Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-23 / 171. szám, vasárnap

Tizenhárom pár cipő Ha a Slovnaft híres-neves labdarúgó csapata Ligetfalun mérkőzik, még a meccs befejezése előtt igyekszem hazajutni. Ugyanis a mérkőzés végét jelző slpsző után a Duna egyik partjáról a másikra Ívelő hídon kész „népvándorlásra" kerül sor. Ezalatt a Ligetfaluba-jutás szárazföldi kísérleteit a szembeáramló tömeg eleve halálra ítéli. (Megjegyzem: ha máskor nem is, ilyenkor Jó szolgálatot tenne az a „tervezett" másik híd.) Nos, szerdán vagy csütörtökön hiába igyekeztem a hazajutással, autóbuszunk a híd torkában szembetalálta magát a népvándorlókkal. Vártunk. Ésszerűbb elfoglaltság híján szemmel tartottuk a „vándorló" tömeget. A buszban rokonszenves, csinos, 16— 17 év körüli kislányok szorongtak mellettem (a 25-ös híres arról, hogy állandóan túlzsúfolt), s lágy hangon csicseregtek. Egy-egy — számukra — érdekes, ún. nem hétköznapi „vándorlót" tetőtől talpig (ahogy azt a 17 évesek szokták) agyonmustráltak, s bizony nem fukarkodtak sem negatív, sem pozitív megjegyzéseikkel. Áramlott a tömeg, és ml vártunk. Egyszer csak önkC telenül kibuggyant kiáltásra lettem figyelmes: — Odanézz! — szól izgalommal s nem kis megvetéssel hangjában az egyik barna hajú kislány —, az a csúf pacák 12 pár cipőt próbált ki, míg a tizenharmadikat megvettel Kilestem az ablakon, hadd lássam én ls azt a „csúf pacákot". Elcsodálkoztam: Magas, jóképű fiatalember lépdelt a Járdán. (szó) Gyerekszáj A család a vasárnapot akár esik, akár fúj, a természetben tölti. Hosszú sétákkal, labdázással, nyáron fürdéssel, télen sízéssel, szalonnasütéssel és egyéb hasonló szórakozással telik a nap. Már hétfőtől folyik a készülődés a következő vasárnapra. Szerdán délután a tíz éves Istvánka —, aki nem beszél tökéletesen magyarul — belázasodott és fejfájásra panaszkodott. Anyu ágyba dugta, teát főzött és hozta a jól bevált acilpirint. Istvánka szó nélkül lenyelte a gyógyszert. Estére azonban a lázmérőn feljebb szaladt a higanyszál. A gyerek tüzelő arccal, zavaros szemekkel feküdt a párnán, de a föléfe hajoló anyu tekintetére megszólalt: — Anyukám, meglátod vasárnapra én már kutyabajos leszekI — ska — Nem gyerekszáj... Nem gyerekszáj mondta, és nem ls a múlt hét folyamán történt. Elmondására részben a tízéves kis Istvánka, részben pedig — az osztrák és magyar trónra még mindig igényt tartó és a régi monarchia visszaállításán fáradozó — Habsburg Ottó újabb nemzetközi szereplése késztetett. Mert ebben a történetben is Habsburgról, a magyarok utolsó apostoli királyáról, osztrákok és csehek császárjáról, IV. Károlyról lesz szó. Habsburg Károly, az első világháború legvéresebb csatája, az isonzói csata után díszszemlét tartott a csúnyán megtizedelt csapatok felett. A tisztek és őrmesterek nagy gyorsan kiráncigálták a lövészárokbői a legénységet, tisztára csutakoltatták, majd glédába állították őket. A királyi felségnek nagyon tetszett a díszszemle. Amikor ellépdelt az egyenes sorok előtt joviálisán intett a morcosképű bakák felé, és igyekezett elégedettségének hangot is adni. Sajnos, Habsburg Károly, a „minden magyarok apostoli királya" — akárcsak a kis tízéves Istvánka — nem bírta tökéletesen a magyar nyelvet. (Amit Istvánkának bátran megbo csátbatunk). tgy aztán az egyetlen — rosszul bemagolt — magyar monda tot: „Meg vagyok veletek elégedve" őfelsége ékes magyarsággal így mond ta el: „Elegem van nektek!". —si MA, jÜNIUS 23-ÄN nyílik meg Jablonec nad Nlsouban az üveg és bízsutéría kiállítás. A látogatók háromezer négyzetméternyi területen igen érdekes kiállítást tárgyakat láthatnak, amelyek a világ eme egyik legnagyobb üveg- és bizsutériakészítő helyének múltját és jelenét szemléltetik. Moríísuk meg o tüzelőanyag s az elektromos energia Hazánkban évről évre csökken J >a hagyományos tüzelőanyag-fórrá-' t sok száma, és rendkívül gyors üte- < | mű a szénlelőhelyek kitermelése. > Ezekkel a forrásokkal viszont < ! nincs kellő arányban a tüzelő- < [anyag s az elektromos energia fo-J • gyasztása. Ezt sajnos még mindig < ; nem mindenütt tudatosítják, és < [ nem minden üzemben gazdáikod- < > nak eléggé lelkiismeretesen az említett értékekkel. Mi okozza ezt? Részben az, hogy a szén aránylag olcsó, s a tüzelőanyag, Illetve az elektromos energia ipari célokra felhasznált mennyiségének értéke az általános termelési költségeknek csupán elenyésző része. Egyes termelési ágazatokban ez a részarány nem haladja meg a 4—5 százalékot sem. A felelős gazdasági dolgozók ennek tudatában nem Is nagyon Iparkodnak oda hatni, hogy az üzemekben minél hatékonyabban használják fel az üzemeltetéshez szükséges anyagot, Illetve energiát. Ahol azonban a dolgozók helyesen, szocialista szellemben értelmezik a nyers- és tüzelőanyag, az elektromos energia gazdaságos beosztásának szükségességét, ott értékes kötelezettségeket vállalnak a rendelkezésükre bocsátott mennyiség egy százalékának megtakarítására. Ennek a célnak elérését elsősorban ésszerű műszaki-szervezési intézkedések, a termelési technológia helyi adottságokhoz igazodó módosítása, a hőfeljesztő berendezések megrongálódott szigetelésének kicserélésé, a tüzelűterek célszerű átépítése stb. teszik lehetővé. Az egyszázalékos megtakarításért folytatott szocialista munkaversenyben résztvevő üzemek dolgozói tavaly csaknem 382 000 tonna fajlagos, tehát mintegy 800 000 tonna tényleges tüzelőanyagot takarítottak meg. A legjobb eredmények a Közszükségleti Ipari Minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok dolgozóinak öntudatosságát dicsérik, akik a tervben előirányzott mennyiségnél 102 157 tonna tüzelőanyaggal kevesebbet használtak fel. A Vegyipari Minisztériumnak alárendelt üzemekben 56 590 tonna, az általános gépipari üzemekben 49 583 tonna s a kerületi nemzeti bizottságok által irányított vállalatokban 49 694 tonna tüzelőanyagot takarítottak meg. A dolgozók sok esetben elképzelhetetlen nehézségekkel megbirkózva törekedtek a minél nagyobb Szakértők rövidebb időre szóló tervet állítottak össse azzal a céllal, hogy figyelembevételével megfontoltabban gazdálkodjanak az Ipari s egyéb üzemek dolgozói ez értékes tüzleőanyaggal. A költségek legkésőbb négy éven belül megtérülnek a megtakarított tüzelőanyag mennyiségének értékében. Gazdasági törekvéseinkkel szervesen összefügg ez az országos megtakarítási mozgalom, amelyet tömegesen támogatnak öntudatos dolgozóink ezrei, akik kezdeményezően vállalnak hasznos kötelezettségeket s tesznek sokat Ígérő újítási javaslatokat, hogy ezzel is hozzájáruljanak népgazdaságunk megszilárdításához. Hogyan ós milyen módszerekkel érik el sikereiket a takarékoskodás! mozgalomban? A napajedlai Fatrában például korszerűsítették a hűtővíz-elegy százalékát! megtakarításra, mert tudják, hogy így igen hathatósan segítik népgazdaságunkat a legutóbbi időben felmerült nehézségek kiküszöbölésében. Különösen a napajedlai Fatra, a bohumíni Morvaországi Vegyipari Vállalat, a bratislavai Figaro, a jinonicei Motorlet, a brnói Šmeral Művek, az apátfalusi Polana, a sninal Vlhorlát, a Partlzánskei Járási Ipari Vállalat, a bardejovi Augusztus 29. Művek, a tŕebíči Gustáv Kiiment Művek, a písekl Jítex és a déčíní Kovohuty dolgozói törekedtek dicséretre méltó kitartással az említett cél elérésére. A takarékoskodás! mozgalom ez idén ls Ígéretes, bár helyes lenne ha az eddiginél jóval több üzem dolgozói is látást és Jelentősen csökkentették a PVC műanyag gyártá. ához szükséges gőz mennyiségét. A mydlovaryi villamosműben célszerűen alakították ót a kazánház kéményeit és légmelegítő berendezését, ezenkívül lignitzúzó malmot állítottak fel, amelynek üzemeltetése aránylag kevés elektromos energiát igényel. Az apátfalusi Pofahozzájárulnának eredményességéhez. A tüzelőanyag s az elektromos energia jelentős megtakarítását elsősorban a hőfejlesztő berendezések megrongált szigetelésének haladéktalan kicserélése, a már nem gazdaságos kazánok minél előbbi átépítése stb. teszi lehetővé. Az ellenőrzéssel megbízott szakemberek ugyanis meg- nában úgy építették át a kazánokat, állapították, hogy hazánkban több mint 73 000 négyzetméter a hőfejlesztő berendezések nem szigetelt felülete. Ez évente több mint 700 000 tonna gőz veszteságét okozza, de ugyanhogy kisebb fűtőértékű szén eltüzelésére is alkalmasak. A sninai Vihorlátban kicserélték a kazánrostokat s ezzel megakadályozzák a teljesen el nem égett szén hamuba hullását. akkor az e gőzmennyiség fejlesztésé- A píseki Jitex újítói is rendkívül jehez szükséges 92 066 tonna fajlagos tüzelőanyagét is. Hasonló a helyzet a tüzelőberendezések átépítése terén, ahol pl. 35 nem gazdaságos kazán átépítése évente 45 075 tonna fajlagos tüzelőanyag megtakarítását tenné lehetővé. lentős javaslatokat valósítottak meg. Automatikus berendezéssel szabályozzák a csökkentett légnyomóst az égési kamrákban. Helyes lenne, ha ezt az újítási javaslatot hazánk több hasonló üzemében ls megvalósítanák. (ra) A senicai Dimitrov Vegyipari Üzem, a CSKP XII. kongresszusának üzeme cím viselője sikeresen váltja valóra tervfeladatait. Az első negyedévben 103 százalékra teljesítette a tervet és 12 tonna selymet készített terven felül. A „CSKP XII. kongresszusának osztályán" 5 szocialista munkabrigád dolgozik. Képünkön Pavel Kvanduch osztályvezető Maria Mahutová munkáját ellenőrzi. (T. AndrejCák — CTK felv.) ITT IS SOK A REJTETT TARTALÉK HAJNAL hasadtával kakaskukorékolás töri meg a pihenő falu megszokott csendjét. A nap sugarai ugyan még a távoli dombok háta mögött rejtőznek, de a virradat vérkeringésbe hozza a chynoranyi szövetkezet életét. A kötelességtudó állatgondozók, fejők munkába szedelőzködnek. Nap, mint nap velük tart. Magdolen József Idős kovácsmester is, aki hatvanötéves kora ellenére felveszi a versenyt a fiatalabbakkal. A népszerű Józsi bácsi immár negyA kukoricacsutkát használjuk fel takarmánynak A legutóbbi időkig a kukoricacsutkát mint hulladékot kezelték, legjobb esetben feltüzelték. Napjainkban lehetőség és tökéletes módszer alakult ki a kukoricacsutka feldolgozására. Az Ukrán Erdő-Sztyepp és Erdővidéki Állattenyésztési Kutató Intézet segítségével olyan berendezés típustervét dolgozták ki, amelyen a felaprított kukoricacsutkából takarmánykeveréket állítanak elő. A takarmánykeveréket a következő módon készítik. A kalibráló üzemből — ahol a kukoricát lemorzsolják — szalagos szállító viszi a száraz kukoricacsutkát a takarmánykeverő üzembe. Innen szintén szalagos szállító továbbítja az aprltóba. A felaprított kukoricacsutkát az őrlőbe Irányítják, ahol lisztté őrlik. A liszt az őrlőből szakaszosan kerül a tartályba, ahonnan tányéros adagolókon keresztül a mágneses tisztítóba, majd onnan a keverőbe jut. Itt őrölt sót és takarmánymeszet kevernek hozzá. Egy tartályból ugyancsak a keverőbe jut megszabott adagolásban, egy különleges fúvókán keresztül a karbamiddal dúsított takarmánymelasz is. A kész takarmánykeverék az automatamérlegre, Innen a szalagos szállítóra, s végül a kész termékek raktárába kerül. A bersagyi kombinátban előállított takarmánykeverék összetétele a következő: kukoricacsutka takarmánymelasz szitetlkus karbamid takarmánymész só 88,5 % 9,0 % 1,5 % 0,5 % 0,5 % Á laboratóriumi vizsgálatok szerint 100 kg ilyen takarmánykeverék 38 takarmányegységet, 5,6 kg emészthető fehérjét és 31 kg nyers rostot tartalmaz. Egy tonna takarmánykeverék önköltsége 13,90 rubel, eladási ára 15 rubel. A kukoricacsutkából készüli takarmánykeverék csaknem négyszer olcsóbb, mint a szemes termény hulladékából készült takarmánykeverék. Ilyenformán a szarvasmarha takarmányozásában a takarmánykeverék teljes mértékben pótolja a ballaszttakarmányt és nagymértékben az abrakot is. (Szelszkaja Zsizny) ven esztendeje tartja azt a munkaütemet. — A kovács nem lehet a felkelők között utolsó a faluban. Mit szólnának ez emberek, ha ilyen sürgős dologidőben várakozniok kellene a kapák és a sarabológép késeinek élesítésére? A műhely udvarán nemcsak a kéziszerszámok, hanem két traktor és néhány permetezőgép, mint az orvosi rendelő előtt' a páciensek, várják a szakember beavatkozását. Forgácsból, száraz fadarabokból duzzogva rak tüzet a kovács és a gépek felületes karbantartása miatt bizony név szerint is szidalmazza a traktorosokat. — Legalább meghagyták volna, mit kell rajtuk javítani? Igen fegyelmezetlenek ezek a fiatalok, még a legelemibb javításokkal is a kovácshoz fordulnak. A bekapcsolt ventillátor közben Izzó vörösre tüzesítette a szerszámokat. A mester fogót ragad, kihúzza a vasat a parázsból és az ülőn borotva élesre kalapálja a gyomvágó szerszámokat. Jóval hat után járt az óramutató, amikor Zoli és Ondrej kovácssegédek ráköszöntek a munkával terhelt mesterre. —• Hát ti nem tudjátok, mikor kél a nap? Tudjátok mennyire szorít a munka, mégsem ütitek be az orrotokat előbb a műhelybe. A fiatal javítók a mester szavaiból kiérzik, puskaporos ma itt a levegő. Ezért minden magyarázat nélkül ők is hozzálátnak a dologhoz. Először a kévekötők javítását kezdik. Józsi bácsi azonban ismét rájuk szól A TREB1ŠOV1 gyümölcs- és zöldség konzervgyárban e napokban kezdték meg az első zöldborsó szállítmányok tartósítását. A zöldborsót a migléci szövetkezetesek és az állami gazdaság dolgozói termelték. és a várakozó traktorok megvizsgálására inti őket. Persze nem tudják mit tegyenek az erőgépekkel, de erről nem szólnak a műhelyvezetőnek, mert barátok a traktorosokkal, s nem akarják, hogy az öreg velük is bizonyíthassa igazát. Azt azonban elismerik, kollegáiknak nincs jó viszonyuk a gépekhez. JÖZSI BÁCSI arckifejezésükből is észreveszi, nekik sem tetszik a gépek iránt tanúsított közömbösség. — Ügy-e, most magatok is beismeritek, hogy , Zoliéknak csak addig gép a gép, míg minden szerkezete a legjobban működik. Ha aratáskor ls így fognak dolgozni, még szeptemberben sem végzünk a gabonabetakarítással. - | A szövetkezet gyalogosai mind egy szálig elvitték a kapákat, vidámari indultak a kukoricába. Ám a traktorosoknak se híre, se hamva. Nyolc felé járt az idő, mire végre befutottak. Az aratáshoz sz'ükséges gépek javítása közben Magdolen József kiadós „prédikációt" tartott a segédeknek a traktorosok munkafegyelméről. — Elismerem, igen odaadóan, nagy becsvággyal dolgoznak, ha szorít a munka. A gépeket azonban kímélni kell, hiszen ha nem lenne ilyen kiépített állományunk, nehezen boldogulnánk az ezerötszáz hektár föld megművelésével. A FIATAL JAVÍTÓK fejbiccentéssel helyeselnek, Űk. is tudják, mit jelent a nemtörődömség. Amikor még a traktor nyergében ültek, sok alkatrészt kellett cserélniük éppen a kisebb javítások elhanyagolása miatt. Ez, a rendellenesség Józsi bácsi javaslatára rövidesen megszűnik a szövetkezetben. A prémiumokat csak akkor folyósítják a traktorosoknak, ha a munka mennyiségén, minőségén kívül a gazdaságosságot ls figyelembe veszik. SZOMBATH AMBRUS Hal a nyárson Készül a nyárson sült hal (Tóth A. felv.) Aki csak teheti, árnyékba húzódik a nap tűző sugarai elől. Ilyen melegben irigylésre méltó a halász élete, mert ml baja lehet egy halásznak? A víz közelében, a fák hűs árnyékában tanyázik, s ha mégis melege van, megmártja magát a vízben. No, és a szakmája? Öröm nézni, amikor a sok hal hálójában ficánkol. A laikus valahogy így látja a halász életét, de csak addig, míg az illetékesek, teszem azt a szapi állami halászat dolgozói nem adnak tudtára egyet-mást. — Rossz a vízállás — állítják a halászok, amit úgy értelmeznek, hogy a víz se nem apad, se nem árad, ami rájuk nézve annyiból rossz, mert ilyenkor kevés halat foghatnak. Következménye, hogy nem teljesítik a feladatot, ami már az év elejétől úgyis hiányos. — Hosszú volt a tél — vetik fel a másik Indokot, mert két és fél hónapig nem halászhattak. A két dolog egybevetve oda vezetett, hogyha a halászok annyi halat akarnak fogni, mint amennyit várnak tőlük, az őszi hónapokban — amikor az ő szempontjukból kedvezőbb a helyzet — derekasan munkához • kell látniuk. A napbarnított, edzett halászok persze nem félnek a munkától. Más esztendőkben Is előfordult, hogy a harmadik negyedévben még nagy volt a lemaradás, és az év végére mégis behozták. Szóval most ls bíznak a szerencséjükben. — Egy kis szerencse is kell hbzzá — mondják, ami az ő nyelvükön azt jelenti, hogy a szerencse mellett az izmokat ls meg kell feszíteni. A halászok ezt meg is teszik. És most sem engednek a „huszonegyből". Napról napra szűrik a vizet, hogy minél kisebb. legyen a lemaradás. A munka után fáradtan szedik össze a hálót és rakják autora a zsákmánnyal együtt. Bölcs Ferenc, bakai lakos szintén a halászok közé tartozik, a napi meg feszített munka után azonban — ha megkérik rá — szívesen leül a tűz mellé és süti a halat. A nyársonsült nem tartozik a kedvenc ételei közé, mégis megteszi. Maga sem tudja megmagyarázni miért, elvégre a tűz még jobban süti, mint munka közben a nap, és valóban megmelegszik mellette. Nos, csakis az állhat a dologban, hogy a halász számára bár legyen fárasztó a nyárson sült hal elkészítése, mégis pihenőnek tartja Az ismerkedés kedvéért is megéri, (bj) ÜJ SZÖ 4 * 1963. június 23. \