Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-25 / 234. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMHUHISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. augusztus 25. vasárnap • 30 fillér • XVI. évf., 234. szám Nem lehet közömbös számunkra Az utóbbi időben a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban egyre többet foglalkoznak a mezőgazdasági ifjúság kérdésével. Az eltelt tíz év folyamán ugyanis — az ország fokozottabb iparosítása következtében — a parasztfiatalok szinte tömegesen hagyták ott a falvakat, a városban, vagy az Ipari üzemekben keresve foglalkozást. Tehát éppen azok fordítottak hátat a mezőgazdaságnak, akik erejüknél, fiatalos lendületüknél fogva a legmegbízhatóbb támaszai lehettek volna a szövetkezeteknek. Csupán az 1962es esztendőben országos méretben mintegy 562 ezer emberrel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, s egyben az átlagos életkor jelentős mértékben emelkedett. Az érezhető munkaerőhiány, a szövetkezetesek magas átlagos életkora és nem utolsó sorban az alacsony szakképzettség kedvezőtlenül befolyásolta a mezőgazdasági termelést. Természetesen, ha közgazdasági szempontból elemezzük a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszámának csökkenését, egyértelműen arra a meggyőződésre jutunk, hogy ez a folyamat helyes és összhangban van a társadalom, egész népgazdaságunk érdekeivel. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy ez a folyamat csak abban az esetben lehet egészséges, csak akkor segítheti elő, teheti jövedelmezőbbé a paraszti munkát, ha a munkaerőcsökkenést a komplex gépesítés, a mezőgazdaságban dolgpzók életkora összetételének állandó javulása követi. A termelés szakosítása és körzetesítése — bármennyire is emlegetik mezőgazdasági üzemeinkben az árak rendezését — szintén csak akkor teremtheti meg az intenzivebb termelés feltételeit, ha egész folyamata az említett követelményekre, következetes érvényesítésére épül. A gépesítés jelenlegi színvonalával — bár rengeteg répakombájnt, burgonyaszedőgépet kapott már a mezőgazdaság — nem lehetünk megelégedve. A kétkezi munkára legigényesebb növényeket, főképpen a cukorrépát — mivel a répakombájnok még nem teljesen tökéletesek —, a kukoricát, néhány esettől eltérően még mindig a hagyományos módon termeljük. A mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése — mint ezt néhány nyugati sajtóorgánum hangoztatja — nem csupán a szocialista rendszer „specialitása". A tőkés államokban ugyancsak ezzel a kérdéssel küzdenek. Az NSZK-ban például 1939—1949 között a mezőgazdaságban dolgozók 60 százaléka keresett gondtalanabb megélhetést az iparban. (A nagybirtok tönkre teszi a kisgazdaságokat.) Franciaországban ugyanebben az időszakban a földművelők 30 százaléka mondott búcsút a falunak. Mindenesetre ennél a kérdésnél különbséget kell tennünk a tőkés és a szocialista államokban Uralkodó társadalmi-ökonómiai viszonyok között. Igen fontos továbbá a mezőgazdaságban a nők foglalkoztatottságának problémája. Számuk az 1961. évivel szemben tavaly 63 százalékról 44,4 százalékra csökkent. Az asszonyok eddig igen lelkesen vették ki részüket a szövetkezet építéséből. Most viszont úgy fest a dolog, mintha a gépek őket is kiszorítanák a szövetkezetből. Vizsgáljuk meg csak köze lebbről ezt a kérdést. A gépesítés eddigi színvonala nem engedte meg, hogy végképp száműzzük a kétkezi munkát A termelés ennek ellenére, főleg a kapásnövényeknél egy évben sem csökkent, legalábbis az aszszonyok hibájából nem, akik az időjárás viszontagságaival dacolva derekasan helytálltak a munkában. A vlcsápapáti és a Polný Kesov-1 szövetkezetesek éppen az asszonyok munkájának köszönhetik, hogy 518 mázsás hektárhozamot is elértek cukorrépából. Mindez az éremnek csak az egyik oldala, a nők ettől eltekintve nehéz feltételek mellett dolgoznak a mezőgazdaságban.A gyá rakban, hivatalokban dolgozó anyák gondtalanul végezhetik felelősségteljes munkájukat, mert az üzem, vagy a városi nemzeti bizottság javarésze gondoskodott gyermekeik elhelyezéséről, klépl; tette az óvodák, bölcsődék széles hálózatát. Van-e Ilyen szociális gondoskodás a falvakon? A dolgozó parasztasszonyoknak bizony nincs meg ez a lehetőségük. Ha munkájuk végeztével naplemente után hazatérnek, kezdődik a má sodik műszak, a vacsorakészltés, a gyermekek rendbehozása, a háztáji állatok etetése és mindmegannyi feladat, melyek a falusi asszonyokra várnak. Országos méretben, noha 7998 szövetkezetet tartunk nyilván, augusztus derekáig mindössze 66 szövetkezet gondoskodott bölcsőde létesítéséről. A fiatalság helyzete és viszonya a mezőgazdasághoz külön fejeze1 tet érdemel. Sok az olyan szövetkezet, vagy állami gazdaság, ahol hiányolják az Ifjúság részvételét a mezőgazdaságban. Ez a legtöbb esetben abból adódik, hogy kevés helyen teremtik meg a kedvező munkafeltételeket, nem teszik vonzóvá a mezőgazdaságot a jövő nemzedék számára. Nem csoda tehát, ha ilyen körülmények között az ifjúság elkívánkozik a faluból, nem látja biztosítottnak jövőjét a szövetkezetben. Itt is beszéljenek az adatok. Tavaly 46 852 fiatalt kellett volna megnyerni a mezőgazdaságba. A sok intézkedés ellenére sem sikerült az előirányzott tervet teljesítenünk, egyrészt a szülők, másrészt pedig a szövetkezet egyes funkcionáriusainak közömbös magatartása miatt. Mindezen túl a tanítók munkájára sem vet jó fényt, hogy a legrosszabb előmenetelű tanulókat szemelik ki a mezőgazdasági tanonciskolákba ós a középfokú technikumba, holott mezőgazdaságunknak ebben az ágában is rátermett, fejlődőképes fiatalságra van szükségünk, hogy a termelést fokozhassuk, a társadalom igényeit teljes mértékben kielégíthessük. A tanonciskolákban az idei tervet is csak 71 százalékra teljesítettük, holott küszöbön az új tanév, s egyre több tanulni vágyó fiatalt vár,a mezőgazdaság. A mezőgazdaság munkaerőellátása tehát nem kis gondot okoz. Meggyőző érvekkel, helyes politikai, felvilágosító munkával azonban ezt a kérdést ls sikeresen megoldhatjuk. Mindenesetre ehhez több segítséget várunk a nemzeti bizottságoktól, a pártszervezetektől és a mezőgazdaság Irányításáért felelős szervektől, s az iskolaügyi dolgozóktól. Ha erőnket a közös cél érdekében összpontosítjuk, a siker nem maradhat el, rövid időn belül megoldhatjuk a régen vajúdó munkaerőhiány igen fontos kérdését. 1 I Srlőzzák a kukoricái • A nyugat-szlovákiai kerület déli járásaiban megkezdődött a kukorica silózása. A kerületben több mint 40 000 hektár termését kell a mezőgazdasági dolgozóknak ily mődon tartósítaniuk. A silózással összefüggő munkák oroszlánrészét gépek segítségével végzik a szövetkezetesek, a kerületben több mint 2300 silókombájn áll a me zőgazdasági üzemek rendelkezésére. A 250—350 mázsás hektárhozamok azt bizonyítják, hogy ebben az évben jobb a termés mint tavaly. Az élenjáró üzemek között meg kell említeni az újvári járás szövetkezeteit és állami gazdaságait, mert ezen a vidéken eddig már 1800 hektár viaszos érésben lévő kukoricát silóztak le, ami azt jelenti, hogy a rájuk háruló feladatok kétharmadát már teljesítették. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok tanácsadó szolgálatának javaslatára egyes szövetkezetekben, ahol az átlagosnál kevesebb szemes kukorica várható, ott ls lesilózzák a termést, hogy ezzel jelentős mennyiségű tápanyagot menthessünk meg. A Královo Pole-i gépgyár Uherský Brod-i üzeme csaknem száz speciális darut szállít 1966-ig a Szovjetunió kohászati üzemeinek. Képünkön František Havel szerelő a Szovjetunió számára készített 9. daru elektromos berendezését szereli. (E. Bican felvétele — CTK) DÖNTŐ SZAKASZÁBA LÉPETT a Kelet-Szlovákiai Vasmű építése Problémák a hatalmas építkezésen • Mellébeszélés helyett segítséget kérnek az építők • Élénk munkaverseny a szakmunkás-csoportok között Hazánk legnagyobb építkezésének — a Kelet-Szlovákiai Vasművek — jelentőségéről Írni ma már szinte szószaporításnak tűnik, hiszen országszerte talán még az elsőosztályos kisiskolások is tudják, szocialista köztársaságunk továbbfejlődése szempontjából mily fontos ez a hatalmas építkezés. A kelet-szlovákiai őriásmű építése már a döntő szakaszba lépett, ezért annál jobban bántja a KSZV építőit, hogy a mai napig sem tudták behozni az év eleji lemaradást. A kb. 70 millió koronát kitevő tervadósságból jó 35—37 millió a legfontosabb építőüzem — a Kohóépítő Vállalat számlájára írható. Legfontosabb munkahelyek A vállalati termelési értekezleteken ezekben a napokban a hőerőmű és a hideghengerde építésének problémáiról esik a legtöbb szó. A kooperáló vállalatok az elmúlt hónapokban sajnos, nem tartották be a szállítási haElnyerték a vörös zászlót = (CTK) - A Nižná Slaná-i vas= ércbánya dolgozói először az üzem E történetében elnyerték a miniszEtérium és a KSZT vörös zászlaját. E A bányászok a második negyedévE ben kiemelkedő eredményeket értek el: 3800 tonna vasérccé) ter= meltek többet a tervben előírt E mennyiségnél, így több mint félE millió koronával járultak hozzá a E millárdos mozgalom sikeréhez. Ha E jobban körülnézünk az üzemben ŽŽ látjuk, hogy ez az eredmény nem = a véletlen műve. Az üzemben a = dolgozók több mint 85 százaléka E bekapcsolódott a szocialista munE kabrigád-mozgalomba és a rendelE kezésükre álló bányagépeket is ^ eredményesen használják. Teljesítik az akciótervet A Csehszlovák Autójavító Vállalat nyltrai üzemében a napokban értékelték az akcióterv teljesítését. Az eddigi sikereken felbátorodva az üzem dolgozói elhatározták, hogy eredeti tervüket 200 000 koronával megtoldják, mert az utóbbi időben újabb rejtett tartalékokat sikerült felfedezniük. táridőket, ezért sokáig úgy látszott, hogy jelentősen eltolódik majd e két rendkívül fontos objektum átadási határideje. A prágai Technoplyn például még a mai napig sem tett eleget kötelezettségeinek — nem készítette el az oxigénelosztó berendezést. Az üzemek zöme azonban a legutóbbi hetekben már felelősségteljesebben végezte a munkáját, így az év végéig még sok mindent be lehet hozni a lemaradásból. A csőszerelők is lemaradtak Hogyne maradtak volna le, mondják a vállalat központjában, mikor a beütemezett 50 dolgozó helyett mindössze öten végzik e rendkívül fontos munkaszakaszon a csőszerelést. Ma, vagy esetleg egy hét múlva még nem olyan „veszélyes" az így keletkezett lemaradás, de szeptemberben ez már nagyon megbosszulja magát, mert rövidesen itt lesz a hőerőmű próbaüzemeltetésének határideje. E munkaszakasz vezetői tehát — főleg ami a munkaerő szétosztását illeti — többet is tehetnének feladataik határidőre való teljesítéséért Felesleges mellébeszélés Az Első Brnói Gépgyár és a szerelést végző többi vállalatok ls gyakran panaszkodnak a munkaerőhiányra. A vezető szerelők a termelési értekezleteken szinte naponta kérnek szerelőket, így a dubnicai metalurgial üzem jelentős számú szakembert küldött a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésére. A segítség meg is érkezett, a szerelők legnagyobb meglepetésére azonban a személyzeti osztályon azt mondták az újonnan érkezetteknek, hogy új dolgozók felvevésére jelenleg nincs „keret". Ogy látszik, némely esetben nem tudja a balkéz, mit csinál a jobb, a tények azt mutatják, hogy sántít itt a munkaerőnyilvántartás. A munkaversennyel sok mindent helyre lehet hozni A Kohóipari Minisztérium kezdeményezésére országos méretű szocialista versenyt indítottak a vasmű legjobb építője címért. A verseny értékelésénél nemcsak a pillanatnyi munkasikereket, hanem az építkezés előkészületének színvonalát, a gépi berendezések határidőre való szállítását is figyelembe veszik. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy ez az intézkedés, ha az irányítást minden fokán komolyan veszik, jelentősen meggoyrsítliatja a hőerőmű és a hideghengerde, de a többi technológiai berendezés építését is. (t. m.) N. Sz. Hruscsov a splifi hajógyárban Jugoszlávia hajlandó részt venni a szocialista országok munkamegosztásában Split (CTK) — örülünk, hogy a jugoszláv kormány hajlandó részt venni a szocialista országok munkamegosztásában — jelentette ki N. Sz. Hruscsov a spliti hajógyár munkásaihoz intézett beszédében. N. Sz. Hruscsov beszédét a spliti hajógyárban tett látogatása befejezéséül tartotta. N. Sz. Hruscsov, e Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP KB első titkára tegnap délelőtt fél tízkor, a jugoszláv elnök Daleb nevű hajóján érkezett Splítbe feleségével, Nyina Petrovnával és kíséretével, jugoszláv államférfiakkal, köztük A. Rankoviccsal. Horvátország képviselői közül V. Vlagovic, a jugoszláv Kommunisták Szövetsége titkárságának tagja, dr. Bakaric, a Horvát KomA közép-szlovákiai kerület málnatermő hegyvidékein az iskolások a szünidő utolsó napjait felhasználják a málna és más erdei növények szedésére. [K. Cich felvétele — CTK) munisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára és M. Szpiljak, a horvát kormány elnöke kíséri a szovjet vendégeket. A kikötőben a város, a helyi politikai és tömegszervezetek képviselői fogadták N. Sz. Hruscsovot. A kikötőben megjelent lakosok szívélyesen üdvözölték a vendéget. A kikötőből a vendégeket és kísérőket szállító autók a Split-hajógyárba tartottak. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ez üzem képviselőinek kíséretében megtekintette az üzem egyes részlegeit. Ante jurjevic, az üzem főigazgatója részletesen elmagyarázta a becses vendégnek a hajógyár történetét, feladatait és problémáit. Hruscsov elvtárs élénken és részletesen érdeklődött az egyes gyártási folyamatokról és a munka szervezéséről. Eközben az üzem alkalmazottai az udvaron elhelyezett emelvény előtt gyülekeztek. Az emelvényen N.. Sz. Hruscsov és kísérete, A. Rankovics, V. Bakaric és további jugoszláv elvtársak foglaltak helyet. Először dr. V. Bakaric tartott beszédet. Röviden ismertette a város történtét és forradalmi hagyományát. Megemlítette, hogy Split és az egész Dalmácia fontos szerepet játszott a forradalmi munkásmozgalomban és hősi szerepet vállalt a fasiszta megszállók elleni harcban. Ma Is, a szoclálista Jugoszlávia építésének idejében, fontos szerepet játszik Dalmácia. „Olyan ember van köztünk, akit Jugoszlávia nagyon megbecsül" — mondta Bakaric az összegyűlt munkásoknak. Ezután N. Sz. Hruscsov érdemeiről beszélt a vllágbékéért, a munkásmozgalom egységéért, a szocialista országok közötti helyes kapcsolatért folytatott harcban. A jelenlevők lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták Bakaric beszédét. (Folytatás a 3. oldalon)