Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)
1963-05-05 / 123. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljete k ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislav a , 1963. május 5. vasárnap • 30 fillér • XVI. évfolyam, 123. szám Egy gonddal kevesebb Szövetkezeteink többségében minden zárszámadási közgyűlésen megismétlődött az ismert jelenet. Az állattenyésztési termelésben dolgozók, főképpen fiatalok kérték, helyezzék őket más munkahelyre. Nem szeretnének továbbra is a régi helyen dolgozni. Ezek után rendszerint parázs viták következtek. A szövetkezet vezetői bizonygatták, milyen jó a sertésetetőknek, fejőgulyásoknak. Szépen keresnek. Nem kell nekik a tűző napon, vagy késő ősszel, esős időben a határban dolgozniuk. Ám a fiatalok védték a maguk igazát. Nincs itt, ebben a munkában megállás. Ünnepnap, vasárnap, a jószágnak enni kell. Az istállót is rendbe kell tenni... A késő éjszakákba nyúló viták sem oldották meg, mi legyen a fiatalokkal. Így azután még napokig, sőt hetekig beszédtéma volt: Otthagyták a jószágot, milyen ezeknek a viszonya a közöshöz! Természetesen ilyenkor általában nem azt nézték, ki miért akar más munkahelyen dolgozni, hanem azt: a fiatalok önfefűek, elkényelmesedtek. Különösen a korosabbak hangoztatták azt minduntalan. Jó dolgukban azt sem tudják, mit csináljanak. Hát mi bajuk van? Havonta ezer koronát is megkeresnek... Bezzeg a mi időnkben! Nem válogathattunk mi akkor... Az ember egész nap a határban volt, este hazajött a munkából, és azután következett a jószág ellátása, etetés, majd másnap reggelre is el kellett készíteni az állatok eledelét. Vasárnap sem volt kivétel. A határba ugyan nem kellett kimenni az aratási időszak kivételével. Igazuk is van, meg nincs is. Régi szemmel, régi felfogással már nem lehet a fiatálokra nézni. Más a falusi élet, az ifjúság teljes odaadással részt vállal a szövetkezeti munkából, de mást is akar! Szórakozni, sportolni és udvarolni is! Jut-e ideje minderre, ha egész héten dolgoznia kell, sőt vasárnap délután három-négy óra tájban már vár rá a munka, az éhes jószág... Bizony fájó szívvel kell otthagynia — az üzemben dolgozó — futballozó társait. Sőt ilyenkor még tréfás csipkelődéseket is le kell nyelnie. Egyes helyeken cselédnek, béresnek titulálják ... Az utóbbi időben már jócskán akadnak olyan szövetkezetek, melyekben ráeszméltek, hogy ez így soká nem mehet, s valamilyen úton-módon enyhíteni kell az állattenyésztésben dolgozó fiatalok helyzetén. Ám nem csupán a fiatalokról van szó. Minden embernek, tehát az idősebbeknek is jól esik, ha egész héten nem is, legalább vasárnap együtt lehet a család. Mert képzeljük csak el azt a házaspárt, amely az állattenyésztésben dolgozik. Kora reggel az istállóba kell menniük. Idejük alig van, hogy az iskolába járó gyerekeket rendbe tegyék. Este rendszerint a gyerekek korábban aludni térnek, nem sokkal később a Szülők hazajövetele után. Ezek a dolgozók jóformán csak alvó családtagjukat láthatják, szót sem válthatnak arról, mi történik odahaza, az iskolában. Az alvásra is alig marad idejük (reggel fél négykor kelnek] szórakozásról nem is beszélve. Persze a mezőgazdaságban még nem állíthatjuk fel azt a mércét, mint az üzemekben, hogy nyolc órát dolgozunk és kész, lévén a mezőgazdasági munka idényjellegű. Merőben más a helyzet az állattenyésztésben. Egy kis jóakarattal, szervezéssel sok rossznak az elejét vehetjük. Sok tyúkfarmon dolgozó fiatal lány hálás azért, hogy az utóbbi időben, ha ugyan minden vasárnap nem, de legalább minden második, esetleg harmadik vasárnap szabadjuk van. Jólesik néha a kikapcsolódás, a pihenés, a szórakozás. Mert gondoljon bárki bármit: önérzetes embernek — bármilyen foglalkozású legyen is — az állattenyésztésben dolgozóknak is — a jól végzett munka után joga van arra, hogy pihenőórái, vasárnapjai és ünnepnapjai zavartalanul megelégedetten teljenek úgy, hogy ezzel ne károsodjék, s megkereshesse maga és családfa számára a tisztes megélhetésre valót. S ha egész héten jól dolgozott, ezt a kívánságát már előbb-utóbb az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben is teljesítik. Állami, társadalmi rendünk ezt biztosítja számára. Csupán a helyi viszonyoktól, a közös gazdaság anyagi helyzetétől függ, megérett-e a helyzet a kettős műszak bevezetésére. Ha nem, arra kell törekedniük, hogy okkál-móddal minél, hamantbb megteremtsék ennek alapfait. Nagy gondtól szabadul meg így nemcsak a szövetkezet vezetősége, a zootechnikus, hanem az állattenyésztésben dolgozó fiatal is, sőt a korosabbja is szívesen egyetért, ha legalább kéthetenként teljes pihenőnapja lesz. Nem állítjuk, — nem is tehetjük —, hogy a fiatálság önfejű, s hogy kényelemszeretetből ragaszkodik a vasárnaphoz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy ha vasárnapi munkáról van szó, különösen a nagy dologidőben, mint az aratás, ha sürgős a vetés, az ifjúság zokszó nélkül vállalja vasárnap- és ünunepnap is a munkát. Friss példa erre: a húsvéti ünnepek alatt is dolgozták a traktorosok, a vetőgépek. Mert rendkívüli helyzetek — főképpen a mezőgazdaságban — valóban lehetnek, amikor kérnünk kell a tagságot, áldozzák fel szabad idejük egy részét (akár térítés nélkül, társadalmi munkában) a köz érdekében végzett — fáluszépítési akció, rétek és legelők gondozása, komposztkészítés stb. — munkára. Nagyszerű példák igazolják, hogy társadálmunk mindig számíthat az'ifjúság áldozatvállalására, helytállására. Sok példa van arra is, hogy az álattenyésztésben dolgozók — aratás idején — ha szorít valahol a csizma, két etetés közben, vasárnap is segítenek a kévehordásban, vagy a magtisztításban. Tehát, ha megvan rá a mód és lehetőség, gondolkozzunk el a két műszakos munkán, s ha lehet szükségtelenül, oktalanul ne fecséreljük a dolgozók áldozatkészségét, a fiatalok lelkesedését, erejét. A szövetkezeti vezetők, állami gazdasági igazgatók keressék meg a módját annak, hogyan lehetne gazdaságukban „kedvében" járni az ifjúságnak. A Želiezovcei Állami Gazdaságban már megtették az első lépéseket. Sikerrel. Az állattenyésztésben dolgozók elégedettek a kettős műszakkal. Érthető, most már nekik is jut idejük a szórakozásra, sportra, pihenésre. A családi életben is kiegyensúlyozottabb a harmónia, ha az édesanya, az édesapa vagy a gyerekek a megszokott napon együtt lehet. Kár, hogy a íeliezovceiek munkamódszerét Szlovákia mezőgazdasági üzemeinek csupán egy százalékában alkalmazzák. Pedig a szóban forgó állami gazdaság sertésetetői már megcáfolták azt a téves nézetet, hogy a kettős műszakkal csökken a tefhozam, a baromfifarmokon a tojáshozam. Ellenkezőleg. A Íeliezovceiek a két műszak után még szebb eredményekkel dicsekedhetnek. A sertésgondozók huszonhét százalékkal javították a malacelválasztást. Öt százalékkal csökkentették az önköltséget. S most jön az, ami a legfontosabb. A megérdemelt pihenés után nagyobb a munka fölötti öröm, s bizony a jól kipihent emberek a műszak kezdetétől a végéig, hasznos, teljes értékű munkát végeznek. Minden ékesszónál jobban bizonyítja ezt, hogy a sertésetetők munkatermelékenysége ötvennégy százalékkal emelkedett. Félre tehát az okoskodással. A gyengébb eredményeket nem a kettős műszak, hanem sokkal inkább a nem elég előrelátó vezetés, tervezés okozza. Es még valami: a régihez váló csökönyös ragaszkodás. Pedig van mód, lehetőség arra, hogy azt a nagy értéket, mely az emberben rejlik, a többtermés elérésének szolgálatába állítsuk, mind az egyén % mind a társadalom megelégedésére. Egy gonddal kevesebb lesz a szövetkezeti zárszámadásokon is, ha mindenki, a vezető és nem vezető a lehető legtöbbet tesz saját posztján azért, hogy mindenki, korosabbak és fiatalok egyaránt nyugodtabban, folyamatosan termelhessen. Az egész heti munka után pedig kedve szerint pihenhessen, szórakozhassék. MÉRY FERENC Felvétel a Kelet-Szlovákiai Vasmű építésről (R. Berenhaut) Országos mozgalom a burgonyatermesztés fellendítésére Közellátásunk egyik fontos terméke, a burgonya — melyben a tavalyi aszályos esztendő következtében nem nagyon bővelkedünk — főleg a városi dolgozók asztaláról hiányzik. Mezőgazdasági üzemeink ezért — helyesen — országszerte nagy kezdeményezésbe fogtak, hogy megteremtsék az idei gazdag termés feltételeit. A POPRÁDI MOZGALOM TÉRHÓDÍTÁSA A burgonyatermesztő körzetek mezőgazdasági üzemei a krumpli termesztésének sikereit a poprádi mozgalom keretében meghonosodott korszerű agrotechnika elveinek betartásával igyekeznek megalapozni. Szlovákia szövetkezetei után a csehországi kerületekben is nagy tért hódít a poprádi mozgalom Ez idén különösen a Havlíőkűv Brod-i járás szövetkezetei karolták fel ezt a mozgalmat, mely a legnagyobb hektárhozamok elérését teszi lehetővé. KORSZERŰ AGROTECHNIKÁVAL A Budovatel nevet viselő szövetkezet határában 130 hektár területen termesztenek burgonyát. Tavaly 200 mázsás terméshozamot értek el hektáronként. Ez Idén a tagság 230 mázsa termelésére vállalt kötelezettséget. Ján Adamec agronómus sikereik titkát a korszerű agrotechnika alkalmazásának tulajdonítja. Nem hallgatja el, hogy a tagok anyagi érdekeltségének felkeltése ugyancsak nagyot lendített a többtermelésre irányuló igyekezetükön. A terven felül termelt burgonya métermázsája után 5 korona prémiumot fizetett a szövetkezet. Ez idén annak, aki a hektáronként előirányzott 200 mázsás hozamot túlszárnyalja, a szövetkezet mázsánként 10 korona prémiumot fizet. BEHOZTÁK A KÉSEDELMET Az anyagi érdekeltség előnyei már a talajelőkészítéskor is megmutatkoztak^ A traktorosok — a tagság Szabadlábra helyezték Argentínában letartóztatott honfitársainkat (ČTK) — Néhány nappal ezelőtt a csehszlovák közvélemény felháborodással értesült arról, hogy Argentínában letartóztattak három csehszlovák állampolgárt. Honfitársainkat az argentin hatóságok „kémtevékenységgel" vádolták. Az ellenük emelt vád alaptalannak bizonyult, és a letartóztatottakat az argentin szövetségi bíróság döntése alapján szabadon bocsátották. aktív támogatásával — a tervezett 130 hektáron a napokban befejezték a burgonyaültetést. Jól előkészített, trágyázott talajba vetették el a krumplit. A dombosabb parcellákon, ahol az amúgy is kevés ültetőgépüket nem használhatják ki gazdaságosan, kézzel Zogtak hozzá a munkához. Az összefogás eredményeként naponta 12 hektáron ültették el a burgonyát, s ezzel teljesen behozták a késedelmet. MINDEN HALOGATÁS NÉLKÜL A poprádi mozgalom felrázta a csehországi. szövetkezeteseket, de — úgy látszik — ez a kezdeményezés kevésbé vált vonzóvá Szlovákiában. Erről tanúskodnak a burgonya ültetésének adatai is. Május 4-ig (!) még 70 százalékra sem teljesítettük a tervet. Még a déli járások szövetkezeteiben sem fejezték be az ültetést, holott köztudomású, hogy ebben a termelési körzetben csak pkkor lesz jó termés, ha a burgonyát idejében, legkésőbb május első napjaiban elültetik. (th) Eredményes hónap a vegyiparban (ČTK) — A vegyipar újból visszatér jó hagyományaihoz. Áprilisban az idén már másodszor teljesítették a tervet. Egy üzem — a Prágai Papírgyár kivételével, ahol nehézségeket okoz az új termelés bevezetése, valamennyi vállalat eleget tett feladatainak. Az ágazat a múlt hónapban 101,3 százalékra teljesítette a tervet, és 101.8 százalékra a tervezett munkatermelékenységet. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva a termelés 6,7 százalékkal növekedett. A vegyipar á lemaradás felszámolására törekszik. Ez még nem sikerült teljesen, de a márciusi és áprilisi szép eredmények nagy lépést jelentettek e cél elérése felé. Rendkívüli vasárnapi műszakra készülnek az észak-morvaországi kerületben ~ (ČTK) — Az észak-morvaországi ~ kerület dolgozói a tél okozta le= maradás felszámolására töreked— ve május 19-én, vasárnap rendkí— vüli műszakot dolgoznak le. A ke= rület valamennyi népgazdasági zz ágának dolgozói részt vesznek — e rendkívüli műszakban, s várhajS! tó, hogy munkájukkal a téli vesz» teségek egyötödét pótolják. % TA'BOR ORSZAGAI BOl • RADIOIZOTÓPOK A KŰPOLÓKEMENCÉBEN A brassói traktorgyár műszaki dolgozói a Bukaresti Atomfizikai Intézettel együttműködve önműködő készüléket szerkesztettek, mely rádioizotópok segítségével ellenőrzi a töltet szintjét az öntödék kúpotókeniencéjében. Az automatikus ellenőrzés biztosítja a töltet előírt szintjének betartását, melyre okvetlenül szükség van, ha megfelelő minőségű öntvényekét akarnak nyerni. Egyúttál emeli a munkatermelékenységet is, mert teljesen fölöslegessé teszi a kétkezi munkát, mind az adagolásnál, mind a töltet szintjének ellenőrzésénél. • AZ ÖNTÖZÉS MEGKÉTSZEREZI A HOZAMOT Szovjet szakemberek számításai szerint Kazahsztánban reális lehetőségek nyílnak arra, hogy a növénytermesztést rövid időn belül kétszeresére emeljék, ha sikerül a mesterségesen öntözött földek területét 7 millió hektárra bővíteni. (Jelenleg 1 millió 400 ezer hektár területet öntöznek, ami hozzávetőleg Csehszlovákia egész termőföld területe egyharmadának felel meg.) Umirbek Uszpanov neves kazahsztáni szakember véleménye szerint Kazahsztánban a gabonafélék és más növényi termékek olyan nagy termését takaríthatnák be, amilyet jelenleg a Szovjetunió egész termőföld-területéről összesen nyernek. • A CSEHSZLOVÁK—LENGYEL EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYE A lengyelországi Pulaviban épülő nagy vegyikombinát számára Csehszlovákia szállítja a gépi berendezést lengyel réz ellenében. A kombinát fontos anyagokat fog gyártani, főképpen a mezőgazdaság számára, és lehetővé teszi, hogy ott kétszer annyi műtrágyát alkalmazzanak, mint eddig. ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS MAGYARORSZÁGON A magyarországi termelőszövetkezetek rétjein és legelőin már megkezdték az őszi keverékek öntözését, hogy elegendő zöldtakarmányt biztosítsanak a szarvasmarhaállomány számára. Később áttérnek majd a termőföldek öntözésére. A tavalyi jó tapasztalatok alapján számos termelőszövetkezet és állami gazdaság úgy rendezte be az öntözést, hogy kiterjedjen az egész -negművelt földterületre, és felváltva hol a földeken, hol pedig a réteken és legelőkön fogják alkalmazni. Magyarországon az idén az eddinél 114 000 hektárral nagyobb területet öntöznek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága márciusi ülésének határozata alapján ugyanis 1963-ig 350 000 hektárral kell bővíteni az öntözött területet. Az öntözéses gazdálkodás gyors ütemű fejlődésének eredmétyeképpen számos mezőgazdasági termény hektárhozama megkétszereződik. Lemarad a munkaerőtoborzás Ma ipari termelésünket s általában gazdasági életünket el sem lehet képzelni szén nélkül. S mégis vannak olyan vállalatok és járások, ahol nemigen igyekeznek teljesíteni a bányák számára a szervezett munkaerőtoborzás feladatait. Április végéig az ostrava-karvinai körzet bányáiba Szlovákiából a tervezett 2830 dolgozó helyett csak 2425 ment. A toborzásban főként április folyamán állott be hanyatlás, amikor az ostravai bányákba csak 451 új dolgozó lépett be, míg az első negyedévben "havonta átlag 658 dolgozó jelentkezett a bányákba. A helyzet igen komoly és jogos a-z aggodalom, hogy a bányák számára a szervezett munkaerőtoborzás tervét nemcsak nem teljesítik május végéig, amint a Tüzelőanyagügyi Minisztériuifi és a Bányászok Szakszervezeti Szövetségének felhívása szólt, hanem még július végéig sem tesznek eleget e feladatnak! A félévi feladat teljesítéséhez ugyanis még 1255 dolgozó hiányzik. A kerületi és járási nemzeti bizottságok, valamint az ostrava-karvinai körzet toborzási dolgozóinak az egyes járásokban az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítést kell tenniük. A kerületek közül a bányák munkaerőinp'' toborzását a nyugat-szlovákiai kerület teljesiti a legjobban, — de ez Is csak 97 százalékra. A közép-szlovákiai kerület 80,5 százalékra és a kelet-szlovákiai kerület 79 százalékra teljesíti e feladatát. A járások közül a legrosszabb a helyzet a Bratlslava-város járásban, ahol a félévi feladat teljesítéséhez még 93 dolgozó megnyerésére van szükség, továbbá a trebišovi járásban 75, a prešovi és a michaiovcei járásokban pedig 74—74 dolgozó hiányzik a feladat teljesítéséhez. A bányák számára a munkaerőtoborzás meggyorsításához szükséges lenne, hogy a járási nemzeti bizottságok tanácsai elsőrendű figyelmet szenteljenek a toborzás kérdéseinek. Ha erre képesek voltak a Nové Zámky-i, nitrai és galántai járásban, ahol a toborzás tervét már május közepéig teljesítik, egy kissé több erőfeszítéssel miért ne tudnák ezt megtenni más járásokban is?l F. I.
