Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-05 / 183. szám, péntek

U] FILMEK 'Az utóbbi napokban a nézők figyelme a Dolgozók Filmfesztiváljának üiűveire irányult. Ez a mozik programján is visszatükröződött: sok a felújítás és a bemutatásra kerülő új alkotások sem a légkiemelkedőbbek. A felújított filmek között van a feltűnést keltő nyugatnémet Rosemarie, Václav Krška évekkel ezelőtt játszott mély drámai alkotása — Itt oroszlánok vannak, továbbá az olasz Rocco és fivérei. Az új alkotások közül megemlíthetjük a kubai Realengo 18-at, melyet a kubai filmfesztiválon is bemutattak, a DEFA Francia kandalló mellett elmű filmjét, továbbá Leslie Norman Suhog a pálca című nevelő tárgyú lélektani filmjét angol iskolai környezetből. Ez utóbbihoz részletes méltatásban visszatérünk. FRANCIA KANDALLÖ MELLETT Kurt Maetzing Ismert német rendező, több híres alkotásával Ismerkedhetnek meg nézőink. A Francia kandalló mellett című filmje azonban átlagos szinten mozog. Drámai magva: A Bundeswehr Franciaországban állomásozó csapatainak jelenléte és a volt náci háborús bűnösök ártatlan báránnyá mosása. A filmben is e körül bontakozik ki regényes meseszövésű történet. Adáz küzdelem folyik a Bundeswehr egyik parancsnokát leleplező okmányok megszerzéséért. A polgármester lányába szerelmes Klauson keresztül sikerül is a tisztnek megszereznie az ominózus bizonyítékokat, de a fiatal katonában végül is felébred a lelkiismeret, a becsület: visazacseni a dokumentumokat a döntő pillanatban, amikor a Bundeswehr már komoly akcióhoz kezdene. A rendező nem mindenütt tudta kihasználni a történetben gyakran kínálkozó drámai helyzeteket, s a történet lazának, szétesőnek tűnik. A forgatókönyvben nagyon Jő megoldás volt az, hogy a Bundeswehr alakulata a parancsnoka által 1944-ben bestiálisán kivégeztetett francia hazafiak tiszteletére emelt, s most megsemmisítendő emlékmű helyén akar tábort ütni. A német csapatok franciaországi állomásozásának problémája persze csak villanásszerűen vetődik fel a filmben, aíz érzelmi momentumok, a regényes meseszövés kissé tompltja a dráma élét. L. L. PETER MATEJKA A közismert szlovák festőművész V. Novák tanítványa volt a prágai Akadémián. A modern piktúrának azt az .útját választotta, melyet a cseh KremniCka is követett: a logikusan szerkesztett térnek és formának vonallal, színnel és fénnyel való építését. A második világháború fojtogató légköréből felszabadulva, a megváltozott világ s az új életérzés új tartalmat és formát sürgetett. Matejka eddig az — imaginárius portrék festője, — most összegező, szilárd körvonalak közé fogja a város és a falu asszonyainak képét, a tájat s csendéletet. Kompozíciója egyszerűsödik, • A bukaresti Opera és Balett Színház az Enescu Oedip-jével elért kivételes párizsi sikere után a Sevillai borbélyt játszotta néhány este a párizsi közönség előtt. Bernard Gavoty, ez Ismert zenekritikus, elismerően nyilatkozott a román művészek teljesítményéről. • Nemzeti analfabéta-ellenes kampány kezdődik július 15-én Algériában. Az akció keretében egyetemi és középiskolás diákok, valamint tisztviselők ajánlották fel szolgálataikat. • A trenr.iani Konstrukta fennállásának 10. évfordulója alkalmából fényképkiállitas nyílott Bratislavában a Technika Házában. A kiállításon a Konstrukta üzemi klubjának tehetséges fotoamatőrjeí mutatják be felvételeiket, amelyekkel már több érmet szereztek a külföldi kiállításokon. kézírása szenvedélyesebb, színei elevenebbek lettek. A Nemzeti Galéria grafikai kabinetjében Matejka születésének 50. évfordulója alkalmából állították ki rajzának gondos és jellegzetes válogatását, melyeknek tárnál az élet különböző területeiről származnak. Spontán közvetlenséggel és mérlegelő átgondoltsággal, ceruzával, szénnel, ecsettel rajzolt lapjairól friss, várakozó, vagy elmélyült kifeiezésű női arcok néznek velünk szembe. A februári forradalom után megismerkedik Handlovával és a bányászok életével, környezete, munkája képezik motívumalt. 1954-ben ielent meg A felkelés című sorozata. Izgalmas feszültségű lapjain a szlovák hegyek között éjszakai homályban, hajnali derengésben vonuló partizánok. A kelő hold magányos, minden külső pátosztól mentes — sebesültre világit. A tragédia fojtott csendje fogja körül a Kivégzést. A humanista alaphangú 1959-es grafikai sorozat vád és tiltakozás az értelmetlen, gyilkos háború ellen. Sűrű drámaiságú a hátrakötött kezű, meggyötört asszony hatásosan komponált alakja, aki expresszív erővel panaszkodik a megalázó kínzásról. Ezután feloldódik a kínos feszültség és nyugalmat lehelő mező, napns tájak, dús gyümölcsű almafák, kevés lendületes vonással tükrözik a mát és napjaink jövőt formáló céltudatos fiatal ember típusát. — Matejka modern és haladó művészete a lírai, epikai és drámai elem szintézise. Bárkány lenőné TEGNAP ÉS HOLNAP KÖZÖTT a Hálátlanság tavánál (Dél-csehországi útinapló — befejezés) Sorfalat állnak a Jegenyék Tŕeboň előtt és a vándor az utolsó pillanatig vajmi keveset lát ebből a régi vízvárból, amelyet reneszánsz architektúrája és gazdag kulturális múltja miatt máig ls dél-cseh Athénnek neveznek. Falai közt nemcsak kiváló építészek éltek. Itt faragták fába névtelen népművészek a csodaszép tŕeboňi famadonnákat, itt élt és festette gótikus táblafestményeit az Ismeretlen- Tŕeboňi Mester, aki nemcsak, hogy korának egyik legkiválóbb festője volt, de hosszú Időkre útmutatója lett Közép-Európa festészetének is. Es itt élte le életének utolsó évelt a „csillagok fia", Peter Vok, az utolsó Rozsmberk ivadék. Az ő idejéből maradtak fenn e Tŕeboň környéki halas tavak, köztük hazánk két legnagyobb halastava, a Rozsmberk és a Svét, melyet na> A jellegzetes déli városkapu mielőtt az első pavilonba belépnénk. Szikár, higgadt ember Jindrich Vokáč — pontos ellentéte elődjének, akit szintén ismertem. Arcába mély redőket vésett a gond és a nehéz ifjúkor. Egy hatalmas, zöldre festett tábla előtt állunk meg. Rajta sárga, lila, kék, piros gombok ... Kisfiam gombfocipályának használná fel, gondolom magamban. — Diszpécsertábla, magyarázza Vokáč elvtárs. — Ojabb kísérletezés, mivel a háromszáz méter hosszú, homályos pavilonokban a televíziós irányítás oem vált be. Most ezzel próbálkozunk... — Egy-egy pavilonban kétezerötszáz sertést hizlalnak. Ez' az átlag, folytatja Jindrich Vokáč. — Harmincöt-negyven kilős d röfi amikor idekerül. Körülbelül száznegyvenöt napig hizlaljuk. A tervezett súlynövekedés körülbelül 52 dekát tesz ki. Amikor tőlünk a sertések kikerülnek. százhuszonöt—százharminc kilót nyomnak. Az úgynevezett párizsi, sonkasertések — ezeket Franciaországba exportáljuk — természetesen könnyebb súlyúak. — Sajnos, a felvásárló közegek tervszerűtlen ténykedése, no meg a rossz árpolitika erősen üt bennünket. Hála „nekik" ráfizetéssel dolgozunk. Egymásra nézünk — egyet gondolunk — Ha már a Gigant ls ráfizetéssel dolgozik. milyen gazdasági eredményeket mutathat ki egy szövetkezeti hizlalda? Közben átmegyünk a következő pavilonba, ahol a röfik vidám röfögéssel fogadják a vendégeket. — Nem ls látszik meg rajtuk, hogy rosszabb lett a kosztjuk, jegyzem meg. — Pedig erősen leromlott, mondja kesernyésen VokáC. — Azelőtt az üvegcsővezetőn keresztül búzából, árpából, kukoricából, fehérjéből és krumpliszeletekből, no meg ásványi anyagokbői öszGYANÚSITÁS Kiasrott, sápadt öregember topog az emelvény előtt, amelyen a bizottság néhány perc múlva kimondja az ítéletet, Jogos-e a rokkantsági Járadék vagy sem. A fehérköpenyes orvosok összesúgnak, a bozontos szemöldökű elnök néhány kérdést tesz fel, de látszik rajta, hogy untatja az egész. Azután az egyik orvos feláll, kényelmesen lesétál az emelvényről, egész közelről fürkészi az öreget, majd flegmán megszólal: — Hát a műfogsorát miért hagyta otthon öregem? Gondolja, így szánalmasabbnak látszik és a bizottság bedől a fogásnak? — Kérem szépen ... nekem sohasem volt müfogsorom — ellenkezik, a meglepődött öreg. — Engem akar átejteni, hiszen látom a helyét — vág a szavába ellentmondást nem tűrő hangon az orvos. Ezután az 'elnök kiküldi az öreget a folyosóra. Amikor kilép az ajtón, akkor fogja csak fel igazán, hogy az a nyegle alak azzal gyanúsította, hogy hazudik. Hát lehetséges az, hogy egy orvos ilyen arcátlanul ráfogjon valamit az emberre? Hogy a fenébe állítja, hogy műfogsora van, amikor nincs és nem is volt soha. Micsoda bizottság az, ahol nem az ember betegségét mérlegelik, hanem egyszerűen meggyanúsítják. Kegyetlen düh fogta el, felugrott, szinte a sírás fojtogatta a torkát. Be akart rontani a terembe és odaordítant annal a ctníkus fehérköpenyesnek, hogy: — Maga hazudik ... érti?! De aztán belenyílált a derekába és leült. A tisztelt kerületi bizottság jó sokáig tanácskozott, úgy hogy lecsillapodhatott, de a gyanúsítás, a megálázás kegyetlenül fájt az öregnek. Nem tudom, mit szólna a doktor úr, ha valaki azt mondaná a szemébe, hogy becstelen. Pedig minek lehet nevezni, ha így, nyugodt lelkiismerettel belegázol egy tehetetlen öregember becsületébe. Emlékszünk még rá, hogy nem is olyan régen a gyanúsítgatás micsoda embertelen végletekbe torkollott. Ezt a szellemet ki kell irtani tisztuló életünk valamennyi területéről. Meg kell tanulni tisztelni és becsülni egymást. Aki pedig másokat emberi méltóságában sért meg, az a társadalom ellen is vétkezik, aki pedig a nép bizalmából kapott funkciókban követ el Ilyesmit, annak százszoros a bűne. ÉRDEMES VOLT? Munkából ballagok hazafelé. Az új háztömbök üvegezett ajtóit nézegetem. Jóformán minden második vakon mered rám. A gyerekek kl se nyitják az ajtót, csak úgy besurrannak a kitört üveg helyén. Azon tűnődöm, nem lenne-e ésszerűbb kisebb mezőkre osztani az ajtót, hogy egyszerre ne menjen tönkre egy négyzetméternyi üveg. De hirtelen még a szívverésem ls elállt attól amit látok: Az egyik ajtón két 3—4 éves forma kislány bújkál ki s be, mtnt a kiskutya az üveg helyén. De a tábla felső része még ép és tűhegyes csipkéivel leselkedik az ártatlan gyerekekre. Valahányszor ügyetlenül belerúgnak az ajtóba, a sérült . rőpa-szerte híres modern pontyte ..„ gyon, de nagyon sokáig a Hálátlan- n

yg

sz

tg

s

t _ _ _ Ekkor született meg ha- szeállított apróravágott széraztakarság tavának hívtak.- zánk kg

t legnagyobb halastava: a mányt kaptak. Ma bizony nem tudjuk Igaz, hogy ezt a halastó-rendszart ¥

égtelennek látszó Rozsmberk és a ^ •iiátni..' * jelčani Krčte Jakub, a Rozsmberkek s f

t mcl

v.

ot a i

egu

t6bbl időkig mint Nézelődes közben észreveszem, hogy mindenható és félelmetes jószágkor- a Háláttónsá^ tavát Ismerték Mer í P

av

i!°

nokbő

1 , ^távolították a "lokTTIÄNW^ŇIA «i

Hnítntt« TTV>O A vasakfl. a Halauans

aS tava

t ismertek. Mert kokat és más tormá n a trágy

a. Ji?

y Ä™ ľiMn™w«»t™i hiáb

a könnyített a környék lakosai- eltakarító önműködő lapátnak ls. ratu KrCm modern elképzeléseivel k él t§ Kr5í hiábfl nyújtott me

g. _ .jutásokat figvelt jóval megelőzte korát. Ezért nem ahetfel lehetűséget j

6 néhány száz mond" TegellgedÄ Vokáľ- Va" csoda, hogy sem urai, sem pectig a családnaki a né

p átkozta őt, kígyót- itt újítás elég. Például az új lapátok környék népe nem értette meg öt, békát kláltott f

ejg

r

e. nem törik el a sertések lábát. De sok és végül is a reneszánsz kor e nagy e

mi

r

ko

2P

m „mikor Plfíszrtr lár- tintásra lesz még szükség, hogy a pavialakja kitagadottként pusztult el. '

0

1 ®

m'

e

li

s*

e

m' alm

K°

r elszór l

a

r ionok végre megfeleljenek küldetésükKrčin úr igen jól látta, hogy nem- ta

m Irebonban, egy öreg — vagy ne

k Miszen nem vált be a szellőztetScsak az aranypor fogyott ki a šuma- százesztendős — nénike nagy bizal- rendszer sem. Ha nem akarjuk, hogy a vai táj vizeiből, hogy veszedelmesen masan súgta nekem, hogy öreganyja röfik meghűljenek, télen külön be kell ritkulnak az erdők, de azt ís látta, ^ég látta az ördöggel cimboráló fütenünk a pavilonokban K 5ÄÍTK SÄÄÄ problémákat, ^ÄÄ TSÜSZVSXZ&& Tél -tt k^

?„

Ädôtt a HáláUan, a, nyolc éven át ta.ó^ improvizációnak ezeket aztán - ha kellett - tűzzel, f®8. azazaSv

S* t

a™ "J®"- ««« ,

abb ldö

nk maradna a mindennapi felvassal valósította meg. Völgyek és ugyeuar. ^rcin ur sonasem luum voi- adatok megoldásär

a, íg

y az elegendő, mélyedések alján meghúzódó telepü- n

a megalkotni istenkáromló müvet, )ö mi

ns

ség

ű takarmány beszerzésére is. léseket és falvakat romboltatott le, £a nem adja el lelkét az ördögnek _ ÄmMr a kazeIjűv8ben m

eg

0idjuk mély medencéket ásatott gátakat s ezért nem tu

d nyugodtan pihenni a tél

i _ f

ehc>rjedús és antibiotikumban építtetett hogy aztán ezeket a táj az éde

s anyaföldben. ga2

dag _ zöldtakarmány kérdését isi Rég elporhadt már a dédanya és erről tán többet tudnak mondani meghalt azóta már száz esztendős hen

n,,

a városban - mondja rejtélyes unokája is, a régi legenda azonban mosollyal a búcsúzásnál Jtndfich Vokác. még mindig él. „Benn a városban , a Csehszlovák Am a Hálátlanság tavának partján Tudományos Akadémia tŕeboňi kísérleti telepein valóban érdekes dolgokat láttam. Az egyik munkahelyen Veber mérnök, zöld pázsitszőnyeget, úgynevezett zöld „kovralt" — termel, infravörös égők segítségével. A termelés gyors és olcsó! Már be is vált! A nem meszsze fekvő Hrabín község szövetkeze„„ kiniainai. a d tesel m

ár 0

2 elmúlt tél folyamán sertést hizlalnak. A tFebofli „Rozsm- ...j

m<„„.

b., ,„

toV u' wt ** ,-Hfin vst. n

a8y eredményeket értek el. Beruháforrásainak és folyóinak bő vízével megtöltse. így teremtette meg Krčín a tŕeboňi táj halastó-rendszerét, a helybeli ETuüveglap vészesen megmozdul a kiszáradt, hiányos glttelésben és furcsa hangot hallat. Szinte gondolni is rossz rá, ml lenne, ha egy erősebb rázkódástól kiesne az üveg ai alatta bujkáló gyerekekre. Nem tudok szó nélkül továbbmenni. Rászólok a gyerekekre, de azok csak azért is tovább bujkálnak, mit sem sejtve a rájuk leselkedő veszedelemről. Megpróbálom nekik megmagyarázni, de a nagyobbik kislány visszafelesel, és kinevet. Bosszant ez az oktalan dac és megijesztem őket, hogy hívom a rendőrt, ha nem hagyják abba. A két gyerek megszeppen, de akkor az ablakból rám ripakodik egy testes asszonyság: — Mit ijesztgeti azokat a gyerekeket, hagyja őket Játszani. — De kérem ... bármelyik pillanatban rájuk eshet az üvegtábla. — Fél éve így van már, senkinek sem esett baja. Különben ls törődjék a saját kölykelvel, az enyémért én felelek. Valamit még mondani akartam, de észrevettem, hogy az ablakokban egymás után Jelennek meg a kíváncsi fejek, hát csendben elódálogtam. Azonban alig tettem néhány lépést, a kislány utánam kiált: — UJol UJol Visszafordulok, a gyerek diadalmasan néz felém, és csúfondárosan rám ölti -ftlcsl piros nyelvét. Egész este azon töprengtem, minek nevezzem azt a buta „szülői szeretetet", amely vakon mindent ráhagy a gyerekekre, aki legtöbbször nem is sejti, milyen veszedelmet rejt mindaz, amit művel. Újra és újra felötlött bennem a kérdés: Érdemes volt beleszólni? D» meglehet ilyesmit állni szó nélkül? SZŰCS B£lA már a jövendő szelei fújdogálnak. Gond és büszkeség, a neve: Gigant Valóban Gigant, valóban gond és büszkeség! Tíz hófehérre meszelt pavilonjában jelenleg huszonkétezer berk nagy-hizlalda az idén tehát kétszer annyi röfiről gondoskodik, mint hanvanegyben, amikor erre jártam. Hát ez büszkeség. És a vendégkönyvbe bejegyzett dicséretek is büszkeség. Kínaiak és amerikai farmerek, kanadaiak és hollandusok, franciák zásaik egy év alatt megtérültek, szépen kerestek is, no és tojástermelésben elsők a vidéken. A másik munkahelyen még kísérleti stádiumban van az édesvízi moszat termelése. Itt a fotoszintézis és szovjetel, magyarok és argentinok segítségével termelik az újfajta, értécsodálatuk megnyilvánulását jegyez- kes takarmányt. Ez a moszat, vagyis ték be a könyvbe: „Nincsen párja a egyik vállfaja azonban már a közeivilágon!" jövőben a bolygóközi űrhajósok tápDe ennyi sertést jóllakatni, főleg lálékának alkotja majd a részét, ezekben a takarmányban oly sovány, Mindez nem a jövőszázad regénye! hét szűkesztendőkben — ez viszont A holnapba torkolló tegnapok mai gond, nagy gond! szerves része, mint sok más minden — Mert a röfiket Jól kell tartani, itt Tŕeboňban. Ahol a Hálátlanság mondja a Gigant új vezetője VokáC tavánál a tegnap és a holnap közt elvtárs, aki fehér köpenybe és fehér jártam. gumicipőfélébe öltöztet bennünket, BARSI IMRE Részlet az ütiSs számú pavilonból ÜJ SZÖ 4 * . M

3' L

úlius 1