Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-25 / 142. szám, szombat

fi nyugati hatalmak mondjanak le külföldi támaszpontjaikról A csehszlovák küldött felszólalása a 18-hatalmi leszerelési értekezlet pénteki ülésén Genf (ČTK) — Genfben tegnap reggel a Nemzetek Palotájában megkezdődött a leszerelési értekezlet 136. ülése. Az ülésen Charles Stelle, amerikai küldött elnökölt. Az ülés programján a nemzetközi feszültség enyhítését előmozdító intékedések szerepeltek. A tegnapi ülésen Románia, az Egyesült Államok, Csehszlovákia, Nagy-Britannia, Lengyelország, Bulgária és a Szovjetunió küldöttje szólalt fel. Dr. L. Simoviő, a csehszlovák küldöttség vezetője felszólalásában azzal a szovjet nyilatkozattervezettel foglalkozott, amely javasolja,' hogy a nyugati hatalmak ne használják más országok területeit stratégiai atomfegyver-hordozó eszközeik elhelyezésére és újjonan figyelmezteti a bizottságot az NSZK uralkodó köreinek veszélyes politikájára. E nyilatkozat elfogadása komoly lépést jelentene a tartós béke biztosítása terén — hangsúlyozta a csehszlovák küldött) majd hozzáfűzte, hogy elősegítené számos más intézkedés életbeléptetését, beleszámítva az atommentes övezetek létesítését és a leszerelési egyezmény megkötéséhez szükséges kedvező légkör megteremtését. Az MSZMP Központi Bizottsága a magyar népgazdaság fejlesztéséről tárgyal t Budapest (ČTK) — A Magyar Szo- j KGST XVIII. ülésszakának előkészítécialista Munkáspárt Központi Bízott- t séről s egyéb időszerű politikai kérsága május 23-án kibővített ülést tartott, amelyen Kádár János elvtárs, az MSZMP KB első titkára elnökölt. A Központi Bizottság meghallgatta a népgazdaság helyzetéről, az időszerű gazdasági feladatokról s a népgazdaság 20 éves fejlesztési irányelveinek kialakításáról, valamint a Görögország közvéleményét a haladó képviselők ellen intézett támadás Athén (ČTK) — A Jobboldali elemek durva támadása, amelyet a szaloniki békegyűlésen részt vett két haladó képviselő ellen követtek el, Görögország közvéleményében nagy felháborodást keltett. Latnbrakiszt, az Egységes Baloldali Demokrata Párt képviselőjét a támadásnál súlyosan megsebesítették, úgyhogy az orvosok nem remélnek felépülésében. Athén szakszervezeti dolgozóinak és polgárainak küldöttségei május 23' án egész napon át látogatták a képviselőket, követelték a merényletért felelős személyek megbüntetését és a Karamanlisz-kormány lemondását. A küldöttségeket és az újságírókat azonban nem engedték a miniszterek elé. A Középszövetség, a legnagyobb ellenzéki párt a Lambrakiszt elleni támadást gyáva, politikai gyilkosságnak nevezte, amelynek sugallmazója Karamanlisz miniszterelnök és kormánya. désekről szóló beszámolót. Az ülésről kiadott közlemény leszögezi a magyar népgazdaságnak a második ötéves terv első két évében elért eredményeit. Hangsúlyozza, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évéig el kell érni az 1960. évinél 36 százalékkal nagyobb nemzeti jövedelmet. A feladatok jellege megköveteli, az állami vezető szervek szervezettebb munkáját, a termelés tökéletesebb szervezését s a pártszervek eddiginél szakszerűbb gazdaságszervező tevékenységét. A tervező szerveknek már most meg kell tenniük az előkészületeket a harmadik ötéves terv kidolgozására. A csehszlovák küldött azután megjegyezte, hogy a nyilatkozattervezet elfogadása nem gyengítené a NATOországok erejét, hiszen az Egyesült Államok kormányképviselői több ízben állították, hogy hazai területükön megfelelő mennyiségű, erejű, hatósugarú nukleáris eszközeik vannak, amelyek biztosítják saját és szövetségeseik védelmét. Miért akkor az a csökönyös ragaszkodás az idegen területeken fekvő támaszpontokhoz?, — vetődik fel a kérdés. A NATO-országok küldöttjei, kik egyoldalúnak minősítik a nyilatkozatot, ezzel azt a tényt akarják leplezni, hogy a szocialista tábor körüli támaszpont-gyfirű kiépítésével katonai fölényt nyerjenek. Ezi a támaszpont-rendszert politikai zsarolásra, meglepetésszerű támadásra akarják felhasználni. S vajon az nem egyoldalúság, ha a nyugati hatalmak agresszív támaszpontokat építenek a szocialista tábor határai mentén? A tények logikája megköveteli, hogy mindenekelőtt ezt a létező egyoldalúságot szüntessük meg, vagyis a nyugati hatalmak söpörjenek saját ajtajuk előtt. A nyugatnémet kormánykörök agresszív politikáját elemezve a csehszlovák küldött mindenekelőtt hangsúlyozta, sem a csehszlovák nép, sem a csehszlovák kormány nem táplálnak ellenséges érzelmeket az NSZK népével szemben. Olyan kapcsolatokat szeretnénk velük teremteni, amilyenek más országokkal is vannak. Nem a mi hibánk, hogy a közeledést szorgalmazó javaslataink eddig nem találtak visszhangra —. mondta Simoviő elvtárs. Kennedy „viharos" fogadtatása New Yorkban A baloldali erők helyet követelnek a kormányzatban Az O KP KB határozata iáj Róma (ČTK) — Az Unitá május 24-i számában közli az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának május 20—22 közötti napokban tartott ülésén hozott határozatát, mely többek között hangsúlyozza: „A választók általános balra tolódása és pártunk győzelme azt jelenti, hogy a nép többsége elítéli az antikommunizmust és a munkásosztály s az ország leghaladóbb erői hátrányos politikai megkülönböztetését. Bebizonyosodott, hogy ezek az ernk jogosan követelik az őket megillető helyet a kormányzatban — hangsúlyozza a határozat. A mostani kormányválságnak éppen ezért csak egy új kormány megalakulása vethet véget, amely mentes lesz a baloldali erőkkel szembeni elfogultságtól s a béke megőrzését, a gazdasági és pulitikai reformok végrehajtását tűzi ki programjául. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága azzal ,a felhívással fordul a párthoz, hogy az ország minden lakosát tájékoztassa a kommunistáknak az új kormány megalakítása, valamint programja kérdésében elfoglalt álláspontjáról. A Központi Bizottság a határozat további részében felszólítja a párt valamennyi szervezetét, hogy folytassák az új párttagok toborzását és már június elején indítsanak kampányt a kommunista sajtó támogatására. Nézeteltérések a NATO miniszterek ottawai tanácskozásán Ottawa (ČTK) — A NATO minisztertanács Ottawában csütörtökön tartott negyedik ülésén is megmutakozott, hogy egyes tagállamok képviselői eltérően ítélik meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet és különösen a Kelet s a Nyugat közötti kapcsolatokat. Paul Henri Spaak belga külügyminiszter kijelentette, hogy a ríyugati országoknak nem szabadna teljesen egyértelműen elutasítaniuk a NATOországok és a Varsói Szerződésben résztvevő országok közötti megnemtámadási szerződés'lehetőségét, különösen az estben nem, ha megegyeznének az eddigi vitás politikai probléNew York (ČTK) — „El a faji üldözéssel!", „Bocsássák szabadon a békemenetek résztvevőit!", „El a kezekkel Kubától!", „Rendeljék vissza az amerikai katonaságot Guantanamóbói és Dél Vietnamból!", „Harcoljunk a munkanélküliség és nem a dél-vietnami nép ellen!" — leiszavakkal fogadta .New Yorkban k tömeg Kennedyť, az USA elnökét, aki csütörtökön érkezett New Yorkba, hogy részt vegyen a második világháborúban az Atlanti-óceán térségében elesett amerikai katonák emlékművének leleplezése alkalmából rendezett ünnepségen. Kennedy elnök csütörtökön este részt vett a Waldorf Astoria szállóban a New York-i „elnöki klub" által tiszteletére rendezett vacsorán. Mintegy 600 vendég fejenként 1000 dollárt fizetett azért, hogy együtt vacsoráz- i hasson az Egyesült Államok elnöké- i vei. A befolyt összeget a Demokrata 1 Párt pénzügyi alapjába juttatják. New York utcáin már rég nem j tartózkodott annyi rendőr, mint ezen a napon. A Waldorf Astoria szálló környékét még jóval az elnök megérkezése előtt gyalogos és lovas rendőőrök osztagai zárták körül. Míg a gazdag vendégek luxus gépkocsikon érkeztek a szálloda elé, a tüntető tömeg a következő jelszavakat ütemezte: „Birmingham!", „El a kezekkel Kubától!", „Fidel! Fidel!" Az elnök golyóálló ablakú kocsija nem állt meg a szálló főbejárata előtt, hanem e rendőrkordonnal körülvett szállodai garázsba gördült, ahonnét Kennedy az épület hátső bejáratán ment az étterembe. mákról, például az általános leszerelésről és a berlini kérdésről. Couve de Murville, francia külügyminiszter ugyan egyetértett azzal, hogy a nyugat-európai országoknak az eddiginél nagyobb mértékben kellene hozzá járulniuk a NATO katonai kiadásainak fedezéséhez, ami eddig túlnyomórészt az USÁ-ra hárult. Ugyanakkor kijelentette, hogy ez mindaddig nem könynyű feladat, amíg nem jön létre a nyugat-európai országok politikai szövetsége. A NATO-országok néhány külügyminisztere azt követelte, hogy a jövőben gyakrabban s következetesebben tanácskozzanak a NATO tagállamok képviselői. Ezzel tulajdonképpen azt bírálták, hogy a legfontosabb ügyekben rendszerint csak az USA kormánya dönt, és csak néha tanácskozik Nagy-Britannia kormányával. Hasonló értelemben nyilatkozott Paul Martin kanadai külügyminiszter és Luns Hollandia külügyminisztere. Haekkrup, dán külügyminiszter sajnálatát fejezte ki afölött, hogy a 18-hatalmi leszerelési ' izottság genfi értekezlete zsákutcába jutott, és egyben a Kelet s Nyugat közötti kapcsolatok fenntartása mellett foglalt állást. I A nyugat németországi íngolstadt NATO repülőterén bemutatták a VJ-101 mintájú, nyugatnémet gyártmányú új szuperszonikus vadászgépet, mely merőlegesen száll lel. (CTK felvétele) Svédország közvéleménye az atomfegyverkezés ellen Stockholm (CTK) — Stockholm főterén nagy transzparens látható a következő felirattal: Unden tervét akarjuk, nem az atomfegyvereket! A transzparensnél kétóránként őrségváltás van. A békevédők éjjel is őrt állnak. A transzparens 14 napon át lesz a főtéren a svédországi békemenet megindulásáig. SödertelJ városban június 1-én kezdődik az atomfegyverek ellen tiltakozó békemenet és másnap Stockholmba ér, ahol nagygyűlést rendeznek. Más városokban is rendeznek felvonulásokat. A

múlt hét jelentős külpolitikai eseményeket ígért. Már előre ismeretes volt, hogy összeül a NATOtanács, az Addis-Ababa-i értekezlet; a GATT konferenciáján az EurópaAmerika gazdasági háború kirobbanását jósolták, jogosan vártunk tehát valami újat a tőkés világ megbolygatott méhkas módjára ''avargó politikai életében, összege,. d mindazt, ami a múlt héten történt: a kibontakozás nem felelt meg a várakozásnak, a vártnál enyhébb volt. Kivételt csupán az afrikai csúcsértekezlet jelent, amely a gyarmatosítás elleni harc új, történelmi jelentőségű fejezetét nyitotta meg. Kis lépés az atombomba felé Számunkra a legjelentősebb, bennünket a legközelebbről érintő esemény kétségtelenül az ottawai NATOtanács ülése volt, amelyen el kellett volna . dönteni, hogy nyugati szomszédunk, a revansista NSZK hozzájut-e az atomfegyverhez. Tehát lássuk közelebb jutottak-e a Bundeswehr hitlerista tábornokai a „szövetségközi atomerő" elvének elfogadásával a hőn óhajtott nukleáris fegyverhez? Mint ismeretes, a „szövetségközi atomerő" elvét a NATO-tanács elfogadta, a tervnek azonban tekintettel a francia fél követelményeire nem adtak nevet. A „multilaterális" (sokoldalú) atomerőt a franciák elutasították, és ezért elfogadhatóbb megfogalmazásban „multinacionális atomerőre" módosították az eredeti tervet. Az, amit Ottawában elfogadtak, ennek az utóbbinak még Jobban felhígított változata. A tanácskozásról kiadott közleményben is úgy beszélnek róla, hogy ez „csupán az atomerő átcsoportosítását" jelenti a NATÖ-n belüi. Ismeretes, hogy a NAJO új atomterveit az USA és Anglia kezdeményezte, s ezek Franciaország részérő! ellenállásba ütköztek, az NSZK pedig mindegyike^ lelkesen támogatta. a nagyvilágban [ Franciaország részéről az ellenállás a saját (NATO-tól — tehát az USÁ-tól ls) független atomerő megteremtésére való törekvéssel magyarázható. Az NSZK viszont azért támogatja a terveket, mert mindenképpen csak nyerhet rajtuk. A legeszrnényibb a bonni tábornokok számára a sokoldalú aíomerő ienne, amely beleszólást engedne nekik az atomfegyverek bevetésébe. Ezt a tervet azonban Ottawában nem fogadták el (igaz, mielőbbi megtárgyalásra javasolták), és egy olyan terv megvalósításában állapodtak meg, amely az NSZK-nak még nem enged beleszólást az atomfegyverek felhasználásába. Miért mondjuk mégis, liogy az NSZK egy „kis lépéssel" közelebb jutott az atomfegyverhez? Azért állíthatjuk ezt,- mert a szövetségközi atomerő terve — az a bizonyos „átcsoportosítás" — a jövendőbeli multilaterális atomerő számára fó alapot jelent. Á megállapodásnak van egy pontja, amely kimondja, hogy a bárom Poláris-hordozó amerikai tengeralattjáróval és az angol atombombavető repülőgépekkel megerősített atomütőerő számára külön parancsnokot neveznek ki. Von Hassel bonni hadügyminiszter a tegnapelőtti ülésen azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy Ilyen parancsnokokat ne csak az amerikai kézben tartott főparancsnokság, hanem az alacsonvabb fokú parancsnokok mellé is ki kellene nevezni. Von Hassel úgy gondolja, hogy ezek ^között az „atomparancsnokok" között bonni tábornokok is lehetnének, s így a revansisták legalább az „alsóbb" parancsnokságokban szóhoz juthatnának. Az ottawai tanácskozáson tehát nem döntöttek az NSZK részvételéről az atomfegyverek fölötti rendelkezésben. De megteremtették az alapját annak, hogy lehetőség nyíífék e veszélyes lépés megtételére. Bonn tehát egy kis lépéssel ugyan, de mégis előbbre jutott az atomfegyver megszerzése felé. Az USA visszakozik Mint Ottawában „a kis lépés", úgy a genfi GATT-értekezleten az Egyesült Államok és a Közös Piac közötti kompromisszum ls az USÁ-nak „eguségnientő" visszakozását jelentette. Áz egység teljes megbomlásának veszélye készteti az eddig korlátlanul vezető szerepet betöltő Egyesült Államokat Nyugat-Európa követelményeinek legalább részbeni kielégítésére. Ä fő kérdés a GATT tanácskozásán az USA és a Közös Piac közti vámok rendezése volt. Az USA általános 50 százalékos vámcsökkentést javasolt mindkét fél részéről, ami azt Jelentené, hogy az USÁ-nak az európai országoknál jóval magasabb védővámal így nagyobbaií maradnának az európai átlagr.ál._ Ha nem egyeznek meg ebben a kérdésben, akkor a brüsszeli csődnél is nagyobb csapás érné az Egyesült Államok európai gazdasági tervelt és összecsapnának a farkasszemet néző nyugat-európai és amerikai érdekek. .4 kompromiszszum szerint az VSA nem ragaszkodik többé <3 vámtételek egyenlő mér tékű csökkentéséhez. Ez látszólag elsimította az ellentéteket. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa gazdasági csoportosulása közti ellentétek azonban nem szorítkoznak csupán a vámok kérdésére. Jellegüknél fogva a vámkérdésekkel kapcsolatos egyességgel nem oldhatók meg. Az afrikai egység kérdései Az afrikai csúcsértekezlet résztvevői egy hat pontos napirenden állapodtak meg. E hat pont közül a legfontosabb a független afrikai államok akciőegységének és egységes szervezetének megteremtése. Az afrikai egység kőrdése bonyolult. A fejlődés úgy hozta, hogy a független afrikai államok három csoportra oszlanak. A leghaladóbb irányzatot kétségtelenül a Casablanca-csoport (Algéria, Ghana, Guinea, Mali, Marokkő, az EAK) képviseli. A Monrovia-csoportra (Nigéria, Sierra Leone, Libéria, Líbia, Etiópia, Tunisz, Togo, Szc,má!i-föld) még jelentős befolyást tudnak gyakorolni az imperialista hatalmak, mindenekelőtt NagyBritannia. A Brazzaville-csoport (volt francia gyarmatok) szoros kapcsolatot tart fenn az Európai Közös Piaccal. Ennyiből ls, kitűnik, liogy az éráekek egybehangolása nem lesz egyszerű és akadálymentes. Megoldásra azonban mégis kínálkozik lehetőség. Afrika független országainak képviselői ugyanis megtalálták azokat a pontokat, amelyek közösek mindannyiuk számára. Az afrikai országok mindenekelőtt abban a törekvésben egységesek, hogy előmozdítsák a gyarmati rendszer végleges felszámolását és megszűntessék azokat a korlátokat, amelyek az afrikai nemzetek szabad és önálló fejlődését gátolják. A 225 millió embert képviselő 30 államfő egyetért abban, hogy az afrikai egységtörekvés az Addis Ababa-i értekezletnek történelmi jelentőséget ad. Ezt kétségtelenül ígv is van. S ha az értekezletnek sikerül egyesíteni a felszabadult afrikai nemzetek törekvését abban az irányban, ahogyan azt Sekou Touré elnök megfogalmazta — az imperializmus, a koloniaüzmus és a neokolonializmus ellen —, akkor ez a világon egyre nagyobb befolyást gyakorló tömbökön kívül álló semleges erők jelentős megnövekedését vonja maga után. Ez egyúttal a világ békére törekvő erőinek megszilárdítását is jelenti. A független afrikai államoknak ilyen irányú törekvései természetszerűleg nyugtalanságot keltenek a gyarmatosítók és az újgyarmatosítók körében. Az amerikai imperialisták és NATO-partnereik ezért intenzív cselszövésekkel igyekeznek befolyásolni az Addis Ababa-i értekezlet résztvevőit. A tanácskozás eddigi lefolyása azonban azt mutatja, hogy az államfői értekezlet résztvevői a gyarmatosítás elleni küzdelem és a békeharc tekintetében közös nevezőre futhatnak. Az afrikai atommentes övezet gondolatának támogatása, a semleges külpolitika szükségességének hangsúlyozása a leglényegesebb kérdésekben megteremtett egyöntetűségről tanúskodik. -Az afrikai csúcsértekezlet még nem ért véget, annyit azonban már ma leszögezhetünk, hogy a konferencia hozzájárulás nemcsak Afrika, hanem a világ békéjének ügyéhez is. V. G. 1963. május 25. ÜJ SZÖ 3 *