Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-01 / 119. szám, szerda

LENGYELORSZÁG •tj ktíoiajbányúk, nyitása rén is. Hasonló kapcsolatunk van a szófiai Kirov Üzem­mel ... Ezután sorra vettük a többi szocialista országot. Az NDK-ba káliumgyári berendezéseket szállítanak, de eze­ket nem ők, hanem a košícei Kelet-Szlovákiai Gépgyár készíti. Lengyelországba petrokémiai berendezéseket, Magyarországnak finomítód I berendezéseket és az aceti-< ^ I — lén gyártásához szükséges íj MT berendezéseket, Romániának viszkőzaselyem-készítő és nitrogéngyártó-berendezése­ket, Bulgáriának pedig a műanyag-gyártáshoz szüksé­ges berendezéseket szállítanak. A felsorolás végére érve Kos mérnök negjegyezte: — Mindez megfelel a nemzetközi munkamegosztás szellemének. A specializálás keretében az említett or­szágokba bonyolult berendezéseket szállítunk, de ugyan­akkor jelentős a hasonló jellegű behozatalunk is. Hosz­szúlejáratú szerződéseink alapján ... — Hogyan tesznek eleget a megrendeléseknek? — Eddig sikeresen helytálltunk. Kiviteli feladatainkat tavaly is túlteljesítettük. — S az idén? — Jől kezdtünk az idén is. Az első negyedévben 120 százalékot értünk el. A Szovjetunió megrendeléseinek pedig 121 százalékra tettünk eleget. — A további kilátások? — A kohók nekünk is borsot törnek az orrunk alá. Köztudomású, hogy nehézségekkel küzdenek, a kemény tél pedig még szaporította őket. így például nem telje­sítik a kazánlemezek gyártási tervét, s ez leginkább bennünket érint. Anyagellátásunk nem zavarmentes. — Tehát, a nehézségek ellenére ... ' — Amint mondani akarja. Bízunk benne, hogy fel­adatainkat teljesítjük. A tőlünk telhetőt továbbra is megtesszük! Kiváló szakkáderekkel rendelkezünk. Jó munkát végeznek nemcsak itthon, hanem külföldön is. — Hányan dolgoznak külföldön? — Közel százan. Részben mint szerelők, részben mint tanácsadók. 'A gazdaságilag fejlődő országokba szállí­tott egységeket a mi embereink szerelik. Segítségünk ezzel természetesen nem ér véget. Az üzembe helye­zés után felügyelünk az üzemeltetésre. Szakembereink részt vesznek a helybeli szakmunkások kiképzésében is, többen az üzembén gyarapítják szakismereteiket. Ezzel is segítjük az illető országok szakkáder nevelését... Mit tegyünk még az elmondottakhoz? Talán azt, hogy a Královo Pole-i Gépgyár dolgozói tudatában vannak nemzetközi kötelességeiknek, s a vegyipar rohamos fejlődését biztosító munkából derekasan kiveszik ré­szüket. Nemcsak itthon, hanem külfödön is. KEREKES ISTVÁN leikor az idegen átlépi az üzem kapuját, nem­• • igen lát egyebet, mint hatalmas gyárépületeket. S ha tájékozatlan e szakmában, azt sem tudja megál­lapítani, mit készítenek a szorgos munkáskezek. Az ud­var nem „árulkodik", s ha mégis, akkor legnagyobb rendről. így a látogató — ha tájékozódni akar — az igazgatóság épületében ki­lincsel. S amikor emberére 1 I talál, kérdésekbe foglalja ^^ I _ _ Ĺ kíváncsiságát. | 1 ^ 1 \f ľ . Oldíich Kos mérnök köz- • " • / % vetlen, barátságos ember, s válaszaiból kitűnik — jól érti szakmáját. — Mit gyártunk ... ? Komplett beruházási egységeket. — A vegyipar számára? — Elsősorban. Olajfinomítókat, nitrogéngyári beren­dezéseket, szennyvíztisztítókat... — S másodsorban? — Fafeldolgozó-gépeket és berendezéseket, kohóda­rukat és gyógyszeripari berendezéseket. — Hova szállítják gyártmányaikat? — Nehéz lenne felsorolni... Exportálunk a Nyugat­ra, a gazdaságilag fejlődő országokba, de kiviteliünk döntő része a szocialista tábor országaiba irányul. — Ki az üzem legnagyobb megrendelője? — A Szovjetunió. Exportunk 85,7 százaléka a Szov­jetunióra esik. De jó az együttműködésünk a vegyipari berendezések fejlesztése terén is. — Mondhatna példát? — Baráti kapcsolatunk van a podolszki üzemmel. Termelési programja hasonló a miénkhez. Például a ke­mencék könyökcsöveinek műszaki problémáján közösen dolgozunk. A kovácsolás helyett a sajtolás technológiá­ját alkalmazzuk. Jó tapasztalatokra tettünk szert a kaucsukgyártás részére készülő reaktorok fejlesztése te­MAGYARORSZAG t 1 A tiszai y'vegyikombináT"" BULGÁRIA Három réifeldoIgöíi-ifteíS 'építése Ha a csehszlovák népgazdaság fej­lődését vizsgáljuk, szem előtt kell tartanunk, hogy gazdaságunk szoro­san összefügg a többi szocialista or­szág gazdaságával. A KGST tagálla­mai gazdaságának szoros kapcsolata a jövőben tovább szilárdul az elmé­lyülő nemzetközi szocialista munka­megosztás, a termelés szakosítása alapján. Emellett fokozatosan kiala- A ft r II átül a szocialista ^ ^ f M országok egységes ökonómiája. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és a KGST tagállamának szempontjából is arról van szó, hogy közös erőfeszités­sel oldjuk meg a szocialista orszá­gok további gyors fejlődésének fel­tételeit. E feltételekhez tartozik a nyersanyag és energetikai alap kibő­vítése, a szakosítás és az együttmű­ködés elmélyítése — főként a gép­ipari termelésben —, a kiváló minő­ségű fogyasztási cfkkek iránti foko­zódó kereslet jobb kielégítése, s a mezőgazdasági termelés gyors fej­lesztése. A problémák megoldására számos intézkedés történt. Tekintettel arra, hogy hazánk eddig ismert nyers­anyagforrásai nem teszik, lehetővé a szükséges nyersanyag maradéktalan biztosítását, — főként a kohászat, a vegyipar- és a tüzelőanyag-energetikai terén — a baráti országokkal-számos egyezményt kötöttünk. A Szovjet­unióval például a színes fémek ér­ceinek fokozott jövesztéséről, a Len­gyel Népköztársasággal a kőszén, a kén és a rézérc fejtésének nőve,lé­séről, a Román Népköztársasággal villanyművek építéséről és villany­áram-szállításáról, a Bolgár Népköz­társaság közvetlen részvételével já­rul hozzá új termelőhelyek építésé­hez a baráti országok fő gazdasági ágaiban. Ezen egyezmények hosszú időre biztosítják több nyersanyag­ban való szükségletünket. Az együtt­működés meggyorsította a nagy be­ruházást igénylő kitermelés fejlesz­tését és hozzájárult az együttműkö­désben résztvevő országok termelő­erőinek fejlesztéséhez. Csehszlovákia a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás vezérelvé­vel összhangban fejleszti a kok­szolható szén, a mangezit, a kaolin és más nyersanyagok jövesztését, a kokszgyártást stb. További nagy mű volt a nemzet­közi Barátság-olajvezeték első sza­kaszának 700 km hosszú felépítése. Az olajvezeték első szakaszán 1962­ben mintegy 2,3 millió tonna nyers­olaj áramlott Csehszlovákiába, s ez mérhetetlenül nagy megtakarítást ho­zott a vasúti szállítás költségeihez viszonyítva. A szovjet nyersolajszál­lítás gyakorlatilag e nyersanyag­szükségletünknek 90 százalékát fe­dezi és lehetővé teszi számunkra a folyékony üzemanyagok termelésé­nek lényeges nevelését s elsősorban a szerves vegyészet nyersanyagalap­jának kibővítését. Jelenleg már egybekapcsolták Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyarország s a Szovjetunió nyugati területének energiarendsze­rét. Ez az egybekapcsolás lehetővé teszi a KGST tagállamai kölcsönös villanyáram-szállítását, a villanymű­vek tartalékteljesítményének kölcsö­nös kihasználását, s a megfelelő köl­csönös villanyáram-szolgáltatással a hálózatokban előforduló veszteségek csökkentését. Az egybekapcsolt ener­getikai rendszerek irányítására és ezen egybekapcsolás valamennyi elő­nyének felhasználására nemzetközi diszpécserszervezet jött létre Prágá­ban, amely ez év januárjában kezd­te meg működését. A KGST szervei már több ezer faj­ta termék, elsősorban gépipari és vegyipari termék szakosítására irá­nyuló javaslatot fogadtak el. A ter­melés szakosítása és egybehangolása lehetővé teszi optimális termelőhe­lyek építését, a legújabb technika és tudományos ismeretek bevezeté­sét, s legnagyobb mérvű kihasználá­sát, a nemzetközi munkamegosztás széles körű érvényesítését a tudo­mány, a műszaki kutatás és a fej­lesztés terén. A szocialista országok gazdaságfej­lesztési problémái leghatékonyabb megoldásának fontos eszköze a táv­lati tervek egybehangolása. A tervek egybehangolásán kívül a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztéséhez .hozzájárult a közös nemzetközi termelési csoportosulá­sok és vállalatok, tudományos kuta­tóintézetek, tervezőirodák létesítése, közös vasúti kocsi-állomány kiépíté­sié, a szocialista országok közös bankjának és más nemzetközi vál­lalatoknak és szervezeteknek létre­hozása is. BRUNO BLASKO, Jlftl HLlDEK, Csehszlovákia KGST-beli állandó képviselőinek tanácsadói, Moszkva Örül Raiiko Maeve mérnök komplex-brigádja* az új[ alkatrész sikeresen állta meg a próbát. Ü j s á g h í r: 1963-ben a plzeni te­nin Müvek egész termelési kapacitá­sának egyharmadát villanymozdonvok i gyártása 'jelenti. A KGST" tagállamok képviselői ugyanis megegyeztek, hogy " a gazdasági együttműködés keretében a szocialista országokat a jövőben hazánk fogja ellátni a vasutak villa­mosításához szükséges mozdonyokkal. ; Szürkének tünő újsághír. Ha nem • ismered a plzefti Skodát, ha nincs ! fogalmad a gyárkolosszus nagyságá­;ról, ugyan mit mond neked ez a hír: „A termelési kapacitás egyharma­da...?" Hanem, ha eltünődől Európa térké­pe felett és a képzelet szárnyán vé­gigutazod ezt az öreg világrészt, ilyen gondolatok tódulnak agyadba. Bulgáriába — villanymozdonyok százai. Lengyelországba — villanymozdo­nyok százai. • Magyarországra — villanymozdo­nyok százai. lami jó diplomáciai „húzásnak" kö­szönhetjük a szerződést. Ladislav Var ták azonban bebizonyította, hogy té­vedtem. — Téved, barátom, — nevetett a mellettem álló férfi. Aztán újra a többi három felé fordult. — Azt hiszem — mondta nekik —, megkezdhetjük a szériát. Az alkat­rész méretei századmilliméterre egyeznek a mintapéldányéival. Az egyik fehérkabátos férfi elége­detten bólintott. — Akkor tehát rendben van a sza­lag! Megkezdhetem a munkát? — Bátran, Láda, — felelt az idő­sebbik férfi, minden rendben van. A számomra titokzatosnak látszó szavak szinte varázsigéknek tűntek. Zavarban voltam. A négy férfi közül a legidősebb szerencsére a segítsé­gemre sietett. — Nincs ebben semmi ördöngösség —, mondta. — Alapjában véve min­Ä MARÖS ÉS SZERSZÁMA: A MAGNÓSZALAG . Először azt hittem, hogy szputnyik­megfigyelő állomáson vagyok. Ide már egyáltalán nem hallatszott be a gyár lüktetése, a sok ezer kilós pneu­matikus kalapácsok zöreje. Egy-a szá­momra ismeretlen műszert figyeltünk négyen. — Bip ... bip ... bip ... Ejnye, de ismerős ez a hang * — gondoltam.'Aha, megvan, gondolkoz­tam most már hangosan. A szputnyikl Az jelzett így. i Szovjetunióba — villanymozdonyok ; ezrei. • Ha hirtelenében módodban volna • statisztikát csinálni, egyszerű mate­Imatikával megállapíthatnád: voltakép­pen a mozdonyok tízezreiről Irt a sajtó, mikor a plzeüiek eljövendő tíz ; évéről hozott hírt. 1 jó, jó, mondhatod, valakinek eze­ket a mozdonyokat is gyártani kell. A választás ránk esett, hát egysze­rűen mi gyártjuk a gépeket. — De miért éppen mi? Hm. Erre a kérdésre, mondod talán, csak mérnök tudna választ adni, vagy közgazdász, aki részt vett a tárgya­lásokon, ahol a partnerek éppen a mi gépeinket fogadták el. Nyolc or­szág szakemberei voltak ott. Sokáig én is azt hittem, hogy ez a világra szóló sikerünk a kerekasztal­nál kezdődött. Azt bittem, hogy va­Közpnnti Diszpécser Igaz­gatósága, 1970-ig pedig előreláthatólag befejezik a KGST egységes euró­pai energiarendszerének kiépítését. Ezt követően a Szovjetunió ázsiai ener­giarendszereit is egyesí­tik és összekapcsolják az európaival. A szovjet vízierőmű­építkezés hatalmas léte­sítményei így az európai népi demokratikus orszá­gok számára távvezeté­keken közvetlenül is biztosítják a világ leg­olcsóbb villamos ener­giáját. Az elmúlt év folyamán 88 százalékkal emelkedett a villanymozdonyok gyártása a plzeni Lenin művekben. Ül SZŐ 6 * 1983. május 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom