Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-27 / 175. szám, csütörtök

/ Ami a szövetkezeteseket bosszantja A TRAKTOROK .ellenőrzésre előké­szítve sorban iilnak az udvaron. A traktorosok csoportban beszélget­nek, a bőrkabátos és egyenruhás el­lenőr csatlakozik hozzájuk. Tepian István gépesítőt várják a vezetőségi gyűlésről, hogy az ellenőrzésen ö is részt vegyen. Jelentéktelen hibáktól eltekintve a bizottság nem talált kifogásolni valót, pedig alaposan szemügyre vette a felszerelést, kiváltképpen Taldik Júlia traktorát (mivel nő a gazdája) vajon nincs-e elhanyagolva a karbantartá­sa? Az ellenőr feltételezését mellé­fogásnak tartották a traktorosok. Bu-. zás Lajos nem is állta meg szó nél­kül. — Ha a többi traktoron nem talált hibát, azon aztán nem talál — je­gyezte meg magabiztosan. A trakto­ros nem szánta hizelgésnek a meg­jegyzést, mert Taldik Júlia nem hall­hatta. A pár szó inkább elismerés, amiből arra lehet következtetni, hogy a nemespani szövetkezet (nyitrai já­rás) traktorosai között az egyetlen nő jól megállja a helyét. Szögezzük le az ellenőrzésről, hogy jól sikerült. Azt talán mondani sem kell, az előb­bi jó hangulat — mivel a traktoroso­kat nem érte fenyítés — egy cseppet sem romlott. A csoport ,a kombájn felé tartott A ZM-el a napokban hozták haza a verebélyi traktorállo­másről, a szövetkezet több mint 22 ezer koronát fizetett a javításért. ENNEK A GÉPNEK az állapota ki­váltképpen érdekelt hiszen nemsoká­ra szükség lesz rá. Nem volt nagyon megviselve, csak két éve dolgozott Tepian István gépesítő és Mácsay László traktoros keze alatt. A két kombájnos nem tartozik a kiemelke­dők közé, de azért egy idény alatt 200 hektárnyi gabonát learatnak. Azt is úgy, hogy nemcsak a saját falu­jukban aratnak, hanem az északabbra fekvő szövetkézetekben is. Az idén a két kombájnos elválik egymástól, mUsik kombájnt is vett a szövetke­zet. A gyorsabb betakarítás érdeké­ben a kölcsönös kisegítést azonban még így is előnyösnek tartják, mert több mint 300 hektár gabonája van a szövetkezetnek és a kombájnos ara­tás gazdaságosabb a kévekötősnél. A csoporttól kicsit lemaradva ilyen dolgokról beszél Mácsay László és azzal folytatja, högy az idén ls el­megy Csehországba aratni. — Ugorj föl, indítsd be a géped, hadd lássuk, nogyan működik — szólítja Mácsay szaktársát egy fiatal­ember. A megszólítottat nem kell sokat bíztatni, egy-két lépéssel a nyeregbe tornássza magát, és mindjárt az első próbálkozása sikerrel jár A motor „beugrott", a kombájnvezető örül a masinának, mely tavaly is jól műkö­dött, csak a préssel volt itt-ott egy kis baj. Öröme azonban korainak bizonyult, mert rögtön ott egymás után jelentkeztek a hibák. — Állítsd le — Integetnek neki hárman is, mivel a gumitömlő nem a hengerbe, hanem a szabadba spric­celte az üzemanyag egy részét. A kombájnvezető még mielőtt eleget tenne az integetők kívánságának, megkísérli leengedni a kaszát, hogy az esővíz kidőljön a teknőszerű mé­lyedésből. — Van ezen több hiba ls — pa­naszkodik Múdry József javító. — Nézze ezt a hegesztést — mutogatja a gépállomás munkáját — helyenként elégették az anyagot, helyenként meg alig csöpögtettek rá valameny­nyit. Mutatnék több hibát is — mond­ja a javító, de mosť 1 nincs időm. MÚDKY ELVTÁRS csak néhány percre nézett be, mivel megtudta, hogy a gépeket ellenőrzik. A többiek lehangoltan gyanús szemmel nézege­tik tovább a nagy alkotmányt. Te­kintetük mintha azt kérdezné: mi lesz vele munka közben, ha már itt az udvaron egyik baj a másik után éri. Egyik-másik szövetkezetes han­gosan is jelét adja elégedetlenségé­nek. Vajon miért fizettünk annyit, hogy idehaza újból javítsuk? Az igaz, nem fő javításról van szó, ám azért a „zsíros" összegért ilyen állapotban visszaadni a kombájnt embertelen­ség. A számlát mutogatják a szövetke­zetesek, ami szerint 874,5 órát dol­goztak a kombájnon a traktorállomás javítói. Más szavakkal ez annyit je­lent, hogy a GTÁ négy szakembere egy teljes hónapig (még két vasár­napot Is fel kellett áldozniuk) javí­totta a gépet. Ez sehogy sem akar a szövetkezetesek fejébe menni, mert hiába, ami sok az sok! Az üzem­anyagért is szép összeget számított föl a traktorállomás. Mácsay László vagy 15—20 hektárnyi gabonát le­aratott volna vele. Elég az hozzá, hogy a traktorállomás nem fizetett rá a munkára, s az ő szemszögéből nézve ez a fő dolog Hogy a szövet­kezetnek egy kicsit „borsos" a ja­vítás, valahogy majd csak „kiheveri". A szövetkezet sokat kibír, elviseli azt is, hogy mire a tejcsarnokba ér a tej, megsavanyodik (így olcsóbb). Tűrnie kell azt is, hogy értéken aluli keveréktakarmányt kap. De minek folytassam. Inkább fölteszem a kér­dést Gyurica Henriknek, a szövetke­zet elnökének, milyen anyagi serken­tőt találtak kl az aratás meggyorsí­tására,-mert a gyors betakarítás, a kenyér biztosítása mindennél fonto­sabb. — Ogy tervezzük, hogy a munka­egységek szerzésén kívül a kombájn személyzete minden mázsa gabona után 50 fillér prémiumot kap, — mondja az elnök VALÓBAN JÖ SERKENTŐ, a szövet­kezet nem fukarkodik, és ha minden jól megy, egy-egy kombájnos 40 ko­rona prémiumot is kaphat naponta. Megéri a befektetést, az ország ke­nyeréről van szó, ám hogy igazán jól menjen minden, a kombájnos is áldozzon valamit és végezze el azt a kis munkát, ami még a kombájnon akad. Illetve ha keresni akar, javítsa ki a gépet, a traktorállomás javítói egyáltalán nem sértődnek meg érte, a kenyeret ugyanolyan jó étvággyal fogyasszák majd el, mint eddig. BENYUS JÓZSEF Megérdemelték m közelmúlt napokban /1 a Párkányi Állami Gazdaság négy munka­csoportja elnyerte a szo­cialista munkabrigád meg­tisztelő címet. A győzte­sek kedves ünnepség ke­retében vették át a dísz­okleveleket, a pionírok pedig virágcsokrokkal és kulturális műsorral ked­veskedtek a dolgozóknak. Gál Kálmán 30-tagú kol­lektívája a berki részleg kertészetében már évek óta kiváló munkaeredmé­•nyeket ér el. Pénzügyi tervét pl. 1960-ban 110 000 koronával, 1962-ben pedig 250 000-rel teljesítette túl. Ugyanezen a részlegen dolgozik jung Mihály hat­tagú baromfigondozócso­portja is, amely a múlt évben 42 000 tojást adott terven felül a közellátás­nak. Ez idei tervüket már 100 000 darabbal túltelje­sítették. Nemes Gyula csoportjának tagjai — akik az anyasertések gon­dozását végzik — ugyan­csak kiváló eredmények­ről adhatnak számot. A múlt évben például a ter­vezettnél 85-tel több ma­lacot választottak el. Her­da József tíztagú dohány­termelöcsoportja 19 tagja női pedig a múlt esz­tendőben hét hektáron a tervezett 12 és jél mázsa helyett 16 és fél mázsás hozamot ért el. A cso­port pénzügyi tervét majdnem 18 000 koronával teljesítette túl. A dohány­termelésen kívül 3 hektár cukorrépa és 3 hektár ku­korica gondozását vállal­ták, s gazdagabb hektár­hozamokat értek el, mint más csoportok. Bátran mondhatjuk hát, hogy a négy csoport megérdemel­te a megtisztelő címet. 1 • • :., 'ifi:' ­wmmm. Jakubík Anton a Sámoti Állami Gazdaság kornbájnosa és Ozogány Ferenc segédkombájnos meg akarják ismételni a tavalyi szép teljesítményt. A gabona gyors betakarításáért A fejlett gépesítés, valamint a si­keresen alkalmazott új technológia az aratásban és a cséplésben, telje­sen előtérbe kerül. Úgyszólván min­den azelőtt kézzel végzett munkát gépi munka helyettesit. De hiába rendelkezünk a legkivá­lóbb gépekkel, hiába a legkorszerűbb technika is, ha a munkát nem szer­vezzük meg jól. A gépek karbantar­tására is ügyelnünk kell. A siker érdekében a dolgozók anyagi érde­keltségét is tekintetbe kell venni. Ezért a gabonabetakarítás sikere az összes döntő tényező alapos előké­szítésétől függ. indítottak a betakarítás gyors és veszteségmentes elvégzése érdekében. A verseny feltételei megszabták, mi­lyen napi Teljesítményt kell elérniük az aratógépeknek, s meghatározták azt Is, hogy a dolgozóknak milyen jutalmat kell kifizetni minden nor­mán felüli hektár után. Például a ZV—4,6-os, szovjet gyártmányú rend­vágó gépnél a napi norma 16 hektár volt, s minden ezenfelül learatott hektár után 5 korona jutalmat fizet­tek. A kétmenetes módszerrel végzett kombájnos aratásnál a napi norma meghatározta, hogv a rendekből hek­táronként harminc mázsán felüli ter­Nézzünk néhány példát a tavalyi mésnél SK—3-as arató-cséplőgéppel betakarítási munkákból, amelyeket a Sámoti Állami Gazdaságban komplex­brigádok végeztek. Először is kidolgozták az aratási és jár. napi 10 hektáron kell elvégezni a cséplést s emellett minden normán felüli hektár után 10 korona jutalom cséplés! munkák pontos tervét. E terv nemcsal' az általános feladatokat tar­talmazta, hanem az aratás és cséplés idejére részletesen meghatározta az egyes gépek és dolgozók feladatait. Az aratási tervek kidolgozását meg­előzően a gazdasági vezetők szakdol­gozóiból álló bizottság ellenőrizte a gépeket, milyen állapotban vannak a munkák megkezdése előtt. Az aratási és cséplési munkák sikeres elvégzése Az aratási munkák terve szerint a komplexbrigád tagjainak 241 hektár területen kellett learatniuk a gabo­nát, mégpedig kétmenetes módszerrel. Az első munkamenetben — amikor a búzát ZV—4,8-os rendrakó géppel 'e­vágták, nyújtott műszakban napi 20 hektár teljesítményt is elértek, úgy­hogy az egész gabonát 13 nap alatt learatták. Hasonló jó eredményeket értek el a érdekében a sámoti gazdaságban, va- második munkamenet folyamán is, lamint más részlegekben is operatív aratási bizottságok létesültek, me­lyeknek feladata volt, hogy a munká­kat irányítsák, s mindjárt a helyszí­nen gyorsan kiküszöböljék a hibákat. Az Üszori Állami Gazdaságban ta­valy a kombájnvezetők és a többi ~nj— dolgozók aratási és cséplési versenyt amikor a learatott gabonát SK—3-as kombájnnal csépelték ki. Anton Ja­kubik tapasztalt kombájnvezető se­gítőtársával naponta 15 hektáron csé­pelte ki a búzát 390 mázsát elérve, tavaszi árpából pedig naponta 12 hek­tárt csépelt ki 410 mázsa teljesít­ménnyel. A frissen kicsépelt szalmát nagy nyomású préssel naponta ki­ienc-tíz hektárról rakták kazalba. ^ A csépléssel párhuzamosan két tisz­kezdeni, mikor már csak töreket, | tít ó cséplőgép gondoskodott a szem . I , , . í 1 + i c* ff + f, £. Ä,- AT fic A t.íl _ ifürkészhetetlen a természet. Tavaly ilyen tájt, meg május­ban is, mennyire várta a jöld mű­velője' az esőt. S bizony, ha hullott is csapadék, kevés volt ahhoz, hogy a későn elvetett kukorica, cukorrépa magához térjen. Egyrészt emiatt ta­Mindent a maga ideiében lehetőleg el kell végezni a répa har- A túlérett szénában, lucernában sok karítottunk be a vártnál gyengébb madik kapálását, asztagba kell hor­dani a szénát és a lucernát. A múlt héten szétnéztünk a rima­szombati járásban. Odamenet is lát­tuk, meg a járásban is tapasztaltuk, sok helyütt a határban, az utak men­termést a kapásokból. Másképp jest most minden. A ki­adós esőzések folytán jónak ígérke­zik a gabonatermés. A kapások he­lyenként meg úgy nőnek, mintha va­lami húzná őket. Vannak vidékek — amint ezt a lévai jásábeli szövetke- tén rendekben, nagy boglyákban áz­zetekben, állami gazdaságokban mondják —, ahol csaknem minden­nap esik egy kicsit Ez éppen eléq ahhoz, hogy a növényzet rendszere­sen megjelelő csapadékhoz jusson. salkodik az állat a jobbnál jobb zöld- ^ (ék, megmutatta a komplexbrigádok takarmányokban, abból, ami a trágya- § formájában való új munkaszervezés takarmányérték tönkremegy. A szak- dombrd kerül, sohasem lesz tej, sem ^ előnyeit. A kétmenetes aratás előnye emberek számításai szerint (sok szö- pedig súlygyarapodás. Ez viszont ^ abban rejlik, hogy minimális szem­vetkezetben a gyakorlatban is meg- nemcsak az elnöknek meg a köny- S veszteség mellett biztosítja a folya­győzódtek róla) 10—14 napos késés- velőnek kell meglátnia, hanem az § matos é s gyors betakarítást. E tény nél elveszhet a takarmányértéknek egész tagságnak és a jőszággondo- & számokban kifejezve a következő: a a fele is. Egy hektárnyi föld virágzás zóknak is illenék tudni. Amikor a $ kozonseges betakantasi modszernel előtt betakarított takarmánytermésé- maguk emberei voltak, szálanként is ^ f kevekotognpes aratás es cséplés felszedték az elhullajtott takarmányt. $ csepiogéppel) az egy ha-ra eso beta­. I I....IX.! I.'AII.-A.^ 1 „Cl* 1. •. .. ocj 41, l.n.n „, o „ ŕ nät Kňr pľtp A7 bői 3000 liter tejet termelhetünk, két- , . dl t S° a takarmánvtermés hetes késés 1000 liter tejjel keve- Most sem szabadna könnyelmüsköd-I k^itási költség 1980-ban 864,40 koro a taKaimany termes. _ .. ^ „ .... .. ... , inát tntt ki A Irlmenplpt íiratrisriá idén igazán jo _ , . Olyan jó, hogy ésszerű betakarítással f™ s m" rftek és ' ' ' legelők — szántóföldi takarmányokon ni az igen értékes zöldeledellel. Egyik szeme sír, a másik nevet, már most" meg lehet szabadulni az átteleltetés várható gondjaitól. Nos, tesznek ki. úgy látszik sokan nem gondolnak most a télre. Bár a szóban forgó já­rásban az Idén csaknem 2500 hektár kívül — hazánkban 1,9 millió hektárt Egy füst alatt...? A kettős termesztés .jelentősége ^ nát tett ki. A kétmenetes aratásnál >! 19B2-ben az egy hektárra eső költség o . . ... .. már csak 501,40 korona volt. Az új ^ betakarítási technológia érvényesité­^ sével elért megtakarítás hektáronként ^ 383 koronát tett ki, vagyis a régi be­Minden szövetkezetnek, állami gaz- ^ takarítási módszerrel szemben a költ­daságriak érdeke a kettős termesz- J ségek csaknem 42 százalékkal csök­+ T + A r-,r, A 1 1 - I- ť , . ­iui luuuei a iciveicmiei) szomja* moiiLuun 01 unu.nc. a nuuyvoiu- nőmentes zoiatanarmanyozasat es 5 eg v mázsájára számított betakarítási légáramlásosan, sok szövetkezetben vei a tőrei szövetkezet irodájába. n agy mennyiségű takarmány tárolá- i költségeiben is 1960-ban az egv má­A l-rí r tTOfJ /-vm K nlntt rvHiolirJTKi prrn. • .->. V ' O * o7 -így jellemezhetnénk mostanában föld takarmánytermését (500 hektár- A gazdasági udvaron keresztül tés.Tehetővé Veszl'az'áiiatok'zijkke- fentek" Nagy"'® Tuiľn^éTTgabiľna sok szövetkezeti elnököt, agronómust, rôl többet a tervezettnél) szárítják mentünk az elnökkel és a könyvelő- nőmentes zöldtakarmányozását hot^.nt^t ha osztozni akarunk vele gondjában. Az eső aranyat ér, jót tesz a kapás- gátolja a gyors munkát a borús, nak, a gabonának sem árt, (ha nem esős idő. Eŕre a legjobb orvosság, erősek, viharosak a záporok) ebben ha minél ke Vesebb ideig marad ren­az időszakban jó, mert lassítja az ^n a. lekaszált takarmány, s ha már érést. Acélosabb lesz a buza, teltebb A trágyadomb előtt elhaladva sze­az árpakalász. Ám a rendre vágott „beérett" a boglya, úgy jó, ha pajtá- a z elnököt a trágya színét illetően széiTának," lucernának nem" kellene ba, vagy asztagba kerül az ízletes Boros elvtárs,^a könyvelő megelőzőn, as eső. Mit tegyen hát a föld műve- széna és a here. sá; a téli időszakra. Természetesen ^ z sára eső költség 34,47 korona volt, ihn? hní>\7 krt fprmést kirsikarinn U i- „ — """tásnál Ulár CSak nagyobb a különb­aratásnál, ame­, _ Gazdaság má­idén még a csapadékban szegény > sodik részlegén alkalmaztak. Itt az Csallóközben is jó kilátások mutat- ä egy mázsa gabonabetakarítási költ­Ne hagyjuk kárba veszni lője? Siránkozzék akkor, ha nem esik, káromkodjék talán, ha ponto­san a lucerna betakarításkor egymást követik a kiadósabbnál, kiadósabb záporok? Egyikkel sem menne sok­ra. Inkább a szervezésen, a gyors akkor lesz a bő termésből a mező­Jelentős téről, majd hozzám fordulva mondja: nagyobb területét bevetni. Természe- $ gatona šzoTottľbotakľrítášľnáregv ^ek 3­A Jól művelt rét és föld gazda- „Látod, kibeszélheti az ember akár tesen azt, hogy mit és mennyit ve- ^ táron 72 ňra emberi munka ráfordításá­gon fizet. Érdemleges haszna viszont a tüdejét is, mégsem segít. Hányszor tünk, kizárólag a helyi viszonyok, a $ ra v0 ,t szükség, a hárommenetes beta­.1.1— 1— „ us <-u;i ü megmondtam már nekik, este ne töm- f«in m;nSc<™ h«„h „i i,;o„„„ ,, s munkán múlik most mindén Termé- gazdasági üzemeknek ha a szénát és > ék tels a tfszolyokat, mert reggelre előbbi években általában kockázatos $ J K J o iňpf n rrn 5 -1 • a rí/-> f o o n f n ls a vt _ ...11 _ -.-í:..- 1.' ,, O föld minősége dönti el, hiszen az J "^"ásnál egy hektáron már csak 41 óra plnhhi pvpkhpn általában knrkiWntnc í eldmunka-ráfordítás volt szükséges. szetesen a gép, az új technolójla a lucernát megfelelő időben betaka­nélkül, csupán emberi szorgalomra rItják Sok h elyütt hangoztatják: ná­támaszkodva ma már nem bírnánk lunk az idén JÓ1 ha]ad a betakarltá s. a munkát. a jószág maga alá tapossa a takar­mányt." Hát igen. Még tréfásan megjegyez­, , , ,, Az említett számadatokból az új gabo­volt - a nagy szárazság kiegette a $ na be takarítási technológia és a régi tarlónovényeket — a kettős termés. ^ betakarítás összehasonlításából látható Maguk a szövetkezeti elnökök, agro- J az új betakarítási formák teljes gazda­Körmünkre éghet tem. Nálatok egy füst alatt megy a nómusok, ismerik legjobban a föld- ^ sági fölénye, melyek biztosítják a mun­Mégis, ha beletekintünk az országos zöldfutószalag, meg a „zöldtrágyázás", jeik minőségét. És azt is ők tudják Š katermelékénység növekedését, valamint jelentésekbe, mást veszünk észre. Azt, Ám ennek fele sem tréfa. Mert hiába a legjobban, melyik előveteménv Š a munkaerS é s anyagi költségek íénye­-«'• •— - - - • - —- •-••"•- - - • • • • • - S ges csökkentését. Most a mezőgazdasági dolgozók fel­hogy a múli hét végéig a szántó- a sok erőfeszítés, hiába vigyázunk a után legjobb vetni tarlónövényt. Egéisz biztosan mindent megtesz- § adata> hogy a hát r 8 alev ő i dő be a (s­nek, hogy az idei jónak ígérkező ter- § mivizsgálják a gépek állapotát, ellen­a takarmánybetakarítás földi takarmányok 85 százalékát, a takarmánytermesztésnél, és betakar! rétek 50 százalékát kaszálták le. Fő- tásnál, fölösleges költség a légáram- ____ ____ Maholnap beérik az őszi árpa. képpen a kCzép-szlovákiai kerületben lásos szárItá s> hfáb a teszünk meg mést Idejében betakarítsák. S most > őrizzék az aratási terveket, igen fontos, „-.smi iwii*r,xoor, o o « loma ais Fhh n kp 'i nílnden intézkedést az átteleltetés! a takarmánytárolás Idején is klhasz-? hogy a tervek pontosan meghatározzák nagv a lemaraoas t,ooen a Keiu- gondo k csökkentésére, ha a takar- nálnak minden lehetőséget és alkal- ^ minden egyes dolgozó és minden gép ietben pedig aránylag sok a ret, 80 má nyozásban egészen az újtól a be- mat a lemaradás behozására, mert ^ feladatát az idei aratásban, ezer hektár. Az említett időig viszont takarításig nem érvényesül az ész- úgy jő, ha a mezőgazdaságban is ér- & VINCENT RAPANT, csak alig 7000 hektár termését taka- szerű takarékosság. A takarékosságot vényesül: Mindent a maga idejében. § „ Mezőgazdasági ökonómiai Kísérleti A rozs is szőkül már, különösen a délebbi járásokban. Ez annak a jele, hogy küszöbön az aratás. Ez a mun­ka, bár javarészt gépekkel végezzük, sok munkáskezet, teljes eröbedobást igényel. A gabonabetakarításig tehát rltották be. nem januárban,, februárban kell el­MÉRY FERENC ä Intézet dolgozója Ül SZŐ 4 £ 1963. Június 23,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom