Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-01 / 119. szám, szerda

LENGYELORSZÁG •tj ktíoiajbányúk, nyitása rén is. Hasonló kapcsolatunk van a szófiai Kirov Üzemmel ... Ezután sorra vettük a többi szocialista országot. Az NDK-ba káliumgyári berendezéseket szállítanak, de ezeket nem ők, hanem a košícei Kelet-Szlovákiai Gépgyár készíti. Lengyelországba petrokémiai berendezéseket, Magyarországnak finomítód I

berendezéseket és az aceti-< ^ I — lén gyártásához szükséges íj MT berendezéseket, Romániának viszkőzaselyem-készítő és nitrogéngyártó-berendezéseket, Bulgáriának pedig a műanyag-gyártáshoz szükséges berendezéseket szállítanak. A felsorolás végére érve Kos mérnök negjegyezte: — Mindez megfelel a nemzetközi munkamegosztás szellemének. A specializálás keretében az említett országokba bonyolult berendezéseket szállítunk, de ugyanakkor jelentős a hasonló jellegű behozatalunk is. Hoszszúlejáratú szerződéseink alapján ... — Hogyan tesznek eleget a megrendeléseknek? — Eddig sikeresen helytálltunk. Kiviteli feladatainkat tavaly is túlteljesítettük. — S az idén? — Jől kezdtünk az idén is. Az első negyedévben 120 százalékot értünk el. A Szovjetunió megrendeléseinek pedig 121 százalékra tettünk eleget. — A további kilátások? — A kohók nekünk is borsot törnek az orrunk alá. Köztudomású, hogy nehézségekkel küzdenek, a kemény tél pedig még szaporította őket. így például nem teljesítik a kazánlemezek gyártási tervét, s ez leginkább bennünket érint. Anyagellátásunk nem zavarmentes. — Tehát, a nehézségek ellenére ... ' — Amint mondani akarja. Bízunk benne, hogy feladatainkat teljesítjük. A tőlünk telhetőt továbbra is megtesszük! Kiváló szakkáderekkel rendelkezünk. Jó munkát végeznek nemcsak itthon, hanem külföldön is. — Hányan dolgoznak külföldön? — Közel százan. Részben mint szerelők, részben mint tanácsadók. 'A gazdaságilag fejlődő országokba szállított egységeket a mi embereink szerelik. Segítségünk ezzel természetesen nem ér véget. Az üzembe helyezés után felügyelünk az üzemeltetésre. Szakembereink részt vesznek a helybeli szakmunkások kiképzésében is, többen az üzembén gyarapítják szakismereteiket. Ezzel is segítjük az illető országok szakkáder nevelését... Mit tegyünk még az elmondottakhoz? Talán azt, hogy a Královo Pole-i Gépgyár dolgozói tudatában vannak nemzetközi kötelességeiknek, s a vegyipar rohamos fejlődését biztosító munkából derekasan kiveszik részüket. Nemcsak itthon, hanem külfödön is. KEREKES ISTVÁN leikor az idegen átlépi az üzem kapuját, nem• • igen lát egyebet, mint hatalmas gyárépületeket. S ha tájékozatlan e szakmában, azt sem tudja megállapítani, mit készítenek a szorgos munkáskezek. Az udvar nem „árulkodik", s ha mégis, akkor legnagyobb rendről. így a látogató — ha tájékozódni akar — az igazgatóság épületében kilincsel. S amikor emberére 1 I talál, kérdésekbe foglalja ^^ I _ _ Ĺ kíváncsiságát. | 1 ^ 1 \f ľ . Oldíich Kos mérnök köz- • " • / % vetlen, barátságos ember, s válaszaiból kitűnik — jól érti szakmáját. — Mit gyártunk ... ? Komplett beruházási egységeket. — A vegyipar számára? — Elsősorban. Olajfinomítókat, nitrogéngyári berendezéseket, szennyvíztisztítókat... — S másodsorban? — Fafeldolgozó-gépeket és berendezéseket, kohódarukat és gyógyszeripari berendezéseket. — Hova szállítják gyártmányaikat? — Nehéz lenne felsorolni... Exportálunk a Nyugatra, a gazdaságilag fejlődő országokba, de kiviteliünk döntő része a szocialista tábor országaiba irányul. — Ki az üzem legnagyobb megrendelője? — A Szovjetunió. Exportunk 85,7 százaléka a Szovjetunióra esik. De jó az együttműködésünk a vegyipari berendezések fejlesztése terén is. — Mondhatna példát? — Baráti kapcsolatunk van a podolszki üzemmel. Termelési programja hasonló a miénkhez. Például a kemencék könyökcsöveinek műszaki problémáján közösen dolgozunk. A kovácsolás helyett a sajtolás technológiáját alkalmazzuk. Jó tapasztalatokra tettünk szert a kaucsukgyártás részére készülő reaktorok fejlesztése teMAGYARORSZAG t

1 A tiszai y'vegyikombináT"" BULGÁRIA Három réifeldoIgöíi-ifteíS 'építése Ha a csehszlovák népgazdaság fejlődését vizsgáljuk, szem előtt kell tartanunk, hogy gazdaságunk szorosan összefügg a többi szocialista ország gazdaságával. A KGST tagállamai gazdaságának szoros kapcsolata a jövőben tovább szilárdul az elmélyülő nemzetközi szocialista munkamegosztás, a termelés szakosítása alapján. Emellett fokozatosan kiala- A ft r II átül a szocialista ^ ^ f M országok egységes ökonómiája. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a KGST tagállamának szempontjából is arról van szó, hogy közös erőfeszitéssel oldjuk meg a szocialista országok további gyors fejlődésének feltételeit. E feltételekhez tartozik a nyersanyag és energetikai alap kibővítése, a szakosítás és az együttműködés elmélyítése — főként a gépipari termelésben —, a kiváló minőségű fogyasztási cfkkek iránti fokozódó kereslet jobb kielégítése, s a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztése. A problémák megoldására számos intézkedés történt. Tekintettel arra, hogy hazánk eddig ismert nyersanyagforrásai nem teszik, lehetővé a szükséges nyersanyag maradéktalan biztosítását, — főként a kohászat, a vegyipar- és a tüzelőanyag-energetikai terén — a baráti országokkal-számos egyezményt kötöttünk. A Szovjetunióval például a színes fémek érceinek fokozott jövesztéséről, a Lengyel Népköztársasággal a kőszén, a kén és a rézérc fejtésének nőve,léséről, a Román Népköztársasággal villanyművek építéséről és villanyáram-szállításáról, a Bolgár Népköztársaság közvetlen részvételével járul hozzá új termelőhelyek építéséhez a baráti országok fő gazdasági ágaiban. Ezen egyezmények hosszú időre biztosítják több nyersanyagban való szükségletünket. Az együttműködés meggyorsította a nagy beruházást igénylő kitermelés fejlesztését és hozzájárult az együttműködésben résztvevő országok termelőerőinek fejlesztéséhez. Csehszlovákia a nemzetközi szocialista munkamegosztás vezérelvével összhangban fejleszti a kokszolható szén, a mangezit, a kaolin és más nyersanyagok jövesztését, a kokszgyártást stb. További nagy mű volt a nemzetközi Barátság-olajvezeték első szakaszának 700 km hosszú felépítése. Az olajvezeték első szakaszán 1962ben mintegy 2,3 millió tonna nyersolaj áramlott Csehszlovákiába, s ez mérhetetlenül nagy megtakarítást hozott a vasúti szállítás költségeihez viszonyítva. A szovjet nyersolajszállítás gyakorlatilag e nyersanyagszükségletünknek 90 százalékát fedezi és lehetővé teszi számunkra a folyékony üzemanyagok termelésének lényeges nevelését s elsősorban a szerves vegyészet nyersanyagalapjának kibővítését. Jelenleg már egybekapcsolták Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyarország s a Szovjetunió nyugati területének energiarendszerét. Ez az egybekapcsolás lehetővé teszi a KGST tagállamai kölcsönös villanyáram-szállítását, a villanyművek tartalékteljesítményének kölcsönös kihasználását, s a megfelelő kölcsönös villanyáram-szolgáltatással a hálózatokban előforduló veszteségek csökkentését. Az egybekapcsolt energetikai rendszerek irányítására és ezen egybekapcsolás valamennyi előnyének felhasználására nemzetközi diszpécserszervezet jött létre Prágában, amely ez év januárjában kezdte meg működését. A KGST szervei már több ezer fajta termék, elsősorban gépipari és vegyipari termék szakosítására irányuló javaslatot fogadtak el. A termelés szakosítása és egybehangolása lehetővé teszi optimális termelőhelyek építését, a legújabb technika és tudományos ismeretek bevezetését, s legnagyobb mérvű kihasználását, a nemzetközi munkamegosztás széles körű érvényesítését a tudomány, a műszaki kutatás és a fejlesztés terén. A szocialista országok gazdaságfejlesztési problémái leghatékonyabb megoldásának fontos eszköze a távlati tervek egybehangolása. A tervek egybehangolásán kívül a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztéséhez .hozzájárult a közös nemzetközi termelési csoportosulások és vállalatok, tudományos kutatóintézetek, tervezőirodák létesítése, közös vasúti kocsi-állomány kiépítésié, a szocialista országok közös bankjának és más nemzetközi vállalatoknak és szervezeteknek létrehozása is. BRUNO BLASKO, Jlftl HLlDEK, Csehszlovákia KGST-beli állandó képviselőinek tanácsadói, Moszkva Örül Raiiko Maeve mérnök komplex-brigádja* az új[ alkatrész sikeresen állta meg a próbát. Ü j s á g h í r: 1963-ben a plzeni tenin Müvek egész termelési kapacitásának egyharmadát villanymozdonvok i gyártása 'jelenti. A KGST" tagállamok képviselői ugyanis megegyeztek, hogy " a gazdasági együttműködés keretében a szocialista országokat a jövőben hazánk fogja ellátni a vasutak villamosításához szükséges mozdonyokkal. ; Szürkének tünő újsághír. Ha nem • ismered a plzefti Skodát, ha nincs ! fogalmad a gyárkolosszus nagyságá;ról, ugyan mit mond neked ez a hír: „A termelési kapacitás egyharmada...?" Hanem, ha eltünődől Európa térképe felett és a képzelet szárnyán végigutazod ezt az öreg világrészt, ilyen gondolatok tódulnak agyadba. Bulgáriába — villanymozdonyok százai. Lengyelországba — villanymozdonyok százai. • Magyarországra — villanymozdonyok százai. lami jó diplomáciai „húzásnak" köszönhetjük a szerződést. Ladislav Var ták azonban bebizonyította, hogy tévedtem. — Téved, barátom, — nevetett a mellettem álló férfi. Aztán újra a többi három felé fordult. — Azt hiszem — mondta nekik —, megkezdhetjük a szériát. Az alkatrész méretei századmilliméterre egyeznek a mintapéldányéival. Az egyik fehérkabátos férfi elégedetten bólintott. — Akkor tehát rendben van a szalag! Megkezdhetem a munkát? — Bátran, Láda, — felelt az idősebbik férfi, minden rendben van. A számomra titokzatosnak látszó szavak szinte varázsigéknek tűntek. Zavarban voltam. A négy férfi közül a legidősebb szerencsére a segítségemre sietett. — Nincs ebben semmi ördöngösség —, mondta. — Alapjában véve minÄ MARÖS ÉS SZERSZÁMA: A MAGNÓSZALAG . Először azt hittem, hogy szputnyikmegfigyelő állomáson vagyok. Ide már egyáltalán nem hallatszott be a gyár lüktetése, a sok ezer kilós pneumatikus kalapácsok zöreje. Egy-a számomra ismeretlen műszert figyeltünk négyen. — Bip ... bip ... bip ... Ejnye, de ismerős ez a hang * — gondoltam.'Aha, megvan, gondolkoztam most már hangosan. A szputnyikl Az jelzett így. i Szovjetunióba — villanymozdonyok ; ezrei. • Ha hirtelenében módodban volna • statisztikát csinálni, egyszerű mateImatikával megállapíthatnád: voltaképpen a mozdonyok tízezreiről Irt a sajtó, mikor a plzeüiek eljövendő tíz ; évéről hozott hírt. 1 jó, jó, mondhatod, valakinek ezeket a mozdonyokat is gyártani kell. A választás ránk esett, hát egyszerűen mi gyártjuk a gépeket. — De miért éppen mi? Hm. Erre a kérdésre, mondod talán, csak mérnök tudna választ adni, vagy közgazdász, aki részt vett a tárgyalásokon, ahol a partnerek éppen a mi gépeinket fogadták el. Nyolc ország szakemberei voltak ott. Sokáig én is azt hittem, hogy ez a világra szóló sikerünk a kerekasztalnál kezdődött. Azt bittem, hogy vaKözpnnti Diszpécser Igazgatósága, 1970-ig pedig előreláthatólag befejezik a KGST egységes európai energiarendszerének kiépítését. Ezt követően a Szovjetunió ázsiai energiarendszereit is egyesítik és összekapcsolják az európaival. A szovjet vízierőműépítkezés hatalmas létesítményei így az európai népi demokratikus országok számára távvezetékeken közvetlenül is biztosítják a világ legolcsóbb villamos energiáját. Az elmúlt év folyamán 88 százalékkal emelkedett a villanymozdonyok gyártása a plzeni Lenin művekben. Ül SZŐ 6 * 1983. május 1.