Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)

1963-07-21 / 199. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONIS BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava 1963. július 21. vasárnap • 30 fillér • XVI. évfolyam, 199. szám EMBEREK ÉS GÉPEK A KENYÉRCSATÁBAN Immár két hét óta egyre gyor­sabb ütemben halad a kenyérga­bona betakarítása., E hét derekáig — mert mindenütt gyorsan kasza alá érik a gabona — a helytálló aratómunkások közel negyvenezer hektár termését rakták keresztek­be és helyezték el a magtárakban. Szlovákia déli járásaiban a cseh kerületekből és az északabbra eső mezőgazdasági üzemekből érke­zett kombájnosok, aratógépkeze­lők igen nagy segítséget nyújta­nak a kenyércsatában. Ennek kö­szönhető, hogy például a nyugat­szlováklal kerületben már közel 20 ezer hektárról lekerült a ter­més. Az eredeti tervek szerint a szö­vetkezetesek és az állami gazda­ságok dolgozói Szlovákiában csak­nem 400 ezer hektárról az új technológia, a menetes módszer alkalmazásával takarítják be a ga­bonát. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gé­pesítés adta lehetőségeket nem mindenütt használják kl megfele­lően, hiszen a rendrakóknak csak 66 százalékát vetették be a mun­kába. Egyes helyeken a gépek ki­használása iránt tanúsított közöny — ami főleg a kelet-szlovákiai ke­rületre jellemző — a szemveszte­ség emelkedésével súlyosan meg­bosszulhatja magát. Vitathatatlan, az Időjárás kedvez a betakarítás­nak, ám a szép Idő csak akkor Jelent előnyt az aratásban, ha an­nak minden egyes napját, óráját gazdaságosan kihasználják. Hogy az időjárás mennyi meg­lepetést okozhat, arra a múltban, két év óta tanulságos tapasztalato­kat szerezhettünk. Az aszályos évek után korán beállott, hosszan tartó kemény tél komoly fejtörést okozott, érezhetően megviselte az őszi vetéseket. A kedvező tavasz és az áldást hozó esők számítá­saink ellenére nem tudták pótolni a gabonaneműek kiesésével járó veszteségeket, s ezért csak köze­pes termésre számíthatunk. Tehát ez idén sokkal inkább mint más­kor nagyobb körültekintéssel kell végeznünk a betakarítást. Az előző évekhez képest a leg­több helyen sokkal több gép segíti az aratók fáradságos munkáját. A gépek szerepének növekedése azonban távolról sem jelentheti a kézi munka fontosságának lebe­csülését, hiszen a gépek növeke­désének aránya még nagyobb kö­vetelményeket támaszt az élőmun­kával szemben. Az ógyallai ter­melőkörzetben például több új kombájn csak azért nem dolgoz­hatott teljes ütemben, mert keze­lőik elmulasztották a motor bejá­ratását. A gép, hozzáértő gondos kezelés mellett hű segítőtársa az embernek, ellenkező esetben — akárcsak a hanyag emberi munka —• tetemes károkat okozhat. Nem lenne azonban helyes, ha mezőgazdasági dolgozóink az ara­tást csupán a gabonának a tarló­ról történő elszállítására egyszerű­sítenék. Sokkal többről van szó, hiszen a kombájnok után hátra­maradt szalmát is gondosan és minél gyorsabban le kell takarí­tanunk. A forrón tűző napsugarak a friss tarlót rohamosan kiszárít­ják, meggátolják a tarlóhántás fo­lyamatos elvégzését. Az Idei köze­pes terméshozamok egyik okozó­jának kétségkívül a tavaly elmu­lasztott szántást kell tekintenünk. Az agrotechnikai beavatkozások lebecsülése, a kései munka má­zsákkal csökkentheti a hektárho­zamot. A dunaszerdahelyí járásban okultak a múltban elkövetett hi­bákból s ez idén úgy szervezték meg az aratást, hogy a gabona lekerülése után tüstént betakarít­ják a szalmát és ezzel párhuzamo­san a tarlóhántást sem hanyagol­ják el. A komplexbrigádok folya­matosan, minden nagyobb kiesés nélkül végzik felelősségteljes mun­kájukat, mert tudják, hogy az ara­tás kitolódása miatt szinte minden átmenet nélkül az őszi munkákat is meg kell kezdeniük, hogy biz­tosíthassák a jövő évi gazdagabb termés feltételeit. Ahhoz, hogy a nyári munkák egymás után sorrendben haladja­nak, és az aratástól az őszi talaj­előkészítésig lehetőleg a legkeve­sebb gépkiesés zavarja a munkát, jó gépek, üzemképes talajművelő eszközök szükségesek. Az utóbbi időben javult ugyan a pótalkat­rész-ellátás, precízebb karbantar­tással, az előforduló csekély gép­hibák kijavításával azonban az al­katrészek elhasználódását a lehe­tő legkisebbre kell csökkentenünk, mert az idő diktálja a munkaüte­met. Nem sokat tétovázhatunk tehát a gabona betakarításával, hiszen ezenkívül még sok a teendő a me­zőgazdaságban. A szilárd takar­mányalap megteremtése ls éppen ebben az időszakban esedékes, a cukorrépa és a kukorica ápolásá­val nagyban hozzájárulhatunk a takarmánykészletek gyarapításá­hoz. Rugalmas munkaszervezés az aratásban, a gépek kihasználásá­ban — ez a legfőbb biztosítéka a gabona veszteségmentes és gyors betakarításának. Ha gazdaságaink ezenfelül az aratómunkásokról sem feledkeznek meg, eredménye­sen megvívjuk a kenyórcsatát, s megalapozhatjuk a jövő évi ter­mést. A nemesócsaiak helytállnak Teljesítik orolósi Mlelezetlségyollolásulíol Két hét alatt betakarítják a termést • Az aratás alatt kevés a géphiba • A gä­bonatisztításban segít a HNB Ä falun legnagyobb beszédtéma ez aratás. Minden gazdaságban arra tö­rekednek, hogy a termést minél előbb bizonságba helyezzék. A mun­katervezést igyekeznek a legcélsze­rűbben megoldani, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. Ügyesen megy az aratás, tehát a szervezés jő. Persze, nem minden gazdaság ad ró­la számot, milyen módon oldja meg a betakarítást, a nemesócsaiak azon­ban nyilvánosságra hozták aratási tervüket, hogy ez egész ország fi­gyelemmel kísérheSse. Vállalták, hogy a 650 hektárnyi gabonát két hét alatt betakarítják. Bár az első napokban akadozva indult a munka, a kis kombájnok napi teljesítménye csak 5 hektár, a nagy kombájnoké pedig 11 hektár gabona klcséplése volt, most azonban, az aratás dere­kán a teljesítmény jó. Rácz Arpád napi teljesítménye SK—4-es kombájn­nal 18—20 hektár gabona klcséplése, a kis gépeken dolgozó kombájnosok viszont 7 hektár gabonát aratnak le Befejezték az aratást (TELEFONJELENTÉS) — A Kis­kövesdi EFSZ Július 19-én 20 órára befejezte az aratást. A leg­jobb eredményt eddig Kis Berta­lan és Tarajos Miklós érték el. Július 2S-éig a cséplést 1* befe­jezik. naponta. Kivétel csak Cseh Imre kombájnos, aki a szalmakocsi hibája miatt egy kicsit lemaradt. Az aratók egy hét alatt (beleértve a vasárna­pot is) 322 hektárról takarítják be a termést. Ez ugyan nem jelenti a ga­bonaterület felét és úgy tűnik, apint­ha a két hét kevésnek bizonyulna. Aggodalomra azonban nincs ok, mert ha figyelembe vesszük, hogy az első napokban kisebb volt a teljesítmény, amit már -íszben pótoltak, az aratók a következő héten behozzák a néhány hektárnyi lemaradást is. Igaz, az aratók egy órát sem hagy­hatnak kihasználatlanul, akadályt je­lentenének a géphibák is, de erre szerencsére ritkán kerül sor. És ha valamelyik gép mégis felmondja a szolgálatot, ott-teremnek a javítók. Három ember végzi a javítást, akik szüntelei.ül járják a határt és figye­lik a gépek üzemképességét Földes Bálint javító szerint komolyabb hiba még nem fordult elő. Az egészből azt a következtetést vonhatjuk le, a nemesócsai komplex­brigád helytáll és teljesíti az aratás­ra vonatkozó kötelezettségvállalást. A magtisztltás miatt sem lehet fenn­akadás. Segít az egész falu népe. Két gépnél a szövetkezetesek, egynél pe­dig az iparban dolgozók és a helyi funkcionáriusok, valamint alkalma­zottak dolgoznak. A gépeket éjjel­nappal üzemeltetik, hogy győzzék a tisztítást. Az állatgondozók is kive­szik részüket a munkából. Éjszakai műszakban is dolgoznak, ha'nalban a tisztító-géptől menneK etetni. Bakos Imre, a helyi nemzeti bizottság titkára jó szervezőnek bi­zonyul. Az ő feladata, hogy egy gép­hez a szövetkezeten kívül állókból biztosítson személyzetet. Ogy oldja meg a feladatot, hogy egyik éjszakán az iparban dolgozókat osztja be (ter­mészetesen megbeszéli velük), a má­sikra pedig a HNB és az EFSZ funk« cionáriusait, valamint alkalmazottait, s maga is részt vesz a gabonatisztí» tásban. A titkár figyelemmel kíséri a ho­zamokat ls. Árpából az első dűlők 24 mázsa termést adtak hektáron­ként. Ezek voltak a ritkább gabonák, •de»később sorra került dűlők már job­ban fizetnek s valószínű, hogy őrpáből 26 mázsás átlagtermést érnek el. A nemesócsaiak az aratás előtt jól meghányták-vetették, milyen módon takarítják be leggyorsabban a ter­mést. Figyelembe vették a szövetke­zetesek kezdeményezését, értékelték a gépek elejét és aszerint döntöttek. Nem vállaltak olyat, amit nem tel« jesíthetnek, bár órányi pontossággal számították ki az időt s az aratás alatt bizony mindenkinek többet kell áldoznia. De megéri, hiszen a vesz­teséget a minimumra csökkentik. (bjl. A milliárdos mozgalom névtelen katonái Hulladékból is lehet értéket teremteni Nem is olyan régen még a szemétgüdrökbe, vagy legjobb esetben az ostravti vaskohókba vándorolt a színesfém hul­ladék. A hajógyár néhány tucatnyi esztengagépe tonna­számra „termelte" a fémforgácsot. Vas, alumínium, réz, bronz és ki tudná még megmondani, milyen színes fémek fordultak elő a szinte szemétként kezelt forgács között. Enyhén szólva nem tartották tűlságos becsbon a szerssim­gép-mühelybfií kikerült hulladékot. Senki se gondolt arra, hogy egy-egy kilogramm alumínium mögött mennyi emberi verejték, milyen nehéz munka rejtőzik. Nem nagyon tfirőd­tek vele, hogy a réz kilójáért 6—8 koronát is ki kell fi­zetni, és hogy minden rézérc-rögért kilométernyi mélységbe szálltak alá a bányászok és — ami a legfontosabb — hogy est as értékes fémat drága pénzért külföldről vásároljuk. Harminc mázsa színes fém Libái István egyszer azt olvasta va­lahol, hogy amíg a vas kilója csak fillérekbe kerUl, 1 kiló bronzért pél­dául némely esetben 10 koronát is kell adnunk a külföldnek. Libái Ist­vátjt — aki mellesleg mondva a ko­máromi hajógyár szerszámgép műhe­lyében a gépek körüli rend fenntar­tására ügyel, — meghökkentette ez az összehasonlítás, gondolkozni kez­dett, mennyi drágábbnál drágább szí­nesfém veszik kárba csak azért, mert nincs aki szétválasztaná a vasat az alumíniumtól vagy a vasat a réztől. A gondolkodást tett követte és más­nap már külön hordóba osztályozta az egyes színesfém forgácsokat. Azt is meg kell mondani, hogy ez még akkor történt, mikor a milliárdos mozgalomnak a gyárban még hírét se hallották. Libái István csak azt tudta, hogy a rábízott munkát becsü­letesen kell elvégezni, azt érezte csak, hogy kár az értékes színesfé­met csak úgy, szinte a szemétre dob­ni. Most az első félévi eredmények összegezése után meglepő eredményt mutat ki Libái István: több mint 30 mázsa különböző színes fémet „gu­berált" Így össze. Ezért pedig már érdemes volt dolgozni, hisz ez sok ezer koronát jelent. Érvényesüljön jobban az anyagi érdekeltség A fenti példa azt bizonyítja, hogy dolgozóink közül sokan csupán a jó­zan észre hallgatva, szervezett moz­galom nélkül is becsületesen végzik munkájukat, nem őrzik Jól magukat, ha veszendő értéket látnak maguk körül. Idealizmus lenne azonban azt állítani, hogy most már teljesen le­becsülhetjük az anyagi érdekeltséget. Elég csak betekinteni egy-egy fém­hulladékkal telt vasúti kocsiba, köny­nyen meggyőződhetünk róla, hogy a kisebb értékű vas között rezet és más színesfémet is találhatunk. Mindenki tehát nem végzi oly becsületesen a munkáját, mint az említett elvtárs. Az egyes példák azt mutatják, hogy sokat segíthetnénk e téren až anyagi érdekeltséggel. A hajógyár üzemi lapja például még 1961-ben leközölte a gyár igaz­gatójának határozatát, mely szerint az összegyűjtött színesfém eladási árának 30 százaléka az illető dolgo­zónak jár. A gyakorlatban azonban ez sokszor nem hat ösztönzőleg, mert némely munkás nem ls tud az érvényben levő rendeletről, vagy nem ismeri kellőképpen a feltételeket. Nem tudják sokan, hogy a színesfém­hulladéknak a vasba való keverésé­vel sokezres értékkel károsítjuk meg az országot, és szintén jelentős ösz­szeggel önmagukat. A rendeleteket meg is kell magyarázni A jelenlegi helyzetben tehát ahogy látjuk — nem elég csak a dol­gozók öntudatára támaszkodni, — az anyagi érdekeltség elvét ls érvénye­síteni kell. £s ami szintén fontos, a meglevő rendelkezéseket a dolgozók­nak meg is kell magyarázni. Csak ily módon tudjuk propagálni az anyagmegtakarításl mozgalmat, amely jelentős része a milliárdos mozgalom­nak. Libái István példája és általában a hajógyárban dolgozó sok száz egy­szerű munkás példája azt bizonyltja, hogy az igazgató, vagy az egyszerű kétkezi munkás egyaránt sokat tehet a gazdaságosságért indított mozgalom sikeréért. (T. M.) A cél a kommunizmus, az eszköz — a béke N. Sz. Hruscsov beszédének világ visszhang] a • NEW YORK • PÁRIZS A košicei Kelet-Szlovákiai Gépgyárban dolgozú CSISZ-tagok kollektívái „kezes­kedem munkámért" jelszó jegyében moz­galmat indítottak, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A mozgalom cél­ja, hogy résztvevői hozzájáruljanak egy­milliárd korona értékű terven felüti ter­melési eredmény eléréséhez. A Lakatos Pál vezette ifjúsági kollektíva — amely elnyerte a szocialista munkabrigád és a CSKP XII. kongresszusának brigádja megtisztelő címeket — elhatározta, hogy jótállási levelet csatol minden export­gyártmányához. Képünkön: A Lakatos Pál vezette ifjúsági kollektíva tagjai csö­veket raknak a hőkicserélő-berendezés­ba. (G. Bodnár felv. — ČTK) A New York-I lapok az első olda­lakon közöltek szemelvényeket Hrus­csov elvtárs beszédéből. Az amerikai rádió ls részleteket közölt a beszéd­ből. Az Egyesült Államokban, az utóbbi hónapokban egy esemény sem váltott ki olyan érdeklődést, mint a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek legutóbbi beszéde. • LONDON A londoni rádió és télevizió „rend­kívül fontos lépésnek" minősíti Hrus­csov elvtárs beszédét a Kelet ős Nyugat közötti feszültség csökkenté­sénél. • OSLO Az Aftenposten napilap Hruscsov elvtárs beszédét a Szovjetunió logi­kus és konkrét politikája bizonyíté­kának tartja. • DELHI Hrusosov elvtárs számos javaslatot tett, elsősorban a német kérdés meg­oldásában, amely a nemzetközi fe­szültség csökkenéséhez vezetne — írja a Patriot indiai napilap. A francia lapok ilyen címekkel írnak Hruscsov elvtárs beszédéről: „Hruscsov utat nyit a Kelet és a Nyugat közti tárgyalásokhoz", „Hrus­csov : elkerülhetjük a harmadik vi­lágháborút", „Az egyedüli cél a kom­munizmus, az egyedüli eszköz a bé­ke." • SZÚFIA A bolgár napilapok kivonatokat közölnek Hruscsov elvtárs beszédé­ből. A beszédnek azt a részét eme­lik ki, ahol Hruscsov elvtárs hang­súlyozta, hogy a világháború nem szükséges i szocializmus és kommu­nizmus felépítéséhez, sem a világ­forradalom meggyorsításához. • WASHINGTON Az amerikai hírügynökségek jelen­tése szerint Kennedy elnök érdeklő­déssel tanulmányozta Hruscsov elv­társ beszédét. Az amerikai külügy­nisztérlum sajtótitkára nyilatko­zatot tett közzé, melyben többek között az áll, hogy a külügyminiszté­rium figyelmesen áttanulmányozza Hruscsov elvtárs javaslatait és meg­tárgyalja őket az Egyesült Államok szövetségeseivel. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom