Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-02 / 180. szám, kedd

JOBBAN Rossz minőség — milliós károk • 20 millió korona kártérítés a rossz csomagolás következtében • Alaposabb műszaki és minőségi ellenőrzést! A hatékony termelésre való törekvést a legtalálóbban a „Többet, jobban és olcsóbban" jelszó fejezi ki. Sajnos az utóbbi években e jelszó megvaló­sítása a népgazdaság legtöbb ágazatában sok kivánni valót hagyott maga után. Nézzük csak meg közelebbről a jobban szócska sorsát a terme­lésben. A CSKP KB májusi ülésén egyebek között arról is beszéltek, hogy 1962­ben külföldi vevőinknek árengedmé­nyek, javítások címén kereskedelmi paritásban közel 28 millió koronát fizettünk ki. A népgazdaságot annyi veszteség érte, amennyiért 9000 ton­na húst vagy 22 000 tonna déligyü­mölcsöt hozhattunk volna be. Kívül­ílló személy ezt az isszeget soknak arthatja. A beava­ott viszont, aki udja, hogy a múlt Sv folyamán 16,3 milliárd korona értékű árut expor­táltunk, az ellenkezőjét állíthatja. Az igazság, hogy a veszteség valóban nagy, mert nem csupán a pénzben kifejezhető értékről, hanem sok eset­ben — főleg a gépipari minisztériu­mok gyártmányait illetően — állan­dóan megismétlődő reklamációkról van szó. Exportunkban a gépipari termékek vannak túlsúlyban, érthető tehát, ha a reklamációk többsége is a gép­ipari termékekre vonatkozik. A rek­lamációk aránya azonban magasan felülmúlja a gépipari cikkeknek kivi­telünkben megillető részét. 11,6 mil­lió korona esik az Általános Gépipari Minisztérium, 3,6 millió a Nehézgép­ipari Minisztérium vállalataira, ami a reklamációk értékének több mint a fele. A múltban leggyakrabban rekla­mált árucikkek a prágai Chirana, a boleslavi gépkocsiüzem, a libereci textilgépgyár, a pferovi gépgyár, a komáromi hajógyár készítményei. Ez­zel szemben igen jó eredményeket mutatnak fel például a prágai és pardubicei Tesla; a Považská Bystri­ca-! Gépgyár a galántai Agrostroj, a prágai hajógyár, a prágai Tatra, a britislavai Kablo stb. A hibák többsége annyira nyilván­való, hogy akaratlanul felvetődik a kérdés: mit csinál az üzemi ellenőr­zés? Hogyan engedheti át a hibás árut? Még olyan cikkekre Is érkez­nek reklamációk, amelyeket évek óta nagy sorozatokban gyártunk, vagy gyártásában hagyományosan nagyha­talomnak számítunk (üveg). Gyakran kifogásoljál; a rossz csomagolást. Az állami biztosító csak tavaly kereske­delmi paritásban 20 millió korona kártérítést fizetett ki a külföldi biz­tosítóknak a rossz csomagolás követ­keztében megsérült áruért. Természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy csupa hibás árut szál­lítunk külföldre. Az exportcikkek oroszlánrésze állja a sarat a nehéz külföldi konkurrenciában. De nem szabad izem elől tévesztenünk, hogy a piacoKért folytatott kereskedelmi harcban erős ellenfelekkel állunk szemben, különösen az Európai Gaz­dasági Közösségbe tömörült tckésál­lamok részéről. Ilyen körülmények között minden sikertelenség hatványozottan kelle­metlen és nem ritka eset, hogy egyetlen rosszabb minőségű árutétel miatt végleg elveszítjük a vevőt, vagy kénytelenek vagyunk az árból engedni. A kereskedők gyorsan álta­lánosítanak, és végül nemcsak a ter­melővállalat, hanem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a „Made in Czechoslovakia" védjeggyel ellátott áru hírneve forog kockán. Esetleg mondhatná valaki, mit ér­iiekel engem az exportáruk hibái, eleget bosszanko­dom az itthon vá­sárolt cikkek miatt. És hogy az illető­nek van oka bosz­szankodni, azt a hazai piacon eladásra kerülő rossz minőségű élelmiszer és hibás ipar­cikkek aránylag nagy mennyisége bizonyltja. A hivatalos statisztika szerint a legtöbb panaszt a kenyér és péksütemények súlyának be nem tartása, a vaj gyors romlandósága, a kekszek, teasütemények elégtelen mi­nősége váltja ki. Az iparcikkek kö­zött a dicstelen első hely a villamos­sági cikkeké (televizorok, vasalók stb.), de a textilárukra is épp elég reklamáció érkezik. A Pragodev pél­dául a múlt év utolsó negyedében 320 női teszil szoknyát, 250 női kabátot kapott vissza rossz szabás, egyenet­len hosszúság és más hibák miatt. Milyen következtetéseket kell le­vonnunk? Hogy az üzemekben a mű­szaki ellenőrzés rosszul működik. Talán éppen annak a hibájából, aki bosszankodik, hogy selejtet vásárolt, reklamáltak egy árutételt Dél-Ameri­kában. A munka minősége csak a'k­kor javulhat, ha a dolgozók vala­mennyi munkaszakaszon a legna­gyobb felelősséggel végzik feladatai­kat. Ez a kiindulópont. A következő állomás a minőségi ellenőrzés. Azért, hogy az üzemekből hibás árukat en­gednek ki, döntő részben a műszaki ellenőrzés hibázatatható. Az illetékes szervek éppen ezért komoly meg­fontolás tárgyává tették, hogyan le­hetne a műszaki ellenőrzési osztályok anyagi érdekeltségét függetleníteni az üzem gazdasági eredményeitől. Az ellenőrzéssel megbízott dolgozóknak elsősorban a népgazdaság érdekeit kell szem előtt tartaniok és munká­jukat nem befolyásolhatja az a kö­rülmény, hogy az üzem teljesíti-e ter­vét vagy sem. Végül ls szóvá kell tenni, hogy a párt- és a szakszervezetek, az ifjú­sági szervezetek sem foglalkoznak elég alaposan a minőség javításának kérdésével. A hanyagság, közömbös­ség, felelőtlen munka következetes kipellengérezése népszerűtlen és ké­nyes dolog, De akadályozhatja ez az arra hivatott szerveket, hogy a kö­zösség érdekeit védjék és ne legye­nek tekintettel az egyének érzékeny­ségére? A párt- és szakszervezetek­nek céltudatos nevelőmunkával kell hatniok e dolgozókra, hogy termé­szetes és magától értetődő kötelessé­güknek tartsák a jó minőség mércé­jét mfegütő, hibátlan, selejtmentes munkát. , Szakosítás g KGST tagállamai hereiében Ki Inffi A n várta n I a személygépkocsikat? • ml I W M I U II V Vfl I I VI III w/,///////////^ A KGST tagállamai már régóta tár­gyalnak a tehergépkocsik és autóbu­szok specializálásáról. Arról azonban kevesen tudnak, hogy már tavaly kezdték kidôlgozni a legmegfelelőbb alternatívát a munkamegosztásra és specializálásra a személygépkocsik gyártásával kapcsolatban. A gazdasági és technikai vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a mai feltételek mellett a személygépkocsik gyártása csak aiíkor jövedelmező, ha naponta legalább 300 kocsit gyárta­nak. Az évi 90 ezer kocsi gyártása pedig a gazdaságos termelésnek csak az alsó határát jelenti. Az összes ál­lamok, melyekben az előfeltételek megvannak (nyersanyagbázis, tapasz­talatok és hasonlók) a személygép­kocsik nagy teljesítményű előállításá­ra, gazdasági okokból a legrövidebb idő alatt igyekeznek elérni a napi 5—600 kocsi gyártását. Igaz, hogy a gépkocsik ilyen nagy mennyiségű gyártásánál hatalmas befektetésre van szükség és éppen ez csak olyan álla­mokban lehetséges, melyeknek már az alapfeltételei ehhez megvannak. Ä Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország A Kölcsönös Gazdasági Segélynyúj­tás Tanácsának államaiban ilyen fel­tételekkel rendelkeznek Csehszlová­kia, az NDK, Szovjetunió és Lengyel­ország. A mostani vizsgálat eredmé­nye azt mutatja, hogy megfelelő fellendülés mellett ez a négy nyers­anyagbázis ki fogja tudni elégíteni a KGST összes állannit. A KGST illeté­ke.. osztálya a tervező mérnökök tanácskozása alapján osztályozó sor­rendet állapított meg a személygép­kocsik termelésének speclalizálására. Lényegében 5 kategória-tfnusról van szó: 1. 750 ccm-ig, 2. 800-tól 1200 ccm-ig, 3. 1400-tól 1700 ccm-ig. 4. 2100-tól 2500 ccm-ig és végül 5. 3700­tól 50(10 ccm-ig. Az érdeklődés főleg a 2. és 3. kategóriába tartozó kocsik iránt 1 lesz. A második kategóriában négy-, a harma lik kategóriában öt­üléses kocsikat fognak gyártani. Egyelőre még arról véglegesen nem döntöttek, vajon a 750 köbtartalmú kocsik gyártása szükségesnek bizo­nyul-e. A KGST mértékegységei Az egyes kategóriák, részére már kidolgozták a KGST mértékegységét, hogy az ilyen típusú kocsiknak a leg­jobb konstrukciójuk legyen. Szabá­lyozták a kocsik kivilágítását, súlyát, a motor teljesítményét, ajtók számát, a gumik átmérőjét. Arról is döntöt­tek, hogy milyen választék lesz az egyes kategóriában. (Például Combi, Mikrobus stb.) Hogy a termelés so­rozatgyártását növeljék, olyan egy­5 kategória-típus • Nemzetközi zsűri véleményezi a mintapéldá­nyokat • Naponta 500 személy­gépkocsi a rentabilitás alapfel­tétele néhány alkatrészt fognak előállítani, amely az összes 5 kategória részére megfelelő lesz. Ilyen a villanybesze­relés, szerszámok, rádiókészülék és még más berendezés, melyek a kocsi kényelmét szolgálják. Ezen cikkek előállításában a KGST többi államai ls résztvesznek. Távlati kilátások 1980-ig Arról Is döntöttek, hogy nemzetkö­zi műszaki tanács hagyja jóvá ezek­nek a kocsiknak az életképességét, fo­gyasztását és más sajátosságait. A nem­zetközi zsűri a vásárló államok kép­viselőivel minden egyes •mintakocsi konstrukcióját véleményezni fogja. A KGST tagállamai már bejelentették személygépkocsi igénylésüket egészen 1980-ig, egyes kategóriák szerint. A személygépkocsik gyártásáról szőlő javaslatot 1964 év első negyedévéig kell lezárni. Ennek értelmében a nígy említett állam mindegyike spe­cializálhatná magát az 5 típus-kate­gória egyikére. TENGERJÁRÓK Tpormás hajóteste nemrégen még * Isztambul partjainál ringatód­zott a tengeren és aztán, hogy célba ért, békésen pihent a bratisíavai du­nai kikötőben. A Magyar Népköztár­saság egyik Duna-tengerjáró hajója, a Tihany, teljesítette feladatát és a KGST keretében kötött szerződés ér­telmében a Közel-Keletről árut hozott Csehszlovákiába. Nem mindennapos látvány kikötőnk­ben egy ilyen tengerjáró hajó, ezért érthető kíváncsisággal jogadtam Szo­mór Kornél, hajófőfelügyelő meghívá­sát, hogy tekintsem meg a hajót. Im­pozáns megjelenésű férfi fogadott, a hajó parancsnoka: Korbuly László és a hajó első tisztje. Az első benyomás az volt: valahogyan más világba, ta­lán egy kicsit más emberek közé ér­keztem. Ahogy széjjelnéztem, először a négy, hatalmas, narancssárgára fes­tett, nyugvó helyzetben fekvő daru vonta magára a figyelmemet. A szállít­mány ki és berakodásához saját daru­ja van a hajónak. Szomor Kornél tájékoztatott, hogy a Tihany új típusú, 1300 BRT-ás, óránként 12 tengeri mérföld sebessé­gű hajó. Érdeklődéssel szemléltem a tengerhajózáshoz szükséges radarbe­rendezéseket, közép- és rövidhullámú rádió adó-vevőt, a visszhangos mély­ségmérőt, a hidraulikus vezénylő kor­mánykereket és más berendezéseket. 9 és Vi méteren felül a hajónak min­den része leszerelhető a dunai hidak miatt. A gépházban a két 800—800 lóerős motor, mint a hajó lüktető szí­ve hajtja a kolosszust. 'A nagy, szinte gyógyszertári tiszta­ság mindenütt szembeötlő. A modern konyhát bármelyik háziasszony meg­irigyelhetné. A konyha főnökénél, aki békésen szemlélte városunk látképét, meg kell állnunk egy pillanatra. Há­rom évvel ezelőtt hajótörést szenve­dett a tengeren. Hajójukon éjjel 2 óra 50 perckor megszólalt a vész­csengő. Egy olasz utasszállító hajó kettészelte a „Békét". A személyzet mentőcsónakokba szállt s a hajó pl­lanatok alatt elsüllyedt. Mindez ti­zenöt perc alatt játszódott le. Min­denki szerencsésen megmenekült. — Ilyen az élet a tengeren. Néha béké- ' sen egyhangú hajózás a megszokott útvonalakon, máskor a viharos hul­lámok játékának kitett erőpróba, ami­kor 25—50 fokos kilengést mutat a mérőkészülék. J smerkedés: a távoli országok, né­•*• pek életével a kikötőkben, Bei­rut, Alekxandria, Port Said, Ciprus kikötője... az egyiptomi, — egy szál ingben futkosó, éjjel csatangoló, rosz­szul táplált kis gyermekcsapatok szo­morú látványa, a kikötői kocsmákban részegeskedő, olcsó bérért dolgozó rakodómunkások, vagy a businesst hajszoló megszállották, a hárem zárt világa, mindmegannyi hírhozója egy más világnak, melynek megismerése szélesíti a látókört, összehasonlításra ad alkalmat. Milyen jó érzés, mikor a hajó be­fut a kikötőbe. Türelmetlen pillana­tok, amíg a hajóügynök megjelenik a pénzzel és a hazai postával. Igen, csak ez a szomorú a tengerész életé­ben, hogy távol van a család, nem kísérhetik figyelemmel a gyermekek fejlődését, nem segíthetnek nevelé­sükben. A kicsinyek idegenként fo­gadják időnként rövid időre hazatérő apjukat és ez fájó érzés. ' 4 parancsnok kényelmes dolgo­zószobájában került mindez szóba és még sok-sok epizód. Hiszen már 1924 óta járja a tengereket, kö­rülhajózta Afrikát, Dél-Amerikát, s ugyancsak kitapasztalta a változó tenger szeszélyeit. ... Amint a ki- és berakodás meg­történt, a gépek működésbe léptek, a hajó folytatta vándorlását a távoli vizek felé. Mi' pedig búcsút intve, •csendes vizeket, jó utat kívántunk a Tihanynak és 23 főnyi legénységé­nek. BERTHA GÉZÄNÉ A košicei Kovoslužba dolgozói havon­ta 150Q televíziós készüléket javíta­lak meg. Felvételünkön: Mikulás Dit­tel, az egyik ügyes kezű szerelő. (R. Berenhaut felv.) Mindannyiunk javát akarják A „tiszta levegő" átvitt érte­lemben azoknak kedvez, akik, mi­után rossz fát tettek a tűzre, igye­keznek a tett színhelyéről mielőbb elinalni. Akiknek azonban ilyen gondjaik nincsenek, akik a megál­lapítás valódi értelmét kutatják, tud­ják, milyen fontos egészségünk szempontjából hogy valóban tiszta legyen a levegő, amit belélegzünk. A szinte állandóan sűrű füstfelhők­be burkolt, porban úszó Ipari köz­pontok, a hőerőművek, báayák, ce­mentgyárak és főleg a vegyiüzemek kéményeiből előtűrő füstöt és kor­mot, a szénnel fűtött mozdonyok égési termékeit joggal tartjuk egész­ségünk esküdt ellenségeinek. De számilllós károkat okoznak népgaz­daságunknak ls. Csökkenti a mező­gazdaság hozamát, ártalmasak a nö­vényzetre, sőt a por a fémek erózió­ját is fokozza. Ezekkel a problémákkal, a levegő r tisztátalanságának megelőzésével, Il­letve eltávolításának -lehetőségeivel ma már több kutatóintézet, köztük fővárosunk nemzeti bizottságának Higiéniai és Járvány Intézete is be­hatóan foglalkozik. . Vladimír Vondráőek mérnök, az In­tézet laboratóriumának vezetője, a prágai dolgozók egészségének egyik megbízható őre. Legfőbb gondja a széles körű munka- és egészségügyit biztonság feltételeinek a megteremté­se. Bármennyire Is szereti munkakö­rét, mégsem állja meg, hogy őszintén ne öntse ki a szívét: — Nagy hiba, hogy még mindig akadnak olyan üzemek, melyeknek vezetői nincsenek megértéssel köve­telményeink iránt. Az is előfordul, hogy vonakodnak eleget tenni utasí­tásainknak. — Mivel magyarázható nehézkes­ségük? — A kényelemszereteten és meg­szokáson kivül elsősorban azzal, hogy a jobb higiénia biztosítása, a por-, füst- és koromszűrő berendezések utólagos beépítése a kéményekbe, a szellőztetőberendezések létesítése nem éppen olcsó mulatság. Rendsze­rint komoly anyagi befektetéseket igényel az üzemek részéről. Más a helyzet a most épülő üzemek ese­tében. Ma már természetes, hogy a kéményeket korszerű elektrosztati­kus szűrő, Illetve portalanító beren­dezésekkel látják el. VondráCek elvtárs az íróasztala felett függő, Prágát feltüntető tér­képre mutat: — Itt mi, Vysoöanyban van a leg­több káros kigőzölgés. A ČKD üze­mek, nevezetesen az öntöde környé­kén egy év leforgása alatt 1 négyzet­kilométeren átlagosan 1000—1200 tonna tisztátalanságot állapítottak meg a levegőben. Az utóbbi Időben a smíchovi Tatra Művek nemcsak tel­jesítményükkel léptek versenyre a ÓKD-vel. Régi üzem lévén, a megfe­lelő szellőztető és szűrőberendezések hiánya folytán a kigőzölgések az üzem közelében áramló légkörben meghaladják a 3000 tonnát Is. Pedig a szűrőberendezés, — el sem hinné az ember — szinte csodákra képes. A ki­gőzölgések súlyának 90 %-át felfogja, így tehát a legsürgősebb intézkedé­sekre van szükség a fogyatékosságok mielőbbi kiküszöbölésére, ha meg akarjuk akadályozni a további káro­kat véli Vondráček elvtárs. Franciaországban például — nagyon helyesen — törvény védi a tisztaságot. Szigorú intézkedéseket léptetnek életbe az előírásokat meg­szegő üzemekkel szemben. A labora­tórium vezetője elgondolkodva, szinte magának fűzi tovább a szót: — Nem ártana, ha nálunk ís ha­sonló elbírálásban részesülnének az üzemek felelős vezetői. A súlyos és gyógyíthatatlan betegségek, így pél­dául q szilikózis is ritkábban for­dulna elő, ha a dolgozókat megkí­mélnék az annyira veszélyes szilí­ciumdioxid belélegzésétől. Igaz, sok­szor maguk a dolgozók Is hibásak, mert az előírások betartása rájuk szintén kötelező. Gyakran hihetetle­nül meggondolatlanok. Hányszor érik „tetten" őket az intézet szakembe­rei előre be nem jelentett látogatá­saik alkalmával. Védőberendezések, védőálarc nélkül — azt állítják — jobban, gyorsabban megy a munka. Nem is tudatosítják, hogy könnyel­műségükkel mennyi kárt okozhatnak az államnak. Gondoljuk csak meg, mibe kerül a foglalkozásból eredő betegségek gyógykezelése, nem be­szélve arról, hogy a betegek gyak­ran kártérítési igénnyel lépnek fel munkaadóikkal szemben. Milyen óriá­si összeget emészt fel a hanyagsá­guk folytán néha évekig betegállo­mányban levő dolgozók táppénze. Az intézet vegyészeinek, tech­nikusainak, orvosainak a feladata már csak azért sem mondható egy­szerűnek, mert lelkiismeretes munká­juk megkívánja, hogy a helyi viszo­nyokkal, az egyes üzemek problémái­nak legapróbb részleteivel is annyira tisztában legyenek, mintha nyitott könyvben olvasnának. Az iskolák, óvodák, az élelmiszeripar higiéniájá­nak, a víz tisztaságának ellenőrzése, mindez az Intézet munkakörébe tarto­zik. De ezzel még nem merült ki hatásköre. Az építkezési tervek do­kumentációjának elkészítése, a kész építkezések jóváhagyása, szakvélemé­nyek kidolgozása, hazánk járvány-és kutatóintézetével az együttműködés, a különféle berendezések, mérőkészü­lékek segítségével a légkörben ész­lelt tisztátalanságok fokának a pon­tos megállapítása is szerves része teendőiknek. A levegő por, füst- és korom­tartalmának mérésére több bonyolult módszert dolgoztak ki. Az egyszerűb­bek közé tartoznak a szedimentációs üvegek, melyeket szerte a fővárosban, több helyen is felállítottak. A ben­nük leülepedett tisztátalanságok, ki­gőzölgések elemzésének eredménye, vegyi összetétele, a szemcsézet nagy­ságának, mennyiségének megállapí­tása alapján utasításokat adnak a szükségesnek mutatkozó építkezési, légtechnikai vagy higiéniai intézke­dések megtételére. — Annyi bizonyos, — mondja Vondrácek elvtárs, hogy minél fino­mabb szemcsézetű a tisztátalanság, annál károsabb az egészségre. Az' utóbbi időben a legkorszerűbb mérőkészülékekkel bővítették ki az intézet berendezését. Ez lehetővé te­szi a radioizotópokkal, röntgensuga­rakkal dolgozó munkahelyek ellenőr­zését is. Itt a védőöltönyök hordása mindenki számára szigorúan kötele­ző. De még így is előfordul, hogy a megbetegedések megelőzését célzó ellenőrző mérővizsgálatok alkalmával a dolgozókat ért sugárzás olyan mé­retű, hogy azokat átmenetileg, eset­leg tartósan más munkahelyre kell beosztani. A higiéniai intézetek dolgo­zóit mindenképpen támogatnunk kell hasznos és felelősségteljes munká­jukban. Megértésünket a legcélsze­rűbben azzal bizonyítjuk, hogy nem ellenszegülünk utasításaiknak, nem gördítünk akadályokat a velük való együttműködés elé. Tartsuk be ponto­san előírásaikat, tanácsaikat, mert — és afelől biztosak lehetünk — fele­lősségük teljes tudatában cselekedve, mindannyiunknak a Javát akarják. KARDOS MÄRTA ÜJ SZÖ 4 * 1963. július 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom