Új Szó, 1963. május (16. évfolyam, 119-148.szám)

1963-05-01 / 119. szám, szerda

ÉLJEN A KOMMUNIZMUS! ÉLJEN A BÉKE! y////////////////////////////^ Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. május 1. szerda • 50 tillér • XVI. évfolyam, 119. szám RAMÓN DE GARCIASOLi Buzdító beszéd a rózsákhoz és az emberekhez Nőjjetek, szaporodjatok, ti rózsák, bankok pénztárain ömöljetek szét, golyószórók tátott torkát befonva, míg fénnyel és tavasszal nem hintitek be a puskák csövét és míg ágyúk, gránátok, golyók, tarackok megátkozott méhébe nem kerültök. Csak nőjjetek, ó szüntelen, ti rózsák. A hentesek lázas szemét betöltve, virágozván a harcias agyakban, reményetekkel tönkreiéve őket, viruljatok az állatok szívében, akik arannyal, könnyel, vérrel élnek, kik elpusztítanák az életet, mert fénylőn itt tündököl s piheg kezünkben. Madarak, fák, vizek, szőlők, növények, munkások, búzatáblák, gépek, eszmék, olajok és zenék, anyák, gyümölcsfák: fogjunk össze és szeretettel álljunk ellent a háborúnak. Félelmet szórtak el a levegőben, csakhogy megkeserítsék örömünket, csakhogy végezzünk magunkkal, fivérem, most, mikor már a fájdalom beérik és az értelem felrázza a világot. Fogjunk össze a félelem ellen. A szépre, jóra figyeljetek csak emberek s ti rózsák. Dalolva nőjjetek! miénk az élet; miénk a föld s a jövő is miénk lesz. Gondolatok, munkák, müvek, remények és álmok, ti rózsák és emberek. Mi gyújtjuk meg a csillagok tüzét fenn, s lehozzuk a napot is és miértünk lesz béke itt a földön. Rózsák és emberek, anyag, nap, illat, tudomány és halál, kő, értelem, hit, s ti istenek, — veszély leselkedik ránk. Fojtsuk hát a barbárokat a fénybe! Előre, rózsák, emberek! foglaljátok el a világot. (Végh György fordítása)' RENATO GUTTUSO olasz festőművész rajza ,a tömegek léptei alatt dübörög a föld. A felszabadult és ma még a kapitalizmus igája alatt sínylődő népek milliói lelkesen ünneplik a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepét, amely az ember igazi tavaszáért harcolók seregszemléje, az osztályharcos összefogás, az eszmei egybeforrottság és az új emberi jövő kovácsainak manifesztációja Ez a szabadság a demokrácia, a béke és a szocializmus eszméi győzelméért folyó történelmi küzdelemben létrejöttt, s az egész világ dolgozóit összefogó szolidaritás ünnepe, amelyet már több mint hét évtizede ünneplik mindazok, akik e nemes eszmék zászlaja alatt sorakoznak fel. Ma azzal a törhetetlen meggyőződéssel menetelnek és manifesztálnak a világ minden táján, hogy nincs az az erő, amely a boldogabb emberi életért, a békéért és a szocializmus győzelméért harcolók áradatát fel tudná tartóztatni. Ma a győzelembe vetett hitünk még szilárdabb, mert a földkerekség lakosságának már egyharmada — több mint egymilliárd ember feje fölött a szabadság csillaga ragyog. Ezek már nem a tőkés rendszer kizsákmányolt páriái. Szabad hazában a szocializmus és a kommunizmus új társadalmát építik Május elseje harcos ünneppé avatásától nem egész három évtized kellett ahhoz, hogy az első embermilliók, a Szovjetunió népei lerázva a kapitalizmus rabságát, Május vörös zászlai alati... szabad hazában ünnepeljék meg a szolidaritás ünnepét. További, nem egész három évtizeden belül újabb embermilliók a május elsejei eszmék jegyében vívták kl hazájuk függetlenségét és a szabadságot — köztük Csehszlovákia dolgozó népe is, — hogy szabad emberként, mint a Szovjetunió népei, ünnepeljék a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját. A világ másik felén, ahol még a tőkések kezében a hatalom, a dolgozók nem egy országban nehéz körülmények között, harcos tüntetésekkel és sokszor súlyos áldozatok árán emlékezhetnek meg erről a napról, az egész világ dolgozóinak nagy ünnepéről. Május elseje a szocialista országok létrejöttével mélyebb értelmet nyert, kézzelfogható, érzékelhető tanúbizonyságát adja a nemzetközi szolidaritás felmérhetetlen jelentőségének. A proletár internacionalizmus eszméje — mely az egész világ dolgozói nemzetközi összefogásának, erejének alapja — teremtette meg a szabad népek szilárd szocialista közösségét A szocialista világrendszer ragyogó példáját mutatja a népek között kibontakozó űj viszonynak, amely az egymás iránti szolidaritáson, megbecsülésen, a valóban egyenjogú és testvéri kapcsolatokon nyugszik. Olyan új erkölcsi törvények kialakulását jelentik, amelyek szöges ellentétben állanak a kapitalisták farkaserkölcsével. A szocializmus eszméiből fakadó erkölcsi törvények mind mélyebben hatolnak a népek tudatába. Ennek eredménye, hogy a világ elnyomott népei — a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult népek is — a szocializmust építő országoktól kérnek és kapnak ls segítséget a függetlenségük és szabadságuk kivívásáért folyó harcokban, a függetlenségük és szabadságuk megvédéséért folyó harcban. A szocializmus eszméinek hatása alatt az imperializmus elleni küzdelemben a dolgozók felszabadító harca közös világáramlatba olvad össze a népek általános demokratikus mozgalmaival a haladás, a béke védelmére. Mind nagyobb tömegek tudatosítják azt, hogy a haladás és a béke egyedüli reménysége a Szovjetunió a többi szocialista országgal egyetemben. A népek felismerik, hogy az imperialista háborús kalandorokkal szemben a szocialista világrendszer az emberiség oltalmazója és védőpajzsa Ezért a haladás és a béke eszményeit követő szocializmus ma már a világ fejlődésének döntő tényezője. A mai május 1-ét ugyanolyan harci szellem hatja át, mint a hetvenhárom év előttit. A szocialista országokban május 1., a munka ünnepe, de egyúttal a szocializmus és a kommunizmus építőinek sereg-? szemléje és harci mozgósítása a további, még átütőbb sikerek elérésére, a haladás, a demokrácia, a béke, a szocializmus és kommunizmus teljes győzelme érdekében. A

kapitalista országok dolgozói a mindennapi kenyér, a megélhetés biztosításáért, az embertelen kizsákmányolás ellen vívott harc jegyében vonulnak ki az utcákra tüntetni, magasra emelve a haladás és a békeharc lobogóját. És ebben a nagy küzdelemben — végeredményben az egész emberiség jövőjéért, örömteljes, boldogabb életéért folyó küzdelemben — a nemzetközi szolidaritás nemes eszméje kovácsolja gránitszilárd egységbe mindazokat, akik a mai kor legégetőbb kérdésének — a béke és a háború kérdésének — békés úton való megoldásáért harcolnak. Azokat, akik ma, május 1-én az általános és teljes leszerelésért, az atomfegyverek megsemmisítéséért, a gyarmati rendszer végleges felszámolásáért, a népek szabadságáért, a békés együttélésért, a békéért — mindezek eléréséért, e mozgalmakat átható eszme, a szocializmus és kommunizmus győzelméért harcolnak.