Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-11 / 220. szám, vasárnap

Nyár a Dunajecen (CTK — V. Pfibyl felvétele) AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET által közzétett jelentés szerint Afrikában 1962-ben 23 984 ember betegedett meg himlőben. 1958-ban ez a betegség 14 403 esetben fordult elő. MA ÜNNEPLI 70. születésnapját Jarmila Kronbauerová érdemes művésznő, a cseh színművészet kimagasló képviselője. A PRIEVIDZAl JÁRÁS pionírjai a nyári szünidőben szorgosan segédkeznek az erdei gyümölcsök szedésében, amelyek iránt határainkon túl is nagy az érdeklődés. Eddig 72 000 kg málnát és 560 kg fekete áfonyát gyűjtöttek ösfze

v A BRNÖI Mezőgazdasági Főiskolán szombaton 42 új mérnököt avattak. Az üj mérnökök elsőként végezték el a mezőgazdasági üzemek funkcionáriusai számára rendezett 3 éves rövidített iskolázást. AUGUSZTUS 2—9 KÖZÖTT országutainkon 50 súlyos közlekedést baleset történt. A szerencsétlenségek következtében 48 személy életét vesztette (9 gyermek), 25 ember súlyos, kilenc könnyebb sérüléseket szenvedett. A motorkerékpárosok által okozott 18 baleset 16 halálos áldozatot követelt. TEGNAP BEFEJEZTÉK az ostravai Győzelmes Február Bánya fejtőberendezésének, szénosztályozóinak, kompresszorainak és diszpécserberendezéseinek főjavítását. A javítást eredetileg augusztus 1—14 napjaiban tervezték, de a karbantartók ezt a határidőt rendkívüli erőfeszítéssel lerövidítették. Népgazdaságunk ezáltal mintegy 4500 tonna kiváló minőségű, kokszolható szénhez jut soron kívül. A CHLUMECI Cseh Kristály nemzeti vállalat dolgozói a hazat és a külföldi piac részére már az 1964. évi újdonságokat készítik elő. KENNEDYÉK újszülött gyermeke péntek reggel meghalt. A csecsemő, aki csütörtökön jött világra, nyolc hónapra született és nem volt életképes. A HAVlEOVl Dukla Bánya bányászai tegnap a termantcei duzzasztógát mellett új üdülőközpontot vettek át. A félmillió koronás költséggel felépült központ építési munkálatainak jórészét a bányászok saját maguk végezték el. AZ ENSZ ázsiai és távol-keleti bizottságának statisztikai adatai szerint Ázsia lakosságának 70 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. E kimutatásban Nepál vezet 93 százalékkal, utolsó helyen Japán áll 40 százalékkal. (Zivot) ZSÁKUTCÁBAN H

a most mint közvádló kellene fellépnem, alighanem Babát és Fecskét, ezt a két négylábú „dezentort" ültetném a vádlottak padjára. Fejükre olvasnám: gazdájukat valamilyen titokzatos praktikával úgy megbabonázták, hogy rajtuk kívül széles e világon nem lét senkit és semmit. Idősebb Gál Géza minden gondolatát ez a két „gebe" foglalja le. Miattuk öszszetűzött már a családdal és a falu vezetőivel. Érdekükben — csak a mi tudtunkkal — a hanhadik levelet írta meg, küldte el a különböző hivataloknak. De vajon helyesen tenném-e, ha mindent e két ártatlan jószágra kennék? A továbbiak során ez is kiderül. Egyik Ilyen „kegyelmet kérő" levél miatt ruccantunk ki Rimaszécsre. helyi nemzeti bizottság irodájában kezdtük. Innen indultunk tovább a titkárral együtt, hogy felvilágosítást kérjünk a szövetkezet vezetőitől. Csinos lány segít eligazodni a rengeteg belépési nyilatkozat között. Egy kicsit beporosodtak, nemigen háborgatja ma már őket senki. Régen ehnúlt az az idő, amikor még, így állt a. kérdés: Legyen vagy ne legyen szövetkezet? Akkor hát minek kell most újból feltúrni a papírokat? Azért, mert idősebb Gál Géza levelében szószerlnt ez áll: „Soha nem írtam alá semmit, nem vagyok tagja a szövetkezetnek, mégis mindenemből kiforgattak, elvették a földemet, jószágomat, csak két lovamat hagyták meg, azoknak meg nem tudok mit adni. Nem mérnek a számukra kaszálót. Most adjanak tanácsot, mit tegyek. Lopjak, vagy hagyjam őket éhen pusztulni." A széplány keze alatt fürgén röpködnek az ívek. Majd egyet kihúzott a sok közül. A fejét csóválta, amikor megszólalt. — Géza bácsi tényleg nem írta alá. Csak a kisebbik fia, meg a felesége szerepel a szövetkezeti tagok névsorában. Egyelőre ennyi ls elég. Megköszönjük a szíves felvilágosítást és a felvég felé szaporázzuk lépteinket. Néhány perc után megállít a titkár, balkéz felől tágas portára mutat. — Itt volnánk. T

árt kapujű, tágas udvar terpeszkedik előttünk. Az eső áztatta udvart durva kavics fedi. De milyen különös, mintha senki sem lakná a házat. A pezsgő falusi élet után szinte meghökken az ember. Mintha más világban járna. Kutya sem ugatja meg a látogatót. Elhaladva a vén kotlós módjára terpeszkedő ház , előtt, zárt ajtóba botlik a tekintet. A hangos köszöntést sem fogadja senki. Az istálló felől azonban lánccsörgés lopakodik a fülünkbe. Ott próbálunk hát szerencsét ... Bizakodva nyitjuk be az istálló szúette ajtaját. Akit keresünk, itt sem találjuk. Csak két csont és bőr „pegazus" szöszmötöl az üres jászol felett. — A Baba meg a Fecske — mondja a titkár és hozzáértő szemekkel mustrálja a láncukat csörgető jószágotMég így elnyűtten, lesoványodva is formás mind a kettő. Nem ls olyan régen még elég volt, ha öreg gazdájuk csak a nyelvével csettintett, porzott utánuk a falu útja. Nézelődésünknek 40 év körüli szikár, micisapkás ember vet véget. — Ifjú Gál Géza — mutatkozik be. így kezdi: — Jó gazda volt az öregem világ életében. A legszebb jószág járt ki az udvaráról. Számára az állat volt a minden. Most meg így, kínozza ezt a két szerencsétlen lovat. Szavait hosszú csend követi. Amikor Géza bácsi után érdeklődünk, csak legyint. — Ha itt volna, sem inennnénk vele sokra. Mi, akik legközelebb állunk hozzá — édesanyánk, Laci öcsém meg én, már eleget beszéltünk vele. Nem és nem... ö csak a magáét hajtogatja. Most meg már a szavunkat ls hallatlanná teszi. Ha Itthon van, egész nap Itt ül az Istállóban. Ül és hallgat. Alig eszik valamit. Jóformán csak orvossággal él. Nagyon kérem, ne haragudjanak rá. Maga sem tehet róla, hogy képtelen megérteni azt, ami nekünk fiataloknak annyira természetes. A beszélgetésből kiderült, hogy ifjú Gál Géza már esztendők óta a szövetkezetben dolgozik. Itt talált munkát édesanyja és Laci öccse ls. Egy darabig mint kívül állók dolgoztak, Járogattak el a közösbe, majd a múlt esztendőben aláírták a belépési nyilatkozatot. Azóta mindennapos a perpatvar Gáléknál. A fiúk közben építkezni kezdtek, s az állandó veszekedés miatt édesanyjuk ls hozzájuk költözött. Így maradt egyedül idősebb Gál Géza két lovával és feneketlen bánatával, elzárkózva az élettől, családtól, mindentől Nem vigasz számára az sem, hogy Géza fia nagyra becsült ember a szövetkezetben. Szorgalmával hírnevessé tette magát a környéken. Tisztelik, becsülik a faluban, a Járásiak jó példaképül hozzák fel az értekezleteken. A gondjaira bízott hizó marhák szinte szemlátomást gömbölyödnek. Jelenleg 45 van a kezére, szemére, szívére bízva, s akár hiszik, akár nem, már öt deka híjával másfél kilónál tart a napi súlygyarapodás. Megmutatta, mit Jelent, ha hozzáértő, jó gazda gondozza a jószágot. Laci öccsével, aki egyébként tanult mezőgazdász, komoly szándékai vannak a szövetkezetnek. Olyan munkabeosztást szemeltek ki számára, ahol tudását valamennyiük javára kamatoztathatja. ^Édesanyjuk szintén egyike a szövetkezet legszorgalmasabb Idős aszszonyainak. Répát, kukoricát kapál, ott segít, ahol éppen a legnagyobb szüksége van a közösnek. Nincs foganatja annak sem, hogy gyerekei szépen gyarapodnak. Az alvégen már mindketten olyan házat építettek, hogy megáll rajta a szem. Nincs foganatja annak sem, hogy ma már mindenki megmosolyogja, vagy elnéz fölötte makacssága miatt. A tréfacsinálók pedig szólás-mondásba is foglalták a nevét: úgy fél valamitől, mint az öreg Gál a szövetkezettől. A

z istállóban szőttük idáig a gondolatot, amikor az udvaron megcsikordult a kavics. — Édesapám jön — mondja Gál Géza és úgy tesz, mintha dolga után nézne. Igazat mondott. Szikár öregember tart felénk. Idősebb Gál Gézát hozzák fáradt lábai a kissé emelkedő kavicsos udvaron. Csupa csont és bőr, hajlotthátú öregember áll meg előttünk. Zsíros, agyongyűrt kalapja alól bizalmatlan tekintettel fürkész. Olyan, akár egy agyongyötört, meghajszolt vad. Amikor megtudja, mi járatban vagyunk, szája széle reszketni kezd, reszket a keze, reszket az egész ember. Zsebéből valamilyen orvosság félét szed elő. — Ezen élek — módja keserűen. — Tönkretettek. Mindenemből kifosztottak. Hat marhát, két -disznót, a földemet vitték el. Hirtelen mozdulattal gombolni kezdi az ingét. Egy erőteljes rántással szabaddá teszi mellét, vállát s mutatja: — Kétszer sebesültem a háborúban. Kétszer ment rajtam keresztül a rakott szekér. Betegség gyötri a lábamat. De ez mind semmi ahhoz, amit velem tavaly tettek. Tolvajt csináltak belőlem. Majd csendesebben folytatja. — Nem tudtam mit adni a lovaimnak, kénytelen voltam lopni. A szövetkezetéből... Ha nem adnak kaszálót, az idén is ezt teszem. Nem nézhetem, hogy éhen dögöljenek. Belesajdul a szívem, ilyen állapotban el sem adhatom őket. Kinek kellenének ... A titkár nyugtatni próbálja. — A tíz hektáromból — folytatja az öreg — meg a sok szép jószágomból csak ezek maradtak ... Senkinek sem álltam útjába. Ha nekik elsőbb volt a szövetkezet — menjenek (családjára gondolt). A feleségem is vihette volna, ami az övé. De ha mér mindenemet „elprédálták", a szövetkezet legalább a jószágom árát fizetné meg. Am mindennél előbbre való volna nekem egy kis kaszáló. Ha csak egy kicsit is felhizlalhatnám ezeket a gebéket, talán túl adhatnék rajtuk. De így? — tárja szét a kezét. Az előbbi haragos szempár már megjuhászkodott, szinte könyörgően keresi a tekinteteket. Mintha ezt mondaná: hát nem értitek? Nem láttok a szívembe? Nem sokat kérek, csak egy kis kaszátót, egy kis szénát, hogy ne dögöljenek éhen a lovaim, ne kerüljek a falu nyelvére. Ne mondják, hogy az öreg Gál tolvaj. S

em a titkár, sem pedig a járás küldöttje nem ígért semmit. Láttam rajtuk, nem értik, makacs öreg embernek tartják. Pedig — hogy őszinték legyünk — a történtekért nem csupán ő -a felelős. Mások is, akik hamarabb kifogytak a türelemből, minthogy célhoz értek volna. Idősebb Gál Géza még mindig nem tagja a szövetkezetnek. A törvények értelmében a föld, a jószág az övé. Nem kellett volna hát így bánni vele, még akkor sem, ha makacsságán nem bírt felülkerekedni a józan ész. Annyira fontos volt a több ezer hektáros rimaszécsi szövetkezetnek (leszámítva a felesége jussát) idősebb Gál Géza hét hektárja? Csak rövid idő kérdése lett volna a közöst és az egyénit elválasztó barázda sorsa. Elismerjük, hogy nehéz esetről van szó, de a cél nem szentesítheti mindig az eszközt. Hogy a magával is jóformán tehetetlen öregember már úgy sem bírt volna a földdel, jószággal? Egy kis megértéssel ezen is lehetett volna segíteni. Közös megegyezés alapján — hiszen sok faluban csinálták így — annyi földet kellett", volna meghagyni neki, amennyin eldolgozgathatott volna hátralevő napjaiban. És, hogy most kaszálót kért a lovainak? Természetesen helyesebb lett volna, ahogy a falu vezetői akarták, hogy a lovaival járogasspn el a szövetkezetbe tejeskannákat és miegymást fuvarozni, és akkor takarmányt ís juttattak volna neki. De ha ő mást akar? Azt, amit már előbb is említettünk, hogy n>Arjenek ki'egy kis kaszálót a lovai sz& mára, a többivel pedig csináljon a szövetkezet amit akar. És ehhez joga van. Idős Gál Géza nem tagja a szövetkezetnek, saját tulajdonával tehát mindaddig szabadon rendelkezik, amíg a társadalommal szembeni kötelességeinek eleget tesz. O

'gy gondoljuk, hogy a szövetkezet sem jár rosszul, ha a kapott'vagyon ellenében néhány ár kSszálót juttat Gál Gézának. Az ls meglehet, hogy a szövetkezet vezetősége első olvasásra nem ért velünk egyet, de ha mélyebben elgondolkoznak a történtek felett, rájönnek, egy kis Jóakarattal ezt az ügyet ls meg lehet oldani. Csupán a nézőpontjukon kell egy keveset változtatni, és találnak kivezető utat a zsákutcából. Idősebb Gál Gézára ne úgy nézzenek, mint szövetkezeti tagra, hiszen nem írta alá a belépési nyilatkozatot, vele egyelőre csak megegyezhetnek. Az emberség azt követeli, hogy az ő érzelmein ejtett sebet mielőbb begyógyítsuk. Jóindulattal, belátással, meglátják, többre mennek. SZARKA ISTVÁN AZ OJ SZÖ POSTÁJÁBÓL Poliamid kulcsok Az egyik nyugat-németországi cég a hagyományoktól eltérően, fém helyett, poliamidból kezdte gyártani a kulcsokat. A hírek szerint eddig mintegy 50 ezer darabot adott piacra. A műanyagkulcsok ellenállóképessége kétszer nagyobb a fémekből készült , kulcsokénál. Nagy előnyük, hogy csaknem zajmentesen nyitnak és zárnak. A PÁRIZSI RENDŐRSÉG új rendelete megtiltja, hogy a festők árusítsák műveiket a Montmartre nevezetes (központjában, a Place du Teatre-n. A rendelettel az álművészek üzérkedését próbálják megakadályozni. A Montmartre-on ezentúl csak festhetnek a festők, de képeiket a helyszínen nem adhatják el. LEVELEZŐINK IRJÍK: Vége felé közeledik az aratás Levelezőink, tudósítóink beszámolóikat az aratásról lassan kizárólag múlt időben fogalmazzák meg. Ezek már inkább az aratási munkák értékelései. A LOSONCI JÁRÁSBAN a szövetkezetek azonos terméseredményekről adnak számot — tűnik ki Torpis József leveléből —, de a termés betakarításának feltételei külön-, bözők voltak. Például Galsán az aratás több munkát igényelt, mint Füleken, vagy Fülekpüspökin, mert a gabonának mintegy háromnegyed része a földön hevert. Itt tehát igénybe kellett venni a kaszákat is. Megérte a fáradságot, mivel a föld tói megfizetett érte — a gabonafélékből 27—• 29 mázsa termett hektáronként. Füleken és Fülekpüspökin a kalászosok 27—30, illetve 25—28 mázsa termést adtak. Füleken nagy segítséget nyújtottak" az aratásban a helybeli magyar és szlovák Iskolák tanulói. EBEDEN IS SEGÍTENEK A DIÁKOK az aratásban — Írja levelében Rigler János. Korukat meghazudtolva dolgoznak a cséplőgépeknél. Abonyi Ferenc pedig így ír a málasí Iskolások részvételéről az aratásban! A tanulóifjúság munkája sem lebe-. csülendő. Kevés diák tétlenkedett otthon az aratási idényben. A DICSÉRET AZ ASSZONYOKNAK is kijár. Galsán a kézi aratásnál nagy szükség volt a segítőkézre. Alaposan ki is vették részüket a munkából. A perbetei asszonyokra is sok munka hárul — írja Pálinkás István levelezőnk. Ha meleg, napos az Idő, s a gabona is száraz, akkor a tisztítógépek mellett dolgoznak, viszont ha az eső megáztatja a gabonát, akkor a kertészetben szorgoskodnak. A beérkezett levelek írói továbbá az ipari dolgozók munkáját dicsérik. Torpis József írja, hogy Füleken a Kovosmalt mintegy KÉT HÉTEN ÁT SEGÍTETTE az ottani állami gazdaságot, Budai József pedig azt újságolja, hogy Rárósmulyadon az iparban dolgozók munka után és vasárnapokon a gabona tisztításánál segédkeznek. A KOŠICEI JÁRÁS mezőgazdaság! termelési igazgatósága a napokban 2750 korona jutalmat osztott ki a járás legjobb kombájnosai és traktorosai között. í Mató Pdl Gyalog, ha nincs busz Ipolybalogról a Szlovákgyarmaton keresztül Ipolvság felé vezető utat a falu lakossága nem győzi eléggé dicsérni. Eddig nem is lenne semmi hiba. A baj ott kezdődik, hogy mintegy a rendbehozott útnak ellensúlyozására az Ipolykeszitől vezető utat a szécsénykei fordulóig lezárták. S így egyes autóbuszok nem jönnek be Ipolybalogra. Kifogásunk főleg a reggeli munkásautőbuszra vonatkozik, mert a munkásoknak ennek következtében minden reggel négy km-es útszakaszt gyalog kell megtenniük. A kékkői autóbuszközlekedésí vállalatnál azt a választ kaptuk, hogy ezen változtatni már nem lehet. Ezt sehogysem tudjuk elhinni. Bobál Pál Az első félév balesetmérlege 22,5 százalékkal több baleset, mint tavaly ugyanebben az időszakban • A legtöbb szerencsétlenséget a tehergépkocsi-vezetők okozták Összehasonlítva az elmúlt évnek ugyanazzal az időszakával, 1963 első felében 22,5 százalékkal több volt a baleset. Ez figyelmeztető Jelenség. Az elmúlt években ugyanis a balesetek számának növekedése arányban volt a gépjármüvek száménak szaporodásával, vagyis kb. 10 százalékot tett kl. Így Jellemezték a közutalnkon jelenleg fennálló helyzetet a Prágában tartott sajtótájékoztatón a Közbiztonsági Testület Főigazgatásának munkatársai. Abszolút számokban kifejezve ez azt Jelenti, hogy a balesetek száma 19 365röl 23 732-re emelkedett, s a múlt évhez vi vonyítva a napi balesetátlag 110-rSl 130-ra nőtt. Az összehasonlításkor ugyan nem tűnik kl a halálos balesetek szämbell növekedése, mivel „csak" 12 személlyel (554:586, vagyis 2,2 százalékkal több halt meg közúti baleset következtében. A súlyosan sebesültek száma 3418-ról 3997-re (17 százalékkal) emelkedett. A könynyebb sebesültek aránya 6766:8329, vagyis 23,1 százalékos az emelkedés. Az anyagi kár meghaladja a 38,3 millió koronát, ami 10 százalékkal több a tavalyinál. Az elemzésből kitűnik, hogy a balesetek számát mindenekelőtt a kisebb közlekedési szerencsétlenségek szaporították. Míg a nagyobb balesetek száma 2138-cal (15,7 százalékkal), addig az ún. kisebb balesetek száma 2195-tel, tfagyls 41 százalékkal nőtt. A legtöbb balesetet, szám szerint 3324et, a tehergépkocsi-vezetők okozták, amiben nem kis része van az Idei rendkívül kemény télnek. A szigorú tél, befolyásolta az autóbusz-, a villamos- és a trolibusz-balesetek számának emelkedését is. A közutak más használói a balesetekben csaknem változatlan arányban szerepelnek. A személygépkocsik vezetői 3249, a motorkerékpárosok 2982, a traktorosok 533 balesetet idéztek elő. A balesetek száminak növekedése nem minden kerületben egyenlő. A keletszlovákiai kerületben 6 százalékkal emelkedett a balesetek száma, az északcsehországiban 33 százalékkal, a délcsehországiban 25,65 százalékkal, a délmorvaországiban pedig 21,59 százalékkal. A közbiztonsági szervek különbözS módszerekkel és eszközökkel harcolnak a balesetek csökkentéséért. A közbiztonsági szervek 230 ezer esetben büntették meg a gépjárművezetőket. A közlekedési szabályok megsértése miatt több mint 1000 Járművezetőnek elvették a Jogosítványát. Az alkoholfogyasztás okozta balesetek száma csökkent, jelenleg ez az okkategórla a negyedik helyre került. A jövöben ls szigorúan Járnak el az ittas járművezetők ellen. A közelmúltban rendezett országos akció alatt ittasság miatt 1422 járművezetőt vettek őrizetbe, akik közül 380-at bíróság elé állítottak. Rövidesen megoldják a távolsági Járműveknek'a főutakon való parkoltatását ls. Ezek a járművek ugyanis fokozott mértékben szerepelnek a balesetlistán. A közbiztonsági szervek képviselői azt teivezlk, hogy az útkereszteződéseken szolgálatot, teljesítő forgalomirányító szerveket a jövőben feljogosítják arra, hogy ne csak a közlekedési szabályok megsértése miatt állítsák le a járműveket, hanem alkalomadtán különbözS ellenőrzéseket is végezzenek. ÜJ SZÓ 4 * 1963. augusztus U,