Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-09 / 187. szám, kedd

Hazánk legnagyobb ÉLÉSKAMRÁJÁBAN A z elavult cukorgyár helyén, ott ahol még 1958-ban a bontási munkálatok folytak, ma új, modern éDülettömbcX hirdetik a korszerű technikát. Mindössze négy és fél esz­tendeje ennek és mégis sok minden történt azóta. Ugyan kinek volna kedve azzal törődni, ami már régen a múlté, amikor a ma sürgető prob­lémái oly erélyesen követelik a ma­gukét. Ugyan ki gondolna arra, ami volt, amikor a jelen lépten-nyomon igy figyelmeztet: az akciő-tervből eredő temérdek kötelezettségük, me­rész szocialista vállalásuk értelmé­ben az idei hátralevő félév feladatait 103 százalékra kell teljesíteniük. Há­romszáznegyvenezer korona értékű áruval kell többet termelniük. Nem becsülik túl az erejüket a mochovi mélyhűtő üzem dolgozói? — kérdezhetné hitetlenül a tájékozat- ­lan kívülálló. — De nem ám — vála­szolnák a bennfentesek azon meg­győződésük tudatában, hogy ez csu­pán a kezdet, mert hiszen teljes gőz­zel még csak május óta dolgoznak. De azért a .lehetőségek már mutat­koznak. Nem is nehéz kitalálni, hogy említett vállalásuk nem az utolsó ki­mondott szavuk. Jiŕí Streleček ökonőmus nemcsak a saját nevében beszél. Szavaiból ki­érződik valamennyiök elhatározása, az üzem valamennyi dolgozójáé, akik tudatában vannak ígéretük hordere­jének. Jól tudják, mire vállalkoztak, nem újoncok ők már ebben a szak­mában. A hazánkban működő mint­egy 23 mélyhűtőház valamelyikéből jelölték ki őket ide, Közép-Európa egyik legnagyobb mélyhűtő üzemébe, hogy eddigi tapasztalatalkat célsze­rűen, hatékonyan gyümölcsöztessék. A „gyümölcsöztetés" pedig, mint­hogy éppen a gyümölcs- és zöldség­szezőn kellős közepében vagyunk, nagyon is kézzelfogható. Erre követ­keztethetünk az udvaron várakozó, eperrel és zöldborsóval halomra ra­kott kocsikból. Ezt bizonyítják az éjjel-nappal üzemben levő, a hüve­ly ket a növény szárától leválasztó, majd a hüvelyből a borsószemeket emberi kéz érintése nélkül kifejtő gépberendezések is. Egyetlen műszak leforgása alatt 8 tonna borsó teszi meg az utat a kocsiktól a jól ismert paplrdobozokig. — A múlt héten még a spenótot dolgoztuk fel. A borsó után a karfiol, a kelkáposzta és a többi főzelékfé­lékre kerül sor — tájékoztat Stfele­öek elvtárs. A borsófejtő gépekkel egy időben az udvar másik végében a gyümölcsfeldolgozó szüntelen zakato­lása lázas munkáról beszél. Mert mi­előtt bejegelnék az árut, meg kell' tenniők a megfelelő előkészületeket a mélyhűtésre. Tgen nagy súlyt fektetnek a tisz­taságra, rendre. A gyümölcs és zöldség mosása, sőt a dobozokba tör­ténő adagolása és csomagolása ls a gépek segítségével történik. De azért a gépek mégsem helyettesíthetik mindenben az embert. így pl. a leg­fontosabb munkakörök közé az ellen­őrzés tartozik. A higiéniai előírások pontos betartásának, a minőség lelki­ismeretes technikai ellenőrzésének tisztségét kiváló felkészültségű dol­gozók töltik be. — Az elegendő áru előzetes biz­tosítása sem történik gépiesen. Az is az ember munkáját tételezi fel — mosolyog kísérőm. Az üzem a felvá­sárló szerveken kívül gazdasági szer­ződések kötésével közvetlenül a ter­melőkkel, az EFSZ-ekkel tart fenn szoros kapcsolatot. mezőgazdasági üzemsket szakszerű, termesztésbe vá­gó utasításokkal, tanácsokkal látják el. Ennek a támogatásnak a fejében a szövetkezetek elmaradhatatlan el­lenszolgáltatásként termésüket az üzem részére biztosítják. Mert bizony a korszerű gépek rendkívüli étvágyát már ma sem egyszerű kielégíteni. Évi kapacitásuk 300 vagon gyümölcs, zöldség és készétel feldolgozása, Az év végétől kezdve pedig még ennél is többel, jelenlegi termelésük meg­kétszereződésével számítanak. D e a termelés csupán egy része az üzem feladatainak. A fa­gyasztás nélkül kárba veszne minden munka. Rövidesen megromlana, tönk­remenne a kívánatos, ízletes áru, a szezon után, főleg a tél! hónapokban oly kedvelt és keresett táplálékunk. A mélyhűtés folytán a gyümölcs hosszú ideig megtartja színét, Izét, illatát, olyan, mintha csak az imént szedték volna. Megőrzi vitamintartal­mát és a friss ételek valamennyi tu­lajdonságát anélkül, hogy az egész­ségre ártálmas vegyszerek közelébe is kerülne. De akármilyen sokféle, bőséges étellel is gondoskodik az üzem a fo­gyasztókról, dolgozói még többre tö­rekszenek. Még ezzel a gazdag vá­lasztékkal sincsenek megelégedve. Állandóan azon törik a fejüket, mi­lyen további ízletes újdonságokkal lephétnék meg a közönséget. Kifogy­hatatlanok az ötletekben, a próbálko­zásokban. Mivel kísérleteznek éppen? Kristályokban fagyasztott, tehát szi­lárd halmazállapotú gyümölcsszörpök előállításával. Az új ital sokkal ke­vesebb helyet foglal el és üvegre sincs szükség. Ügy vélik, sokkal ké­nyelmesebb lesz a fogyasztása. — Nemsokára piacra dobjuk az üdítő, szomjat oltó, különféle gyümölcsíze­ket tartalmazó szilárd italokat — fo­gadkoznak büszkén. A mochoviak szemefénye azonban az üzem szíve, az automatikusan ve­zérelt gépház — a korszerű technika vívmánya. A kompresszorok innen juttatják a csővezetékekén keresztül a fagyos ammóniumot a hűtőkamrák­ba, a 400 kg árut is magukba fogadó egyes hűtőszekrényekbe, a több száz tonna húst tároló föld alatti, elszi­getelt raktárhelyiségekbe. A kom­presszorok teljesítőképességét talán a legjobban az tükrözi vissza, ha el­áruljuk, hogy már most, a tervsze­rűen megkétszerezendő termelés be­vezetése előtt is havi 150 000 kW áramot fogyasztanak, erőműveinknek bizonyára nem kis „gyönyörűségére". H a száz szemük lenne a gépház dolgozóinak, akkor sem kísér­hetnék éberebb figyelemmel az auto­matikus vezérlés jóvoltából mindazt, ami a kamrákban, hűtőszekrények­ben, folyosókon, raktárakban törté­nik. A hőmérők pontos tájékoztatást adnak az egyes helyiségekben ural­kodó viszonyokról, a levegő száraz­ságáról, hőmérsékletéről, melynek szabályozása szintén önműködően történik. Nagy előnyt jelent, hogy az árut a dolgozóknak nem kell sa­játkezűleg bejuttatniok a raktárakba, kamrákba. Érte sem kell menniük. Ezt a munkát az önműködő lengőko­csik végzik el helyettük. De azért, aki ebben a kánikulában a lehűlést ,a felfrissülést keresi, az cseppet sem fél a föld alatti kirán­dulással járó hidegtől. Mi sem ije­dünk meg az előre megjósolt, sarki éghajlatra emlékeztető, kíméletlenül ránk törő fagyhullámtól a készenlét­ben levő báránybőr-bunda melegének védelmében. Sőt, nagyon jól esik a séta a raktárnak használt jégbarlangban, az egymás hegyén hátán, feltűnően rendben tornyosuló készárú között. — íme, a paletizálásnak nevezett, gazdaságos rakodási módszer. Ered­ménye a rend, a gyors rakodás, min­den talpalatnyi hely kihasználása a fáradságos kétkezi munka kiküszöbö­lésével — világosít fel a közelben tartózkodó Švec mérnök, az üzem technikai vezetője. Az itteni 20 fokos fagy meg sem kottyan annak, aki megszokta a hideget. Különben is, mi ez a 110 vagon áru számára épített kamrák hőmérsékletéhez képest. A kamrákban a hőmérő sohasem szökhet 36—40 foknál magasabbra, így azután biztos, hogy az áru itt rövid három óra leforgása során. csontkeményre fagy, akár nyers hús­ról, zöldségről, halról, vagy gyü­mölcsről, esetleg más ételről van szó. A/T lután pedig a liúsból-vérből való -l-'-l ember szerencsére nem áru, hanem érző lény, nincs szüksége rá, hogy csontkeményre fagyjon. Ezért aztán a didergést, a föld alatti ba­rangolást megelégelve, a tűző nap áldásos sugarain végre felmeleged­hettünk. KARDOS MÄRTA ...... -V. .•>. / II A Kelet-Szlovákiai Vasmű kokszolója (R. Berenhaut felv.) iiKiiikiiiiíiiiaiiiiift|iiiiiitiiiiiiikiiiiiiiEiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinitiiiiitii KIVÁLÓ ACÉLT — A Klement Gottwald Gj Kohó zábfehi lakótelepének kultúrhá­za zában e napokban kolióipari vállalataink kiváló szakemberei ta­— nácskoztak és közölték egymással a félig nyugtatott acél gyártá­~ sa terén szerzett tapasztalataikat. Az Üj Kohó szakemberei tárgyi­— lagos beszámolóikban nemcsak az említett különleges acél gyár­-— tását ismertették, hanem nagyjában felvázolták az általános és a — csőhengerdékben való további megmunkálás lehetőségeit is. Az üzem szíve — a korszerű gépház Miért szükséges a félig nyugtatott acél gyártása? Azért, mert a meg­nyugtatott acélból készült öntecsek bizonyos része csupán silányabb mi­nőségű anyag előállítására alkalmas, és ezért csekélyek gazdasági értéke­sítésének lehetőségei. Az ilyen anyag kivitele sem fizetődik ki, mert kilo­grammjáért csak 0,63 koronát kap­hatunk a külföldi megrendelőktől. Ezzel szemben a félig nyugtatott acélból készült öntecsek belső szer­kezete sokkal összeállóbb, és ezért az egész öntecs alkalmas a további megmunkálásra. Ennek alapján nem kétséges a tervezett minőség elérése sem. Az előadók néhány példát fel­sorolva rámutattak a félig nyugtatott acél rendkívül széles körű felhasz­nálásának lehetőségeire. Többek kö­zött elmondották, hogy a hagyomá­nyos hétféle nem nyugtatott acélt csak háromféle félig nyugtatott acél­lal sikerült pótolni. Ez különösen azokban a hengerdékben válhat elő­nyössé, ahol csak kisebb választék­ban gyártanak hengerelt anyagot, ami egyrészt a félbeszakítás nélküli hen­gerlést, másrészt a hengerszékek, il­letve hengersorok jobb kihasználását teszi lehetővé. A Klement Gottwald Oj Kohó ön­tődéjében eleinte az üzemi, kísérleti intézet dolgozóinak közvetlen fel­ügyeletével készítettek félig nyugta­tott acélt. Amikor felügyelet nélkül folytatták a gyártást, nagyon lerom­lott az acél minősége, mert a kohá­szok csak a nehéz fizikai munka megkönnyítését látták az új mun­kamódszer alkalmazásában és nem iparkodtak a feltételezett eredmé­nyek elérésére. Ez a helyzet csak ké­sőbb változott kedvezővé, amikor az üzemi kísérleti intézet dolgozóinak vezetésével megrendezték a mesterek s az öntők szaktanfolyamát. Sokat segített a szocialista munka­verseny is. A dolgozók helyeslik, hogy tárgyilagosan állapítják meg munkájuk, tehát az öntecsek minő­ségét. • A szocialista munkaverseny örvendetes eredménye, hogy most már egyre kevesebb a selejt, amely­ből aránytalanul sok volt, amikor megkezdték a félig nyughatott acél gyártását. A kohászok most 87—93 százalék kiváló acélt készítenek a fel­dolgozott anyagból. A vitában több kohóipari vállalat szakemberei is nagyra értékelték a nyugtatott acél gyártásával szembeni előnyöket. Az értekezlet befejezéséül a Kohó- . Ipar és Ércbányaügyi Minisztérium képviselője tájékoztatta a jelenlevő­ket a legkiválóbb minőségű acél ér­tékesítési lehetőségeiről. Nem titkol­ta, hogy a jövőben kevésbé kedve­zőek lesznek a lehetőségek, mert az építőipari vállalatok, amelyek — ami a betonacél minőségét illeti — még a közelmúltban nem voltak túl igé­nyesek, most tevékenységük gazdasá­gosságát és az építkezések minőségét szem előtt tartva egyre nagyobb kö­vetelményeket támasztanak. A kohó 1^ ipari dolgozóknak ezért minél előbB' el kell sajátítaniuk a félig nyugtatott acél gyártását, hogy tapasztalataik értékes hozzájárulást jelentsenek a Kelet-Szlovákiai Vasmű — a jövőben hazánk legnagyobb acélgyártó üze­me — termeléséhez ls. A zábfehi lakótelep kultúrházában rendezett új technika napja elsősor­ban a Klement Gottwald Oj Kohó v dolgozóinak az érdeme. JARMILA SOUKUPOVA, v Ostrava. MSSFÍiÄNEM LEHET KITÉRNI JAAAWWVWATAAr/^A/WV^/WWV A nyár derekán járunk már, mégis gyakran emle­getjük az elmúlt telet. El­sősorban azért, mert zava­rólag hatott egész népgaz­daságunkra. Üzemeinkben — az erőfeszítések ellenére sem sikerült behozni a tél okozta lemaradást. Ezek kö­zé tartozik a zvolení Bučina Fafeldolgozó Üzem is. A tél nemcsak a fakitermelést, hanem a szállítást is lénye­gesen korlátozta s így az említett üzem sem tudott eleget tenni tervezett fel­adatának. }avult a helyzet Az utóbbi hónapokban azonban megjavult a helyzet s az üzem álta­lában behozta a lemaradást. A mun­katermelékenység tervét, a nyerster­melési és a kiviteli tervfeladatokat száz százalékon felül teljesíti — az év elejétől. Sajnos, ez nem mondha­tó á választékkal és a minőséggel kapcsolatban. A választék tervét az üzem mindmáig nem teljesíti. Így például a faforgács-lemezek gyártá­sánál 500 köbméterrel adósok, a klasz­szikus parkettek gyártásánál pedig 27 000 m 2-rel. A választék tervének teljesítéséhez mindez hiányzik, azon­ban még egy megrendelő sem jelent­kezett, hogy az említett gyártmányok­ból hiányt szenvedne. Ennek viszont az a magyarázata, hogy mind az épí­tőiparban, mind pedig a bútoripar­ban csökkentették a tervet — a fa­feldolgozó üzemben pedig megmaradt az eredeti terv. Ennek ellenére az üzem dolgozói arra törekszenek, hogy a parkettgyártásban mutatkozó le­maradást a harmadik negyedévben, a faforgács-lemezek gyártásában mu­tatkozó lemaradásokat pedig az év végéig behozzák. Fontos követelmény: a minőség Természetesen a választék csak a dolog egyik része. Gondot okoz az üzemnek a minőség is. A gyártmányok minőségével az üzem vezetői nincse­nek megelégedve. Ennek egyik oka az, hogy az üzem nem kap megfele­lő minőségű rönkfát. Vannak azon­ban problémák az üzemen belül is, melyek nagyban befolyásolják a mi­nőséget. Vegyük például a fűrészte­lepet. Itt nincs minden rendben a munkaerkölccsel. Vannak olyan mun­kások, akik a szombati műszakot rendszeresen kihagyják — nemré­gen 90 munkásból 20 hiányzött s 270 köbméter rönk helyett 160 köbmétert fűrészeltek fel. Ugyanakkor egyes partiknál általános jelenséggé vált, hogy egy műszak alatt 50—60 köb­méter rönköt is felfűrészelnek, a tervezett 37 köbméterrel szemben. Ezt azzal magyarázzák, hogy a ke­mény fagyok idejében keveset keres­tek, s most „megnyomják a gombot", hogy pótolhassák keresetüket Tehát olyan hajrámunkáról van szó, mely a minőség rovására megy. Márpedig a minőség fölöttébb fontosabb, tekintet­tel arra, hogy a megrendelők részéről a választék Iránt, pontosabban az egyes gyártmányok, mint például a klasszikus parkettek iránt csökkent az érdeklődés. Nem ülnek karba tett kézzel Az itt felvetett problémákkal nem­régiben foglalkozott az üzemi bizott­ság, és a pártbizottság ls. A problé­mák megoldása érdekében elhatároz­ták, hogy minden kommunista konk­rét feladatot kap s e feladatok telje­sítését támogatják a szakszervezeti tagok is. A kérdéseket megtárgyalták a munkahelyeken is. így mozgósítot­ták az üzem valamennyi dolgozóját a kiváló minőségű, termékekért. Ami pe­dig a fűrésztelepet illeti, a három­műszakos termelésről áttértek a két­műszakos termelésre s az így fel­szabadult munkásokból megerősítik azokat a részlegeket, ahol a válasz­ték tervének teljesítése szempontjá­ból nagyobb szükség van rájuk. Ter­mészetesen a fűrésztelepen nem fe­ledkeznek meg a minőségről. Problémák az üzem bővítése körül Rövidlátóak lennénk, ha csupán az üzemmel szemben támasztott jelenle­gi igényeket vennénk alapul. Figye­lembe véve a távlati terveket — az üzemre egyre igényesebb feladatok hárulnak. Ez pedig maga után vonja azt a követelményt, hogy az üzemet bővítsék. Az üzem további építése fo­lyamatban is van. A Stavoindustrla — az üzemet építő vállalat — nem tel­jesíti tervezett feladatát. Több mint egymillió koronával maradt le az év elejétől. Ez pedig nem csekély nép­gazdasági károkat jelent, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Svédor­szágból rendelt különféle gépek egy része már régen megérkezett — s ezek kihasználatlanul hevernek. Eltekint­ve attól, hogy az építőmunkák kés­nek — késnek a belföldi gépszállít­mányok is. Persze az üzem szempont­jából döntő az építkezési munka, mert hiszen hiába vannak meg a kül­földi gépszállítmányok — nem tud­ják őket üzemeltetni. A beruházási építkezés lemaradásának fő oka hogy ez építővállalat nem rendelke­zik elegendő munkaerővel. A kérdés­sel ugyan foglalkoznak az Illetéke­sek, azonban a megoldás valahogyan késik. A statisztikai kimutatások sze­rint például a közép-szlovákiai ke­rületben — különösen a gépiparban — munkaerőfelesleg van — a kerü­leti nemzeti bizottság azonban nem tudja megállapítani konkrétan, hol, melyik üzemben van munkaerőfeles­leg. így a kérdés húzódik, nem nyer érdemleges megoldást, bár az üzem rs foglalkozik vele. Az üzem villany­szerelőket és lakatosokat bocsát az épltővállalat rendelkezésére, mindez azonban csak csepp a tengerben. A Stavoindustriának sokkal több munkásra van szüksége, hogy az üzem" bővítésével kapcsolatos fel­adatait teljesíthesse. A kérdés megoldása nem tűr hal­lasztást. Hisz — mint már említet­tük — a népgazdaságnak az épít­kezési terv nem teljesítéséből nagy kára van. Ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy az illetékes szervek érdem­ben foglalkozzanak a kérdéssel s azt mielőbb megoldják. (ks) 1963. július 8. * ÜJ SZÖ 5 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom