Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-06 / 246. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesül jetel e ! UJSZO SZLOVÁKIA KOHHUNISTA PARTJA KOZPONT1 BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1963. szeptember 6. péntek • 30 fillér • XVI. évf. 246. szám Most kell biztosítani a télire valót Az idén korábban kezdődött az aratás, mint tavaly, hamarább is végeztünk a gabona betakarításá­val. Mi az oka mégis^, hogy álta­lában vontatottan halad a talaj­munka, az őszi vetés? A repce ve­tésének a határideje már lejárt, de a nyugat-szlovákiai kerületben még mindig nem teljesítették a vetési terv feladatait. Furcsa je­lenség ez. Éppen a szóban forgó kerületben végeztek legkorábban az aratással, ám az őszi talajelő­készítés, a vetés lassan halad. Persze: az időjárás — mondogat­ják sokszor. Lehet-e viszont min­den rosszat egész esztendőn át az időjárás számlájára írni? Nem volna helyesebb, ha többször em­legetnénk a szervezést, az egyes idénymunkákra az előrelátó, terv­szerű jó felkészülést? Tegyük fel, hogy nyomban az aratás után a nagy szárazság miatt késlekedtek a szántással. A szalma eltakarítása is akado­zott, kellő szalmaprés híján hete­kig kint maradt a tarlón. Akad­nak vidékek, szövetkezetek, me­lyek határában tagadhatatlanul nagyon nehéz volt a talajmunka. Néhol öt-hat sorjával kellett já­ratni a munkagépet, amíg megfe­lelő magágyat tudtak készíteni. Ennek ellenére, nem várakoztak, hogy majd jön az eső, s aztán istenigazában munkához látnak, hanem vetettek. Vetettek a trebi­šovi járásban is, pedig ha valahol, ebben az országrészben fukarkod­tak igazán az ég csatornái. Nos, náluk sok helyütt kisorolt a rep­ce, sőt a košicei járás néhány EFSZ-ében elvetették már az őszi árpát is. Az ősz sok munkáskezet ígé* nyel, a határ szinte „elnyeli" a gépek sokaságát-. Szántani, vetni kell. Ezenkívül most folyik a si­lózás, ami igen fontos munka, mert takarmány dolgában még mindig akad elég sok tennivaló. Tehát a vetéssel és az őszi be­takarítással egyidőben, most kell biztosítanunk a téli eleség jó ré­szét. És ez igen fontos munkai Ha nem végezünk el idejében, ke­vés lesz a takarmány, nehezen tudjuk leróni az államnak járó tartozást.'Sajnos, az adósság egy­re inkább növekszik, ahelyett, hogy minden erőfeszítéssel csök­kentenénk. Pedig tejre nagy szük­sége van az országnak, nélküle el sem tudjuk képzelni életünket. Mit lehetne tenni? Elsősorban ügyelni kell minden szövetkezet­ben, állami gazdaságban, hogy a szlovákiai méretben több mint 7 millió literre szökött adósságot minél hamarabb törlesszük. Lehet­séges ez? Van erre tartalék? A kelet-szlovákiai kerület mező­gazdasági üzemeiben meg tudnák mondani, hogyan. Eddig öt- és fél­millió liter tejet adtak az ország­nak terven felül. S mit csinálnak a nyugat-szlovákiai kerület föld­művesei, állattenyésztési dolgozói, fejői? Tartozásuk hovatovább el­éri a 13 millió litert. Szinte ért­hetetlen, hogyan tudott lemaradni az a kerület, mely évekig az élen járt nemcsak a gabonatermesztés­ben, hanem az állattenyésztésben is. Nem hinnők, hogy csupán a takarmányhiány okozná a lemara­dást. Akadnak a szóban forgó ke­rületben szövetkezetek és állami gazdaságok, melyekben a szak­szerű etetés, fejés, gépesítés be­vezetésével néhány hónap alatt számottevő eredményt értek el. A Čalovói Nagyhizlalda gólyási gazdaságában a fiatalok vették kezükbe a tejtermelést. Az ered­mény? Az elmúlt félévben 5000 literrel többet termeltek az elő­irányzottnál. Vásárúton (dunaszer­dahelyi járás) azóta, hogy a szó szoros értelmében hozzáláttak az ésszerű etetéshez, 4,6 literről 9 literre emelkedett a fejési átlag. Az esztendő végéig 15 000 literrel többet adnak el, mint amennyire a szerződésük szól. E néhány példa minden ékes szónál jobban beszél, bizonyít, ér­vel. Tehát módunkban áll leróni az adósságot, csak érteni kell a dolgokhoz, no meg szív és szor­galom is szükséges a jó munká­hoz. A jövőre nézve pedig az őszi tennivalók meggyorsítása a leg­első teendő. Az, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben az eddig ta­pasztalt várakozás álláspontjáról most már komolyan kimozdulja­nak. Gyorsítsák meg főképpen a talajmunkákat, a vető-szántást és ahol megkéstek, ott a repce, az őszi árpa vetését is. Az időjárásra sem lehet panasz. Az utóbbi na­pokban áztatja az eső,a kemény föl­det, könnyebb a szántás, a talaj megmunkálása. Aztán a jó gazda^ arra is gondol, hogy a kukoricát és a répát jobb idejekorán beta­karítani. Könnyebb a napsütéses időben a répaszedés, a szállítás, mint lucskos, tengelyig érő sár­ban. Mindenütt a jő gazda módján gondolkodnak? Ezt nem állíthat­juk, mert ha így volna, akkor ta­valy ősszel sem kellett volna sár­ban, hóban, fagyban végezni a ku­korica- és a répaszedóst. Az ekét sem szorította volna ki a fagy a földből. Egyszóval: nem akarunk okoskodni, csak emlékeztetni a múlt őszre. Hányszor elhangzott akkor is: itt az ideje a répasze­désnek, a kukoricatörésnek. A szö­vetkezeti elnökök, agronómusok erre készek voltak a válasszal: „Jól tudjuk mi ezt, nem kell any­nyit beszélni erről. Eljön az ideje és elvégezzük annak rendje s módja szerint az őszi vetést, be­takarítást". Nos, a sok ígérgetés­ből mégis mi lett? A nagy igyeke­zet eredménye volt talán, hogy sok helyütt november derekán, sőt december elején is a határban volt a cukorrépa és a kukorica? Nem beszélve az igen értékes takar­mányról, a kukoricaszárról, mely­nek betakarítására a „szép sorjá­ban" beígért munkafolyamatban bizony sok szövetkezetben nem került sor. Nagy kára lett ebből — meg abból is, hogy az őszi mélyszán­tást nem mindenütt végezték el — a szövetkezeteseknek, de az or­szágnak, a nép államának is. Mert az sem csupán az időjájás bűne, hogy éppen a nyugat-szlovákiai kerületben volt olyan gyenge a gabonatermés. A későn elvetett búza a rossz idő beálltáig nem tudott eléggé megerősödni. Meg­viselte a korán beköszöntött tél, a mostoha, hó nélküli fagyokkal jelentkező télutó, s aztán a nyá­ri kánikula könnyen elbánt a satnya gabonával. Néhány gondolatot vetettünk fel. Tettük ezt azért, mert most, a nagy munkák forgatagában sok­szor észre sem vesszük a napok rohanását, a hetek, hónapok mú­lását és újra beköszönthet a tél fagyos esős-havas napjaival. És addig bizony még sok munkát kell elvégezniök a földművelők­nek. Olyan munkát, mellyel egy­részt a jövő évi termést alapoz­zák meg, másrészt (a takarmá­nyok betakarítása) a jószág téli­revalóját biztosítják, hogy legyen elegendő állattenyésztési termék: hús, tej, tojás, annyi, hogy jus­son bőven az államnak és tiszta legyen minden mezőgazdasági üzem számlája. A szénkérdés végleges megoldása tartós igyekezetet követel A BÁNYÁSZNAP ÜNNEPSÉGEI PRÁGÁBAN (CTK) — Az idei bányásznap ünnepségei tegnap délelőtt Prágában a Bányászati és Energetikai Alkal­mazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottsá­gának ünnepi ülésével kezdődtek meg. A közlekedési és postaügyi alkalmazottak vinohradyi kultúrházának nagytermében a szén- és iignitbányák legjobb dolgozói, a kőolajknrzetek, a földtani kutatás és a radioaktív nyersanyagok bányászatának dolgozói gyUlekeztek. Az ülésen jelen volt pártunk és kormányunk kül­döttsége is Viliam Širokýnak, a CSKP KB elnökségi tagjának, miniszterelnöknek vezetésével. A küldöttség tagjai František Pene, a CSKP KB titkára, Miroslav Pastyŕík, a KSZT alelnüke, Oldrich Cemík tüzelőanyag­ipari miniszter és Karel Houdek, a CSKP KB osztály­vezetője voltak. Váciív Pokorný, a Szakszervezeti Szövetség elnöke megnyitó beszédében értékelte a bányászoknak a múlt bányászati évben elért eredményeit. Ezen időszak alatt 27,4 millió tonna kőszenet s 70,4 millió tonna barna­szenet és lignitet jövesztettek. Mindkét esetben ez a tervfeladatoknak több mint 100 százalékos teljesíté­sét Jelenti. Sikeresen teljesítették a radioaktív nyers* anyagok, a kőolajfejtés feladatait, és a földtani mun­kák tervét is. Az ülésen beszédet mondott V. Široký elvtárs. A bányásznap ünnepségei keretében Prágában ülést tartott a Kohóipari Üzemek és Ércbányák Alkalmazottai Szakszervezeti Szövetségének Központi Bizottsága is. Az ülésen Jan Piiiernek, a CSKP KB tagjának, minisz­terelnökhelyettesnek vezetésével pártunk és kormányunk küldöttsége is részt vett, melynek további tagjai Josef Krejfíi kohóipari és ércbányaügyi miniszter, Ladislav Adamec, a CSKP KB osztályvezetője és Josef Hlavička, a KSZT titkára voltak. Az ülésen Alois Kopáček, a szakszervezeti szövetség elnöke tartott beszédet. Különösen az ércbányászok munkájának eredményességét méltatta, s közölte, hogy ez idén terven felül sok tízezer tonna vasércet fej­tettek. Az ülésen Jan Pilier miniszterelnökhelyettes is be­szédet tartott. Viliam Široký miniszterelnök beszéde Široký elvtárs először is jókívána­tait fejezte ki a CSKP Központi Bi­zottsága és a köztársaság kormánya nevében valamennyi körzet alkalma­zottainak a bányászok ünnepe alkal­mából. Rámutatott, hogy a CSKP KB és a kormány nagyra becsüli bányászaink és technikusaink rendkívüli áldozat­készségét. A szénkörzetek bányászai és technikusai, a jáchymovi bányák és a kőolajipar dolgozói nemcsak si­keresen teljesítették a tervezett fej­tést, hanem akciótervük alapján au­gusztus végéig még 135 710 tonna kőszenet, 712 640 tonna barnaszenet és 179 561 tonna lignitet adtak a népgazdaságnak. Široký elvtárs megemlékezett to­vábbá a Dukla Bányában elért világ­rekordról, valamint arról a tényről, hogy 1945 óta első ízben az összes körzet teljesítette és túlszárnyalta a tervezett fejtést a nyári hónapokban. Amikor a mai ünnepi ülésünkön megelégedéssel állapítjuk meg e si­kereket — mondotta — ugyanakkor teljes mértékben tudatosítanunk kell, hogy a szénkérdés megoldása tüzelő­anyag- és energetikai alapunk szem­pontjából tartós erőfeszítést követel. Annak ellenére, hogy a fejtési tervet túlszárnyalják, tüzelőanyag­mérlegünk továbbra is igen feszült. Ezért a szénkörzetek akcióterveikben vállalták azt a becsületbeli felada­Közlemény az SZLKP KB elnökségének és titkárságának üléséről Az SZLKP KB elnöksége és titkársága szerdán, szeptember 4-én ülést tartott. Az elnökség néhány szlovákiai gépipari üzem 1970-ig terjedő ter­melési programjának javasolt koncepciójáról, a szlovákiai szénbányák helyzetéről, a gazdaság-fejlesztési állami terv 1963. első félévi és júliusi teljesítéséről, a bányásznap előkészítéséről, az őszi-tavaszi mnnkák elő­készítéséről és biztosításáról és más kérdésekről tárgyalt.' A gépipari üzemek termelési prog­ramjáról folyó tárgyaláson részt vet­tek K. Poláček általános gépipari miniszter és J. Peši nehézgépipari mi­Húszéves fiatalember a fajüldözés újabb áldozata Afabamában Birmingham (CTK) — A fehér faj felsőbbrendűségét hirdetők újabb ve­szett dühkitöréssel reagáltak arra a rendeletre, miszerint a birminghami iskolába néger diákok is Járhatnak. A fajüldözők, akiket Wallace kor­mányzó is támogat, bombát dobtak egy néger vezető személyiség, Arthur Shores házára. A robbanás után a háznál összegyűlt fehérek és feketék között heves összeütközésre került sor, és John L. Foley 20 éves néger fiatalembert agyonlőtték. Mintegy 16 személy súlyosan megsebesült. Alabama állam kormányzója, aki bezáratta a tuskegeel és birmingha­mi iskolákat — amelyekbe ez Idén először kellett volna néger diákok­nak is járniuk —, most a nemzeti gárda további 600 tagját küldte Bir­minghamba és 2500 személy részére kiadta a katonai behívót. niszter, J. Procházka miniszterhelyet­tes és Št. Škoda, az Állami Tervbi­zottság osztályvezetője ls. A javasolt intézkedések a döntő fontosságú szlo­vákiai gépipari üzemek termelési programjainak stabilizálására, a ter­melés további' lényeges növelésére, valamint a CSKP szervei határozatai­nak értelmében a szlovákiai üzemek­nek- az országos gépipari termelésben való részesedése további növeléséra irányulnak. A szénbányák helyzetéről folytatott tárgyaláson részt vett Houdek elvtárt, a CSKP KB osztályvezetője, Fr. Au­(Folytatás a 2. oldalon)' Lipcsében három aranyérmet nyertünk Lipcse (ČTK J — Az őszi lipcsei vá­sáron a nemzetközi szakbizottságok három aranyérmet ítéltek meg a csehszlovák ipari gyártmányoknak. Ezenkívül még külön elismerésben ré­szesítették a podébradyl üvegfúvók modern vonalú és új "csiszolási tech­nológiával készített vázáját, amelyet Vladimír Zahour képzőművész ter­vezett. Ugyancsak aranyéremmel tün­tették ki a Motokov „Calex 230" hű­tőszekrényét és az Amati nemzeti vállalat újszerű szaxofonját. tot, hogy csaknem egy és háromne­gyed millió tonna szenet és lignitet bányásznak ki terven felül. Erre a mennyiségre szüksége van a népgaz­daságnak, hogy pótolja az idei ke­mény tél okozta fokozott szénfogyasz­tást a közlekedésben, az energetikai és a többi ágazatban. A téli időszakra bizonyos tüzelő­anyagkészletet kell létesítenünk. Az állami terv a tavalyi évhez viszonyít­va a köszénfejtés két százalékkal, a barnaszénjövesztés 3,5 százalékkal való növelését irányozza elő. Ez több mint százmillió tonna kő- és barna­szén, valamint lignit kibányászását jelenti. E célt lényegében a fejtési kapacitás bővítése nélkül kell elérni. Široký elvtárs beszéde további ré­szében foglalkozott a szénjövesztés (Folytatás a 2. oldalon) BEH Kralupy nad VItavouban augusztus 30-án készült el az első vagon csehszlovák szintetikus kaucsuk, amely megfelel a kívánt minőségnek. A kralnpyi kaucsukgyárban tovább folyik a próbatermelés, melynek so­rán felülvizsgálják az egyes berendezéseket. Képünkön a koagulációs objektum, amelyen a termék még nedves formában halad át. (ČTK — B. Krejčí felvétele) • EZ SZAKOSÍTÁS! ' A voronyezsi egyetem tudósai megvizsgálták az oroszországi köz­ponti feketeföld-övezethez tartozó hat megye talaját. Ennek ered­ményeképpen ezeket tizenhárom talaj- és éghajlati körzetre osz­tották. A kolhozok és a szovho­zok tudományosan megalapozott tanácsokat kaptak, hogyan hasz­nálhatják ki legeredményesebben a rendelkezésükre álló földterü­leteket, hol milyen kultúrák ter­mesztése a legcélszerűbb, hogyan trágyázzanak. • A „CSODAFÜRÖ" Szverdlovszki mérnökök ötletes önjáró fúróberendezést szerkesz­tettek horizontális aknafeltárás céljára. Az új gépegység három fúrófeje óránként 15 méteres se­bességgel hatol a legkeményebb közetekbe is. A hidraulikus fúró­karos rakodógép révén a vájat bármely részén nyílás fúrható. A gép irányításához mindössze egy ember szükséges. • ÖRIÁSHAJÖ A múlt év végén bocsátották vízre a „Szofija" tartályhajót, a szovjet teherszállító flotta vezér­hajóját. Ez az óriás azonban nem sokáig volt a legnagyobb hazai teherszállító hajó, mert a „Hanoi" nevű új tartályhajó „utolérte". Mindkettő óceánjáró — és „iker­testvérek". Raksúlyuk több mint 40 000 tonna, és óránként 32 kilo­méteres sebességgel haladnak, • „ÖSSZKOMFORTOS" MENTŐAUTÓ A Rigai Kísérleti Autóüzem új mentőautójának legnagyobb se­bessége óránként 110 kilométer, s mesterséges légző- és altatóké­szülék, inhalátor, különböző jelző­és világítúmüszerek vannak ben­ne. A berendezések lehetővé te­szik, hogy a mentő a baleset színhelyén nyújtsanak elsősegélyt bonyolult esetekben is. • 70 ÉVES EJTŐERNYŐS Alekszej Belouszov újságíró és sportmester véleménye szerint a 70 éves életkor teljesen megfele­lő az ejtőernyős sport szempont­jából. Ezt a gyakorlatban bizonyí­totta be, amikor is hetvenedik születésnapját 272-ik ugrásával ün­nepelte. Első ejtőernyős ugrását 30 évvel ezelőtt végezte. Azóta lelkes propagálója kedvenc sport­jának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom