Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-14 / 104. szám, vasárnap

mindent tüdő hivatal Prága egyik legnépszerűbb intézménye a Prágai Tájékozta­tási Szolgálat. Tevékenysége igen t sokrétű s alig akad a fővá­rosnak olyan lakosa, aki ne venné igénybe, sőt még a vidéki, kül­földi látogatók is kliensei közé tartoznak. Hogy mit csinál, mit tud ez az intézmény, miért olyan közkedvelt? A választ Anna Tauberová, a mindentudó tájékoztatási szolgálat 150 állandó és 1000 külső mun­katársát irányító igazgatónője adja meg. HONISMERETI KOR A humennéi Chninkoban sikeres pró­ba után üzembe helyezik a E40-es polia­mid-kord készítésére szolgáló új terme­lési vonalat. A kordszövet kiválóan al­kalmas gumiabroncs-köpenyek és szállí­tószalagok gyártására. A folyamatos nyomással történő palimerlzációs tech­nológiái teljesen automatizált, gépesí­tett berendezések biztosítják. Képün­kön Irena Dulinová példás mnnkásnn a kurdfonal hosszabbítását végzi. (G. Bodnár - ČTK'felv.j SZAKADÉKBA ZUHANT egy autó­' busz a kasmíri Makarkot város köze­lében. A szerencsétlenségnek 13 ha­lálos áldozata van. TIZENEGY NYUGATNÉMET turistát temetett be a Di Solda völgyi lavina­sorozat. A helyszínre — nem messze a dél-tiroli Bozano várostól — a men­tők idejében megérkeztek, senki sem vesztette életét. HÉTFŐN, április 15-én kezdődik a pisztráng halászai A hegyi patakok­hossza, amelyekben pisztráng taná­nyázik, több 10 000 km,- összterületük mintegy 7000 hektárnak jelel meg. A halászok jó zsákmányt remélnek, hiszen az elmúlt idény alkalmával közel 900 mázsa fürge pisztrángot fogtak ki. A HORRIBILIS ARAK miatt azzal fenye­getőzik a pakisztáni orvosok és gyógy­szerészek szövetsége, hogy beszüntetik az amerikai gyógyszerek behozataHt. HUSZONNYOLCAN MEGHALTAK és 35-en súlyosan megsebesültek a pén­teki indonéziai vasúti szerencsétlen­ség következtében A Dzsakarta és Bandung között robogó vonat mozdo­nya és néhány kocsija kisiklott. VARSÖ BELVÁROSÁNAK egyik kertjében tömegsírra bukkantak. Ä ki­t vizsgálások azt bizonyítják, hogy a második világháború áldozatairól van szó, akiket a varsói felkelés során gyilkoltak meg a fasiszták. SÜLVOS GAZDASÁGI VÁLSÁG ész­lelhető Nyugat-Németország hajóipa­rában. A hajógyárakban megrendelé­sek hiánya miatt 1958-tól 1962-ig 23 ezer dolgozót bocsátottak el. A múlt évben csak Hamburgban 4000 hajó­építő munkást küldtek el állásából. . TÖBB MINT 200 NSZK-beli turista érkezett a napokban Mariánské Ldz­néba. Többek közt megtekintik ha­zánk legnagyobb szakszervezeti üdü­lőközpontját és Nyugat-Csehország egyes történelmi nevezetességeit. A SZLOVÁKIAI ÁLLAMI GAZDASÁ­GGK újítói az elmúlt év folyamán 527 újítási javaslatot . nyújtottak be A megvalósított újítások több mint egy­millió korona önköltség megtakarítá­sát eredményezték. ZDE.MEK KOSLER, a Dmitrlj Mitropo­lous nemzetközi díjas karmester, az ost­ravai Állami Opera igazgatója hazaiért New York ból. Az USA legnagyobb vá­rosában megrendezett karmester-verse­nyen argentin és olasz kollegájával együtt első dijat nyeri. AZ IFJÚSÁGI FÉNYSZÓRÓ mozga­lom keretében a nyugat-szlovákiai ke rület fiataljai eddig közel 400 hek­tárnyi kihasználatlan földterületre hívták fel az illetékesek figyelmét. A kerület 30 CSISZ-alapszervezete 220 hektár parlagon heverő föld fe­lett vállalt védnökséget. EZERKÉTSZÁZÖTVEN bankrablásra került sor tavaly az ^Amerikai Egye­sült Államokban Az US News and World Report címíi folyóirat szerint B68 bank ellen fegyveres rablótáma dást intéztek. Ű| SZÖ 4 * 196 3. áprili s 13. — Melyik osztályunk működésével kezdjük? — gondolkodik hangosan. — Talán a legnagyobb hagyomány­nak örvendő honismereti körünk munkájával. Kifogyhatatlan azoknak a száma, akik Prága szépségeinek, történelmi műkincseinek és az új, modern építkezéseknek, létesítmé­nyeknek megtekintését nem a vélet­lenre bízzák. A honismereti kör x té­ma szerint összeállított sétákat, ki­rándulásokat rendez, a résztvevőknek az adott tárgykört kiválóan ismerő lektorok magyarázzák. Például: a „Mit adott a múlt év Prágának" cik­lusban három programpont szerepel, a Sportcsarnok, az invalídovnai kísér­leti lakóházak, a dejvicei főiskolai építkezések megtekintése. Mások a gótikus, vagy a reneszánsz építőmű­vészet remekeire, az irodalomkedve­lők a cseh irodalom, a zenebarátok a zene emlékedre kíváncsiak és így to­vább Hiszeh Prága kiapadhatátlqn forrása a látnivalóknak. ISKOLÁK RÉSZÉRE IS Tavaly vezettük be — és bevallom, ' erre nagyon büszkék vagyunk — az iskolás gyerekek részére is a fővá­• rost bemutató kirándulásokat. Az is­kolákkal, pionírszervezetekkel együtt­i működve korosztályok szerint, a tan­! anyagukból kiindulva szervezzük a I városnézést. Több mint negyvenezer | diák részére tettük lehetővé az el­| múlt évben, hogy szórakoztató, de pedagógiai szempontból igen hathatós módon egészítsék ki ismereteiket. MINDEN EURÓPAI NYELVEN Kitűnően képzett idegenvezetőik' ; csak a tavalyi év folyamán negyed­; millió külföldi és nyolcvanezer hazai turistával ismertették meg a fővá­ros nevezetességeit. A Cedok és a Tu­rista rendezte autobuszkörutakon az idegenvezető szerepét a tájékoztató szolgálat iskolázott munkatársai töl­tik be. Külön érdekesség és a kül­földi turisták bevallása szerint egyet­len más országban sem tapasztalták, hogy Prágában nemcsak a bevezetett világnyelveken, hanem a csoport óha­ját tiszteletben tartva, bármelyik eu­; rópai nyelven tájékoztatják, a / ven­dégeket. NEGYEDMILLIÓ ÓRA A fordító- és tolmácsosztály tevé­! kenysége országos hírnévre tett szert, ! 1962-ben kétszáz intézmény vette I igénybe szolgálataikat. A szakmai ; tárgyalásokon, nemzetközi konferen­; ciákon (ahol a felszólalásokat a be­szélővel egyidejűleg azonnal mikro­fonba kell mondani) a legkülönbö­zőbb nyelvekről és nyelvekre 250 000 órát tolmácsoltak a szakvizsgázott tolmácsok. Az újságkivágó szolgálat teljesítménye számokban visszatük­rözve ugyancsak tiszteletre méltó. Az előfizetők névsora és a figyelendő, kivágandó anyag állandóan változik. A Laterna Magika például megren­deli, hogy az egyiptomi turnéjáról a külföldi és belföldi lapokban megje­lent cikkeket egy hónapon át kísér­jék figyelemmel. Jelenleg Í200 előfi­zető megrendelését 900 bel- és kül­földi újságból osztályozzák és továb­bítják. Az egy év alatt kivágott új­ságcikkek száma egy- és egynegyed­millió körül mozog. 350 000 KÉRDÉS Utoljára hagytuk a prágaiak által leggyakrabban igénybe vett és leg­népszerűbb központi tájékoztatási iro­dáról szóló beszámolót. Ezen a njun­kahelyen tíz szakelőadó és négy mód­szertani előadó naponta 1000—1500 kérdésre ad telefonon választ. Az anyanyelvével együtt öt nyelvet be­szélő Lívia Viesková így jellemzi ezt a valóban igényes, nagy műveltséget és tudást megkívánó munkát: — A központi tájékoztatási irodá­nak kulturális és népművelési külde­tése van, segíti az emberek látóköre kibővítését és mindennapi gondjaik megoldását. A közönségnek két mű­szakban reggel 8-tól este 9-ig állunk rendelkezésére. Az előadók négy órán át a telefonon felekkel dolgoznak és négy órát az anyag kiválogatásának, a kartotékok kiegészítésének szentel­nek. A kérdések javarésze až időszerű bel- és külföldi eseményekkel függ össze. A múlt hetekben az érdeklődés középpontjában az iraki és a szíriai fordulat állott. Hruscsov elvtárs be­szédével kapcsolatban sokan érdek­lődtek az absztrakt művészet definí­ciójára, írók életrajzára és műveire vonatkozóan. Sokan személyesen jön­nek be és itt tanulmányozzák a köny­veket. a dokumentációt, vagy levélben kérnek felvilágosítást. A fjatálok az érettségi tételeket vagy a másnapi feladataikat nagy előszeretettel dol­gozzák ki nálunk. A tájékoztatási irodában eltöltött idő mindenben igazolta Viesková elv­társnő szavait. Az egyfolytában csen­gő telefon jóformán egy percnyi szü­netet sem engedélyezett a kérdések tömegével elárasztott elvtársnőknek. — Mikorra esik Ottó névnapja? Me­lyik a jobb eredmény a labdarúgás­ban, az 5:0 vagy a 7:1? Hol nyúj­tanak elsősegélyt fogfájásra? Hány szakember dolgozik a gépiparban? Mi Štrougal- miniszter keresztneve? Egy dollár hány korona? Él-e még az idő­sebb Deyl színész? Van-e Tyrš szo­bor Prágában? Mikor bocsátották fel a Szovjetunióban az első szputnyí­kot? Mikor kezdődik az iskolai szü­net? Mennyi lakosa van Mostnak? Mióta köztársaság Jemen? — Még jegyezni is sok a rengeteg kérdést, hát még válaszolni rájuk. * v A Prágai Tájékoztatási Szolgálat, amely ebben a hónapban ünnepli fennállásának ötödik " évfordulóját, számos közérdekű munkát végez. Dol­gozói — Tauberová szavaival élve — arra törekednek, hogy továbbra is ki­érdemeljék az egész ország lakossá­gának elismerését és megbecsülését. KIS Él/A Szempontok, leltek, eredmények A FELNŐTTEK KÖZÖTT aligha akad olyan ember, akitől légalább százszor nem kérdezték meg annak idején, hogy mi leszel, ha nagy leszel. Meg­kérdezik azt persze most is nagyon sokszor a gyermektől a felnőttek, amíg valóban eléri a kort, a pálya­választás korát. Pályaválasztás. Milyen szépen hang­zik, milyen 'kellemes a fülnek. Meny­nyi szép emléket, menhyi ábrándozást juttat az ember eszébe. És mennyi bosszúságot okoz az emlékezés az olypsetekben, amikor a tervezge­-t(i 'jfyjjj lozó emberke számitásál át­hti rideg valóság. Igen, az az igazság, hogy nemcsak a múltban tört derékba ezrek és ez­rek pályaválasztási tervezgetése, ha­nem ma is elég gyakori még a ter­vezés, elképzelés, és a beteljesedés köpött a különbség. Hogy miért, an­nak sok az oka. Ebben a rövid írás­ban persze nem akarok mindenre kl­'térni, már azért sem, mert az ankét keretében eddig már sok ezzel kap­csolatos problémát elemeztek. Az alábbi esetben tehát csupán két szem­pontból teszek említést' a pályavá­lasztással kapcsolatos dolgokról. Szempontok — innen kell kezde­nem. Mert ugyebár akár a család, akár az iskola részéről a szenipontoK a gyerek felé a pályaválasztással kap­csolatban már eleve adva vannak. Egyrészt azért, mert a szülök az ezer­szer elképzelt, de számukra soha meg nem valósult munkakört, a ked­ves mát rendszerint gyermekeiknek „tartalékolják". Persze az sem ritka dolog, hogy a szülő az úr és a melős fogalmakat állítja a pályaválasztás előterébe. Talán olyan hibás elképze­lésekkel, hogy a hivatali, az asztal mellett végzett munkával az ember több, mint a kétkezi, fizikailag meg­erőltetőbb, de fontosságában semmi­képpen nem másodrendű munkát vég­ző dolgozó. S az iskola? Megkapja, úgy mond­hatnám a direktívákat, hogy a végzős diákok kožul hány ember mehet a termelés egyik, hány a másik ágaza­tiba, felsőbb iskolába stl>. A diáko­kat bizonyos szempontok figyelembe vételével el kell osztani, — ez ter­mészetes. De... újra ott vagyunk a •szempontoknál. A diákoknak pályát kell választa­niuk. É* ezen a ponton az elképzelé­sek, a többoldalú szempontok, a vá­gyak és tervek elég gyakran kibékít­hetetlenül ütköznek össze. Hogy miért? LEVELET KAPTUNK Sőregről. Tó­dor Imre néven nevezi magát a fel­adó. Most tekintsünk el attól, hogy ilyen nevű ember nincs a faluban — nézzük a tényeket Azt írja a pálya­választással kapcsolatban: „... A mesterembernek, vagy a nincstelen embernek a gyermekét kényszerítik a jéerdébe, akinek meg ott lenne a helye, az elszökik ... más munkába ... Ezeknek a parasztoknak igen sok csirkébe, meg libába kerül, hogy a fiút megmentsék a szövetke­zetből ...!" Többet is elárul a levél, de marad­junk egyelőre ennél a fénynél. Mint sok helyütt az országban, Sőregen is komoly probléma a szövetkezeti tag­ság fiatalítása. A levél írója tehát egészen feleslegesen titkolta el a ne­vét, mert az idézett ténnyel a helyi nemzeti bizottság, a pártszervezet, sőt a szövetkezet vezetősége egyaránt egyetért. Pedig az utóbbiak közül az elnöknek például nem könnyű a hely­zete, mivel az o fia a košicei iparis­kolában tanul. Hogy valóban csirkék és libák árán jutott-e az iskolába, azt senki sem igyekezett igazolni. Az is­kola igazgatója bizonyára szigorúan vissza is utasítaná a vádat. De hagy­juk a személyeskedést, mert ez a ső­regi levélben említett eset nem' tipi­kusan sőregi. Egyébként is a levélnek az a része, hogy a „Szöszke Józsi fia, vagy Szókovács Elemér" pedagógusok munkájukban megállják-e helyüket, ezt itt nem akarjuk vitatni. Marad a tény. A fiatalok nem ro­hannak a mezőgazdaságba. Hogy miért? Az egyik szövetkezetben azt állítják az érvek előterébe, hogy ke­vés a kereset, havonként párszáz ko­rona nem vonzza a fiatalokat. Másutt a kulturális életre hivatkoznak, mond­i Minden kérdésre igyekeznek válas/t adni a központi tájékoztatási iroda S dolgozói A KUTNÁ HORA melletti Karina, valamint a Benesov melletti KonopiS­té, a morvaországi Lednice és a Čes­ké Budéjovice melletti Chrada kasté­lyokban s a nitrai volt kolostorban elhelyezett mezőgazdasági és erdésze­ti múzeumok új gyűjteményekkel és kiállítási anyagokkal gazdagodnak. Így például a karinai kastélyban kom­ló-, zöldség- ás gyümölcstermesztésre vonatkozó gyűjtemények, továbbá az állattenyésztés új módszereit feltün­tető adatok láthatók. ván: a mai fiatalnak a színház, a mo­zi, a tánc, szóval a szórakozási lehe­tőség már elengedhetetlen követel­mény. Nem ritka az olyan érvelés, hogy a mezőgazdaságban nincs és nem is lehet nyolcórás munkaidő, ott a munka ütemét az időjárás dik­tálja. TÉVEDNÉNK, HA AZT ÁLLÍTA­NÁNK, hogy az említettek nincsenek hatással a pályaválasztásra. De még inkább, ha a mezőgazdaságtól való idegenkedést elsősorban, vagy pedig csupán ezekben a tényezőkben keres­nénk. Hiszen ismerek olyan szövet­kezetet, ahol több mint másfélezer korona a dolgozók havi átlagkeresete, a falu közepét egy városnak is díszé­re váló kultúrház ékesíti, a mozi, a könyvtár, a klub sem hiányzik, — csak a fiatalság. És megfordítva —­olyan hely is akad (elvétve), hogy a lényegesnek tartott tényezők közül egynémely hiányzik, de a fiatalok megragadtak, otthonra találtak a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdaságban! Miért? Igen, ez a nagy kérdés, hogy miért van az egyik faluban így, a másikban úgy? Ne én, a gyakorlat adja meg a választ! Kistárkányban a közel másfélezer hektáros szövetkezetben több mint 8(3 fiatal dolgozik. A szövetkezet vezetősé­gének sokszor mér az okoz gondot, ho­gyan biztosítsanak munkalehetőséget valamennyinek. Persze ezért emiatt inkább büszkék, mint bosszúsak. Ho­gyan csinálták, hogy. ennyi a fiaral a szövetkezetben? Egy mozzanat a sok mindenből. Állattanból feleltet a fiatal tanító. -.Szélbarnította gyerek a „páciens". Hiába erőlködik, a könyvben irt soro­kat a szarvasmarhák takarmányigé­nyéröl sehogy sem képes idézui. Pe­dig súgnak is. A tanító feláll a katedrától. — No, ne viccelj, hiszen amikor apádnak segítettél... A gyerek eltrapja a beszéd fbnalát, már azt is tudja, hogy miért jó, ha a tehén a siló mellé'lucernát is kap. A tanító mosolyog, a gyerek beszél, bíztatja, hogy a tanító meg o egyet­értenek. — Nalátod, ha így megfigyelsz mindent, te még apádon is túl te­hetsz, mondja, miközben beírja az egyest. A gyerek izzadtan és boldogan iŕl le. i Fejőgulyás lett. Egy másik eset. Azt mondja-az apa a tanítónak. — Tanító úr, a Sanyit iskolába ké­ne adni. — Hát nem mondom, ügyes gyerek. — Orvosnak adnám, az anyja is azít mondja. — Öt is megkérdezték? — Mit ól Honnan tudná ö, hogy neki melyik szakma lesz a jobb. A tanító a gyerek képességeiről be­szélt, az apának büszkeségtől daga­dozott a melle. 1 1 A fiúból traktoros lett. Hasonló példát éppen úgy találhat­nánk a bányászatban vagy a hivatá­sok bármelyik szakaszán, mint a me­zőgazdaságban. Kanyarodjunk tehát vissza a kérdés lényegéhez. Van-e lehetőség arra, liogy pályaválasztóin­kat képességük és a népgazdasági szükséglet szerint irányítsuk hivatá­suk feié. Ha egyszerűen azt mondjuk, hogy van, az eléggé hihetetlenül hangzik. A gyakorlat azonban tényekkel bizo­nyít. Azt is bizonyítja, hogy a pálya­választás kérdésének megoldásánál semmiképpen nem játszik főszerepet a. kereset, a választott szakma társa­dalmi hovatartozása stb., hanem min-. denekelött a nevelés áll az előtér­ben. Miról is van szó? Sőregen hallottam. A tanító szerint. Egyik-másik szülő gyermeke szak­mát választ, de a választásnál rend­szerint nem a képesség érvényesül, hanem a szülök akarata. A szülők általában olyan szakma választáséra kényszerítik gyermekeiket, amilyet valamikor maguknak akartak, vagy pedig társadalmi szempontból fon­tosnak, előnyösnek tartanak. A szülők szempontjábóf eszerint sze­repet játszik a társadalmi szempont.. De hallgassuk meg a szülőt is. A fiam építészmérnök akar lenni. De hogy adjam lelsobb iskolába, ha számtanból' hármasnál jobb jegyet még soha nem hozott haza. HANGSÚLYOZOM, nem csupán Ső­regi eset. Ha szembesítenénk a szü­lőt és'a pedagógust, kiderülne, hogy még nem is találkoztak. Márpedig ha a pályaválasztásnál a nevelést he­lyezzük az előtérbe^ akkor a család és az iskola közvetlen és s'zoros kap­csolatára feltétlenül szükség van. HARASZTI GYULA \ « N

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom