Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-28 / 268. szám, szombat

/ NEW YORK-I RIPORT 1 Másfél óra barangolás az ENSZ palotájában á t ENSZ New York-1 palo** tája a maga harmlnckilec emeletével csak ktsöcscse lehetne a 102 emeletes Empire State Buildingnek. Am ez a „kisnövésű" felhőkarcoló ott, az East River partján mégis szüntelenül vonzza az érdeklődőket. Valóban: mi izgalmasabb — 102 emelet, vagy 111 ország? Az, •ha belátjuk New Yorkot, vagy ha egy kicsit az egész világ tükörképébe pillanthatunk bele, még akkor is, ha ez a tükörkép nem teljes, bonyolult és ellentmondásos? Az ENSZ látogatóinak száma immár meghaladja az évi egymilliót, 30 százalékuk amerikai, Mit mutat a Foucault-inga Ez a különös birodalom már az első lépéseknél meglepetésekkel szolgál. A közgyűlés épületének halijába vaskos acélajtókon át jut a látogató; Kanada ajándéka. Jobb kéz felől hosszú zsinórján szüntelenül fel- s lejár a Foucaultinga, Hollandia ajándéka. Az inga inak igazolására szolgál, hogy a Föld valóban forog, bár ebben aligha kételkedik bárki is, éppen az ENSZben, amelynek tagsága az utóbbi 17 esztendőben több mint duplájára nőtt. Bal kéz felől a történelem ingaórájának nyomát látjuk: a Görögországból hozott őst bronz Zeuszl, s csaknem mindjárt felette az ember nagyságának Jelképét: a csillagóra csiszolt, bajuszos acélgömböt — a szovjet kormány ajándékát —, az első szputnyik modelljét. Itt van a rajthelye az „ENSZ körüli" utazásnak ts. A sebesség valóban szinte kozmikus: másfél órát tart a látogatás, amelynek vezetője egy légikisasszonyra emlékeztető kalauz A részvételt díl egy dollár, diákoknak fél dollár; katonák nem fizetnek. Mint ENSZ tudósító soronklvűl kapok helyet a 48. számú látogatócsoportban. Vezetőnk MIss M., a csoport létszáma 30 fő, kívülem mind amerikalak. A szálfa termetű őr az üvegajtókon át beenged minket a hivatalt helyiségekbe. Az első állomás az ENSZépületek makettje. Az építkezés fő irányitója Harrtson Ismert amerikai építész volt, s a nemzetközi építőművész bizottságban olyan hírességek foglaltak helyet, mint a frans cla Le Courbolster és a brazil Ntemeyer. Miss M. gyorsan és pontosan magyaráz. És mosolyog: lehet kérdiznt. Kérdés azonban nlncj. A csoportunkbeli akkurátus kis öregűr szeme lecsukódott a pápaszem mögött. Aggódnt kezdek az ENSZ sorsáért. Csak nem bóbiskolt el tgy, álltóhelyében? Kérdés tehát nincs és félő, hogy nem is lesz. Vajon mi marad meg ebben a kis látogatócsoportban Miss M.-ből? Hiszen még így is csupán a töredékét hallották mindannak, ami az East Riverpartl felhőkarcoló „őslakói" számára a mindennapok gyakorlata. A közönségnek persze, könnyű dolga van, a tizenharmadik emeletnél feljebb nem engedik. De mi mindenben van részük azoknak, akik a gyorslifteken akár az épület tetejéig ts felmehetnek, vagy éppen — leereszkedhetnek a kétemeletes pincerendszerbe? Az ENSZ helyiségei 20 acrenyi helyet foglalnak el, s az épület zöldes napvédő üvegablakai mögött a titkárság háromezer alkalmazottja több ezer telefonon beszél, 3500 Írógépen kopog. Egyébként másfél ezer gépkocsin közlekednek — ezt a másfél ezer gépkocsit az épület gyomrában elhelyezett garázs fogadja be éjszakára. Másfél millió — csak takarításra Az ENSZ palotája azonban nemcsak a világ tükre, hanem maga is egész kis külön vtlág, amelyben csupán a hivatalos sokszorosítványok évente 680 tonna papírt használnak fel, vagyis munkanaponként két tonnát, napi egymillió ívnél többet. Sajnos, könnyebb ktszámítant, hogy mennyi papírt vásárol az ENSZ az amerikai cégeknél, mint meghatározni hasznossági mutatófát azoknak a dokumentumoknak, amelyeket erre a tengernyi papírra írnak. A N«-w York-i Victory Handyman-cég évi másfél millió dollár ellenében mintegy kétszáz alkalmazotti át bocsátja az ENSZ rendelkezésre, ők tartják tisztán az ENSZ helyiségeit. Am még az 6 seprűik és porszívók sem szabadítják meg a Világszervezetet az olyan pókhálós jelenségektől, mint a gyarmatosítók, a leszerelés ellenfelei, a hidegháború szószólói. S mégis: a Foucault-tnga Jár, a Föld forog. Az "ENSZközgyűlés XVIII. ülésszaka a moszkvai részleges atomcsendszerződést követő reményteljes időszakban nyílt meg. „Morning speciál" és mát csodabogarak Az ENSZ-nek megvannak a maga hétköznapjai mellett a maga legendái és csodabogarai ts, mint például az a cipőtisztító, aki több tucat nyelven tudja felajánlani szolgálatalt. Aztán ott van Walter, a bármixer, egyes diplomaták kedvence, aki reggelente „Morning Speclal"-lal kínálja kedves vendégeit. A reggeli •különlegesség egyébként citromos narancslé. S bár a közvélemény csak a kongói és femem ENSZ-tűzoltőakciókról tud, a New York-i palota pincéjében valóságos tűzoltóautó áll minden eshetőségre készen. Odafent az üléstermekben talán éppen akkor folyik a leszerelési vita, amikor odalent a házi biztonsági szolgálat helyiségeiben — a fegyvereket számiálfák. Az ENSZ biztonsági szolgálatának 32 pisztolya van. A fő fegyver nem ez, hanem a gumibot és a btllncs. Az ENSZ biztonsági szolgálatának az évek folyamán sok cifra esettel akadt dolga, a közönséges lopások mellett. Például: el kellett tanácsolniuk azokat az őrülteket, akik világmegváltó terveikkel ostromolták az ENSZ-et. Tragikus esetre is volt példa: előfordult, hogy valaki az ENSZ-ben halt meg. Születni azonban még senki nem született itt. Egyetlen asszony ugyan majdnem az ENSZ székhelyén szülte meg gyermekét, de még idejében elszállították: kínos konfliktust okozott volna, hogy eldöntsék, milyen állampolgárságot kapjon a nemzetközi területen született csecsemő. Kalandorokkal is akadt dolga a biztonsági szolgálatnak. Annak idején valaki a Máltai Lovagrend megbízottjaként jelentkezett, sikerült bejegyeztetnie magát egy nem kormányszerv megfigyelőjeként, s ezen az alapon aztán hiszékeny jótékonysági egyeletektől szép summákat vett fel. Az ENSZ-ben az egyik igen magas rangú tisztviselőnek még a Máltai Lovagrend érdemrendjét is átnyújtotta. Amikor kiderült a csalás, az ENSZ évi 680 tonnás „iratkötege" újabb másfél kilónyt okmánnyal gyarapodott. s, SZERGEJKONDRASOV I JEMENI RIPORT 1 •m A M I I* A Hiába fordultunk a hegyek Irányába. Hodeldából Tafzzba az út egyenesen vezet, öten ültünk az autóban: egy orvos, egy mérnök, egy könyvelő, a sofőr és én, az újságíró. Életünkben először keltünk át a sivatagon. Nem volt térképünk, iránytűnk, nem volt elég vizünk, s közben a nap is leáldozott. A messzeségben település nyomai bontakoztak ki. Délibáb ez, vagy valóság — sokáig vitatkoztunk, de közelebb érve meggyőződtünk róla, hogy jellegzetes jemeni faluban találtuk magunkat. Ellenséges tekintetek szegeződtek a kocsinkra. Eszünkbe Jutott, hogy amerikai védjegyű ... A Jemeniek hirtelen elfordították tekintetüket, s mi is önkéntelenül követtük őket. Egy asszony sietett felénk, kezében puskát lóbált. Mindent vártunk, csak ezt nem. San'ában, a fővárosban soha sem láthat az ember női arcot, mert a sűrű fekete fátyol eltakarja. Hodeidában csak az idős koldus asszonyok mutatkoznak fátyol nélkül a piacon. Még a földeken görnyedő parasztasszonyok ls fátyol mögé rejtik arcukat. A Jemeni nő 9 éves korában férjhez megy, attól kezdve idegen férfi nem pillanthatja meg arcát, és Isten ments lefényképezni. S most egy fátyol nélküli jemeni nő, absztraktnak vélt titokzatos lény közeledik felénk, puskával a kezében. Ogy meglepett minket, mintha egy Mars-lakó hölgy toppant volna közénk. Kiugrottam az autóból, utár nak a doktor. A nő felé tartót-, tunk, — Szálam alejkuml Van itt beteg? — hallottam a hátam mögül doktorunk nyugodt hangját, Az emberek össze^ súgtak. Felragyogtak az ar-. cok, mosolygósra derült egye^ sek képe mások kezüket nyújtották. A feszültség hirtelen feloldódott. Valaki megszólalt: „Hruscsov taman" (Jó). Ruszt hakim (orosz orvos). Doktorunk már az egyik Jemeni pulzusát tapogatta, közben egy kisfiú a karjába csimpaszkodott. Figyelmünket azonban a fegyveres nő kötötte le. A falu apraja-nagyja egymást túlharsogva igyekezett elmondani élettörténetét. 'Amtna Rausani a neve. özvegy. Férje az új életért küzdve a forradalom első napjaiban esett el. Nagy tiszteletnek örvendett, lakatos volt, s gyakran járt munkát keresni Adenbe. Ott sztrájkokban is részt vett. Az imám alatt többször bebörtönözték. Lakatosszerszámaival Amina is meg-. tanult bánni. Férje helyébe akart lépni a fronton. De hogyan? Hisz ez szembefordulást jelentett évezredek arab életmódjával? Amina megtalálta az utat. Orvosi táskával Járta a frontot; a katonák el ls nevezték „fegyveres doktornak". Most az elromlott fegyvereket hordja haza megjavítani. — Éz a maga puskája? — kérdeztem. — Nem. Ez rossz. Mafd megjavítom és visszaküldöm a frontra. Ügyes mozdulattal kinyitotta a závárt ős megmutatta, hol a hiba, s hogyan fogja megjavítani. Közben mondanivalóját olyan arcjátékkal kísérte, hogy még Marcel Marceau, is megirigyelhetné. Az emberek el voltak ragadtatva Aminától. Sötétedett. Sofőrünk Igen gyorsan szót értett a jemeniekkel. Egy-kettő vizet hoztak a hűtőbe. Ideje volt tovább indulnunk. Doktorunk még feltartóztatott minket, orvosságokat osztogatott.., Eszembe jutottak Szalal elnök szavai: „Ha tudnák, milyen nagyszerű a mt népünk! Vele egész biztosan győzünk és úI, nagyszerű életet építünkl" Igen, ha már a Jemeni asszony is fegyvert ragadott, akkor ezt a népet soha sem kényszeríthetik térdre külföldi beavatkozók. Búcsúzásul Aminának Jelvényt ajándékoztam, amelyen szovjet rakéta körülrepüli a Földet, — Hruscsov taman, — mondta köszönetképpen és keményen, férfiasan megszorította a kezem, BORISZ CSERKASZOV NÉPI MESEMONDÓ, AKI AZ ÖSI TÖRTÉNETEKKEL ÉS DALOKKAL ÁPOLJA A JEMENI NÉP NEMZETI ÉRZÉSÉT. (CTK felvétele) | Kelet-ázsiai tudósítónk, HARRY SICHROVSKÝ írja | HUHl ' .M • t'V.1 I\elhlben, India fővárosán " ban 1963. szeptember 13-án százezres tüntetés volt. A hatalmas menet a parlament épülete felé tartott. Hivatalos jelentések szerint ez volt a legnagyobb politikai tüntetés India függetlenségének kikiáltása óta. India Kommunista Pártja szervezete, és Gopalan, a kommunisták parlamenti csoportjának vezetője a Nép Házában egy tízmillió aláírással ellátott petíciót nyújtott be, melyben a bankok, a kőolajipar, a bel- és külkereskedelem államosítását, valamint a békés együttélésen, semlegességen és el nem kötelezettségen alapuló külpolitikának szigorú betartását követelik. E történelmi manifesztációval Indiában tetőpontjára hágott a reakció és a haladás erői között dúló elkeseredett harc. A klnal-ídiai határkonfliktus váratlan lehetőségeket adott a reakciós erőknek arra, hogy a belpolitikában az antikommunizmus Jelszavával megkíséreljék letérítenl Indiát a békés együttélés, a semlegesség polikájának hagyományos útjáról. A reakció hírei szervezetét mindenekelőtt a °watantra-pártban erősítette meg. Határozott céljuk az ötéves terv megbuktaÉrzéken/ csapás érte az indiai reakciót tása és az államosítás meggátlása, Indiának a nyugati tömbökbe rántása volt. Mind katonai, mind gazdasági téren szélesre szeretné tárni a kapukat az imperializmus előtt. Vele vállvetve működik a Dzsan Szang hindu soviniszta szervezet, mely a Mahasabha szervezettel Gandhi meggyilkolásáért felelős. Eme imperialistabarát, kommunistaellenes arcvonalhoz tartozik még a „szocialista" Praja-párt, mely még jobban gyűlöli a békét és a szocializmust mint Európa legszélsőségesebb szociáldemokratái. C reakciós pártok tevé^ kenysége azonban nem az egyetlen, s nem is a legnagyobb veszély. A legjobban a reakció „ötödik hadoszlopától" kell tartani a kormányban, s az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt vezető kádereitől. A miniszterek és a kormányhivatalnokok formálisan ugyan támogatják Nehru miniszterelnök politikáját, a gyakorlatban azonban mindig útját-módját találják annak, hogy a kormánynak a haladást szolgáló Intézkedéseit elszabotálják. E sötét erők előtt Nehru miniszterelnök ls gyakran meghátrál, engedményeket tesz, hogy legalább formálisan fenntartsa a párt és a kormány egységét. A reakciónak sikerült 1962 őszén, röviddel a határkonfliktus kirobbanása után megbuktatni az egyik leghaladóbb politikust Krisna Menőn honvédelmi minisztert, akinek a legnagyobb esélyei voltak arra, hogy Nehru utódja legyen. Ezzel a reakció elérte azt, amire tíz éven át hlábá törekedett. Néhány hónapra rá távoznia kellett Malavlya miniszternek ls, akinek sikerült — noha a nyugati kőolajmonopóliumok ellenezték — Indiában a Szovjetunió és Románia hathatós segítségével önálló kőolajipart kiépíteni. A nyugati hatalmak — mindenekelőtt az Egyesült . Államok — katonai segítség ürügyén Igyekeznek Indiában támaszpontokat szerezni és az országba katonai missziókat küldeni. Az Indiai reakció a nyugati haderőknek teljes uralmat szeretett volna biztosítani India léglterében. A terv olyan nagy felháborodást váltott kl a közvéleményben, hogy végül ls el ellett'vetni, de állítólag közös légi hadgyakorlatokkal akarják helyettesíteni. Közben a reakció vezérei álszenten hangoztatják, hogy India nem kötelezi el magát és hü marad a tömbönkívülíség politikájához. A több száz amerikai katonai személy jelenléte, s a radar-állomások hálózatának létesítése azonban komolyan veszélyezteti India függetlenségét és szabadságát. Az USA minden eszközzel gáncsolja az Indiai nemzeti katonai védelmi ipar fejlesztését és továbbra ls megtagadja a szuperszónlkus vadászgépek szállítását, mert India védelmét teljesen a nyugati haderűk együttműködésétől akarja függővé tenni. A tömböltklvülségét addig legkomolyabban a Amerika Hangja adóállomás Calcuttába tervezett létesítése veszélyezteti. Ez azonban olyan nagy port vert fel, hogy el kellett állni tőle. De a reakció még nem adta fel a reményt és továbbra ls a terv mellett kardoskodik. N

éhány héttel ezelőtt a reakció újabb rohamot készített elő. Ezúttal már nem befolyásolni akarta a politikát, hanem egyenesen Nehru fejét követelte és, a pakisztánihoz hasonló nyugatbarát, katonai fasiszta rendszert tervezett. Ä kommunistaellenes ellenzéki pártok a parlamentben bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Nehru ellen. Ezt azonban a döntő többség elutasította. A reakciónak 16 év óta először sikerült elegendő szavazatot nyernie az indítvány beterjesztéséhez, s ez a helyzet komolyságát bizonyítja. A

fő erő « reakció elleni harcban természetesen a munkásság és szervezete, a kommunista párt. Az a párt, melyet alaposan megviseltek a tömeges letartóztatások és a kínai vezetők egységbontó tevékenysége, az utóbbi hetekben új erőre kapott és bebizonyította ütőképességét. Ma már tisztán látják, hogy nem elég a reakció támadásalt visszaverni, hanem ellentámadást kell Indítani és mindenekelőtt a reakciós minisztereknek a kormányból való eltávolítását kell követelni. Országszerte mozgósította a tömegeket. Augusztus közepén Bombayban a kommunisták a szakszervezetekkel együtt általános sztrájkra szólították fel. A felhívást 750 ezer munkás követte, öt napra rá Nehru tömegesen bocsátotta el minisztereit a kormányból. Eltávolította Dezsal pénzügyminisztert, a reakció fő szócsövét, aki a szegényeket nehéz adókkal sújtotta, a reakció másik emberét, Patll földművelésügyi minisztert, aki elodázta a már régen esedékes földreformot. Távoznia kellett Shasztrl belügyminiszternek ls. ö volt a szükségrendeletek értelmi szerzője és őt terheli a felelősség a tömeges letartóztatásokért. További a sorban Reddi tájékoztatásügyi miniszter, aki megkötötte áz egyezményt az Amerika rtangjával. Menesztették a földm'üvelésügyl és a közlekedésügyi minisztert is. Mindeddig Dezsal és Patll pozíciója megrendíthetetlennek tűnt, s az USA és Anglia nagykövetei az utolsó percig lázasan tevékenykedtek a kulisszák mögött a reakció e két vezérének megmentéséért. Nem rettentek vissza attól sem, hogy kijelentsék: E két miniszter elbocsátása rossz hatással lesz az amerikai segély további folyóst sára. A Times of India washingtoni tudósítója ezt jelentette ezekben a napokban: „Deszaí és Patll miniszterek elbocsátását Itt úgy értékelik, hogy ez az el nem kötelezettség felújítását jelenti, és baráti gesztus Moszkvá felé." A

nép hangját végre meghallgatták, a haladás erői nagy győzelmet arattak és a reakciót az eddig legsúlyosabb csapás érte, melyet egykönnyen nem hever ki. De tervelt azért minden bizonnyal nem adta fel. A legutóbbi események legfontosabb eredménye azonban a kongresszuspárti becsületes, antilmpérialista vezetők és funkcliiáriusok nagy tömegének öntuda'tra ébredése volt, akik ráeszméltek, hogy a reakciót csakis a kommunisták és szakszervezetek egységes akciójával, valamennyi haladó erő összefogáséval lehet végérvényesen legyőzni. ÜJ SZÖ 6 * 1963. szeptember 21,