Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-24 / 141. szám, péntek

Szovjet-kubai barátsági nagygyűlés Moszkvában PS (Folytatás az 1. oldalról) Vériség, amelyek képesek megfékezni az imperialista agresszorokat, megszelídíteni a nemzetközi csendőrt. A' burzsoá rendszer nem örök, mint ahogy nem volt örökkétartó elődje a hűbéri rendszer sem. Eljön az az idő, amikor minden nemzet véget vet a kapitalizmusnak. A karibi válság a szocializmus és az imperializmus, a béke és a háború erőinek egyik legélesebb öszszecsapása volt az egész háború utáni időszakban. Az amerikai agresszív körök, amelyek Kuba ellen fegyveres inváziót készítettek elő, arra számítottak, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország nem képes ha tékony támogatást nyújtani a Kubai Köztársaságnak. Az imperialisták szándéka meghiúsult. Ez a Kubai Köztársaság kormánya szilárd állásfoglalásának köszönhető. Nem csekély mértékben köszönhető a kubai nép harci elszántságának, a Szovjetunió katonai támogatásának, a szocialista országok és minden békeszerető nemzet hatalmas politikai és erkölcsi segítségének. E nemzetek egységes frontban keltek a szabadság szigete hős népének védelmére. Nyikita Hruscsov kijelentette: „Ha az Egyesült Államok kormánya nem tanúsít kellő megértést a helyzet megítélésére és veszedelmes útra ragadtatja el magát, a világon még veszedelmesebb helyzet állhat elő, mirrt volt a múlt év októberében. Ha az imperializmus agresszív erői ilyen helyzetet teremtenek, sokkal nehezebb lesz kikerülni a válságból, mint ahogyan ez 1962-ben sikerült. Azoknak a kötelezettségeknek megszegését, amelyeket az Egyesült Államok magára Oállalt, nem nevezhetnénk másnak, mint hitszegésnek. Ezzel alapjában rendülne meg a bizalom és szertefoszlana a kölcsönös megértés lehetősége, — mondotta a Szovjetunió Minisztertanácsának eb nöke." N. Sz. Hruscsov kijelentette továbbá: „Ha az Egyesült Államok kormánya nem tartja be az egyezményt és kiélezi a helyzetet, úgy kénytelenek leszünk teljesíteni nemzetközi kötelességünket a testvári kubai néppel szemben vállalt kötelezettségünket és segítségére sietünk. Kénytelenek vagyunk határozottan kijelenteni: ne játsszatok a tűzzel urak, ne tegyétek kockára a népek jövőjét!" N. Sz Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Karib-tenger térségében uralkodó helyzet normalizálását el lehetne érni annak az Ismert öt pontnak megvalósításával, amelyet Fidel Castro, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnöke tűzött ki. A kubai nép igazságos követelését a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és az egész haladó emberiség támogatja. A világon a háború után lejátszódó legfontosabb események azt bizonyítják, hogy az emberiség tűrhetetlenül halad a kommunizmus győzelme felé az egész világon, — mondotta Hruscsov és hozzáfűzte: „Marx és Lenin követői senki előtt sem titkolják, hogy a világ minden népét meg akarják nyerni a szocializmusnak. Ebben látjuk fontos feladatunkat. Milyen úton haladunk e cél felé: Nem a háború kirobbantásának, szokásaink és akaratunk más nemzetekre kényszerítésének útján. A felszabadított nemzetek erejével, a dolgozók forradalmi elszántságával emeljük a szocializmus tekintélyét és lépésről lépésre megváltoztatjuk a világ erőviszonyát." Az űj erőviszonyok tették lehetővé első ízben a történelem folyamán a termonukleáris. világháború elhárításának, mint reális feladatnak kitűzését. N. Sz. Hruscsov ismét kiemelte, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös kapcsolatai terén az egyedüli ésszerű elv a békés egymás mellett élés. Ezt a politikát, amelyet Lenin hagyott ránk, külpolitikai irányvonalunknak tartottuk és tartjuk. N. S. Hruscsov üdvözölte Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát a gyarmati elnyomás ellen és hozzáfűzte: „A Szovjetunió és minden szocialista ország abban látja nemzetközi kötelességét, hogy sokoldalú támogatást és segítséget nyújtson a nemzeti felszabadító mozgalomnak". N. Sz. Hruscsov egységre szólította fel a világ minden országának munkásosztályát „Világ proletárjai, egyesüljetek!" halhatatlan jelszó jegyében és hangsúlyozta: „Határozottan harcolni kell a forradalmi erők szétforgácsolódása ellen. Az osztályon kívüli felosztás világrészek, arcszín és más jelek szerint nem jelenti a munkásosztály és minden ország dolgozóinak egyesítését, hanem ellenkezőleg szétforgácsolódását. A nacionalizmus a revizionista és dogmatikus nézetek egyik forrásává válhat, — mondotta Hruscsov és hangsúlyozta: A mi közös célunk a kommunista és munkásmozgalom egységének sokoldalú megszilárdítása a marxista-leninista elvek alapján." N. Sz. Hruscsov kijelentette továbbá: „A burzsoá sajtó számos esztelen koholmányt közöl a Szovjetunió és Kína kommunista pártjainak kapcsolatairól. A közeljövőben összeül a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége a Kínai Kommunista Párt küldötteivel. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy ez a találkozás erőink felzárkózásához vezessen és kiküszöbölje egyes kérdések eltérő értelmezését. Reméljük, hogy ez az összejövetel pártjaink az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításához vezet. A kommunizmus nagy ügye útjában minden akadályt leküzd és győzelmet arat az egész világon." N. Sz. Hruscsov arról biztosította a szocializmus és a haladás minden követőjét, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja nem fogja kimélni erejét az imperialistaellenes, egységfront megszilárdítása, a szocialista országok együttműködésének és kölcsönös támogatásának fejlesztése és a nemzeti felszabadító mozgalom megsegítése érdekében. N. Sz. Hruscsov megelégedéssel állapította meg, hogy Fidel Castro látogatása a Szovjetunióban hozzájárult a szovjet és a kubai nép és a két párt egységének megszilárdításához, és a szocialista testvériség a kommunista világmozgalom megerősítéséhez. N. Sz. Hruscsov ezután a szovjet népnek a gazdaság fejlesztésében elért sikereivel foglalkozva kijelentette: „A Szovjetunió a , termelés nagyságát illetőleg Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalja el. Azonban itt fenntartással élünk, mert csupán egyelőre vagyunk a második helyen. 5—7 év múlva azt mondhatjuk majd: miénk az első hely. Tíz évvel ezelőtt a Szovjetunió ipari termelése az Egyesült Államok ipari termelésének 33 százalékát tette ki. Most már elérte 83 százalékát. Az ipari termelés a Szovjetunióban és a Kölcsönös Gíizdasági Segítség Tanácsának többi tagállamában 1950 és 1961 között évente átlag 11,7 százalékkal, míg a kapitalista országokban valamivel több mint 5 százalékkal emelkedett. N. Sz. Hruscsov beszédének befejező részében hangoztatta: „A kommunizmus az egyedüli >társadalmi-politikai erő, amely az ember és az ember jóléte nevében legkövetkezetesebben és legjobban oldja meg a szociális problémákat és kiküszöböl idegenkedést és bizalmatlanságot az emberek kölcsönös viszonyából." FIDEL CASTRO BESZEDE Fidel Castro kijelentette, hogy szovjetunióbeli látogatása a kubai küldöttség számára rendkívül tanulságos volt. Köszönetet mondott a szovjet népnek a szívélyes fogadtatásért és hozzáfűzte: „A szó szoros értelmében elárasztottak minket szeretetük sokoldalú megnyilvánulásával." Fidel Castro hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió döntő és felmérhetetlen segítséget nyújt a kubai forradalomnak. „A kommunizmus eszméje áthatja Latin-Amerikát — folytatta Castro. — A kizsákmányolók a kommtííiizmussal ijesztgetik a népet. Rágalmazzák a Szovjetuniót, amelyet a haza, a társadalom, a szabadság, a család és a személyiség ellenségének neveznek. Azonban a burzsoázia számára a haza, a társadalom, a szabadság, a család és a személyiség mindig egyet jelent — a magántulajdont. A magántulajdon nevében eladják a hazát, megbontják a családot, elnyomják a szabadságot és a személyiséget." Fidel Castro hangsúlyozta, hogy a forradalom győzelme Kubában, — amely mindössze 90 mérföldnyire fekszik az imperializmus legnagyobb tűzfészkétől, — ismét megerősíti a marxizmus-leninizmusnak azt az elvét, hogy -az imperialisták maguk ássák meg sírjukat. Kuba egyszer s mindenkorra eltemette a régi kapitalista társadalmat, és ez a halott már soha többé nem kel életre. A forradalmat nem a laboratóriumban készítik. A forradalom a tömegek alkotóműve, amely nehéz feltételek között kelt életre, — folytatta Castro és hangsúlyozta, hogy a kubai forradalom, amely az amerikai imperializmus szeme láttára játszódott le, azért állta meg helyét, mert a világ erőviszonyai a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népek javára változtak. A kubai forradalom Ismét megerősítette azt a marxi—lenini tételt, hogy a világon jelenleg a szocialista tábor javára változtak meg az erőviszonyok. Fidel Castro ezután a múlt évi októberi karibi válsággal foglalkozott és kijelentette, hogy az Egyesült Államok valóban agresszióra készült Kuba ellen. „Az imperialisták terve meghiúsult, — állapította meg Cast ro. — Bebizonyosodott, hogy a h"4 ború megakadályozható. A szovjet kormány határozott figyelmeztetése lehűtötte a harcias elemek forró fejét. Küldöttségünk szovjetunióbeli látogatása alkalmával az imperialisták láthatták, hogy milyen szilárd a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kormánynak és népnek szolidaritása a forradalmi Kuba népével. Egész nagyságában megnyilvánult a Szovjetunió gesztusa, amely sok ezer mérföldnyi távolságban élő kis nemzet védelme nevében a háború mérlegének serpenyőjére tette 43 éves hősi munkája alatt nagy áldozatok árán szerzett jólétét. A Szovjetunió, amely a fasizmus elleni háborúban több embert vesztett, mint Kuba egész lakossága, nem félt most vállalni országunk védelmének kockázatát, — mondotta Castro 125 000 moszkvai tapsvihara közepette. A történelem még nem ismerte a szolidaritás ilyen példáját, — folytatta Castro, és ez az internacionalizmus, ez a kommunizmus! A szovjet kormány eljárása megerősíti azt az elvet, hogy a marxizmus—leninizmus alapján a nagy és a kis nemzetek között teljesen új kapcsolatok jönnek létre. Üj értelmet nyer a nemzetek közötti egyenlőség és szuverenitás fogalma, — mondotta Castro. A kubai miniszterelnök a Szovjetunió és a Kuba közötti barátságot mintaszerűnek jellemezte. A Szovjetunió és a szocialista országok gazdasági támogatásának eredményeként, az Imperialisták vesztegzára, kudarcot vallott. Az amerikai imperialisták zsoldosokat toboroztak és agressziót szerveztek Kuba ellen. Azonban azokkal a fegyverekkel, amelyeket a Szovjetuniótól és más szocialista országoktól kaptunk, visszavertük a támadókat. Az imperialisták az egésž fronton vereséget szenvedtek. Az imperialisták veresége, azonban nem jelenti azt, hogy nyugton hagynak minket, — folytatta Fidel Castro. — Az Egyesült Államok folytatja a gazdasági blokádot Kuba ellen. Nyomást gyakorol minden tőle függő ország ra és megakadályozza őket, hogy Ku bával kereskedjenek. Katonákat vo nultat fel, aknamunkát folytat, ügy nököket küldenek országunkba. Az amerikai hadihajók és repülőgépek állandóan megsértik Kuba felségvizeit és légiterét. Mindez kártevő célzattal történik." Fidel Castro megállapította, hogy az Egyesült Államok még mindig megszállva tartja Kuba területének egy részét, amelyen katonai támaszpontot létesített és ahonnan a legkülönbözőbb provokációkat követi el. Hozzáfűzte: „E provn katív politika ellenére Kuba kifejezte azt az óhaját, hogy békében és borátságban akar élni az amerikai szárazföld minden országával, beleértve az Egyesült Államokat is." Példaképpen felhozta kapcsolatait Kanadával, Mexikóval, Brazíliával és más országokkal. Fidel Castro megállapította, hogy az Egyesült Államok politikája a kubai forradalommal szemben teljes vereséget szenvedett és kudarcot okozott az amerikai kormánynak. Lelkiismeretlen politikusok az örvény szélére igyekeznek taszítani az Egyesült Államokat. A szocialista tábor ereje keresztül húzza a kalandorok számítását, biztosít ja a békét és kedvezőbb feltételeket teremt a nemzetek szabadságharcának. Ml nél szilárdabb a szocialista tábor egy sége, annál erősebb lesz a világ. Látogatásunk a Szovjetunióban lehet6 vé tette, hogy kellőképpen értékelhes sük a Szovjetunió hatalmas művét — folytatta Fidel Castro. A Szovjetunió bevehetetlen erődítmény a mi szemünkben. Jellemző népének egysége, államának és népgazdaságának tökéletes megszervezése. Lenin büszke lenne arra, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja elért — hangoztatta Castro. Szilárdan meg vagyunk győződve róla —, mondotta Castro —, hogy a Szovjetunió népgazdasága rövid időn belül minden bizonnyal túlszárnyalja az Egyesült Államok színvonalát. A kommunizmus szelleme, amely valaha csupán Európában hatott, ma az egész világon otthonos. Nincs messze az a nap, amikor egyszer s mindenkorra el tűnnek azok, akiket a kommunizmus a félelemérzettel töltött el. Ezek a dolgo zó nép kizsákmányolól. fidel Castro kifejezte azt a meggyő ződését, hogy a kubai küldöttség látogatása a Szovjetunióban hozzájárul a kubai—szovjet barátság megszilárdítása hoz. Fidel Castro éltette a kommunizmust és beszédét „Patria o muertel Venceremos!" szavakkal fejezte be. A két államférfi és a többi vezető kezetszorlt egymással, majd felemelt ka rokka! köszöntik a gyűlés részvevőit akik lelkesen éltetik a párt és a kor mány képviselőit, valamint a kubai ven dégeket. ' * iff Z '-v" % Addis Ababa lakossága napok óta lázasan készült az első afrikai csúcsértekezlet részvevőinek fogadására. (CTK — J. Krob felvételei Az egység megteremtéséről iorgyolnok a független afrikai országok vezetői Addis Ababa (CTK) — Mint már jelentettük, szerdán megnyílt az afrikai csúcsértekezlet,' melynek díszelnökévé Hailé Szelásszié etióp császárt választották. A négus megnyitó beszédében az értekezlet elsőrendű feladataként említette a „külföldiektől még kizsákmányolt és idegen ellenőrzés alatt álló afrikaiak felszabadítását. Név szerint Rhodesiát, Angolát, Mocambiquet és a Dél-afrikai Köztársaságot említette. Felszólította a nemrégen függetlenné vált országokat, „éljenek békében *és ne gondoljanak bosszúra és megtorlásra egykori gyarmattartóik ellen". A négus iavasolta az afrikai államok állandó szervezete alaookmányának elfogadását. Intette a független afrikai államokat a civakodástöl, mely csak Afrika ellenségeinek kedvezhet, akiknek érdekük a földrész felosztása és balkanizálása. Beszéde végén Hailé Szelásszié a gyarmati rendszer felszámolását, a lázas fegvverkezés beszüntetését. az afrikai földön végzett kísérletek abbahagyását követelte és harcra szólított fel a faji megkülönböztetés ellen. Ibrahim Abbud szudáni miniszterelnök beszédében olyan közös afrikai szervezet megalakítását javasolta, amely anyagi segítséget nyújt a felszabadító mozgalmaknak és megszervezi a szabadságharcosok kiképzését. Abbud Portugália és a Dél-afrikai Köztársaság bojkottálására szólított fel. Ezután guineai javaslatra a következő személyiségeket választották a munkaülések elnökeivé: Tubman libériai köztársasági elnököt, Nasszert, az EAK elnökét. Nkrumab ghanai körtársasági elnököt. Hnuphouet-Boignvt, Elefántcsontpart Köztársaság elnökét. Sengbor szenegáli köztársasági elnököt, Yooulou kongói (volt Francia Kongó) köztársasági elnököt, Nyerere tanganyikai köztársasági elnököt és Balewa nigériai miniszterelnököt. Az értekezleten egv császár ÍKtióoia). egy trónörökös (Líbia). 23 köztársasági elnök és 5 miniszterelnök van jelen. Az afrikai csúcsértekezlet csütörtökön Nasszer elnökletével folytatta ta. nácskozását. Az első. felszólaló, Sékou Touré guineai köztársasági elnök támogatta a négus javaslatát: az afrikai államok állandó szervezete alapokmányának kidolgozását és jóváhagyását. Az alapokmány rögzítse le az egység elveit és' az állandó titkárság felállításának tervét. Sékou Touré javasolta, hogy vegyék fontolóra egy afrikai közös piac megalakításának és az afrikai természeti kincsek közös kiaknázásának tervét. A részvevők helyeslő tapsa közepette javaslatot tett egy közös afrikai közoktatási alap létesítésére, melyre valamennyi afrikai állam költségvetéséből egy százalékot irányozna elő. Sékou Touré szorgalmazta, hogy az Addis Ababa-i csúcsértekezlet szabjon végleges határidőt egész Afrika felszabadítására. A guineai elnök után Burgiba tunéziai köztársasági elnök szólalt fel. Hangoztatta, hogy az egységhez vezető út hosszú lesz. Regionális egyezményeket javasolt a külföldi segítség tervszerű felhasználásénak megkönnyítésére. A délelőtti gyűlésen még Ahidjo kameruni köztársasági elnök és Odinga, a kenyai nemzeti mozgalom képviselője szólalt fel. i — * — Az Addis Ababa-i csúcsértekezlet váltakozva zárt és nyilvános üléseket tart. Két- és több oldalú megbeszélések is folynak. Csütörtökön Nasszer, az EAK elnöke Abbud szudáni miniszterelnökkel és Modibo Keitá mali államfővel találkozott. — • — Az afrikai kormányfők csütörtökön viharos tetszésnyilvánítással elfogadták azt a javaslatot, melyet 21 nemzeti felszabadító szervezet nevében Odinga kenyai vezető terjesztett elő, hogy alakítsanak" „nemzeti felszabadítás) irodát", mely a függő prszágokban az afrikaiak nemzeti felszabadító harcát Irányítaná és saját hlrügy* nöksége lenne. Uganda miniszterelnöke válaszolt Kennedynek Addis Ababa (CTK) — Milton Obote, Uganda miniszterelnöke Addis Ababában, Etiópia fővárosában sajtóértekezletet rendezett, amelyen felolvasta válaszát arra az üzenetre, amelyet Kennedy az Egyesült Államok elnöke küldött az afrikai államok kormányfői értekezletének. Uganda miniszterelnöke »válaszáA Szovjetunió nem hajlandó viselni a kongói hadműveletek 'költségeit New York (CTK) — Az ENSZ-közgyűlésének 5. bizottsága május 22-én folytatta az ENSZ pénzügyi helyzetének megtárgyalását. A nyugati hatalmak kísérletet tesznek arra. hogy a kongói agresszió költségeit- az ENSZ valamennyi tagállamával fizetessék meg. FEDORENKO, a Szovjetunió állandó ENSZ küldöttje, a bizottság ülésén visszautasította e kísérleteket. Kijelentette, hogy mind az ENSZ kongói hadműveletei, mind a közelés közép-keleti fegyveres erők gépesítése a nyugati hatalmak nyomásának eredménye a Biztonsági Tanács megkerülésével, ami az ENSZ alapokmányának durva megsértését jelenti. ban hangsúlyozta, hogy abban az időben, 'amikor Addis Ababában a független afrikai államok képviselői gyülekeztek, hejy az afrikai egységről tárgyaljánál*, a világon méj sok afrikai nem él szabad hazában és a közeljövő sem kecsegteti őket a szabadság reményével. Obote hangsúlyozta, hogy az afrikai államok szoros szövetsége a fekete bőrűek felszabadítását jelenti és ezért az értekezlet egyik központi kérdése a gyarmati rendszer és a faji üldözés problémája lesz. Obote rámutatott a négerek elnyomására az Egyesült Államokban és a rendőrök durva viselkedésére az alabama! fajtestvérekkel szemben. A Salvadori Kommunista Párt harcra szólítja a népet San Salvador (ČTK) — Salvador illegalitásban működő kommunista pártja e napokban nyilatkozatában harcra szólítja a népet az északamerikai imperializmus kiszolgálóinak csendőrkormánya ellen. A salvadori kommunisták határozottan elítélik a fasiszta törvényeket és a népellenes reakciós Intézkedéseket. „A munkásosztály fő célja a szakszervezeti mozgalom egységéért folytatott harc," hangzik a nyilatkozatban. 1363. május 24. Ül SZÖ 3 €