Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-03 / 121. szám, péntek

3\CuClum A szocialista dráma fesztiváljának körzeti szemléje * Ä Népművelési Intézet, a CSEMA­DOK Központi Bizottságával karöltve ebben az évben is megrendezi a mű­kedvelő színjátszó csoportok részére a szocialista dráma fesztiválját. Az országos szemlét három körzeti szem­le előzi meg, mégpedig Galántán, Le­vicén és Rožňaván. Mindhárom kör­zeti szemlére azokat a színjátszó csoportokat hívták meg, amelyeket az illetékes járási kulturális szervek a járás legjobb színjátszó csoportjá­nak találtak. Mint a bírálóbizottság egyik tagja végignéztem a galántai járásban megrendezett körzeti fesztivált, és a látottak alapján örömmel állapítha­tom meg, hogy színjátszó csoport­jaink jó munkát végeztek mind a da­rabválasztás, mind az előadások szín­revitele terén. A közönség és a bírá­lóbizottság tagjai sok tapssal köszön­ték meg a kitűnő előadásokat. Az újvári járás a CSEMADOK ka­mocsai helyi szervezetének színját­szó csoportjával képviseltette magát a szemlén. Az együttes Egri Viktor:\ „Házasság" című darabját adta elő szép közönségsikerrel. Számunkra az előadás legnagyobb nyeresége, hogy egy lelkes fiatal színjátszó-gárdát is­merhettünk meg, akik közül többen először léptek színpadra. A galántai járás nevében a CSE­MADOK deáki színjátszó csoportja lépett fel Kónya József: Senki fia cí­mű drámájával. A Dunajská Streda-i járást a CSEMADOK Vefká Paka-i színjátszó csoportja képviselte, ugyancsak Kónya József Senki fia, című művével. Az előadást Zubor Ist­ván rendezte, műkedvelő viszonylat­ban elsőrendűen. A csoport előadása a körzeti szemle egyik legjobb elő­adása volt. A csoport előadásában láttuk a körzeti szemle legjobb színészi ala­kítását. Zubor István a mozdonyveze­tő Turai szerepében olyan alakítást nyújtott, amelyet a bírálóbizottság el­ismerő oklevéllel jutalmazott. > A bírálóbizottság hosszas tanács­kozás után és minden szempontot fi­gyelembe véve úgy döntött, hogy az országos szemlére a Bratislava-vidéki Veľký Biel-i színjátszó csoportot ja­vasolja. A színjátszó csoport Brezov­ský: Veszedelmes életkor cínjű szín­müvét adta elő. Már maga a válasz­tott darab is meghaladja a műked­velő csoportok feltételezett képessé­geit, ennek ellenére azonban öröm­mel állapíthattuk meg, hogy a Velký Biel-iek olyan alakítást nyújtottak, amellyel bizonyára nem vallanak szégyent az országos szemlén sem. HATVANI LÁSZLÖ, Népművelési Intézet A košicei rádiózenekar hangversenye A helybeli rádiózenekar hangver­senye a Košicei Tavaszi Zenei Hetek mindig nagy érdeklődéssel várt kon­certja. A csaknem százezer lakost számláló városban egyre több hive van a szimfonikus zenének és érthe­tő, hogy a hangversenypalotát az ed­diginél is nagyobb számban népesí­tették be a komoly muzsika kedvelői. A rádiózenekar teljesítette a hoz­záfűzött várakozást. Ogy éreztük, hogy az együttes tovább izmosodott és kiegyenlített teljesítményt' nyúj­tott. Ján Šef) karnagy, egy pedagó­gus figyelmével és nyugodtságával • A jugoszláv film történetét jö­vőre jelenteti meg az egyik zágrábi könyvkiadó vállalat. A publikációt kollektíva készíti sajtó alá, Milutin Csolics filmkritikus vezetésével. • Montreux svájci városban az idei szeptemberi zenei fesztiválon is­mét szerepelnek a szocialista orszá­gok zenekara is. A városi Állami Filharmónia három hangversenyt ad W i told Rowlcki és Stanislav WÍsloc-. ký vezénylésével. vezette a zenekart. Csiszolt, nemes­vonalú gesztusaiból megokoltan len­dítette ki a formakészség heve a nagy drámai problémák feltárása. Schubert VIII. (befejezetlen) szim­fóniájának tolmácsolásában Sefl kar­nagy több egyéni meglátását tükröz­tette. A nogy romantikus mű egyes részleteinek a hagyományostól eltérő koncepciója kellemesen, újszerűen hatott, viszont a belső lendületet ár­nyalatszerűen halványította. Teljes megoldásban szólaltatta meg Smeta­na „Hazám" ciklusának Tábor című részét. Az est szólistája Medeja Abramja­nova, szovjet gordonkaművésznő volt, aki Hacsaturjan gordonkakoncertjét adta elő. Az örmény folklór szimfo­nikus ötvözetébe öntött mű igényes alkotás, tolmácsolója mind technikai felkészültségében, mind érzelmi vo­nalon híven szólaltatta meg a nagy zeneszerző szándékait. A zenekar ru­galmas alkalmazkodással forrt egy­gyé a szólistával, akit a közönség hosszan tartóan s melegen ünnepelt. LOÚSZ DEZSŐ segítség nem utolsó sorban olyan ka­tonai célokat is követ, amelyek el­lentmondanak a fejlődő országok nemzeti érdekeinek. A hazafias erők egysége — a nemzeti demokratikus állam alapja ' A gyarmati rendszer alól felszaba­dult országok válaszút előtt állnak: el kell dönteniük, a fejlődés melyik útját válasszák. A kapitalizmus lejá­ratta magát a tömegek szemében. A szocializmus nem elég Ismert fo­galom az elmaradott néjjek számá­ra, de a szocialista országok példájá­ból ismerik .áldását és ösztönösen vonzódnak hozzá, bár a legtöbb eset­ben ködös elképzeléseik vannak. A szocializmus gondolata tért hódí­tott, azonban az éltérő helyi sajátos viszonyok között fog érvényesülni. Ez érthető is, hisz a legtöbb fejlődő or­szágban az Iparral együtt még csak most alakul ki a munkásosztály, a társadalom leghaladóbb ereje. Ezért a szocialista út követésének legcél­ravezetőbb eszköze a nemzeti demok­ratikus állam. Az SZKP programja leszögezi: „A nemzeti demokratikus állam politikai alapja: a teljes nem­zeti függetlenségért, a széles körű demokráciáért, az antiimperiaiista, antifeudális, demokratikus forrada­lom végigviteléért küzdő valamennyi haladó, hazafias erő szövetsége". Mint látjuk, ennek az új típusú ál­lamnak elég heterogén az osztály­alapja, de bonyolult viszonyaik, a munkásosztály hiánya vagy gyenge­sége miatt ez másképpen nem is le­het. Az osztályszövetség felöleli a nemzeti burzsoáziát és a demokrati­kus értelmiséget is, s mozgató ereje a nacionalizmus. A nemzeti burzsoá­zia azonban kétarcú: antiimperialis­ta függetlenségi törekvései egy tá­borba hozzák a nagy tömegekkel, de a fejlődés bizonyos fokán kezd elkülönülni és saját népének kizsák­mányolójává válni még ott is, ahol az imperialisták lakájainak nincse­nek különösebb pozíciói. Szocializ­mus-e az, amit a nemzeti demokra­tikus állam hirdet? A szó szoros ér­telmében nem nevezhetjük annak, ám a nemzeti demokratikus állam megteremtheti a szocializmusba való későbbi áttérés alapjait. A nemzeti demokratikus állammal és nacionallzmussaj kapcsolatban nem kerülheti el figyelmünket né­hány fontos körülmény. Másképpen viselkedik a nemzeti burzsoázia a fejlettebb és a kevésbé fejlett or­szágokban. Néhol nacionalista színe­zetű antikommunizmussal lép fel, s ezzel az imperialisták malmára hajtja a vizet. Világosan látjuk ezt az Arab Keleten. Le kell szögeznünk: saját sírját ássa az, aki az antikommunizmus szekerébe kapaszkodik. A nemzeti demokratikus állam csak akkor tölti be küldetését, ha szóhoz jut benne a munkásosztály, ha a nemzeti ér­dekek legjobb védelmezőit, a kom­munistákat nem zárják ki a politikai életből. Több arab állam példája azt mutatja, hogy a kommunisták céljai­nak és szerepének szándékos, vagy téves félremagyarázásával veszélyes zsákutcába jutottak. Ezzel szemben Burma és Ceylon példája azt bizo­nyltja, hogy ott, ahol az antikommu­nizmus nem talál talajra, a nemzeti demokratikus állam bátran érvénye­sítheti a demokratikus forradalom követeléseit az imperialista társasá­gokkal szemben [fokozatos államosí­tás), melyek kénytelenek fogcsikor­gatva meghátrálni. A volt gyarmati népek, a dolgozó tömegek demokratikus egysége — ez a kommunisták törekvésének célja. Olyan nemzeti egység, amelyen poz­dorjává zúzódik minden neokolonia­lista behatolási kísérlet. Sokan ál­dozták életüket népük felemeléséért és boldogságáért. A harc folytató­dik: a kommunisták nyilvánosan és illegalitásban is küzdenek a nemzeti érdekekért, s ha számbelileg kevesen is vannak ezekben az országokban, szavuk milliókhoz jut el és mozgósít. Lőrincz László ORIASKOMBAJN A rosztovi Rosztszelmas-gyárban új aratőgépet szerkesztettek. A kombájn egyszerre takarítja be a földekről a szemet és a szalmát. Teljesítőképessége kétszer akkora, mint az SZK—3 kombájné. Részel: az egytengelyes utánfutó kombájn és a billenőszekrényes 70 köbméter űrtartalmú gyűjtőtaliga. A Kirovec traktorral összekapcsolva a gép 6—7 km-es óránkénti sebességgel dolgo­zik. Részére különleges vágószerke­zetet készítettek, amelynek fogása 15 m. Ez Igen jól vágja a sűrű ga­bonát, egy vagy két rendre rakva a szalmát. A szalma felszedésére a állattenyésztő telepre viszik (utóbbi esetben a kombájnak két gyűjtőta­ligára van szüksége). Amikor a kom­bájn elhagyja a táblát, azonnal meg­kezdhetik a talajelőkészítést az őszi vetéshez. A Rosztov-kombájnnal nemcsak ga­bona gyűjthető be. A géphez hatso­ros készüléket is szerkesztettek, amellyel kukorica takarítható be, mégpedig morzsolva, Az így felsze­relt kombájn 10 óra alatt 25—30 hektárról gyűjti be a kukoricát. A kukoricaszár és levél aprított masszája a gyűjtőtaligába kerül és ezt megint vagy a tábla szélén ürí­kombájnt sžéles fögású gyűjtővel látták el. A gép másodpercenként 6—7,5 kg gabonaszemet csépel ki. A veszteség mindössze 0,5—1 száza­lék. Manapság mind a magajáró, mind a függesztett kombájnok csak egy feladatot végeznek: a magbegyüj­tést. A szalma és a pelyva a földön marad. Emiatt aztán késik a talaj­előkészítés megkezdése. A gabona­hulladék eltávolítása sok erőt és időt igényel. Ez talán még drágább, mint a gabona begyűjtése. A szalma össze­gyűjtésekor a gyomnövények magvai a földön maradnak. Teljes mértékben elvész a pelyva, ez az értékes takar­mány. A Rosztov-kombájn a magot 2,5 tonnás nagy bunkerekbe tölti, a szal­mát és a pelyvát pedig a ventiláto­ros apritóból kibocsátva, csővezeté­ken át az egytengelyű gyűjtőtaligába juttatja. Ez csaknem 3 tonna szal­mát tud befogadni, többet mit ameny­nyit egy km-nyi útján a kombájn összeszed! Ezután a szalmát megha­tározott helyen a tábla szélén kiön­tik, vagy pedig asztagolás végett az tik ki, vagy elszállítják az állatte­nyésztő telepre. A gyárban most olyan készüléken dolgoznak, amely­lyel napraforgó, illetőleg hüvelyes vetemény takarítható be. Az RSZM—10 kiszolgálásához mi­nimális munka kell, Egy régi kom­bájnon legalább öt személy foglala­toskodott, ezen az újon csak kettő. A gépészek munkakörülményei jóval kényelmesebbek. A hidraulikus rend­szert Irányító kombájnkezelő, akár­csak a traktoros, a vontató fülkében ül. A fülke légkondicionáló, szellőz­tető és fűtőberendezéssel van el­látva. A z új aggregáttal mezei munka teljes 24 órán át végezhető. Az első és a második váltásban mind a kombájn, mind a traktor működik, a harmadikban — éjjel — a traktort lekapcsolják és ez felszántja a le­aratott táblát. A számítások azt mutatják, hogy az új Rosztov-kombájn más Ilyen gépekhez hasonlítva, gazdaságosabb. A. Uzilevszkij Tudósaink küzdenek a radioaktivitás ellen Érdekes felfedezés Kremnica mellett Tudós körökben mind gyakrabban tesznek említést a Kremnica mellet­ti Bartošova Lehôtka községről. En­nek oka még a harmadkorra vezet­hető vissza, amikor a környékbeli érchegységet gyakran remegtették meg a föld mélyéből tüzet s izzó lá­vát okádó tűzhányók kitörései. A lehűlt láva kovasavas alumíniu­mot tartalmazó kőzet formájában év­ezredekig várt hasznosítására. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia Nukleáris Kísérleti Intézetének dolgozói egy nap rendkívül értékes nyersanyagként fedezték fel e kő­zetet. A kremnicai habkő-riolit természe­tesen nem tekinthető a hasitható anyag előállításához szükséges nyersanyagnak. Ellenkezőleg, az a kiváló tulajdonsága, hogy az embe­reket s a természetet megvédheti az élethez szükséges környezet rádlo­aktív szennyeződésének következ­ményeitől. A társadalom számára hovatovább szükségessé válik an­nak megállapítása, miként mentesít­hető a korszerű termelési folyama­tok következményeként „fertőzött" víz és talaj a radioaktivitástól. Kü­lönösen veszélyes a stroncium 90 s a cézium 137 izotópok hosszan tar­tó sugárzása. Laboratóriumi vizsgálatok folya­mán bebizonyosodott, hogy a Barto­šova Lehőtka-i kőzet a cézium, kiváló s emellett rendkívül olcsó kötő­anyaga, Ez más szóval azt jelenti, hogy az említett rlolit felszívja a radiocéziumot és porrá őrölve a vízből is „kihúzhatja" az említett radioizotopot, amelynek aktív anya­ga a vízben nagymértékben felol­dódik. TERASZOS LAKÓHÁZAK Bányászat helyett — baktériumok Egy amerikai bánya­társaság laboratóriu­maiban olyan új eljá­rást fejlesztettek ki, kmely lehetővé teszi, aogy az ércekből bá­lyászat helyett bizo­nyos baktériumok vá­lasszák ki a fémeket šs feltehetően más ele­meket is. A közeljövő­ben már meg is kezdi működését az első Dlyan üzem, amely kis fémtartalmú ércből baktériumok segítsé­gével állít elő rezet. A kísérletek szerint szzel a módszerrel rendkívül gazdaságosan íivonható a kis kobalt­lartalom az ércekből, le felhasználható ez 1 módszer az ón, vas 3S kén kivonására is. Kz amerikai bányavál­lalat főként két bak­tériumtörzzsel kísérle­tezett, a Thiobacillus thio-.oxidans nevű kén­baktériummal, amely szulfátokká oxidálja a fémszulfidokat, továbbá a Thiobacillus ferro­oxidans baktériumok­kal, amelyek a ferro­vegyületeket ferri-ve­gyületekké oxidálják. Mindkét baktérium­törzs főként a bánya­vizekben található, s ha megfelelő oxigén­ellátást, 35 C fokos op­timális hőmérsékletet, továbbá savas környe­zetet biztosítanak szá­mukra, önműködő cik­lusban elvégzik a fé­mek kiválasztását. A bányatársaság mérnö­kei hatalmas kádakat terveztek a baktérium­tenyészetek elhelyezé­sére; ezekben a kádak­ban naponta több mil­lió liter oldatot vezet­nek át, s a feldúsított Dldatból vonják ki a rezet. A baktériumos ircfeldolgozásnak a je­ek szerint óriási jelen­ősége lesz a jövő bá­íyászatában. A svájci Zugban sajátos, rendkívül figyelemre méltó építőművészeti megoldású, teraszos lakóházak épül­tek. A község melletti egyik domb­hajlatnak támaszkodó épületek föld­szinti helyiségeiben nincsenek laká­sok. Ezek 5 egymás fölé teraszsze­rűen emelkedő emeletben vannak el­helyezve. Az egyes emeleteken levő lakások födémlapjai alkotják a fö­löttük lévő lakás padlózatát és tera­szát ls. Moszkvában megkezdődtek az elő­készületek a nagyszabású indiai gaz­dasági kiállítás megnyitására. A kiál­lításon több mint ezer indiai válla­lat és Intézmény mutatja be termé­keit. A kiállítás egyik részlege szem­lélteti majd az indiai népgazdaság­nak nyújtott eddigi szovjet gazda­sági és műszaki segítség eredmé­nyeit. Szélerőművek a tropopauzában Szovjet mérnökök rendkívüli terve A földi légkör közismert két ré­tege, a troposzféra és a sztratoszfé­ra között, mintegy 10—13 kilométer magasságban helyezkedik el egy mindössze 1,5 kilométer vastagságú levegőréteg, az úgynevezett tropo­pauza. Ebben a rétegben jóformán szünet nélkül erős magassági szél uralkodik; a szélsebesség eléri a 24—30 métert másodpercenként. Két szovjet mérnöknek, akik a honvédő háború idején a szovjet légierő kö­telékeiben harcoltak, s így a tropo­pauza meteorológiai viszonyait ta­pasztalatból jól ismerték, már évek­kel ezelőtt szöget ütött a fejébe a gondolat: hogyan lehetne a magas­sági szelek roppant energiáját hasz­nosítani. Kutatómunkájukba később többen is bekapcsolódtak, s nemrégiben a Szovjetunió illetékes szervei elé ter­jesztették terveiket, amelyeket a szovjet energiaipar szakemberei óriá­si érdeklődéssel fogadtak. Tervüknek az a lényege, hogy ha­talmas, mintegy 100 méter átmérőjű, és a szükséges gépi berendezésekkel Televíziós táskakészülék A Soný Corp. japán cég 13 cm átlós képernyőjű apró televíziós táskaké­szüléket hozott forgalomba. A készü­lék könnyen hordozható, mert súlya csak 3,63 kg, hossza 194 mm, magas­sága 108 mm és szélessége 177 mm. Védjegye: MICRO TV. A televíziós vevőkészülékeket gyár­tó japán cég könyörtelen versengé­sének bizonyítéka, hogy a MICRO TV csak egy napig számított újdonság­nak. A Mitsubishi Elektric Manu­facturing Co japán cég már másnap újabb típusú, még kisebb, még köny­nyebb televíziós táskakészüléket ho­zott forgalomba. Ennek a készülék­nek szélessége 155 mm, magassága 110 mm, hossza 165 mm képernyőjé­nek átlója 15 cm és a súlya csupán 2,8 kg. együtt összesen 30 tonna súlyú kö­tött léggömböket bocsátanának fel a tropopauzába. A mintegy 12 kilo­méter hosszúságú tartókábelt megfe­lelő szilárdságú acélból állítanák elő. A léggömböket, a tartókábeleket, to­vábbá a villamos levezetőkábeleket természetesen megfelelő módon vé­denék a villámcsapásoktól, a jege­sedéstől és más légköri behatásoktól. A különleges szélerőműveket a gyárakban szerelnék össze és repü­lőgépekkel vontatnák a kívánt tér­ségbe, ahol a talajba ágyazott be­tonlaphoz kötnék ki őket; így he­lyeznék el a szükséges transzformá­torokat is, s magát a szélerőművet a földről távvezérléssel irányítanák. A számítások szerint a 1,5—2 mega­wattos szélerőművek, ha sorozatban gyártanák őket, mindössze egyötö­débe kerülnének a hagyományos erő­művek beruházási költségeinek, s kitűnően fel lehetne használni őket a távvezetékrendszertől távoli mező­gazdasági települések energiaellátá­sára. Az erőművet hordozó léggöm­böket önműködő meteorológiai állo­másokként, továbbá televízió közve­títőállomásokként is felhasználhat­nánk. Az Izvesztyija szerint a kuta­tásokat és a tervezést tovább foly­tatják, s minden jel arra vall, hogy már a közeljövőben megvalósul a szovjet mérnökök rendkívüli terve: a magassági szelek energiájának az ember szolgálatába állítása. 43-83. május 3. tJJ SZÖ 5 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom