Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-14 / 192. szám, vasárnap

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A déli járásokból egyre szapo­rábban érkeznek az olyan levelek, amelyekben olvasóink, levelezőink hírt adnak az aratás megkezdé­séről, sőt néhányan már komoly eredményekről számolnak be. , ; • ** ? §§1 i - i n u tlPpii u V £ J Az érsekújvári járás mezőgazdasági termelési igazgatósága két és félhavi fennállása alatt sokoldalú tevé­kenységet fejtett ki. Az igazgatóság 10 alkalmazottja rendszeresen látogatja a járás 63 egységes földműves­szövetkezetét és a két állami gazdaságot, hogy a helyszínen segítsen különböző termelési problémák megol­dásában. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság hetekint egyszer ülésezik, megállapítja a legközelebbi teendőket és az említett alkalmazottak beszámolnak mindarról, amit a földmüvesszövetkezetekben és az állami gazdaságokon észleltek. Képünkön: ülésezik az érsekújvári mezőgazdasági termelési igazgatóság. (ČTK felv.) Bratislava, 1963. július 14. vasárnap • 30 fillér • XVI. évfolyam, 192. szám LEVELEK A GABONAFÖLDEKRŐL Világ proletárjai, egyesül }efeh ! kat és a kénsavas gyógyiszapot már a rómaiak is ismerték. A Rákóczi­szabadságharcig a fürdő tulajdonosa Forgách gróf volt, akitől azonban a felkelésben való részvétele miatt büntetésként elvették. 1721—1861-ig Pöstyén a gyógyfürdővel együtt az Erdődy grófok családi birtoka volt. A régi gyógymód A betegek régen a hőforrás iszap­jába vájt gödrökben fürödtek, majd a fürdés után kifeküdtek a forró ho­mokra. Természetesen az ilyen primi­tív és egyoldalú gyógymód a legtöbb esetben nem volt alkalmas a legkü­lönbözőbb reumatikus megbetegedé­sek kikezelésére. A gyógyítást ked­vezőtlenül befolyásolta a nem kielé­gítő elszállásolás is. Az első pacien­sek ugyanis a fürdőhely közelében épült faházakban laktak. Pöstyén 1551-től vált ismertebbé. Ekkor jelent meg Georgius Werne­rius bécsi orvos könyve, a pöstyéni csodálatos forrásokról. Wernerius és több korabeli orvos is nagy gyógy­erőt tulajdonított a hőforrásoknak s ezért melegen ajánlotta a reumá­ban szenvedőknek. Adreas Baccius, V. Sixtus pápa háziorvosa 1588-ban háromféle gyógymódról tesz említést, amelyet a pöstyéni fürdőkben alkal­maznak. Idők folyamán javult a paciensek gyógykezelése, amiről több ezer gyó­gyulás is tanúskodik. A pöstyéni mú­zeumban megtalálható Adamus Tro­janus Beneschovinus költő verse, amelyet 1642-ben meggyógyulása al­kalmából Irt. Mária Terézia korából is számos olyan feljegyzés maradt Idejében és veszteség nélkül Learatják az őszi árpát HORVÁTH ISTVÁN, várkonyi leve­lezőnk örömmel újságolja, hogy szö­vetkezetük az idén alaposan felké­szült az aratásra. Az aratási terv összeállításánál gondoltak a dolgo­zók, a kombájnosok anyagi érde­keltségének fokozáséra. Pontosan megállapították a teljesltménynormá­kat, papírra vetették azt is, hogy a tervfeladatok túlteljesítése esetén Befejeződött a csehszlovák—román gazdasági kormánybizottság Bukarest (CTK) — A csehszlo­vák—román gazdasági éstudomá­nyos-műszaki együttműködési kor­mánybizottság Bukarestben július 11-e és 13-a között tartotta har­madik ülését. Az ülésen résztve­vő csehszlovák küldöttséget Ota­kar Siműnek miniszterelnök-he­lyettes, a román küldöttséget Ale­xandru Birladeanu, a román Mi­nisztertanács alelnöke vezette. A vegyes bizottság a két ország eddigi gazdasági és tudományos­műszaki együttműködését érté­kelte, majd kitűzte a legközelebbi feladatokat. Részletesen megvitat­ta Csehszlovákia és Románia energetikai, gépipari, kohóipari stb. együttműködése további ki­bontakoztatásának lehetőségeit. A küldöttségek vezetői a tár­gyalások befejezéséül jegyzőköny­vet írtak alá. az Illető kombájnos milyen prémium­ra számíthat. Az anyagi érdekeltség mozgósító ereje már most az aratás kezdetén szép eredményeket hozott. Az őszi árpát már learatták és a ta­vaszira is sor került. NÉMETH BÉLA szintén arról ad hírt, hogy ugyanazt a módszert a Várkonyi Állami Gazdaságba is beve­zetik. Két műszakban PATASI ISTVÁN Dunaszerdahely­ről írja, hogy az őszi árpát tlz hek­táron az ő szövetkezetükben is le­aratták. Folyamatosan a további ga­bonafélék aratására is sor kerül. A szövetkezet szinte beláthatatlan határában négy kombájn dolgozik. Kettő otthoni, kettő' pedig a cseh kerületekből Jött, hogy testvéri se­gítséget nyújtson a dunaszerdahelyl szövetkezetnek. A termés jónak ígér­kezik. A szövetkezet vezetősége bú­zából 20, árpából 30, zabból 35 má­zsás hektáronkénti átlagra számít. Az idei aratást a szövetkezet va­lamennyi tagja legsajátabb ügyének tartja. Ezt bizonyítja az, hogy a jó­szággondozók is részt vállaltak az aratási munkákból. Négy csoportot szerveztek és elvállalták a takar­mányszalma összegyűjtését és kaza­lozását. Nyomban a tarló letakarítása után elvégzik a tarlóhántást is. Erre a célra négy traktort állítottak be. A traktorosok és kombájnosok a munkák mielőbbi elvégzése érdeké­ben két műszakban fognak dolgozni. Keletről jelentik IVÁN SÁNDOR, kassai tudósítónk adja hírül, hogy járásukban szintén munkába álltak a gépek. Mostanáig közel 1000 hektáron végezték el az aratást. Az első napok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy hellyel-közzel még idegenkednek a kétmenetes ara­tástól. A szalmagyűjtés sem folyik a kívánt ütemben. Ez arra figyelmez­tet, hogy a szövetkezeti pártszerve­zetek, a közös vezetői, a helyi nem­zeti bizottságok több figyelmet szen­teljenek ennek a munkának. (sz. 1.) Tudósaink szívós harcot folytatnak a mezőgazdasági növények kártevői ellen Beszélgetés dr. Vladimír Landa elvtárssal, a CSTA Entomológiai Intézete tudományos dolgozójával Szinte magam előtt látom, mint futkosott valamikor a réten, mily ki- vájában már kezdetben felosztotta a tartással követte lepkefogójával a virágról virágra szálló tovasuhanó pil- feladatokat. Értékes megfigyeléseiket langókat. így ismerkedett meg gyermekkorában a természettel. így éb­redt fel érdeklődése a rovarok iránt. Így szerette és szokta meg a boga­rakat. Szervezetük, természetük, életkörülményeik beható tanulmányozása az évek során dr. Vladimír Landának, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia prágai Entomológiai Intézete egyik tudományos dolgozójának élet­szükségletévé vált. Igen, kiskorától kezdve ez a szen­vedélye. A rovarokról általánosság­ban írt tanulmányokat szakosított munkák követték. Például a vízirova­rokról, a szitakötőkről. A néhány év­vel ezelőtt Londonban megtartott zoológiai kongresszuson ez utóbbiak­ról szóló előadása nagy feltűnést keltett. De szovjetunióbeli látogatá­sain, a moszkvai, leningrádi, kijevi szaktanácskozásokqn elhangzott fel­szólalásai sem maradiak visszhang nélkül. A bécsi nemzetközi entomoló­giai kongresszuson aratott sikerének eredményeként felkérték, ismertesse észrevételeit a washingtoni szimpó­zium résztvevőivel. Munkássága több tudományos mű formájában látott napvilágot. Mondanivalójával érdek­lődést keltett Angliában, Franciaor­szágban. Megjárta Indiát és ez év augusztusában ismét Washingtonba várják... A mezőgazdasági növények kárte­vői életkörülményeinek, szervezeté­nek. tulajdonságainak és ezzel kap­csolatban pusztításának a módjáva! kapcsolatban hasznos, szinte nélkü­Landa elvtárs a mikroszkópnál lözhetetlen munkát végez. Kollekti­Nyolcszáz esztendős a csoda-források városa M ás fürdővárosokhoz hasonlóan Pöstyénnek is megvan a ma­ga története. Ki volt a megalapító­ja, nem ismeretes. Pöstyénről az első említést Kálmán király 1113. évi ren­deletében találjuk, amelyben megha­tározza „Pescan" falu határát. A fa­lu neve a piesok szóból származik. Az évenként megáradó Vág ugyanis széles homokmezőket hozott létre. A pöstyéni kénsavas gyógyforráso­ránk, amely a sikeres gyógykezelés­ről tanúskodik. Sőt arról ís van be­jegyzés, hogy 1802-ben Beethowen gyógykezeltette magát Pöstyénben. A fürdő híre egyre terjed... Ma a pöstyéni fürdőben — hála e gyógyítási újdonságoknak, az orvos­tudomány vívmányainak, a korsze­rűen berendezett rendelőknek, gyógy­intézeteknek, fürdőházaknak, az ízle­tes és kiadós ételeknek, a gyógytor­nának, a jó lakásviszonyoknak — si­keresen gyógyítják a reuma legkü­lönfélébb válfajait, az ideg- és női betegségeket, amelyet reumatikus el­változások kíséretében jelentkeznek. Sikeresen kezelik az isiást is, amely jelenleg a pöstyéni fürdő legfonto­sabb gyógyítási feladatai közé tarto­zik. A legsikeresebben azonban a reumatikus betegségeket gyógyítják. A reumatikus betegségek sikeres gyógyítása révén Pöstyén világhír­névre tett szert, s ma is, amikor már újabb és újabb kezelési módszereket vezetnek be, nagy iránta az érdeklő­dés. Növekszik a fürdő befogadóképessége Amióta a fürdő állami Igazgatás alá került, s főleg 1948-tól, a gyógy­kezelt paciensek száma évről évre emelkedik. A régi épületek megja­vítása és az új gyógyhelyiségek épí­tése folytán növekedett a férőhelyek száma,; s így egyre több beteg keze-, lését vállalhatják. Ladislav Hansko orvos, a pöstyéni fürdő igazgatója elmondta, hogy 1960-ban itt keresett gyógyulást Alek­szej Nyikityics Oszmolov tábornok, a Szovjetunió kétszeres hőse, a szlo­vákiai partizánmozgalom főjwrancs­noka. 1961-ben Iso Hollo finn futó, olimpiai győztes kereste fel Pöstyént: 1962-ben 16 631 hazai és 801 külföldi beteg kezeltette magát Pöstyénben. Az idén a hazai paciensek száma hasonló lesz a tavalyihoz, külföld­ről ellenben 880—900 beteg éíkezik. Szépül a város A gyógykezelt paciensek fent jel­zett száma azonban nem végleges. A távlati tervek szerint Pöstyénben 250 férőhelyes reumatológiai intézet épül, melynek tervét már el is ké­szítették. Ez azt jelenti, hogy az in­tézet felépítése után újabb 250 pa­cienssel kezelhetnek többet. A kor­mánya város kiépítéséről is gondos­kodik, a többi között művelődési há­zat építenek, amelyben bábszínház, nyugdíjas klub és más célú helyisé­gek lesznek. 1968-ig korszerű pék­üzem, 185 férőhelyes szálloda, és új lakótelep ' felépítését is tervezik. Pöstyén, amely az első írásbeli fel­jegyzés alapján az. idén ünnepli meg­alapításának 800. évfordulóját, új épületekkel gyarapszik, új parkok, járdák szépítik külsejét. A hazai és főleg a külföldi paciensek és vendé­gek szempontjából nagy előny, hogy a vár.osban repülőtér van, közel fek­szik a vasúti fővonalakhoz s így jó az összeköttetés a nemzetközi gyors­vonatokhoz. Ezek az előnyök és fő­leg a sikeres gyógyítás örömet okoz a pacienseknek és a vendégeknek egyaránt, alsik évenként fölkeresik Pöstyént, hogy új erőt, egészséget gyűjtsenek további életükhöz. (M. M.) rendszeresen megbeszélik és hogy kárba ne vesszenek, a szakemberek okulására, brosúrák, füzetek formá­jában örökítik meg őket. Milyen rovarokkal folyik itt a kí­sérleti és kutatómunka? Főleg a bur­gonya, lucerna, cukorrépa, kukorica élősködőivel, de más kártevő para­zitákat sem hagynak figyelmen kivül. — Sikeres irtásuk és a károkat megelőző hathatós biztonsági intéz­kedések érdekében mindenekelőtt meg kell akadályoznunk gyors sza­porodásukat — mondja Landa elv­társ. Kis könyvet vesz elő: — A statisztika szerint a világ ter­mésének évente mintegy negyede a rovarok, a gyom és a növények be­tegségeinek esik áldozatául. És ha nem volnánk képesek védekezni elle­nük, akkor ezek a károk milliárdos összegekre rúgnának. Szerencsére a tudomány őrei résen vannak. A legkíméletlenebb, kitartó, szívós harcot indították a kártevő ro­varok ellen. Természetesen tudomá­nyos alapon. Figyelemmel kísérik a rovarok morfológiáját, fejlődésük fo­lyamatát, szerveik működését és a bizonyos beavatkozások folytán meg­mutatkozó kihatásokat, elváltozáso­kat. Kikísérletezik, hogy melyik ro­var mikor a legaktívabb, mily idő­szakban szaporodóképes, mert az eredményes beavatkozás feltétele a legalkalmasabb időpont és a leg­megfelelőbb eszköz kiválasztása. Néhány ajtóval odébb, Landa elv­társ dolgozószobájától alig egy-két lépésnyire az egyik laboratóriumban szesszel telt üvegek, retorták, lombi­kok, edények társaságában a külön­féle nagyságú és alakú mikroszkó­(Folytatás a 2. oldalon) Rendkívüli állapot Cambridgeban Cambridge (ČTK) - Az USA Ma­ryland államának kormányzója pén­teken Cambridgeba utazott, melynek néger lakossága ismét tüntetéseket rendezett s többször összecsapott a fehér börű fajvédőkkel és a nemzeti gárda 400 katonájával. Pénteken este a város több pontján lövöldöztek, és több sebesültet szállítottak a kórház­ba. A kormányzó elrendelte a rend­kívüli állapotot a városban. Washington (ČTKJ — Ross Barnett, az USA Mississippi államának kor­mányzója, akit a szenátus kereskedel­mi bizottsága nemrég meghívott s megkérte, hogy nyilvánítson véle­ményt a nyilvános intézményekben minden faji megkülönböztetést tiltó új törvényjavaslatról, kijelentette: „A Kennedy fivérek (az elnök és az igazságügyminiszter) elhintik a gyű­lölet s az erőszakosság magját." Bar­nett figyelmezteti a szenátorokat, hogy a kormány törvényjavaslatának jóváhagyása leírhatatlan vérontást eredményezne. „Ha önök azt gondol­ják, hogy 500 000 néger Washington felé menetelése valamit jelent, akkor csak szavazzák meg az említett tör­vényt s majd meglátják, mire képes 100 millió feldühödött fehér bőrű amerikai" — fenyegetődzött Ross Barnett, a közismert fajgyűlölő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom