Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-20 / 260. szám, péntek

A népmesék halhatatlanja Jacob Grimm halálának 100- évfordulójára A Béke-világtanácsnak ösztönzé­sére a művelt emberiség tisztelettel emlékezik meg szeptember 20-án a száz esztendővel ezelőtt elhunyt Ja­cob Grlmmről, a német népmesék halhatatlan gyűjtőjéről. Mi valameny­nyien, öregek és fiatalok, — ha visz­szagondolunk ébredő eszmélésünk ko­rára, s annak a megszépítő messze­ségből bűvös színben és fényben fel­villanó emlékeire, — mesékre buk­kanunk. Mesékre, amiknek időn és téren kívüli, lehetetlenséget nem is­merő, csodás varázsa végigkísér éle­tünkön s amit tovább szeretnénk ad­ni az utánunk következőknek. — A mese ősidőktől fogva a nép költői képzeletének játéka volt. Jacob Srimm, az író, nyelvtudós s a német szellemtudomány úttörő kutatója iz­galmas érdeklődéssel fordult a nép­ben friss életet élő, szóhagyomány útján alakuló mesekincs s ennek év­ezredekre visszanyúló története felé. A mese nem puszta szórakozás, — állapítja meg, — hanem egyetemes érvényű. A romantikus törekvések képviselőjeként hitt a népszellem te­remtő erejében, mint a kultúra alap­jában. Ez e forrása a nép nyelvé­ben, költészetének régi történetében és a mese világában való szerető el­mélyedésének. Neki és testvérének, Wilhelmnek, kivel legnagyobb műveit közösen alkotta, köszönhető a hír­neves mesegyűtemény: A Gyermek és Házimesék, ami Kasselben 18X2 és 1814-ben jelent meg, s azóta meg­számlálhatatlan kiadásban s nyelven látott újra napvilágot. A helyi mon­dák, tündér- és állatmesék, kistörté­netek és tréfák között szerepelnek Grimmék irodalmilag átdolgozott gyermekkori emlékei is. A dajkame­sék mellett egyre szaporodtak a nép ajkáról gyűjtött feljegyzések. Híres mesemondójuk egy kaszell majorosné volt. Kíváncsian vallatták a falvak apraja-nagyját a téli estéken a ke­mence mellett s a fonóban elhang­zott mesék felől. Ilyen közvetlen kapcsolat révén az irodalmi átdol­gozáson egyre inkább átüt az ere­deti népi hangvétel. Grimm a Napoleon elleni nagy har­cok idején teljes szívvel vett részt a német haladó Ifjúságot, írókat és tudósokat eltöltő, nemzeti kultúráért való regényes lelkesedésben. Kezde­ményező tudós volt, a német nemzeti érzés, a népi kultúra megteremtője. A német mesén kívül az európai me­se újkori felfedezése is az ő nevéhez fűződik. Ösztönző példájára indul meg a magyar, román, angol mese­gyűjtés. Kiterjedt levelezést folytat orosz és cseh mesekutatókkal. Moz­gósító tevékenységének köszönhető, hogy „egyre többen fordulnak a pa­raszti meseszó felé s ebben az iro­dalmi termékekkel egyenrangúnak s az emberi önkifejezésnek, világáb­rázolásnak egyik egyetemes értékét fedezik fel." (Ortutay.) Grimm megmagyarázza a mese mű­fajának kialakulását, egész Euxáziá­ban elterjedését. Rámutat a mesék belső rokonságára, közös múltból, in­do-európal ősforrásból való eredetük­re. Ez a közös mesekincs vándor­útján egyik nemzettől a másikhoz jut el. A derűkeltésen és szórakozta­táson kívül a jó és gonosz harcának plasztikus érzékeltetésével, a nép vágyálmának, a mindig győzedel­meskedő igazságnak nyomatékos hangsúlyozásával ezek a mesék er­kölcsi tanulságul ls szolgálnak. Ne­mes törekvéseket, nagy és tiszta esz­ményeket hirdetve, Grimm az euró­pai humanitás jelentékeny nevelő egyénisége. A mondák és hitregék el­ismert kutatója s az összehasonlító folklór úttörője is volt a két testvér. Nagy Német Szótárukat az újabb né­met nyelvteljes Luthertől Goethe-ig terjedő — szótárának szánták. A haladó kortársi megbecsüléssel körülvett jacob Grimm tudósnak is, embernek ls egyaránt komoly érté­kelésre méltó. Meggyőződéses demok­rata és jó hazafi, aki állhatatosan harcolt a szabadságjogokért és esküdt ellensége volt a hazájában burjánzó politikai reakciónak. Részt vett — hét tanártársával együtt — a hanno­veri alkotmányt eltörlő király elleni tiltakozásban. Emiatt kellett elhagy­nia Göttlngeni tanszékét, s csak évek múlva jutott a berlini egyetemen ka­tedrához, ahol élete végéig folytatta tudományos munkásságát. Bárkány Jenőné A Koldusopera Prágában A weimari német nemzeti szín­ház 95 tagú együttese október 5­én és, 6-án Prágában előadja Brecht Koldusoperáját és Helmuth Sakowski Kövek -az úton mai tár­gyú darabját. Az együttes a Cseh­szlovák Hadsereg Színházban lép fel, amelyhez már évek óta test­véri barátság fűzi. • Egy nemzet tévútja címmel je­lenik meg rövidesen a magyarországi Kossuth Könyvkiadónál Alexander Abusch német irodalomtörténész, az NDK Minisztertanácsa elnökhelyette­sének könyve, amely a német nép történetének utolsó négy évszázadát foglalja össze. A Kossuth másik ér­dekes, új történelmi kiadványa a nemrég elhunyt olasz marxista tör­ténész, Roberto Battaglia: A máso­dik világháború című műve. • A moszkvai Nagyszínház Lenin születésének 94. évfordulójára bemu­tatja Vano Muradelli: Október című új operáját. ellen, ahol több mint tíz év óta Igye­keznek a Nürnbergben elítélt náci vezérek „ártatlanságát" bizonyítani. A nürnbergi bíróság által felhasznált okmányok valódiságához és bizonyí­tó ereiéhez kétség nem fér, s az ezekre való újabb hivatkozással a kongresszuson fellépő történészek a nyugatnémet revansismus elleni harcnak tettek jó szolgálatot. A kongresszus további eredménye volt a résztvevőknek az a felismerése, hogy a második világháború és az ellenállás történetének megírása szé­les körű nemzetközi, közös kutató­munkát igényel; hogy az ilyen nem­zetközi együttműködés lehetséges és megvalósítható, hogy a történeim! té­nyek különböző szemszögből való ér­tékelése megbízható, tudományos eredményekhez vezet. A kongresszuson beterjesztett és megvitatott tudományos munkák ösz­szehasonlítása során bebizonyosodott az a történelmi tény, hogy a hitleri fasizmus célja végeredményben egy­séges és azonos volt. Az azonos cél, a hitleri Németország európai és ázsiai egyeduralma érdekében, az egyes leigázott országokban a külön­böző helyzeteknek megfelelő átme­neti formákat és módszereket alkal­mazta. A kongresszus nem véletlenül ülé­sezett Karlovy Varyban. Egy negyed évszázaddal ezelőtt e fürdővárosunk­ban hangzottak el Henlein szájából azok a fasiszta leiszavak, melyek Hitler terveinek megfelelően elindí­tották a Münchenhez vezető terror­cselekmények és provokációk soro­zatát. Karlovy Vary a henlelnisták központja volt azokban a napokban, amikor köztársaságunk nyugati szö­vetségesei kiszolgáltatták hazánkat a hitleri fasizmus uralmának, s a cseh­szlovák burzsoázia elutasítva a Szov­jetunió segítő kezét, lemondva a csehszlovák hadsereg és a nép harci készségéről, ellenállás nélkül a fa­sizmus Igájába hajtotta az országot. Karlovy Varyban lépte át határainkat a német fasizmus hadserege, mely köztársaságunk megszállása és szét­darabolása után nem állt meg, de megszállta azokat ez európai álla­mokat is, amelyek Münchenben nem akarták tudomásul venni, hogy Cseh­szlovákia feláldozásával nem a békét mentik, hanem a második világhábo­rú borzalmait .indítják el. Egy negyed évszázad elmúltával Karlovy Varyban ismét a német fa­sizmusról tárgyaltak. Csakhogy most a szocialista Csehszlovákia vendégei­ként, a hitleri fasizmus alól felszaba­dult nemzetek történészeinek tudo­mányos érvel Ítélték el az 1938—1945 évek embertelenségeit, megmutatva a náci fasizmus Igazi arcát, s lelep­lezve világuralmi terveit. Nem a ki­szolgáltatottak és megalkuvók, ha­nem az európai antifasiszta ellenál­lási mozgalmak, a hősies partizán­harcok aktív résztvevői, különböző nyelven, különböző politikai szem­szögből, de tartalmukat nézve egy­séges véleményüknek adtak kifeje­zést a fasizmus ellen összefogó népi erők legyőzhetetlen erejére vonatko­zólag. A Szovjetunióban, Csehszlová­kiában, Lengyelországban, Jugoszlá­viában, valamint Franciaországban, Olaszországban és másutt lefolyó, a legnagyobb véráldozatot, hősies ki­állást és törhetetlen harcos bátor­ságot követelő ellenállási és nemzeti felszabadító harcoknak, a magyar, bolgár, román, német, görög, zsidó, belga, dán, holland, norvég stb. an­tifasiszta erők áldozatos törekvései­nek segítségével a második világhá­ború szövetséges hadseregei legyőz­ték a fasiszta tengely hadigépezetét. A szörnyű világégés taj>asztalatain okulva épült fel a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor egységes és védelmi szervezete, mely tovább küzd a világbéke biztosításáért, s e nagy cél érdekében a nem szocialista, sőt az Imperialista államok békeszerető néneingk is utat nyit az együttműkö­déshez. A békés egymás mellett élés lehetőségeinek kialakításánál a gaz­dasági, politikai, szociális és világ­nézeti ellentétek sem képeznek át­hidalhatatlan akadályt; ezt bizonyí­totta a Karlovy Varv-i III. nemzet­közi történész-kongresszus ls. VIETOR MARTON imiii i Vasúti hálózatunk villamosításának távlata Hazánkban vitathatatlanul ígéretesek a vasúti hálózat villamosí­tásának távlatai. Csupán néhány idevágő adat is arra a kérdésre késztet bennünket, hogyan lehetséges, hogy az első köztársaság il­letékesei nem szenteltek kellő figyelmet ennek a problémának? Magyarázatként íme néhány érdekes adat. Még legkiválóbb gőz­mozdonyaink hatékonysága sem nagyobb a tüzelőanyag formájá­ban felhasznált energia tíz százalékának hatékonyságánál. A többi 90 százalék valamiképpen eltűnik, szertefoszlik. Ez a veszteség még nagyobb lehet, ha bármilyen üzemzavar, vagy pedig kemény fagy következtében üzemképtelenek a mozdonyok. Mindez együtt­véve azt jelenti, hogy átlagos évi hatékonyságuk nem haladhatja meg a felhasznált energia 3—4 százalékos és tolatómozdonyok ese­tében 1—2 százalékos hatékonyságát sem. JÖVAL ELÖNYÖSEBB a villamos szorítkoztak. Az állami beruházások vasúti szállítás, mert hatékonysága mintegy 60 százaléka az áramszolgál­tató villamosmű hatékonyságának. Vízi erőművek a magasból lehulló víztömegek kinetikus (mozgási) ener­giája 80 százalékának, hőerőművek igazgatósága nem volt elég „bőke­az e célra szükségeseknek csupán 2—3 százalékát tették ki, s a magán­tőkések Idegenkedtek az Ilyen be­fektetésektől, mert véleményük sze­rint a Csehszlovák Államvasútak pedig a tüzelőnyagban rejlő energia mintegy 33 százalékának kihasználá­sát teszik lehetővé. Ez azt jelenti, zü". Nem lehet figyelmen kívül hagy­ni azt a tagadhatatlan tényt sem, hogy a villamos vontatás hatékonyt az akkor l Csehszlovákia nem sága a felhasznált energia hatékony- rendelkezett a megfelelő energiaköz­ságához viszonyítva az első esetben pontokkal, vagyis nem állt módunk­mintegy 50, a második esetben pe­dig csaknem 20 százalékos. Említenünk sem kell, mmrnmm. hogy míg a villamosmű­vek s a villamos mozdo­nyok automatikusan mű­ködnek, a hőerőművek­ben s a gőzmozdonyokon még ma sem nélkülöz­hető a tüzelőanyag la­pátolása, sőt talán a leg­több s legfárasztóbb munkát igényli. Feltét­lenül számításba keli vennünk egy további té­nyezőt is. Tudvalevő, hogy a gőzmozdonyok fűtéséhez aránylag jő minőségű szén szüksé­ges, a villamosművekben azonban a legtöbb eset­ben alacsonyabb fűtőér­tékű szénnel tüzelnek. A villamos vontatás további elő­nye, hogy öszehasonlíthatatlanul na­ban a villamos vasútvonalak energia­szükségletének kielégítése sem. •H •o V i A 34 E típusú villamosmozdony. Maximális sebessége 160 km/ó. - V A VOLT KÖZLEKEDÉSÜGYI MEG­BÍZOTTI HIVATAL röviddel hazánk gyobb időmegtakarítást tesz lehető- felszabadítása után — már 1946-ban vé, mint a gőzvontatás, mert a va­sútvonalak sík szakaszain a szál­— pályázatot hirdetett a Spišská No­vá Ves és Žilina közötti vasútvonal lítási idő 25—30 százalékának, he- villamosításának tervére. Ez a terv gyes-dombos szakaszokon pedig mint- 3000 volt egyenáram fogyasztását he­egy 50 százalékának megtakarítását lyezte kilátásába. Műszaki szakém­eredményezheti. VITATHATATLAN AZ A TÉNY, hogy egy villamos mozdony kétszer any­berek körében azonban ezt az elgon­dolást idejétmúltnak nyilvánították s élesen — bár az akkori lehetősé­nylba kerül, mint egy gőzmozdony, 8 ekhe z viszonyítva nem teljesen in­de ugyanakkor tagadhatatlan kétszer dokolta n - bírálták is. A bírálatok akkora teljesítő-képessége, vagyis aIapía az vol t> h o8V hazánkban 1946­évente kétszer annyi kilométernyi ^ még nel n fejlesztettek a villa­utat tesz meg, s egy év leforgása alatt csaknem négy gőzmozdony mos vontatás céljainak megfelelő 50 c/ s rezgésszámú váltóáramot. Az munkáját végzi el. Szerfölött előnyös akko r fejlesztett váltóáram sokkal az ls, hogy a villamosított vasútvona- kiseb b rezgésszámú volt. Mai villa­lak építésére, illetve a már meplevő mos vontatásu nk annak idején a leg­vasútvonalak villamosítására fordított korszerűbbnek s általában leghaté­tetemes beruházások aránylag rövid k°nyabbnak is számított volna. . ... _ — 1 ° A Ív­i TrilLnimno itnv.n idő, 3—5 év alatt teljesen megtérül­nek. Állíthatjuk tehát, hogy a kor­szerű technika terén nincs talán az említettnél kifizetődőbb beruházás. Térjünk azonban vissza a cikkünk Aki villamos mozdonyos vonatban utazik, megfigyelheti, hogy a pálya­test mentén átlag minden 20—24 ki­lométer távolságban álló épületek előtt szinte teljes egészükben szige­telőkből összeállított toronyszerű ké­elején feltett kérdéshez. Miért nem szülékek, mögöttük pedig áramátala­kerülhetett sor a burzsoá köztársa­ságban a Csehszlovák Államvasutak nagyszabású villamosítására? Hiszen nyilvánvaló, hogy a felsorolt segéd­változóknak annak Idején ls ugyan­olyan jelentőségük volt, mint ma. kitók és a trolivezetéknek — a vas­útvonal felső vezetésének — kábelei láthatók. A váltóáramot ezek az áramátalakítók változtatják egyen­árammá higanyos szabályozók segít­ségével. Csaknem mindegyik áramát­alakító a 110 kW-os vezetékek vala­Igaz ugyan, hogy a vasút villamosl- melyikéhez van kapcsolva. A 110 ezer tásával már 1928-ban Is kísérletez- voltos feszültséget először 22 ezer tek, de csupán bizonyos kísérletekre voltosra változtatják és csak azután 3000 voltos egyenárammá. Az áram­átalakító állomás teljesítőképessége 3—4X3000 kW, bár legalább egy gépi berendezését mindig üzemen kivül hagyják, hogy tartalékként álltasson rendekezére előre nem látott üzem­zavarok esetében. A TAVALYI TÉL nagyon próbára tette a villamos vontatású szerelvé­nyeket és a kellő tapasztalatokkal még nem rendelkező kísérő személy­zetet is. A villamos mozdonyoknak tulajdonképpen nem a kemény fagy, hanem a nedvesség árt. Mozdonya­ink ugyanis nincsenek ellátva a ned­vesség káros hatását semlegesítő vé­dőeszközökkel s a villamos vasúti közlekedésre sem vagyunk kellőkép­pen berendezkedve. Ezzel kapcsolat­ban elegendő talán megjegyeznünk, hogy még a legszükségesebb moz­donyszínek sem állnak rendelkezé­sünkre. Mindenképpen előnytelen az is, hogy vasúti hálózatunk már vil­lamosított pályáin még mindig vegyes vontatású szerelvények közlekednek. Ennek következtében a gőzmozdo­nyok kéményeiből hulló korom és el nem égett széndarabkák hovatovább vastagodó réteggel vonják be az áramvezetéket, úgyhogy a kiválóan vezető karboniumrétegen keresztül a talajba áramló elektromos energia menthetetlenül kárba vész. ELEKTROTECHNIKAI IPARUNK, jo­gosan lehet büszke arra, hogy k vas­útvonalaink villamosítására felhasz­nált legegyszerűbb csavaroktól kezd­ve egészen a legbonyolultabb szige­telőkig — minden alkatrészt hazánk­ban gyártottak. 1962-ben kezdőtött meg az űn. dél­nyugati vontatási szakasz (Plzeň—Č. Budéjovíce) építése. Alapja egyen­áram felhasználása )esz, éspedig azért, mert minél több színes fémet kell megtakarítanunk s az áramát­alakító állomások építése közben ugyancsak jelentős anyagmegtakarí­tást kell elérnünk. Vasúti hálóza­tunk e szakaszán már nem lesz szük­ség annyi áramátalakítóra, mint az előbb villamosított szakaszokon. Most csupán minden 50 kilométer távol­ságban épülnek 25 kW teljesítőké­pességű trafóállomások s a troliveze­ték csak 100 négyzetmilliméter átmé­rőjű lesz. Az áramerősítő vezeték szintén fölöslegessé válik. A beépí­tett szabályozó berendezésű mozdo­nyokat csaknem 25 ezer volt feszült­ségű áram üzemelteti, ami a 3000 kW teljesítőképességű gépek esetében rendkívül nagy energiamennyiségnek számít. Az ilyen villamos mozdonyok óránként átlag 100 kilométeres se­beséggel roboghatnak. A plzeňi Lenin Művek dolgozói nemrég merészen vállalták egy rend­kívül nehéz feladat teljesítését — az említett elektromos mozdony fejlesz­tését, melynek mintapéldányát már el is készítették s jelenleg a Plzeň— Horažclovicei pályaszakaszon próbál­ják ki. A VASÚTI HÁLÖZAT villamosításá­nak állami tervei szerint 1970-ig ok­vetlenül el kell jutnunk a gőzvon­tatás megszüntetésének küszöbéig. Ahol nem vezetik be a villamos von­tatást, ott Diesel elektromos mozdo­nyok bonyolítják majd le a forgal­mat. A tervek megvalósítása 1200 villamosmozdonyt és legalább 1500 Diesel elektromos mozdonyt igényel s ezzel a Csehszlovák Államvasutak közlekedési rendszerének gyökeres megváltoztatását, sőt esetleg teljes megújhodását helyezik kilátásba. B. VERNÝ mérnök Erőmű óriás Szovjet mérnökök megkezdték a Szovjetunió legnagyobb hőerőművé­nek tervezését. Az Üzbegisztánban felépítésre kerülő erőmű óriás telje­sítménye eléri majd a 4000 megawat­tot. A B00 megawattos turbinaegysé­geket földgáz elégetésével fejlesz­tett gőzzel táplálják majd. Villamos gyapjűnyírő gép A grúzial mezőgazdasági gépesíté­si és villamosítási kutatóintézetben új villamos nyírógépet szerkesztet­tek.- A gép meghajtó villanymotorja közvetlenül a fogantyúhoz van épít­ve. Ezzel fokozták a gép mozgékony­ságát, irányíthatóságát, kezelési biz­tonságát. A gép 36 voltos árammal működik. A juhnyírás termelékeny­sége az új géppel 20—30 százalékkal magasabb. Monthey svájci városban eredményesen folyik a világ első turista­tengeralattjárójának építése, amelyet J. Piccard tervezett. A negy­ven férőhelyes turista-tengeralattjárót már a iövő évben a Genfi tó vizére bocsátják. Képünkön: a tengeralattjáró egyik része a kor­mánykerékkel és a hajócsavarral. CTK felvétele V" "eptemba* 20. * fii SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom