Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)
1963-08-23 / 232. szám, péntek
Már csak néhány hét és megkezdődik a brnói nemzetközi vásár Az idén 50 ország állít ki Brnóban • A fő cél: A világkereskedelem fejlesztése • A textil- és bőripari gépek gyártásában nagyhatalom vagyunk • Mezőgazdasági gépeink már a KGST szellemében Találkoztam már külföldi gépipari szakemberrel, aki így nyilatkozott a vásárról: „Brno? Nem túlzok, ha ezt a várost a gépipar Mekkájának nevesem. Aki lépést akar tartan! a fejlődéssel, aki tudni, saját szemével látni akarja, milyen gépipari újdonságok születtek egy-egy esztendő alatt a világon, mint jó mohamedán a szent városba, hasonlóképpen a szakember is évente látogasson el Brnóba — a kiállításra. Talán jó földrajzi fekvése, a kiállítás színvonala, de úgy hiszem, a város és környékének a bája is okozza, hogy évről évre nagyobb világvisszhangja van a brnői nemzetközi vásárnak. Beszéljenek erről a számok, melyek a külföldi látogatók számát fejezik ki: 1959-ben 47 országból 13 ezer látogatója volt még „csak" a vásár napjaiban Brnônak. 1961-ben ez a szám éppen megkétszereződött — 26 ezerra emelkedett. És az idén? A külföldi ipari cégek, szakemberek, turistacsoportok érdeklődése után ítélve, ebben az évben ax 1959-es látogatottságnak alighanem elérjük a háromszorosát. Egész Brno a vásárra készül Azt gondolná a laikus, hogy egy ilyen vásárnak a megszervezése legfeljebb néhány tucat rendezőnek, gépipari szakembernek okoz csak gondot. Ha azonban végigmegyünk a városon, látjuk, hogy a siker érdekében szinte kivétel nélkül mindenki tesz valamit. A szállodákat csinosítják, korszerűsítik, hiszen a több tízezer külföldi és a néhány százezer hazai látogató elhelyezése sok gondot okoz a vendéglátóknak. A kávéházak, a szórakozóhelyek és az éttermek dolgozói szintén ki akarnak tenni magukért, hogy minden látogató szép emlékekkel térhessen haza. Aki teheti tájékoztat bennünket a központi szállodaigazgatóság egyik vezető dolgozója —, lakása méretei, lehetőségei szerint otthonába fogad egy-két vásárlátogatót. Ily módon az idén 18— 20 ezer vendéget kell elhelyezni, mert a nagy látogatottság miatt a szállodákban nincs elég hely. Ojdonságaink • Hiábavaló próbálkozás lenne, ha valaki mindent fel akarna sorolni, amit csak hazánk ipara a vásáron kiállít. Beszéljünk hát csak a legjelentősebb újdonságokról, de itt ís a teljesség igénye nélkül. Mint minden évben, ezúttal ls meglepetésként hatnak majd a csehszlovák gyártmányú textil- és bőripari gépek. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy e téren a világ legjobbjaival — a japánokkal és az olaszokkal is felvehetjük a versenyt és ahogy külkereskedelmi mérlegünk mutaija, sikerrel meg is álljuk mindig helyünket az erős nemzetközi mezőnyben, összesen 90 országba szállítunk már ezekből a gépekből és a világ textil- és bőripari gépkivitelének 8 százalékát a mi iparunk adja. Hogy ez így van, abban nem kis része van a brnói nemzetközi vásárnak is, hiszen itt évente mindig néhány tucat megrendelést kapunk. Üj típusú, a textilipart szinte forradalmasító orsó nélküli szövőgépeket állítunk ki újdonságként az idén. Közelebbi műszaki adatokat még nem közlünk, ezt meglepetésként hagyjuk meg a vásár megnyitására. A 60 éves Svit is remekel Cipőipari gépeink többségét a gottwaldovi Svit-gyár készíti. A megalapításának 60. évfordulóját ünneplő gyár ís többnyire újdonságokkal „rukkol" majd ki a vásáron. A legkorszerűbb technológia — a ragasztásos cipőkészítés — úgy látszik — minden fronton győzelmet aratott, mert mindkét kiállítandó új gépsor ezzel az eljárással működik. Az egyik — a talpragasztó — műszakonként 2000 pár cipő gyártására alkalmas. A másik — a sarokragasztó automata — nyolc óra alatt 1200 pár cipő sarokrészét tudja szinte kéz érintése nélkül elkészíteni. A gyár eladási osztályának dolgozói azt mondják, hogy különösen a fejlődő országok üzletemberei érdeklődnek nagyon -a gépek Iránt, mert itt nagyon sokat kell még mindenütt tenni a lábbeliipar fellendítése érdekében. De Dél-Amerikából is érkeztek már megrendelések, érdeklődő levelek. Hát még ha majd a s egész világ szakemberei meglátják az automatákat működés közben! Nehéziparunk is seregszemlét tart Nehézgépiparunk fellegvára — a Plzeüi Lenin Művek — hasonlóképpen az elmúlt esztendőkhöz — megint a gyártmányok legjavát állítja majd ki. A repülő nyíl védjeggyel díszített gyártmányok között különösen a 200 megawattos gőzturbina tűnik majd kl. De az ércdúsító berendezéstől egészen a cigarettakészítő-gépig minden más gépet is kiállítanak majd a plzeiiiek. Nem hiányzik majd a legújabb típusú villanymozdony mintapéldánya sem. Ennek a géptípusnak a sorozatgyártását is nemsokára megkezdik, mert a próbaüzemeltetések azt mutatják, hogy a mozdonynak kitűnő tulajdonságai vannak. Maximális sebessége — hogy csak a legszembetűnőbb mutatószámát említsük — 160 kilométer óránként. Egészségügyi iparunk újdonságai A Stará Turá-i és a többi hasonló jellegű gyár a tavalyi kiállításon különös sikert aratott, mert ott volt Brnóban a műszív és a legnehezebb Mélyebb ismeret, nagyobb áttekintés Kétségtelen, hogy az utóbbi időben egyre többet hallat magáról ifjúságunk. És ez nem véletlen. Ifjúsági szövetségünk hagyományaihoz méltóan igyekszik minél aktívabb munkára, tevékenységre serkenteni tagjait. Az ifjúság nevelése nem könnyű feladat, a lehető legnagyobb felelősséggel jár. A párt XII. kongreszszusán elfogadott alapszabályzat éppen úgy, mint a CSISZ IV. kongresszusán jóváhagyott alapszabályzat külön hangsúlyozza a párt és az ifjúsági szervezet viszonyát. Az a tény, hogy a CSISZ közvetlenül a párt irányításával tevékenykedik, egyre nagyobb és körültekintőbb munkát követel nemcsak az Ifjúsági szervezetek vezetőitől, hanem valamennyi pártszervezettől is. Az elmúlt időszak káros politikai, ideológiai és gazdasági megnyilvánulásai érintették az ifjúsági szövetség tevékenységét, a nevelésben kifejtett munkáját is. Nem egy esetben a kampányszerűség — mely nélkülöz minden tervszerű és átgondolt munkát —, a türelmetlenség és a felületesség Jellemezte számos olyan funkcionárius mun kár ját, akinek közvetlenül vagy közvetve szerepe volt a CSISZ irányításában. Nem egy példát említhetnénk arra, hogy falusi vagy üzemi pártszervezeteink jóformán csak ünnepi felvonulások megszervezésekor gondoltak a CSISZ-re. A kék Ing hagyományaiból sokan csak erre emlékeztek. Nem vették figyelembe, hogy a szervezeten kívül álló fiatalok mily figyelemmel kísérik a CSISZ alapszervezeteinek életét, figyelmen kívül hagyták, hogy elsősorban is Ifjúsági szövetségünk alapszervezeteinek az üzemben, szövetkezetben, a HNB-ben és másutt megszerzett tekintélyétől és sokrétű tevékenységétől függ a szervezeten kívül álló fiatalok nézetének formálása. Számtalan eset bizonyítja, hogy a CSISZ alapszervezetei még napjainkban is kampányszerűen foglalkoznak a munkára való neveléssel, nem is beszélve a politikai, erkölcsi nevelés problémáiról. Erre vall az ifjúsági gyűlések programjának kettőssége: külön foglalkoznak a termelési kérÉrtékelték a versenyt ÉRTÉKELTÉK a kombájnosok versenyét a košicei járásban, A versenyben összesen 159 kombájnos vett részt — egyenkint átlagosan 114 hektáron aratták le a terményt. Hét kombájnos többet aratott kétszáz hektárnál, a százhektárt pedig hetvenkilencen lépték túl. A versenyből Bene istván és Varga András a jjerényi szövetkezet, illetve a nagyidat állami gazdaság kombájnosai kerültek ki győztesen, külön külön közel háromszáz hektárt arattak. Iván Sándor désekkel, külön n kulturális probfg* mákkal. A kettő nem alkot egységes egészet. Hasonló jelenségekkel találkozhatunk ifjúsági szervezeteink éle* tének más területein is. Ilyen péi« dául a korhatár kérdése. A kimutatás szerint Szlovákia három kerületében a 20 éven felüli fiatalok száma és ezen belül a munkás- és parasztfiatalok száma a kellettnél jóval alacsonyabb Ifjúsági szervezeteinkben. Ez sem véletlen. A tanoncés diákkorban levő ifjúság szerzése helyzeténél fogva — oktatók, pedagógusok irányításával — sokrétűsége ellenére is egyszerűbb, mint azoké, akiket sem az iskola, sem pedig a tanoncotthon nem köt. Az új munkaviszonyba kerülő fiatal szakmunkás, a mezőgazdaságot választó szakképzett és más parasztfiatal önálló dolgozóként nehezebben illeszkedik be a szervezeti éleibe. Éppen ezért elsősorban is az ő további nevelésükre kell helyezni a fő súlyt üzemeinkben, szövetkezeteinkben egyaránt. Sajnos, e téren még mindig hiányok mutatkoznak, nem is beszélve arról, hogy a katonai szolgálat után aránylag kevés munkás- és parasztfiatal marad aktív tagja a szövetségnek. Az elmúlt hónapokban üzemi és falusi pártszervezeteink sokat tettek Ifjúságunk szervezése és nevelése érdekében. Példa erre a nagykaposi helyi pártszervezet munkája is. A területi átszervezés után a CSISZ járási bizottságának elköltöztével bizony érezhetővé vált a helyi CSISZ szervezetbeli munkájának visszaesése. Am a helyi pártbizottság és a HNB a helyzet orvoslásához látott. Azoknak az aktivistáknak és az iskolai szervezeteknek tagjai segítségével, akik jól ismerik a nagykaposi üzemek, vállalatok és a szövetkezeti fiatalok életét, áttekintést nyertek az ifjúság szervezeti életéről, problémáiról, nehézségeiről. Az így nyert tapasztalatok alapján összehívták a CSISZ rendkívüli helyi konferenciáját. A CSISZ járási bizottságának jóváhagyásával így jött létre a CSISZ nagykaposi helyi vezetősége. Kezdetben ez a forma vált a legalkalmasabbá arra, hogy egységes irányítás alá vonják mind a 15 alapszervezetet. A rendszeres munka érdekében a pártbizottság megbízottja, aki egyébként tagja a CSISZ helyi vezetőségének is, havonta beszámolót tart a két vezetőség együttes ülésén. Az első akció a sikeres ifjúmunkás- és diáktalálkozó után — mely alapot adott a nagykaposi fiatalok további, munkájához — már kész terveik vannak a jövőre nézve. Itt nem a formális együttes gyűlésekről van szó. Az ifjúság problémáit, nehézségeit, a CSISZ-szervezetek sokrétű tevékenységének feltételeit igyekeznek megismerni, és főképp az ifjúság idősebb rétegeinek bevonására törekednek. Jól tudják, hogy ezek nélkül, idejétmúlt munkamódszerekkel aligha érhetnek el eredményt. S. A. Mire irányul a Vatikán új politikája A VATIKÁN, mint a római katolikus egyház politikai, ideológiai és szervezeti központja az elmúlt évben olyan észrevehető fordulatot tett politikájában, amilyent a katolikus egyház kétezer éves története nem ismer. Ugyanis a Vatikán a szocialista országokhoz való viszonyában olyan álláspontot foglalt el — az elhunyt XXIII. János pápa és a mostani VI. Pál pápa jelentős közreműködésével —, amely teljes ellenlétben van annak előtti ismert álláspontjával. Ez érthetően nagy visszhangot váltott ki az egész világon, hívők és nem hívők között egyaránt. — Az most a feladatunk, hogy e jelentős változás akait elemezzük, jelentőségét méltassuk és előre látható jövőbeli alakulására rámutassunk. A második világháború eredményeként teljesen megvátozott a nemzetközi helyzet. A föld egyharmadán, ellentétben a föld többi részén uralkodó tőkés rendszerrel, kialakult a szocialista világrendszer. Ez a változás erősen kihatott az egész világ munkásmozgalmára, az elnyomott gyarmati nemzetekre, és természetesen, erősen hatott a világszerte elterjedt és befolyásos katolikus egyházra is, mely tevékenységében szorosan összekapcsolódott a tőkés társadalmi rendszerrel. A tömegek e változások hatására a tőkés országokban és gyarmatokon is egyre hevesebb harcot indítottak a jobb, emberibb életfeltételekért. Az egyház azonban a lelki vigaszon kívül egyebet nem nyújtott a jobb életre áhítozó tömegeknek. Ezért a tömegek, a hívőtömegek is, a jobb életre való óhajuk teljesedését más úton, mástól várták. Jellemző, hogy Olaszországban, a legkatolikusabb ország ban, ahol a pápa és sok ezer pap, szerzetes, apáca tevékenyekedik, a választóknak több mint 40 százaléka a szocialista pártokra adta szavazatát. A katolikus egyház befolyása a szocialista országokban nagy mértékben csökkent. Az úgynevezett mlszszlós országokban (ezek főképp a volt gyarmatok) szintén megrendült a katolikus egyház helyzete, mivel a múltban gyakran teljesen nyíltan támogatta a gyarmatosítókat. Magában a tőkés országokban is csökkent a katolikus egyház befolyása. Ez főképp abban mutatkozik, hogy egyre hanyatlik a hitélet. A különféle katolikus szerzők állítása szerint a tőkés országokban ls állandóan csökken a templomok látogatása. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT a katolikus egyház bizonyos értelemben válságba került, és felmerült a kérdés, mitévő legyen befolyása csökkenésének ellensúlyozására. XII. Pius pápa (1958-ig) az ebből a helyzetből a kivezető utat abban látta, hogy kereszteshadjáratot hirdetett a kommunizmus minden megnyilvánulása ellen. Exkommunikált, kiközösített mindenkit, aki bármi módon támogatta a kommunizmust, például a kommunista pártra szavazott. Csakhogy ez nem használt. Az olaszországi választásokon a szocialista pártok győztesek ként kerültek ki. A kommunista párt Olaszország második legnagyobb pártja lett. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján operációk elvégzésére szolgáló többi berendezés is. De nemcsak közönségsikere volt a műszereknek, hanem a külföldi szakemberek és az üzletemberek is érdeklődtek gyártmányaink iránt, mert szinte napirenden sokmilliós megrendeléseket kötöttek. Ügy hisszük, hogy az idén se lesz ez másképp, mert a KOVO vállalat képviselője szerint ez évben megint egész sereg újdonsággal lepik majd meg orvosi műszergyáraink a látogatókat. Miniatűr röntgengép, korszerűsített műszív, fájdalommentesen működő fogorvosi fúrógép és tucatnyi más újdonság lesz az idei vásáron, i Az egész világ ott lesz a vásáron Az idén ötven ország küldte már el jelentkezését a vásárra. Az elsők között említsük meg talán a szocialista országok nagy családját és szervezetüket — a KGST-t A gazdasági szervezet legkézzelfoghatóbb eredményei már az idei vásáron ls megmutatkoznak. Ez különösen a mezőgazdasági gépek gyártása terén lesz érzékelhető, mert valószínűleg közös expozíció mutatja majd az e téren elért eredményeket. A brnói vásár tehát ez évben már a szocialista tábor országainak az összefogását is ábrázolja. Egyes szakmákban majd a legfejlettebb kapitalista országokkal mérjük össze az erőnket. A „B"-pavilonban ott lesznek szinte egymás tőszomszédságában a csehszlovák, a szovjet, az angol, a svéd, a nyugatnémet, a Japán és az amerikai szerszámgépek, hogy az élvonalbeli szakemberek értékelni tudják az elmúlt évben elért fejlődést. A gépkocsirajongők népes hada Is rengeteg néznivalót talál majd a vásáron, mert szinte autóparádéra emlékeztető sokaságban, változatosságban ott lesz majd egymás mellett a Skoda, a Renault, a Csajka, a Moszkvics, a Fiat, a Mercedes és ki tudná megmondani, milyen más gépkocsimárka. Tudósok találkozója , Tavaly is rendkívül nagy jelentősége volt a világ legjelentősebb műszaki szakemberei találkozásának. Kicserélték tapasztalataikat. Az ultrahang felhasználásáról, a korrózió elleni harcról és még sok más egyébbröl tanácskoztak a tudósok. Ez évben a tavalyinál még nagyobb arányú tudományos értekezletek lesznek Brnóban, hogy ezzel ls hozzájá rulhassunk a nagyvásár jelentőségének növeléséhez, hogy ezzel is azt szolgáljuk, ami voltaképpen a brnói nemzetközi vásár küldetése: hozzuk egymáshoz közelebb a világ jóindulatú embereit. Tóth Mihály a katolikus egyházfők között ellenzék támadt XII. Pius (családi nevén Pacelli) politikájával szemben. Az ellenzék közt legismertebb volt az úgynevezett „Pacelli-ellenes négyszög". Tagjai: Lercaro bolognai érsek, Uibani veronai érsek, Roncaili velencei patriárka (1958-óta XXIII. János néven pápa) és Montini milánói érsek (1963-tól VI. Pál néven pápa). Számukra nyilvánvaló lett, hogy a katolikus egyház hanyatló befolyása ellen semmit sem lehet tenni a Vatikán addigi politikai irányvonalával és módszereivel. Azonban a Vatikán politikájában és módszereiben csak akkor következhetett be fordulat, amikor Roncaili pátriárkát 1958-ban pápává választották, aki a XXIII. János nevet vette fel. Az új pápa tapasztalt diplomata volt, mint pápai nuncius (követ) sok országot bejárt, jól ismerte a társadalmi viszonyokat, a tömegek helyzetét. Ennek alapján mindjárt pápává választása után arra törekedett, hogy a vatikáni politikát és főképp módszereit megváltoztassa. Tudta azonban, hogy ezt egymagában nem képes megvalósítani, mert a katolikus egyházon belül sok olyan visszahúzó erő van, melyek XII. Pius „hidegháborús" politikájához és módszereihez mereven ragaszkodnak. Ezért XXIII. János pápa összehívta az egyetemes zsinatot, hogy segítségével megvalósíthassa a szükségesnek mutatkozó egyházi reformokat. Már a zsinat ideológiai előkészítésére számos dokumentumot és pápai pásztorlevelet kiadott. A vatikáni politikában enyhítette a régi módszereket, MHHHMHMiHHiHBHHI^Kfil nevezetesen a kommunizmus ellenieket, és általában „rugalmasabb" módszereket vezetett be. Ez megmutatkozott például abban, hogy a Vatikán nem azonosította magát a legreakciósabb nemzetközi erőkkel, bizonyos távolságban tartotta magát tőlük, és kifejezést adott annak, a szocializmus táborában állandóan hangoztatott elvnek, hogy a vitás kérdéseket békés úton kell megoldani. A ZSINAT 1962 októberétől decemberig tartott, a világ minden tájékáról összejött kétezerötszáz főpap jelenlétében. Feladatuk volt a zsinat napirendjére kitűzött hetven téma megtárgyalása. Azonban csak öt témát tárgyaltak meg, ami a zsinati tárgyalások lassú üteméről tanúskodik. Ennek oka, hogy minden javaslat körül éles harc folyt a két irányzat között. Az egyik a régi, úgynevezett pacellista Irányzat, híveit konzervatívistáknak, tradicionistáknak is nevezték, a másik irányzat pedig XXIII. János Irányvonalát képviselte, reformisták, progresszivisták néven emlegették. A zsinat ugyan nem fejezte be munkáját, de rövid ülésezése alatt is már pozitívan nyilatkozott a béke kérdéséről, az atomfegyverek betiltásáról, a leszerelésről stb. A zsinat rövid ülésszaka alatt megmutatkozott, hogy nagy többségben vannak azok, akik a katolikus egyház bizonyos reformját és politikájának bizonyos megváltoztatását látják szükségesnek az egyház súlyos helyzete miatt és az egyház befolyása megtartásának érdekében. A zsinatot azonban el kellett halasztani főképp az ott megmutatkozó ellentétek miatt. XXIII. János pápa a zsinat elhalasztása után is azon volt, hogy a zsinat Jóváhagyja a szükséges változásokat a Vatikán és az egész katolikus egy ház tevékenységében. Ezt szolgálja a iWHlilMIIll'MHI W'l11'< 1 1111 WfflW'lh „Pacem in terris" (Béke a Földön) című utolsó és egyúttal legjelentősebb enciklikája is. Az encikltka a katolikus egyház szempontjából foglalkozik az emberek közötti kapcsolatokkal, az egyén és az állam közötti viszonnyal, a nemzetközi kapcsolatokkal, a háború és a béke kérdésével stb. Különösen figyelemre méltóak azenciklikának azok a részei, amelyekben állást foglal a fegyverkezés megszüntetése, a meglevő fegyverek mennyiségének korlátozása, az atomfegyverek használatának betiltása és az ellenőrzéssel biztosított teljes leszerelés mellett. Továbbá határozott állást foglalt az atomfegyver-kísérletek betiltása mellett, „mert — az enciklika szavai szerint — ezeknek a kísérleteknek végzetes következményei lehetnek a földi életre". Ellenzi a kolonializmust is a következő szavakkal: „Az emberek az egész világon a független országok polgárai közé tartoznak vagy nemsokára tartozni fognak. Senki sem óhajtja, hogy országa határain túl székelő politikai hatalomnak legyen alávetve." AZ EŇCIKLIKA a dolgozó rétegek fellépését a „kor jelképének" tekinti, mely a gazdasági és politikai követelések elérésére irányul. Tehát elismeri, hogy napjaink fontos mozgató ereje a munkásosztály. Szóvá teszi a nő társadalmi helyzetét is, és megállapítja, hogy a nők már nem elégedhetnek meg azzal, hogy csak eszközként szolgáljanak, és ezért követelik saját személyiségük elismerését mind a háztartásban, mind a nyilvános életben. Azután nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „a konfliktusokat nem fegyverekkel, hanem tárgyalásokkal kell megoldani". Végül az encikltka ajánlja, hogy a katolikusok egyezzenek meg a nem katolikusokkal és C] SZÓ 4 * 1963. augnutus 33.
