Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-11 / 220. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZ10YAKIA KONHUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. augusztus 11. vasárnap • 30 fillér • XVI. évi. 220. szám Az őszi munkák "A mezőgazdasági dolgozók szí­vós munkája nyomán az idei ga­bonatermés gyorsan lekerül a föl­dekről. Több községben az aratás befejeztével a Jól végzett munka tudatában akár most is megtart­hatják az új kenyér ünnepét. Ko­rai lenne még azonban a termés­eredményeket értékelni, hiszen Közép-Szlovákiában és az északi járásokban javában folyik a ga­bonabetakarltás. Eddig nyert ér­tesüléseink alapján megállapít­hatjuk, csak közepes volt az Idei gabonatermés, amit az objektív tényezők jelentős mértékben be­folyásoltak. Nem lenne természetesen he­lyes, ha ezután a kis hozamokat csak az időjárás kilengéseinek, a téli fagyoknak tulajdoníta­nánk. Emlékezzünk csak vissza a múlt esztendőre és Jegyük szí­vünkre a kezünket, megadtunk-e a talajnak mindent, hogy ez idén gazdagabb legyen a termés? A vá­lasz csupán egyértelmű lehet, nem egy helyen elmulasztottuk a tarlóhántást és a legtöbb eset­ben egy keverőszántásba vetettük el a magot. Ezenfelül még az őszi mélyszántás tervét sem teljesítet­ték maradéktalanul mezőgazdasá­gi üzemeink. Ilyen körülmények között Igen szegényen fizette vissza a föld mezőgazdasági dolgozóink egész évi fáradságos munkáját, s ezál­tal kevesebb gabona jut a társa­dalomnak ls. Éppen ezért most a nyári munkák befejeztével arról kell gondoskodnunk, hogy jövőre sokkal tömöttebbek legyenek a kalászok, több kenyérnek való jusson a gabonaraktárakba. A gaz­dag termés feltételeit — -amint ezt a napokban a párt és a kor­mánybizottság is nyomatékosan hangsúlyozta — a tarlóhántás megkezdésével, a helyes talajmű­velés célszerű megszervezésével kell haladéktalanul biztosítanunk. E munka folyamatosságát azon­ban a kombájnok után hátrama­radt szalma nagyon sok szövetke­zetben, állami gazdaságban aka­dályozza, s eleve kizárja az ag­rotechnikai eljárások betartásá­nak lehetőségét. E munkák halo­gatásával mázsákkal ronthatjuk le a jövő évi termést. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy az aratás teljes befejezése után az őszi talajelő­készítést és a vetést minden át­menet nélkül kell mezőgazdasági üzemeinknek megkezdeniük. A ga­bonabetakarításban alkalmazott gépek sok helyen kisebb-nagyobb üzemzavarokkal küzdenek, jól ki kell tehát javítani őket, hogy si­keresen bekapcsolhassuk az őszi munkákba. Természetesen ezzel párhuzamosan a vetőgépeket, siló­kombájnokat, a répabetakarító gé­peket elő kell készíteni. A nyugat-szrovákiai kerületben az őszi munkák főleg a növények betakarítása és a szállítás meg­szervezése terén okoz nagy gon­dot a mezőgazdasági üzemek vte­zetőinek, dolgozóinak. A szövet­kezeteknek, állami gazdaságok­nak több mint 60 ezer hektárról kell betakarítaniuk és elszállíta­niuk a cukorrépát, 156 ezer hek­tárról a szemes kukoricát, 27 ezer hektárról a burgonyát. Ha ehhez hozzászámítjuk a talajelőkészítés és a mélyszántás feladatait, va­lóban nagy erőkifejtésre, rugal­mas munkaszervezésre van szük­ség. A nyitrai járásban nem nagy gondot fordítanak az Öszi munkák előkészületeire, ami abhfil is kl tűnik, hogy még a vet'í ikct sem javították ki, holott ezeiut a szerszámokra a tavaszi vetés befejezése óta nem nagyon volt szükség. A trnavai járásban pedig a répakiszántóekék javításával késlekednek. Azt igazán egyetlen szövetkezetben sem állíthatják, hogy az őszi kapásnövények be­takarításához nincs elegendő gép. A nyugat-szlovákiai kerületben 1730 kukoricakombájn áll a mező­gazdasági üzemek' rendelkezésére. Ezek közül azonban sok még a mai napig sem talált gazdára, a traktorállomásokon hever. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az őszi munkák ugyanolyan szor­galmat, szívósságot és rugalmas munkaszervezést követelnek, mint az aratás. Hiszen ezután dől el, mennyi lédús takarmányt biztosít a szövetkezet az állattenyésztés céljaira, az pszi napok szorgalma határozza meg, milyen mértékben vagyunk képesek fokozni a terme­lést. Ez Idén, a szövetkezetek gaz­dálkodása megalapozásának^ évé­ben, mezőgazdasági üzemeinknek már a hétéves terv feladatai tel­jesítésére is fel kell készülniük. A hétéves terv elsősorban azt vár­ja a mezőgazdasági dolgozóktól, hogy határozottabb lépést tegye­nek a mezőgazdasági termelés fejlesztése felé, s az árutermelés fokozásával megteremtsék a köz­ellátás zavartalan biztosításának feltételeit. Az utak Ismeretesek, pártunk határozatai pontosan rámutatnak, mit kell a munkákban, a termelés korszerűsítésében megjavítani. A legfőbb cél természetesen, hogy a mezőgazdaság a hétéves terv időszakában megközelítse az ipa­ri termelés színvonalát. Ez a tény komoly kötelezettségeket ró a dolgozó parasztságra, hiszen ép­pen a falu legbensőbb érdeke," hogy megszervezze a jól jövedel­mező, nagyüzemi módszerekkel, korszerű gépekkel termelő gaz­dálkodást. A komplexbrigádok eddigi ered­ményeit a soron következő őszi évadban mezőgazdasági üzemeink­ben még szélesebb mértékben kell általánosítani. A növénytermelés­ben ezen a téren már elég mesz­szi jutottunk, az állattenyésztés-i ben azonban nehezen tör utat a korszerűbb gazdálkodás. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelhet­jük a garamgyörgyi szövetkezete­sek kezdeményezését, akik az új gazdasági évben a növényterme­lés egyes ágait szervesen össze­kötik az állattenyésztéssel. Ennek az a nagy jeléntősége, hogy mind­két fél anyagilag is egyenlő mér­tékben érdekelt és felelős a hasz­nosság fokozásában. Az őszi hónapokban igen sok a teendő, ám mezőgazdasági üze­meink csak akkor birkózhatnak meg eredményesen az elvégzésre váró feladatokkal, ha a gépek eré­jét tökéletesen kihasználják s nem feledkeznek meg az emberről sem. A szövetkezetesek szorgal­ma, kezdeményező ereje felbecsül­hetetlen, eddig távolról sem elég­gé kihasznált tartaléka a gazdál­kodás megszilárdításának, a jó munka sikerének. BRIGÁDOSOK a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésén A Kelet-Szlovákiai Vasmű épít­kezésein dolgozó brigádosok szá­ma egyre gyarapszik. A košicei járási és' városi pártszervezetek felhívására az üzemek kommunis­tái és a párton kívüli dolgozók közül eddig már csaknem ötez­ren segítettek a hatalmas mű épí­tőinek, s összesen közéi negyvferi­ezer brigádórát dolgoztak le. A segítségnyújtó legjobb üzemek sorrendje az utóbbi időben sem változott. Az élen a városi közle­kedési vállalat halad, ezt követi a kerületi nemzeti bizottság, a ke­rületi tervező főiskola, a járási Vízgazdálkodási Vállalat, az ál­lami útrendszer stb. Hasonló eredményekkel sajnos nem dicsekedhet a Kelet-Szlová­kiai Gépgyár, a bőrfeldolgozó üzem és a sörgyár, ahonnan eddig még egy dolgozó sem mutatkozott a vasmű építkezésein. / A brigádosok legtöbb időt, több mint 16 ezer órát a Kohőépítke­zési Vállalatnál, 13 300 órát a víz­gazdálkodási, 8600 órát a magas­építkezési, 1300 órát a mélyépít­kezési vállalatnál dolgoztak le. —ik Valentyioa Tyereskova űrbajósnő Csehszlovákiába látogat Jubilál a TESLA Bratislavában a Csehszlovák—Szov­jet Barátság Házában tegnap megnyi­tották a bratislavai Tesla fennállá­sának 25. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást. A kiállítás átte­kintést ad a látogatóknak az üzem negyedszázados fejlődéséről. A Tesla ma negyvennégyszer annyi rádióve­vőt gyárt, mint a háború előtt. Köz­kedveltek a kisméretű tranzisztoros rádiók. Ami a gyártmányok műszaki színvonalát illeti, az üzem e téren is egyre inkább megközelíti a világszín­vonalat. A kiállítás Iparunk egyre gyorsabb fejlődésének bizonyítéka. (CTK) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a köztársaság elnöke és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya Meghívására ha­zánkba látogat Valentyina Tye­reskova ürhajósnő. Tyereskova elvtársnő előreláthatólag au­gusztus 15-én érkezik Prágába. (CTK) 1963. június 16-án a vtláQ valamennyi hírügynöksége fél­beszakította folyamatban levő adását, hogy közölje a rend­kívüli hírt: a világűrben szá­guld a világ első női űrhajósa, Valentyina Tyereskova, a Szov­jetunió állampolgára. A Vosztok 6. űrhajót az első ürhajósnő vezetésével 1963. jú­nius 16-án moszkvai időszámí­tás szerint 12.30-kor irányítot­ták pályájára, amikor már jú­ntus 14-től a világűrben szá­guldott a Vosztok 5. szovjet űrhajó Valerij Bikovszkij űrha­jós vezetésével. A két űrhajó rádióösszeköttetésbe lépett egymással. Moszkvai időszámí­tás szerint 14.01-kor jelent meg az űrben repülő Valentyi­na Tyereskova első ízben a moszkvai televízió képernyő­jén. Mosolygó arcra mutatta, hogy az első ürhajósnő jól bírta az Indulás fáradalmait.' Valentyina Tyereskova 1937-ben született, apja traktoros volt, anyja textilgyári munkásnő. Édesapja hősi halált halt a második világháború­ban. V. Tyereskova 17 éves korában kezdet dolgozni a jaroszlavll gumi­abroncsgyárban, ahonnan 1955-ben átment a „Krasznlj Prekop" Textil­gyárba, ahol édesanyja is dolgozott. A textilkombinátban a Komszomol­bizottság titkárává, a kerületi Kom­szomol bizottság tagjává választották. Tyereskova az űrben repülése idején már az SZKP tagja volt. V. Tyereskova hét éven keresztül munkája mellett szorgalmasan tanult, előbb esti iskolában, majd textilipari szakiskolában. 1959-ben kezdett ejtő­ernyős ugrásokkal foglalkozni a jaro­szlavli repülőklubban. Összesen 126 ejtőernyős ugrást végzett. Nagy ha­tást gyakorolt rá Gagarin első űrre­pülése és amint értesül arról, hogy nőkkel is számítanak az űrhajózás­ban, haladéktalanul jelentkezett. • Valentyina Tyereskova űrrepülést feladatát kiválóan teljesítette. Repü­lésével óriási szolgálatot tett a tudo­mány fejlődésének. iVe érjenek felkészületlenül a soron következő munkák Fokozott figyelmet a szalma betakarításának • Üj munkamódszerrel gyor­sabb és olcsóbb a szalmakazalozás ELÉRKEZETT A SILÔZÄS IDEJE Az északibb fekvésű járásokban teljes ütemben folyik az aratás, s a déli járásokban sok helyen látszólag holt idény van a mezőgazdaságban. Azonban csak látszólag, mert néhány nap múlva itt az új dologidő — az őszi vetés. Aztán meg most is van mit csinálni. Elérkezett a silózás ide­je. Vagyis csak a silókukorica érett be korábban a nagy szárazság miatt. Késlekedésre nincs idő, mert a takar­mány minőségének és mennyiségé­nek rovására mehet. Éppen ezért mi­előbb be kell fejezni az aratási mun­kákat. A SZALMA SÜRGET Mindamellett, hogy az aratással sok helyütt végeztek, lemaradás mu­tatkozik a szalma betakarításában. A kelet-szlovákiai kerületben például a nagymihályi, košicei és trebišovi járásban annak ellenére, hogy már learattak, sok helyen a határban he­ver a szalma. Az esetleg bekövetkez­hető esőzés folytán sok értékes ta­karmány válhat értéktelenné. Hason­ló a helyzet a lévai járásban is. ELSŐ VÁLASZ A FELHÍVÁSRA A CSKP Központi Bizottságának és a kormány mezőgazdasági Irányító bizottságának az évi tejfelvásárlási terv teljesítésére tett felhívására elsőként a határvidéken dolgozó ifjúsági állami gazda­ságok fiataljai válaszoltak. A Horná Vltavice-i gazdaság fiataljai vállalták, hogy az évi tervet december 20-ig teljesítik és azon fe­lül eladnak 27 290 liter tejet. Egyúttal intézkedéseket tettek, hogy az egy tehéntől naponta eladott tejmennyiség legkevesebb 6,03 li­ter legyen. Az ostravai szénmedence Dukla Bá­nyájában Valentin Valica, Oskar Skotnica és Jaroslav Jeziorský mun­kacsoportjai a Kombájnos szénfejtés világrekordjának megdöntésére ké­szülnek. Képünkön: Az eddigi szov­jet rekord ostromlóinak egyik cso­portja — Jaroslav Jeziorský elvtárs munkacsoportja. (Svorőlk - CTK felv.) JÖ PÉLDA A dél-morvaországi kerület Hrušo­vany nad Jeviškovou-i Állami Gazda­ságban már több figyelmet szentelnek a szalma betakarításának. A munkát teljesen gépesítették. A szalmaössze­húzögépekkél összegyűjtött szalmát légfúvó berendezéssel juttatják a von­tatható 8x5x8 méter méretű rámákba. Egy hattagú munkacsoport ilyen módon 20—25 hektárról rakja kazlak­ba minden nap a szalmát. Az ala­csonyabb növésű árpaszalmából elér­tek már 100 hektáros napi teljesít­ményt is. Százezrek a milliárdhoz A milliárdos mozgalom a losonci járás dolgozóinak kezdeményezését ls felélénkítette. Egyre-másra születnek az értékes felajánlások, amelyék sok tízezer korona hozzájárulást jelente­nek a mozgalom sikeréhez. A Szlovák Magnezitüzemek kálnól részlegének dolgozói a CSKP KB má­jusi határozatának megvitatása után összeállították akciótervükét. E terv­ben főleg a termelés növelését és a minőség javítását tűzték ki célul. Az üzem dolgozói úgy döntöttek, hogy az év végéig 400 ezer korona értékű árut termelnek terven felöl, 7800 ko­rona értékű villamos energiát takarí­tanak meg, s a normán felüli kész­leteket 366 000 koronával csökkentik. Elhatározták azt is —- főleg az üzem­ben dolgozó szocialista munkabrigá­dok kezdeményezésére, hogy 18 000 korona értékű üzemanyagot, 6600 ko­rona értékű technikai üzemanyagot takarítanak meg a fenti időpontig. Igen szép hozzájárulással hívták fel magukra a figyelmet a kékkői szén­bányák dolgozói is. A teljes termelést a tervvel szemben 1 millió 455 ezer koronával növelik, s ez 7000 tonna szén fejtését és 31 ezer tonna osztá­lyozott szén eladását jelenti terven felül. A zlatnői üvegmunkások is részt vállaltak a milliárdból: vállalá­suk értéke 240 ezer korona. A CSKP KB májusi határozata a Szlovák Mag­nezitüzemek lovinobafiai részlegének dolgozói között is élénk visszhangot keltett. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a dolgozók 2 millió 380 ezer koronával növelik termelésüket. Eb­ben az üzemben a mennyiség mellett a gyártmányok minőségére fektetik a fő súlyt. (A. V.J /

Next

/
Oldalképek
Tartalom