Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-13 / 222. szám, kedd

A bánya és akik építik Hazánk acél- és szénszívétől, Ostra­vától talán harminc kilométerre ke­letre, közel a lengyel határhoz folyik az építkezés. Az épülő új üzem hiva­talos neve: STONAVA — CSISZ Bá­nya... Nemcsak a bánya új, építői ft szinte kivétel nélkül fiatalok. És ez nem véletlen. A bánya még jófor­mán csak a tervekben létezett, ami­kor a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség felajánlotta segítségét. így szü­letett meg ez a CSISZ-építkezés, me­lyen az első köbméter földet 1958. októberében mozgottak meg a fiata­lok. öt év múlt el azóta, s nagyot nőtt a bánya, melyről azt mondták a szak­emberek, hogy ez lesz a világ egyik legkorszerűbb ilyen üzeme. Az építők a technika nyelvével fű­szerezve ennyit mondanak a bányá­itol: — Nemcsak azért lesz jelentős üzem, mert élettartamát a geoló­gusok 150 évre becsülik, hanem azért is, mert széntermelése meghaladja majd a napi tizenhat—tizenhétezer tonnát. SőtlI Idővel ezt huszonkét­ezer tonnára is fokozhatjuk. A bányát egyébként — tészik még hozzá — 1969. január 1-én kell üzembe he­lyezni. — Az elmondottak szerint tehát a CSISZ-bánya több kokszolható szenet fog termelni naponta, mint amennyit 24 óra alatt a szénmedence ostravai részének bányái' együttvéve adnak az Iparnak. Vagy rosszul számoltam? — Nem számolt rosszul, de azt. még hozzá kell tenni, hogy ezt a szénmennyiségpt, jelentős munkaerő­megtakarítás mellett, tehát a legkor­szerűbb gépesítés igénybevételével ér­jük majd el. Munkásaink száma kb. kétharmaddal lesz kevesebb, mint amennyi ma az említett bányákban együttvéve dolgozik. Sok mindent megtudtam a bánya műszaki mutatóiról és a gépesítésről. De amikor kitekintettem az ablakon, megláttam a csupa fiatalokból álló munkacsoportokat, éreztem, sok min­dent nem tudok még a bánya építői-' rôl. Ezek közül is elbeszélgettem hát néhánnyal. 2. Neve: Rudolf Raska, szakmája: bá-, nyamérnök, beosztása: igazgató ... Bárna, telt arcú 40 körüli férfi. Kézszorítása erős, mosolya fáradtnak tűnik. Mélyen ülő szeme fekete és vi­dám ... Termete magas, szélesvállú s ha irodája helyett az építkezés kö­zelében levő terlicei duzzasztógát strandján — a környék fürdőhelyén —, találkoztam volna vele, birkózó­nak, vagy kalapácsvető atlétának néz­tem volna. Küzdelmes,- nehéz életút van mögötte. Tizenhatéves fejjel, mint csillésfiú ismerkedett meg a bányá­val. E munkakörben dolgozott évekig, voltaképpen itt szerette meg a bá­nyát. A múltjáról, sorsa későbbi alakulá­sáról azonban legszívesebben hallgat. Helyette inkább a bányáról, az épít­kezésről beszél. Elmondja, hogy a bá­nya lényegében két részlegből áll: északiből és keletiből. Széntermelés­sel azonban csak az északi bányán számolnak. A keletin egy kilót sem hoznak felszínre, mivel ez csak mint segédüzem működik. Ennek a rész­legnek kell ellátni a bányászok le- és felszállását, a munkahelyeket fával, acéltámokkal, szellőztető csövekkel és más, a bányászok munkabiztonsá­gát szolgáló eszközökkel... — A két építkezésen — mondja —, eddig közel 100 objektumot építet­tünk fel. A föld alatt és a föld színén még mintegy 300 vár felépítésre... Elhallgat, engem pedig az kezd foglalkoztatni, vajon miért éppen ezt az egykori csillésfiút bízták meg az óriásüzemek között is bátran őriás­nak nevezhető bánya építésének ve­zetésével? Talán különleges érdemei vannak. Újra a múltjára, a sorsára te­relem a szót, ezúttal már több siker­rel. — Nos, — tárja szét a karját mit is mondjak magamról!?... öt­venháromig, a bányamérnöki diplo­ma megszerzéséig a bányászmesterség valamennyi szakmáján „átestem". Ez volt a szerencsém, mert a tanulásban nagy segítségemre volt a gyakorlat... A felavatás után egyideig a körzeti bányaigazgatóságon dolgoztam, majd öt és fél éven át, vagyis 1960 végéig — ekkor helyeztek a CSISZ bányába w a Zárubek Bánya igazgatója vol­tam. Egyébként — neveti el magát —, nincs mivel dicsekednem, ha csak ezzal nem, hogy szenvedélyem az autózás, szeretem a fekete kávét é$ a mai napig sem szoktam rá a do­hányzásra ... Öt mondat. Nem sok, t felmerült kérdések tisztázatlanok maradtak. Is­mét az építőkkel folytatott beszél­getéseim jutnak az eszembe, akik így vélekednek róla: — Azért helyezték ide, hogy rfendet teremtsen. Az elődje ugyanis... De ez nem fontos! Először is érti a dolgát, no meg aztán rá mer ütni az asztalra, ha az építkezés érdekeiről van szó. Ez pedig még manapság is valami... Portré-keretül még talán ennyit Raška mérnök-igazgatóról: Nagyszerű munkaszervező. Ezt az is bizonyítja, hogy őt bízták meg e hatalmas épít­kezés vezetésével. Az építők csak Rü­donak szólítják, ami nyílván az irán­ta tanúsított barátság, és ami a leg­főbb, a bizalom jele. — Mit gondolsz, továbbra is itt« marad? — kérdetn kísérőmtől — a CSISZ elnöktől. i— Azt hiszem, marad. — És ha mégis elmegy? — Ne fesd az ördögöt a falra! — nevet fel, majd elkomolyodik. 3. František Berecka kőművesmester­rel a fő kábelvezető csatorna part­ján találkozunk. — Szia, Franto! — köszönt rá hangosan kísérőm. — Szervusz Bohuš, hogy élsz? —< kérdi a kőműves. — Tűrhetően, öreg fiú! És te? — Hát jobban is lehetnék! — mondja szikár és barna arcán mo­sollyal, miközben tekintete a fiatal brigádosokon állapodik meg, akik gyakorlott kézzel hányják a csatorna téglafalára a maltert. A negyvenhá­rom éves ember szívét melegség jár­ja át; akaratlanul is arra gondol, hogy az ő keze alatt váltak olyanok­ká, amilyenek. Míg nem nála dol­goztak, addig bizony nem találtak magukra, csak lógtak az építkezé­ve a kamasznak látszó sovány, feke te arcú fiú. — Kékekhez, vagy zöldekhez? Tankosokhoz szeretnék! — Katonaság után? Pedig Berecka mester voltaképpen nem kőműves. Kohásznak — vasöntő­nek mondja magát. Az előző munka­helyén, a gottwaldoví Finommechani­kai Gépgyárban — valóban öntő volt. És nem is akármilyen! Tizenhat év alatt mindössze ötször vagy hatszor került ki selejt a keze alól. Nem tagadja: mindannyiszor saját hi­bájából. Itt vajon csinált-e selejtet? — Elejével bizony, gyakran be-be­csúszott —.mondja nevetve. — így van ez, ha szükségből, kényszerből változtat szakmát az ember. Az itte­ni viszonyok ugyanis olyanok, hogy ma kőművest, holnap vasast, holnap­után meg szerelőt, és tudja az ördög, hogy mit is faragnak még az ember­ből. De sebaj! Fő, hogy jól megy a munka, az pedig egyáltalán nem baj, hogy közben új szakmát is megtanul az ember... A szükség törvényt bont! — állítja a közmondás. Ezen az építkezésen nem is egy esetben... Igen nagy Kiváló bányász kollektíva A pőtori bányá­szok sikereihez Ju­raj Koreň 45-tagú kollektívája is hozzájárul. A terv­feladatokat 100 százalékon felUI teljesíti. Képün­kön: J. Koreň (balra), a kollek­tíva vezetője és a csoport néhány tagja. (Petráš — CTK — . felvétele) előnyt jelentenek az építkezésnek a Berecka-típusú emberek, akik nem fél­nek a munkától és olyan tettek elvég­zésére is vállalkozni mernek, melyek a szakmájuktól távoliak. Berecka ko­hászt az új szakma megtanulására az építkezés kényszerítette. Három évvel ezelőtt, amikor egyéves brigádra ide­jött — azóta két ízben hosszabbítot­ta meg — nem gondolt arra, hogy öregedő fejjel is képes lesz ilyesmire, S a jövő? , — Vágyik-e a régi munkahelye után? — Még nem döntöttem, hogy visz­szamegyek-e Gottwaldovba. Minden­esetre, jól érzem itt magam! A bardejovi gyógyfürdőben az idén is tötb ezer beteg keres gyógyulást. A fürdőházban minden nap sok ember fordul meg. Képünkön a felső lég­— — ' zőutak megbetegedéseiben szenvedő páciensek inhaláció közben. (G. Bodnár felvétele — CTKj lllllillllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllI SOS: Bontják a kultúrtermet! Rimaszombat: Quo vadis kultúra? • Analfabetizmus — vagy szándékosság • A kaput bezárták - mikor és ki tárja ismét ki? 4. Bosszantó és érthetetlen dologról csoportok hol fejtenek ki tevékeny­1 szereztünk tudomást: bontják Rima- séget, s hol nyújthatnak kulturált A keleti bánya területén kissé ir»ás szombat egyetlen kultúrtermét! Mi- szórakozást a lakosságnak. Pedig © kép fogad. Építői még nem tartanak előtt azonban a körülményekre tér- kérdés iránt nem. lehet közömbös, ott, ahol az „északiak". A gépház- nénk, megválaszolunk egy általános A múltban ugyanis bebizonyosodott, nak például még csak alapja kész. kérdést: milyen kulturális életet él hogy a lakosság érdeklődik a műked­Falai azonban már körvonalazódnak, a város? — Aki az elmúlt évben fi- velők előadásai iránt. S figyelembe Elkészült már a betonváz saluzása, gyelemmel kísérte a sajót észreve- kell venni még egy másik szempontot sőt Jozef Šolc öttagú vasasbrigádja hette, hogy Rimaszombatban van is. A lielyi műkedvelők fellépésein is munkához láthatott már. A saluzás Szlovákia egyik legjobb műkedvelő kívül a múltban vendégszerepeltek tetején, a betonkoszorúba kerülő ^magyar irodalmi színpadja, a Fáklya már itt a komáromi, a prešovi és gömbvásak beépítése közben találom — műkedvelő tánccsoportja és jelen- >más hivatásos színház tagjai gket. tős helyet foglal el színjátszó cso- Mindez nagyban hozzájárult a város Ez' a kollektíva ís fiatal, vezetője portja is, mely rendszeresen részt kulturális életének fellendítéséhez, se lehet több harmincnál. A leg- vesz az országos versenyeken. A mű'- Sajnos, az ilyen további lehetőségtől fiatalabb tizenkilenc éves. Neve: Mol- kedvelő kulturális életet a Csema- megfosztották a város lakóit. Ez az­nár Benjámin. Kelet-szlovákiai, szülei dok városi szervezete, a Járási Nép- tán Igazán nem válik az illetékes Zétényben élnek. Egy éve dolgozik művelési Otthon és az iskolák ápol- szervek becsületére és el őrei át á­itt. De már nem sokáig, mert... Ják. így például az irodalmi színpad sára. Mert az előrelátás — enyhén ...bevonulok! — mondja nevet- december óta hat előadást, a szín- szólva — kissé homályos. Homályos játszó csoport és ez esztrádcsoport azért, mert — bár az új kultúrház tíz előadást rendezett. Ezenkívül a terve állítólag elkészült — nincs aki Járási Népművelési Otthon esztrád- megmondaná, hogy, két vagy öt év csoportja és a helybeli Iskolák is múlva épül-e fel a tervezett kultúr­több kulturális műsort mutattak be. ház. Így aztán jelenleg úgy fést <3 Ide" jövök vissza, de már mint Ezek a számok a műkedvelők gazdag dolog, hogy a helyi műkedvelő cse­technikus, mert elhatároztam, hogy tevékenységére utalnak. A város la- portok tevékenysége elé kérdőjelet katonaság alatt befejezem a „sulit", kói aránylag színvonalas bemutató- biggyesztettek — a vendégszerepltj kon szórakozhattak. A csoportok a színházak előtt pedig becsukták á Tatra Szálló nagytermében rendezték előadásaikat a városban ez a helyi­'A losonci ipariskola második évfo- ség volt az egyedüli, mely színpad­lyámáből lépett ki. Hogy mi késztette dal rendelkezett s ahol kulturális erre, azt nehéz megmondani. A parti műsort lehetett bemutani —, ám véleménye szerint a meggondolatlan- mégis a kultúra otthona volt. Volt ne, ha az említett Tatra nagyterme ság Benjámin viszont azzal magya- —de nincs! Ezt az egyedüli helyisé- kihasználatlan lett volna. A tények rázza tettét, hogy nem bírta a mű- get a napokban bontani kezdték s ál- azonban azt bizonyítják, hogy a mű­szaki tantárgyakat. Nehéz volna el- lítólag banketteremnek alakítják át. kedvelők a nagytermet kihasználták, dönteni, hogy két állítás közül me- így megszűnik a város egyedüli szín- § nemcsak a múltban. Kihasználták lyik áll' közelebb az igazsághoz. Tény padja! Pedig Rimaszombat már rég- volna a jövőben is. Erre enged kö­azonban, hogy Benjámin ma már más- óta járási székhely. Nem azt akarjuk vetkeztetni a műkedvelők jelenlegi képpen látja az életet. Az élet sok most Vitatni, vajon a banketteremre tevékenysége is. Például az irodalmi miridenre megtanította. Tüdja, hogy szüksége van-e a városnak, vagy színpad Híd címmel a jelenlegi szlo­sem. Egy több mint tízezer lelket vák és magyar modern költők művei­számláló városba beillik egy banket- nek bemutatására készül. Az irodai­terem is — sőt kellemes szórakozó- mi estet szeptemberre tervezték. Ter­hellyé válhat —, de bosszantó és ért- veiket azonban keresztülhúzták — hetetlen dolog, hogy mindez a szfn- egyelőre nem tudják, hol fognak fel­pad, a műkedvelők s végeredmény- lépni. Ugyanez a helyzet a színját­Hallgatok. Ä kollektíva tagjai ls ben a város színpadkedvelőinek a ro- szó csoporttal ls. A színjátszók Gás­csendesek. Ám Benjámin arcán mo- vására történik. A járási nemzeti bi- pár Margit: Hamletnak nincs igaza soly ül. Talán ez késztetett arra, hogy zottság iskola- és kulturális ügyi bi- című darabját tanulják s a bemuta­megkérdezzem: zottsága beleegyezését adta, hogy a tót október végére tervezik. Még ők — Bízol magadban! Raj a Tatra nagytermét átalakítsa, sem tudják, hol —' valószínű vala­— Hát... Az életben inegtanultam Arra azonban nemigen gondolt — melyik faluban. Amint látható, a mű­már'egyet-mást. vagy ha igen, akkor a kérdés közöm- (kedvelők a jelenlegi kilátástalan KEZES JŰZSEF. bös számára —, hogy a műkedvelő, helyzetben sem csüggednek. Pedig , " műsortanulási lehetőségeik Igazán nem- irigyelni valók. A próbákat ugyanis a Csemadok járási titkársá­gán rendezik, ami erre a célra nem felel^meg — inkább egy rozoga fé­szernek mondható, mint egy járási szerv székhelyének! Az elmondottakkal kapcsolatban szeretnénk néhány kérdést feltenni az Illetékes járási funkcionáriusok­nak: Ha engedélyezték a Tatra nagy­A lévai Járási Építészeti Vállalat termének átalakítását, hogyan gon­dolgozói kötelezettséget vállaltak, doskodtak arról, hogy a járási szék­hogy a felvásárló üzem részére ké- Jle lV n e maradjon kultúrház, szín­szülő 25 kukoricaszárítót augusztus P a, a nélkül? — Hogyan képzelik el a végéig felépítik. A jelenlegi helyzet "elybeli műkedvelő kultúrcsoportok azt mutatja, hogy az üzem dolgozói további tevékenységét? - Jelenleg betartják szavukat. Különösen dicsé- lehetőségeket biztosítanak a retet érdemel a Mészáros, Belecky és műkedvelő csoportoknak s rajtuk ke­a Gál elvtársak csoportja, valamint resztül a kultúra ápolásának a vá­a tanoncok, akik Tóth István mester fosban? - Ki a felelős mindezekért? vezetésével 2 kukoricaszárító elkészí- KEREKES ISTVÁN tését vállalták. Adamček Ľudovít, Léva kaput. Ez pedig egyáltalán nem ne­vezhető körültekintő és előrelátó kultúrpolitikának. Az illetékes járási szervek ilyen irányú „ténykedése" érthetetlen. Talán mentségükre len­hibát követett el, azt is tudja azon ban, hogy erős akarattal és kitartás­sal befejezheti tanulmányait. Al ÚJ SZ0 p Teret hódított > az új technológia Á Nové Hony-i Állami Gazdaságban végeztek a termés betakarításával, ami löleg annak köszönhető, hogy a dolgo­zók a lehető legnagyobb mértékben al­kalmazták az új technológiát és kihasz­náltak minden gépet. Az aratás meg­kezdése előtt úgy tervezték, hogy 120 hektáron kétmenetesen íognnk aratni. A kedvező Időjárásra való tekintettel az állami gazdaság dolgozói elhatározták, hegy további 80 hektárról takarítják be kétmenetesen a gabonát. Az aratásban .végzett Jó munkáért kü­lönösen Adler János és Rada Béla kom­bájnosok érdemelnek dicséretet. Bolcsó J-űzseT és Csonka Sándor traktorosok kŕ­vekötőgépükkel 111 hektáron aratták le a gabonaféléket. Csaba Zoltán, Ragyolc Betartják szavukat • A poprocsi szövetkezet nagy gon­dot fordít a komposztkészítésre. Ennek tudható be, hogy eddig már 2050 köb­métert készítettek, 50 köbméterrel töb­bet, mint az évi terv előírja. Mato Pál 9 A feisőszecsei szövetkezet az év első felében 87 mázsa marhahússal, 63 mázsa sertéshússal, 4 ezer liter tejjel és 65 ezer tojással többet adott terven fe lül a közellátásra. A harmadik negyed­évben még szebb eredményekre számíta­nak. Kúcs Gyula • A madari szövetkezetről az utóbbi években nem sok Jót lehetett hallani, mivel a komáromi Járás gyengén gazdál­kodó szövetkezetel közé tartozott. Soókí elvtárs a múlt ősszel jött a szövetkezet­be, s itt az agronómus tisztségét tölti be. Az eddigi eredmények arról tanús­kodnak, hogy a madari szövetkezet a jó szervezéssel és munkafegyelemmel a já­rás jó szövetkezetel közé küZdheti fel magát, s ebben Soókl elvtársnak ls nagy érdeme lesz. Szaller István • Az firösl szövetkezet az idén 14 hektáron termelt zöldséget. A kertészet­ben dolgozók munkáját dicséri, hogv már túlteljesítették a bevételi tervet. Tokarcsik István csoportvezető és mun­katársai vállalták, hogy az év végéig mintegy 35 000 korona értékű zöldséget adnak el terven felül. Erdélyi Gábor Bányász-sikerek A Spišská Nová Ves-i Vasércbányák dolgozói sikeresen kezdték meg a második félév tervfeladatainak telje­sítését. Júliusi tervüket több mint 102,8 százalékra teljesítették. Sikerü­ket főleg munkahelyük példás rend­bentartásának, a vágatok gondos elő­készítésének és általában a jó mun­kaszervezésnek köszönhetik. A vál­lalat üzemei közül júliusban a rozs­nyói érte el a legkiemelkedőbb sike­reket — 108,3 százalékra teljesítette a tervet. A rudňanyi vájárok 103,4 százalékra tettek eleget feladataik­nak. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy Szlovákia vasércbányái teljesí­teni tudják akciótervüket — az év végéig folyamatosan túlteljesítik a tervet. SZÓ 4 * 196 3- augusztus 13. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom