Új Szó, 1963. június (16. évfolyam, 149-178.szám)

1963-06-20 / 168. szám, csütörtök

ij és Valentyina szerencsésen visszatért a világűrből Világ proletárjai, egyesül jetel e ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislav a , 1963. június 20. csütörtök • 30 fillér • XVI. évf., 168. szám Érvényesítsük oz onyogi érdekeltség elvét A júniusi kiadós esők és helyi záporok nyomán erőteljesen fej-, lödnek a kapásnövények. Igen ám, de ez az időjárás a gyomok elburjánzásának is kedvez, és ha idejében nem sorakoztatjuk fel a szövetkezet tagjait a növényápo­lás sürgős elvégzésére, termésho­zamalkat naponta mázsákkal vá­molhatja meg a késedelem. Ezek a napok sorsdöntőek a mezőgazdaság számára és az ed­diginél még nagyobb szorgalomra, helytállásra van szükség, hogy a munkatorlódásnak elejét vehes­sük. Mezőgazdasági üzemeink ve­zetői az elmúlt évek tapasztala­tai alapján nagyon Jől tudják: a szövetkezeti tagok termelési igye­kezetének felkeltésére legbevál­tabb eszköz az anyagi érdekelt­ség, melynek jelentőségét koráb­ban igen sok helyen lebecsülték. Nem vették ugyanis tekintetbe, hogy a szövetkezet tagjai sokkal többre becsülnek pőtjutalmazásuk fejében egy mázsa kukoricát, mint tegyük fel kétszáz koronát. A prémiumrendszert a legtöbb esetben a természetbeni jutalma­zás helyett mégis a pénzbeli díja­zásra építették. A természetbeni juttatás „ká­ros" voltától azonban nem ijed­tek meg a michalovcel járásban. Éppen ennek köszönhető, hogy tavaly a Járás szövetkezetel átla­gosan 32 mázsa szemes kukoricát, több mint 350 mázsa cukorrépát takarítottak be hektáronként, ez idén pedig 35 mázsás kukorica­termés elérését tűzték kl célul. A továbbiakban nézzük meg, hogy az anyagi érdekeltség felkeltésé? nek lebecsülése, milyen követ­kezményekkel Járt a lévai járás­beli csatal szövetkezetben. A környék mezőgazdasági dol­gozói és azok, akik bejárták a csatal szövetkezet határát, meg­nyugvással állapíthatták meg, hogy a Garam menti övezetben igen jó talaja van a kapásnövé­nyeknek. Csodák csodájára a ta­karmányalap biztosítására legal­kalmasabb takarmánynövényből, a kukoricából mégis csak 18 má­zsát takarítottak be hektáronként. A bajok ott kezdődtek, hogy a bevetett területet nem osztották ki egyéni megművelésre, amivel Jelentős mértékben csökkentették a tagság felelősségérzetét. A ve­zetőség csak akkor kapott észhez, amikor a szomszédos szövetkeze­tek már termésüket betakarítot­ták, a csataiak kukoricája pedig még kl volt téve az Időjárás vi­szontagságainak. A szövetkezet helyi tagjaitól ekkor ls sajnálták a természetbeni járandóságot, ezért Idegen munkaerőt hívtak a kukoricatörés elvégzéséhez, akik­nek napi munkájukért 25 kilo­gramm szemes kukoricát voltak kénytelenek a szükős termésből kimérni. Ez a példa ékes bizonyítéka a szövetkezeti vezetőség szűk látó­körének, hiszen azáltal, hogy nem tűztek kl prémiumokat, hektáron­ként/legalább 10 mázsa kukoricát vesztettek. Az idegen munkaerők­nek kiosztott termés nemcsak a szövetkezetesek kedvét szegte, ha­nem a takarmányalap alakulá­sát ls kedvezőtlenül befolyásolta. A prémiumok mértékének megálla­pítása és helyes érvényesítése te­rén ez Idén az érsekújvári járás szövetkezeteiben jártak el a leg­célszerűbben. A szövetkezetek terve 35 mázsás kukoricatermés­sel számol, ha többet termelnek a tagok, a terven felül elért ter­més 30 százalékát természetbeni­ben mérik ki számukra. Mit ered­ményezett ez az eljárás? A járás területén nemcsak a mezőgazdaság dolgozói, hanem a nyugdíjasok, az állami alkalma­zottak családtagjai ls kiveszik ré­szüket a növényápolás munkájá­ból, akik a lehető legnagyobb hektárhozamok elérésére törek­szenek. Minél többet termelnek a szövetkezetnek, annál -több ter­mészetbeni járandóságra számít­hatnak. Ha csupán öt mázsával lé­pik túl az előirányzott termésho­zamokat, ez járási viszonylatban ezer vagon kukoricát jelent, ami­ből 800 vagon a közös gazdaságo­kat, 200 vagon pedig a nö­vényápolásban résztvevőket Illeti. A szövetkezetek ebből a takar­mánymennyiségből 20 ezer mázsa sertéshúst termelhetnek, nem szól­va arról, hogy a természetbeni já­randóságból egy-egy sertést a szövetkezet tagjai ls hizlalhatnak. A múltban az anyagi ösztönzés eszközeit nem használtuk kl elég­gé a mezőgazdasági dolgozók ér­dekeltségének felkeltésére, hi­szen a prémiumok kifizetését a legtöbb esetben valamennyi nö­vény terméshozamának fokozásá­hoz kötöttük. A traktorosoknál pedig rendszerint a szocialista munkaverseny formális szervezé­séből indultunk kl és anyagi ér­dekeltségüket az üzemanyag meg­takarítására irányítottuk. Nem lenne azonban helyes, ha a szövetkezetekben, állami gazda­ságokban a munkafegyelem és Szorgalom felkeltése egyetlen esz­közének csak a prémiumokat, a pótjutalmak természetbeni kifize­tését tekintenék. A mezőgazdaság dolgozóit ezenkívül a meggyőző szó erejével is nevelni kell, elfo­gadható érvekkel meg kell tud­nunk magyarázni, hogy megélhe­tésük alapját a közös gazdaság­ban elvégzett munka minősége, mennyisége, nem utolsó sorban munkájuk eredménye képezi. Bikovszkij 82-szer f Tyereskova 49-szer repülte körü l a Földet A leszállás a megadott terü­leten rendkívül pontosan történt A két űrha jós világrekordot állított fel Valerij és Valentyina jó egészségnek örvendenek A szovjet űrsiker bámulatba ej ette a világot Moszkva (ČTK) — Valentyina Tyeres­kova és Valerij Bikovszkij szovjet űrhajósok tegnap eredményesen befejezték páros űrre­pülésüket. A Vosztok 5. űrhajó, melyet Valerij Bikov­szkij űrhajós alezredes vezetett, 82-szer re­pülte körül a Földet és szerdán, közép-európai idő szeHnt 12,06 órakor leszállt. Az űrhajó Karagandától 540 kilométerrel északnyugatra ért földet. A Vosztok 6. íírliäjó, melyet Valentyina Tye­reskova, a világ első női űrhajósa vezetett, Nagy lelkesedés a Vörös téren Már fél órával a szovjet űr­! hajósok visszatérésének bejelenté­; se után benépesült a moszkvai Vö- < . rös tőr. A hűvös Időjárást észre I I sem veszik az emberek. A moszk- J J val ifjúság hatalmas jelszavas táb-1 > Iákkal vonult fel a nevezetes tér­1 re. ; — Nem kell szégyellnem az i > örömkönnyeket — mert e hír utáni ! az utcán mindenki szeme könny- j ; be lábadt az őrömtől — nyilatko- < > zott Alla Szolodkova textilmunkás­) nő. Az emberek hevesen vitatkoznak' > az űrrepülők útjának részleteiről.! ! Már most lázasan készülnek a J ; nagy napra, amikor a Vörös téren • • egész Moszkva fogadja a világűr! J hőseit. A nők június 24-én kezdődő; ) világkongresszusának részvevői < > szeretnék, ha a kongresszuson! ! találkozhatnának Tyereskovával. | ; A moszkvai fogadás valószínűen a • ; hét végén lesz. Utolsó órák a világűrben A Vosztok 6. tegnap reggel moszkvai idő szerint 8 óráig már 46-szor, a Vosz­tok 5. pedig 77-szer repülte körül a Földet. Valentyina Tyereskova program szerint 5 Arakor ébredt, mély és nyu­godt alvás után. Alvása Idején pulzusa percenként 58—68 volt. 5,10 érakor rá­dió-összeköttetést létesített a Földdel és jelentette, hogy jô a közérzete, majd közölte a fedélzeti műszerek adatait. Valerij Bikovszkij program szerint va­lamivel később, 7,30 érakor ébredt. le­lentette, hogy jól érzi magát. Alvási Ide­jén pulzusa percenként 52—60 volt. A Vosztok 5. kabinjában a hőmérséklet 16 fok, a légnyomás 775 mm, a viszony­lagos páratartalom 55 százalék volt. A fedélzeti műszerek normálisan működ­tek. A reggeli torna után az űrhajósok megkezdték a napi program teljesítését. a Föld 49-szeri körülrepülése után fejezte be űrrepülését. Valentyina Tyereskova közép­eurépai idő szerint 9,20 órakor, Karagandától 620 kilométerrel északkeletre szállt le. A két űrhajó a terv szerint azonos földrajzi ponton, az 53. szélességi fokon ért földet. Az űrhajósok jól érzik magukat. A leszállás színhelyén mindkettőjüket a leszállásukat biztosító dolgozók csoportjai, barátaik, orvo­saik, újságírók, valamint sportfelügyelők fo­gadták. A két szovjet űrhajós űrrepülése ugyanis új világrekordot jelent. A fizikai rátermettség az eredményes űrrepülés fő feltétele. Képeinken Bi­kovszkij rendszeres edzés és sportolás közben. (ČTK — TASZSZ felv.) Valerij és Valentyina páros űrrepülésének visszhangja Eugen KoneccI, az amerikai orszá­gos világűrkutatási intézet igazgatója a rakétaklubban kijelentette, hogy a Szovjetunió még a nyár vége előtt kísérletet tehetne két űrhajó találko­zására és egyesülésére a világűrben. Azt is mondta, hogy a Szovjetunió laboratóriumot, vagy űrállomást küld­hetne a világűrbe, s ez húsz napig maradna keringési pályáján. Konecci nagyon fontosnak tartja Tyereskova űrrepülését, mivel Valen­tyinának nincs pilótakiképzése. Ez a tény is a szovjet űrhajók biztonságát és azt bizonyítja, hogy veszély esetén visszatérhetnek a földre. Konecci az amerikai Cooper esetére célzott, mivel kézikormánnyal irányította űrhajóját a Földre, mert az automata berende­zés felmondta a szolgálatot • * • Gheorghe Ghcorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára így nyilatkozott a szov­jet űrrepülés sikeréről: „Bikovszkij és Tyereskova páros repülése a szovjet tudomány és tech­nika újabb fényes sikere. Együtt Örü­lünk a szovjet néppel. Sok szerencsét kívánunk az SZKP-nak, a szovjet kor­mánynak, Hruscsov elvtársnak, a tu­dósoknak, a mérnököknek, a techni­kusoknak és mindazoknak, akik hoz­zájárultak az eredményes űrrepülés­hez." (Folytatás a 2. oldalon) JAROSZLAVLI RIPORT A Volga lanya Nővérke született az űrha­jósok dicső családjában. Ki ő? Sok embert érdekel Valentyi­na élete. Halljuk, mit monda­nak földijel, a jaroszlavliak, akik a legjobban Ismerik. Dmttrij Artsztov spqrtmes­ter, a jaroszlavll aeroklíib re­pülő és ejtőernyős oktatója, az egykori ejtőernyős világre­kordtartó, Valentyina Tyeres­kova egyik első tanítója és pártfogója volt. — Valentyina 1959-ben lé­pett aeroklubunkba. Kezdetben az ejtőernyős sporttal foglal­kozott. 1959. május 12-én haj­totta végre első ugrását a JAK-12 repülőgépről, melynek pilótája Sztanytszlav Morozl­csev volt, — meséli Arisztov. — Valentyina mindjárt ma­gára terelte a figyelmet, bár az aeroklubnak sok tehetsé­ges növendéke volt. Fáradha­tatlan energiájával és örök derűlátásával kitűnt a többi közül. A kitartó, bátor, szívós leány lénye mindenkit lenyű­gözött. A növendékek közül az el­sők között volt, akik éjjeli ugrást hajtottak végre. 1961 nyarán, a szovjet haditengeré­szet napján mutatványos ug­rással szerepelt és a Volga színén szállt le. A nagy né­zőközönség lelkes tapssal ju­talmazta a szép teljesítményt. Kl gondolta akkor, hogy Va­lentyina nemsokára a világ első női űrrepülője lesz! Aero­klubunk kollektívája büszke rá, hogy Valentyina Tyeresko­va nálunk kezdte „kozmikus pályajutását". Vhlentyina Vaszjukota, a Körös Perekop Kombinát Komszomol-bizottságának tit­kára, aki Tyereskovát váltotta fel tisztségében, így nyilatko­zik barátnőjéről: — Amikor átvettem a tiszt­séget, megértettem, milyen nagy munkát végzett Valen­tyina a Komszomolban. A fia­talok szerették és tisztelték Valentyinát. Igazi elvtárs, vér­beli munkás volt. Anyja egye­sítő szövőnő volt a Vörös Pe­rekop Kombinátban. Ljudmila nővére most is itt dolgozik. Vlagyimir fivére sofőr. Valen­tyina állásba lépése előtt a jaroszlavli 32. középiskolában tanult. Tudni vágyó, kitartó és igazságos tanuló volt. Gyári munkás korában a textilipari technikumot végezte ... Nagy ünnep a mai nap kombinátunk életében. Nem is lehet szavakban kifejezni büszkeségünket: Ai ml Valju­sánk a világűrben! Pompás! Szívünk mélyéből gratulálunkl Az első űrhajós pilótanő anyja, Jelena Fjodorovna ak­kor értesült a nagy szenzáció­ról, amikor éppen vendégség­ben volt nővérénél, Vera Fjo­dorovnánál. — Drága lányom! — csak ennyit tudott kimon­dani. Kl tudja, mit élt át abban £ pillanatban az öreg mun­kásnő, aki három gyermeket nevelt fel. A könnyektől, az izgalomtól és az örömtől összeszorult a torka: —'Oh, Valfuska, Val­juska, milyen magasra száll­tál! ... Jelena Fjodorovna lányával, Ljudmila Petyeckajával, Va­lentyina nővérével hazaindul. Lakásukon már összegyűltek a szomszédok, az ismerősök. Elsőként Olga Grigorjevna Szoboljeva öreg szövőnő (30 éve dolgozik a Vörös Perekop Kombinátban) köszöntötte az űrrepülőnő anyját. — Milyen boldog anya! Méltán irigyelik a világ asz­szonyai! — áradozik a nyug­díjas N. 1. Iszajeva. Előkerül a családi album. Nézegetik Valentyina, a ro­konok és a barátok képeit. Élve az alkalommal, a tudó­sító révén mind szeretnének valamit üzenni a világűrbe. „Kedves Valjusa! Földijeid eredményes űrrepülést és sze­rencsés visszaérkezést kíván­nak. Jer gyorsan haza!" Jaroszlavl utcáin a szűnni nem akaró reggeli eső elle­nére ünneplőbe öltözött embe­rek tartanak a kombinát felé. A gyár udvarán összetoltak két teherautót, ez most a rög­tönzött díszemelvény. Beszél az igazgató, A. Mogutnov, fel­szólal M. J. Borogytn, a ja­roszlavll ipari területi pártbi­zottság titkára. Lelkesen ün­neplik Jelena Fjodorovna Tye­reskovát, az első női űrhajós anyját, a munka veteránját. 0 pedig megköszöni a párt­nak, a kormánynak a lánya iránt tanúsított nagy bizalmat. Egymás után méltatják Va­lentyina Tyereskova hőstettét Nyina Szuboh szövőnő, V. Uszova, a kombinát pártbizott­ságának titkára, B. Sisktn he­lyettes művezető, V. Vaszju­kova Komszomol-titkár, és Ve­ra Buzljakova, aki Valentyi­nával váltakozott az előfonó­gépnél. Az ünneplők „kozmikus mű­szakot" vállaltak a nagy ese­mény tiszteletőrs és meghív­ták Valentyinát, hazatérése után látogasson el hozzájuk is, Jaroszlavlba. (NOVOSZTYI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom