Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-04 / 213. szám, vasárnap

FÓRUMA KÜLÖNLEGES „K©NZE«V"-GYÄIt A lucerna rendkívül dús tápanyagokban, főleg fehérjékben gazdag. Tartalmaz továbbá karotlnt és antibiotikumokat Ezeknek az anyagoknak többsége Idővel azonban „elpárolog" a lucernából. A njegszárltott és kazalozott lucerna megközelítőleg feleannyi fehérjét tartalmaz, mint a zöld. A karotlnt, valamint más tápanyagait pedig teljesen elveszti. Nem mindegy tehát, hogy zöld vagy száraz lucernát etetünk-e az állatokkal. Igen ám, de hogyan mentsük meg e rendkívül értékes növény tápanyagait? Baráti segítség A legutóbb Magyarországon Járt párt- és kormányküldöttségünk számos mezőgazdasági üzemet is meglátogatott. Az egyik gazdaság megtekintése közben különös gépzajra lettek figyelmesek. Érdeklődésükre a magyar elvtársak odavezették őket, ahonnan a zaj származott. így ismerkedett meg küldöttségünk a Moson-Magyaróvári Gépgyár munkásainak termékével, a lucernalisztkészltő berendezéssel. Az általa megszárított, majd lisztté őrlött zöld lucerna — mondták a vendéglátók — tápanyagveszteség nélkül, zsákokban tárolható a téli hónapokra... — E látogatás eredménye a gazdaságunk ellető! részlegén az elmúlt napokban üzembe helyezett lucernalisztkészltő — mondta a minap Srámek Ferenc, a Bajcsl Állami Gazdaság Igazgatóhelyettese. — A magyar elvtársak a berendezésből annyit adtak el nekünk, amennyit kértünk... — Milyen előnyökkel rendelkezik a lucernaliszt a felkazalozott, száraz lucernával szemben? — A megszárított, tehát a télre felkazalozott lucerna körülbelül 10 százalék fehérjét tartalmaz. A zöld lucerna fehérjemennyisége ezzel szemben 16—20 százalék, tehát duplája a száraznak, karotintartalma pedig 250—350 milligramm kilónként. A berendezés előnye épp az, hogy megmenti a lucerna tápanyagalt. Az általa készített termék, vagyis a lucernaliszt tápértéke még hat hónap ' múlva is tefjes, illetve akkora, mint a frissen kaseált lucernáé ... Hogy mii jelent ez az állattenyésztés, a hústermelés szempontjából, talán nem is fontos részletezni, hisz mindenki előtt világos, hogy a kiadósabb takarmány nagyobb súlygyarapodást, 111. több húst jelent. Százszázalékos próbaüzemeltetés Érsekújvár Irányában, alig három kilométerre van Bajostól az elletői gazdaság. A csodálatos „konzerv"gyár — így nevezte el az egyik gazdaságbeli etető — épületei az ún. bajcsl erdő jobboldali szélén, közvetlenül a majorság szélső házal szomszédságában „emelkednek" az ég felé. Cimbalík Ottó, ez építkezés, valamint a leendő üzem vezetője annak ellenére, hogy gyakran zaklatják magamfajta emberek, mosolyogva fogadott. Kérésemre elmondta a lucernalisztkészltő működését: — A felszecskázott zöld lucerna szállítószalag, majd nagy teljesítményű ventillátor segítségével kerül be a gépkomplexum tíz méter hosszú forgó szárítódobjába, melybe olaj-égőfejek 800—1000 C fokra hevített levegőt fújnak. A 70—75 százalékos víztartalmú lucerna szárítási Ideje nyolc perc körül mozog. A dobból a száraz lucerna automatikusan jut az őrlőbe, melynek maximális órateljesítménye tizenöt mázsa lucernaliszt elkészítése ... — Slkerült-e a próbaüzemeltetés? — Slkerültl Negyvenegy órán át járattuk a gépet s elmondhatom, hogy működése közben sem gyártási, sem szerelési hiba nem fordult elő. — A negyvenegy órából mennyi volt a hasznos munka? — összesen huszonnyolc. Ez Idő alatt 237 mázsa lucernalisztet gyártottunk. Ha abból Indulunk ki, hogy próbaüzemeltetés alatt elért eredményről van szó, nem Is rossz teljesítmény a nyolc és/félmázsás óraátlag. Kit illet a dicséret? ... A berendezés négytagú kezelőszemélyzetét, azaz Molnár Lászlót, Cimbalík Ottót, Mihálek Lászlót és Ambrusz Árpádot; vagy a magyar elvtársakat, akik beszerelni ls eljöttek? Naponta 8 halott a közutakon A július 26-tól augusztus 7-lg terjedő héten naponta átlag 8 ember vesztette életéi közutalnkon. A héten 60 komoly baleset történt, a halálos áldozatok száma 54, a sebesülteké 55 A legtöbb balesetet ismét a motorkerékpárosok okozták. (CTK) Bacigál Mőric zsákoló Nos, az előbbieket ls, meg az utóbblakat Isi Mert hogyan is mondta Molnár László, a négyes egyike: — A nyolc magyar szerelő nélkül, noha ml négyen kéthetes tanulmányúton Magyarországon is jártunk, alig mentünk volna valamire. Dicséretet érdemelnek azonban a komáromi Mezőgazdasági Gépfejlesztő Üzem szerelői ls, akik ugyancsak kivették részüket a szerelési munkálatokból. ... és kit nem! A helyiség, melyben a lucernalisztkészltő áll, tágas és világos. A berendezés kezelőszemélyzete, valamint Bacigál Móric zsákoló azonban mégis kifogásol valamit. Nem a berendezésen, hanem az épületet tervező mező- és erdőgazdasági építkezések fejlesztésével, 111. tipizálásával foglal(CTK — K. CIch felvétele) kozó Állami Kísérleti Intézet bratislavai dolgozóinak munkájában. Mit kifogásolnak Cimbalíkék? — Az nem tetszik nekünk — mondták egyöntetűen —, hogy túl nagy porban kell dolgoznunk. — ??? — A szárítás és őrlés közben keletkező por ventillátorokkal történő elszívásáról megfeledkeztek a tervezők. A zsákolótér fölé szerelhettek volna egy vagy két ventillátort.,. A mulasztás jóvátétele még ma se volna késő, hisz pillanatnyilag szünet van a gyárban. A tervek szerint csak augusztus 15-én, a lucerna harmadik kaszálásával Indul meg Ismét a lucernalisztkészltő. Gyors munkával — s egy kis jóakarattal — elviselhetőbbé, pormentessebbé, az egészségre ártalmatlanabbá tehető az öt ember munkahelye. KEZES IÖZSEF Dicséret illeti őket Elgondolkoztatóan szépek a karvináí Hadsereg Nagybánya ídet eredményei. Júniusban újból megnyerte a páros versenyt a Május 1 Nagybányával szemben. A Május 1 Nagybánya 103,9 százalékra, a Hadsereg Nagybánya 105,4 százalékra teljesítette fejtési tervét és újabb 15 000 tonnát fejtett terven felül. Kötelezettségvállalását — mely szerint 1963-ban 1Ú0 000 tonna szenet ad népgazdaságunknak terven felül — már július 16-án teljesítette és további 25 000 tonnára tett ígéretet. A bányafolyosók nyitásánál 706 m többlete van és már több mint 10 millió koronát takarított meg ebben az évben. Ezek a számok, ezek az eredmények komoly erőfeszítésből születtek. Minden munkaszakaszon szükség volt az adott lehetőségek teljes kihasználására, sőt a lehetőségek kihasználásának fokozására ls. Itt kell megemlékeznünk a karvinái tevékeny újítókról, akik méltó részesei annak a sikersorozatnak, amelyet a Hadsereg Nagybánya az Idén elkönyvelhet. Utam a hűvös anyagraktár polcai közül kikanyarodik a kovácsműhelybe. Vidám kalapálás fogad. Minden pörölyütésre ezernyi tüzes szikra ugrik felém. Kanyargós vaslépcsőn ballagok feljebb egy emelettel, hogy az ítómozgalom vezetőjét, Szlopek mérnököt felkeressem és megtudjak tőle egyet-mást újítóinkról. Amikor elmondom jövetelem célját, hellyel kínál és félreteszi a kimutatást, amelyen eddig dolgozott. — Először Is azt szeretném megtudni, mérnök elvtárs, milyen arányú az újítómozgalom a Hadsereg Nagybányában? — őszintén mondhatom, elégedettek lehetünk újítóinkkal. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy évek óta az egész ostrava-karvinái szénkörzet legaktívabb üzeme vagyunk az újítási Javaslatok terén. A szocialista munkaversenyt havonta értékeljük és csak nagy ritkán fordul elő, hogy nem miénk az elsőség. — Hát ez valóban nem kis dolog. Adhatna erről egy-két kimutatást? — érdeklődöm tovább. — Szívesen. Ebben az évben 239 újítási javaslatot nyújtottak be dolgozóink, melyekből 87-et elfogadtunk, 86-ot már realizáltunk ls. Minden évben kiadunk egy brosúrát, melyben a legégetőbb problémákra hívjuk fel dolgozóink figyelmét. A 82 kiírt témára 72 felelet érkezett már eddig. — Mennyi idő telik el általában a beadástól a kivizsgálásig, Illetve a bevezetéséig? — Erre lagv súlyt fektetünk, ösz szehívjuk özakeubereinket, akiknek a hatáskörébe az újítási javaslat tartozik és az újító jelenlétében pár napon belül kivizsgáljuk. Kisebb újítás általában két hét alatt — beleszámítva a próbákat ls — eljut az üzemeltetésig. Ha valamilyen komplikáltabb gépi berendezésről van szó — amelynél öntödék, gépgyárak segítségét ls igénybe kell vennünk — másfél, két hónap Munkánkban nagy segítséget kaptunk az üzem vezetőségétől, amennyiben öt kiváló szakmunkás dolgozhat állandóan az újítási javaslatokon. — Szeretnék olvasóinknak bemutatni egy-két jelentősebb újítási javaslatot. Vázolhatná őket röviden, mérnök elvtárs? — Elsőnek talán a Hekera elvtárs kollektívája által beadott újítási javaslatot említeném. Ez egy több részből álló kombájnfejtődob, mely kiváló törést eredményez a mi szénrétegeinkben. Szabadalmaztatva van és külföldön ls érdeklődnek Iránta. Komoly dolog Charpeta főmérnök kaparóberendezése ís, mely 25 százalékkal növeli a termelékenységet. Használható kőben, szénben egyaránt Az opaval: ..Ostroj" n. v. 85 darabot gyártott belőle az Idén. A rengeteg drótkötél és kábel mérésére, le- és felgombolyítására Roiček Antonín egy önműködő szerkezetet konstruált, mellyel 5—6 ember munkáját egy ember elvégzi. — Mennyire rúg az újítási javaslatokból származó megtakarítás? — Meghaladja az 1 500 000 koronát. Természetesen sok olyan javaslatot is realizáltunk, amelyek nem fejezhetők ki koronákban. Ilyenek például azok, amelyek a higiéniát és. a nagyobb munkabiztonságot szolgálják. — Lehetne munkájuk még eredményesebb? — Főleg a kivitelezésben érdemelnénk meg gyorsabb segítséget az öntödéktől, gépgyáraktól. .Itt még van javítani való. Látom, várnak már mérnök elvtársra, nem tartom fel tovább. De engedjen meg egy utolsó kérdést. Nem zavarja a reszelés, kalapálás. — Gépészmérnöknek vasmunkások között a helye — feleli nevetve. — A nagykalapács tompa döreje, az üllő csilingelőse muzsika nekem. (Irodája közel van a műhelyhez, ahol csak az újítási javaslatokon dolgoznak.) Mint régi ismerőst kísér ki Szlopek mérnök irodájából a műhelybe és körülvezet a rajzokkal teleaggatott helyiségen. Búcsúzáskor elhárítja köszö netemet és biztosit, hogy bármikor készséggel szolgál felvilágosítással. Tóth János, bányász £ pályaválasztásra nevelés állandó feladat NAPILAPJAINK É-'» FOLYÓIRATAINK hasábjain egyre gyakrabban jelennek meg cikkek a pályaválasztásra nevelés problémáiról. Indokolt ez, hisz nevelésügyünk olyan területéről van szó, melyre hosszú évek során nem fordítottunk kellő figyelmet és ennek következtében ezen a téren fordultak elő a legsúlyosabb hibák. Nem célom, hogy a pályaválasztási tanácsadók minden problémájáról Írjak, csupán a legégetőbb, a legsürgősebb feladatokat kívánom érinteni, melyeknek megoldása fontos. Mint minden nevelésügyi vonatkozású kérdésben, ezen a területen ls alapvető fontosságú a szülök és az Iskola, s ezen belül a szülők és a pályaválasztási tanácsadó szoros együttműködése. A szülőkkel való együttműködésnek Igen sok formája ismeretes. Az eddigi tapasztalatok szerint a legfontosabb az egyéni és csoportos tájékoztatás, a szülők és a gyermekek megismertetése a leendő munkahellyel és munkakörrel, nem utolsósorban az Illető pálya perspektíváival, népgazdasági jelentőségével. Az egyéni tájékoztatás — a hivatásra nevelés terén — egyéb szempontokon kívül azt a célt szolgálja, hogy a szülők megismerjék gyermekük képességeit, adottságait és azt, hogy ezeket a képességeket és adottságokat milyen módon érvényesíthetik a legelőnyösebben. A pályaválasztási beszélgetés — talán így nevezhetnénk ezt a módszert — többek között azért Is jelentős, mert a legtöbb szülő „rózsaszínű" szemüvegen keresztül néz gyermekére, nem ismeri teljes mértékben gyermeké képességeit, s ennek következtében minden esetben nem is tudja helyesen Irányítani gyermeke elképzelését a jövőről, a munkáról, a munka társadalmi követelményeiről. Ennek a bizonyítása talán nem ls szükséges, hiszen csaknem minden pedagógus találkozott már olyan szülővel, aki például a matematikából és fizikából Igen szerény tehetségű gyermekét mindenáron televízió technikusnak akarta adni, mert szerinte ez „könnyű" és „tiszta" foglalkozás és főleg bőven nyílik alkalom „mellék-keresetre". EZ A BESZÉLGETÉS ugyanakkor azért ís jelentős, mert a pedagógusnak alkalma nyílik a tanuló alaposabb megismerésére, megtudja, hogy a tanuló mivel foglalkozik a legszl vesebben otthon, mi érdekli őt. — Az így nyert adatok igen előnyösen egé szítik ki azt az összképet, melyet a tanulóról a pedagógus kialakít. A csoportos tájékoztatás ismert formál az előadások és a vltaesték. Az iskolák mellet működő szülői munkaközösségnek lehetősége van, hogy az Ismeretterjesztő társulattal karöltve a pedagógusok és gazdasági szakemberek széles körű bevonásával előadássorozatot szervezzen a szülők számára. Az előadások és vitaestek tárgykörüknél fogva (például: A szü lők szerepe és felelőssége a pályaválasztásnál. — Alkalmasság, képesség, adottság. — A pályamotívácló. — A munkaerőgazdálkodás stb., stb.) elsősorban csoportos felvilágosításra hívatottak. Jelentőségük abban van, hogy a szülőknek mintegy pedagógiai minimumot ad és ezzel megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy azok helyesen Irányítsák gyermekeik elképzeléseit a munkáról, a leendő hivatásukról, az ember és az emberi munka szerepéről a társadalomban. Hibát követnénk el azonban, ha a hivatásra-nevelés problémáit és módszereit leszűkítenénk a szülőkkel való együttműködésre, az egyéni és csoportos beszélgetésekre, exkurzlókra stb. Véleményem szerint e téren sok még a tennivaló a pedagógus körökben is. Elsősorban a pedagógus továbbképzésre gondolok. Egyetlen pedagógiai iskola egyetlen tantárgya — (még a pedagógia semlj — nem foglalkozik mélyrehatóbban a hivatásranevelés kérdéseivel, ezért tanítóságunknak ezzel a kétségtelen tudományosan igényes, alapos felkészültséget és tudást követelő kérdéskomplexummal magának kell megbirkóznia. Nem valami pedagógiai „receptre", vagy Irányvonalra gondolok itt, hanem olyan érdemleges munkára, amely feldolgozná a hivatásra-nevelés elméleti és gyakorlati problémáit. Pedagógusainknak, pályaválasztási tanácsadóinknak az eddig megjelent — főleg az egyes részletkérdéseket kiemelő tanulmányokon kívül — olyan összefogó szakirodalmi termékre lenne szüksége, amely megvilágítaná a hivatásra nevelés pedagógiai-lélektani alapjait, a pályamotiváció, a mun kaerőgazdálkodás stb. kérdéseit. Világos azonban, hogy sem a továbbképzés, sem az együttműködés a szülőkkel, sem a pályaválasztási tanácsadók munkájának díjazása nem nyújt biztosítékot a feladatok teljesítésére, ha ebben a munkában magukra maradnak a nevelők. SOKAT HANGSÜLYOZZÜK a tanító központi szerepét a nevelésben. Nincs szándékom ezzel a tétellel szembeszállni, mégis azt kell mondanom, hogy a nevelés társadalmi feladat, tehát a társadalmi és gazdasági szerveknek ls hathatós segítséget kell nyújtaniuk a nevelés és ezen belül a hivatásra nevelés terén. Mire gondolok Itt? Arra például, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok Illetékes funkcionáriusai ne hagyják magukra a tanítókat az ifjúság és a szülők meggyőzésében a mezőgazdasági pályákra. Pártunk XII. kongresszusa kiemelte annak szükségességét, hogy a mezőgazdaságot fiatal erőkkel töltsük fel. Országos viszonylatban évenként 40 ezer fiatalról van szó. Ezt az irányszámot nem teljesítettük. Csak a tanítók vagy a pályaválasztási tanácsadók hibásak ezért? Vagy kizárólag a szülőkre hárítsuk a felelősséget? Kétségtelen, hogy az egyik oldalon ls meg a másik oldalon Is vannak hiányosságok. A fő hibát azonban abban látom, hogy a mezőgazdasági üzemek nem mutatnak megfelelő érdeklődést a szakképzett fiatal mezőgazdasági munkások iráni és a már ott dolgozó fiataloknak sem biztosítanak megfelelő munkafeltételeket. Nem általános Jelenség, de láttunk már szövetkezeti funkcionáriust, aki kijelentette, hogy a szövetkezet jövedelme nem arra való, hogy azl a fiatalok taníttatására fizessék. Hallottunk már olyan véleményt funkcionárius szájából, hogy a mezőgazdasági szakmunkás felesleges, mert az Iskolából kikerült szakmunkásokat úgy sem lehet olyan feladattal megbízni, amely megfelel a képesítésüknek. tgy folytathatnám tovább a példák felsorolását, amelyből következtetésként azt lehet levonni, hogy a mezőgazdasági üzemek egy része (talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy Jelentékeny része), elsősorban pedig a gyengén működő szövetkezetek, nem mutatnak érdeklődést a mezőgazdaság szakképzett munkásai iránt, sőt a már ott dolgozó fiataloknak sem biztosítanak megfelelő munkafeltételeket. A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI SZERVEK felelősségének kérdésére egyetlen területen (kétségtelen: a legégetőbb területen, a mezőgazdaság vonatkoztatásában) mutattam rá. Ez azonban még nem jelenti, hogy csak ezen a téren érvényes a társadalmi szervek felelőssége? Hadd említsek meg egy példát: Már évek óta Jelentkeznek tanulóink — kitűnő képességű falusi gyerekek — különböző bratislavai szakiskolákra. Ezek a szakiskolák — kivétel nélkül — évről évre visszaküldik a Jelentkezőlapokat, s a nagyszámú jelentkező miatt tanulóinkat mégcsak a felvételi vizsgára sem hívják meg. Ügy vélem, itt valami nincs rendben. A vidéknek ls szüksége van például fogtechnikusra, laboránsra, villamossági szakemberre, vegyészre stb., hogy aztán ne kelljen arra panaszkodnunk, hogy a végzett növendékek nem akarnak falura menni. Mélyre nyúlnak a hivatásra nevelés kérdésének gyökerei. Sok a megoldatlan, de sürgős megoldásra váró kérdés. A hivatásra-nevelés nem könnyű feladat. Számtalan fonálból kell kibogozni azt az egyenes vonalat, amely az igaz hivatás felé, a boldog élet egyik feltétele felé vezet. S ha e téren közösek a céljaink, úgy közös a ránk háruló felelősség is. Tegyünk meg ezért mindent annak érdekében, hogy az iskolák szeptemberben megnyíló kapuin minél több növendék léphessen át, gyarapítva ezáltal a szaktudással rendelkezők' éyente növekvő népes táborát. SZABÓ IMRE tanító, Gúta A fürdés áldozatai Hazánkban júliusban 48 ember esett áldozatul a fürdésnek, ebből 27 gyermek és fiatal. 22 ember álló vízbe fulladt bele, 17 személy a folyókban lelte halálát, 9 ember a fürdők vizében vesztette életét. (CTK) 1963. augusztus 4. * £|J SZÖ 5