Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-15 / 255. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZIOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁG ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1983. szeptember 15. vasárnap • 30 fillér • XVI. évf. 255. szfim Minden pere számít Szeptember derekán járunk, amikor az őszi betakarítással egy­idejűleg egyre jelentősebbé vál­nak a következő évi termést meg­alapozó talajelőkészítő, vetési munkák. Az esős napok után kis­sé ugyan meggyorsultak a talaj­munkák, de akad elég tennivaló, hogy pótoljuk a szántásban a le­maradást. Késlekedésre bizony már nincs idő, most minden perc 6zámít. Itt az ideje az őszi beta­karítás lényeges munkájának, a cukorrépaszedésnek, szállításnak. Igazán jól, zökkenőmentesen csakis úgy végezhetjük el ezt a munkát, ha valóban szervezetten látunk hozzá a szedéshez. Emel­lett az emberek szorgalmára is éppoly szüVség van, mint mond­juk a gépek két-, sőt hárommű­szakos üzemeltetésére. Sok helyen érezhetően gyorsít­ja az őszi tennivalókat, hogy a szakemberek segítségével, a ter­melési oktatók közreműködésével részletes őszi munkatervet készí­tettek. Nagyon jó tapasztalatai vannak e tekintetben az érsekúj­vári járás szövetkezeteinek és ál­lami gazdaságainak. A dunaszer­dahelyi járásban pedig a nemes»­ócsaiak az aratás sikerein felbuz­dulva tervet készítettek minden munkára. Egyre több szövetkezet­ben győződnek meg a Jó terv igazi értékéről, különösen ősszel, amikor annyi a munka, hogyha az embernek száz keze volna, akad­na mindegyikre valami tennivaló. Természetesen úgy volna jó, ha minden szövetkezetben tervsze­rűen, szervezetten dolgoznának. Sokkal hamarabb végezhetnének a betakarításai, Idejében, agro­technikai határidőben földbe ke­rülne a vetőmag. A jövő eszten­dei több termés megalapozása ér­dekében bizony Igyekezni kell a vetéssel. Nem szeretnénk úgy járni — hisszük, hogy a szövetke­zetek tagsága is így gondolkodik — mint a múlt ősszel. Későn ve­tettünk el, sok helyütt a fagy be­köszöntése, a havazások beállta után ls még kinn volt a határban a répa és a kukorica. Pedig min­den jő gazdának tudnia kellene, hogy a kései betakarítás nagy kárt okozott tavaly is, s ezt az idén sem kerülnénk el, ha nem látnánk szívvel-lélekkel muhká­hoz. A silókukorica idejében tör­ténő betakarítása is több takar­mányt, több tápértéket jelent. Ad­dig, amíg a kukoricalevelet nem csípi meg a dér, vagy kisebb fagy nem éri, 500 mázsa zöldanyagot is adhat hektárja. .(Csehország­ban, a Strešoval Állami Gazda­ságban 600 mázsás átlagra számí­tanak). Ez a mennyiség 6400 li­ter te] előállítását biztosítja. Am a dércsípte, sárguló kukorica alig ad annyi tápértéket, mely elég 4000 liter tej előállításához. Nagy különbség! Ezért mondjuk, hogy most minden erőt be kell vetni a nagy munkák sikere érdekében. Sok múlik az őszi munkán. Az ls, hogy milyen mértékben fejlő­dik az állattenyésztés, az állati termékek termelése. Mert a jövő évi eredmények azon múlnak, hogy sikerül átteleltetni az állat­állományt. És ezt nagymértékben befolyásolja az, lesz-e télre elég takarmány vagy sem. S a télire való egy részét most az őszi betakarítással biztosítjuk: silóku­korica, kukoricaszár, répafej stb. lesilózásával. Takarmány nélkül nem lehet sokat fejni, ez világos! Ezt bizonyítják az Idei felvásár lás eredményei. Szocialista mező gazdaságunk húsból többet adoti az országnak, mint tavaly A to jás- és tejfelvásárlás már kedve ^tlenebb. mert a múlt év őszén éppen a tejtermelésben oly fon­tos tömegtakarmány, mint a ku­korica és a répalevél javarésze nem a silógödrökbe került, hanem kintveszett a határban. A kapások, főleg a kukorica be­takarítása annál ls inkább sürgős feladat, mert sok helyütt a kuko­rica után búzát vetnek. Ezért jó, ha azokon a földeken, ahol a ku­koricát búza követi, minden erőt latbavetve gyorsan végzik a föld letakarítását. Ezt is a Jövő évi jobb termés érdekében teszik. De az a helyzet, hogy szinte lehetet­len fontossági sorrendet megálla­pítani. A meglevő termés betaka­rítása épp oly fontos, mint a jövő esztendei termés megalapozása. Egy esztendővel ezelőtt is az volt a törekvésünk, hogy minden me­zőgazdasági üzem idejében vesse el az őszieket. Sajnos ez nem mindenütt sikffrült, részben ha­nyagság, részben a szokottnál ko­rábban beköszöntött rossz időjá­rás miatt. Ezért az Idei gabonater­més gyengébb lett a vártnál, mert a kegyetlen tél után a tavasz, sőt a nyár sem kecsegtetett kedve­ző időjárással. Magunkat ámítanánk azonban, tía egyszerűen tudomásul ven­nénk, hogy csak az időjárás csök­kentette a termésátlagot Jó né­hány EFSZ-ben, állami gazdaság­ban 25—30 mázsás termést adott átlagosan a búza. A kövecsesl tan­gazdaságban is elérték a 30 má­zsás átlagot. A Diana fajtából pedig 35 mázsa termett hektáron­ként. Akadnak területek, különö­sen Csehországban, ahol 35—40, sőt a plzefíl járásban az 50 mázsás hektárhozamot ls elérték. Ezeken a helyeken még az időjárás sem fogott kl a gondos gazdákon. Az idejében elvetett gabonát a zord tél sem tudja annyira meg­viselni, mint a satnyán fejlődő késő őszi vetést. Erről ne feled­kezzenek meg egyetlen mezőgaz­dasági üzemben se. A mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok, a termelési oktatók ja­varészben állták a sarat az ara­tási munkák Idején. Segítettek, szerveztek, tanácsot adtak. Be­avatkoztak, ha a kombájnokhoz hirtelen valamilyen alkatrész kel­lett. Sőt, ha szükség volt rá, a szövetkezetek üzemi pártszerveze­teinek gyűlésein tárgyalták meg a nehezebb problémákat. Jó isko­la volt az aratás a termelési okta­tók és a mezőgazdaság irányítá­sát végző minden felelős ember­nek. Az ott nyert tapasztalatokat most az őszi munkák nagy forga­tagában felhasználhatják. Soha sincs talán oly szükség a jó szó­ra, a támogatásra, mint a sok gé­pet, munkáskezet igénylő őszi be­takarítás, szántás-vetés idején. A szövetkezetek többségében — a gyengébb gabonatermés ellené­re is — bizakodó a hangulat. Talán azért van ez, mert takarmány dol­gában jobban állunk, mint tavaly. Ez a téi.y azonban ne Jegyén sen­kit se könnyelművé és kövesse­nek el mindent, hogy a kukorica­szár meg a répakaraj is a šilógôd­rökbe kerüljön. Megkezdődött már a cukorrépa betakarítása és a bur­gonyaszedés. Javában folyik a sl­lózás is. Nagy munka vár a trak­torosokra, a gépkezelőkre, hiszen a betakarítással egyidőben több mfnt egymillió hektárt gabonával és 300 ezer hektár földet őszi ta­karmánykeverékfélével kell bevet­niük. Szervezettség, a gépek két­műszakos üzemeltetése és az em­berek szorgalma biztosíték arra, hogy az őszieket idejében elvet­jttk s n°m üres pajtával, alacsony kazallal vágtunk neki a télnek. - s * V-*. A Kelet-Szlovákiai Vasmii tisztító- és kompres.::'.ar-álloraása a várost és a környéket is ellátja majd gázzal. Az állomás építésének első és második szakasza folyamatban van, s ha az épitővállalatok betartják a tervet — november 1-én helyezik üzembe. (G. Bodnár felv. — CTK) Az adott szóhoz híven A GYÁRTÁSI PROGRAM VÁLTOZÁSA NEM AKADÁLY • JÓ SZERVEZÉSSEL TELJESÍTETTÉK AZ AKCIÓTERVET • A PÁRTSZERVEZETEK SOKAT SEGÍTHETNEK A galántai Járás üzemei, szövetke­zetel e napokban vizsgálják felül, ho­gyan teljesítik akciótervüket, s mit kell tenniük, hogy adott szavukat az év végéig megvalósítsák. Több helyen már a tervek túlteljesítésről számol­hatnak be, s Igy az év végéig még több ezer koronával járulnak hozzá a milliárdos mozgalomhoz. Becsülettel teljesítik A galántai Agrostroj üzem dolgozói új gyártási programmal kezdik el inajd az új évet. Ez azonban nem aka­dályozta meg őket abban, hogy .ala­pos körültekintéssel kidolgozzák ak­ciótervüket, amely szerint vállalták, hogy az év végéig terven felül 1 mil­lió 200 ezer korona értékű árut gyár­tanak. S mivel a mezőgazdasági gé­peknél az alkatrészek terén hiány mutatkozik, ezeknek terven felüli gyártását tfizták ki feladatul. Az ak­ciótervben foglaltakat időre és mű­helyekre szétlrták. Ennek tudható be, hogy szeptember l-ig már 1055 000 korona értékű árut gyártottak terven felül. Megvan az előfeltétel arra, hogy vállalásukat túlteljesítik. Sok kicsi sokra megy Ezt tartották szem előtt a galántai baromfiüzem dolgožói is, amikor ak­ciótervük kidolgozásán fáradoztak. Minden munkaszakasz tervfeladatait felülvizsgálták, megvitatták, aztán összegeztek: „1759 000 korona értékű árut adunk terven felül". Bár még messze van az. év vége, de máris ar­ról számolhatnak be, hogy vállalá­sukat túlteljesítették. Az év nyolc hó­napja alatt 2 027 000 korona értékű árut adtak át a közellátásnak. Csu­pán a csirke és a pulyka keltetésé­nél 81 (H)0 koronával túlteljesítették akciótervüket. Az évi terv szerint 25 tonna baromfihúst kellett volna ki­termelniük. Vállalták, hogy tervfel­ló! MM oz őszi betakarítással A košicei Járásban a kiadós eső után az időjárás újból'felmelegedett. A mező­gazdaság dolgozől a kedvező időjárást kihasználják a betakarítási és talajelő­•észítési munkálatok meggyorsítására. Az állami gazdaságok és szövetkezetek az utőbbi napokban 1300 hektárról taka­rították be a silókukoricát. Jó ütemben halad az egyéb sllótakarmányok készí­tése ls. A mezőgazdasági tlzemek több mint 30 000 tonna ]6 minőségű takar­mányt sílőztak. Több községben befeje­ződött a rozs és az őszi takarmányke­verékek vetése. Megkezdték a kukorica­törést és a burgonya kiszedését. Az őszi szántást a járásban 6200 hektáron már elvégezték. A kenvheci határban két kombájn tOrl a kukoricát. Napi teljesítményük 4—5 hektár. Pataky agronómus elégedett a kombájnosok munkájával és a kukorica­terméssel ls. — Ha nem Is érünk el olyan hektárho­zamot, mint tavaly, azért panaszra nincs okunk. Idejében elvetettük, Jól ápoltuk az 50 hektárnyi kukoricát. A szárazság ugyan sokat értott, de azért nem adjul: alább hektáronként 30—35 mázsánál. Nem messze a kukoricaföldtől a burgo­nyaásógép után asszonyok és lányok hordják halomba a kiszedett burgonyát. Szabaddá kell tenni a földet az őszt ve­tés számára. Ehhez tartják magukat a kenyheciek. Az őszi szántás nagyobb felével már végeztek. A tervezett 19Ü hektárnyi mélyszántásból 70 hektárt már felszántottak. A rozsot és az őszi takar­mánykeverékeket elvetették, a silókuko­rica betakarítása befejezéséhez közele­dik. Jól halad a lucerna negyedik ka­szálása ts. Jó hatása van annak ts, hogy a HNB és a szövetkezet vezetősége naponta el­lenőrzi a munka menetét, s amint a szükség megkívánja, azonnal intézked­nek. Azt tartják, hogy mielőtt az eke kifagy a földből, tiszta legyen a határ és minden mélyszántásra váró területet leiszántsanak. M. S. adataikat 10 tonnával túlszárnyalják* Az említett napig nem tíz, de 13,6 tonnával több baromfihúst juttattak a dolgozók asztalára. Az üzem dol­gozói nem elégednek meg eddig elért eredményeikkel. Amikor értékelték akciótervük teljesítését, elhatározták, hogy az év végéig még több mint 500 000 korona értékű árut termel­nek. A sereďi Közszolgáltatási üzem nem tartozik a járás nagyobb üze« mei közé. Nem is sokat hozták szó­ba, mivel tervfeladatait nem teljesí­tette rendszeresen. Az év májusában is már 72 340 korona mankót mutat­tak ki a lakosságtól eredő bevételek terén. Ekkor dolgozták ki akciótervü­ket, amelyben vállalták, hogy az össz­bevétel tervét 212 000 koronával túl­teljesítik. Igen ám, csakhogy bántot­ta őket az a tudat, hogy a lakosság­tól eredő bevételek tervének teljesí­tése terén több mint 72 000 korona hiányuk van. Azért akciótervükbe fog­lalták, hogy október végéig rendezik lemaradásukat. Az üzem dolgozói egytől egyig magukévá tették a vál­lalt feladatokat s ennek köszönhető, hogy lemaradásukat már augusztus­ban behozták, úgyhogy az év végéig e téren is túlteljesítik tervfeladatai­kat. Jó eredményekről számolnak be a galántai bútorgyár dolgozói is, akik a vállalásukban fog­lalt 800 000 koronából már 560 000 ko­rona értékű árut készítettek terven felül. Az üzem minden dolgozója azon fáradozik, hogy az akciótervben fog­lalt feladataikat túlszárnyalják. En­nek jegyében zajlik le minden gyű­lés s ennek jegyében kezdődik el min­den műszak. Jól Ismerik azt a régt közmondást: Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jú. -nj­S zűk, piszkos utcák, ho­va a napfény még véletlenül sem tévedt be, nedves, túlzsúfolt kis la­kások, amelyekben tüdő­beteg munkások és rosz­szül táplált gyermekek nyomorogtak — ilyen volt Bratislava munkásnegye­deinek képe húsz évvel ezelőtt. A múltban bizony nem sokat törődtek a munkások lakásviszonyai­val. Mert akik változtat­hattak volna a dolgozók helyzetén, azok kényelmes, összkomfortos villáitól na­gyon ls' távol estek a mun­kások nyomortanyái. S ma? Amerre fárunk a széles utcákon az úf, mo­dern háztömbökben tiszta, tágas, összkomfortos laká­sok vannak. Eltűntek a nyomortanyák, helyettük modern lakótelepek épül­tek. Városunk sokat fejlő­dött az utóbbi két évtized­ben. Aki régen nem látta, ma már alig ismerne rá. Nemcsak a város, az em­berek igényei ts megvál­toztak. Hogy csak pár pél­dát említsünk: a férft mér­nők, felesége orvosnő. Há­roméves gyermekükkel kétszobás összkomfortos lakásban laknak. Ha talál­kozik velük az ember, mindig csak szűk lakás­viszonyaikra panaszkod­nak. Vagy egy másik eset: fiatal házasok, mind a ketten szellemi munkát végeznek. Az asszonyka szüleinél laknak szép tá­gas, négyszobás lakásban gozásához, s ennek alap­fán megkezdték a város oly nagyvonalú átépítését, amilyet a múltban elkép­zelni sem lehetett. 1952-ben kezdték meg Bratislavai képeslap négyen. Ľe a fiatalok egy-, re csak elvágyódnak egy saját lakásba. Pedig jól megvannak az öregekkel. Ez a két eset is tanú­sítja, hogy az emberek igényei mennyire megnö­vekedtek. Es ez így van rendjén. Az örökös vágy a jobb és szebb után, egyike fejlődésünk hajtóerejének. Ez a vágy vezeti az embe­reket a kommunista hol­nap felé. Társadalmunk mindent elkövet, hogy maximálisan kielégítse a növekvő igé­' nyeket. A kormány mindjárt a felszabadulás után nagy gondot fordított a lakásínség megoldására. Az első lépést az úgyne­vezett Nagy-Bratislava lé­tesítése jelentette, amely több környékbeli falu hoz­zákapcsolásából jött létre. Ezzel egyidejűleg hozzá­fogtak egy terjedelmes építkezési program kldol­Krasfíany — az első lakó­telep — építését. Krasfía­ny után beépültek a töb­bi városszéli üres térségek is. Így épült be: a Mlle­ti č-utca, a Steiner Gábor utca, a Februári Győzelem útja stb. jelenleg 13 lakó­telep épül Bratislavában. Közülük a Trnávka—Főrév között épülő Štrkovec— Trávniky lesz a legna­gyobb. Ezt a komplexumot négy település fogja ké­pezni: Strkovec, Trávniky, Odstredky és Pošeň. Közü­lük csak Strkovecen 3234 lakás épül, melynek felét tavaly, másik részét ez év­ben fejezik be. Mindegyik lakótelepén új bölcsődék, iskolák, üzletek, kultúr­helyis'cek, mosodák és mindennemű közszolgálta­tási intézmények ls léte­sülnek. Nagy változásokra ke­rült sor a Belvárosban ts. A régi girbe görbe utcák helyett ma tágas terek és parkok zöldellnek. Például a volt „FürSnálén", ahol valamikor csak a kóbor komédtások bódéi álltak, ma tiszta, napsugaras tér, terül el, melyet a 11-eme-> letes új posta és a Szlo­vák Műszaki Főiskola két modern épülete keretez, s végül a Szlovák Nemzeti Tanács épülete zár be. Szélesedtek a régi utcák ts, sok házba bevezették a gázt és a központi fűtést. F árosunk utolsó foltja a váralja. Mivel itt sok ház a Műemlékvédő Hivatal védelmében van, kissé nehézkesebben és lassabban megy, e város­rész építése. Jelenleg több házsor tatarozásán dolgoz­nak és a jövő évben meg­• kezdik három toronyház építését is. Az 1961. évi népszámlá­lás eredményeit és az átla­gos gyarapodást (beköltö­zők, új lakásigénylökj is tekintetbe véve körülbelül 24 000 lakás építését ter­vezik 1970 végéig. Ezáltal az állami tervvel egyér­telműen megoldódik Bra­tislava lakáskérdése. Szépül a város, szépül a környéke, akárcsak az éle­tünk, amely napról napra szebb és jobb lesz. —ill—

Next

/
Oldalképek
Tartalom