Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-29 / 146. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVAKiA KOHMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TT5AGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. má]us 29., szerda • 30 fillér • XVI. évfolyam, 146. szám Ne mint „kívülállók" döntsenek Pártunk Központi Bizottsága ez év áprilisában megtárgyalta a me­zőgazdasági termelés Irányításá­nak kérdéseit. Ezen az ülésen hagyták jóvá végérvényesen a me­zőgazdasági-termelési igazgatósá­gok létesítését. Äm ezen a tanács­kozáson egyébről is szó esett. Mégpedig arról, hogy a pártmun­kát, a kommunisták tevékenységét — akárcsak az Iparban — a me­zőgazdaságban is egyre közelebb kell vinni a termeléshez. A Köz­ponti Bizottság hangsúlyozta: Mindenütt, ahol erre megvannak a kellő feltételek, a falusi párt­szervezeteket fokozatosan építsük át szövetkezeti pártszervezetekké. Ennek a szükségességét az élet igazolja. A szövetkezeti pártszer­vezeteknek — amelyeknek az új pártalapszabályzat értelmében jo­guk van ellenőrizni a szövetkezet munkáját — Jóval nagyob lehe­tőségük nyílik arra, hogy konkré­tan, gyorsan reagáljanak az egyes káros jelenségekre. A párt célki­tűzéseinek, útmutatásának szelle­meben irányítsák a közös gazdál­kodás ügyét, maradéktalanul ér­vényesítsék a párt .irányító, veze­tő szerepét. A szövetkezeti pártszervezetek­nek már az eddigi tevékenysége is azt bizonyítja, hogy a pártmun­kának ez a formája helyes. Az út, amelyen haladnak célravezető. Azokban a szövetkezetekben, ame­lyekben már szövetkezeti párt­szervezetek létesültek általában könnyebben és gyorsabban meg­birkóznak a nehézségekkel és jobb gazdasági eredményekkel zárják az esztendőt. És ha ez így Igaz, a Központi Bizottságnak miért kellett újból foglalkoznia ezzel a kérdéssel? Azért, mert egyes járásokban — a jó tapasztalat ellenére is — lema­radtak a .szövetkezeti pártszerve­zetek építésében. Ezt az állítást igazolja az is, hogy a meglevő 7912 szövetkezet közül mindössze 2402-ben működik pártalapszerve­zet. Mi ebből a tanulság? Az, hogy a szövetkezetek többségében még mindig a falusi pártszervezetek irányítása érvényesül. Ma már ez nem felel meg a kívánalmaknak. Az egyre növekvő feladatok meg­oldására már nem képesek. Ennek egyik oka az, hogy a falusi párt­szervezet tagjai a legtöbb eset­ben nincsenek közvetlen kapcso­latban a szövetkezettel, a mező­gazdasági termeléssel. Enélkül pedig aligha lehet eredményes munkát végezni. A járási pártbizottságok egyik legfontosabb feladata tehát, hogy meggyorsítsák a falusi pártszer­vezetek átépítését szövetkezeti pártszervezetekké. Ez nem egy­szerű, sőt nagyon is bonyolult, sokrétű feladat. Széles körű poli­tikai, szervező munkát igényel. Ám még ennek ellenére is látni kell egyet, azt, hogy a mezőgazda­sági termelés pártirányításának régebbi módszere egyre több. kí­vánni valót hagy maga után. Ezt pedig tudomásul kell vennünk. Úgy is mondhatnánk: korparancs, hogy a pártszervezetek a mező­gazdaságot érintő kérdéseket ne­csak másokon keresztül Ismerjék. Konkrétan, a helyzet mélyreható, alapos ismerete alapján és fele­lősségük teljes tudatában tárgyal­janak és döntsenek valamennyi kérdésben. Ebből a kívánalomból követke­zik az, hogy a pártmunka a me­zőgazdaságban is a termelőmunka közvetlen közelébe kerüljön. Úgy gondoljuk, ez mindenki számára érthető. És mégis adód­nak olyan esetek, amikor egyes járási funkcionáriusok képtelenek különbséget tenni a falusi és szö­vetkezeti pártszervezetek között. Nem értékelik kellőképpen a párt­alapszabályzat nyújtotta ellenőr­zési jogot. Az egészből csak azt látják, hogy a pártszervezeteknek jogukban áll ellenőrizni a szövet­kezet kommunista vezetőinek te­vékenységét. Az ellenőrzési jog ilyen értelmezése a dolgok le­egyszerűsítéséhez vezet. Végered­ményben a falusi pártszervezet­nek is jogában áll ellenőrizni a szövetkezet kommunista vezetői­nek tevékenységét. A pártalapsza­bályzat biztosította . ellenőrzési jog lényege azonban nem csupán ez. Sokkal többről van szó. Arról, hogy a kommunisták érezzenek felelősséget a szövetkezet sorsá­ért, előbbremeneteléért. A párt­szervezetek mérlegeljék és oldják meg a szövetkezetek problémáit. Konkrét politikai, szervező és ne­velőmunkát végezzenek a szövet­kezetek pártonkívüli tagjai között. Hiba volna azt állítani, hogy a falusi pártszervezetek egyáltalán nem foglalkoztak a szövetkezetek problémáival, bár elvétve akad­nak olyan falusi pártszervezetek is, amelyekben a mezőgazdaságot érintő kérdéseket nem tartották elsődleges fontosságúaknak. Ezt azonban nem lehet általánosítani, de még így is nyugodtan kimond­hatjuk: a falusi pártszervezetek a legnagyobb jóakarattal sem tudták teljes mértékben helyettesíteni a szövetkezeti pártszervezeteket. Sok esetben a falusi pártbízott­ságok tagjai, elnökei nem dolgoz­nak a szövetkezetekben, így anya­gilag nem érdékeltek a jobb gaz­dasági eredmények elérésében. A szövetkezet problémáit több esetben csak hallomásból, mások szavain keresztül ismerik. Akar­va, nem akarva mint „kívülállók­nak" kellett dönteniük ebben, vagy abban a kérdésben. Az ilyen döntések pedig nem minden eset­ben hozták meg a várt eredményt. Ml legyen tehát a további lépés. Az, amit már az írás elején is em­lítettünk : a pártmunka kerüljön közelebb a termeléshez. Ennek pe­dig egyedüli útja a falusi pártépí­tés módosítása. A pártszervezetek bővített jog­köre a szövetkezeti pártszerveze­teknek megadja azt a lehetősé­get, hogy a helyzet alapos isme­rete alapján politikai és gazdasá­gi elemzést hajtsanak végre, és ne mint kívülállók döntsenek. A párt­szervezet tagjait arra ösztönzi, hogy maradéktalanul teljesítsék a pártszervezet határozatait, felelős­ségük teljes tudatában végezzék a rájuk háruló feladatokat. Múlha­tatlan kötelességük az új techni­ka és technológia meghonosítása, a tervszerű munkaszervezés beve­zetése. E kérdés megoldása gyors és határozott cselekvést követel. En­nek ellenére is a járási pártbi­zottságoknak döntés előtt minden esetben alaposan mérlegelniük kell a helyzetet. Egyet azonban nem szabad szem elől téveszteniük: a pártszervezetek, Irányító tevé­kenységének a falvakban ls kö­zelebb kell kerülnie a termelés­hez. Fiatalok , a tőbbtermelésérf Alig néhány napja írtunk e komÄ posztkészltés jelentőségéről a talaj* javítás és a többtermelés szempont* jából, máris örömteli Jelentésről ad-f hatunk számot. A kelet-szlovákiai ke* rület trebiSovl járásának fiataljai aa év elejétől 3000 köbméter komposztot készítettek és 100 hektáron elvégez* ték a rétek és legelők javítását, Csupán a kistárkányi Ifjúsági szerve* zet tagjai 1500 köbmétert készítettel* elő. A CSISZ-szervezet járási bizottságit versenyt hirdetett a járás szervezetei között. A verseny feltételei a követ* kezők: komposztkészltés, rétek és legelők javítása, gyümölcsfatelepítésj talajjavítási munkálatok. A legjobö eredményt elérő szervezetek kltünte* tésben és pénzjutalomban részesül* nek. (PlJ Sarabolják a kukoricát A Kéméndl Egységes FöldművesszSi vetkezetben 90 hektáron kiegyelték, be* ? Ä :.'< , '.<>'•' í kapálták és Dlnollal beporozták a cu» A Valašské MezifiCi-i üj vegyipari üzem első részében július elején s^aboUs'áf ls BefSľ « kezdik meg a próbaüzemeltetést. Képünkön: Miroslav Bartlík, a brnői tavaszl árpa fog ast>lását." A komplexbríi Královo Pole-i Gépgyár mestere Oldrich Kulka és Antonín Hnilica szere- gád a réti füv&t kaszálja, lökkel munka közben. [CTK — Svorőík felvétele) M. K, •iiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiriittsiitiiiiiriiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitu A LENINI PÁRTOSSÁG SZELLEMÉBEN a szocialista újságírás megújhodásáért Befejeződött a szlovákiai újságírók kongresszusa (Tudósítónktól.) A keretjelentés formája és jellege nem tesz! mindig Jobb újságíróink többek kőzött fog* lalkoztak a törvényellenes perelt pártunk által megkezdett felszámolá­lehetővé, hogy az olvasó teljes képet alkothasson arról az eseményről, amelyről tájékoztatunk. Különösen átéreztük ezt a szlovákiai újságírók tegnap Bratisiavában véget ért kétnapos kongresszusán. Azért van ez így, sának, az ártatlanul elitéltek reha* mivel a felszólalásokból kiragadott egy-két mondat, illetve a néhány bilitásának, a marxista Igazság né­szavas összefoglaló aligha utalhat a lényegre, arra, ami teljesen áthatotta pünk előtti kendőzetlen feltárásának ezt a tanácskozást. igényével. Foglalkoztak azzal, hogy _ , , sajtónknak — éppen a pártos igaz* Ezért már elöljáróban ide klvánko- lisztikánk kibontakozásának fontos sg g következetes világra segítésével zik a vélemény: ez a kongresszus — elindítóját látjuk ebben a kongresz- újra vissza kell nyernie az olva­minden túlzástól mentesen — határ- szusban. Főleg azért, mert a szlová- sók teljes bizalmát. Ezzel összefüg­követ jelent a szlovákiai újságírás kiai újságírás történetében — amint gésben sok felszólaló elismerte, ön­történetében. Nem vagyunk ideális- azt a vita hangsúlyozta — ez az első ták, és tudjuk, hogy semmilyen gyű- nagyszabású tanácskozás, melynek lésen, értekezleten, sőt kongresszu- résztvevői nyíltan, bátran és tegyük son, a legjobb szándék ellenére sem hozzá: pártosan szólnak a legfon- fyôzta| azeímúlt évek gcmdolati meď lehet megoldani a sürgetően jelent- tosabb problémáról, a személyi kul- dőségéért, az újságírói munkásságban kező problémákat. Az elképzelések, túszról, a dogmatizmus káros antile- tapasztalható dogmatikus megnyilvá­a célkitűzések, sőt a határozatok ér- ninista módszereinek mélyreható és nulásokért senkit sem zárhatunk kl bírálólag felmérte saját hibáit, A kongresszus abban is helyes állás­pontra helyezkedett, hogy hangsú* tékét is mindig a gyakorlati megváló- következetes felszámolásáról, sltás értéke szabja meg. A mérce Itt Az újságírókon kivüleső objektív, ls az élet. De ennek ellenére zsurna- de részben saját erkölcsi alapállásuk 15 millió korona értékű munka az építők második rendkívüli műszakának eredménye (CTK) — Az Építésügyi Miniszté­riumban kedden, május 28 án érté­kelték az építők második rendkívüli műszakjának eredményeit. E műszak Igen sikeres volt, eredménye jó­val túlszárnyalta az egy hét előtti, május 19-én, vasárnap tartott mű szakot. A második rendkívüli műszakon, amelyet az építők közelgő napjá­nak tiszteletére rendeztek, az épl­tővállalatok százezer alkalmazottja vett részt. Az alapépitészetl terme­lésben csaknem 15 millió korona értékű munkát végeztek. A rendkí­vüli műszakoknak köszönhetően adósságukat már 22 millió koroná­val csökkentették. Az építők tovább folytatják erő­feszítéseiket, hogy csökkentsék a télen keletkezett lemaradást. A ren­des munkanapokon a terv túlszár­nyalásán kívül további rendkívüli műszakokat fognak ledolgozni. Most vasárnap, június 2-án az észak-cseh­országi és a nyugat-szlovákiai ke­rületben tartanak rendkívüli műsza­kot az építők. sorainkból, amennyiben felismerte ballépéseit és ma őszintén, minden karrierista köpönyegforgatástól men» gyengéiből is származó okok miatt tese n törekszik új, tisztultabb szel — eltekintve az. SZKP XX. kongresz­szusát követő rövid időszaktól, — teljes hét év múlva kezd körünkben lemben gondolkozni, dolgozni. Bíráló szavak hangzottak el a sajtót Irányi­tó szervek múltbeli helytelen, adml« és társadalmunkban valóban klela- nisztratív módszerei, Jelentőségének kulni az az ózondús légkör, melyben lebecsülése, illetve félremagyarázása, szabadon érvényesülhet a lenini párt a helyes, önálló gondolattal szembeni érdekeit, fejlődését támogató, követ- indokolatlan bizalmatlanság ellen, kezetesen dogmatizmus-ellenes szel- A felszólalók nem kevés teret szen­lem. A kongresszus valamennyi teItek a nyilvános kritika különféle résztvevője és felszólalója aláhúzta, sze rvek és intézmények általi elnyo­hogy ezt pártunk XII. kongresszusé- másíl ) elhallgattatása, semmibevétele nak köszönhetjük, amely e hosszú és mlnd a mal napi g megnyilvánuló ká­buktatókkal tarkított, de állandóan ro s jelenségei határozott visszautasl­felfelé ívelő folyamat élére állt A kongresszus résztvevői határo­zottan emelték fel szavukat azért, tásának. A vitában vissza-visszatérő mozzanat volt a szakmai-politikai fel­készültség és a szocialista Jellemvo­hogy eltűnjön az útból a szocialista „ások elmélyítésének, a publicista újságírás küldetésének teljesítését és egyéniségek nevelésének és hatéko­ezen túlmenően egész dolgozó társa- „yabb támogatásának követelménye, dalműnk fejlődését gátló, a személyi Természetesen sokan foglalkoztak az kultusz időszakából még ittragadt egyik alapvető kérdéssel, népeink minden merev, maradi nézet. A vitá' ból, amely még tegnap is kitöltötte a nap túlnyomó részét, s amelyben számos színvonalas, elméletileg alátá­masztott felszólalás hangzott el, lé­testvéri egysége elmélyítésének fel­tételeivel is. Sok mindenről szó esett még, ami egyszerűen nem szorítható Ilyen szűk nyegében csak kiragadhatunk ' né- keretek köz é- de flmire Mmcsa k hány alapvető fontosságú témát. Leg­(Folytatás a 2. oldalon) A szardínia! küldöttség látogatásai Bratisiavában (CTK) — Szardínia körzeti taná­csának küldöttsége, amely 5 napos nyugat-szlovákiai látogatása folya­mán az iskolaépítést és szervezést tanulmányozza és megismerkedik az államigazgatás munkájával, kedden, május 28-án a Slavínon kegyelettel adózott a szovjet katonák emléké­nek. A vendégek a bratislavai új lakó­negyedek megtekintése után a Hos­tinský utcai óvodába látogattak.' Dél­után megtekintették a Metód utcai általános középiskolát. Girolamo Sotgiut, Szardínia körzeti tanácsa küldöttségének vezetőjét, az Olasz Kommunista Párt járási bizott­ságának tagját és Salvatore Ghirrut, a szakszervezeti kérdések szakértőjét a Szlovák Szakszervezeti Tanácson tegnap fogadta Vojtech Daubner, az SZSZT elnöke. Ülésezik a balkáni együttműködési és barátsági bizottság N. Sz, Hruscsov elvtárs üdvözlő üzenete Bukarest (CTK) — Május 27—29-e között ülésezik Bukarestben a bal­káni népek barátsági és együttműködési bizottsága, amelyen Románia, Bulgária, Jugoszlávia és Görögország képviselői vesznek részt. Mint meg­figyelők jelen vannak az olasz és ciprusi békamozgalom küldöttei is. Az ülésen a balkáni országok közti sokoldalú együttműködés fejlesztésének kérdéseit, a balkáni népek közti barátság elmélyítésének és a Balkán félsziget atommentes és rakétamentes övezetté nyilvánításának kérdé­seit vitatják meg. Moszkva (CTK) — Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke május 28-án üzenetet kül­dött a balkáni együttműködési bizott­ság bukaresti értekezlete résztvevői­nek. N. Sz. Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez az értekezlet hozzájárul a balkáni és földközi-ten­geri béke- és barátsági övezetek megteremtéséhez, majd hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek teljesen meg­értik a balkáni népeknek kölcsönös megértésre és baráti együttműködés­re való törekvését. A Szovjetunió minisztertanácsának elnöke azután említést tesz a közel­múltban nyilvánosságra hozott szov­jet javaslatról, amely ajánlja, hogy a Földközi-tenger térségét változtas­sák atom- és rakétafegyvermentes övezetté. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket írja: „Meggyőződésünk, hogy e javaslatok valóra váltása nem csupán azt tenné lehetővé e térség országainak, hogy több figyelmet szenteljenek szociális és gazdaság problémáik megoldására, hanem hoz­zájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez s Javítaná az általános és teljes leszerelési egyezmény meg­kötésének kilátásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom