Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)
1963-07-21 / 199. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONIS BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava 1963. július 21. vasárnap • 30 fillér • XVI. évfolyam, 199. szám EMBEREK ÉS GÉPEK A KENYÉRCSATÁBAN Immár két hét óta egyre gyorsabb ütemben halad a kenyérgabona betakarítása., E hét derekáig — mert mindenütt gyorsan kasza alá érik a gabona — a helytálló aratómunkások közel negyvenezer hektár termését rakták keresztekbe és helyezték el a magtárakban. Szlovákia déli járásaiban a cseh kerületekből és az északabbra eső mezőgazdasági üzemekből érkezett kombájnosok, aratógépkezelők igen nagy segítséget nyújtanak a kenyércsatában. Ennek köszönhető, hogy például a nyugatszlováklal kerületben már közel 20 ezer hektárról lekerült a termés. Az eredeti tervek szerint a szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói Szlovákiában csaknem 400 ezer hektárról az új technológia, a menetes módszer alkalmazásával takarítják be a gabonát. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gépesítés adta lehetőségeket nem mindenütt használják kl megfelelően, hiszen a rendrakóknak csak 66 százalékát vetették be a munkába. Egyes helyeken a gépek kihasználása iránt tanúsított közöny — ami főleg a kelet-szlovákiai kerületre jellemző — a szemveszteség emelkedésével súlyosan megbosszulhatja magát. Vitathatatlan, az Időjárás kedvez a betakarításnak, ám a szép Idő csak akkor Jelent előnyt az aratásban, ha annak minden egyes napját, óráját gazdaságosan kihasználják. Hogy az időjárás mennyi meglepetést okozhat, arra a múltban, két év óta tanulságos tapasztalatokat szerezhettünk. Az aszályos évek után korán beállott, hosszan tartó kemény tél komoly fejtörést okozott, érezhetően megviselte az őszi vetéseket. A kedvező tavasz és az áldást hozó esők számításaink ellenére nem tudták pótolni a gabonaneműek kiesésével járó veszteségeket, s ezért csak közepes termésre számíthatunk. Tehát ez idén sokkal inkább mint máskor nagyobb körültekintéssel kell végeznünk a betakarítást. Az előző évekhez képest a legtöbb helyen sokkal több gép segíti az aratók fáradságos munkáját. A gépek szerepének növekedése azonban távolról sem jelentheti a kézi munka fontosságának lebecsülését, hiszen a gépek növekedésének aránya még nagyobb követelményeket támaszt az élőmunkával szemben. Az ógyallai termelőkörzetben például több új kombájn csak azért nem dolgozhatott teljes ütemben, mert kezelőik elmulasztották a motor bejáratását. A gép, hozzáértő gondos kezelés mellett hű segítőtársa az embernek, ellenkező esetben — akárcsak a hanyag emberi munka —• tetemes károkat okozhat. Nem lenne azonban helyes, ha mezőgazdasági dolgozóink az aratást csupán a gabonának a tarlóról történő elszállítására egyszerűsítenék. Sokkal többről van szó, hiszen a kombájnok után hátramaradt szalmát is gondosan és minél gyorsabban le kell takarítanunk. A forrón tűző napsugarak a friss tarlót rohamosan kiszárítják, meggátolják a tarlóhántás folyamatos elvégzését. Az Idei közepes terméshozamok egyik okozójának kétségkívül a tavaly elmulasztott szántást kell tekintenünk. Az agrotechnikai beavatkozások lebecsülése, a kései munka mázsákkal csökkentheti a hektárhozamot. A dunaszerdahelyí járásban okultak a múltban elkövetett hibákból s ez idén úgy szervezték meg az aratást, hogy a gabona lekerülése után tüstént betakarítják a szalmát és ezzel párhuzamosan a tarlóhántást sem hanyagolják el. A komplexbrigádok folyamatosan, minden nagyobb kiesés nélkül végzik felelősségteljes munkájukat, mert tudják, hogy az aratás kitolódása miatt szinte minden átmenet nélkül az őszi munkákat is meg kell kezdeniük, hogy biztosíthassák a jövő évi gazdagabb termés feltételeit. Ahhoz, hogy a nyári munkák egymás után sorrendben haladjanak, és az aratástól az őszi talajelőkészítésig lehetőleg a legkevesebb gépkiesés zavarja a munkát, jó gépek, üzemképes talajművelő eszközök szükségesek. Az utóbbi időben javult ugyan a pótalkatrész-ellátás, precízebb karbantartással, az előforduló csekély géphibák kijavításával azonban az alkatrészek elhasználódását a lehető legkisebbre kell csökkentenünk, mert az idő diktálja a munkaütemet. Nem sokat tétovázhatunk tehát a gabona betakarításával, hiszen ezenkívül még sok a teendő a mezőgazdaságban. A szilárd takarmányalap megteremtése ls éppen ebben az időszakban esedékes, a cukorrépa és a kukorica ápolásával nagyban hozzájárulhatunk a takarmánykészletek gyarapításához. Rugalmas munkaszervezés az aratásban, a gépek kihasználásában — ez a legfőbb biztosítéka a gabona veszteségmentes és gyors betakarításának. Ha gazdaságaink ezenfelül az aratómunkásokról sem feledkeznek meg, eredményesen megvívjuk a kenyórcsatát, s megalapozhatjuk a jövő évi termést. A nemesócsaiak helytállnak Teljesítik orolósi Mlelezetlségyollolásulíol Két hét alatt betakarítják a termést • Az aratás alatt kevés a géphiba • A gäbonatisztításban segít a HNB Ä falun legnagyobb beszédtéma ez aratás. Minden gazdaságban arra törekednek, hogy a termést minél előbb bizonságba helyezzék. A munkatervezést igyekeznek a legcélszerűbben megoldani, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. Ügyesen megy az aratás, tehát a szervezés jő. Persze, nem minden gazdaság ad róla számot, milyen módon oldja meg a betakarítást, a nemesócsaiak azonban nyilvánosságra hozták aratási tervüket, hogy ez egész ország figyelemmel kísérheSse. Vállalták, hogy a 650 hektárnyi gabonát két hét alatt betakarítják. Bár az első napokban akadozva indult a munka, a kis kombájnok napi teljesítménye csak 5 hektár, a nagy kombájnoké pedig 11 hektár gabona klcséplése volt, most azonban, az aratás derekán a teljesítmény jó. Rácz Arpád napi teljesítménye SK—4-es kombájnnal 18—20 hektár gabona klcséplése, a kis gépeken dolgozó kombájnosok viszont 7 hektár gabonát aratnak le Befejezték az aratást (TELEFONJELENTÉS) — A Kiskövesdi EFSZ Július 19-én 20 órára befejezte az aratást. A legjobb eredményt eddig Kis Bertalan és Tarajos Miklós érték el. Július 2S-éig a cséplést 1* befejezik. naponta. Kivétel csak Cseh Imre kombájnos, aki a szalmakocsi hibája miatt egy kicsit lemaradt. Az aratók egy hét alatt (beleértve a vasárnapot is) 322 hektárról takarítják be a termést. Ez ugyan nem jelenti a gabonaterület felét és úgy tűnik, apintha a két hét kevésnek bizonyulna. Aggodalomra azonban nincs ok, mert ha figyelembe vesszük, hogy az első napokban kisebb volt a teljesítmény, amit már -íszben pótoltak, az aratók a következő héten behozzák a néhány hektárnyi lemaradást is. Igaz, az aratók egy órát sem hagyhatnak kihasználatlanul, akadályt jelentenének a géphibák is, de erre szerencsére ritkán kerül sor. És ha valamelyik gép mégis felmondja a szolgálatot, ott-teremnek a javítók. Három ember végzi a javítást, akik szüntelei.ül járják a határt és figyelik a gépek üzemképességét Földes Bálint javító szerint komolyabb hiba még nem fordult elő. Az egészből azt a következtetést vonhatjuk le, a nemesócsai komplexbrigád helytáll és teljesíti az aratásra vonatkozó kötelezettségvállalást. A magtisztltás miatt sem lehet fennakadás. Segít az egész falu népe. Két gépnél a szövetkezetesek, egynél pedig az iparban dolgozók és a helyi funkcionáriusok, valamint alkalmazottak dolgoznak. A gépeket éjjelnappal üzemeltetik, hogy győzzék a tisztítást. Az állatgondozók is kiveszik részüket a munkából. Éjszakai műszakban is dolgoznak, ha'nalban a tisztító-géptől menneK etetni. Bakos Imre, a helyi nemzeti bizottság titkára jó szervezőnek bizonyul. Az ő feladata, hogy egy géphez a szövetkezeten kívül állókból biztosítson személyzetet. Ogy oldja meg a feladatot, hogy egyik éjszakán az iparban dolgozókat osztja be (természetesen megbeszéli velük), a másikra pedig a HNB és az EFSZ funk« cionáriusait, valamint alkalmazottait, s maga is részt vesz a gabonatisztí» tásban. A titkár figyelemmel kíséri a hozamokat ls. Árpából az első dűlők 24 mázsa termést adtak hektáronként. Ezek voltak a ritkább gabonák, •de»később sorra került dűlők már jobban fizetnek s valószínű, hogy őrpáből 26 mázsás átlagtermést érnek el. A nemesócsaiak az aratás előtt jól meghányták-vetették, milyen módon takarítják be leggyorsabban a termést. Figyelembe vették a szövetkezetesek kezdeményezését, értékelték a gépek elejét és aszerint döntöttek. Nem vállaltak olyat, amit nem tel« jesíthetnek, bár órányi pontossággal számították ki az időt s az aratás alatt bizony mindenkinek többet kell áldoznia. De megéri, hiszen a veszteséget a minimumra csökkentik. (bjl. A milliárdos mozgalom névtelen katonái Hulladékból is lehet értéket teremteni Nem is olyan régen még a szemétgüdrökbe, vagy legjobb esetben az ostravti vaskohókba vándorolt a színesfém hulladék. A hajógyár néhány tucatnyi esztengagépe tonnaszámra „termelte" a fémforgácsot. Vas, alumínium, réz, bronz és ki tudná még megmondani, milyen színes fémek fordultak elő a szinte szemétként kezelt forgács között. Enyhén szólva nem tartották tűlságos becsbon a szerssimgép-mühelybfií kikerült hulladékot. Senki se gondolt arra, hogy egy-egy kilogramm alumínium mögött mennyi emberi verejték, milyen nehéz munka rejtőzik. Nem nagyon tfirődtek vele, hogy a réz kilójáért 6—8 koronát is ki kell fizetni, és hogy minden rézérc-rögért kilométernyi mélységbe szálltak alá a bányászok és — ami a legfontosabb — hogy est as értékes fémat drága pénzért külföldről vásároljuk. Harminc mázsa színes fém Libái István egyszer azt olvasta valahol, hogy amíg a vas kilója csak fillérekbe kerUl, 1 kiló bronzért például némely esetben 10 koronát is kell adnunk a külföldnek. Libái Istvátjt — aki mellesleg mondva a komáromi hajógyár szerszámgép műhelyében a gépek körüli rend fenntartására ügyel, — meghökkentette ez az összehasonlítás, gondolkozni kezdett, mennyi drágábbnál drágább színesfém veszik kárba csak azért, mert nincs aki szétválasztaná a vasat az alumíniumtól vagy a vasat a réztől. A gondolkodást tett követte és másnap már külön hordóba osztályozta az egyes színesfém forgácsokat. Azt is meg kell mondani, hogy ez még akkor történt, mikor a milliárdos mozgalomnak a gyárban még hírét se hallották. Libái István csak azt tudta, hogy a rábízott munkát becsületesen kell elvégezni, azt érezte csak, hogy kár az értékes színesfémet csak úgy, szinte a szemétre dobni. Most az első félévi eredmények összegezése után meglepő eredményt mutat ki Libái István: több mint 30 mázsa különböző színes fémet „guberált" Így össze. Ezért pedig már érdemes volt dolgozni, hisz ez sok ezer koronát jelent. Érvényesüljön jobban az anyagi érdekeltség A fenti példa azt bizonyítja, hogy dolgozóink közül sokan csupán a józan észre hallgatva, szervezett mozgalom nélkül is becsületesen végzik munkájukat, nem őrzik Jól magukat, ha veszendő értéket látnak maguk körül. Idealizmus lenne azonban azt állítani, hogy most már teljesen lebecsülhetjük az anyagi érdekeltséget. Elég csak betekinteni egy-egy fémhulladékkal telt vasúti kocsiba, könynyen meggyőződhetünk róla, hogy a kisebb értékű vas között rezet és más színesfémet is találhatunk. Mindenki tehát nem végzi oly becsületesen a munkáját, mint az említett elvtárs. Az egyes példák azt mutatják, hogy sokat segíthetnénk e téren až anyagi érdekeltséggel. A hajógyár üzemi lapja például még 1961-ben leközölte a gyár igazgatójának határozatát, mely szerint az összegyűjtött színesfém eladási árának 30 százaléka az illető dolgozónak jár. A gyakorlatban azonban ez sokszor nem hat ösztönzőleg, mert némely munkás nem ls tud az érvényben levő rendeletről, vagy nem ismeri kellőképpen a feltételeket. Nem tudják sokan, hogy a színesfémhulladéknak a vasba való keverésével sokezres értékkel károsítjuk meg az országot, és szintén jelentős öszszeggel önmagukat. A rendeleteket meg is kell magyarázni A jelenlegi helyzetben tehát ahogy látjuk — nem elég csak a dolgozók öntudatára támaszkodni, — az anyagi érdekeltség elvét ls érvényesíteni kell. £s ami szintén fontos, a meglevő rendelkezéseket a dolgozóknak meg is kell magyarázni. Csak ily módon tudjuk propagálni az anyagmegtakarításl mozgalmat, amely jelentős része a milliárdos mozgalomnak. Libái István példája és általában a hajógyárban dolgozó sok száz egyszerű munkás példája azt bizonyltja, hogy az igazgató, vagy az egyszerű kétkezi munkás egyaránt sokat tehet a gazdaságosságért indított mozgalom sikeréért. (T. M.) A cél a kommunizmus, az eszköz — a béke N. Sz. Hruscsov beszédének világ visszhang] a • NEW YORK • PÁRIZS A košicei Kelet-Szlovákiai Gépgyárban dolgozú CSISZ-tagok kollektívái „kezeskedem munkámért" jelszó jegyében mozgalmat indítottak, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A mozgalom célja, hogy résztvevői hozzájáruljanak egymilliárd korona értékű terven felüti termelési eredmény eléréséhez. A Lakatos Pál vezette ifjúsági kollektíva — amely elnyerte a szocialista munkabrigád és a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtisztelő címeket — elhatározta, hogy jótállási levelet csatol minden exportgyártmányához. Képünkön: A Lakatos Pál vezette ifjúsági kollektíva tagjai csöveket raknak a hőkicserélő-berendezésba. (G. Bodnár felv. — ČTK) A New York-I lapok az első oldalakon közöltek szemelvényeket Hruscsov elvtárs beszédéből. Az amerikai rádió ls részleteket közölt a beszédből. Az Egyesült Államokban, az utóbbi hónapokban egy esemény sem váltott ki olyan érdeklődést, mint a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének legutóbbi beszéde. • LONDON A londoni rádió és télevizió „rendkívül fontos lépésnek" minősíti Hruscsov elvtárs beszédét a Kelet ős Nyugat közötti feszültség csökkentésénél. • OSLO Az Aftenposten napilap Hruscsov elvtárs beszédét a Szovjetunió logikus és konkrét politikája bizonyítékának tartja. • DELHI Hrusosov elvtárs számos javaslatot tett, elsősorban a német kérdés megoldásában, amely a nemzetközi feszültség csökkenéséhez vezetne — írja a Patriot indiai napilap. A francia lapok ilyen címekkel írnak Hruscsov elvtárs beszédéről: „Hruscsov utat nyit a Kelet és a Nyugat közti tárgyalásokhoz", „Hruscsov : elkerülhetjük a harmadik világháborút", „Az egyedüli cél a kommunizmus, az egyedüli eszköz a béke." • SZÚFIA A bolgár napilapok kivonatokat közölnek Hruscsov elvtárs beszédéből. A beszédnek azt a részét emelik ki, ahol Hruscsov elvtárs hangsúlyozta, hogy a világháború nem szükséges i szocializmus és kommunizmus felépítéséhez, sem a világforradalom meggyorsításához. • WASHINGTON Az amerikai hírügynökségek jelentése szerint Kennedy elnök érdeklődéssel tanulmányozta Hruscsov elvtárs beszédét. Az amerikai külügynisztérlum sajtótitkára nyilatkozatot tett közzé, melyben többek között az áll, hogy a külügyminisztérium figyelmesen áttanulmányozza Hruscsov elvtárs javaslatait és megtárgyalja őket az Egyesült Államok szövetségeseivel. t