Új Szó, 1963. augusztus (16. évfolyam, 210-240.szám)

1963-08-21 / 230. szám, szerda

A nyilvántartás jelentősége a szövetkezeti gazdálkodásban S CSKP XII. KONGRESSZUSA a vetkezetekben nincsenek biztosítva a zött gazdálkodó szövetkezetek lénye­mezőgazdasági termelésnek az ipar termelt árüval való rendes gazdái- gesen eltérő termelési eredményeket Színvonalára való emeléséről tárgyal- kodás feltételei. őrnek el. A nyugat-szlovákiai kerU­va hangsúlyozta, hogy a mezőgazda- A nyilvántartásban felmerülő fo- let Bratislava-vldőki Járás dedinkal sági termelésbe a legrövidebb időn gyatékosságok eltávolításának elen- szövetkezete, amely kukoricatermesz­Deiül be kell vezetni az ipari üze- gedhetetlen követelménye a számvi- tö körzetben fekszik, 1962-ben 100 mekben alkalmazott és bevált irányi- telben és nyilvántartásban dolgozó korona költségre csupán 221,50 ko­tási módszereket és munkaszervezést, káderek szakmai felkészültségének rona bevételt ért el, míg a zoncl A mezőgazdasági termelés előirány- megjavítása. A szövetkezetben dolgo- szövetkezet hasonló körülmények kö­zött gyors fejlődése, az Ipari ter- ző könyvelők túlnyomó részének zött 277 koronát bevételezett 100 ko­melés hatékonyságának tervbe vett szákmai képzettsége ugyanis nem rona költségre. Hasonló eltérést ész­elérése megköveteli, hogy a szövetke- kielégítő. Sok szövetkezetben nem leltünk több helyen. A mezőgazdasági zetekben elmélyítsék a tudományos értékelik eléggé a számviteli nyilván- termelési igazgatóságok feladata, alapokra helyezett ökonómiai irányi- tartás Jelentőségét, s ennek folytán hogy a termelés fokozása érdekében tás módszereit. Ennek fontos eszkö- nem is igyekeznek alkalmazni szak- nagyobb mértékben használják fel ze — amely nélkül úgyszólván el- képzettséggel rendelkező könyvelő- az összehasonlítás módszerét és a Jó képzelhetetlen a hatékonyabb és ket, ökonómusokat. Az ökonómusok tapasztalatok kicserélését az egyfor­gazdaságosabb termelés —, a szövet- a rossz munka- és fizetési viszonyok ma körülmények közepette gazdálko­kezeten belüli elszámolás (hozrasz- miatt gyakran változtatják munka- dó szövetkezetek között, csőt). A szövetkezeten belüli elszá- helyüket, különösen a rosszul gazdái- . c 7/i Vftkf7FT1 rA7iUTKnnÁ«! molás következetes alkalmazása - a kodó EFSZ-ekben. Az így bekövet- A -?J E1 K , GAZDALKODAS szövetkezeti termelési csoportokon kező visszás fogyatékosságok nem ^"fftSlS, belül - megteremti a magas fokú pótolhatók kellő mértékben újabb ^„iJSS? 'í, " t . hatékony termelés feltételeit. A szö- munkaerők iskolázásával, sem végzős Ä l Ä ,!?,A vetkezeten belüli elszámolás azon- szakemberekkel. é s P reSov l J firá s P éld ôJ án lôtha t' A számvitelben dolgozók szakmai A z ökonómusnak íontos szerep Jut színvonalában legrosszabb a helyzet a beruházási építkezésben ls. Vizs­a kelet- és közép-szlovákiai kerü- gáij Uk meg a helyzetet tüzetesebben, letben. A nagymihályi járásban pél- Mindamellett, hogy a szövetkezetek dául a 137 szövetkezetben dolgozó évente sok eszközt fordítanak az könyvelő 49 százalékának csupán oszthatatlan alap bővítésére, keveset alapfokú műveltsége van, 27 százaié- törődnek azok felhasználásával. A szö­kának alacsonyabb szakmai képzett- vetkezeti funkcionáriusok gyakran sége és csak 22 százaléka rendel- követelik a beruházási összeg mód­feletti növelését, anélkül, hogy az új gépek felhasználásával a beruhá­zási összeghez mérten növelnék a termelést. A kihasználatlan gépek csak terhére vannak a szövetkezet­nek és az ebből eredő magas lelrá­termelésl az 1962. évi ban pontos rendszert követel a mun­kák és a termelés szervezésében, a teljesítménynormák megállapításában, a jutalmazásban és természetesen a nyilvántartásban. Jó nyilvántartás nélkül nem fej­leszthetjük hatásosan a szövetkezet belső ökonómiai irányítását, nem használhatjuk fel a termelés növelé­sére és gazdaságosabbá tételére az űezík középiskolai végzettséggel olyan módszereket, mint a bevétel „ egy koronájára eső költségek kiszá- A SZÖVETKEZETEN BELÜLI ELSZÄ­mítása, az önköltség megállapítása MOÍ.ÄS, az önköltségek kiszámítása 6tb. A nyilvántartás alkalmat nyújt — tekintettel a nyilvántartásban fel­figyelemmel kísérni, hogyan növek- merülő fogyatékosságokra és a szám­szik a mezőgazdasági üzem terme- vitelben dolgozók alacsony képesl­lése, hogy mennyiben gazdaságos a tésér e ~ csf lk néhány szövetkezetben sok feleslegesen növelik a termelés, mennyiben termel többet valósitható meg. A fő termékek ter- költségeket. így például az és olcsóbban a szövetkezet és mivel melés I önköltségének kiszámítását őszi szántásban a lánctalpasok napi Járul a tagság életszínvonalának á *962-es évben a szövetkezeteknek í!lJ esItm é"y? h e, ktô r K Äľ o1 líl emeléséhez. Továbbá jó alapul szol- 1 9. 8 százaléka készítette el, ebből a Még ennél is rosszabb a kombájnok gál a napi irányító munkában, s az kelet-szlovákiai kerületben csak 7,2 kihasználása. A burgonyakombájnok ellenőrzésben százaléka. Az egy korona termelt teljesítménye a tervezett 34 hektár A nyilvántartás jelenlegi helyzete árür a eső önköltséget pedig tavaly helyett csak 16,1 hektár a répakom­szerint ítélve sok szövetkezetben nem a szövetkezeteknek csupán 12 száza- bájné 30 helyett 15,3 hektár, s a ku­fejleszthetők ki az irányítás és szer- fkában számították ki. koricakombájné pedig 40 helyett csak vezés magasabb formái. A Szlovákiá- Tények bizonyítják, hogy a szövet- 28,5 fiekta r­ban levő 2354 szövetkezet közül csu- kezetekben eddig nem szentelnek Elégtelenül használják ki a lég­pán 292 szövetkezet vezet rendes kellő figyelmet a termelési költségek szárító-berendezéseket is a közép- és nyilvántartást, 658, — vagyis az ösz- rendszeres vezetésének, annak elle- kelet-szlovákiai kerületben, annak el szes szövetkezetek 30 százalékának nére, hogy biztos mutatója a munka nyilvántartásában alapvető fogyaté- gazdaságosságának, minőségének stb. Rendszeres elemzéssel sikeresen fel­tárhatjuk a fogyatékosságokat, a rej­tett tartalékokat. Lehetővé teszi a költségek csökkentését, a termelés gazdaságosabb irányítását, a felhasz­nált eszközök hatékonyságának felül­vizsgálását, a termelési költségvetés ellenőrzését és annak helyes össze­kosságok mutatkoznak. A TERMÉSZETBENI JARANDOSA­GOK kiutalásénak nyilvántartásában, amely magában foglalja az egész termelési folyamatot és az elosztást, szlovákiai méretben rossz a helyzet. Kevés azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek teljes természetbeni nyilvántartást vezetnek. A kelet-szlo- állítását, gyors intézkedések fogana­vákiai kerületben például a szövet- tosltását a terv teljesítése érdekében kezetek 50 százaléka egyáltalán nem a termelés bármely szakaszán. Leszö­vezet a természetbenlekről nyilván- gezhető, hogy az önköltség figyelem­lenére, hogy az említett gépekből Így is kevés van szövetkezeteinkben. A felsorolt példák bizonyítják, hogy a szövetkezeti ökonómusok feladata széles körű és fontos. Szaképpzett ökonómusok alkalmazása, akik isme­rik a helyes munkaszervezés és Irá­nyítás alapelveit és a termelési mun­kafolyamatokat — fontos alapfelté­tele a szövetkezet hatékony gazdál­kodásának. Ezért kell, hogy a szö­vetkezetek vezetőségei és a mezőgaz­dasági termelési igazgatóságok a jö­vőben több figyelmet szenteljenek az tartást. Ez legtöbb esetben a hiá- mel kísérése, állandó elemzés és el- itt felvázolt kérdéseknek, mint eddig. ' .—.. w_ JOZEF PÄND jiyos, vagy rossz elsődleges nyilván- Jenőrzés teszj^lehetővé az üzemen be­tartásból ered, amelynek nagyon '" *—-'•*- — fontos szerepe van a nyilvántartás pontosságában, teljességében és idő­beni fontosságában. A pontatlanul vezetett elsődleges nyilvántartás gyakran a szövetkezeti vagyon tékoz­lásához és szétlopkodásához vezet. A tagok nincsenek érdekelve a ter­iüli elszámolás módszerelnek alkal­mazását, s ezáltal az összes tagok részvételét a termelés irányításában és az ellenőrzésben. A szakképzett dolgozók helyes meg­választása ezen a téren fontos alap­feltétele a gazdasági feladatok sike­res teljesítésének. Ahol az ökonó­melésben, mivel a hiányos elsődle- mus az előbb említett tényezőket ges bejegyzések folytán csupán az szem előtt tartja, nem maradnak el elvégzett munka mennyisége után Jutalmazzák őket, s ez nem ösztönzi a tagokat a termelés fokozására és nagyobb gazdaságosságra. Az elsődleges nyilvántartások felül­vizsgálása igazolta, hogy valameny­az erdemények sem. A lévai járás drženicei szövetkezetében például az önköltségek állandó figyelemmel ki­sérése elősegítette, hogy az 1958-as évben 1 mázsa búza kitermelésére eső 92,40 koronát, 1962-ben 41 koro­nyi lemaradozó szövetkezetben mini- nára csökkentsék. Hasonlóképpen az mális figyelmet szentelnek a termelt 1 liter tej termelésére eső 2,12 ko­termékek nyilvántartásának, mind- rynát 1,73 koronára csökkentették, amellett, hogy ezek a szövetkezet be- Helytelen Irányításra vall az is, vételének fő forrásai. Ezekben a szö- hogy az egyforma körülmények kö­Kelet-Szlovákiában, a Veíká Domaša melletti vízi erőmű építkezésén a for­ró nyári napokban is serény munka folyik. Képünkön Štefan Valder he­. gesztő csoportja munkaértekezletet tart, (Berenhaut felvétele) Jüdtwta NORBERT FRÝD: Bábkaraván Bandungban jár Norbert Frýd, a Mosolygó Guate- „Ebből az édes-savanyú lemondásból mala és az Elők doboza szerzője a papok és szerzetesek húzták a leg­azok közé a cseh írók közé tartozik, több hasznot: megalapozták a hatal­akiknek nagy olvasótábora van a mukat. Aki az életben pórul jár, az magyarság körében is. Megérdemelt panaszkodik és gyógyító írt keres a a népszerűsége, mert regényeinek sebére. Ezt pedig a papok árulják és érdekes tárgykörével, útikönyveinek nem mindennapi hangjával és újsze­rűségével egyformán le tudja bilin­cselni az olvasót. « Ezúttal Bábkaraván Bandungban Jár című legújabb útikönyvét olvas­hatjuk. Négy esztendővel ezelőtt egy cseh művészi bábjátékos együttes vezetőjeként Délkelet-Ázsiában, In­diában, Ceylonban, Jávában és Kam­ráadásul még a vállukat ls felajánl­ják, hogy az ember kisírhassa magát rajta, ha netalán a gyógyír nem hat azonnal. Ha sokan jönnek, hogy el­sírják a bajukat, meggyónjanak és tanácsot kérjenek, s ha nemcsak a kisember jön el, de a király ís, ak­kor ki áll a legmagasabb helyen? Ugyanis frappánsan elemzi a'néger spirituálékat, a társadalmi lázadás bodzsában Járt, s útjának eredménye dokumentumait látva bennük, ez a száznál több fényképpel és egy Megkapóak a tájleírásai és város­egész sor művészi illusztrációval dl- képei; szívesen időzünk vele egy szített szórakoztató könyv. Frýd ez monumentális műemlék szemlélgeté­alkalommal sem ír le izgalmas ka- sénél. Itt sem untat vagy fáraszt, landokat, vadászélményeket, könyve mindig talál valami vidám, nemegy­mégis érdekes és Izgalmas főleg az sze r groteszk eseményt, amely egyé­olyan olvasó szemében, aki kedveli ni ízt ad a leírásnak. A legtalálóbb a meditálást és filozofálgatást, sze­reti gyarapítani ismereteit távoli földrészek lakóiról, kedvelője az eg­zotikumnak, szívesen olvas külön­leges népi szokásokról és érdekli a régmúlt, ősi népek évezredes törté­nelme. Frýd mindezekben kitűnő vezető; értője a népek és országok kulturális és politikai életének és írjuk a ja­vára azt ís, hogy élményeit, a látot­takhoz és tapasztaltakhoz fűzött ref­lexióit nagyon élvezetes formában talán az ezerszer megénekelt Tadzs Mahal leírása. ízelítőül — és az is­mertetés igazolásául — egy részét idézem: „A Tadzs Mahal valóban enniva­lóan szép. Ügy fekszik Itt, mint egy testet öltött építészálom, mint egy olyan végtelenül becses műalkotás, amely az utolsó hajszálig sikerült. Dzsehan nagymogul szeretett hitvesé­nek, Mumtáznak rendelte síremlék gyanánt, s a mesterek nugátból, ja­tnrti- oiÁáni Moľio«ro« -Jiôrt" ŕ Syasztott tejszínből, világos csokolá­* ? Meglepően széles korü Yébevonatból. mazsolából, nlsztáeiá­tudását és ismereteit frissen és len­dületesen, olykor egy-egy Jóízű tréfa kíséretében, különösebb tanítói célzat nélkül adja át az olvasónak. Már a Mosolygó Guatemala megjelenése' idején megállapíthattuk, hogy elem­zései, helyzetjelentései egyénibbek és Irodalmilag színvonalasabbak a két világhírű cseh utazó, Hanzelka és Zikmund riportjainál. Oj köteténél is konstatálhatjuk, hogy alapos a fel­készültsége, történelmi tudása és néprajzi ismerete, emellett útleírásai nyelvileg kifejezőek és színesek, po­litikai tekintetben pedig tájékozott és korszerű. Mint a bábjátékegyüttes principáli­sa főleg kulturális tényezőkkel, szí­nészekkel, táncosokkal, bábjátéko­sokkal került kapcsalatba és köny­vének legvonzóbb fejezetei éppen azok, amelyekben a keleti táncjáté­kok, a zene — a gamelan, vajang és dalang —, valamint a színház elem­zését adja. Templomlátogatásokat, zarándokhelyek, „üzemben" levő bál­ványok megtekintése arra ösztönzik, hogy a vallásnak, a buddhizmusnak az építészetre gyakorolt hatását ele­mezze, ugyanakkor elmélyedjen az emberek életfilozófiájába is. Valóban bölcs dolog-e a lemondás? — teszi fel a kérdést és találóan Így felel: A TV műsoráról ból és más, nőkhöz közelálló anya­gokból hajtották végre a megrende­lést. Ha a napon felhőcske suhan át, e finomságok halmazát galambszürke árnyalatú, leheletkönnyű dér, hűvös cukormáz vonja be. Mihelyt a felhő elvonul, a nap sugarai mindent is­mét meleg vaníliaszínben csillogtat­nak meg. Az épületet finom mívű mélyedésekkel díszített formából bo­rították kl, s a mélyedések helyén a törökméz örök árnyékai telepedtek meg. A falakat mogyoró-drágakövek­kel tűzdelték meg, s ott, ahol a tor­kos madarak átlyuggatták az ala­bástromot, rácsok keletkeztek..." Szemtől szembe ezzel a mennyel fénytől elárasztott épülettel az „en­nivalónak" érzése lepi meg a szem­lélőt, akit aztán elgondolkoztat, mennyi munkaójába kerülhetett az építése, amit hasznosabb javak elő­állítására fordíthattak volna, ,jde rňost itt áll, és csodálatosan szép." Kellenek ilyen művészi alkotások, ilyen csodák, hogy az ember mélysé­ges alázattal meghajoljon előttük. Más kérdés, mennyi fárasztó munká­ba, hány munkaórába, mennyi eltit­kolt fájdalomba szabad a csodának kerülnie? EGRI VIKTOR Tapasztalt és kezdő író műve a televízióban VERCORS FRANCIA IRÖT nem kell különösképpen bemutatni olvasókö­zönségünknek. Müvének nemzetközi visszhangra talált része nálunk is hálás olvasóközönséget szerzett, amely el tud mélyülni az fró filozó­fiailag igényes és az olvasóra nagy hatást gyakorló alkotásaiban. Legki­emelkedőbb műve a Tenger csendje, amely világhírt szerzett az írónak. Ezt a művet filmesítette meg a bra­tislavai televízió. Eduard Grečner, a forgatókönyvíró valóban nehéz fel­adat előtt állt: párbeszéd formába kellett átöntenie mindazt a feszültsé­get, amely egyfelől a hódító német katonatiszt, másfelől az idős francia ember, illetve lány között kialakul. Vercors e novellájának mondanivaló­ját nem is annyira a párbeszédekben kell keresni, hanem abban a légkör­ben, amely megfelelően szimbolizálja azt, hogy a francia nép a második világháború Idején csak külsőleg lát­szott megbénitottnak, vagy nyugodt­nak; a felszín alatt forrt és hábor­gott. A Tenger csendje cim csupán szimbólikusan fejezi ki a belső, a mélyben lejátszódó megrázkódtatáso­kat. A Tenger csendje megfilmesített változatában is mindenekelőtt a fiatal szerelmet vall neki), mindamellett és az idősebb nemzedéket képviselő értékelnünk kell Ráž első müvének franciák lelkiállapotának megragadá- azokat az erényeit, amelyeket az em­sára helyeződik a hangsúly. És ezt berek kölcsönös kapcsolatainak vizs­állítja szembe a katonatisztben testet gálatánál mutat fel. A bonyolódó és öltött német önteltséggel, illetve szen­timentális-romantikus beképzeltség­gel. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy magának a forgatókönyvnek a filmre vitele is rendkívül komoly fel­adatot jelentett Vido Hornák rende­zőnek és a három színésznek, akik közül különösen Ladislav Chudík ala­kítása volt kitűnő a náci katonatiszt szerepében. Jozef Budský (az öreg) és Karola Chadimová (lány) szerepe át-átszövődő emberi kapcsolatok vé­gül is kissé moralizáló akkordba tor­kollnak: az embereknek segíteniük kell egymást, még akkor is, ha már bizonyos, hogy a kollektíva egyik tagja visszatarthatatlanul az erkölcs­telenség útjára lépett. Azonkívül fi­gyelemre méltó — csupán a forma szempontjából — Ráž elbeszélésének rugalmas, változatos párbeszéde, amely a művet benépesítő, viszonylag még ennél is komolyabb munkát igé- kis számú szereplő között zajlik le. nyelt, hiszen alakjaik lelkiállapotát A z említett mű színre hozása, mindenekelőtt arcjátékkal kellett ki- amelyre a brnói Állami Színház ren­fejezniük. Ennek az ígéretes szlovák dezőjének, Alojz Hajdúnak a vezeté­televlziós filmnek sikerét elősegítet- sével a színház kollektívájának tagjai ték az operatőrök is, akik V. Rosinka vállalkoztak, sokban kifogásolható. vezetésével sokban hozzájárultak a belső dinamizmussal telt cselekmény tolmácsolásához. Ez a cselekmény ta­lálóan állítja szembe a humanizmus lényegét a történelem legtorzabb filo­zófiájával, a nácizmussal. A színészek rovására főleg az írhat*, hogy elfeledkeztek róla, hogy a tele­vízió kamerája előtt állnak, amely pedig eleve nem tűri a patetikus Já­tékot. Ez mindenekelőtt Jozef Kar­líkra, Karol kőműves alakítójára ős A MOSZKVAI MŰVÉSZ SZlNHÁZ 1966-ban új épületbe költözik, amelynek nézőtere tizenkétezer fé­rőhelyes lesz. Az 1902-ben épült mai Művész Színházból múzeum lesz. LEONARDO DA VINCI szülővárosa, a 804 lakosú Vinci városka felhívás­sal fordult Olaszország lakóihoz, hogy járuljanak hozzá egy soldóval — a legkisebb pénzegység — Leonardo da Vinci szobrának felállításához. « * iiutuíi nuiuu«(/ú uiuiviiujuiu u J Éppen egy héttel később más dra- j 0 Zef Stefire, Václav alakítójára vo­matizált elbeszéléssel is találkozhat- natkozik. Az utóbbi túlságosan merev tunk a televízió képernyőjén. Ez eset- színháziassággal mondta el a mono­ben Roman Ráž fiatal brnól szerző lógókat. Azonkívül kifogásolható s Egyetlen éjszaka című novellája ke- játszótér megvilágítása ls, amelyet rült megfilmesítésre. Maga a novella csaknem naturalisztikusan elsötétí­megfelelő alapul szolgált a szerző- tettek, nek a sajátos drámai átirás megte­remtéséhez. Az Egyetlen éjszaka cse­lekménye egy építkezésen játszódik le az önkéntes műszakban dolgozó kőmüvescsoport tagjai között; bővel­kedik drámai eseményekben. Elte­kintve attól, hogy az események nem­egyszer kigondoltak és kevésbé élet­hűek (ilyen például Mirka öngyilkos­sági kísérlete, amire azért vetemedik, mert az életében csalódott Václav AZ EMLÍTETT KIFOGÁSOK azon­ban korántsem csökkentik a brnói te­levíziós stúdió munkájának értékét. A stúdió ezzel egy újabb tehetséges szerzőt avatott az amúgy sem népes televíziós szerzők családjában. A szer­zőnél főleg az a tulajdonság értékes, hogy be tud hatolni napjaink embe­rének lelki és gondolatvilágába. STANISLAV VRBKA 1983. augusztus 21. * (jj SZŐ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom