esetre egy kis leleménymértékben kiegészítse a tanulók ott- nyel és ügyszeretettel minden nahoni tanulása. gyobb nehézség nélkül — a legtöbb Így, az iskolaév elején különösen családi otthonban — elérhető dolog sürgető igénnyel lép fel ennek a na- ez. gyon fontos kérdésnek legalább fő KÖZISMERT DOLOG ma már a szüvonásokban történő tisztázása, mert jők körében is az az újrendszerű okaz iskolai év során és nagyon sok- tatási követelmény, amely szerint a szor még az Iskolai év vége felé is tanulónak jórészt már az iskolában gyakran hangzik el szülők szájából a tanítási órákon el kell sajátítania az aggodalmas kérdés: mit tegyek, a tantervileg előírt legfőbb (.ananyaghogy gyermekem jobban tanuljon? — beli tudnivalókat, vagy legalábbis viarról már nem is szólva, hogy ezen i ágo s és logikus formában érthetővé a bizonytalan szülői magatartáson, keIll te nni számára azokat. Az e kövagy tájékozatlanságon túlmenően rü l ^alakult hibás nézetek korrekegész sor helytelen felfogás is ural- ci ój a k edvéért azonban le kell itt kodik a szülők társadalmában a gyer- szögezni, hogy az iskqlai oktatómunmekek otthoni tanulását és helyes k a i eg korszerűbb követelményeinek és foglalkoztatását illetően. legjobb módszertani eljárásainak beElvileg könnyen érthető és elfogad- tartása mellett is szüksége van a taható az a minimális követelmény, nulónak az iskolában szerzett tudásamely szerint minden családban biz- anyag otthoni feldolgozására, rendtosltani kell a gyermekek otthoni ta- szerezésére, és elmélyítésére. Követnulásához a megfelelő körülménye- kezésképpen: a szülőnek egyrészt ket és nyugalmat, és hogy minden tapasztalati úton, gyermeke iskolai előszülőnek erejétől és tehetségétől tel- menetelének és általános képességeihetően segítséget kell nyújtania a nek összevetésével, másrészt a tanígyermekének az otthoni tanulásban, tókkal és az osztályfőnökkel történő De máris bonyolultnak és sokszor megbeszélés alapján legalább hozzászinte megoldhatatlan problémának vetőlegesen meg kell tudni állapítani, látszik ez a természetes szülői köte- hogy a tanulók korcsoportjának és lesség is, ha számításba vesszük a iskolai feladatainak megfelelően dolgozó szülők nagymértékű elfog- mennyi átlagos időt igényel rendes laltságát, és azt az egyszerű tényt, otthoni felkészülése, és ehhez kell hogy a szülők tekintélyes része két- szabni a gyermek napirendjét. Ezek három évtizede részesült alapiskolai után a szülő dolga és legfőbb köteoktatásban, s ennél fogva majdnem- lessége már csak az, hogy szigorúan hogy értetlenül áll a mai iskola tan- és következetesen tartsa magát a anyagbeli-tudásbeli feladványai előtt, g yermek napirendjéhez, s vele is tarde legalább is a vele kapcsolatos tassa be, mégha lemondásokkal, sőt módszerbeli és nevelési követeimé- sok esetben a család belső rendjének nyek előtt. A pedagógus sűrűn kény- megváltozásaival járna is az. telen hallani ilyen szülői kifakadáso- Mo stanában. ha nem is egészen újkat: nem tudok én törődn a gyerme- keletűen taláfl a legvitatottabb kérkem tanulásával, van nekem bajom dés az iskolfü ükta tómunkában a azonkívül is! - Hogyan segítsek én tanu]äs m6dszereinek kél dése. S mia gyereknek, amikor nem ismerem ki vel a köztuclatban a szülök tudat á. magam abban, amit tanú ? Vagy: - ba n , s> még mindíg nagyon sok ré g, Én nem értem, itt az iskolaban azt felfogás tapad a tanulas {og aj máho z mondják a tanítók, hogy nem tud szükségszerűnek látszik a z. alapel v semmit, otthon meg látom, hogy órá- me gi iatározás a. A mo clern pedagógia kig ül a könyv mellett! és vele egye tértésben a pszichológia Ezek a mindennapos panaszok arra tudománya is azt vallja, hogy a utalnak, hogy az ilyen szülők környe- gy ermek az ismeretek többségét osák zetében háttérbe szorul a tanulás — tartós idegkapcsolatok útján tudja akár szociális kényszerűség, akár megőrizni, és ehhez nagyon sok ösznemtörődömség, vagy tájékozatlanság szetevőre van szüksége. Ezzel ellenfoytám De legyen bár enyhébb a va- tétben viszont a szülők zöme, nélóságos helyzet — az itt vázolt álla- m ej y es etben még a tanító is — éppotnál — mindenképp változtatni kell pen mert a rg g i iskolafajták verbális rajta. Ez pedig mindenekelőtt a peda- tanítási és tanulási módszerein nőtgógusok, iskolaigazgatók, osztályfo- tek fel — a számszerű ismétlésekből nökök, tanítók feladata. Az iskolák gépies szöveggyakorlásokból álló pedagógiai karainak kell kidolgozniuk mechanikus, emlékezetbevésési folyaegy olyan megbízható módszert, matként fogják fel a tanulást, és csak amelyben méltóképpen foglal helyet akko r megnyugodottak, ha a tanuló a tanulók otthoni tanulásának és az a tankönyvek szövegét kötve, „kívülehliez szükséges szülői segítségnek a rgi, bevágva" mondja el. Ezt az elkérdése is. A jó iskolaigazgató, a szü- avul t „ézetet a legélesebben támadlői munkaközösség vezetősége és az nun k | t eu > m ert veszélye nemcsak abosztályfőnökök útján már a tanév- ban r ejiik, hogy gátolja a korszerű kezdéssel egyidőben gondoskodik ar- oktatási törekvések véghezvitelét, de ról, hogy az év elején a munkaközös- me gterhelő idegmunkát, rengeteg kínség gyűlésén, majd az osztályok első lóciást, fölösleges erőpazarlást eredszülői értekezletein világosan megfő- ménye'Z a gyermeknél is. Az az oktagalmazott és többnyire már a részlet- tó és az a szülö jár e l helyesen, aki kérdésekben is eligazító jellegű tájé- a z értelmes, logikus gondolati, emlékoztatást kapjanak a szülők az isko- kez etbe vésésnek, az ismeretek többlai követelményekről, s ezzel össze- oldalról való felfogásának tulajdonít függésben a, gyermekek otthoni tanú- jelentőségét — tehát fl g y tekint a iásáról és helyes foglalkoztatásáról, tanulásra, hogy az csďk a tanulók érEZT A PEDAGÓGIAI PROPAGANDÁT telmi képességeinek, mindenekelőtt azután a szükségnek megfelelően to- a gondolkodás képességének' fejleszvább lehet és kell mélyíteni az egész tése útján válhat eredményessé, s ebtanév folyamán is, az osztályfőnöki ben elsőrendű szerepe van az értei, családlátogatásokon, amelyek során mi- és gondolati elemek összekapcsóeleven viszonylatokban tud hatni a lásának .Ennek következményeképp a oedaeógus a szülőre, s megfelelő el- gyermek csak egy fajta módon tanulvi- és módszertani tanácsokat tud hat helyesen: ha a tananyag tudnínyújtani a gyermekek otthoni tanulávalói közül a lényegeset tanulja meg, felismeri a tananyag részei közötti összefüggéseket és azokat önállóan, a sára, a tanulás ellenőrzésére, a tanú lásban alkalmazható segítség formáira és a eyermekek felkészültségének saját szavaiva és lyieiezésmódjával jó'megítélésére vonatkozóan ís. Per- elmondva tudja reprodukálni. Csak sze közben nem árt az sem, ha a í«Y tudja feldolgozni az ismeretek tanító ezzel egyidőben megismerteti sokféleségét, és más oldalról nézve a tanulókat ls a tantárgyi követeimé- így válik számára valóban értelemnyekkel, rászoktatja őket a korszerű fejlesztő, intellektuális gondolkodási tanulási formákra, s irányítást ad ne- folyamattá a tanulás, kik az ismeretszerzés és az ismeretek- AMENNYIRE FONTOS az a követeiről való számadás általa megkövetelt mény, hogy a gyermeknek ehhez a összefüggéseire, — mert a pedagó- nehéz munkájához sokféleképpen kell gus ezzel lényegileg szerves»kapcso- segítséget nyújtani a szülőknek, olyan latot teremt a tanuló iskolai és ott- nehéz megnyugtató, vagy pláne rehoni munkája között tartalom és ceptszerű tanácsot adni a véghezvitel módszerek dolgában egyaránt. Más- módjaira. Annyit azonban mindenkülönben elképzelhetetlen ls lenne a képp fel kell állítani mércéül, hogy jövőben, hogy a tanuló, aki az isko- minden szülő igyekezzék megismerni Iában aktív módoq vesz részt az ok- gyermeke képességeit, maga is prótatás modern formáiban, otthon régi báljon meg tájékozódni a tananyagmódon, magolással, az emlékezetbe ban, s minden szükséges esetben vésésnek ezzel a primitív módszerével, kérje a pedagógus tanácsát és segíttanuljon. Elsődleges fontosságú-dolog; hogy a család szociális és anyagi körülményeihez mérten, beleértve a lakásviszonyokat is, olyan környezetet teremtsen a szülö a gyermeke számára, amelyben szívesen és zavartalanul taségét. Csak így, jó szülők és pedagógusi együttműködésben valósulhat meg mindannyiunk közös célja, hogy sokoldalúan fejlett, alapos szaktudású, intellektuális típusú ifjú iiemze-. déket neveljünk gyermekeinkből. MIKÜS SÁNDOR 1963. szeptember 15. £ Jji g2(j 5
