Új Szó, 1963. július (16. évfolyam, 179-209.szám)
1963-07-03 / 181. szám, szerda
N. SZ. HRUSCSOV BESZEDE Üdvözlő távirat A CSKP Központi*Bizottsága táviratban fejezte ki jókívánságait a Cejloni Kommunista Pártnak megalakítása 20. évfordulója alkalmából. „A Cejloni Kommunista Pártnak sok üj sikert kívánunk a párt erejének és befolyásának növeléséért, valamennyi hazafias erő egyesítéséért, az ország függetlenségének megszilárdításáért és a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért vívott harcában" — hangzik többek között a táviratban. Tunéziai parlamenti' i küldöttség hazánkban (ČTK) — A tunéziai parlamenti küldöttség Moszkvából hazatérőben hazánkba látogatott. A tunéziai képviselők tegnap Szalah Laghamnak, a Tunéziai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének kíséretében a Nemzetgyűlésbe látogattak. A vendégeket Antonín Pospíšil és Josef Való, a Nemzetgyűlés alelnökei s több képviselő fogadták. A szívélyes eszmecsere folyamán az országaink közötti barát! kapcsolatok fejlesztéséről volt szó, s a tunéziai küldöttek a Szovjetunióban nyert benyomásaikról beszéltek. CsehszlGvák—jugoszláv tudományos-műszaki együttműködés (CTK) — Július 2-án Prágában Jegyzőkönyvet írtak alá a csehszlovák-jugoszláv- tudományos-műszaki együttműködési bizottság V. üléséről. A bizottság június 24. és Július 2. között tanácskozott Prágában. Értékelte eddigi határozatainak teljesítését, megállapította, hogy az előző ülés Jegyzőkönyvében megszabott feladatokat mindkét fél teljesítette. Az ülésen egyszersmind kitűzték a további tudományos-műszaki együttműködés feladatait. A kölcsönös kapcsolatok főként a gépipar, vegyipar, kohászat és közszükségleti Ipar, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás terén bővülnek. A tárgyalások baráti légkörben folytak. Megjavult a hús- és tojás felvásárlás, továbbra is lemarad a tejeladás (CTK) — Mezőgazdasági üzemeink az első félévben sikeresen teljesítették a hűs- és a tojás felvásárlását, továbbra is lemarad azonban a tejfelvásárlás (93,3 százalék).- A múlt évhez viszonyítva csaknem 10 000 tonnával több sertés- és 2000 tonnával több baromfihúst vásároltunk fel. Ezen a téren a kelet-csehországi, a kelet-szlovákiai és a dél-morvaországi kerület teljesítette legjobban feladatait. 87 százalékos tervteljesltéssel utolsó helyen áll az észak-morvaország! kerület. A tavalyihoz viszonyítva az Idén 80 millió tojással vásároltak fel többet. Ezzel szemben tejből a múlt évhez viszonyítva Is lényegesen kevesebbet vásároltak fel. A mezőgazdasági üzemek az Idén a tervezettnél 77 millió liter tejjel kevesebbet adtak a közellátásra. Spaak Moszkvába látogat Moszkva (CTK) — Paul Henrich Spaak belga külügyminiszter és miniszterhelyettes július 7-én Moszkvá ba látogat, ahol fogadja őt Nyikita Hruscsov miniszterelnök Is. IMWifiM •k A ghanai államünnep alkalmából H. B. Kofi Marrah, a Ghanai Köztársaság prágai nagykövete július 1-én ünnepi estet rendezett, amelyen részt vettek Cestmíf CIsaf. a CSKP KB titkára, a kormány tagjai, valamint köz- és kulturális életünk más képviselői. •k Marjai József, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete július 1-én a nagykövetség épületében baráti találkozót rendezett. A találkozáson részt vettek a prágai Nemzel Színház művészei és Márton Endre, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője, aki Dobozy Imre magyar drámaíró „Holnap folytatjuk" című darabjának prágai előadását rendezi. •k A Szakszervezeti Világszövetség kifejezte teljes szolidáritását a vietnami hét iránt, amelyet a VDK szakszervezeti szövetsége és más tömegszervezetek július IS. és 21. között rendeznek meg a genfi egyezmények teljesítéséért, az air»rikai Imperialisták fegyveres beavatkozásának megszüntetéséért és az orszá'g békés egyesítéséért folyó harc támogatására. •k Dr. Sigvart *EkIund, a Nemzetközi Atomenei-gla Ügynökség elnöke július 2-án megtekintette a plzeňi Lenin Műveket és a sörgyárat. A Breclavan néprajz! együttes, amely részt vett az angliai Folkestonban rendezett nemzetk zl néprajzi fesztiválon, július 2-ára virradó éjszaka hazatért. • A Sitno alatti nemzetközi pionírtáborban a Počúvadlo tó mellett tegnap 5 állam zászlóit tűzték ki. Megérkezett a svéd, bolgár, Izlandi, osztrák és a hazai pionírok első csoportja. •k A Mnnkaérdemrenddel kitüntetett JanáCek vonósnégyes Július 2-án vendégszereplésre Nagy-Britanniába utazott. (Folytatás az 1. oldalról) Még meg sem száradt a nyomdafesték a nyugat-németországi „gazdasági csodáról" cikkeket közlő lapokon, s a burzsoázia e hírverői, de kenyéradói is már remegve gondolnak a nyugatnémet gazdaság hanyatlásának veszélyére. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy Nyugat-Németország azzal a nyersanyagalappal, kohő- és nehézIparral rendelkezik, amely a .háború előtt egész Németország gazdasági alapja volt. Ezen a talajon válhatott lehetővé az az Ideiglenes felvirágzás, amelyet a nyugati propagandisták szembeötlő buzgalommal csaknem úgy akartak jellemezni, hogy: „rácá-, fol" minden marxi elméletre. A kelet-németországi dolgozóknak viszont sokkal nehezebb feltételek kőzött kellett hozzáfogniuk hazájuk gazdaságának felújításához. Oj nyersanyag és anyagforrásokat kellett feltárniuk, új kohóipari alapot létesíteniük, számos új ipari ágazatot kiépíteniük s az elpusztított üzemek százalt, sőt ezreit Ismét felépíteniök. Mindez természetesen kimondhatatlanul nehéz és fárasztó feladat volt. A Német Demokratikus Köztársaság azonban ma mindezek ellenére is nemcsak Európa, hanem a? egész világ egyik legerősebb Ipari állama. Ami Ipari termelésének terjedelmét Illeti, méltón számíthatjuk a legfejlettebb Iparral readelkező első tíz ország sorába. Minden objektív Ítélőképességű embernek az a véleménye, hogyha már gazdasági csodáról beszélhetünk, úgy ez a csoda itt történt — a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez a c^oda csak azért történhetett, mert Itt a nép jutott hatalomhoz és Irányítja sorsát. Ez a csoda csak azért lehetséges, mert létezik egy hatalmas szocialista társadalom, amelyhez a testvéri együttműködés szoros kötelékei fűzik az önök hazáját is. Valóban csak a szocializmus képes az Igazán alkotó erejű csodákra. A szocializmus sikereinek szilárd alapja a tervgazdasági amely a szervezett gazdaság szocialista elvein s az új társadalmi kapcsolatokon fejlődik. Önöknek tudomásuk van arról, mily nagy munkahősiességet tanúsítanak" a szovjet emberek s a többi szocialista ország népei. E hősiesség mellett eltörpülnek a tőkésvilág „csodái"! Szilárd meggyőződésünk, hogy a jövőben még gyorsabb ütemben fejlődik a Német Demokratikus Köztársaság gazdasága, mert megvannak az ehhez szükséges feltételek, lehetőségek. Önök lényegében már kiküszöbölték gazdaságukban azokat a nagy aránytalanságokat, amelyeket az ország kettészakadása okozott. Hazájuk most tervszerűen ellátott a legfontosabb nyersanyagokkal s egyéb anyagokkal, mert együttműködik a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal. Önök most kiváló vezető gazdasági dolgozókkal rendelkeznek, akik értékes tapasztalatokat szereztek a termelés szervezésében, s elsajátították a szocialista gazdálkodás módszereit. Mindez indokolttá teszi azt a feltételezésünket. hogy nincs messze az az idő, amikor a Német Demokratikus Köztársaság a főbb gazdasági mutatókban megelőzi Nyugat-Németországot. Igen. és ez nem a tények elferdítése — az NDK rövid Időn belül valóban megelőzi az NSZK-t. Ez az előrelépés jelentős hozzájárulás lesz az NDK dolgozóinak részéről a szocialista társadalom győzelméhez, amelyet a kapitalista világ fölött arat a gazdasági versenyben. Figyelmeztettük és újonnan figyelmeztetjük versenytársainkat: bármilyen erőbedobással is igyekeztek, mindig a szocialista országuk mögé szorultok! Minden alkalommal, amikor Itt, Berlinben mondok beszédet, olyan problémákkal foglalkozom, amelyek megoldása közvetlenül összefügg az európai helyzet normalizálásával. Remélem, megértik, miért teszem ezt fgy. Németország és Nyugat-Berlin a nemzetközi problémák egyik legbonyolultabbja. Ennek a kérdésnek a megoldásától függ nagymértékben a politikai légkör alakulása Európában és az egész világon. Sok év telt el azóta, amikor elhallgattak a második világháború utolsó ágyúiüvései. Ennek ellenére Európa egén, ugyanúgy, mint azelőtt, a háború baljóslatú felhői tornyosulnak. A veszélyt még fokozza a rakéta- és atomfegyverek létezése. A népek állandó bizonytalanságban és a jövőtől, valamint gyermekeik jövőjétől való félelenben élnek. Ezt R helyzetet a leggyorsabban meg kell változtatni. Ez jogos és érthető kívánság. A Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és minden szocialista ország létérdeke a feszUltség teljes felszámolása, és az európai országok közti szilárd baráti kapcsolatok megteremtése. Csak fgy léphetnek Európa népei — ha sonlóképpen a világ népeihez — a bé kés építés útjára. Ml Védelmezzük a különböző társadal ml rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, vonatkoz zék ez bár az egész világra, vagy az egyas országok köjsti viszonyra Mindad dig nem beszélhetünk tartós vllágbéké ről, amíg a világ egyes részein megmaradnak a feszültséget tápláló gúcok. Az európai országok politikájának szerepét és jelentőségét — amelyet az európai és a világbéke megerősítésénél töltenek be — nehéz volna felmérni. Köztudomású, hogy az utóbbi ötven év alatt európai területen két ízben is fellobbant olyan komoly viszály, amely az emberiséget véres világháborúkba sodorta. Emberi ésszel alig fogható lel, milyen mérhetetlen szenvedéseket húzna Európára egy esetlegos harmadik világháború. A népek .nem békélhetnek meg ilyen távlattal. A Szovjetunió, az NDK a töb; bi szocialista országgal együtt az európai tartós béke megteremtését rendkívül fontos kérdésnek tekintik. Önöknek németeknek nem kell megmagyarázni, mi a háború és milyen pusztulással és szenvedésekkel jár. A német nép drágán fizetett Hitler kalandjáért, aki véres háborút robbantott ki, melyben maga ls elégott s a német népnek óriási károkat okozott. Az elmúlt háborúban a Szovjetunió és Németország népei óriási áldozatokat hoztak. Nagy veszteségeik' voltak más országok népeinek is. A Szovjetunió baráti kapcsolatokat tart fenn a Német Demokratikus Köztársasággal és diplomáciai kapcsolatai vannak a Német Szövetségi Köztársasággal. Országunk — híven békepolitikájához — arra törekszik, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németország kapcsolatai a bizalom és az együttnlűködés jegyében fejlődjenek. Cgy vélem, hogy a német népnek is elsőrendű érdeke az országunkkal való szilárd és baráti kapcsolatok megteremtése. A háború után a népek azt remélték, hogy megszületik a tartós világbéke s ésszerűen oldják meg a vitás kérdéseket. A népeknek ezek a reményei azonban nem teljesültek. Németország nyugati részében a nemzetközi imperializmus agresszív köreinek segítségével mílitaTista-revansista állam, a Német Szövetségi Köztársaság jött létre. A Nyugaton akárhogyan igyekeznek is megokolni az imperialista nagyhatalmak jelenlegi politikáját, nem tagadhatják el azt a tényt, hogy az Európa szívében létező feszültséggóc táplálja a hidegháborús törekvéseket, rontja a népek s mindenekelőtt Nyugat-Németország és a szocialista országok egymás közti viszonyát. A népek várják a német kérdés megoldását. ami kedvező feltételeket teremtene a népek közti barátság és együttműködés békés fejlődésében. Mit kell tenni az európai és a világbéke megszilárdítása érdekében? El kell távolítani a második világháború maradványait s meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. Erről a problémáról már több alkalommal beszéltem. Ehhez a kérdéshez azonban újra visszatérek és szeretném felvázolni, mit jelentene a békeszerződés megkötése a német nép és az európai népek részére. A német békeszerződés aláírásával nemcsak a Szovjetunió és más, békepolitikát folytató országok nyernének. Erre a szerződésre a többi európai államnak is, és az egész világ népcinek szüksége van. Természetes, hogy ez a békeszerződés leginkább Nyugat-Németország lakosságának érdekeit szolgálná és óhaját juttatná kifejezésre. Vegyék fontolóra a Nyugat-Németországban élő németek: munkásak, parasztok, értelmiségiek, vállalkozók és államférfiak s német következetességgel vizsgálják meg: kinek az érdeke ma a második világháború maradványainak fenntartása s az európai feszültség szitása? Ha előítélet nélkiil, reálisan és józanul mérlegelik a kérdést, ha összevetik valamennyi pozitívumát és negatívumát, világossá válik, hogy a német nép érdekei megkövetelik a háború maradványainak és a feszültséggócoknak a felszámolását és a közép-európai helyzet rendezését. Ez az út széles távlatokat nyit az NSZK részére az NDK-val és a többi szocialista állammal való termékeny gazdasági együttműködés fejlesztésére. Ezen a problémán egyre több, Nyugat-Németországban élő, reálisan látó német is elgondolkodik. Egyre mélyebben és világosabban tudatosítják, hogy véget kell vetni a militarista és revansista politikának. Ez a politika mindenekelőtt Nyugat-Berlin lakosságára van nyomasztó hatással s ezért elsősorban itt kell normalizálni a helyzetet. Ennek rendezése csakis békeszerződés alapján történhet s csak ezután születhetnek meg NyugatBerlinben a gazdasági fejlődés kedvezőbb feltételei s erősödhet meg a biztonság. Mit javasol a Szovjetunió, amikor a második világháború maradványainak mielőbbi felszámolását sürgeti? Semmi olyat, ami megváltoztatná a hitleri Németország veresége után előállott európai helyzetet és feltételeket. Csupán a helyzet jogi szentesítését kívánja, hogy ezzel fékezhessük a revansisták háborús előkészületeit. I A nyugati országokban még mindig nagy zajt csapnak az ún. berlini falról. Az azonban, amit a Nyugat „falnak" nevez, nem más, mint az NDK törvényes határa. Ez a halár teszi lehetővé az NDK dolgozóinak az országuk és a szocialista tábor ellen irányuló provokatív tevékenység meghiúsítását. Ez azt jelenti, hogy az ún. berlini fal elősegíti az országok közti viszonyok rendezését s a béke ügyét szolgálja. Végre már reálisan kell szemlélni a dolgokat. Meg kell érteni, hogy az NDK nem valami mítosz, hanem reálisan létező állam, amelynek saját kormánya, törvényei, rendje és határai vannak. Ebből következik: minden független államnak joga van védelmezni és ellenőrizni saját határait. Sokan azt hangoztatják, hogy a Berlinben létesített határfal akadályozza Nyugat-Berlin és az NDK fővárosa lakólnak érintkezését. Ez tévedés. Csak olyan emberek állithatnak ilyet, akik az NDK területére való lépést törvényés népellenes tevékenységre akarják kihasználni. Tudjuk, hogy azokat, akik baráti érzelmekkel viseltetnek az NDK dolgozói iránť, a szocialista Németország lakosai szívélyesen és vendégszeretően logadják. £s ha ennek ellenére is léteznek nehézségek a két városrész lakóinak érintkezésében, ezért a nyugat-berlini és a megszálló hatóságokat terheli a felelősség. A második világháború megváltoztatta Európa politikai térképét s ezt mindig figyelembe kell vennünk. A revansista körök még csak hallani sem akarnak a békeszerződés megkötéséről. Céljuk egyértelmű: felfalni az NDK-t. Azt azonban tudják, hogy erre saját erejükből nem telik, s ezért kéžzel-Iábbal törtetnek a NATO-ban, hogy ennek keretén belül az életben maradt hitleristák lehetőséget kovácsoljanak álmaik megvalósítására, vagyis megboszszulják a második világháborúban elszenvedett vereségüket. A Nyugat agresszív körei pedig Nyugat-Németországot mint a szocialista országok elleni fő ütőerőt akarnák felhasználni. Miben reménykedtek a nyugatnémet revansisták? Az Egyesült Államokra bízták magukat, amely a második világháborúban nem szenvedett veszteségeket, sőt hatalmas háborús nyereségekhez jutott. A nyugatnémet militaristákat mindenekelőtt az amerikai atomfegyverek eltették rabul. Teljesen hiábavalóak és reménytelenek azok a kísérletek, amelyeket a revansisták és reakciósok tesznek a Német Demokratikus Köztársaság aláásására uszító kampányjaikkal és provokációikkal. A berlini fasiszta puccs 10. évfordulója alkalmából Nyugat-Németországban nagy hangú uszító kampány kezdődött, amely azonban szégyenletesen csődöt mondott. Az NSZK vezetői ez alkalomból harcias, revansista beszédeket tartottak. Ez nem kíván bővebb magyarázatot. Mi úgy véljük, hogy a nyugalomba vonuló kancellárt még úgy-ahogy megérthetjük, ha semmivel sem megalapozott és teljeáen indokolatlan kijelentéseket tesz, mert igazolni akarja az évek hosszú során át makacsul folytatott politikáját. Am hogyan értsük meg a hivatalba lépésre készülő kancellárt, ha ő is vállalja ezt a sok szennyet, a nem teljesült reményeket, az acsarkodások e szemétdombját. Hiszen egyszer ezt a szemétdombot el kell takarítania, előbbutóbb új utakat, új módszereket kell keresnie, Ennek ellenére már most megnehezíti feladatát és erejét felülmúló terhek viselését vállalja. Vajon ésszerű politika ez? Hruscsov azután Kennedy nyugatberlini látogatásával foglalkozott. Szerinte ebben nincs semmi rossz, csupán azt teszi kérdésessé, hogy milyen szándékkal hívták meg őt Nyugat-Berlinbe. Bizonyára ezzel ls támogatást akartak szerezni veszett revahsista követeléseiknek. Éppen ezért kísérte el az elnököt a visszavonulásra készülő Adenauer és más nyugatnémet politikus, akiknek Nyugat-Berlinhez semmi közük, mivel — és ezt szövetségeseink ls < többször hangoztatták — Nyugat-Berlin nem az NSZK része. Sajtóhírek szerint az amerikai elnök először nem értett egyet azzal, hogy a kancellár társaságában tesz látogatást Nyugat-Berlinben. Tudatában volt ann«k, hogy az ilyen kíséret árnyat vethet egész útjára. Az, hogy Kennedy úr engedett a nyugatnémet revansisták kívánságának, fel kell hogy háborítsa mindazokat, akik azt várták, hogy Kennedy megerősíti a washingtoni egyetemen mondott beszédét, amelyben józanul értékelte a nemzetközi helyzetet. Ebben a beszédében a Szovjetunióval való kapcsolatok javításának szükségességéről, a nemzetközi feszültség enyhítéséről, a hidegháború megszüntetéséről beszélt. E beszédje elhangzása óta mindössze tizenhárom nap múlt el s az Egyesült Államok elnöke Nyugat-Németországba, majd Nyugat-Berlinbe látogatott, ahol egészen más beszédeket mondott. Ha nyugat-rémetországi és nyugat-berlini beszédét összehasonlítjuk az amerikai egyetemen mondott beszédével, természetszerűen felvetődik bennünk'a kérdés: mindkettőt ugyanaz az elnök mondta? Nehezen magyarázható meg, hogy olyan rövid idő alatt, amikor a nemzetközi politikai életben semmilyen lényeges változás nem történt, miként változhatott meg egy ember véleménye szinte gyökeresen. Mi ennek az oka? Ez világos példája annak, hogy az Egyesült Államok elnöke versenytársa a francia elnöknek „a nyugatnémet özvegynek" való udvarlásban. Mindketten szeretnék megnyerni tetszését. Ha mindkét „udvarló" Ilyen, szenvedélyesen törekszik az özvegy kezének megszerzésére, előállhat az a helyzet, hogy az özvegy úgy véli: a világproblémák megoldása alapjában véve tőle függ. A valóságban azonban a nyugatnémet kancellár szavának nem nagy a súlya. Az ilyen udvarlás csupán a feszültség fokozáséhoz vezet. Hruscsov ezután az Egyesült Államok fegyverkezési politikájáról beszélt. Megjegyezte, hogy az amerikaiak rákényszerltették szövetségeseiket a NATO sokoldalú atomerejfinek megteremtésére. Az amerikai elnök nyugat-berlini kitételeit elemezve Hruscsov megjegyezte, hogy ezekkel nem félemlített meg senkit, csupán újabb mérget kevert az amúgyis feszült nemzetközi helyzetbe. Az Egyesült Államok részére semmi jót sem hozhat az ilyen politika. Ami pedig minket illet, egyértelműen kijelenthetjük: Uraim, vigyázatl Már eddig is számos reakciós politikus szovjetellenes tervel szenvedtek hajótörést. S ilyen dicstelenül temetjük el a nyugatnémet politikusok revansista terveit is, és mindazokét, akik uszályukban ülnek s uszítanak a Szovjetunió, a szocialista tábor ellen. Hruscsov azután meggyőződését fejezte ki, hogy a nyugatnémet nép a saját kezébe veszi sorsénak irányítását s a létérdekeinek megfelelő politikáért száll síkra. Kennedy említett washingtoni beszédét elemezve Hruscsov megemlítette, hogy az ott elhangzott kijelentések reményt gyújtottak a békés megegyezésre. Miért tehát az elnök legutóbbi nézetváltozása? A kapitalizmus vezető képviselőinek politikai elképzeléseiről szólva Hruscsov megállapította, hogy ezek az emberek tudatában vannak az atomháború szörnyűségének, mindamellett görcsösen elutasítják a békeszerződés gondolatát. Természetes, hogy politikájuk egyáltalán nincs összhangban népeik akaratával és óhajával. Hruscsov rámutatott arra, hogy az amerikai monopóliumoknak azzal, hogy elősegítik Nyugat-Németország felfegyverzését, nemcsak politikai, hanem gazdasági céljaik is vannak. így akarják megakadályozni a nyugatnémet tőkések felülkerekedését s lekötni erejükét különböző védelmi és hadi kötelezettségekkel. Ugyanakkor az amerikaiak azt is remélik, hogy egy esetleges nukleáris háború kirobbantása mindenekelőtt Nyugat-Németországot sújtaná és az Egyesült Államok sértetlen maradna. A szovjet miniszterelnök ezután megemlítette: — Nincs olyan komoly akadály, amely kizárná a Szovjetunió és az NSŽK közti együttműködés lehetőségét és fejlesztését. Hozzáfűzte, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége ellenére, a békés egymás mellett élés politikájának elveit alkalmazva megvalósítható az együttműködés. A Szovjetunió sosem avatkozott és nem is avatkozik be má» ország belügyeibe, s egy népre sem kényszeritheti rá a szocialista társadalmi rendszert. A kapcsolatok megteremtésének megvannak a reális feltételei: a nyugatnémetek politikai és gazdasági érdekei azonosak a szocialista országok népeinek érdekeivel. Az embernek nem is kell, hogy élénk eszű legyen, azonnal megérti az egyszerű igazságot: Nyugat-Németország népének szintén létérdeke a tartós béke. Hruscsov említést tett arról, hogy Európában és az Egyesfiit Államokban a gazdasági fejlődés túljutott delelőpont ján, amit egyébként a burzsoá közgáz dászok is beismernek s ezért nem észszerű, ha lebecsülik gazdasági kapcso Iataikat a szocialista országokkal. Hruscsov javaslatot tett a Németországgal való kereskedelmi kapcsolatok új játé remtésére és kibővítésére — a kölcsö / nős előnyök alapján. Hruscsov azután a szovjet békeszerződési tervezetről szólt s hozzáfűzte, hogy a szocialista országok már több ízben hajlandók lettek volna aláírni nemcsak a békeszerződést, hanem a NATO és a Varsói Szerződés tagállamat közti megnemtámadási egyezményt is. Ez világosan szemlélteti, ki az, aki valóban a helyzet békés rendezésére törekszik s ki az. aki háborús terveket kovácsol — hangsúlyozta Hruscsov. Meg vagyunk győződve, hogy Nyugat Németország és más európai országok népeinek akaratát és óhaját nem lehet végleg elnémítani s a népek egyre inkább belelátnak az imperialisták kalandor politikájába. Máris sokan helyesen értelmezik a NATO agresszív katonai tömb lényegét. A nyugatnémetek is végre rájöttek a nyugati politika titkos szándékaira, amelynek célja az, hogy Nyugat-Németországot megfosszák saját politikai irányvonalától s olyan útra tereljék, amely nem egyezik a nyugatnémet nép érdekeivel. Előbb vagy utóbb minden német rájön arra, hogy megalkuvás nélkül kell harcolnunk a béke megőrzéséért, a második világháború maradványainak gyökeres felszámolásáért és a békeszerződés megkötéséért. Meg vagyunk győződve, hogy eljő az a nap, amikor Nyugat-Németországnak olyan kormánya lesz, amely együttműködik majd a Szovjetunióval, az NDK-val és a többi szocialista országgal s politikájának lényege a béke megőrzése és a népek közti barátság megerősítése lesz. Mi sokat építünk a Német Demokratikus Köztársaságra, amely hü és rendíthetetlen szövetségesünk a békéért és a népek boldogságáért vívott harcban. Az NDK az egész Németország jövőjének alapja. A szocialista rendszer országainak népei egy vonalban haladnak nemes céljuk, a szocializmus felé s nem rettennek meg semmiféle megpróbáltatásoktól. Ml ennek a baráti szövetségnek a megerősítésére és fejlesztésére törekszünk. ŰJ SZÖ 2 * 1963, július 3.