Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-24 / 141. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek •' A PÁRTOS, NYÍLT VITA JEGYÉBEN Az irodalom küldetésének ww -r fiif/^ a» íruuaiuiu huiuei^cueü II 1 Vi # 11 maradéktalan teljesítéséért HP U U MM A Csehszlovák írószövetség III. kongresszusa folytatja munkáját SZLOVAKIA KOHHUHISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1963. május 24. péntek • 30 fillér • XVI. évfolyam, 141. szám mmwws A palarikovöi szövetkezetesek (Nové Zámky-1 járás) az idén 503 hektárnyi terü­leten termelnek évelő takarmányféléket. E hét kezdetén Német István és Farkas Márton traktorosak, a komplexbrigád tagjai 150 hektáron megkezdték a lucerna kaszálását. Képünkön Német István és Farkas Márton traktorosok a lucernát kaszálják. (K. Cích felvétele — CTK) (Tudósítónktól) — Már a kongresz­szus első napja sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy a csehszlovákiai írők háromnapos tanácskozásuk alap-., vető célját nem a II. kongresszus öta eltelt hét esztendő irodalmi ered­ményeinek és sikértelenségeinek fel­mérésében látják. Nagyon helyesen és természetesen előtérbe kerültek a hazai irodalom kibontakozása iroda­lom-politikai feltételeinek sürgetően jelentkező kérdései. Napirendre ke­rült az, ami gátolta és részben még ma is gátolja a szocialista irodalmat rendkívül fontos küldetésének betöl­tésében, eszmei és művészi színvo­nala emelésében. íróink egyben töre­kednek arra is, hogy körvonalazzák az irodalom fejlődésének további irá­nyát és célját. Minden jel arra mutat, hogy ez a tanácskozás szervesen be­leilleszkedik társadalmi életünk és gondolkodásmödunk megújhodásának és aktivizálódásának a CSKP XII. kongresszusa által megindított folya­matába. A kongresszusnak ezt a jellegét aláhúzta Ivan SKÁLA elvtársnak, a HRUSCSOV: Az idegen elnyomás elleni forradalom minden nép szent joga és belügye Szovjet—kubai barátsági nagygyűlés Moszkvában Moszkva (ČTK) Moszkvában a luzsnyiki Lenin-Sta­dionban csütörtökön szovjet—kubai barátsági nagygyű­lést rendeztek. 12S ezer moszkvai zsúfolásig ellepte a három lelátót, a sportpályákat és a futópályákat. A stadion zászlódíszt öltött. A jelenlevők viharos éljenzéssel fogadták FIDEL CASTROT, NYIKITA HRUSCSOVOT, a párt és a kor mány vezetőit és a kubai vendégeket. Ünnepi harsonajelek után Vlagyimir Promisz­1 o v, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDE N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy mikor a királyok hordoztatták magu­Kubában a szocialista forradalom egy­ségpártjának vezetésével óriási for­radalmi változások tőrténnek. Melyik más latin-amerikai ország dicsekedhet ilyen forradalmi átalaku­lásokkai, ilyen rövid időn belül? És kat, annál kevésbé, mert a hintő ne­hezen juthatna az óceánon átl A for­radalmat a néptömegek valósítják meg, mihelyt megérnek arra a kedve­ző feltételek. A kubai forradalomnak még a legádázabb ellenségei sem ta­Csehszlovákiai írószövetség első tit­kárának „Korunk embere és irodal­ma" című tartalmas főbeszámolőja. Elhangzása után e vitában elsőnek Vlado MINÁČ szólalt fel. Hangsúlyoz­ta, hogy a társadalmi igazság teljes érvényesülése harcot követel egy­részt az ehhez szükséges objektív feltételek létrehozásáért elsősorban azok ellen, akik az irodalom műve­lőiben nem látják a párt segítőtár­sait, hanem inkább az ellenséget, másrészt az írők körében jelentkező önféltés, óvatoskodás, politikai ké­nyelemszeretet ellen. A szocialista Író szabadságának igénylése azonban csak a felelősségtudat elmélyítésével párhuzamosan jelentkezhet. Szót emelt továbbá az Irodalom közérthe­tőségével kapcsolatos vitában tapasz­talható egyik szélsőséges álláspont ellen, mely nem veszi tekintetbe ez olvasó színvonalát. Olvasónk, nem mondható elmaradottnak, és ha az írót nem érti meg, ez nem jelenti minden esetben azt, hogy a szerző megelőzte korát. Ha a művészben nincs meg az a becsvágy, hogy a ma embere megértse, akkor a jövő szá­mára sem alkot nagyot. Legfeljebb a sznobok dicsőítik, akikből e szocia­ližmus kora is jócskán „termelt". MINÁČ elvtárs végül is a burzsoá eszmék elleni harc alapvető követel­ményeiről, a „terepszemléről", vagy­is a nézetek irodalmi és filozófiai­megismerése lehetőségeiről szólt. Szavait azzal zárta, hogy a szocializ­mus ügyébe vetett hit megszilárdí­tása irodalmunk alapvető feladatai közé tartozik. A dogmatizmus elleni harcot is gyakran és természetellenesen jel­lemzi a gondolati meddőség, az egy­oldalúság, ezzel a meglepő, de talá­ló megállapítással vezette be felszó­lalását Milan KUNDÉRA. A továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy ez irodalom nemzeti elszigeteltségben, szinte üvegházi viszonyok között nem fej­lődhet. A szocialista irodalmak rend­szeres kölcsönhatása, a marxista Iro­dalomelmélet legjobb alkotásainak, sőt, az eszmei szempontból kifogásol­ható, de művészi értékkel jelentkező művek megismerése is múlhatatlanul fontos. Ezután Jifí ŠOTOLA következett. Éles szavakkal ítélte el azokat a „kampányokat", Illetve adminisztra­tív intézkedéseket, amelyekkel a be­csületes szándékú, tehetséges, de ez a többi nemzetnek is megvan az a alkotás lázában hibákat elkövető író­elnöke megnyitotta a nagygyűlést. Szívélyesen üdvözöl­te Castrot és kíséretét. A himnuszok elhangzása után Nyikolaj K u z m i n, Lenin-díjas esztergályos, Nyikolaj Baszó v, Lenin­díjas tudós, és Borisz Pasztuhov, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára üdvözölte a kubai nép képviselőjét, majd Nyikita Hruscsov emelke­dett szólásra. Megjelenését őriási hurrával fogadták. Hruscsov elvtárs lelkes éljenzés közepette beszédet mondott. jogát, hogy eltávolíthassa a meg nem felelő kormányformát és így folytat­ta: Miért nem ismerik el az Egye­sült Államok uralkodó körei, hogy ez csupán a kezdet, a szocializmus gadhatják, hogy Batista-diktátor rend­első gyümölcse. A kubai nép előtt megnyílnak a haladás és a felvirág­zás széles távlatait A szovjet népet és Kubát sok ezer kilométer választja el egymástól. En­nek ellenére országaink népei váll­vetve küzdenek az emberiség tün­döklő jövőjéért folytatott nagy harc­ban. Közösek eszméink, a szocializ­mus és a kommunizmus eszméi, kö­zös a gyűlöletünk az elnyomás és a szociális egyenlőtlenség iránt, kö­zösek céljaink és feladataink az új élet építésében — mondotta N. Sz. Hruscsov. N. Sz. Hruscsov kigúnyolta az im­perializmus politikusainak és ideoló­gusainak azt az állítását, hogy a for­radalmi mozgalmat Latin-Amerikában „Moszkva titokzatos keze" irányítja. Kijelentette, a forradalmi propaganda terjesztői Latin-Amerikában — bármi­lyen furcsán hangzik — az Egyesült Államok monopóliumai, amelyek ezek­nek az országoknak természeti kin­szere tarthatatlanul elavult és kor­hadt volt. A forradalom Kubában már a küszöbön állt. A kubai forra­dalom a néptömegekben érett meg. A zsarnokság, a kizsákmányolók és az idegen elnyomás elleni forradalom minden nemzet szent joga és bel­ügye. N. Sz. Hruscsov utalt arra, hogy az Egyesült Államok függetlenségi deklarációja kinyilatkoztatta a nép joga, amelyet az Egyesült Államok alapitól az amerikai nép számára igazságosnak és természetesnek is­mertek el. ~ N. Sz. Hruscsov kijelentette, hogy az Egyesült Államok monopolistái tu­lajdonképpen gyakorlatilag a nemzet­közi csendőr szerepét töltik be és hangsúlyozta, hogy a világon már vannak olyan erők, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kel­tett életre és ez elsősorban a Szov­jetunió, a hatalmas szocialista test­(Folytatás a 3. oldalon) kat sújtottak. Ezt viszont nem lehet csak a személyi kultusz légkörének, ilyen vagy amolyan szerveknek a számlájára írni. Az írók között is akadtak, akik „pápábbak voltak a pápánál". Ma is előfordul, hogy egye­sek nagy hangon elítélik a dogma­tizmust, anélkül, hogy magukba te­kintenének és felülbírálnák saját té­vedéseiket, részt vállalnának a fele­lősségből. SOTOLA elvtárs perbe szállt továb­bá azzal a könyvkiadói gyakorlattal, amely nem egy esetben megakadá­folytatja munkáját lyozta értékes, de szokatlan gondo­latokat felvető alkotások megjelente­tését, míg a problémamentes átlag­nak zöldet mutatott e szemafor. Fel­szólalását azzal zárt^, hogy művé­szetünk pártirányításának jelenlegi mődje helyes és célravezető, s ennek a vonalnak a megvalósításában íróinknak tevékeny szerepet kell vál­lalniuk. Vojtech MIHÁLIK az író etikai ma­gatartásának kérdéseivel foglalko­zott. Az igazság érvényesítése harcot Igényei az aktív társadalmi tuda­tért a közönyösség ellen, amely 1956-ban, a II. írókongresszus után elítélte azt, az elsőnek Marié Maje­rová által kimondott gondolatot, hogy az író a nemzet lelkiismerete. MI­HÁLIK elvtárs aláhúzta, hogy ez nem Jelenti a párt vezető szerepének hát­térbe szorítását, hanem éppen az azo­nosulást pártunk érdekeivel. Vég­eredményben az íróember korunk központi konfliktusát, az ember er­kölcsi arcélének alakulását követi fi­gyelemmel és pártunk célkitűzéseivel összhangban gyakorol hatást erre a folyamatra. A XX. kongresszussal nálunk nem zárult le a személyi kultusz fejeze­te. Döntő fontosságú határkő a CSKP XII. kongresszusa. Az elmúlt hét esz­tendő alatt sokat lekéstünk ebben a harcban. Viszont ez nem jelentheti a másik végletet sem, hogy most szinte futószalagon „gyártsuk" a dog­matikusokat, gondolati vagy művé­szi fogyatékosságok miatt azonnal ilyen megbélyegzéssel éljünk. Szélső­séges nézet az is, hogy egyesek a művészetben a realizmust szinte azo­nosítják e konzervatívizmussal. Václav LACINA főleg a helyi szer­vek,' intézmények, hivatalok, emberek iránti közönyös, rideg viszonyát bí­rálta. Nagyon helyesen állapította meg, hogy az ilyen látszólag apró­cseprő, de bosszúságot keltő jelen­ségek is szerfölött károsak. Az Író­nak nincs joga szemet hunyni akáf efelett, hogy például a közüzemeit szolgáltatásai rossz minőségűek. De a kevésbé általános jellegű visszás­ságok bírálatát sem szabad elutasíta­ni azzal, hogy a hiányosság nem ti­pikus. Alexej PLUDEK felszólalásában ki­fogásolta, hogy az írószövetség fo­lyóiratát, a Literárni noviny-t egy szűk csoport „monopolizálta", és a más művészi programmal jelentkező írók nehezen jutnak benne szóhoz. A megoldást ez irodalmi folyóiratok számának növelésében Jelölte meg. Elsősorban az avantgarde kultu­rális örökség történelmi igazságá­nak megfelelő értelmezését igényelte felszólalásában František BURIANEK. Ezt követően szólalt fel a kongresz­szus második napján Jifí HENDRYCH elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára, akinek nagyjelentőségű beszédét feszült fi­gyelemmel hallgatták meg a kong­resszus résztvevői. A vita további me­netéről lepünk holnapi számában adunk hírt. Teljesítik a termelési tervet A tervteljesítés alapfeltétele a jó munkaszervezés • Az első fél­évben 51 százalékra váltják valóra a lakásátadás évi tervét • Minden az emberektől függ • A munka neheze a pártszerveze­tekre hárul Talán százszor, talán ezerszer leír- ben csak délután dolgoztak,' most két keményre fagyott talajban azonban nem lehetett. Mindezek ellenére a trnavai vállalat dolgozói bíznak ere­jükben, képességeikben. Munkafel­ajánlásukban megfogadták, hogy egész évi lakásátadási tervüket Jú­nius végéig 51 százalékra teljesítik. óľ^. .iľľi , tuk, elmondtuk már, hogy bizony az műszakban váltják egymást. Délelőtt áňrľtict hčtatň VroHm^Pi/kPTár cselt kirabolják és a latin-amerikai )risi t Ŕ, a, annsBri fp,tartóztatott h„n- és rtŕintén * c^rpitóv a, AP Illlst biztat ó. eredmé ny e^ k. e l ? á r idei tél alaposan feltartóztatott ben nünket. Igen, ezt leszögeztük, de va­jon mindent megtettünk-e azért, hogy népgazdaságunk sikeresen törleszt­hesse a társadalommal szembeni , ,, , , . ,, adósságát? Az eredmények azt bizo­szuronyok segítségével, nem hozzák nvítfá k 6 hog v „ e m i eg alábbis nem hintóban külföldről, ahogyan vala- ny l l> a K' n o§y ne m- 'egaiaDDis nem népeket elmaradottságba és nyomot' ba döntik. N. Sz. Hruscsov hozzáfűzte: Kuba tapasztalata azt bizonyítja, hogy a forradalom nem hatol be kívülről mindenütt. AMIKOR SZORÍT A CSIZMA Az első negyedévben a slavošovcei Papírgyár több mint ezer tonna pa­pírral maradt adósa a társadalomnak. Az üzem vezetői azonban reálisan fel­mérték a lehetőségeket, s a lemara­dás pótlásához konkrét intézkedése­Népszerűsítik az újító­mozgalmat A Kelet-Szlovákiai Vasmű szerelő­Csarnokának dolgozói körében ered­ményesen fejlődik az újítómozgalom, ket foganatosítottak. Pl.: Az üzemet tették. Áz idei első negyedévben vi­Csupán az utóbbi négy hét alatt 15 negyedévenként három napra teljesen szont közel 20 millió koronás lema­és délután a gépeket szerelték, az éjszakai műszakot pedig tisztításra használták fel, s így a lemaradás jó részét már be is hozták. NÉGYHÓNAPOS „TÉTLENSÉG" UTÁN A hosszú tél nyilván egyetlen ipar­ágat sem sújtott annyira, mint az építkezést. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja például a trnavai építővál­lalat esete. A trnavalak tavaly az or­szág legjobbjai közé tartoztak. La­kásépítési tervüket már december 4-én négy lakás átadásával túlteljesí­újításí Javaslatot nyújtottak be, leállítják. Ekkor a gépek és berende­melyeknek gyakorlati megvalósítása zések tisztítására kerül sor. Az üzemi közel 200 ezer korona megtakarítást pártbizottság azt Javasolta, hogy a eredményezhet. Akadnak itt azonban olyan dolgozók ls, mint például Sta­nék elvtárs, aki már 5 javaslatot tett a szerelési munkálatok meggyorsítá­sára, illetve tökéletesítésére Nagyon értékes Seidl mérnök újítása. Valóra váltásával 105 tonna acél takarítható meg. —ik. tisztításra szánt időt a lehetőség sze­radást könyvelhettek el. Nem is csoda, hiszen az első három hónap­ban alig csináltak valamit. A hiba azonban nemcsak az időjárásban volt. ták, ugyanis évi tervüket 107,8 száza­lékra teljesítették. OKULTAK A HIBÁKBÓL Népgazdaságunk növekvő szénszük­séglete újabb és újabb bányák feltá­rását, illetve építését sürgeti. A prie­vidzai Bányaépítő Vállalat tervfelada­tai ezért Jóval nagyobbak a tavalyi­aknál. A kommunisták itt sem feled­keznek meg arről, hogy mindenek­előtt ők felelősek a megnövekedett feladatok teljesítéséért. Nagyobb gon­dot fordítanak az építőanyagok, a bányafa stb. célszerű felhasználására. Dicséretükre válik, hogy az év elején Jelentkező gép- és alkatrészhiány kérdését saját műhelyeikben oldot­ták meg, maguk készítettek alkatré­szeket és tettek üzemképessé néhány kiselejtezett gépet. A pártcsoportok rint legalább egy nappal rövidítsék A vállalat tavaly minden erejével arra rugalmasan dolgoznak, állandó kap­ie, s ezen az egy napon a tartozás törlesztésére dolgozzon a gyár. Ugyanígy lerövidítik a karbantartások idejét is. A 2. számú papírgyártó gép javításakor például négy napot taka­rították meg. A karbantartók régeb­törekedett, hogy határidőre átadja a tervezett épületeket, s többé-ke­vésbbé elhanyagolta az új lakások építkezését, amelyeken a kőművesek és szerelők a tél folyamán is dol­gozhattak volna. Alapokat ásni a kő­csolatban állnak a tömegekkel. Főleg hatékony agitációs munkájuknak kö­szönhető, hogy a dolgozók a téli idő­szak okozta nehézségek ellenére si­keresen teljesítik feladataikat. (szőj A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola la- és fémszerkezeti tanszékének kollek­tívája eredeti előfeszített függő csőhíd építését javasolta a Kralupy nad Vlta­vou-i kaucsukgyárban. Az acélcsövek, amelyeknek súlya eléri az 1,25 t/m-t, tartókábeleken függnek. Képünkön a Kralupy nad Vltavou-i híd látható. (Dr. Arpád Tesár felvétele — CTKj

Next

/
Oldalképek
Tartalom