Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-17 / 257. szám, kedd

A cukorrépa telierisii új tedi A cukorrépa betakarítása a mezőgazdasági munka egyik legnehe­zebb Időszaka. Ha csak háromszáz mázsa átlagos cukorrépatermést veszünk hektáron­ként, a répafejekkel és a cukorgyári ré­paszeletekkei együtt, a cukorrépaföld minden hektárjáról több mint 6 va­gon anyagot kell elszállítani, ami igen nagy fizikai munkát igényel. Eb­ben a valóban fáradságos munkában a földműveseknek nagy segítséget nyújt a betakarítás komplex gépesí­tése. A gabona és takarmányfélék betakarításának gépesítése után a me­zőgazdasági dolgozók tavaly gépeket kaptak a cukorrépa komplex betaka­rítására is. Abban a törekvésben, hogy minden kézi munkáťgépi mun­ka helyettesítsen, a Samoti Állami Gazdaság koinpiexbrigádja a múlt év­ben kétinenetes módszerrel takarítot­ta be a cukorrépát. Az elsö munka­fázis a cukorrépa kétsoros répasze­letelővel való fejelése volt. E munkát a csehszlovák gyártmányú 2-OCN-l-es, teljesen új típusú géppel végezték. A cukorrépát fejelő gépet egy trak­toros és segítőtársa kezelte. A munkafolyamat második része: a két sorból levágott cukorrépa fejeit szállítószalagon a nyolc-tíz mázsa ré­pafejet befogadó tárolóba szállítják. A répafejeié mögött halad a traktor, amely két pótkocsijával gondoskodik a cukorrépa elszállításáról. Amikor a répafejelő gép tárolója megtelt ré­pakarajjal, és nem állt rendelkezé­sükre üres pótkocsi, a répalevelet a tárolóból a földre borították ki, úgy­hogy kettős munkát jelentett újbóli felrakásuk. Ha a gép zavarmentesen dolgozik — a répafej- elszállításáról legalább 2 traktornak kell gondos­kodnia. Ez természetesen attól is függ, hogy a cukorrépaföld milyen messze van a silógödörtől. A második munkafázis a cukorrépa kiszántása volt, amit szintén egészen új típusú kétsoros 2-VCZ csehszlovák gyártmányú ekével végeztek. A répa­kombájnon levő dolgozó szabályozta a szántóberendezés nyomtávolságát és mélységét, s ugyanakkor kezelte az emelőt ls, amely a kiszántott cu­korrépát a haladó traktorral párhu­zamosan a pótkocsira emelte. Fogya­tékosságot jelentett az a tény, hogy a 2-VCZ csehszlovák gyártmányú kombájn mégköveteli a 45 cm-es sor­távolságot, a cukorrépát viszont 41,5 cm-es távolságra vetették, vagyis olyanra, amilyen az 1961-ben használt E-710-es répakombájnhoz volt szük­séges. A cukorrépa elszállításáról két traktoros gondoskodott pótkocsikkal, a) kétmenetesen b) E-710-es kombájnnal ej traktoros ekével d j kézi szedéssel Az Űszoni Állami Gazdaság szakemberei a Z-OCN-1 és a 2-VCZ cukorrépa-szedőgépek gyártói címé­re 1962. évi komplex-elemzésükben amelyekre átlag 45—50 mázsa cukor­répát raktak fel. Ingajárattal közle­kedtek — visszafelé a cukorgyári szeletet szállították, amelyet a répa­fejekkel együtt sllóztak be. A cukorrépa kétmenetes betakarí­tásának megszervezése a komplexbri­gád tagjainak és a gépeknek követ­kező munkabeosztását tette szüksé­gessé: 1. A cukorrépa fejeléséhez egy traktoros és egy segítő, a cukorrépa klszántásához egy traktoros és egy segítő, a cukorrépa elszállításához 3 traktoros és 6 dolgozó, a cukorrépa­fejek szállításához 1 traktoros és 2 dolgozó. A cukorrépa kétmenetes be­takarításánál tehát összesen 6 trak­toros 6 traktor, és 10 segítő dnlgo-" zott. A betakarítással egyidejűleg 4 dolgozó végezte a répakaraj silózá­sát. A Samoti Állami Gazdaságban a cukorrépa kétmenetes betakarítá­sa nem hozta meg a várt eredményt. A föld meglehetősen kemény volt, s így nehéz feltételek voltak a cukor­répa kétmenetes betakarításához. A sikertelenséghez nagymértékben hozzájárult a betakarítást végző két gép sűrű üzemzavara. Egy további, talán szerkezeti hiba volt az a tény, hogy a cukorrépa 3—5 százaléka a fel nem szántott földben maradt, úgyhogy e répát ezután kézzel kellett kiszedni. Az említett okokból a cu­korrépaszedés aránytalanul hosszú időt vett igénybe. Negyvennyolc hek­tárnyi területen a cukorrépa betaka­rítása október 10-től november 26-ig, tehát a fagyok beálltáig tartott. A kétmenetesen kívül a cukorrépa betakarítását E-710-es kombájnnal is végezték. A nagy szárazság és a ta­laj keménysége miatt az E-710-es kombájn felhasználása igen nehéz volt. Ha ekéit mélyebbre eresztették, a répával együtt sok göröngyöt do­bott föl az eke, s ezek összezúzták a cukorrépát. Ha sekélyebben szán­tottak, elvágták a cukorrépát, úgy­hogy a gyökere a földben maradt. Öntöztek, hogy a föld puhább legyen, ezzel nagymértékben megszüntették a szárazság és a talajszilárdság okoz­ta káros befolyásokat. Az E-710-es kombájn teljesítőképességével kapcso­latban meg kell jegyezni, hogy bár rendkívül nehéz feltételek között dol­gozott (nagy szárazság, szilárd talaj), a gép semmi olyan üzemzavarban sem szenvedett, ami szerkesztési hi­bából vagy až anyag rossz minőségé­ből következett volna. A betakarítás módját az alábbiak­ban szemléltetjük: 18 hektár területen 17 hektár területen 3 hektár területen 10 hektár területen összesen: 48 hektáron szó szerint a következőket írják: „A gépet nem próbálták ki nehéz fel­tételek között, s így gyakori üzem­zavarokra került sor, mert anyaga távolról sem felelt meg a követelmé­nyeknek. Meg kell említeni azt is, hogy a gép életképessége nem több, mint két év és egyáltalán nem kifi­zetődő a mezőgazdaság számára." Ezek valóban igen komoly szavak a kétmenetes cukorrépabetakarításhoz készített gépek gyártói számára. Hogy az állami gazdaság dolgozói -valóban nem alaptalanul tették e kijelentést, azt tanúsítja az a tény, hogy e gépek a munkát nem gyorsítják és nem könnyítik meg. A 2-OCN-l-es répa­fejelő gép ára 18 900 korona volt, a cukorrépát kiszántó kombájné pedig 14 600 korona, tehát a kétmenetes be­takarításhoz összesen 33 500 koronát kellett kifizetni. e gépgarnituráért. Ha e gépek életképessége csak két évig tart, a cukorrépa termelésére eső le­írás 1962-ben 16 750 koronát tett vol­na kl. Ha ehhez hozzászámítjuk az E-710-es kombájnból az évi leírást, (a gép árának 15 százalékát) a 3948 ko­ronát, az E-710-es kombájn tervezett javítására a 2690 koronát, akkor a cukorrépa közvetlen betakarításához szükséges gépeknek csupán leírásai és javításai a Samoti Állami Gazda­ságban 1962-ben 23 388 koronát tettek ki, vagyis 487 korona esett a cukor­répa hektárjára. Ebbe az összegbe még nincs beszámítva a cukorrépa betakarításában részt vett egyéb trak­tor és gép leírása s javítása. Azok a tapasztalatok, amelye­ket a Samoti Állami Gazdaságban ta­valy szereztek a cukorrépának komp­lexbrigád általi betakarításánál, intő tanulságot jelentenek, hogy jó minő­ségű, s a nehéz feltételek között is kipróbált gépeket kell gyártani, mert csak ez járul hozzá a mezőgazdasági termelés fokozott ésszerűsítéséhez, a termelők megelégedéséhez, s nem utolsósorban a gyári védjegy na­gyobb becsületéhez is. VINCENT RAPANT, a Mezőgaz­sági ökonómiai Kutatóintézet dolgozója. Az ájiak példái mutatnak A hajógyár it«ak A tornai és az áji szövetkezet eb­ben a gazdasági évben közös útra lépett. S lám az eredmények kecseg­tetőek. Az egyesített szövetkezet szer­ződéses eladási tervét a főbb állati termékekből (hús, tej, tojás) jóval 100 százalékon felül teljesítette. A tejeladás tervének teljesítéséhez a háztáji gazdaságok is hozzájárultak. Áj községben 39 tehéntől 10 000 liter tejet vásároltak fel a közellátás szá­mára. Az ájiak a háztájiból a tej felvásárlására kötelezettségvállalást tettek, amit még 5000 literrel túltel­jesítenek. Vállalásuk teljesítéséhez még 1000 liter hiányzik. Egy-egy ház­táji tehéntől közel 500 liter tejet ad­tak el Áj község dolgozói. Juhász Já­nos, Kalász Istvén, Farkas Jenő, Kul­csár József egyenként több mint 1000 liter tejet adtak a közellátásra. Kacián József taSái meg...? 70 FAJTA RUHASZÖVET A Liptovský Miku­láš i Május 1. Szö­vőgyár dolgozói, túlnyomórészt fia­tal nők, a nyers­termelés tervét az év kezdetétfii mara­déktalanul teljesí­tik. A jövfi évben bő választékban gyártanak majd ka­szilont, poliamid­anyagokat és más mürostból készült szöveteket. Jelenleg 70 fajta különbözfi divatszlnü szövetet készítenek, főként női ruhákra. Képün­kön Emília Giertlo­vá szövőnő munka közben. (CTK — felv.) A komáromi hajógyárban az utób­bi időben a hagyományos termelési program mellett fokozatosan meg­kezdték az acélszerkezetek gyártását is. Az új gyártmányok készítése je­lentős mértékjen próbára tette mind a tervezőosztályt, mindpedig a gyár­tási részlegek dolgozóit. A gyár dol­gozói azonban tudták, hogy a fel­adatok idejében történő teljesítése nemcsak a hajógyárlak ügye, hanem országos érdek, m^vel az acélszerke­zetek jelentős része a tušimicei hő­erőmű építéséhez szükséges. Különö­sen a szerelők és a szervezési osz­tály végzett kiváló munkát, aminek meg is lett az eredménye: határidőre lesz'állították Komáromból az erőmű építéséhez szükséges alkatrészeket. A kiváló teljesítményért a hajógyár köszönőlevelet kapott a tušlmiceiek­től. Pekarik Eva Nem a pergő malomkőről van szó, amelyről első látásra még nem le­hetett tudni, hol áll meg, s kit ho­gyan talál meg ... A galántai bútorgyár iparvágányán is elindult egy vasúti személykocsi, amolyan öreg batár, csakhogy arról már tudjuk, hol állt meg. Az említett vasszekér úgy állt meg örökre, hogy szét ls szrdték és most közel egy esztendeje ott fekszik az említett vállalat szénkirakodó vágányán. S bi­zony nem tudni kit hogyan talál meg: mikor okoz valami komolyabb balesetet...? A kocsit a járási katonai parancs­nokság „boncoltatta fel", hát miért nem viteti akkor el...? Brizlák Sándor, az Iparvágány karbantartója Tízéves jubileumot ünnepelnek ez év­ben a Zlar nad Hronom-1 Szlovák Nem­zeti Felkelés Üzemben. A gyár dolgozói minden részlegen jó munkájukkal igye­keznek gyáruk nevét ismertté tenni. Az elektrolízises üzemben ez év elejétől már több mint 1700 tonna alumíniumot gyártottak terven felül. Jozef Tadian * A Felbári Egységes Földművesszövet­kezethez tartozó sülyi zöldségkertészet dolgozói ez évben már 233 400 korona értékű zöldséget adtak el. Ha az Idő­járás lehetővé teszi, e hő 20-álg telje­sítik évi tervüket és az év végéig még 100 000 koronával túlszárnyalják a bevé­teli tervet. * Vajas István A Zavari Egységes Földművesszövet­kezet 15 hektáron termel dohányt. Er­ről a területről eddig már 95 mázsát szedtek le, ami a tervezett mennyiség felét teszt ki: Ha továbbra is így dol­goznak a szövetkezet tagjai, akkor elő­reláthatólag ez évi tervüket túlteljesí­tik. Anton Lukáč A dunaszerdabelyi szénraktár dolgozói kötelezettséget vállaltak az akcióterv keretében, hogy csökkentik a kiskeres­kedelmi forgalom kiadásait. Szavukat be ls tartották. Azzal, hogy 1500 tonna szenet a vagonokból egyenesen a fo­gyasztókhoz szállítottak, 15 000 koronát takarítottak meg. Patasl István Az újság a katona harci társa. Ezt tartják annál a katonai alakulatnál, amelynek Sláva tiszt a parancsnoka. A katonák napilapokat és katonai szak­lapokat járatnak — Pravdát, Üj Szót, Smenát, Üj Ifjúságot, illetve Obrana li­dut, Záplsnlkot stb., amelyek olvasása hozzá segíti őket harci és politikai lei­készültségük fokozásához. Gottlieber Ferenc, főhadnagy A neokolonializmus új módszerei A második világháború utáni nem­zetközi helyzet — főképp a szocia­lista rendszer kialakulása — hatásá­ra a gyarmatosító hatalmak kényte­lenek voltak engedni a nemzeti fel­szabadító harcok nyomásának és megadni a politikai függetlenséget egykori gyarmataiknak. A gyarmato­sító hatalmak nem akartak bele­nyugodni ebbe, de ők sem tudták visszaforgatni a történelem kerekét. Ezért más módot kerestek, hogy se­gítségével megtarthassák mindazokat az előnyöket, melyeket a gyarmati rendszer nyújtott nekik. Megtalálták ezt a neokolonializ­musban. Mi tette ezt lehetővé? Az egykori gyarmatok kivívták ugyan po­litikai függetlenségüket, de gazdasági életük továbbra is gyarmati jellegű maradt, s ezért gazdaságuk fejlesz­tésében elnyomóik gazdasági segít­ségére szorultak. Élesen Jutott ez ki­fejezésre például Algéria esetében, mert függetlensége kivívása után is gazdasági tekintetben eléggé függő helyzetben maradt Franciaországtól. Ezt a körülményt kihasználják a volt gyarmatosító hatalmak s egyko­ri gyarmataikkal ugyan formálisan egyenjogú félként tárgyalnak, köz­vetlenül nem avatkoznak belügyeik­be, de gazdasági segítség címén mé­gis befolyásolják volt gyarmataik gazdaság! és politikai életét, s to­vábbra is kizsákmányolják őket. Ez főképp három területen történik: gazdasági, politikai és katonai téren. Ez a régi kolonlallzmusnak, gyarmati rendszernek új formája: a neokolo­nializmus, az új gyarmati rendszer. I A felszabadulás után a volt gyar­matok és félgyarmatok fő feladata gazdasági életük megjavítása, gazdaságuk továbbfejlesztése, mert nélküle nem tudják emelni népeik rendkívül alacsony, a nyomor hatá­rán álló életszínvonalát. Ezért ter­veket készítenek gazdaságuk felvirá­goztatására. Ehhez azonban tőkére, anyagi forrásokra van szükségük, amivel nem rendelkeznek. A fejlet­tebb tőkés államok kihasználják ezt a helyzetet, ős felkínálják segítségü­ket, amely közvetlen gazdasági segít­ség, támogatás és részben ajándék formájában történik. Ez a segítség azonban végeredményben a tőkések hasznával Jár, tehát a segítség Indíté­ka rendszerint a saját haszon. Erre nézve Jellemző, hogy az Egyesült Ál­lamok a függetlenné vált államokban befektetett tőkéből 1958-ban 105 szá­zalékos hasznot húzott, de 1962-ben már 140 százaléknál ls nagyobbat. Ugyanakkor a tőkés országokban tett befektetésekből csak körülbelül 50 százalékos hasznot tudott elérni. Az elmaradt országok kizsákmányo­lásának egyik formája, hogy ezek­nek az országoknak az ott vásárolt termékekért a világpiaci árnál keve­sebbet fizetnek. Így például Nigéria a kakaóbabot a tőkés államoknak át­lag 15 százalékkal alacsonyabb áron szállítja, mint a kakaóbab világpiaci ára. A Nigérából kivitelre kerülő amerikai mogyoró pedig átlag 9 szá­zalékkal alacsonyabb a világpiaci ár­nál. A chilei rézért az amerikai mo­nopóliumok átlag 30 százalékkal ke­vesebbet fizetnek, mint a réz világ­piaci ára. India 1952-ben 2500 kivitt jutazsákért egy varrógépet kapott, 1956-ban már 2900 jutazsákot kellett adnia egy-egy varrógépért. Az Ilyen nem egyenértékű árucsere miatt az elmaradt országok nagy ká­rokat szenvednek, a tőkés országok pedig nagy nyereségekre tesznek szert. Ilyen körülmények között a tő­kés országok könnyen nyújthatnak „segítséget" az elmaradt országok­nak, mert tudják, hogy sokszorosan visszakapják. Azonfelül a segítséget gyakran még politikai feltételekhez is kötik. Például az Egyesült Álla­mok egy 1961-es tCrvény szerint csak azoknak az országoknak nyújt segít­séget, amelyek a fontosabb világpo­litikai kérdésekben az Egyesült Ál­lamok álláspontját elfogadják. Máskor gazdasági feltételekhez kötik a se­gítséget, például oly formán, mogy csak magánvállalkozások pénzelésére használhatják fel azt. Mindezek a fel­tételek megakadályozzák az elmaradt országokat, hogy a segítséget való­ban gyümölcsözően használhassák fel. A tőkés országok a volt gyarmati és elmaradt országokat nemcsak gaz­dasági téren igyekeznek függő hely­zetben tartani, hanem politikai téren is meg akarják tartani befolyá­sukat. Ennek egyik módja, hogy missziókat küldenek ezekbe az álla­mokba, valamint tanácsadókat, szak­értőket bocsátanak rendelkezésükre, s ezek aztán megpróbálják befolyá­solni a fiatal .államok életét. Isme­retes a Kennedy-féle békehadtest megalakítása az Egyesült Államok­•""•"»" TTftWIIH I iIMMBIHI lllll IMII III ban. Ez a testület erre a célra kikép­zett fiatalokat küld az elmaradt or­szágokba, hogy ott mint tanítók, ne­velők, hivatalnokok, szakemberek te­vékenykedjenek, és ilyen, látszólag a ! vendégország javát szolgáló módon befolyásolják az ország közvélemé­nyét a tőkés rendszer érdekében. Kiképzésükre mintegy 90 millió dol­lárt költöttek. Ehhez hasonló a nyugat-németor­szági ún. fejlesztési szolgálat is, melynek tagjai szintén az elmaradt országokban fognak tevékenykedni, és munkájuk segítségével Igyekeznek a tőkés világot olyan színben feltün­tetni, hogy segíti az elbaradt orszá­gokat. Nagy-Británniának is van ha­sonló szervezete, az ún. önkéntes tengerentúli szolgálat. Franciaország pedig szakembereket képez ki azzal a céllal, hogy ők az ún. építő légiók tagjaiként működjenek a tengerentúli országokban. Az elmaradt országok befolyásolá­sában fontos szerepet Játszik a tőkés államok diplomáciája is, mely gyak­ran közvetve, de olykor közvetlenül is beavatkozik a helyi kormány tevé­kenységébe. E téren különösen a Német Szövetségi Köztársaság fejt ki élénk tevékenységet Afrika országai­ban. Tevékenységét a megvesztegeté­sek és ajándékozások Jellemzik, és ezek segítségével igyekszik hatni kü­lönösen az ingadozó elemekre. A Né­met Szövetségi Köztársaság előnye, hogy az első világháború után már nem voltak gyarmatai, és ezért a volt gyarmati országok előtt mint nem gyarmattartó állam léphet fel. A tőkés országok behatolását a fia­tal független országokba a különféle nemzetközi reformista és revizionis­ta szervezetek is elősegítik. Ezek fő­ként a kevésbé fejlett országok mun­kásaira igyekeznek hatni azért, hogy szembeállítsák őket a forradalmi kom­munista mozgalommal és a szocia­lista országokkal. Különösen a Sza­bad Szakszervezetek Nemzetközi Szö­vetsége és a Szocialista Internacio­nálé fejt ki élénk tevékenységet e téren. Ezt igen agyafúrt módon te­szik, hogy a munkások ne ébredje­nek tudatára annak, hogy saját ér­dekeik ellen Vétenek, amikor elkü­lönülnek a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomtól, egyetlen őszin­te sejflfőjüktől és szövetségesüktől. A reformista szervezetek főképp az­zal az érveléssel hatnak az elmaradt országok munkásságára, hogy az ő országukban mások az osztályviszo­nyok, mint az európai országokban, és ezért ők nem haladhatnak az eu­rópai forradalmi munkásmozgalom útján. Annyit mindenesetre elértek, hogy az afrikai munkásszervezetek nagyrészt kívül maradtak a kommu­nista és a szociáldemokrata szerve­zeteken is és önállóan működnek. Ez persze elősegíti befolyásukat a tőkés világ érdekében. • • • A gyarmattartó országok gyarma­taikat nemcsak a gazdasági kizsák­mányolás céljaira használták fel, ha­nem katonai célokra Is, A gyarmati rendszer szétesése után ls így akcr­tak tenni, mégpedig most már külön­féle kétoldalú egyezmények' alapján. A volt gyarmattartó államok azzal érvelnek, hogy a fiatal államok nem terhelhetik magukat a védelmi költ­ségekkel, és ezért legalább részben ők vállalják magukra a fiatal állam védelmét és a vele járó kiadásokat. Ilyen címen azután a felszabadult ország területén továbbra is megtart­hatják támaszpontjaikat. Így például Franciaország a Malgas Köztársaság területén több légi és tengeri tá­maszpontot tart fenn. Oj SZÖ 4 * l 38 3- szeptember 17.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom