Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-22 / 139. szám, szerda

Gyorsabban a mezőgazdaság fejlesztésének útján Tapasztalatok Kelet-Szlovákia egyik legproduktívabb mezőgazdasági járásából A Járás szövetkezeteiben három mezőgazdasági mérnök dolgozik a termelésében. Tavaly tíz főiskolát vég­zett szakembert irányítottak a járás­ba. A munkafeltételeket biztosították az üzemek, de bizony hiába várták a szakembereket a budkovcei, bežovcei és malíicei szövekezetek. Nem jöttek meg. Hogy miért, azzal a járási nem­zeti bizottság mit sem törődött. Tudo­másul vette a tényállást és pontot tett a dolog végére. Az is a járási nemzeti bizottság illetékes szerveinek hanyagságára vall, hogy a járásban levő mezőgazdasági szakiskolák vég­zett növendékeinek nagy többsége ipari munkásokká, rajzolókká, hiva­talnokokká válik. A strážske! Chem­ko nemzeti vállalatban 22, a hencov­qei Cellulóz- és Papírgyárban 8, a Michalovcei Autóforgalmi Vállalatban 6, a Vendéglátó Iparban és a Köz­szolgáltatási Üzemben 2—2 mezőgaz­dasági szakiskolát végzett fiatal dol­gozik. Legsajnálatosabb az a tény, hogy a járási nemzeti bizottság özek­nek a dolgozóknak elhelyezéséhez beleegyezését adta. A járási mezőgazdasági- termelési Igazgatóság, a párt- és szakszervezeti szervek segítségével minden lehetőt megtesz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés élén, a ter­melési tanácsadók f instruktorok) kép­zett szakemberek legyenek, akik szi­lárd alapját képezik a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének. KULIK GELLÉRT Kelet-Szlovákia egyik legproduktí­vabb mezőgazdasági járásában, a mi­chalovceiben is hozzáláttak a növény­termesztés szakosításához, az állat­tenyésztés terén pedig a termelés ösazpontosításához. Az eddigieknél még nagyobb mértékben alkalmaznák az új agrotechnikát, a termelés hala­dó módszereit. Még hathatósabban ki­használják a számbelileg ís megnö­vekedett komplexbrigádok munkáját és eddigi tapasztalatait. Mindez nem megy teljesen zökke­nőmentesen. Ez elsősorban annak tud­ható be, hogy a járásban jelenleg még aránylag kevés az új. nagyüzemi termelési formák gyakorlati megvaló­sításához tökéletesen értő képzett szakember. SZAKOSÍTÁS A GYAKORLATBAN tulajdonképpen már tavaly megkez­dődött. Természetesen ennél az egyes üzemek talaj- és éghajlati viszonyai­ból, a helyi termelési adottságokból indultak ki. A kukoricatermesztő körzetekben háromról fél százalékra csökkentet­ték a rozs termesztését. Egyes helye­ken — mint például a lastomíri szö­vetkezetben — viszont növelték az őszi búza vetésterületét. Itt a szán­tóterület csaknem 30 százalékán bú­zát termesztenek. Ezenkívül ebben a szövetkezetben a zöldség, a cukorré­pa és a szemes kukorica termeszté­sére a legalkalmasabb a talaj és az éghajlat. Budkovce, Falkušovce, Palín és Nácinná Ves községek határában szemes terményeket a szántóterület 57 százalékán termesztik. A bővített zöldségtermesztésre a budkovcei, palíni, vysokái, záliorl, lo­žíni, lovaméi szövetkezetekben fordí­tanak fokozott gondot, ahol ehhez kellő mennyiségű és olcsó vízforrás, megfelelő öntözőberendezés áll ren delkezésre. Érthető is ez a döntés, hiszen ezekben a szövetkezetekben minden feltétel megvan az eddigi hektáronkénti 20—30 ezer korona jö­vedelem túlszárnyalására. A KUKORICATERMESZTÉSSEL szándékosan külön foglalkozunk. Azért tesszük ezt, hogy ezzel is érzé­keltessük, milyen jelentős gondot for­dítanak a szóban forgó járásban e fontos növényre. Sok sző esett már. eddig is arról a mozgalomról, amely ebben a járásban a kukoricatermesz­tés érdekében évről évre mindinkább fejlődik. Említést érdemel az a tény is, hogy míg tavaly a járás 25 mező­gazdasági üzeme jelentkezett „A na­gyobb hozamokért" versenybe, ebben az évben 46-ra emelkedett a verseny­ző üzemek száma, melyek 2334 hektá­ron termelnek szemes és 508 hektá­ron silókukoricát. Egyes szövetkeze­tekben — mint például a Palínban és Budkovcén — a szántóterület 20 szá­zalékán termesztenek kukoricát. So­kan okultak már saját, de főleg a ku­koricatermesztésben tavaly országos elsőséget elért stretávkai szövetkezet példájából. Ez a szövetkezet elsősor­iiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiNi rEiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ban a kukoricának köszönheti, hogy tavaly minden hektár föld után 132 kilogramm sertéshúst, 367 liter tejet és 340 tojást adott a piacra. Tavaly a jái ; területén a versenyparcellá­kon elért 48,2 mázsás átlagtermés szemes kukoricából 4875 mázsa ser­téshústöbbletet és 5 millió koronával nagyobb jövedelmet jelentett. Az ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN sem mellőzhető a szakosítás, a terme­lés összpontosítása, ami nagyon szo­rosan összefügg a növénytermesztés szakosításával és nem utolsósorban a beruházási építkezések célszerű meg­osztásával. Ezzel kapcsolatosan ra­gadjunk ki egy példát a járásból. A Michalovcei ÄG termelése eddig tíz gazdaságban oszlott meg, ahol — a budkovceit kivéve — csaknem min­den mezőgazdasági ágazattal foglal­koztak. A jövőben változtatnak az el­aprózott termelési folyamatokon. Az új technológia alapián megvalósított beruházások segítségével, az eddigi énületek és berendezések korszerűsí­tésével az év végéig három szakosí­tott gazdaságot létesítenek. A žab­ianyi gazdaságban a jövőben tehén­és boriútenyésztéssel foglalkoznak. Itt ez évben egy új, 246 férőhelyes modern tehénistállót adnak át ren­deltetésének. A vrbovcei gazdaságban a növendékszarvasmarha- és sertés­tenyésztés felvirágoztatásán fáradoz­nak. Egy T—1200-as sertésistálló be­fejezésével, a T—418-as új istálló fel­építésével lehetővé válik 1800 hízó­sertés és 200 koca összpontosítása. Növendékmarhából 200 nyer itt elhe­lyezést. Topoľanyban a baromfite­nyésztés fejlesztésére helyezik a fő súlyt. Évenként 15 ezer csirke felne­velését tervezik. A járás mezőgazdaságának fejlesz­tésére vonatkozó, 1965-ig terjedő táv­lati tervezetéből világosan kitűnik, mennyire alá van rendelve a beruhá­zás! építkezések jövőbeni megosztó­dása a növénytermesztés fejlesztési tervének. A gazdasági állatok hasz­nosságának növeléséhez, a hús-, a tej­és a tojástermelés fokozásához szük­séges takarmányalap biztosítása szem­pontjából mellőzhetetlen ez az intéz­kedés. AMI MÉG SOK GONDOT OKOZ. A palíni, stretávkai, kvakovcei, las­tomíri és más szövetkezetek eddigi tapasztalatai igazolják, hogy a mező­gazdasági termelés színvonalának emelésére megvannak a járásban a feltételek. De az eddiginél sokkal jobban el kell sajátítani a haladó ter­melési formákat. Nem lehet elhall­gatni, hogy ehhez sokkal több kép­zett szakemberre van szükség. Sajnos a járásban a mezőgazdasági fő- és középiskolát végzett szakembe­rek száma nem elegendő, ami a járás vezetőinek állítása szerint is nagy gondot okoz. Rá kell mutatni azon­ban arra, hogy ebben a legnagyobb ludas maga a járási nemzeti bizott­ság. Megmondjuk azt ls, hogy miért. A losonci Pofana Üzem kivarró részlegében Anna Dusíková szocialis­ta munkabrigádja az egyik legjobb kollektíva. Tavaly decemberben el­nyerte a CSKP XII. kongresszusának brigádja cfmet is. A csoport tagjai kiváló dolgozóink felhívására tett kö­telezettségvállalásukat becsülettel tel­jesítik. Felvételünkön a csoportveze­tő munka közben. (J. Herec felvétele) A legjobb bizonyítvány Baleset... Halálos gázolás ... Még elég gyakran halljuk... Az okok? A gépkocsivezetők figyelmetlensége, fe­lelőtlensége s a közlekedési szabá lyok, előírások be nem tartása. Mindézen túl örvendetes az a tény, hogy egyre több az olyan gépkocsi­vezetők száma, akik versenyeznek a baleset nélküli hajtásban. A Komá­romi Autóforgalmi Vállalatnál is töb ben dicsekedhetnek azzal, hogy a ne mes versenyben becsülettel helytáll nak. • • • A garázs udvarán egymás mellett sorakoznak az autóbuszok. A sofőrök az apróbb Javításokat végzik. A Ko­márno—Vojnlce vonalon közlekedő autóbusznál Danázs József ola­jat cserél Az Indulásig alig pár perc van még hátra, így sietnie kell. Az olaj kibírna még néhány napot, de ennek a motor látná kárát... No, meg Danázs elvtárs a baleset nélkül megtett kilométerekért versenyez. S ebben a versenyben sok minden köz rejátszik. Még az olaj is! — Tíz éve állok versenyben — mondja, miközben megtörli olajfoltos homlokát. — Ez Idő alatt 450000 ki­lométert tettem meg. Nem egyszer jutalomban is részesültem. Danázs elvtárs 18 éves korától ül a volán mögött. Harminckét éve so­főr. Az Autóforgalml Vállalatnál ti­zenhárom éve dolgozik Baleset nem terheli még a számláját. — A gépkocsivezetőnek, ha baleset nélkül akar közlekedni, elsősorban nagy gondot kell fordítania a koc^t karbantartására — mondja. —. En minden út előtt „bekukkantok" a mo­torba. A kormányszerkezetet és a fé­ket minden járat után alaposan át­vizsgálom ... Munkatársával, Simon Imré­vel 214 000 kilométert tettek meg kocsijukkal minden nagyobb javítás nélkül. Sőt olyan jól karbantartották, hogy generáljavítás helyett csak kö­zépjavításra küldték a kocsit — A gépkocsivezetés nemcsak any­nyiból áll, hogy beülök a kocsiba, aztán autókázom... — folytatja. — A jó sofőrnek meg kell éreznie még az autó előtt átszaladó ember gondo­latát is. Egyszóval nemcsak magára kell vigyázniaI... Ami pedig szintén fontos: a kocsivezetőnek még sört sem szabad tnnta mielőtt a volánhoz ülne. Elmerengve néz a távolba^.. Gon­dolkodik ... Majd kis idő múlva így folytatja: — Korábban többször kaptam pénz­beli jutalmat. Az utóbbi években már nem. Azt mondták, nincs rá fedezet ... Másutt van. Mindezt azonban nem azért mondom, mert anyagias va gyok, a jó sofőr nem pénzért közle­kedik baleset nélkül. Ez embertársai és a társadalom iránti kötelessége De mégis ... Hirtelen órálára tekint. Tizenegy óra ... Mennie kell... » # » ^ Rebr'os Pétert rjtkán látni a komáromi járás útjain autóbuszt ve zetni. Ö ugyanis kocsijával az orszá got járja A .kirándulni vágyókat viszi Csehországba, a Magas Tátrába Killö nősen nyáron hetekig nincs odahaza. Felesége azonban nem türelmetlen­kedik, nem Iát rémképeket, mert tud ja, hogy férje elővigyázatos kocsive­zető. Rebros elvtárs ls már tíz éve „gyűjti" a baleset nélkül megtett ki­lométereket. Eddig 415 000 kilométert tett meg a verseny keretében. — Ahhoz, hogy az ember baleset nélkül közlekedjék — mondja — töb bek között az is szükséges, hogy sze resse %szakmáját, felelősségteljes hi­vatásának tekintse ... Sajnos, ország­útjainkon sok olyan kocsivezetővel találkozom, akik a bravúros mellőzést tréfának veszik. Pedig elég egy óvat­lan pillanat és megvan a baj... Tizenhárom esztendeje dolgozik je­lenlegi munkahelyen. — Harminchéttől vagyok sofőr — mondja. — Akkor szereztem meg a hajtási engedélyt. A közlekedési jel zéseket, szabályokat azonban ma ts gyakran lapozgatom. Nem árt a tanú lás. Az ember sohasem feledkezhet meg arról, hogy az autóbuszsofőrre emberéletek vannak bízva. Ha gyér meket látok az úton, messziről lat sítok. Ilyenkor arra gondolok: a köz lekedést szabályokat már az Iskolá ban meg kellene ismertetni a gyer mekekkel. fgtj jóval kevesebb lenne a gyermek-baleset. Igaza van. Az Iskola, a társadalmi szervek sokat tehetnek a balesetek megelőzése érdekében. De maguk n gépkocsivezetők is azzal, hogy lózan fejjel ülnek a volánhoz, nem kapkod nak, rendben tartiák a kocsijukat R blzopvára mlndnvájan örömmel ves? sztik. ha országútiatokon egyre töhh kocsival találkozunk, amelyen ez a felírás olvasható: „Baleset né! kill közlekedem." S ez a felirat a sofőr lf»«?johh hl zonyítványa. NÉMETH JÁNOS Jűdtivta A Jánošík-hagyomány a képzőművészetben A szlovák nemzet legendás alakjá­nak, Juro Jánošík halálának 250. évfordulója alkalmából színes, érde­kes kiállítás nyílt meg a Dosztojev­szkij sori Művész Házban. A nép fia, a feudális — romanti­kus korbeli Terchova vidéki szegény­legény túlnő a „nemzeti" meghatá­rozás fogalmán. Szociális hős, lázadó, aki elnyomott és kisemmizett sors­társai életén akar könnyíteni. Vezé­re a híres hegyi legényeknek, kikkel megtámadja a rúgós batáron utazó, aranyban, ékszerben dúskáló nagy­urakat, a csábító portékákat szállító kalmárokat és 'vásárosokat. A zsák­mányolt kincseket aztán szétosztja a nélkülöző parasztok között. A szabad és vad, veszélyes és vidám, kalando­san nyugtalan betyárélet fölött foly­ton ott kísért az állami rend, a tör­vény, a pandúrok szimatoló hada, kiknek egy viharos éjszakán sikerűi e'fogni a bandavezért. Rövid és szi­gorú ítélkezés után Jánošík Mlkulá­šon akasztófán fejezi be fiatal életét. Regényes népi epika, forró dráma, szerelmes líra, a nép és a mese Igaz­ságot tevő morálja fonja körül alak­|áí. Nem csoda, hogy megterméke­nyítette az egymásra következő nem­zedékek képzeletét. így születtek a nép- sorából nó'tt hőst éneklő nóták, mesék, a népi faragások és a képek. A Jánošík-hagyomány idővel a népi források felé forduló irodalmat, ze­nét és képzőművészetet ls megihleti. A tárlat, ha nem is hézagtalan, de tartalmas és változatos seregszemlé­ben vonultatja fel a Jánošik-téma több mint két százados képzőművészeti feldolgozását. A legrégibb emlék egy 1726-ból származó alakos díszítésű habán kancsó. A néplélek további megnyilatkozásai friss színekkel dol­gozó ismeretlen festő olajképe, há­rom észak-, illetve közép-szlovákiai 19. századi kék alapú üvegfestmény, mely mesélő kedvvel idézi a Jánošík­históriát, valamint egy üde, részlete­ző domborművű fafaragás. Századunk elején a szomszédos morvák, csehek, lengyelek is érdek­lődéssej merítenek a szlovák motí­vumból. Aleš, Uprka, Jiránek, Vod­rážka, és Skoczylas különböző formá­ban és technikával dolgozzák fel a témát. A szlovák képzőművészek fő­képp a felszabadulás után dús műfa­jú változatosságban ünneplik a népi hőst. A régebbi naturális plasztikai ábrázolások után jelentkezik Ksandr jól átfogalmazott Pandúrfeje. — Tri­zulják Jánošíkja merész profilú s már tömbszerfíen zárt, összefogott. Kulich nagyméretű Jánošík szobra nyugodt monumentalitású és rendkí­vül' kifejező. — Motovský Betyár­eposz című csoportja hatásos kompo­zíció. Festőink közül Benka, Bazovský, Majerník, Galanda, Alexy mindany­nyian sajátos egyéni kifejezésmódju­kon, igényesen, atmoszférateremtő készséggel szólaltatják meg a közös témát. Fulla népi gyökerű, költői képzelettel, mesteri átértékeléssel, dekoratív felfogásban fogalmazza falkárpitjait és kerámia mozaik-ter­vét. Zmeták, Mrázová, Klimčák, Grei­ner, Krajcová színes és mozgalmas faliszönyegel nagy társas helyiségek méltó* díszeiként tölthetik be az életbe £ a mindennapokba behatoló művészet szerepét. Ferdiš Kôstka és Bizmayer életteljes figurákkal képvi­selik az agyagművészetet. A grafikusok gazdag és zömé­ben színvonalas metszetsorozatokkal (Zmeták, Cechová, Baláž, Dúbravec) és szabad grafikai lapokkal (Lebiš mai hangú dinamikus kőrajzai) és versillusztrációkkal szerepelnek. (Chmel, Klimo, Keppich). A kiállítás alkalmat ad egy motí­vum évszázados vándorlásának és alakulásának Izgalmas érdekességű megfigyelésére. Követhetjük, hogy a kedvesen naiv népi megoldások mi­ként változnak tudatos, természethű ábrázolássá. Látjuk a további fejlő­dés során, hogyan szedi új rendbe a művészi képzelet a részleteket, ho­gyan adja a valóság sűrített mását és telíti meg a művet az alkotó egyé­niségével. BÄRKÄNY JENONÉ KÖNYVRŐL-KÜNYVRE MARIÉ PUJMANOVÄ: HÁROM KISREGÉNY A KÖZELMÚLTBAN jelent meg ma­gyar fordításban Mária Pujmanová három kisregénye: az Előérzet, Ale­na nővér és Hegel doktor páciense. Bár e művek témájuknál fogva kü­lönbözőek, mégis összekapcsolja őket a tudatos írásművészi alapeszme: az események és jellemek pszichikai vizsgálata és magyarázása. Az Előérzet című kisregényben az írónő alapos felkészültséggel, gazdag líraisággal varázsolja elénk a gyer­meklélek bonyolult, csapongó s a végletekben élő érzésvilágát. Egy Orlice menti kisvárosi polgárcsalád néhány napját eleveníti meg fordula­tokban és eseményekben dús írásá­ban. A jól felépített regény központi té­mája: a szülők és a gyermekek egy­máshoz való viszonya. Másképp köze­ledik szüleihez a kis Ivan, vagy az ikrek közül' Václav, illetve jarmila. Ivan még gyermek. Václavot lekötik a „labor"-ban végzett kísérletek, Jar­mila pedig, a bakfiskorban levő lány­ka, éppen akkor van a legválságosabb időszakban, amikor szülei üdülni mennek, s csak a véletlenen múlik, hogy nem végződik tragikusan első szerelmi fellobbanása. Pujmanová kitűnően érzékelteti a serdülő lány lelkivilágát, belső vívó­dását, szüleivel szemben tanúsított állásfoglalását és első szerelme ki­bontakozását. A kisregénynek azon­ban vannak árnyoldalai ls. Pujmanová ezt a %űvét 1940-ben írta, amikor Prága utcáin már ott csattogott a német csizma, a Károly Egyetemet bezárták s a második vi­lágháború első áldozatát, Csehszlová­klát már leigázták. Erről azonban a novella még csak utalással sem vesz tudomást. Itt béke van, minden Idilli­kus, az írás a polgári jólét érzését kelti. „HEGEL DOKTOR PÁCIENSE" című kisregénye 1931-ben íródott. Ebben az írásban az írónő a polgári tár­sadalmi rend bomlását mutatja Ja­nota 'Karia, a jómódú gyógyszerész láayának és a földbirtokos és nagy­tőkés Kríž család egyetlen fiának sor­sán ker . ztül. A fiatalok szeretik egymást, semmi ' sem áll boldogsá­guk útjában. Készül az új lakás, s az esküvőig már alig néhány nap van hátra. Egy könnyű kimenetelű­nek látszó betegség azonban meg­zavarja a harmonikus életet. Karlál a kiváló Hegel xdoktor magánszana­tóriumába szállítják, ahol az ope­ráció után komplikációk lépnek fel s csak Hegel doktor nagy tudása menti meg őt a haláltól. A lábadozó beteg nagyon fogékony minden iránt. Különös jelentőséget tulajdonit a leg­kisebb kedves mozdulatnak is. Kutat, vizsgál s mérlegre tesz érzést, szerel­met, családot s új képet alkot az emberekről, attól függően, hogyan viszonyulnak hozzá, a beteghez. Az orvosban nemcsak gyógyítóját, ha­nem szerelme tárgyát ls látja. A ja­vakorában levő családos orvos, aki „túl egészséges ember", viszonozza a fiatal lány érzelmeit, és találkára hívja volt páciensét, Karlát, aki ön­feledten adja oda magát a szeretőket egymás után váltogató orvosnak. A hosszan tartónak ígérkező viszony lep­lezését bérelt szobában való találko­zásokkal oldják meg, de a véletlen folytán a lány vőlegényének tudo­mására jut mellőzöttsége és öngyil­kos lesz. így akarva- akaratlanul ha­lálával ékel ver az orvos és Karia közé. A bajt tetőzi még az ls, hogy a lány másállapotba kerül, s hiába­való Hegel doktor minden rábeszélé­se, Karla gyereket akar. A történet — bár témája eléggé elkoptatott — hűen rámutat az örök­érvényűnek mondott polgári társa­dalmi rend bomlására, kiúttalansá­gára. Hegel doktor minden nagy tu­dása mellett is megtört egyéniség: amit az egyik oldalon épít, azt a má­sikop lerombolja. AZ ALENA NŐVÉR Mária Pujmano­vá utolsó befejezett munkája. Nyel­vének finom líraisága ebben a mű­vében éri el tetőpontját. Alena nővér szinte Mikoláš Aleš cseh nőalakjai­ra emlékeztet, mintha azok eleve­nednének meg az íráson keresztül. .A nemes lelkű, derűs szemléletű cseh asszony alakja bontakozik ki az oda­adó ápolónőben, aki életét képes hozzákapcsolni egy nagybeteg férfi­hez — a tiszta szerelem jogán, amely nem ismer időt, egészséges vagy beteg állapotot. Bŕetislav Truhlár szerint Pujmanová az önfeláldozás és a nagy szerelem e történetében így tette uralkodóvá elbeszélésének egyik vezérfonalát: magralzolta an­nak az asszonynak az alakját, aki az egész társadalom felszabadításá­ért vívott harcban ott áll a férfi olda­lán, hogy vele együtt építse föl az új, jobb és Igazságosabb társadalmat. A fordító Monoszlóy M. Dezső gon­dos munkával adta vissza az Írónő szélesen áradó líraiságát, gazdag nyelvezett. (Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó) GYÜRE LAJOS 1963. május 22. tJJ SZÖ 5 %

Next

/
Oldalképek
Tartalom