Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)
1963-06-08 / 156. szám, szombat
Bohuslav Brezovský: Veszélyes életkor cimü színművét (Komoly komédia címen) mutatta be a rigai Állami Drámai Színház. A rigai közönség első ízben ismerkedik csehszlovák szerző darabjával. A bemutatónak nagy sikere volt. Felvételünk a darab második felvonásáról készült. Honzík Hába szerepét J. Lucsenko, Ján Hábát V. Közeli, Olga Hábovát A. Pansovová alakította. (CTK — TASZSZ feiv.) aaitBttBti>tiBUBiiBiiBHBwaii>iiBlmiiaiiBBBiiMi*iiaiiBitanKi»tiai!BuanBnBfianaHaiiaitaiiBiiaiiaiianB!iBnBita[iBiimiiiMaiiaiiBiiaitaiiaitB[iaii> Hruscsov irodalomról, művészetről szóló beszédei konyvalakban Í „Pravda" könyvkiadója Az irodaés a művészet nagyszerű hivatájímmel könyvalakban kiadta Hrusir irodalommal és művészettel foglálkozó beszédeit, illetve egyes beszéRészül a teljes Carloi Baker, az amerikai Princetonfegyetem professzora, Hemingway életrajzán dolgozik. „A munka lassan de biztosan halad — mondja Baker —, 1967-re tervezem a könyv megjelenéséti" A professzor elmondotta, hogy elolvas minden interjút, beszélgetést, amelyet Hemingway a barátaival és az ellenségeivel folytatott, az igazi aranybánya azonban: Hemingway levelezése. Különösen az a levélváltás, amelyet tizenhét esztendőn át megszakítás nélkül folytatott egy második világháborús bajtárséval, C. T. Lantiam vezérőrnaggyal, aki jelenleg Washingtonban üzletember. deinek kulturális kérdésekről szóló részleteit. A kötet a Sevcsenko-emlékmű felavatásán 1939 márciusában mondott beszéddel kezdődik, és az 1963. március 8-i beszéddel zárul. A gyűjtemény mindazokat az előadásokat tartalmazza, amelyeket Hruscsov a szovjet írókkal, művészekkel tartott különböző találkozókon mondott, részleteket közöl az SZKP XX. XXL és XXII. kongresszusán elhangzott beszédekből, valamint az SZKP első titkárának külföldi írókkal folytatott beszélgetéseiből. Az elpusztítottak dalai A franciaországi Vittelben a háború alatti német koncentrációs tábor helyén nemrégen megtalálták a fasiszták által meggyilkolt Katzenelson, neves jiddis költő megrázó versét. Az elpusztítottak flala-it. Katzenelson, aki a varsói gettó felkelésének egyik vezére volt, versét Vittelben egy fa alá üvegben elásta, mielőtt még a tábor foglyait a vesztőhelyre hurcolták volna. A Lei Lettres Frangaies a varsói gettó felkelésének huszadik évfordulóján Katzenelson eddig kiadatlan versét, valamint még .három neves jiddis költő munkáját közli. A verseket Dobzynski fordította franciára. • Roger Vadln, a népszerű francia rendező legutóbb Stockholmba járt egy új filmprodukció részleteinek megbészélésére. Az Apollonia szállóban rendezett sajtófogadáson egy percre sem vált meg Lou-Loutól, egy fekete filmsztártól. Hír szerint a rokonszenves gyermekszínész szerepet kap a rendező egyik új filmjében. • Az angolok már készülnek a jövő év Shakespeare-ünnepségeire. A királyi Shakespeare-társaság világkörüli turnéra indul. Négy hónapon belül ellátogat Budapestre, Berlinbe, Moszkvába, Leningrádba, Helsinkiba, Tokióba és New Yorkba. • A nyitrai Kerületi Színház és a Győri Kisfaludy Színház együtteseinek szövetsége szépen izmosodik, június elején a Kisfaludy Színház tagjai a nyitrai színház vendégei lesznek és a nyugat-szlovákiai kerület néhány városában vendégszerepelnek. (I. M.) Kezdeményezések, kísérletezések (Folytatás a 7. oldalról) célját: az ifjúság szocialista nevelésének és szlovák nyelvtudásának elmélyítését, nem teljesítette. Ogy vélem, e rendelkezés életbe léptetése tipikus példája volt a szubjektivizmusnak. Az igazság az, hogy a rendelet helytelenségére több esetben is figyelmeztettük az illetékeseket. Később a Tankönyvkiadó is egy jól megalapozott beadványt intézett a felettes hatóságokhoz, sőt az írószövetség is felvetette ezt a kérdést. Azonban a hivatalos vélemény az volt,, hogy az egy-kéthőnapos, illetve egyéves tapasztalat kevés a rendelet megváltoztatásához. Az irodalmi nevelést azonban zömmel mindig és tudomásom szerint — egy-két kivételtől eltekintve — mindenütt magyarul tanították. Két év tapasztalata alapján most már reméljük, hogy minden toldozás és foldozás nélkül eltörlik ezt a rendeletet. Az irodalmi nevelést az anyanyelvi oktatás keretén belül, annak szerves részeként kell tanítani. • Több bírálat érte a Pedagógiai Kutatóintézet munkáját. Mennyiben segítette az intézet az oktatás tudományos megalapozottságát? Hogyan állunk ezen a téren? — Ez — úgy vélem — egyike a legkomolyabb problémáknak. Persze nem vonatkozhatnak ezek a szavak az oktató-nevelő tevékenység minden területére, hiszen alapjában véve a magyar tannyelvű iskolákban ugyanazok a problémák, mint a esek és a szlovák iskolákban. A csehszlovák pedagógia eredményeit teljes egészében érvényesítjük a magyar tannyelvű iskolákban. Ezt bizonyítják például a külföldön is megcsodált, nemzetközi szinten is elismert új, definitív tankönyvek. Sőt a magyar pedagógusok óriási előnye, hogy a gazdag magyarországi pedagógiai sajtóból is — nyelvi szempontból — közvetlenül tudnak meríteni. Tehát nem lehet a csehszlovákiai Iskolaügyet holmi „pedagógiai provincionalizmussai" vádolni. Ezt bizonyítja például módszertani kiadványaink színvonala. Fogyatékosságok a nyelvek — főleg a szlovák nyelv tanításának tudományos megalapozottságában vannak. Ez országos probléma. A cseh és a szlovák iskolákon is a nyelvi oktatás az egyik legelhanyagoltabb terület. A szlovák tannyelvű iskolák részére sincsenek kidolgozva az orosz nyelv tanításának módszerei. Persze ez nem jelentheti azt, hogy mi ne követeljük a Pedagógiai Kutatóintézettől, hogy a lehető legrövidebb időn belül teremtse meg a tudományosan megalapozott szókincsfejlesztés lehetőségeit, a nyelvi jelenségek és az állandósult szókapcsolatok tantervi meghatározását, az úgynevezett alaptananyag meghatározását. • A Pedagógiai Kutatóintézet 1950 óta a magyar tannyelvű iskolákon milyen kutatómunkát végzett? — Tudomásom szerint tervszerű tudományos kutatómunkát az intézet a magyar tannyelvű iskolákon még nem végzett. Az óraterveken, tanterveken és a tankönyveken dolgoztak a PKI dolgozói. Azzal szeretném lezárni e gondolatsort, hogy nincs olyan reform, amely önmagától, automatikusan valósul meg. Hogy a csehszlovákiai iskolareform a magyar tannyelvű iskolákban milyen tartalommal telítődik meg, milyen ütemben valósul meg, az a gyakorlati végrehajtástól függ. Ez pedig teljes egészében a tanítókon, illetve egy kissé a szülőkön ls múlik. Budapesti levél A MAGYAR KÖNYV ÜNNEPE „Könyvet írni művészet — eladni kunszt!" Móricz Zsigmond mondta ezt valaha, abban a korban, amikor rangos írók koplaltak, amikor a könyv nem milliók mindennapi kenyere volt, hanem kevesek és kiváltságosak csemegéje, amikor Magyarország népe még nem volt olvasó nép. Móricz Zsigmond szavára lánya, Móricz Virág emlékezett most, abból az alkalomból, hogy az utcákra és a terekre néhány napra kiköltözött a magyar könyv, hogy ismét megnyílt az ünnepi könyvhét. Móricz Virág az Ország—Világ hasábjain feleleveníti 1929 Szlovákiában drámáiról és műveiről egyaránt ismert Mesterházi Lajosnak véleményét, amely szerint még tovább kell gazdagítani a könyv ünnepének tartalmát. Mesterházi Lajos emlékeztet arra, hogy a felszabadulás előtt egy valamire való könyv ára öt-tíz falusi napszámbér volt, s hogy ma nyarát, amikor az akkori vásár irodalombarát igazgatója adott az aránylag milyen olcsó nálunk a íróknak egy jókora sátrat: szép május volt, hullámzott a tömeg, s az írók sátrában ls vett némi kultúresemegét, mint törökmogyorót vagy fügét ... Az írók ott ácsorogtak, pult mögött, pult előtt: legkitartóbban Móricz Zsigmond, noha a fájós lába majd leszakadt. — Kínáltuk a portékát nevetve és 'röstelkedve, változó sikerrel — írja Móricz Virág. — A legolcsóbb könyvek között válogattak, lehetőleg egy pengőért. Apám feljegyezte: „A vásár nem valami különös, de megy. Első nap eladtunk 76 pengő ára könyvet. Második nap 350 pengő árát. Az egész város minden könyvkereskedője irigykedik és beszél a dologról. írók s kivált üzletemberek, akiknek köze van az irodalomhoz, mind bámultak ott tegnap. Hát ez valami furcsa kis siker, amit nem szabad elhanyagolni." Apám nem Is hanyagolta el. Valamennyi könyvnapon Jelen volt, szervezte, aktivitásra biztatta Irótár sait, valóságos társadalmi eseményt kerített a sátrak köré. Két héttel halála előtt, napokon át ott ült a vásáron a Kelet Népe folyóirata sátrában, soványan, kóválygó fejjel. Köré gyűltek írók és barátok, olvasók, tisztelők. S ha kérdezték, miért fárasztja magát, mit vár a vásártól, azt felelte: „Közönséget! Könyvet írni művészet — eladni kunszt!" IGY KEZDŐDÖTT, s érdemes emlé- szóló kiadvány. Éppen ez jellemzi a kezni az első könyvsátrak történeté- Magvető és a Kossuth Könyvkiadót, re, amikor ma könyvsátrak polcain amint vonzó egyszerűségű a Helikon válogatnak az emberek a Nemzeti kiadő új Móricz-kladása is. TermészeSzínház előtt, az Oktogonon, végig a tesen a kiemelkedően szép munkák pesti nagykörúton, dé üzemekben, s a (s díjat kaptak, így József Attila öszvidéki városokban, falvakban is, a ta- Szes Verseinek a Szépirodalmi Könyvnácsházak előtt, a termelőszövetke- kiadónál megjelent kötete, vagy Bezetek udvaraiban ... cher, Illyés Gyula, Vas István művel, Országos ünnep, nemzeti esemény s elsősorban az esztendő legszlnvonama a könyvhét Magyarországon, Jasabb könyvművészeti kiadványa, a s bár régi hagyományt követ, két- Magyarországi Corvinák. Méltán aratségtelen, hogy tartalma megújult, tak sikert legszebb könyveink a Azok a történelmi változások, ame- frankfurti és a varsói nemzetközi lyek Magyaországon is végbementek, könyvkiállltáson is. a könyv ünnepnapjainak is más tar- ÖRÖM KÉZBE VENNI az olcsó, néptalmat adtak. Régen a könyvkiadó szerű kiadványokat is: nemcsak mavállalatok újszerű kereskedelmi ügy- gas p éi d änyszámuk, hanem igényes letnek tekintették a könyvnapokat, és kiállításuk ís örömet szerez. Ami a az írókat cégérként használták fel. példányszámokat illeti, joggal leheAz írók örömmel vállalták a felada- tün k t,Q S Zkék: Magyarországon az eltot, hiszen alkalmat láttak benne, műl t esztendőben három és félezer hogy olvasóikkal találkozzanak, hogy könyv j ei ent meg) tö bb mint 40 milúj híveket toborozzanak az Irodalom- jj ö példányban! nak. A könyvek magas • ára, a szel- Igaz az orszá g teljes lakosságának lemi inségkönyhára szorított, pony- négyszeresét jelentő rekord-példányvára szoktatott emberek megrontott szára ne m jelenti azt, hogy mindenízlése, az álirodalmi termékek árada- kire négy kö tet jutott. A tavalyi ta azonban megnehezítette az Írók és a nép igazi találkozóját. A kulturális misszió és az üzleti érdek folytonos konfliktusban volt a régi kőnyvnapon még azt panaszoltuk, hogy a könyv Igen egyenetlenül „szóródik" — s a falura különösen kevés jut. Most elmondhatjuk: komolyan könyvnapokon, amelyeket az jellem- j avult a helyzet. Egy év alatt 14 százett, hogy a kevés vevőhöz képest z aié kk ai emelkedett a falusi könyvsok volt és nehezen eladható a forgalom. Az országos könyvvásárlás könyv. negyedrészének eredményeként fa,lusi MA SOK A VÁSÁRLÖ. És sok a könyvespolcokon gyarapodik az olkönyv — de nem elég. A sokszoro- vasnivaló. Oj és eredményes mődszesan több kiadvány és a megsokszoro- rekkel segítjük elő, hogy parasztsázódott példányszámok ellenére még gunk olvasó parasztsággá is váljék, mindig kevés a könyv; gyakran elő- A földművesszövetkezetek az ünnepi fordul, hogy egy-egy jelentős mű könyvhét alkalmából, két és félmillió már előjegyzésben elfogy, vagy né- forint értékű könyvet ajándékoztak a hány nappal megjelenése után már- falusi könyvtáraknak. Békéstől Nógis „hiánycikk". A kölcsönzőkben is rádig úttörők és középiskolás diávárni kell — sok az olvasó, sok a kok segítettek árusítani a Szövetkevevő. Ma tehát nem azért megy ki a zeti Könyvterjesztő Vállalatnak. Csakkönyv az utcára, hogy könnyebben nem száz író kerekedett fel a könyvelkeljen, hanem azért, hogy a szó napokon, s indult országjárásra, hogy szoros értelmében mindenki odafér- a termelőszövetkezeti könyvsátrakban jen a könyvekhez, azok is lapozgat- találkozzék a régi és új olvasókkal, hassanak, böngészhessenek bennük, Szegeden 18 kőnyvpavilont nyitottak akik sietősen járnak a dolguk után. és a többi vidéki város sem igen adVan miben válogatni: a mostani ta alább. Ami a fővárost illeti, az utkönyvhétre 64 könyv jelent meg, há- cai könyvsátrak mellett kereken háromnegyedmillió példányban, s még romezer üzemben és vállalatnál nyíl250 nemrégen megjelent könyv szere- tak üzemi könyvvásárok. Különösen, érdeklődőkkel és vásárlókkal zsúfol pel az ünnepi listán, egy és három- a Magyar Optikai Művekben, a Ganz- könyvsátrak az utcákon és az üze negyed millió példányban. Néhány MÄVAG gyárban, a Csepel Autógyár- mekben, minden városban és mindéi héttel ezelőtt ért véget az a ked- ban, a Duna Cipőgyárban volt nagy faluban, ezernyi új könyv és millió vezményes könyvvásár, amelynek egy keletjük már az első napon az új nyi új olvasó — mindez a társada hónapja alatt a leszállított áru köny- könyveknek. A Kőbányai Gyógyszer- lom ügye, pemzeti ügy. vekből hét millió forint értékű kelt árugyárban egy nap alatt több mint Az írófejedelem valaha önmagá el, de a könyvvásárlási kedv a könyv- tízezer forint ára könyvet vásároltak nem kímélve tett meg mindent, hogi napokon emiatt egyáltalán nem csök- a munkások, s az egyik kisebb fe- a „furcsa kis siker" — a könyvvá kent. És hangsúlyozni kell: az em- hérneműgyárban több mint négyezer sár — közönséget eredményezzen litett egyhónapos árleszállítás mögött forint értékűt. Még nem lehet mérle- ezért kerített Móricz Zsigmond „tár nem holmi irodalmi selejt „elsózá- get vonni, de a szakemberek vélemé- sadalmi eseményt" a sátrak köré.. sának" szándéka rejtőzött, nem üzle- nye szerint a könyvnapokon legalább Ma az ünnepi könyvhét valóban a: ti akció volt ez, hanem csupán az tíz százalékkal nagyobb a forgalom olvasó nép ünnepe — ez az igaz olvasás és a vásárlás kedvének nö- a tavalyinál. „közönségsiker", ez az igazi „társa velése. Nincs ellentmondás az emll- SZERETNEM IDÉZNI a könyvnap dalmi esemény", tett két jelenség között: nem fékezni, egyik legsikeresebb írójának, a Cseh- RÜDNYÁNSZKY ISTVÁfi hanem növelni igyekszünk a könyvvásárlási kedvet, noha nem tudunk mindig elegendő példányt megjelentetni egy-egy műből, egyébként nem utolsósorban a behozandó papírral kapcsolatos gondok miatt. Nem fut a A milánói Nuova Accademia kiadókönyv, majd megállapítja: az immáron évente több mint félmilliárd forintos könyvvásárlás Magyarországon gyakorlatilag az egész esztendőn át tart. Karácsony előtt például legalább annyi könyv fogy el, mint az ünnepi könyvhéten, s nem esik vissza a könyvvásárlás nyáron, az úgynevezett holtszezonban sem — természetes, hogy az utazásra, a nyaralásra ma már könyvet is vesznek az emberek: A könyvhét tehát nem különleges föllendltője a forgalomnak, hanem olyan ünnep, amelyen az egész közvélemény különleges érdeklődéssel foglalkozik az irodalom társadalmi jelentőségével, a közművelődés problémáival. Ezzel kapcsolatban Mesterházi Lajos felhívja a figyelmet a könyvismertetés fogyatékosságaira, a kritika gyengeségére. „Ez több szempontból hibás — írja Mesterházi. — Előszűr is a mi könyvkiadásunk, igen helyesen, arra az álláspontra helyezkedik, hogy ami nem káros tendenciájú, nem ellenséges mű, és bizonyos irodalmi színvonalat képvisel, az megjelenhetik. Kiadunk sok nem-szocialista szemléletű könyvet, sok olyan könyvet, amelynek tételeivel vagy egyes részleteivel vitázni kellene. Nem jó, ha a kritika hallgat! Másodszor, az általános decent ralizálással és demokratizálással pár huzamosan, megintcsak igen helye' sen, a központi szervek egyre inkábl a könyvtárakra bízzák az állománj fejlesztését. Bizony a legtöbb nép könyvtár és üzemi könyvtár kicsii véletlenül, mondhatnám, a címlaj alapján határozza el magát a vásár lásra. Harmadszor: sokat panaszko dunk a könyvkereskedőre, különösei faluhelyen, mert nem tud tanácso adni, nem ismeri az árut, amelye elad: dehát honnan ismerje! Nem kí vánhatjuk tőle, hogy mindent elol vásson. És az ő kezébe még a felé be-harmadába megbízható irodalmi éi szaklapok sem jutnak el. Azt gon dolom tehát, az idei könyvhét alkal mából figyeljünk fel erre a súlyossf válható bajra: törődjünk vele, hogi a legérdekesebb vagy legproblemati kusabb könyvekről megfelelő tájékoz tatást kapjon a közvélemény." Mivel a könyvvásárlás nálunl egész éven át arányos, háttérbeszo rul az a kérdés, hogy egy könyv ép pen a könyvhétre jelenlk-e meg vagy sem. Ezzel kapcsolatban Mes terházi Lajos javasolja: a könyv heti könyvnek adjunk ismét rangot. „Bizonyos erkölcsi rangot: tudatosan az év legjobb köny veit adjuk ki, vagy adjuk ki újra i könyvhétre. Ily módon az írónak i: igazi ünnepi megtiszteltetést jelen majd, ha könyvheti szerzőként talál kozhat az olvasóval. És az olvasó 1 tudni fogja: az, amit könyvhét könyvként adnak elébe, nem akár milyen mű." IRODALMI VITÁK, fró-olvaső talál kozók, versesköteteiket, regényeike aedikáló írók köré sereglő fiatalok Oj olasz elbeszélések könyv a vásárló után; csupán arról vállalat vaskos kötetet publikált nemvan szó, hogy ünnepi alkalom ez régiben. A több mint ötszáz oldalas a könyvbarátok számára. elbeszéléskötet huszonkilenc mai A könyvbarátok örömmel tapasz- olasz prózaíró egy-egy novelláját, eltalhatják, hogy a könyv egyre szebb beszélését foglalja magában. A világminálunk. A könyvnap alkalmat adott nézetre, politikai állásfoglalásra, stía bibliofil kiadványok díjazására, a lusra és életkorra különböző szerzők szép könyvek míveseinek kitünteté- egyetlen közös vonása: a múlt évben sére ls. Mint Haiman György, a nyom- az ő műveik jelentek meg a iegmagadaipari igazgatóság vezetője a Könyv- sabb példányszámokban, klubban a díjkiosztó ünnepségen mon- A kötetben ismerős neveket is tadotta, a magyar könyvművészet az lálunk, de nagyrészt fiatal vagy a öncélú díszítő irányzat helyett az egy- magyar közönség előtt még ismeretszerűen szép könyvek megjelentetésé- len írók szerepelnek a válogatásban, re törekszik. Azt tartjuk szép könyv- Ismerőseink közül Moravia „Idegen nek, amelynek tartalmában, kiállítá- országban" címmel írt novellát, Car sában a korszerűség és a szépség lo Levi elbeszélésének címe: „A nöölelkezik, s amely nem feltétlenül vényeknek nem sietős", Carlo Bernari különlegesség, hanem a tömeghez elbeszélése „A sztrájktörő" címet viseli. Pratollni novellájának címe: „Ai album". Az utóbbi években hlressť vált fiatalabb írókat Carlo Cassola Giovanni Arpino, Pier Paolo Pasolin képviseli, Giorgia Bassaniva és Giu seppe Cassierivel együtt. Az idősebt nemzedék tagjai közül a nálunk főleg filmrendezőként ismert Mario Soldati a Formentor-díjjal most kitünteteti Carlo Emilio Gadda, a le'gújabb könyveivel sok vihart kiváltó Guido Piovene és a hetven felé közeledő Bonaveníura Techi szerepel. A huszonkilenc szerző között négy nő van. Natalia Ginzburg nevét a magyar közönség is ismeri, de Anna Banti, Alba de Céspedes és Giana Manzini nevével — és főleg műveivel — még nem találkozhattunk. ÜJ SZÖ 8 * 1963. június 8. <
