Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-09 / 187. szám, kedd

Hazánk legnagyobb ÉLÉSKAMRÁJÁBAN A z elavult cukorgyár helyén, ott ahol még 1958-ban a bontási munkálatok folytak, ma új, modern éDülettömbcX hirdetik a korszerű technikát. Mindössze négy és fél esztendeje ennek és mégis sok minden történt azóta. Ugyan kinek volna kedve azzal törődni, ami már régen a múlté, amikor a ma sürgető problémái oly erélyesen követelik a magukét. Ugyan ki gondolna arra, ami volt, amikor a jelen lépten-nyomon igy figyelmeztet: az akciő-tervből eredő temérdek kötelezettségük, merész szocialista vállalásuk értelmében az idei hátralevő félév feladatait 103 százalékra kell teljesíteniük. Háromszáznegyvenezer korona értékű áruval kell többet termelniük. Nem becsülik túl az erejüket a mochovi mélyhűtő üzem dolgozói? — kérdezhetné hitetlenül a tájékozat- lan kívülálló. — De nem ám — válaszolnák a bennfentesek azon meggyőződésük tudatában, hogy ez csupán a kezdet, mert hiszen teljes gőzzel még csak május óta dolgoznak. De azért a .lehetőségek már mutatkoznak. Nem is nehéz kitalálni, hogy említett vállalásuk nem az utolsó kimondott szavuk. Jiŕí Streleček ökonőmus nemcsak a saját nevében beszél. Szavaiból kiérződik valamennyiök elhatározása, az üzem valamennyi dolgozójáé, akik tudatában vannak ígéretük horderejének. Jól tudják, mire vállalkoztak, nem újoncok ők már ebben a szakmában. A hazánkban működő mintegy 23 mélyhűtőház valamelyikéből jelölték ki őket ide, Közép-Európa egyik legnagyobb mélyhűtő üzemébe, hogy eddigi tapasztalatalkat célszerűen, hatékonyan gyümölcsöztessék. A „gyümölcsöztetés" pedig, minthogy éppen a gyümölcs- és zöldségszezőn kellős közepében vagyunk, nagyon is kézzelfogható. Erre következtethetünk az udvaron várakozó, eperrel és zöldborsóval halomra rakott kocsikból. Ezt bizonyítják az éjjel-nappal üzemben levő, a hüvely ket a növény szárától leválasztó, majd a hüvelyből a borsószemeket emberi kéz érintése nélkül kifejtő gépberendezések is. Egyetlen műszak leforgása alatt 8 tonna borsó teszi meg az utat a kocsiktól a jól ismert paplrdobozokig. — A múlt héten még a spenótot dolgoztuk fel. A borsó után a karfiol, a kelkáposzta és a többi főzelékfélékre kerül sor — tájékoztat Stfeleöek elvtárs. A borsófejtő gépekkel egy időben az udvar másik végében a gyümölcsfeldolgozó szüntelen zakatolása lázas munkáról beszél. Mert mielőtt bejegelnék az árut, meg kell' tenniők a megfelelő előkészületeket a mélyhűtésre. Tgen nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, rendre. A gyümölcs és zöldség mosása, sőt a dobozokba történő adagolása és csomagolása ls a gépek segítségével történik. De azért a gépek mégsem helyettesíthetik mindenben az embert. így pl. a legfontosabb munkakörök közé az ellenőrzés tartozik. A higiéniai előírások pontos betartásának, a minőség lelkiismeretes technikai ellenőrzésének tisztségét kiváló felkészültségű dolgozók töltik be. — Az elegendő áru előzetes biztosítása sem történik gépiesen. Az is az ember munkáját tételezi fel — mosolyog kísérőm. Az üzem a felvásárló szerveken kívül gazdasági szerződések kötésével közvetlenül a termelőkkel, az EFSZ-ekkel tart fenn szoros kapcsolatot. mezőgazdasági üzemsket szakszerű, termesztésbe vágó utasításokkal, tanácsokkal látják el. Ennek a támogatásnak a fejében a szövetkezetek elmaradhatatlan ellenszolgáltatásként termésüket az üzem részére biztosítják. Mert bizony a korszerű gépek rendkívüli étvágyát már ma sem egyszerű kielégíteni. Évi kapacitásuk 300 vagon gyümölcs, zöldség és készétel feldolgozása, Az év végétől kezdve pedig még ennél is többel, jelenlegi termelésük megkétszereződésével számítanak. D

e a termelés csupán egy része az üzem feladatainak. A fagyasztás nélkül kárba veszne minden munka. Rövidesen megromlana, tönkremenne a kívánatos, ízletes áru, a szezon után, főleg a tél! hónapokban oly kedvelt és keresett táplálékunk. A mélyhűtés folytán a gyümölcs hosszú ideig megtartja színét, Izét, illatát, olyan, mintha csak az imént szedték volna. Megőrzi vitamintartalmát és a friss ételek valamennyi tulajdonságát anélkül, hogy az egészségre ártálmas vegyszerek közelébe is kerülne. De akármilyen sokféle, bőséges étellel is gondoskodik az üzem a fogyasztókról, dolgozói még többre törekszenek. Még ezzel a gazdag választékkal sincsenek megelégedve. Állandóan azon törik a fejüket, milyen további ízletes újdonságokkal lephétnék meg a közönséget. Kifogyhatatlanok az ötletekben, a próbálkozásokban. Mivel kísérleteznek éppen? Kristályokban fagyasztott, tehát szilárd halmazállapotú gyümölcsszörpök előállításával. Az új ital sokkal kevesebb helyet foglal el és üvegre sincs szükség. Ügy vélik, sokkal kényelmesebb lesz a fogyasztása. — Nemsokára piacra dobjuk az üdítő, szomjat oltó, különféle gyümölcsízeket tartalmazó szilárd italokat — fogadkoznak büszkén. A mochoviak szemefénye azonban az üzem szíve, az automatikusan vezérelt gépház — a korszerű technika vívmánya. A kompresszorok innen juttatják a csővezetékekén keresztül a fagyos ammóniumot a hűtőkamrákba, a 400 kg árut is magukba fogadó egyes hűtőszekrényekbe, a több száz tonna húst tároló föld alatti, elszigetelt raktárhelyiségekbe. A kompresszorok teljesítőképességét talán a legjobban az tükrözi vissza, ha eláruljuk, hogy már most, a tervszerűen megkétszerezendő termelés bevezetése előtt is havi 150 000 kW áramot fogyasztanak, erőműveinknek bizonyára nem kis „gyönyörűségére". H

a száz szemük lenne a gépház dolgozóinak, akkor sem kísérhetnék éberebb figyelemmel az automatikus vezérlés jóvoltából mindazt, ami a kamrákban, hűtőszekrényekben, folyosókon, raktárakban történik. A hőmérők pontos tájékoztatást adnak az egyes helyiségekben uralkodó viszonyokról, a levegő szárazságáról, hőmérsékletéről, melynek szabályozása szintén önműködően történik. Nagy előnyt jelent, hogy az árut a dolgozóknak nem kell sajátkezűleg bejuttatniok a raktárakba, kamrákba. Érte sem kell menniük. Ezt a munkát az önműködő lengőkocsik végzik el helyettük. De azért, aki ebben a kánikulában a lehűlést ,a felfrissülést keresi, az cseppet sem fél a föld alatti kirándulással járó hidegtől. Mi sem ijedünk meg az előre megjósolt, sarki éghajlatra emlékeztető, kíméletlenül ránk törő fagyhullámtól a készenlétben levő báránybőr-bunda melegének védelmében. Sőt, nagyon jól esik a séta a raktárnak használt jégbarlangban, az egymás hegyén hátán, feltűnően rendben tornyosuló készárú között. — íme, a paletizálásnak nevezett, gazdaságos rakodási módszer. Eredménye a rend, a gyors rakodás, minden talpalatnyi hely kihasználása a fáradságos kétkezi munka kiküszöbölésével — világosít fel a közelben tartózkodó Švec mérnök, az üzem technikai vezetője. Az itteni 20 fokos fagy meg sem kottyan annak, aki megszokta a hideget. Különben is, mi ez a 110 vagon áru számára épített kamrák hőmérsékletéhez képest. A kamrákban a hőmérő sohasem szökhet 36—40 foknál magasabbra, így azután biztos, hogy az áru itt rövid három óra leforgása során. csontkeményre fagy, akár nyers húsról, zöldségről, halról, vagy gyümölcsről, esetleg más ételről van szó. A/T lután pedig a liúsból-vérből való -l-'-l ember szerencsére nem áru, hanem érző lény, nincs szüksége rá, hogy csontkeményre fagyjon. Ezért aztán a didergést, a föld alatti barangolást megelégelve, a tűző nap áldásos sugarain végre felmelegedhettünk. KARDOS MÄRTA ...... -V. .•>. / II A Kelet-Szlovákiai Vasmű kokszolója (R. Berenhaut felv.) iiKiiikiiiiíiiiaiiiiift|iiiiiitiiiiiiikiiiiiiiEiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinitiiiiitii KIVÁLÓ ACÉLT — A Klement Gottwald Gj Kohó zábfehi lakótelepének kultúrháza zában e napokban kolióipari vállalataink kiváló szakemberei ta— nácskoztak és közölték egymással a félig nyugtatott acél gyártá~ sa terén szerzett tapasztalataikat. Az Üj Kohó szakemberei tárgyi— lagos beszámolóikban nemcsak az említett különleges acél gyár-— tását ismertették, hanem nagyjában felvázolták az általános és a — csőhengerdékben való további megmunkálás lehetőségeit is. Az üzem szíve — a korszerű gépház Miért szükséges a félig nyugtatott acél gyártása? Azért, mert a megnyugtatott acélból készült öntecsek bizonyos része csupán silányabb minőségű anyag előállítására alkalmas, és ezért csekélyek gazdasági értékesítésének lehetőségei. Az ilyen anyag kivitele sem fizetődik ki, mert kilogrammjáért csak 0,63 koronát kaphatunk a külföldi megrendelőktől. Ezzel szemben a félig nyugtatott acélból készült öntecsek belső szerkezete sokkal összeállóbb, és ezért az egész öntecs alkalmas a további megmunkálásra. Ennek alapján nem kétséges a tervezett minőség elérése sem. Az előadók néhány példát felsorolva rámutattak a félig nyugtatott acél rendkívül széles körű felhasználásának lehetőségeire. Többek között elmondották, hogy a hagyományos hétféle nem nyugtatott acélt csak háromféle félig nyugtatott acéllal sikerült pótolni. Ez különösen azokban a hengerdékben válhat előnyössé, ahol csak kisebb választékban gyártanak hengerelt anyagot, ami egyrészt a félbeszakítás nélküli hengerlést, másrészt a hengerszékek, illetve hengersorok jobb kihasználását teszi lehetővé. A Klement Gottwald Oj Kohó öntődéjében eleinte az üzemi, kísérleti intézet dolgozóinak közvetlen felügyeletével készítettek félig nyugtatott acélt. Amikor felügyelet nélkül folytatták a gyártást, nagyon leromlott az acél minősége, mert a kohászok csak a nehéz fizikai munka megkönnyítését látták az új munkamódszer alkalmazásában és nem iparkodtak a feltételezett eredmények elérésére. Ez a helyzet csak később változott kedvezővé, amikor az üzemi kísérleti intézet dolgozóinak vezetésével megrendezték a mesterek s az öntők szaktanfolyamát. Sokat segített a szocialista munkaverseny is. A dolgozók helyeslik, hogy tárgyilagosan állapítják meg munkájuk, tehát az öntecsek minőségét. • A szocialista munkaverseny örvendetes eredménye, hogy most már egyre kevesebb a selejt, amelyből aránytalanul sok volt, amikor megkezdték a félig nyughatott acél gyártását. A kohászok most 87—93 százalék kiváló acélt készítenek a feldolgozott anyagból. A vitában több kohóipari vállalat szakemberei is nagyra értékelték a nyugtatott acél gyártásával szembeni előnyöket. Az értekezlet befejezéséül a Kohó- . Ipar és Ércbányaügyi Minisztérium képviselője tájékoztatta a jelenlevőket a legkiválóbb minőségű acél értékesítési lehetőségeiről. Nem titkolta, hogy a jövőben kevésbé kedvezőek lesznek a lehetőségek, mert az építőipari vállalatok, amelyek — ami a betonacél minőségét illeti — még a közelmúltban nem voltak túl igényesek, most tevékenységük gazdaságosságát és az építkezések minőségét szem előtt tartva egyre nagyobb követelményeket támasztanak. A kohó

1^ ipari dolgozóknak ezért minél előbB' el kell sajátítaniuk a félig nyugtatott acél gyártását, hogy tapasztalataik értékes hozzájárulást jelentsenek a Kelet-Szlovákiai Vasmű — a jövőben hazánk legnagyobb acélgyártó üzeme — termeléséhez ls. A zábfehi lakótelep kultúrházában rendezett új technika napja elsősorban a Klement Gottwald Oj Kohó v dolgozóinak az érdeme. JARMILA SOUKUPOVA, v Ostrava. MSSFÍiÄNEM LEHET KITÉRNI JAAAWWVWATAAr/^A/WV^/WWV A nyár derekán járunk már, mégis gyakran emlegetjük az elmúlt telet. Elsősorban azért, mert zavarólag hatott egész népgazdaságunkra. Üzemeinkben — az erőfeszítések ellenére sem sikerült behozni a tél okozta lemaradást. Ezek közé tartozik a zvolení Bučina Fafeldolgozó Üzem is. A tél nemcsak a fakitermelést, hanem a szállítást is lényegesen korlátozta s így az említett üzem sem tudott eleget tenni tervezett feladatának. }avult a helyzet Az utóbbi hónapokban azonban megjavult a helyzet s az üzem általában behozta a lemaradást. A munkatermelékenység tervét, a nyerstermelési és a kiviteli tervfeladatokat száz százalékon felül teljesíti — az év elejétől. Sajnos, ez nem mondható á választékkal és a minőséggel kapcsolatban. A választék tervét az üzem mindmáig nem teljesíti. Így például a faforgács-lemezek gyártásánál 500 köbméterrel adósok, a klaszszikus parkettek gyártásánál pedig 27 000 m

2-rel. A választék tervének teljesítéséhez mindez hiányzik, azonban még egy megrendelő sem jelentkezett, hogy az említett gyártmányokból hiányt szenvedne. Ennek viszont az a magyarázata, hogy mind az építőiparban, mind pedig a bútoriparban csökkentették a tervet — a fafeldolgozó üzemben pedig megmaradt az eredeti terv. Ennek ellenére az üzem dolgozói arra törekszenek, hogy a parkettgyártásban mutatkozó lemaradást a harmadik negyedévben, a faforgács-lemezek gyártásában mutatkozó lemaradásokat pedig az év végéig behozzák. Fontos követelmény: a minőség Természetesen a választék csak a dolog egyik része. Gondot okoz az üzemnek a minőség is. A gyártmányok minőségével az üzem vezetői nincsenek megelégedve. Ennek egyik oka az, hogy az üzem nem kap megfelelő minőségű rönkfát. Vannak azonban problémák az üzemen belül is, melyek nagyban befolyásolják a minőséget. Vegyük például a fűrésztelepet. Itt nincs minden rendben a munkaerkölccsel. Vannak olyan munkások, akik a szombati műszakot rendszeresen kihagyják — nemrégen 90 munkásból 20 hiányzött s 270 köbméter rönk helyett 160 köbmétert fűrészeltek fel. Ugyanakkor egyes partiknál általános jelenséggé vált, hogy egy műszak alatt 50—60 köbméter rönköt is felfűrészelnek, a tervezett 37 köbméterrel szemben. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kemény fagyok idejében keveset kerestek, s most „megnyomják a gombot", hogy pótolhassák keresetüket Tehát olyan hajrámunkáról van szó, mely a minőség rovására megy. Márpedig a minőség fölöttébb fontosabb, tekintettel arra, hogy a megrendelők részéről a választék Iránt, pontosabban az egyes gyártmányok, mint például a klasszikus parkettek iránt csökkent az érdeklődés. Nem ülnek karba tett kézzel Az itt felvetett problémákkal nemrégiben foglalkozott az üzemi bizottság, és a pártbizottság ls. A problémák megoldása érdekében elhatározták, hogy minden kommunista konkrét feladatot kap s e feladatok teljesítését támogatják a szakszervezeti tagok is. A kérdéseket megtárgyalták a munkahelyeken is. így mozgósították az üzem valamennyi dolgozóját a kiváló minőségű, termékekért. Ami pedig a fűrésztelepet illeti, a háromműszakos termelésről áttértek a kétműszakos termelésre s az így felszabadult munkásokból megerősítik azokat a részlegeket, ahol a választék tervének teljesítése szempontjából nagyobb szükség van rájuk. Természetesen a fűrésztelepen nem feledkeznek meg a minőségről. Problémák az üzem bővítése körül Rövidlátóak lennénk, ha csupán az üzemmel szemben támasztott jelenlegi igényeket vennénk alapul. Figyelembe véve a távlati terveket — az üzemre egyre igényesebb feladatok hárulnak. Ez pedig maga után vonja azt a követelményt, hogy az üzemet bővítsék. Az üzem további építése folyamatban is van. A Stavoindustrla — az üzemet építő vállalat — nem teljesíti tervezett feladatát. Több mint egymillió koronával maradt le az év elejétől. Ez pedig nem csekély népgazdasági károkat jelent, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Svédországból rendelt különféle gépek egy része már régen megérkezett — s ezek kihasználatlanul hevernek. Eltekintve attól, hogy az építőmunkák késnek — késnek a belföldi gépszállítmányok is. Persze az üzem szempontjából döntő az építkezési munka, mert hiszen hiába vannak meg a külföldi gépszállítmányok — nem tudják őket üzemeltetni. A beruházási építkezés lemaradásának fő oka hogy ez építővállalat nem rendelkezik elegendő munkaerővel. A kérdéssel ugyan foglalkoznak az Illetékesek, azonban a megoldás valahogyan késik. A statisztikai kimutatások szerint például a közép-szlovákiai kerületben — különösen a gépiparban — munkaerőfelesleg van — a kerületi nemzeti bizottság azonban nem tudja megállapítani konkrétan, hol, melyik üzemben van munkaerőfelesleg. így a kérdés húzódik, nem nyer érdemleges megoldást, bár az üzem rs foglalkozik vele. Az üzem villanyszerelőket és lakatosokat bocsát az épltővállalat rendelkezésére, mindez azonban csak csepp a tengerben. A Stavoindustriának sokkal több munkásra van szüksége, hogy az üzem" bővítésével kapcsolatos feladatait teljesíthesse. A kérdés megoldása nem tűr hallasztást. Hisz — mint már említettük — a népgazdaságnak az építkezési terv nem teljesítéséből nagy kára van. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az illetékes szervek érdemben foglalkozzanak a kérdéssel s azt mielőbb megoldják. (ks) 1963. július 8. * ÜJ SZÖ 5 V