Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)
1963-08-17 / 226. szám, szombat
KÖNYVTÁRAINK PROBLÉMÁI írunk'a könyvvásárokról, népsze- pítjék-e a könyveket?... Több könyv- holló. Egy kézen is megszámlálhatrusitjuk az újonnan megjelent köte- tárban szerzett tapasztalat alapján, nánk, hány könyvtárban Ismerik és teket, dicsérjük (vagy korholjuk): sajnos, azt kell mondjuk: néhol igen, olvassál? a lapokat. Talán ennek Is az írókat, a kiadókat, a lektorokat, a legtöbb helyen azonban nem. tulajdonítható, hogy könyvtárainkban a szerkesztőket, a nyomdákat és ál- A könyvtárosok (nem említek ne- előfordultak egészen visszás esetek tájában a könyvek előállítóit és el- veket, mert hosszúra nyúlna a fel- [ s. Néhol például a Jókai- és Móricz, 1 Csupán a könyvek tárházáról: sorolás) annak ellenére, hogy utasítás kötetektől „szabadultak", másutt a a könyvtárakról és a könyvek apos- és anyagi alap ls van rá, arány- m as írók könyveit tették „indexre", tolairól: a könyvtárosokról feledke- i a g kevés gondot fordítanak a ma- Nem tételezzük fel, hogy akár az zünk meg gyakran. Pedig a könyv- gya r nyelvű könyvállomány rendezé- egyik, akár a másik esetben rossz ™ u" k ái ában ís van mit dicsé r' sére és feltöltésére. szándékról, a könyvtárügy semmibeni es Diraint. Vásárolnak könyveket, csak nem vevéséről van szó. Inkább a kényeA mellőzés természetesen nem ál- mindig az érdeklődésnek megfelelően. i e m és a hozzá nem értés a cseletalános. Sok szó elhangzik a könyv- Egyes könyvtárosokon kissé elural- fedetek inditórúgói. A hozzá nem értárakról is. A könyvtárak azonban kodott a kényelemszeretet és a bü- tés azonban nem mentség. A kényevalahogy megközelítőleg sincsenek rokratizmus. A könyvesboltok ugyanis lemszeretet előtt sem hunyhatunk úgy az érdeklődés középpontjában, — legtöbbször azokból a kiadvá- szemet. Az ilyen módszerek révén mint ahogy munkájuk és küldetésük nyokból, amelyek az üzletben nem nemcsak egy-egy könyvtár könyvelláután megérdemelnék. A legtöbb eset- fogynak — rendszeresen küldenek tása, hanem végső soron az egész ben az a helyzet, hogy bosszanko- nagyobb szállítmányokat a könyvtá- könyvtárügy szenved csorbát. Távodunk, ha egy-egy könyv hiánycikk, raknak. A könyvtárak azonban ahe- ]5tsuk ei a csorbákat és ne engedszidjuk az eladót, ha nem juttat az lyett, hogy kiválogatnák a nekik jü^ hogy újak keletkezzenek, újonnan megjelent kötetekből. Ugyan- megfelelő köteteket s a többit visz- A helytelen munkaformák kiküszö-i akkor alig gondolunk a könyvtárak- szaküldenék — az egész küldeményt leölésével népkönyvtárainkban nemra, ahol talán megvan a keresett megtartják. Az ilyen könyvvásárlás csak a magyar könyvek feltöltésit könyv és kikölcsönözhető. révén aztán előbb-utóbb könyvpira- k eji a z eddiginél sokkal nagyobb Helyes, ha nem 'könyvkölcsönzők, mlso k képződnek, ezek alkotóelemei- gon ddal és szeretettel végezni: ügyelHanem könyvtulajdonosok akarunk re azonba n senki sem kíváncsi. Vagy- ni kelI a me gievö állomány helyes, lenni. Nem szabad azonban elfelej- l s, : a po cok m eS telne k könyvekkel, hoz záértő kezelésére is. Sehol sem teni, hogy mindegyik könyv a legna- olvasnivaló azonban nincs... engedhető meg, hogy bármilyen ok-: gyobb igyekezet és a legnagyobb Természetes, így könnyebb „ren- bői kifolyólag valaki érdemtelenül anyagi befektetés révén sem szerez- delni", könnyebb a rendelkezésre ál- bánjék a könyvekkel, figyelmen kH hető meg. És nem is szükséges, hogy ' 1 6 összeget kimeríteni, az állományt vül hagyja az olvasók Igényeit, roszmindegyik könyv tulajdonunkká vál- feltölteni, mint úgy, hogy előbb meg- szul vezesse a könyvtárat. Tudás, jék. Vannak kiadványok, amelyek ismerkednénk a szükséglettel, a szakismeret nélkül ma már könyv-i nem nélkülözhetetlenek. Ezekről elég, könyvpiac újdonságaival s csak az- tári munka sem végezhető, ha csak tudunk, és szükség esetén tá n rendelnénk, nem tetszés sze-. Könyvtárainkban nemcsak a muri-: a könyvtárakból kölcsönözzük ki rin t» nem a könyvesbolt anyagi ér- k a tartalmát, de formáját illetőeri , bket. dekének, hanem az olvasók kérésé- 5s sok a pr obléma, sok a* megoldatA közkönyvtárakat tehát - bármi- " e k megfelelően .. Ha az előbbi éi- lan é s tisztázatlan kérdés. Itt vari Iyen gazdag is a saját könyvtár - ] á r x á s könnyebb is a könyvállomány például a szabad poicos kölcsönzés, senki sem nélkülözheti. Igaz, azt a !* én y® s gazdagításának csak az utób- E fonra a _ éppűgyi mint a ke res-i kielégülést, amit a szenvedélyes D1 moü)a a ne ly e s- kedelemben az önkiszolgálás — mo-i gyűjtőknek egy-egy kötet megszer- A mechanikus könyvvásárlás kö* dern, korszerű. Néhol mégis viszo* zése nyújt, a kölcsönzés nem bizto- vetkeztében számos könyvtárban a lyognak tőle. Egyes gyakorlott könyv-í sítja. Ezúttal azonban nem a szen- klasszikusok és a hazai írók művel tárosok is nemcsak hogy nem szor« vedélyes könyvgyűjtőkre, hanem az l s hiányoznak. Pedig — talán mon- galmazzák a szabadpolc bővítését, de egyszerű olvasókra gondolunk, akik- dani sem kell — népkönyvtáraink a meglevőket is igyekeznek felszá-. nek a közkönyvtárakról akkor sem magyar nyelvű könyvállományát az molni. Inkább az elavult, sok te-s szabad lemondaniuk, ha azok nem érdeklődésnek megfelelő szakkönyve- kintetben hátrányos, zártpolcos kölis tudják a keresletet mindenben ki- ken kívül elsősorban ezeknek kelle- csönzési formának a hivei. Rendszeelégíteni. A szoros kapcsolat mlnde- n e képezniük. A klasszikusok azért rint ezt mondják: jobb, ha az olvasó nekelőtt azért szükséges, hogy a nem hiányozhatnak egyetlen könyv- katalógusban keres és nincs szabad-i könyvtárak dolgozóit magunk ls ösz- tárból sem, mert ezeket állandóan j a ra engedve a könyvekhez... Hogy tönözzük a keresett kötetek beszer* keresik. A hazai Írók műveinek be- miért, arra senki sem ad meggyőző zésére. Ha csak tudomásul vesszük, szerzése viszont irodalmunk és könyv- magyarázatot. Mert az, hogy az ol-: hogy a könyvtárban nincs meg a ke- kiadásunk támogatása szempontjából vasók összekeverik a köteteket, és resett kötet és belenyugszunk abba, szükséges. a szabad polccal jobban rongálódnak hogy nem is lesz meg, ezzel nem Gyakori, hogy egy-egy hazai kiad- a könyvek, nem érv. A legtöbben használunk sem magunknak, sem a vány jelenleg csupán nyolc-kilenc- mégis erre hivatkoznak, könyvtárnak. Jelenleg több esetben száz, vagy még ennél is kevesebb Lehet, egyesek talán azért viszo— sajnos — mégis az a helyzet: az példányszámban jelenik meg. Ez a lyognak' az újtól, mert ezt hiszik, a olvasó kéri, keresi valamelyik köny- rendkívül alacsony szám azért meg- munkamenet leegyszerűsítése feleslevet, aztán belenyugszik, hogy nincs, döbbentő, mert ennél sokkal több gessé teszi a könyvtárost. Ha így Amikor az üzletben sem kapja meg, a nagyrészt magyar olvasókkal ren- va n, ezért felesleges aggódni. A ka-, lemond az óhajtott könyvről, elpár- delkező népkönyvtár. Az itteni klad* talógus és a könyvtáros a szabad-t tol a könyvtártól. Pedig ha néha kö- ványokból tehát ha könyvtáraink p oi Cos rendszernél is szükséges, rülményes módon is, a megjelent mindegyike csupán egyetlen példányt A helyzet csak annyiban változik, kötetek mindegyike megszerezhető, vásárolna, a most kiadott példány- hogy módosul a könyvtáros szerepe: Az üzletben úgy, ha az eladó utána számnak akár a kétszerese is el- munkáját a keresés helyett nagy-i rendel, a könyvtárakban pedig úgy, fogyna. részt a könyvgk ajánlása és rend-í ha a könyvtáros csereakciókat szer- Tudjuk, hogy a könyvek példány- bentartása tölti ki. vez. Reménytelen eset tehát nincs, azámát nem csupán a kereslet, hanem A tapasztalat azt mutatja, hogy á Csupán az olvasónak kell kitartania, a papírkészlet is meghatározza. A na- szabadpolcos kölcsönzés — még bl-: az olvasónak kell ösztönöznie az el- gyobb kereslet esetén azonban — zonyos hátrányai ellenére ls — elő-? adókat ls és a könyvtárosokat ls a amiben a könyvtárak döntően bele- nyBs Az a körülmény például, hogy hiányzó kötetek megszerzésére. szólhatnának — a papírkeretet a kölcsönzőpulttól néhány lépésnyire i rívín (s enne k megfelelően a példányszá- elhelyezett könyvanyagban az olva-i Az olvasók közreműködése révén mot) mjnden bizonny a, lehe tne mó- s6 s* a badon böngészhet, maga ke* könyvtáraink számos problémája dosltani... Kár, hogy a könyvtárak resheti ki a szükséges köteteket, megoldódna. Ezért ls tartjuk fontos- vezetői valahogy éppoly keveset tö- megrövidíti a kölcsönzési Időt, köny* nak a könyvtárak támogatását, a rődnek a kiadók, mint a kiadók a ny ebbé teszi a csúcsforgalml időkönyvtárügynek az érdeklődés előte- könyvtárak gondjaival... Az írók és sz akban elkerülhetetlen várakozást, rébe kerülését. az olvasók például gyakran találkoz- Ne m lebecsülendő többek között az Cnk a meenldásra váró probléma. na k- Nem ,enn e í 6- ha idön ként a sem hogy a közvetlenül szem előtt ľx ac ~ jsä assa? & lítést. működés, a kölcsönös kapcsolat pgt Az egyik legfájóbb pont: a könyv- mi ndkét félnek hasznára válnék. * könvvoroná-' állomány aránytalansága. Számos A könyvtárakban uralkodó elégte- gan df nak a könyv a legeredményenépkönyvtárban kevés a szakkönyv, ] e n állapotokért nem mindig a könyv- sebb es zköze. Egy-egy könyvről soknincsenek meg a mai frók könyvei, tárosok a felelősek. Előfordul, hogy szo r mindennél többet mond annak Másutt a gyermek-, valamint a poli- a könyvtáros átgondoltan, a szük- borítója... A szabadpolc azt Is előtikai és időszerű kiadványokban mu- ségletekből kiindulva rendeli a köny- segIti> hogy a k öt etek a megnyerő tatkozik hiány A legrosszabbul a ma- veket. A rendelés azonban - mivel borítólapok révén önmagukat propaevariakta vidékek könyvtárai állnak. az ü/ ® te k nem teljesltik óket - csak gáljá k. természetesen csak ekkor, ha mlu^Znmindeniktárevkörből rendelé s marad Ebben az esetben a könyvállomány nem uniformizált, tt általában mindegyik tárgykörből a könyvtáros a Iegjo bb akarata el- De s a, y nál u* k _ nagyon h ei y. kevés a könyv. A legtöbb helyen nem , enére sem szab áiyozhatja a könyv- ^^ mé a z uniformizálás: a érik el az egy főre tervezett mennyi- án o mányt úgy, ahogy szeretné és köt etek kék vagy fehér papírba törséget. Tulajdonképpen ezért született ahogy szükséges. A könyvüzletek ténö bek ötése is divatos az a rendelkezés hogy a magyar- azontban ha sokszoi• késve ls arány- nem tartakna ) lakta vidékeken működő könyvtárak lag mind lg kielégtik a rendelők lgé d e * az egy főre eső országos átlagnál nyelt. A gond a felelősség; nagyrészt ' 5 6l a l ,r 8 yľn bmá 0vuľk e tfeSSe* k vSelľe a "éhol mégis ettől a látványnak könyvállományunk feltöltésére. és szorg ai mán múiik. milyen a könyvA könyvállomány gyarapítására te- áI]ornány i hogyan teljesiti a könyv- Jő, ha a köteteket óvjuk a kopáshát megvan a lehetőség. A kérdés tá r küldetését. t ól és a piszkolódástól. A csomagocsupán az: élnek-e a könyvtárosok Ha néhán y _ különösen falusi — l°P aPír helyett azonban tanácsosabb az adottsággal, megfelelően gyara- könyvtárban még nem J s mindig *'ffSSJ^Xl^S• Példás a rend, a szorgalommal, a páz6 kö(etek azonkIvüli h 0gy szebkönyvek kezelésével általában nincs bek és vo nzóbbak, mint az uniform!baj. Annál kifogásolhatóbb a hozzá- záltak, a könyvtár légkörét is megértés és a könyvtárügy alapos isme- hittebbé teszik. Szerintünk a szabadretének a hiánya. Aránylag kevés polcot is nem korlátozni, hanem bőa szakképzett könyvtáros, ennek el- vítenl kellene. lenére a képesltetlen könyvtárosok Az olvasó és a könyvtárak vlszonyáis végzik a maguk teendőit, de alig nak említésével kezdtük. Befejezémutatkozó előadását a Csehszlová- g 0 nd 0lnak a tanulásra, a szakmai sül sem mondhatunk mást: az említett kiában vendégszereplő 45 tagú szov- ismeretek ai an 0 S elsajátítására Na- problémák megoldódnak, ha elmélyül jet Jerevan cirkusz. A szokványos .... ' niva«ák nrldánl a a könyvtárak és az olvasók viszonya, cirkuszi mutatványoktól sok tekintet- k e, ve s A e n , o I™ k ! , , ® ha nemcsak tudomásul veszik a tőben eltérő újszerű előadás mintegy szaksajtót. A szlovák nyelvű Citatel nyeketi hanem kérés einkkel, tanáhárom óra hosszat tartott. A gazdag itt-ott még megtalálható. A magyar csainkk ai magunk is segítjük népés igényes programmal bemutatko- nyelvű Könyvtáros és Tájékoztató könyvtáraink munkáját, zott együttes nagy sikert aratatíi azonban olyan ritka, mint a fehér BALÁZS BÉLA A Jerevan cirkusz Bratislavában Bratislavában nagy érdeklődés kö zepette csütörtökön este tartotta be A východnai ünnepségeken nagy sikerrel szerepelt Lip. Sliaő-i népi együttes tagjai. (Tóth felvétele]. DÉNES GYÖRGYI EGYNÉMELY PRÓFÉTÁHOZ Ne írjatok annyi igét, annyi nagybetűs főnevet, volt már próféta százezer s messiás, aki tévedett. Az Qstdobok és harsonák vihara fáj; gyanús a szó, ha folyton vádol s esküszik, aztán megolvad, mint a hó. Nehéz az élet, nem titok, olykor keserű, féktelen, sebzett sorsok sürejében sajog a sötét sérelem. Izzad a munkás, tüdejét feszíti forró levfegő, álma: emberség, jó szavak, kenyér, hűséges szerető. A paraszt azért dolgozik, hogy hinni tudja: búza, bor megilleti és néhanap egy kis dal és egy kis mosoly. Csillag-ködökbe rejtezés a költő dolga sem lehet, az élet forr, dübög, liheg, hajoljunk hozzá közelebb. A kis sorsokat mondjuk el, milliők búját, örömét, mint süt rájuk a nap, s a föld mint tartja őket tenyerén. S ha küzdünk, érttik küzdjük á| oz éveket; legyünk a híd, összefogni a szétgurult testvérszivek csillagait. CSONTOS VILMOS: ÜTJELZÖK Téboly, vagy állati ösztön vitte i Az embert, mikor azt hitte: Győzelmi babér Jár a holtakér, S Hirosimára atomot Dobott vigyorra torzult arccal hitte — végez a harccal. Negyvenöt augusztus hat — nem felejtünkl — A természet is tud tébolyult lenni, Vagy inkább figyelmeztetni: Mivé válhatunk Tizenkét másodperc alatt? — Mivé válik a város, ahol alszanak Békéről álmodó emberek. — Arcukra fagyott rettenet, S iszonyú romok A nyomok. 1963. Július 25. Skopje nevét jajdulva ejtjük. — Egy másik nyári napon, Moszkvában három nagyhatalom Megbízottai végre — végre Akarják, hogy a csend pecsétje Aranyba mártva Nyomódjék a szívek falára. 1963. Augusztus öt, Maradjon e nap, a perc örök! — S maradjon örökre emlék, Testünket hogy kékre verték. Hogy rom és vér a nyom v , Mögöttünk... Többé ne nyögjünk! Arany pecsétesen Dobbanjanak az új szivek Az útjelzőkön okulva, Nyisson szebb életbe ajtót A békesség kulcsa. GYURCSÓ ISTVÁN I BIZAKODVA Üljünk tanácsot, csak üljünk, tűiiődjünk és veszekedjünk, kétkedések szalmaszála nyújt erőt kapaszkodásra. Csöppecske nép, csöpp fiai vagyunk, mégis dalnokai szeretnénk lenni e népnek: nem bíztatnák, nem is kérnek. — Szívünk fárad, e birkózás erősen fogyasztja erőnk. Hej barátaim, holnap már megcsalhat leghűbb szeretőnk! Megcsal, ha erős ölelés nem szítja hitünket merész lángra, s nem fogadja dalom, dalunkat józan bizalom. 1963. augusztus 17. * ŰJ SZÖ 7 •
