Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-11 / 251. szám, szerda

r \ Tettekkel válaszolnak a felhívásra Beszélgetés egy szövetkezeti elnökkel Amikor tudomást szereztünk arről, hogy a „Szocialista építésért" állami kitüntetésben részesített stretavkai EFSZ már teljesítette a tej évi felvásárlási tervét, meglátogattuk a kukoricatermesztés terén országszerte ismert elnökét, Andrej Sabovík elvtársat. Már beszélgetésünk elején kitűnt, hogy a stretavkai elnök az állattenyésztés problémáit is igen jól ismeri és tapasztalatait „nem rejti véka alá." — Milyen mennyiségű tejeladás hárul ez idén szövetkezetükre? — tettük fel az első kérdést. — Az egész évi feladat 120 'ezer liter — válaszolt az elnök. — Ezt a mennyiséget már augusztus első feléig értékesítettük. Naponta 900 liter tejet termeltünk ki és ebből több mint 700 litert átadtunk a tejüzemnek. — Bizonyára, gondos kezekre bízták a szövetkezet tehénállományát. Vagy más körülmény is közrejátszott az eredmények elérésben? — érdeklődünk tovább. — Teheneinket tényleg a leglelkiismeretesebb tagokra bíztuk, Korinok, Palo, Olexa, Mikula és Butka tagtársakra. A fejősről Sabovíková — nem rokonom, jegyzi meg derűsen az elnök — és kollektívája gondoskodik, amely jó munkájáért kiérdemelte a szocialista munkabrigád címet. Nyugodtan kijelenthetem, kiváló kezekben vannak teheneink... De tudvalevő dolog, ehhez más ls kell. Elegendő takarmány és a meglevő célszerű és gazdaságos felhasználása. — Milyen takarmányféléket használnak, s melyek befolyásolják kedvezően a tejtermelést? — Semmi olyat, amivel más szövetkezet ne rendelkezne. Kevés a rétünk, így a szénánk ls. Ezért nálunk a tehenek élelmét főleg a silókukorica, kevés széna, lóhere, lucerna, egy kevés dara, meg a szecska képezi. Tehát amint látja, semmi különös ... Fontosabb ennek a felhasználási módja — folytatja Sabovík elvtárs. — Télen egy-egy tehén 40 kg silókukoricát, 5 kg szénát, 3 kg szecskát, 1 kg darát és a zöldből a száraz takarmányozásba való átmenet Idején — amikor legnagyobb a tejhozamcsökkenés — 3 kg lóhere-luA soli szövetkezet akcióterve alapján a felajánlásokat több hűs és te; követi A soli szövetkezet már néhány év óta a michalovcei járás legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Nem azért, mert talán itt jobb a termőtalaj minősége, vagy több a csapadék. A jó eredmények titka elsősorban abban rejlik, hogy a sol'i szövetkezetesek meg is valósítják, amit elhatároznak. Ezt bizonyítja a szövetkezet akciótervében lefektetett feladatok sikeres teljesítése is. Egyik ilyen fontos feladat volt az aratás, cséplés és tarlóhántás időbeni elvégzése. A jól szervezett munka eredményeként három nappal lerövidítették az említett munkálatok Idejét. Az akcióterv teljesítésének értékelésénél az elismerés hangján szóltak Ján 2ipaj kombájnvezetőről, aki társával, Pavel Demkóval a tervezett 150 ha helyett 206 haról gyűjtötte be a termést. A szalmát sem hagyták sokáig a mezőn heverni, így a kombájnok után rögtön sor kerülhetett a tarlóhántásra. Sikeresen teljesítették a gabonaneműek felvásárlási tervét. Néhány napra felzúgtak a cséplőgépek is, mert a sol'i szövetkezet* az Idén jó minőségű vetőmaggabonát juttatott az állami raktárba. Az állattenyésztés szakaszán az akcióterv alapján a legnagyobb figyelmet az állatállomány egészségi állapota feljavításának szentelik. A legjelentősebb tennivalókat ezen a téren már elvégezték. A 24 tüdővészes tehenet egészségesekkel váltották fel. Rendkívüli figyelmet szentelnek a takarmányalap biztosításának. Aránylag jó termés mutatkozik silókukoricából és az átlagos helyzettől eltérően meglehetősen gazdag készlettel rendelkeznek mind szemes, mind szálas takarmányból. Ebből következik, hógy elég derűlátóan néznek a téli takarmányozási időszak elé, mert biztosítani tudják a tervezett súlygyarapodást és az állatállomány hasznosságát. Az állati termékek termelése jelenleg ls figyelemre méltó s ennek köszönhető, hogy sertéshúsból és tojásból már teljesítették az egész évi felvásárlási tervet, marhahúsból legkésőbb december 15-ig szintén teljesítik. A tüdővészes tehenek kicseré lése után jelentősen megjavult a sok • ••••••••• gondot okozó tejtermelés ls, ami feltételezi a tej felvásárlási tervének eredményesebb teljesítését. Mint a termelőmunka csaknem minden szakaszán, a soli szövetkezet esetében is az említett eredmények elérésében, a bizakodás megteremtésében nem kis részük van a szövetkezetben dolgozó kommunistáknak és a szövetkezet mellett működő pártszervezetnek, amely rendszeresen értékeli az egyes munkák menetét, a termelési feladatok teljesítését, A szövetkezet kommunistái közös igyekezettel fáradoznak a pártvezetőség és a tagsági gyűlések határozatainak- megvalósításán. A jelenlegi időszakban a központi szervek figyelmeztető felhívása értelmében legtöbbet a tejtermelés kérdésével foglalkoznak, mert nehézségeik ellenére ezen a téren sem akarnak lemaradni. A pártszervezetnek, a kommunistáknak, a tagságnak, különösen a szövetkezet elnökének, Demčák elvtársnak, az állatenyésztés vezetőjének, Madúra elvtársnak, Cilaga mezőgazdásznak, Fedorka csp.portvezet^ek és a többieknek lelkes munkája DÍztosítéka annak, hogy a soíi szövetkezet becsülettel teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket akciótervében meghatározott. Az ez évi termelési és értékesítési tervek sikeres teljesítése mellett az őszi munkák időbeni elvégzésével lerakják a jövő évi gazdagabb termés alapjait is. | —ik. cernaszecskát is kapnak. Ezenkívül kapnak póttakarmányt ls, de nem egyformán. Azoknak a teheneknek, amelyek több mint 6 liter tejet adnak- naponta, pótlásként szemes takarmányt adunk. Amikor a tehéngondozók és fejők munkamódszerei és a napi munkarend után érdeklődünk, az elnök a következőket mondja: — A napi munka korán reggel kezdődik az istállókban, az itt dolgozó tagok által Ismert munkarend alapián. Igen nagy súlyt fektetünk a takarmányelőkészítésre, amit a gondozók az etetést megelőző napon mindig elvégeznek. Hetenként kétszer adagolunk sót az állatoknak. A darát csak vályúból etetjük. Mindig fejés előtt etetünk. Nem szoktattuk hozzá a teheneket, hogy fejés közben egyenek. A fejés már reggel 3 órakor kezdődik — télen 5 és 6 óra között. A második fejést délután 5 és 6 óra között végzik, nyáron a déli időszakban ls fejnek. Év elejétől átlagosan napi 7,2 liter tejet fejtünk egy-egy tehéntől. Júliusban 8,7 litert, ami azt jelenti, hogy eddig több mint 180 ezer liter tejet termeltünk ki. Nem hallgathatom el, — folytatja Sabovík elnök — hogy eddigi eredményeinknél még jobbakra törekszünk. Alaposan megtárgyaltuk központi szerveinknek a tejtermelés megjavítására irányuló felhívását és elhatároztuk, hogy terven felül 40 ezer liter tejet juttatunk piacra. Ez azt jelenti, hogy hektáronként 400 liter tejet adunk ez idén a közellátás céljaira. Ebbeni igyekezetünk követésére felhívtuk a tejtermelésben aránylag jó eredményeket elérő továrnéi, soli, kladzanyi és kvakovcei szövetkezeteket. Bízom abban, hogy az említett szövetkezetek elnökei, Kucik, Demčák, Hudacký és Humeník elvtársak nem maradnak adósok a válaszszal... de a tejjel sem Feljegyezte: Kulik G. •*• A nagypakai szövetkezetben nemrég még parlagon hevert a szSlfi mellett 70 árnyi föld, amely ma már dinnyét terem. Az eddigi bevétel meghaladja a 20 000 koronát. Érdemes tehát minden árnyi termőföldet kihasználni. Kárász Zoltán •k A csallóközaranyosi gyerekek 14 tantermes új Iskolában kezdték a tanévet. Mind a magyar, mind pedig a szlovák iskola itt kapott elhelyezést. A tágas tantermek mellett megtalálhatók a politechnikai neveléshez szükséges felszerelések, műhelyek is. Andriskln József •ťr A dunamocsi Iskola a nyári szünidő alatt több helyiséggel bővült. A múlt napokban ellátogattam ide, s alig ismertem rá az iskolára,' amelybe egykor én ls Jártam. Új padok, új tanszerek. De a gyerekek is mások, mint régen. Jól öltözöttek és vidámak. Fapp Géza Jó tanács a szövetkezeteseknek Figyelmeztető eset a nyolc elpusztult tehén A mezőgazdasági termelés fejlesztése és elegendő mennyiségű takarmány biztosítása olyan növények termesztését követeli meg, amelyeket jól lehet silúznl, vagy pedig száraztakarmányként lehet felhasználni. Az utóbbi időben EFSZelnk jelentős mértékben termesztik a közönséges birokot, jiorgum vulgare) amely a takarmánygabonák közé tartozik, és magas fokú glicldtartalmánál fogva egyrészt zöldtakarmánykéát, másrészt silózás céljaira használható fel. Ax iparban alkoholt, szirupokat ás seprűket készítenek belőle. A cirok zöld állapotban jő takarmány, de mérgező hatású a legeltetésnél. Ciános gllkozidot, durrhlnt tartalmaz. A legelésnél ez a gllkozld az állat szervezetében az enzimek, baktériumok, savak hatására hasadási folyamaton megy át, s az állat kérődzése folyamán is, amikor felszabadul a tulajdonképpen mérgező ciánsav. E sav halálos adaga a lónál 0,4—1 gramm, a tehénnél valamivel több. A cirok a legtöbb durrhlnt a harmadik-negyedik héten, vagyis hajtásaiban tartalmazza. Minél öregebb a cirok, minél Jobban megnőtt, annál inkább csökken a glikozld-durrhin koncentrációja ís. A cirokban levő glikozid mennyisége a talaj jellegétől, a műtrágya mennyiségétől, a napi csapadékmennyiségétől, a nagy szárazságoktól függ. A terebesi járásban ez év augusztus 8-án a reggeli órákban a kaposkelecsényi EFSZ-ben 7 tehén, a háztáji gazdaságban pedig 30 tehén megbetegedett. Az állatok körülbelül 20 percig legeltek cirkot. 8 háztáji tehén elpusztult, egyet kényszervágásra kellett vinni. Az EFSZ 7 tehenét és a többi háztáji tehenet az állatorvosi szolgálatnak sikerült megmentenie. Hasonló mérgezés fordult elő az idén a járás állami gazdaságában. E szerencsétlenségnek és jelentfis népgazdasági károknak oka az volt, hogy zootechnlkusaink és agrotechnlkusaink nem ismerik alaposan ezeket az új ipari növényeket. Milyen a mérgezés lefolyása a teheneknél? A ciánsav az állat agyára hat úgy, hogy meggátolja a szöveteken belüli oxidációs folyamatokat, a mérgezett állatnál oxigénhiány lép fel. A megbetegedett tehenek járása tántorgó, az állat összeesik, reszket, megnehezedik lélegzése, fullad, és görcsökben vonaglik. Megfigyelhető továbbá az állat erős nyáíadzása, enyhe felfúvódása, nyögése, fejét hasára fekteti és erősen ver a szíve. A ciánsavas mérgezést okozó növények közé tartozik a clrokon kívül a fehérhere (trifólium repens), a vörös mezei lóhere (trifólium pratens). E két növény a legtöbb kénsavat virágaiban és gyümölcsében tartalmazza, s főként a sertéseknél okoz mérgezést. Továbbá kénsavat tartalmaz a vetett len (linum usltatissinum). Mérgezésre kerülhet sor a legeltetésnél olyan területen, ahol a lent nem tépték ki teljesen, mégpedig a teheneknél, lovaknál és a sertéseknél. Ugyancsak mérgező hatású lehet öz a víz, amelyben azelőtt lent áztattak. Ugyancsak mérgező hatású a vetett bükköny is növekedése idején, valamint a magja is. E cikkünk végén figyelmeztetni akarjuk a zootechnikusokat, agronómusokat, etetőket arra, hogy a cirok igen alkalmas az etetésre és a silózásra, de hasonló károk megakadályozása érdekében be kell tartani a következő elveket: 1. A cirkot nem szabad zöld állapotban, mindjárt a kaszálás után feletetni, hanem csak 4—8 óra múltán. 2. A kaszálás után szét kell szórni, hogy megszáradjon. 3. Cirkot ne adjunk az állatoknak a nyári meleg hónapokban és a vegetáció kezdeti idejében. 4. A cirok alá ne trágyázzuk a talajt nitrogénes trágyákkal, hanem foszforos trágyát alkalmazzunk. 5. A zöld cirkot hideg módszerrel sllózzuk. MUDR. HAŽLINSKÝ M. ii(|iM(j: Itt* A topoľčanvi járás Chynorany községében a trenflni űtépltő üzem dolgozói 8 napokban fejezik be a gazdasági udvarban ax utak rendbehozását. (K. Cích — CTK felvétele). HEGYMEG—hegy meg hegy A vénasszonyok nyarát s az utolsó meleg napsugarakat kihasználják Košicén a malomköz új lakótelepén játszó gyermekek is. Nem messze tőlük épülnek Kelet-Szlovákia legmagasabb épületei, a 12 emeletes lakóházak. (R. Berenhaut felvétele) — Maguk hová valók? — Es az elvtárs? Így ismerkedtünk két guszonaival az autóbuszmegállón. A termés, a határ ígérete is szóba került. — Olyan, akár a többi a környéken... de ha szép kukoricát akar az elvtárs látni, Hegymegen érdemes megnézni az idei termést. Miután még a Bodrogköz legtermöbb vidékein is éppen a kukoricában okozott tetemes károkat a szerfölött száraz időjárás, szinte akaratlanul ts elcsodálkoztam: — Hegymeg olyan jól termő vidék ...? — Hegymeg...? — Hegy meg hegy .. Igaz, Hegymeg szomszédos Guszonával s a rimaszombati járás e tájéka bizony elég dimbesdombos; mert hisz nem hegyek ezek, csak olyan dombok, hogy hegynek is beillenének... Elég púpos erre a föld, de még elég „hátas" is ahhoz, hogy művelni lehessen. S még tarjagos is a „föld bőre"... Az ún. fehér és barna föld olyannyira átmenet nélkül hatol itt egymásba, hogy csaknem válaszvonal van a kétféle talajfajta között. Egyegy frissen szántott dűlő azután úgy fest, mint a tarka tehén „hasaoldala". Nehéz megmondani fehér-e vagy barna az alapszíne... A hegymegiek persze a barnát tekintik jobb talajnak, s a fehéret legszívesebben kinéznék a határból, mert az sokkal silányabban terem. A kukorica az idén még ezt is meghazudtolta. Füttyöt hányt a „tintafoltokra", pedig ahogy az öregebb Bodorok és Balázsok állítják, ők magángazda korukban nem mertek kukoricát vetni a fehér földekbe. Természetesen egy kis parcellán sokkal könnyebben lehetett határt vonni a két talajfajta kötött — a nagy parcellákon viszont még fél hektáros foltot is könnyen semmibe vesz manapság az-ember s úgy látszik, nemcsak ,űz ember — a kukorica is. . Az imént a hegymegi „öregebb" Bodorokról és Balázsokról tettem említést... Melléknevekkel végezhető műveletekkel azt is könnyen kikövetkeztethettük ebből, hogy ahol „öregebbek" vannak, ott öregeknek is lenniük kell — s a hegymegi szövetkezetben van ts annyi öreg, hogy szinte alig van fiatal. És hogy miérl éppen csak a Bodorokra és Balázsokra apellálok, azt ls megmondom: Hegymegen annyi a Bodor meg a Balázs név, hogy több van, mint ahány valójában van... Az egész falu Balázs és Bodor, de még a temetőben a sírköveken is csak a Bodor és a Balázs nevet olvashatja az ember. Ügy látszik, ez náluk hagyományos .. .1 Ezt nem azért mondtam el, mintha ezzel elintézettnek tekinthetnénk a dolgot — elvégre nincs még tisztázva a két családfa viszonya, s két ily hatalmas dinasztiánál ez nem ts oly mellékes kérdés, mert mind a földmüvesszövetkezet, mind a nemzeti bizottság fő pozícióiban Bodorok ülnek. Példának okáért a szövetkezet elnöke Bodor Andor s a nemzeti bizottság elnöke is Bodor Andor. De tévedés ne essék a két Andor valóban két Andor. Tehát nem az az Andor a szövetkezet elnöke, akt a nemzeti bizottság elnöke. A nemzeti bizottság elnöke egy másik Andor, bár az ts Bodor. Minden esetre, ha valamikor telefonon kellene Hegymegről helyzetjelentést kérnem, nem kérdezném meg, hogy kivel beszélek, mert bizonyára napokba kerülne, míg megmagyaráznák, hogy melyik Bodorról és melyik Andorról van szó, hisz a két elnökön kívül még több Andor ts van a községben és azok is a Bodor névre hallgatnak. De hogy a Balázsokról se feledkezzünk meg — jut belőlük is minden létie egy kanál... Szó, ami szó, Hegymegnek nemcsak ez az egy sajátossága van ... Hegymeg szövetkezete is a sajátosan gyengébbek közé tartozik. Nem csoda tehát, ha a hegymegi kukorica ilyen közbámulatot váltott ki a környéken, mert ha rossz volt a termés azon már bizonyára senki sem csodálkozott. A figyelmet ugyanis az hívja fel magára, hogy egy ilyen harmatszövetkezetnek honnan van ilyen jó kukoricája ...?.' Közös erővel keressük a jó termés okát: — Errefelé nem volt aszályos esztendő? — Azt éppen nem mondhatjuk, de annyi csapadékot, amennyit a kukorica igényel, mégiscsak kaptunk. Bodor Ferdinánd, a szövetkezet szakképzett agronómusa érvel eképpen, s azt ls hozzáteszi, hogy a talaj alapos előkészítése és a gondos trágyázás is megtette a magáét. Megnéztük a kukoricatáblákat: szemesen számítva átlagosan negyven mázsánál nagyobb hektárhozamot ígérnek, s ez eddig rendben is lenne. Két dolog azonban — amiről az agronómus határjárás közben ejtett el egy-két szót — ugyancsak . szöget ütött a fejembe: Először is az, hogy amikor a kukoricából a jó termés már megmutatkozott, a silókukorica egy részét kiritkították, hadd hozza meg az a tábla is , a jó szemes termést. Hogy hány száz mázsa jó minőségű nagy tápértékű silóanyagtól estek el ennek következtében, annak persze majd a télen látják kárát..'. Ez kicsinek látszó dolog s az is bizonyos, hogy egy ilyen futó látogatás után nem lehet mélyreható ítéleteket alkotni egy szövetkezet gyenge előmenetelének okairól, de hasonló agrotechnikai beavatkozások csak a rossz felé „javíthatják" a közöst. De nézzünk meg egy másik dolgot, amit ugyancsak Bodor Ferdinánd említett. A munkaszervezés módozatalt latolgattuk s az ls szóba került, hogy a növényápolás munkálatait miként oldják meg. Kitűnt, hogy eddig a területeket szétmérték parcellákra, de az idén már közösen művelnek mindent... — ??? •— Nem ment, rosszul művelték meg a kimért területeket. Ezután magyarázatot kértem arra, hogyan lehet az embereket jobban érdekeltté tenni a termelésben: úgy-e, ha csak a munka mennyiségét, vagy ha a minőségét is értékeljük, azaz úgy-e, ha csak a területmennyiség vagy ha a hozammennyiség szerint is bérezünk ...?/ Az agronómus nem válaszolt, pedig micsoda fogást lehetett volna csinálni ezzel a kukoricával éppen az idén a munkafegyelem megszilárdítása és a termés fokozása térén ...! Bodor Ferdinánd azonban azt tartja, hogy a szövetkezett tag munkáját kell megfizetni,

vmert dolgozott s ezért fizetség jár akkor is, ha nem termelt. Az öregebb Bodorok és Balázsok még jól emlékeznek arra, hogy amikor magángazdák voltak, elsősorban a termés nagysága szabta meg évi jövedelmüket. A szövetkezet is csak akkor pénzelhet, ha sokat termel, s ha nem termel, akkor miből fizessen...? A mezőgazdaság és az ipari között többek közt abban is mutatkozik egy kis különbség, hogy a befektetett munka nem mindig „fizeti ki magát" egy és ugyanazon gazdasági évben. KOBÄK KORNÉL 1983. szeptember 11. + 0<J S&Ó 5