Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)
1963-07-20 / 198. szám, szombat
,„ Vate*. . tlBBOlj Sg «<«ä5 f* «<•:•:?:•! | Budapesti levél M eghitt, családias ünnep az egyik legrégibb budapesti malomban: az ú/ kenyérnekvaló ünnepe. A Soroksári út lüktető forgalmát megállítja egy tárcsáját magasra emelő fehérruhás rendőr: a szomszédos teherpályaudvarról áttolnak egy zászlókkal, virágokkal feldíszített tehervagont a Ferencvárosi Malom udvarára. Nyomában ugyancsak zászlós, felvirágozott teherautók kanyarodnak be a malomba, tele zsákokkal. Régi hagyomány már, s most is kedves ünnep: az első búzát a legjobb terAz első kenyér AZ IDEI ELSŐ BÚZA A FERENCVÁROSI MALOMBAN • VERSENY A FÖLDEKEN • HÁROMMILLIÓ HOLDON ARATNAK Idegenkedik a munkaversenytől. Igen, viszolyog, de csak a formális, tartalmatlan, mesterkélt versenytől. A falusi emberben mindig volt s ma is pezseg a vetélkedő kedv, s aki kitűnik a munkában, annak faluszerte nagyobb a hfre, becsülete. Az idén a mezőgazdasági munkaverseny tömegeket vonzott. Különösen a fiatalság nagyarányú részvétele érdemel figyelmet: több mint százhúszezer parasztfiaBudapesti Malomipari Válla- rekordtermés, de ez egyáltalat igazgatója pedig jelenti Ián nem Jelenti azt, hogy keKeserű János földművelésügyi vés a munka a földeken. Orminlszterhelyettesnek az első szágszerte megindult az arapróbák örömteli eredményét! tás: a legfárasztóbb, de leg- tal kapcsolódott be az aratási az új búza 82—83-as, vagyis szebb paraszti munka. versenybe. A termelószövetkehektolitersúlya a szabványos Mindenütt javában aratnak zetekben és az állami gazda78 kiló helyett 82—83 kiló. Ez peregnek a kombájnok motol- Ságokban a szocialista címért Iái, zúgnak az aratógépek, de versenyző brigádok száma suhog az ősi szerszám, a ka- egyre növekszik. Négy esztensza ls .Nagy újdonság, hogy az döve l ezelőtt, amikor ez a idén már alig-alig találkozni mozgalom megindult, csak kézikaszással. A munka dan- ötv en brigád igyekezett eldárját gép végzi. Az állami gazdaságokban a gabona száz százalékát gépek vágják le, de a termelőszövetkezetekben Is kombájnok és aratógépek takarítják be a gabonatermés 91 százalékát. Hatezerhétszáz kombájn és ötezerkétszáz aratógép dolgozik országszerte, s becslés szerint legalább hatszázezer embert szabadít fel az aratás velőt-izmot szikkasztó nehéz munkájától, s szabadit fel egyúttal más- mezőgazdasági munkára. A tűző nap hevében nyerni a kitüntető címet. Tavaly már közel kétezer versenyzett, ez idén nyáron pedtg kétezerötszáz brigádban negyvenezren dolgoznak jobban azért, hogy elnyerjék a szocialista' brigád címet. Néhány állami gazdaságban verseny indult a szocialista üzemegység, a gépállomásokon pedig a szocialista üzem címért is. A versenyt tartalommal tölti meg, hogy a brigádok nemcsak azért versenyeznek, ki arat le többet, hanem azért is, ki dolgozik úgy, hogy mlAZ ÜJ KENYÉR ÜNNEPE A FERENCVÁROSI melöszövetkezetek, a leghamarabb arató állami gazdaságok küldik a fővárosba. Rang ez, s dicsőség, melyik gazdaság teheti le legelőbb Péter—Pál után az első újsütetű kenyeret Budapest dolgozóinak asztalára. Az idén elsőként Mohácsról érkezett meg az Oj Barázda Termelőszövetkezet búzásvagonja, s csak percekkel utóbb a ceglédi Vörös Csillag és az ÚJszilvási Állami Gazdaság gépkocsikaravánja. Az öreg malom udvarán felsorakoznak a tehervagonok és az autók, a mohácslak átadják az első búzakoszorút a molnároknak, s megszegik a pirosra sült, dombos cipót, amelyet már az új búzából sütöttek. A munkás—paraszt kézfogásnak jelképe a molnárok, gyári munkások, zsákvarrónők és a kenyérnekvalót szállító falusi küldöttek kézszorítása: Józsa Istváti, az Oj Barázda elnöke átadja Dergács Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettesnek a malomkeréknyi új kenyeret, Ignácz Flórián, a nap heveben nem csak dolgoznak a traktorosok, néj kisebb legyen" a szemvesz a kombéjnosok, hanem verse- tesé minél ala Csonyabb leMALOMBAN nyeznek ls. A gépek a kézi- ]f i. d 1 m kaszásokkal együtt csaknem g y® n a ™ rlö> ö e Jf Z e" tm hárommillió hold termését azért i s- h oSV mmé l J obban annyit jelent, hogy a buza takarítják be, s a legtöbb he- segíthessék egymást a munkáacélos, súlyos, s azt ls jelenti, lyen ve rsenyben, brigádokban, ban, ismereteik elmélyítéséhogy megvan az alapja a mol- . _ „ ° nárok fogadalmának- a ló bú- A té ny e k megcáfolják azt a De nzából jó lisztet őrölnek, hogy nézetet, hogy a parasztember RUDNYANSZKY ISTVÁN a pékek jó kenyeret süthessenek a főváros dolgozóinak. A rövid ünnepség utáii zúgni kezdenek a gépek, megindulnak a hengerek, az egy hónapja pihenő garatok szinte éhesen nyelik az aranyló szemet. Az első eredmények biztatók, a termés kiváló. A nagy kérdés most az: mennyi terem az idén? Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes összesítette az eddigi jelentéseket: eszerint az idei gabonatermés a tavalyihoz hasonló lesz, a búza országosan eléri vagy meghaladta a holdanként tíz mázsás átlagot. Természetesen ennél sokkal jobb eredmények ls vannak, noha a vetések sok helyütt megsínylették a szélsőséges időjárást. A kemény és rideg tél, a kései tavasz miatt kalászosokból nem lesz A PANKOTAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN DOLGOZIK BARNA FERENC KOMBÄJNVEZETÔ, AKI A KOMBÁJNOSOK ORSZÁGOS VERSENYÉBEN ESÉLYES AZ ELSŐ HELYRE f Lengyelországi riportunk: AHOL A FÖLD HIABA REJTEGETTE KINCSÉT... AZ ÜJ KONINI FELSZÍNI BÁNYA KORSZERŰ, NAGYTELJESÍTMÉNYŰ KOTRÓGÉPE Ű gy tűnhetett, hogy Lengyelország földje féltve őrzi értékes kincsét — a barnaszenet. A földkutatók már évekkel ezelőtt megsejtették, hogy a kőszénről híres lengyel föld legnagyobb része nem kőszenet, hanem barnaszenet rejteget. A barnaszénbányászat azonban mindennek ellenére elenyésző volt a háború előtti Lengyelországban. Olcsó, értékes is ez a tüzelőanyag, nagyüzemi bányászata mégis sokéig váratott magára. A helyzet ugyanis az, hogy a barnaszén felszíni fejtéséhez nagy teljesítményű, bonyolult gépek szükségesek. Hiszen egyetlen tonna szén kibányászásához a felette elterülő meddő réteg hat tonnáját kell eltakarítani. A főid féltve őrzött kincséhez a lengyel dolgozók csak úgy juthattak el, hogy. két fontos feltételt teljesítettek: olyan szénrétegeket találtak, amelyek aránylag csekély mélységben rejtőznek a föld alatt és olyan gépeket szerkesztettek, amelyekkel kifizetődő a barnaszénbányászat. A legfontosabb munka a geológusokra hárult. A nagyszabású kutatásokat csak néhány éve kezdték. Három évig folyt a megfeszített munka. S az eredmény nem maradt el: 4,5 milliárd tonna szénkészletét állapítottak meg. A legnagyobb rétegek az ország nyugati részében Turow közelében és a Konin—Adamow—Patnow háromszögben terülnek el. Itt a barnaszénréteg közvetlenül a felszín alatt helyezkedik el és vastagsága eléri a 60 métert. Ez már eredményi Az évtizedekig rejtett kincsek nyomára bukkantak. Hogyan értékesítik ezt a nagy kincset a lengyel dolgozók? Eddig főleg hőerőművek fűtésére használják az olosó barnaszenet. Már 1962-ben 12 millió tonna Londoni tudósításunk A mikor minap az angol Lordok Házában az iparban dolgozó nőkre vonatkozó előírások problémáiról tárgyaltak, egyik szónok, lady Summersktll ezt mondta: „Ha Valentyina Tyereskova még a világűrben keringene és most betekinthetne ebbe a terembe, bizony nagyon csodálkozna, hogy az angol nőknek a XX. század második felében még egyszerű Igazságért kell könyörögniük. A Valentyinához hasonló lányoknak nálunk bizony nem adatik meg a lehetőség tudományos képzésre". A rendes egyetemi hallgatóknak Angliában csak egynegyede leány. Évente 1200 nő Jelentkezik a londoni egyetem levelező tanfolyamán társadalomtudományi szakra, de csak hatvanat vesznek fel. Az országos napilapoknál nem léteznek női újságírók, csak elvétve találhatók női bírók, egyetemi tanárok, gyárvezetők vagy vegyészek. Az iparban a munkaadók mindenféle akadályt gördítenek a leányok képzése elé. Ezért ez év első öt hónapjában a tanoncoknak szerződMARY MEG NEM VALENTYINA tetett lányok száma 9038-ról 8368-ra csökkent és ezeknek is kétharmada fodrászatot tanul. T öbb mint 100 évvel ezelőtt a nők bére a férfiakének csupán 42 százaléka volt. Ma, amikor az angol dolgozóknak egyharmada nő, általában a férfiak átlagfizetésének körülbelül csak a felét érthetik el. Alig 10 százalékban vannak azok, akik egy és ugyanazért a munkáért megközelítően annyi fizetést kapnak, mint a férfiak, Erre eddig csak az állami szolgálatban, az egészségügyben, a közigazgatásban és a tanítóknak nyílik lehetőség. S hogy milyen nehéz még itt ls vezető állásba jutniuk, bizonyítja az a tény, hogy a vegyes középiskolák igazgatói állásait 440 férfi és csak 3 nő tölti be. A különbség a nők és férfiak fizetésében pedig az utóbbi években egyre fokozódik. A nyolc millió dolgozó nőnek körülbelül a fele férjezett. A kormány nem gondoskodik bölcsödékről a dolgozó anyák gyermekei számára. Az anyasági szabadságot ls az 1891-ben és 1901-ben hozott, régen elavult rendeletek szabják meg. Ezek csupán a szülés után egy hónapig tiltják az asszonyok alkalmazását, de nem biztosítják a dolgozó nő visszatérését munkahelyére, sem megfelelő pénzsegélyt, Segélyt csak azok az anyák kapnak 11 hétig szülés előtt és 7 hétig a szülés után, akik a maximális heti 9 schillinges biztosítást fizetik. Eddig csak másfélmillió dolgozó nő tömörült a szakszervezetekben. Nem képeznek tehát szervezett erőt, mely megakadályozná, hogy a kapitalisták, egyszerűen csak azért, mert nők, fokozottabban zsákmányolják kl őket. De még a szakszervezeteken belül sem tekintik őket egyenjogú partnereknek. Funkciókat is csak ritkán kapnak a mozgalomban. Az Általános Szakszervezeti Tanács 182 szakszervezete csupán egyikének asszony a főtitkára, és nagy haladásnak számított, amikor az idén a postaalkalmazottak szakszervezete első izben választott nőt elnökül. A z asszonyok tudnak küzdeni. Beváltak a békeharcban és élen jártak az ápolónők jobb fizetésért indított mozgalomban. Már nem egy sztrájkban követelték szakszervezett elismerésüket és Igazságos munkalehetőségeket. E sztrájkok egyike — az Enox Tools üzemben Crawley-ban — 6 hónapig tartott. Noha szakszervezeti tapasztalatok nélkül indultak a harcba, mire véget ért, szolidaritásban és harci készségben már jóval felülmúlták a férfiakat. A szeptemberi szakszervezeti kongresszusnak egyik fontos feladata lesz a nők ipari statutuma következő alapkövetelményének elfogadása: • 1. Egyforma fizetés, egyforma munkáért, tekintet nélkül a dolgozó nemére. • 2. A nők előléptetési lehetőségeinek biztosítása. • 3. Tanoncság btztosítása a leányoknak megfelelő iparágakban. • 4. Jobb továbbképzést lehetőségek fiatal nők számára. • 5. Az Iparba visszatérő idősebb asszonyok átképzést lehetőségeinek biztosítása. • 6. Különleges egészségügyi és szociális gondoskodás a munkásnőkről. A magasabb bérek, az elegendő munkalehetőség, a rövidebb munkaidő, gondoskodás a gyermekekről 1— ezek mind életbevágó követelmények Anglia valamennyi munkása, de mindenekelőtt a nők számára. A XX. század második felében bebizonyosodott, hogy a szocialista rendszer valóban egyforma lehetőségeket nyújt mindenkinek, tekintet né'kül nemére. Valentyina Tyereskova űrrepülése nemcsak tudományos hőstettként vonul be a történelembe, hanem további fegyvert jelent a nők egyenjogúságáért és a szocialista egyenlőségért folytatott küzdelemben. MONTI METH teljesítményű hat új bányát tártak fel. Ez Idén a termelés 15 millió tonnára emelkedik, a barnaszénnel fűtött villanyerőművek számát megkétszerezik. Látogassunk el a legjobban kihasznált lelőhelyre — Turowba. Ez a körzet a lengyel—csehszlovák—német határon fekszik. Üzembe helyezték már a Turow I. és a Turow II. bányákat. A villanyerőmű közvetlenül a bánya közelében épült. A szén futószalagon jut el a fejtéstől a kemencéig. A 200 megawattos erőmű berendezését a Szovjetunióban gyártották. A turowi szénkörzet — bár, mint mondottam, a legjobban kihasznált — még nem működik teljes kapacitással. — Teljes üzemeltetéssel a bánya 17 millió tonna szenet ad évente és a villanyerőmű teljesítményét 1400 megawattra emelik. Sőt további 200 megawattal akarják megtoldani ezt a teljesítményt ls, mert a szénkészlet bősége ezt ls lehetővé teszi... Nincs messze az az idő, amikor a turowi hőerőmű teljesítményével bevonul a világ hét legnagyobb erőművének sorába... Mindez azért lehetséges, mert a geológusokat nem tévesztette meg a kőszén bősége, feltevésüket — hogy az ország földje legnagyobbrészt barnaszenet takar — kitartó kutatással bebizonyították. A turowi körzetben láthattuk, milyen fejlődés vár az ország más részein — mindenekelőtt a Wielkopolskl medencében — elterülő bányavidékekre. Patnowban például néhány hónappal ezelőtt már az ottani bánya fölött üzembe helyezték az új turborendszerű hőerőművet — lengyel szakemberek művét. Ez a telep már az országos hálózatot látja el árammal. Hatalmas méretűek Itt is a munkálatok: a feltárás egyszerre 1300 hektáron folyik. Eddig már 17,5 millió köbméter földet takarítottak el. Óriási harc folyt az elemekkel — a feltárások helyét talajvíz öntötte el, nagy tó keletkezett ott, ahol szenet akartak bányászni. Az emberek nem adták fel a harcot: szivattyúkat állítottak munkába és 70 millió köbméter vizet szivattyúztak el Innen. A szén bányászatát minden nehézség ellenére megkezdték. Mekkora kincset ragadtak el a földtől a lengyel dolgozók, arra a lengyel barnaszénbányászat fejlődési tervének néhány adata vet fényt: Az 1938. évi 20 ezer tonnás (11 évi barnaszén-termeléssel szemben 1980-ban az évi termelés meghaladja a 110 millió tonnát. Minden évben újabb bányákat tárnak fel. A barnaszén bányászatának fejlesztésére az állami terv 70 milliárd zlotyt irányoz elő. Megéri, mert ezután ezt az értékes nyersanyagot nemcsak áramfejlesztésre, hanem műanyaggyártásra, különféle vegyipari térmékek készítésére, többek között orvosságok előállítására ls felhasználják majd. A föld kincsét feltárták. Most e kincs teljes mértékű kiaknázásán a sor. W. WESELOWSKI ŰJ SZÖ 4 * i 96 3- i úlius z o>
