Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-04 / 213. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek} UJSZO SZLOVAKIA KOHMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. augusztus 4. vasárnap • 30 fillér • XVI. évf., 213. szám A többiermelés mindannyiunk érdele Távlati célkitűzés, hogy 1970lg a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emeljük. Nagy fába vágtuk a fejszét, annyi azonban bizonyos, nincsen olyan vastag fa, ami az acél élének ellen tudna állni. Bár nehéz feladat, közös erővel mégis teljesíthető. Saját magunk ellenségei lennénk, ha a többtermelés érdekében nem használnánk ki minden lehetőséget. Például a termőtalaj jobb kihasználásának kérdése jelentős tartalékot rejt magában. Mind ez ideig úgy volt, hogy a szántóföld az építkezések révén egyre kevesebb lesz. Pedig nem állunk az egy lakosra eső területet illetően olyan jól, hogy e téren nem érdemelne tüzetesebb megfontolást a szántóföld területének további csökkentése. Ezért minden bizonynyal ügyelünk majd arra, hogy a termőterület megmaradjon a termelés számára. Ettől eltekintve azonban olyan tényezők is kisebbítik a termést, amin sok esetben maga a parasztság segíthet. Sok az olyan föld, amelynek gyenge a termőereje, a talajvíz, vagy gyakrabban a rossz talajöszszetétel miatt. Államunk talajjavításra tömérdek pénzt áldoz, hogy javítson a jelenlegi helyzeten. A lecsapolás és öntözés kiépítése sok millió koronát felemészt. Am a nagy fáradságot Igénylő munka csak úgy eredményes, ha vele egyidőben a gazdaságok részéről is megtesznek mindent a talajjavítás érdekében. Legtöbbször a savanyú talajok meszezése kívánatos és a vele egyenértékű, illetve még az ennél fontosabb szerves trágyával való trágyázás. Istállótrágya hiányában a komposztozás és a zöldtrágyázás ugyancsak jól bevált. Költségesnek tűnik az eljárás, de ahol túlságosan takarékoskodnak a földbe fektetett anyagokkal, ott drága a termelés, mert gyéren terem a föld. A talaj jobb kihasználásának feltétele a bőséges trágyázás, amit egy gazdálkodónak sem szabad szem elől tévesztenie. Ugyanez vonatkozik azokra .a talajokra is, amelyek öntözésre szorulnak. Vajmi keveset ér az öntözés ott, ahol csekély a föld televénytartalma. A szerves anyagban szegény talaj képtelen tárolni a nedvességet. Tehát a mezőgazdasági termelés növelésének sikere a talaj termőerejének fokozásától íügg. A termelés növelése érdekében szót érdemel, a kis hozamú rétek, vagy legelők felszántása is, mert még mindig nagy az olyan terület, amely csak fél termést ad. Tudvalevő dolog, hogy belterjes gazdálkodással többre mennek a mezőgazdasági üzemek. A zsltvaújfalusl szövetkezetnek terjedelmes rétjei vannak a Zsitva folyó mellett. Egyik másik kisgazda már a magángazdálkodás idején feltörte a rétet, mert így nagyobb jövedelmet biztosított. Árterületről van szó és a folyó időnként kilép medréből, ám a szövetkezet sem tesz másképpen a volt kisgazdáknál. Az esetleges veszély árán is kockáztatja a szántóterület bővítését. S ha sor kerül a Zsitva szabályozására, a szövetkezet a 120 hektár rétből csak 20 hektárnyi rétet hagy meg, annak ellenére, hogy jó szénát terem. Egy-két számadat meggyőz róla, miért jár el így a zsttvaújfalusl szövetkezet Bár a rétekről betakarított széna jó minőségű, menynyisége azonban kevés, hektáron ként 18, esetleg 20 mázsa takarmány terem. Ezek szerint 900— 1000 korona értékű termést ad. A felszántott rétek helyén az idén cukorrépát termesztenek. Előreláthatólag 300 mázsás hozamot takaríthatnak be hektáronként. Csupán a cukorrépa értéke 5700 koronát tesz ki, ami sokkal nagyobb jövedelem a szénáénál. Ezenkívül kitűnő takarmányra tesz szert a szövetkezet. A répalevél akár frissen, akár lesilózva nagy értéket jelent, mert keményítő, valamint fehérje tartalma olyan jó összetételű, mintha csakis a tejelés szempontjából teremne. Emellet répaszelethez is hozzájut a szövetkezet, ami télen szintén jó takarmány. Összevetve a cukorrépa melléktermékeit, megközelítőleg annyi takarmányt tesz ki, mint amennyit a rét adott. A zsitvaúj falusi szövetkezetesek jól teljesítik az állattenyésztési termékek eladását, ami azt jelenti, hogy takarmányuk bőven volt. Ám a télen a répaszeletnek náluk Is nagy keletje lesz, mert az Idén kevés búza termett. Kétségkívül a gazdaságon sokat segít a szántóföld bővítése, mind a takarmányalap biztosítását, mind a pénzügyi terv teljesítését illetőleg. Hasonló lehetőségek más mezőgazdasági üzemekben is vannak. Természetesen a társadalom csak akkor élvezheti előnyét, ha a mezőgazdasági dolgozók a zsitvaújfalusiak példáját követik. A kis hozamú rétek és legelők felszántásával nagyobb jövedelemhez jutnak, ugyanakkor a piacra is több árut adhatnak. Mindenesetre a szántóföld bővítésével járó kiadást nem szabad sajnálniuk a szövetkezeteseknek. Államunk sem sajnálja a mezőgazdaságba fektetett pénzt. A talajjavítás, a folyók szabályozása és más befektetések mellett a vegyipar fejlesztését is célul tűzte ki annak érdekében, hogy a szerves trágya pótlására több műtrágyát állítson elő és ezzel is nagyobb termésre késztesse a talajt. Míg az idén egy hektár földre 83 kiló tápanyagot biztosít a vegyipar, addig 1970-ben már 200 kiló tápanyagot állít elő minden hektár földre. Ez a nagyméretű fejlesztés óriási befektetést követel, 1970-ig megközelítőleg 3,5 milliárd koronát, de megéri, mert hisz ez is egyik feltétele annak, hogy a mezőgazdasági termelés elérje az ipari termelés színvonalát. Tehát többféle lehetőség van a szántóföld jobb kihasználására. A többtermelés valóra váltása azonban a parasztság, az ipari munkásság és a többi dolgozó egyetértésén, valamint törekvésén múlik. Folytatódnak a Matica slovenská ünnepségei 100 ÉV A NÉP SZOLGÁLATÁBAN (Tudósítónktól) — Martin, az egykori Túrószentmárton a jubileumi ünnepségek jegyében él. A Matica slovenská 100 éves fennállását ünnepli a város és vele az egész ország. Bár 100 esztendő egy nép életében nem nagy idő, a szlovák nép számára mégis szinte a mindent jelenti. Évszázadok harca, álma és vágya érett be ez alatt az időszak alatt. Nem volt hiábavaló a nemzeti önállóságéit vívott harc, melyet a nép legjobb fiai vívtak az elmúlt század során. A Matica slovenská mondhatni az első fecske a reménység első zsarátnoka volt, mely e nemzeti öntudat erősítése mellett az egyenjogúságért vívott harc biztató reménysugarát a nép millióinak szívébe vitte. Évtizedeken, évszázadokon át folyt a harc a megaláztatás és .kiszolgáltatottság ellen, míg végül is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására — az első köztársaságban — megszervezhette közös államát a cseh és szlovák nép, hogy aztán a munkásosztály forradalmi harcán keresztül, a felszabadulás révén a szocializmus építésének folyamatában teljesedjen ki a nép vágya és évszázados álma. Nem véletlen, hogy a Matica 100 éves fenállása kapcsán Idézzük ezeket az eseményeket. A Matica egész tevékenységét ugyanis ez a törekvés, az igaz ügynek ez a segítsége jellemezte. Példaként elég, ha megemlítjük, hogy ez alatt az időszak alatt 1 millió 700 ezer kötet könyvet, 550 ezer irodalmi és zeneművet, s mintegy 60 ezer képdokumentációs anyagot jelentetett meg a Matica. Most, amikor a Matica slovenská fennállásának 100. évfordulóját ünnepli hazánk népe, nagyra értékeljük azt a nemes és áldozatos munkát, mely szerves részévé vált a szlovák nép kulturális és szociális felemelkedésének. A jubileumi ünnepségek tegnap sportműsorral folytatódtak, majd a délutáni órákban került sor a Priekopy SZNF temetőben és a martini temetőben a koszorúzási ünnepségekre. Este a bratislavai Nemzeti Színház Eugen Suchoö Svätopluk című' operájának díszelőadását tartották a martini színházban. A Matica slovenská jelenlegi székháza Martinban. A város lakói pénteken itt üdvözölték a jubileumi ünnepségre érkező külföldi honfitársaikat. (ČTK — M. Borodačová felvétele) A párt- és kormányküldöttség tegnap délutáni órákban érkezett a városba a Jubileumi ünnepségekre. A küldöttséget Alexander Dubček elvtárs, az SZLKP KB elnökségének tagja az SZLKP KB első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Jozef Lenárt, az A soron következő munka a silókukorica betakarítása Nemcsak rajtuk múlik a jobb gabonatermés • A trágyázásban sem szabad eltérni a helyes arányoktól • Millióktól fosztja meg őket a víz • Több gondot a meliorációs munkára SZLKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, František Pene, a CSKP KB titkára, dr. František Kahuda, Iskola- és kulturális ügyi miniszter, dr. Matej Lúčan, az SZNT Iskola- és kulturális ügyi megbízottja, Rudolf Cvik, • Banská Bystrica-i kerületi pártbizottság vezető titkára, Dionýz Blaškovifi, az SZTA elnöke és Josef Macek akadémikus. Az ünnepségre megérkeztek a diplomáciai testület egyes képviselői, s a tömegszervezetek, valamint az egyes kerületek küldöttségei is. Az elmúlt napokban számos külföldi vendég érkezett a Matica jubileumi ünnepségeire. Az ünnepségek ma folytatódnak. A berencsl szövetkezet határába^ javában dolgoznak a kombájnok, zúgnak a cséplőgépek. Néhány nap múlva azonban a tagok szorgalmas munkája következtében befejezik az idei gabonabetakarítást. Milyen az idei gabonatermés? — merült fel a kérdés, amikor Cigány Imre szövetkezeti elnökkel a közös gazdálkodás távlatairól beszélgettünk. — Nincs még pontos áttekintésünk. Annyit persze máris elárulhatok, a közepesnél is rosszabb. Csupán az nyugtat meg bennünket, hogy kukoricából, cukorrépából igen szép kiláMM

M>Ht>MMW»e(W9»f A kubai nagykövet látogatása Bratislavában Dr. Armando Florez Ibarra, a Kubai Köztársaság nagykövete, aki a napokban hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezett, tegnap megtekintette a bratislavai J. Dimitrov Vegyüzemet. A nagykövettel Dušan Svoboda mérnök, az üzem igazgatója ismertette a gyár történetét és munkáját. A kubai nagykövet, akit Francisco Baeze Perez, a nagykövetség kulturális tanácsosa kísér, a délutáni órákban a városházára látogatott. A vendégeket a város lakosai nevében Pavol Tomáš, a városi nemzeti bizottság elnöke üdvözölte. Tájékoztatta őket a város életéről és gazdasági fejlődéséről. A kubai vendégek ezután Modrába látogattak, ahol megnézték a szlovák népi keramika műhelyeit, majd elutaztak Martinba, a Matica slovenská 100. évfordulójának ünnepségeire. (CTK) A Zlaté Moravce-i hűtőszekrénygyárban megkezdték a Galex 230-as és 120-as új hűtőszekrények gyártái sát. Az új típusú gépek több szer| kezeti előnnyel rendelkeznek az edI digiekkel szemben. I (CTK — Andrejčák felvétele) tások kecsegtetnek és ezekből a növényekből kellő mértékben feltölthetjük a takarmányalapot. Nem mindenütt kedvezett az időjárás a gabonafélék fejlődésének. Azonban MÉGSEM ÍRHATUNK MINDENT CSUPÁN AZ IDEI TAVASZ ROVÁSÁRA, hiszen a gabonák fejlődésének legfontosabb időszakában elég csapadék öntözte a vetéseket. Kegyetlenül aszályos volt a tavalyi esztendő, a szárazság megakadályozta a rendszeres talajművelést. Jóformán egy szántásba vetették el gabonájukat. A Nyitra és a Cétényke folyók közti területeiken így is sokkal jobb lehetett volna a termés. A szövetkezet azonban a talajerő növeléséről csak a műtrágyák alkalmazásával gondoskodik. Nincs elegendő szerves trágya? Ezt nem állíthatnánk. 25 HEKTÁROS KERTÉSZETÜK TÜLSOKAT FELEMÉSZT. Helyes, hogy a tagság, vezetőség felkarolja a zöldségfélék termesztését, hiszen eddig 460 ezer korona folyt be a korai és a friss zöldség értékesítéséből. Nem vet azonban jó fényt gazdálkodásukra az a tény, hogy a trágyázásnál eltérnek a helyes arányokól, s a pillanatnyi bevételek kedvéért elhanyagolják a gabonatermesztést. A tagság szorgalmában nincs hiány. Szívós és törekvő emberek, jó munkások lakják a községet. Hogy a szövetkezet nem tud kilábalni a termelésben előforduló fogyatékosságokból, bajokból, főképpen határuk kedvezőtlen fekvésének, az említett két folyó elárasztásának tulajdonítható. Ilyenkor persze, AMIKOR KELLENE, HIÁNYZIK A VlZ. Tavasszal azonban csak későbben kezdhetik a talajmunkát, mert a • medrükből kilépő folyók vize minden kísérletezésüket meghiúsítja. Ezzel a kérdéssel egyébként e táj valamennyi szövetkezetében találkozhatunk, milliós bevételektől fosztja meg mindnyájukat a víz. Tavasszal azért, (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunióban learatták a gaboifa egyharmadát Magyarországon befejezéshez közeledik az aratás Moszkva (CTK) — Szovjet sajtóhírei szerint a Szovjetunióban már 38,8 millió hektáron learatták a gabonát, vagyis a vetésterületnek csaknem az egyharmadán. Az állami magtárakban már több száz millió pud szemes gabona gyűlt össze. Az aratás menete általában jó. Nyikita Hruscsov az utóbbi napokban több táviratot küldött, amelyben gratulál az egyes körzeteknek a gabonaeladási tervek teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Számos körzet ugyanis már túlteljesítette eredeti feladatait. Kubány például 200 millió pud gabonát ad a közellátásnak, ami 50 millió púddal több a tervezettnél. Ebben a körzetben a gabonát már mind levágták s nagyobbrészt ki is csépelték. Az orenburgi körzet 180 millió pud gabonát ad az államnak, ami hatszorosa az 1953 előtti évek átlagos évi termésének. Néhány járásban és körzetben kisebb-nagyobb fennakadások is előfordulnak a gabona betakarításában. A szovjet sajtó komolyan foglalkozik ezekkel a hiányosságokkal és megbírálja azokat a vezetőket, akik felelősek a hibákért. — * — Budapest (ČTK) — Magyarországon a járások legtöbbjében már vége felé tart a gabona begyűjtése. BácsKisk-Wi, Szabolcs-Szatmár és Zala megyékben teljesen befejezték az aratást. A hektárhozamok a tavalyinál 2—3 mázsával nagyobbak, csupán néhány vidéken, ahol számottevőbb volt a fagykár, kisebbek a hozamok. Az Idén az állami gazdaságok csaknem az egész gabonát gépekkel takarították be, a szövetkezetek pedig mintegy 80 százalékát. Most már teljes ütemben folyik a tarlóhántás. A traktorok zöme két műszakban dolgozik.