Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-05 / 214. szám, hétfő

A haladó nemzeti hagyományok szellemében a szocialista kultúra felvirágoztatásáért Alexander Dubček elvtárs beszéde '[Folytatás az 1. oldalról) vegyipari üzemeket létesítettünk, mint a bratislavai Slovnaft, a púchovl Május 1. gumigyár, vagy a v'égsellyel nitrogénművek. Az utőbbl években — mutatott rá Dubőek elvtárs — lénye­gesen fejlődött Szlovákiában a szin­tetikus anyagok gyártása. Ezenkívül tízével építettünk élelmiszeripari üze­meket, közszükségleti cikkeket gyártó vállalatokat és jelentősen növeltük például a gyógyszergyártást. Szlovákia fejlődésének szép példá­ja a Matica slovenská székhelyének — Martinnak a fejlődése az utőbbl években. A régi, Jelentéktelen kisvá­rosból a szocialista építés Idején fej« lett iparral rendelkező, korszerű vá­ros lett. Ezek után Dubőek elvtárs Szlovák kla mezőgazdaságának a felszabadul lás óta elért fejlődésével foglalko* zott. Rámutatott, hogy a szocialista termelési viszonyok győzelme, a kor* szerű mezőgazdasági gépek, a maga­sabb képzettség lehetővé tette, hogy, 1937-hez viszonyítva 1962-ben csak­nem 40 százalékkal növekedett Szlo« vákla mezőgazdasági termelése. Ez a sokoldalú gazdasági gyarapodás Szlo­vákia dolgozói életszínvonalának emelkedését és kulturális fejlődését tette lehetővé. A szocializmus olyan feltételeket teremtett, amelyekről a nemzetébresztő elődök álmodni sem mertek volna. Szlovákiában az utőbbl években százával épültek az általános műveltséget nyújtó Iskolák, szaklsko* Iákkal, tanonciskolákkal és egyete­mekkel gyarapodott az ország kultu* rálls hálózata, képtárakat, múzeumo­kat, tudományos kutatóintézeteket, la­boratóriumokat, színházakat és kul­túrházakat létesítettünk, melyekben új, szocialista értelmiség nevelkedett már fel. Ily módon az ifjúság előtt is nyitva áll mindenütt az érvényesülés útja. Ami a főiskolások számát Illeti, Szlovákia a legfejlettebb tőkésorszá­gokat ís maga mögött hagyta már. Szlovákia 100 ezer lakosára ebben az évben több mint 1000 főiskolás jut. Franciaországban, Belgiumban, Nyugat-Németországban, vagy Angliá­ban ez az arány sokkal kedvezőtle­nebb — ezekben az országokban 100 ezer lakosra mindössze 250—500 egyetemi hallgató esik. Szakiskoláink­ban is hasonló a helyzet. A Matica slovenská megalapítói — emlékezett Dubőek elvtárs — arról álmodoztak, bárcsak minden szlovák kezébe könyv kerülne. A kommunista párt vezette nép ezt & régi álmot is valóra változtatta. 1937-ben Szlová­kiában mindössze 693 könyvet adtak kl, és a példányszám átlag 2000 volt, a múlt esztendőben pedig 1692 könyv Jelent meg, összesen 12 millió pél­dányban. E tfiren ls elhagytuk már Franciaországot, Olaszországot, Kana­dát, az USA-t és több más tőkésor­szágot. Könyvtárainkban milliónyi könyv között válogathat a lakosság minden rétege, — közkinccsé vált a világirodalom. Szlovákiában majdnem 300 féle folyóirat Jelenik meg évi 400 millió példányban és kilenc napilap napi 700 ezer példányban. Ma már gyakorlatilag minden családban van rádió ás minden ötödik család TV segítségével szórakozhat, gyarapíthat­ja tudását, ismereteit. A mozik szá­mát tekintve ls az elsők között va­gyunk a világon. Huszonegy állandó színházunk van 25 hivatásos együt­tessel, ezenkívül mintegy 30 ezer em­ber vesz részt minden évben a Szlo­vákiában rendezett népi alkotőverse­nyeken. Beszédje következő részében a szó­nok az értelmiség fejlődésével fog­lalkozott. Rámutatott, hogy itt is rendkívüli változásoknak lehettünk az utóbbi években tanúi. Főleg ami az értelmiséglek származását illeti. 1955­ben 1000 foglalkoztatottra körülbelül 100 főiskolát, vagy teljes középiskolát végzett szakember Jutott. A mai napig ez a szám 170-re emelkedett. Csak a tudományos munkahelyeken mintegy 14 ezer szakember dolgozik ma Szlo­vákiában. Ezeket az adatokat látva könnyen meggyőződhetünk róla, hogy Szlovákia értelmisége népünk nagy és Jelentős osztaga. A továbbiakban Dubőek elvtárs rá­mutatott, mindezek az eredmények lehetővé teszik, hogy Szlovákia a jö­vőben még intenzívebb fejlődésbe kezdhessen. Megemlítette, hogy az 1964—1965-ös évre szőlő terv és az 1970-lg szőlő távlati népgazdaságfej­lesztésl terv a termelőerők további, az eddiginél ls gyorsabb fejlesztésével számol. A politikai, gazdasági és szociális változásokkal párhuzamosan változ­tak a Matica slovenská munkájának a feltételei ls. A megalakulása utáni első években főleg a nemzeti ébre­désre, az irodalmi nyelv ápolására, a kulturális élet és az irodalom fel­lendítésére kellett helyezni a hang­súlyt. Ma azonban már, amikor a szlovák nemzet sokoldalúan fejlett szocialista társadalommá változott, szocialista társadalommá lett, amikor a cseh nemzettel és az ország nem­zetiségelvei való szoros egységben mér a kommunista Jövő felá haladunk, közős feladatunkká vált, hogy dolgo­zóinkat ne csak a nemzeti büszkeségre neveljük, hanem mindent meg kell tennünk egyúttal nemzeteink állandó kölcsönös közeledéséért Is. Napjaink­ban a szocialista nemzetköziség és a csehszlovák hazaszeretet ápolására ls nagy gondot kell fordítani. Annál ls Inkább, mert a cseh és a szlovák nép barátságának ápolása teljes össz­hangban van a Matica slovenská ere­deti célkitűzéseivel és hagyományai­val. Az intézmény fennállása óta min­dig szoros kapcsolatokat tartott fenn a haladó szellemű cseh Intézmények­kel és hazafiakkal. Az új körülmények között azt a te­vékenységet, melyet régebben a Mati­ca slovenská végzett, a Szlovák Tu­dományos Akadémia, a tudományos kutatóintézetek, kulturális ős nép­művelő Intézmények, a Szlovák Nem­zeti Képtár, a színházak és más szer­vezetek végzik — mondta Dubček elvtárs —, mert a megnövekedett fel­adatokkal a Matica már egyedül.nem tudna megbirkózni. A mai kulturális élet már messzi túlhaladta a Matica megalapítóinak elképzeléseit, célkitű­zéseit. Ez azonban semmivel sem ki­sebbíti a neves intézmény jelentősé­gét. Ez csak azt Igazolja, hogy a Ma­tica slovenská százéves fennállása alatt igazságos ügyért harcolt. Szocialista társadalmunkban a Ma­tica slovenská új, fontos küldetést kapott: nemzeti könyvtárrá vált, Je­lentős bibliográfiái Intézettel rendel­kezik, melynek működéséhez társa­dalmunk minden támogatást megad. A Matica slovenská viszont afölött őrködik, hogy könyvtárainkba, az ol­vasók kezébe jó könyv kerüljön, ami voltaképpen a Matica eredeti külde­tésének folytatását jelenti. Dubőek elvtárs ezután a világvi­szonylatban harcoló két ideológia meg­békélhetetlenségéről beszált. Ugyan­akkor — mondotta —, mikor gazda­sági téren békés úton akarunk ver­senyezni, Ideológiai vonalon nem lé­tezik békés egymás mellett élés. Pár­tunk rendíthetetlenül a marxista-le­ninista ideológia álláspontján áll, eb­ből a szemszögből ítéli meg mindig a helyzetet. A Matica slovenská megalapításá­nak 100. évfordulóját legméltóbban azzal ünnepeljük meg, ha minden erőnket a fejlett szocialista társada­lom anyagi-műszaki bázisénak kiépí­tésére, az új ember nevelésére össz­pontosítjuk, aki a kommunizmus épí­tése Iránt minden tekintetben oda­adó, nemzetére büszke, a proletár nemzetköziség híve és meggyőződéses csehszlovák hazafi. Dubček elvtárs azután a Matica slovenská vezetőségének a CSKP és a kormány megbízásából átadta a Köztársasági Érdemrendet, melyet a kormány javaslatára Antonín Novot­ný, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke adományozott az intéz­ménynek 100 esztendő alatt kifejtett tevékenysége elismeréséül. Jozef Lénárt elvtárs beszéde Tisztelt elvtársaki Mit jelentett a szlovákoknak a múltban és mit jelent ma a Matica, azt talán legjobban az az elnevezés blzonyltjia, ahogy apáink emlegették ezt az első szlovák intézményt. A múlt század ötvenes éveiben, a befejezetlen polgári forradalom után a szlovák nemzet nehéz helyzetbe került az akkori Osztrák—Magyar Mo­narchiában. Igaz, a jobbágyságot el­törölték, de a szlovák paraszt tulaj­donába csak a föld mintegy 20 szá­zaléka jutott. Ettől kezdve ezer és ezer szlovák volt kénytelen elhagyni hazáját, hogy idegenben keresse meg kenyerét. A nép nyomorát az erős nemzetiségi elnyomás még csak hat­ványozta. A nemzetnek nem voltak legelemibb politikai eszközei, kultu­rális, iskolaügyl, szociális intézmé­nyei. A nemzet legjobbjai ezekben a ne­héz napokban sem szűntek meg Ša­fárik nyomdokaiban haladni, aki mér a húszas években hangoztatta a Ma­tica slovenská megalapításának szük­ségességét. A szlovák nemzet tettre­készségének bizonyítékaként 1861-ben Martinban összegyűltek a nép legjobb­jai. Az itt kiadott emlékezetes kiált­ványban a szlovák hazafiak nemzeti önállóságod, a hivatalokban a szlovák nyelv elismerését és használatát, szlovák iskolák alapítását és más In­tézmények megalakítását követelték. A mozgalom gyengeségére vallott ózonban, hogy a nemzeti követelé­seket nem kötötték össze a szociális és demokratikus követelésekkel. Az viszont a hatalmon levők, a rendszer jóakarat hiányára vallott, hogy a kiáltványban lefektetett szerény program se valósulhatott meg. A kiáltványnak mindössze egyetlen pontja — a Matica slovenská megala­pítása vált ivalóra. A Matica tehát a nép egyetlen reménysége maradt; ezért ls forrott össze a további évek­ben annyira a nemzettel. Ezért adták oda a szlovákok ez utolsó krajcárju­kat ls a Matica alapjára. A nemzet egyetlen intézménye már működése első éveiben ls jelentős segítséget nyújtott a nemzeti kultúra fejleszté­sében, összpontosította az Irodalom színejavát, lerakta a szlovák tudo­mány alapjait, könyvkiadói tevékeny­ségével ápolta a szlovák öntudatot, az irodalmi szlovák nyelvet. Nagyra értékeljük az akkori Matl­cában folytatott jelentős népművelő tevékenységet. Tisztelettel adózunk a névtelen hazafiaknak, akik a legne­hezebb időkben ís a nép kulturális és gazdasági felemelésével foglalkoz­tak. A legjobbak — mint például Ján Lieb — mér akkor rámutattak, hogy a népet la nyomorból nem lehet csak puszta tanítással felemelni. De vi­szont mér ebben az Időben ls meg­mutatkozott a szlovák burzsoázia rö­vidlátása. Az akkori Matlca-vezetők reális gondolkodására jellemző, hogy már ők ls tudatosították: a kulturá­lis fölemelkedés a nép anyagi hely­zetétől függ. , Ennél az alkalomnál nem feledkez­hetünk meg arról, hogy a Matica slovenská működésé a csehek és a szlovákok testvéri kapcsolatainak történetében ls nagy jelentőségű. A szlovák nemzeti mozgalom ebben az Időben figyelemreméltó szellemi és anyagi támogatásra talált a cseh nemzeti mozgalom részéről. A cseh közvélemény, a cseh folyóiratok ér­deklődéssel figyelték a Matica tevé­kenységét. Cseh hazafiak tagjai let­tek ebben az Időben a Maticának ős fordítva — szlovákok Jelentkeztek tagokként a cseh kulturális egyesü­letekbe. A szlovák nép intézményével szemben csak fokozódott a szolidari­tás, mikor a Matica tevékenységét erőszakosan megszütették és a szlo­vák gimnáziumokat lezárták. Cseh testvéreink gyűjtéseket szerveztek a szlovák gimnáziumok újralétesítése érdekében és lehetővé tették a szlo­vákok tanulását a cseh Iskolákon. Negyven esztendei elnyomás után nagy reményekkel lépett a szlovák nép az 1918-ban megalakult Cseh­szlovák Köztársaságba. Meg kell azonban itt arról ls emlékeznünk, mennyire összefügg az új állam ke­letkezése és a szlovák nemzetnek a további elnyomástól való megmenté­se a Nagy Októberi Szocialista For­radalommal, amely a monarchia bu­kását ls előidézte. Ezért a történel­mi valóságnak megfelelően kell érté­kelnünk, ki kell emelnünk mindent, ami haladó volt, ami elősegítette ebben az országban a szlovák nép nemzeti fejlődését. Ezek az évek Jobb működési lehetőséget biztosítot­tak a Maticának, lehetővé vált a szlovák klasszikusok műveinek ki­adása stb. i Azt is meg kell azonban mondani, hogy a Matica a tőkés társadalom ellentmondásos feltételei között mű­ködött, amikor nem Jutott kenyér a népnek, amikor a burzsoázia volta­képpen az önálló szlovák nemzetet sem ismerte el. A cseh ős szlovák burzsoázia megmérgezte e két test­vérnép viszonyát. A burzsoázia ma­gánérdekeinek szolgálatéba akarta fogni nemegyszer a Matioa sloven­skát ls. A burzsoá állam állásfogla­lását tükrözi az is, milyen csekély, alamizsnaszerű összeggel járult hoz­zá akkor az állam a Matica fenntar­táséhoz. A szlovák nemzetnek át kellett még élnie a szlovák és a cseh bur­zsoázia szégyenteljes árulását és an­nak következményeit ls — az úgy­nevezett szlovák államot. A fasiszták minden eszközzel meg akarták nyer­ni céljaiknak a Matlcát ts, de a ve­zetőség ós a tagság döntő többsége a nemzeti ás demokratikus hagyomá­nyokra támaszkodva, nem volt haj­landó egy tálból csereznyéznl a fa­sisztákkal. Ez az állásfoglalás leg­kiemelkedőbben a Szlovák Nemzeti Felkelésben mutatkozott meg. Természetes, hogy a nép szocális harca a Matica tevékenységében belső ellentéteket hozott létre. Ez főleg egyes tévedésekben és határo­zatlanságban nyilvánult meg némely esetekben. Egész százéves történeta azonban arról tanúskodik, hogy első­sorban a szlovák kultúra fejlődését szolgálta. A felszabadulás, de még Inkább 1948 februárja után a Matica slo­venská helyzete ls megváltozott. Az egykori szerény tudományos tevé­kenységből Szlovák Tudományos Akadémia lett, és a Matica tudomá­nyos népszerűsítő tevékenységét a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság folytatta. Könyv­kiadási tevékenységre pedig az or­szág néhány könyvkiadója vállalko­zott. Az új körülmények között a Matica slovenská saját kezdeménye­zésére tudományos Intézménnyé vál­tozott. Külföldről egyes úriemberek azf hangoztatják, hogy ma a szlovákok számára már a Matioa sem az, ami valaha volt, mert „hatását korlátoz­ták". Igen, a Matica már nem az, aminek régen, a régi mostoha rend­szerben lennie kellett. Mér nem az, amikor a szlovákoknak a mindent Jelentette. Már nem az ami volt, mert ma már Szlovákia sem az, ami volt. Szlovákia mér nem a nyomor, a kivándorlók és a klerikális sötét­ség Hazája. Ez ma már végleg a múlté. Arra csak büszkék lehetünk, hogy a Matica eredeti küldetését ma már a társadalom, a nép társadtelma vette át. i A világon nehezen találnánk egy tőkésországot, ahol négymilliós nép a második világháború óta ennyi Ipari üzemet létesített volna, mint nálunk, ahol annyi lakást, annyi könyvtárat, színházat, mozit épített volna a nép, mint nálunk. Hiszen Szlovákia ipari termelése 1937-hez viszonyítva 12-szeresére emelkedett. Azon a Vág folyón, ahol régebben a nép csak a tultajosokat látta, ma egész sor vízi erőműben gyönyörköd­hetünk, melyek az Ipari üzemek tu­catjainak adják az áramot. Ezekben az ipari üzemekben a szlovák nép korszerű' berendezéseket, gépeket, műszereket gyárt. Szlovákia mező­gazdasága ls jelentős fejlődésen ment keresztül a felszabadulás utáni években. A gazdasági eredményekkel párhu­zamosan emelkedik a nép életszínvo­nala ls. 1948-től napjainkig mintegy 325 ezer új lakást épített az ország, ős egyik-másik élelmiszer fogyasztá­sában a legfejlettebb tőkés országo­kat is magunk mögött hagytuk. Tizen­hét főiskolánkon ma már több mint 44 ezer főiskolás tanul, és ma annak a nemzetnek a nyelvén, amelynek az elnyomás éveiben mindössze két-hé­rom középiskolája volt, tübb széz kül­földi diák tanul az egész világból. , Hasonló eredményeket értünk el a kultúra terén ls. Tízszeresére emelke­dett a színészegyüttesek, megsokszo­rozódott a mozik és a népművelési intézmények száma. Jelentős eredmé­nyeket érnek el művészeink az iro­dalmi alkotások és a zenei élet terén is. A szlovák nemzeti kultúra fejlesz­tésében ős a műveltség emelésében fontos helyet foglal el ma ls a Matt­sa slovenská mint nemzeti könyvtár. A Matica összpontosítja és hozzáfér­hetővé teszi nemzeti múltunk Irodal­mi emlékeit, de egyúttal a gazdasági, tudományos és kulturális fejlődést is szolgálja. Ezt a célt szolgálja majd az újonnan épülő Matica ls, melynek alapkövet ma nakjuk le. Elvtársak, ma, amikor a Matica slovenská megalapításának századik évforduló­jára emlékezünk, amikor egész né­pünkkel együtt kiemeljük e intéz­mény demokratikus, népi és hazafias hagyományait, nem tesszük ezt azért, hogy mindenáron ünnepeljünk, vagy hogy eleget tegyünk egy kötelesség­nek. Ml ezt az örökséget mint haladó, élő hagyományt értékeljük, melyet szocialista céljainkkal összhangban egész népünk javára tovább fejlesz­tünk. Emlékezzünk itt meg arról is, hogy az eddig elért eredmények első­sorban annak köszönhetők, hogy né­pünk élén mint szociális vezető a munkásosztály és annak kommunista pártja áll. Feladatainkat teljesítve Csehszlo­vákia népe egységére, mint erős pil­lérre támaszkodunk. A ml hazafisá­gunk forrása a csehek, szlovákok, magyarok, lengyelek es ukrán nemze­tiségű dolgozóink mély szeretete a közös szocialista haza iránt. Népeink egybekapcsolták sorsukat, jövőjüket a szocializmussal, ezért a mi hazafi­ságunk elválaszthatatlanul egybe van kapcsolva a proletár nemzetköziség­gel, a Szovjetunióhoz és a többi szo­cialista országhoz fűződő viszonyunk­kal, valamint az egész világ haladó emberiségével való jó barátsággal. Ez alakalommal ls gondolkozzunk el afölött, milyen döntő tényező volt a múltban a ml két testvérnépünk egysége. Az egymáshoztartozás mély érzését tanúsították népeink az elnyo­matás éveiben, a monarchia nagy börtönében, a fasizmus elleni harc­ban, a két testvérnemzet erőszakos elválasztásakor és a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején. A szocialista építés csak hatványozta ezt az együvé tar­tozási érzést. Az elmúlt 19 esztendő sikerei azt mutatják, hogy a gyors gazdasági és kulturális felemelkedés csak a szocializmus, az egységes te­vékenység, a haladó gondolatok lstá­polása alapján lehetséges. Szilárd el csehek, szlovákok és a többi nemze­tiség egysége a ml köztársaságunk* ban, mert ennek az elvtárslasség és a proletár nemzetköziség az alapja. Hazafiságunk szerves része a többi szocialista országgal és a világ ha­ladó erőivel valő együvétartozás érzé­se. A szocialista tábor országalva! ás a világ haladó erőivel közös érde­kek fűznek össze elsősorban a béka megőrzése és a szocializmus, a de­mokrácia győzelmének Ideája az egfisz világon. Azokkal a népekkel ls szim­patizálunk, akik még ma ls a gyar« mati Igában sínylődnek, akik Igazsá­gos harcukat vívják elnyomóik ellen. A szocialista tábor egységének szi­lárdításét hazafias kötelességünknek tartjuk. Az ehhez vezető egyik leg­fontosabb üt a nemzetközi szocla* lista munkamegosztás. Melyikünk kö­zülünk ne lenne büszke, valahányszor végignéz az épülő Kelet-Szlovákiai Vasmüvön. De tudatosítsuk azt ls, hogy az ehhez hasonló létesítménye­ket a szocialista országok baráti se­gítsége nélkül nem tudnánk megvaló­sítani. Ilyen módon értelmezzük ml a hazafiságot — harmonikus egység­ben a proletár nemzetköziséggel. Hazafiságunk, mint mély érzés és társadalmi álláspont mindamellett a legnagyobb mértékben aktív, termé­keny és tevékeny. Természetes része ennek az érzésnek az olyan, első te­kintetre szürkének, mindennapinak tűnő érzés is, mint a becsületes mun­ka elvégzésének vágya, a magasabb képesítés, műveltség és kulturáltság utáni vágy. Szocialista társadalmunk láthatóan megváltoztatta a mai ember erkölcsi arculatát is. A szlovák emberre már rég nem Jellemző a vlsszavonultság, a nemzeti klcslnységérzése és hason­ló többi tulajdonság. De viszont to­vábbra ls mindent el kell követnünk, hogy a hazafiság érzése magas fokú igényességgel párosuljon a társada­lom minden egyes tagjánál, és ne csak szavakban, hanem a mindenna­pi munkában — tettekben is nyilvá­nuljon meg. Ily módon gondolva Jelenünkre, a Jövőbe nézve emlékezünk most a Ma­tica slovenská százéves tevékenysé­gére. Váljanak számunkra ezek az ün­nepségek elhatározássá, hogy becsü­letesen teljesítjük azokat a feladato­kat, melyeket a kor követel tőlünk'. Pártunk — Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja vezetésével építsük boldog hazánkat — a Csehszlovák szocialis­ta Köztársaságot. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap ünnepel­ték a kurszki csata 20. évfordulóját. (CTKJ A MOSZKVAI televízió hétfőn, 14,15 órai kezdettel helyszíni közvetítést ad az atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló egyezmény aláírásának ünnepsé­géről. (CTK) ALABAMA államban (USA) Ismét fel­lángoltak a néger-ttlntetések. A faji egyenlőségért tüntető lakosság közül 600 embert letartóztattak. (ČTK) JOMO KENYATA, Kenya miniszterelnöke (ldvözlö táviratot küldött Nyikita Hrus­csovnak a részleges atomcsend-egyez­mény parafálása alkalmából. (CTK) ALGÉRIAI kikötőmunkások nem voltak hajlandók kirakni az árut abból a fran" cia hajóból, amely a dél-afrikai köz­társaság számára hozott szállítmápytj ŰJ SZÖ 2 * 19B3. augusztus 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom