Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-02 / 92. szám, kedd

A vezetőket is az eredmények után [ jutalmazzuk > Á munkához való szocialista viszony kialakításában nagy jelentű­I ségű az anyagi érdekeltség és a jutalmazás kérdésének helyes értel­I mezése és alkalmazása. Ha az erkölcsi ösztönzők a jövőben mind na­| gyobb szerephez jutnak is, következetesen érvényre kell juttatni az [ anyagi érdekeltség lenini elveit és a dolgozókat közvetlenül érdekeltté > kell tenni a termelés növelésében. Ezek az elvek teljes mértékben > érvényesek az EFSZ-ekre is. Járásunkban jelentős eredményeket értünk el az érdem szerinti I jutalmazásban. A növénytermesztésben a komplex brigádok létesíté­I sével alapjában megváltozott a jutalmazás. Az állattenyésztésben szö­[ vetkezeteink túlnyomó részében eredményesen alkalmazzák a hasznos­I ság szerinti jutalmazást. Mindeddig azonban nem sikerült megoldani ' a szövetkezetek funkcionáriusainak jutalmazását. Milyen fogyatékosságai voltak a szövetkezeti funkcionáriusok eddigi jutalmazásának? Mindenekelőtt " az, hogy a szövetkezetek vezetői nem voltak közvetlenül anyagilag érde­kelve a termelés növelésében, az áru­termelés tervének teljesítésében. Amíg például a fizikai dolgozók bérét az elvégzett munka mennyisége és mi­nősége alapján állapították meg, ad­dig a vezetők a szövetkezet eredmé­nyeitől függetlenül előre megállapí­tott jutalmazásban részesültek, amely lényegében abban az esetben sem változott, ha a szövetkezet nem tel­jesítette legfontosabb feladatát: az árutermelés tervét. Az eddigi jutalmazási mód nem vette figyelembe azt a tényt, hogy nem minden szövetkezet gazdálkodik egyforma feltételek közepette. A kü­lönböző természeti, politikai és öko­nómiai feltételek megkövetelik, hogy a vezetők jutalmazását is az elért eredmények szerint állapítsuk meg. Azt a tényt sem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy az eddigi jutalma­zási rendszer mellett a gyakorlatban jelentős egyenetlenségek keletkeztek. Ugyanis központi irányelv hiányában a szövetkezeti elnökök és a vezető dolgozók jutalmazásának megállapí­tásakor nagy szerepet játszottak a szubjektív tényezők. Előfordultak pél­dául olyan esetek, hogy a nagy terü­leten és jól gazdálkodó szövetkezetek vezetői sokkal alacsonyabb jutalma­zásban részesültek, mint a kisebb területen és könnyebb feltételek kö­zött gazdálkodó szövetkezetek veze­tői. A járási pártbizottság felülvizsgál­ta a jutalmazás eddigi rendszerét és megállapította, hogy az már nem fe­lel meg feltételeinknek és neim segíti elő a termelés állandó növelését. Mivel a vezető dolgozók jelentősen befolyásolják a termelést, a járási pártbizottság a szakemberek segít­ségével egy új, haladóbb jutalmazási rendszert dolgozott ki, amely lénye­gesen növeli a vezetők közvetlen anyagi érdekeltségét a termelési ter­vek teljesítésében. Ezt az új jutal­mazási eljárást szövetkezeteinkben 1963. január 1-töl vezették be. Az új jutalmazási rendszer egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy sokkal nagyobb mértékben és hatá­sosabban fogja elősegíteni a szövet­kezetek árutermelése tervének telje­sítését. A jutalmazási rendszer alap­mutatója az árutermelés lesz, vagyis hogy a szövetkezet mennyi húst, te­jet, tojást, gabonát és más mezőgaz­dasági terméket ad az államnak, a dolgozó népnek. Szerintünk ez a leg­helyesebb mutató. A teljes termelés havi kiszámítása nagyon bonyolult dolog. Ha azt vennénk alapmutatóul, lehetőséget nyújtanánk arra, hogy egyes szövetkezetek fő figyelmüket nem a termelésre irányítanák, hanem esetleg más bevételi forrásokat ke­resnének. A vezető dolgozók havi jutalmazása kiszámításakor ezért a hangsúly azon van, hogy a szövetke­zet hogyan teljesíti az árutermelést. Így az első félévben a havi fizetés kiszámításakor figyelembe veszik a hús, tej és tojás, a harmadik negyed­ben a hús, tej, tojás és a gabona, a negyedik negyedévben a hús, tej, to­jás, kukurica és cukorrépa felvásár­lási tervének teljesítését. A vezető dolgozók havi fizetésének körülbelül 50 százalékát a földterü­let után megszabott alapfizetés teszi ki. Természetesen ez az alapfizetés a nagyobb területen dolgozó szö­vetkezeteknél magasabb, mint a kis szövetkezeteknél. A fizetés második felét az úgynevezett pétlék egészíti ki, amely aszerint változik, hogy a szövetkezet milyen mértékben telje­síti az árutermelés tervét. Ha például a szövetkezet csak 90 százalékra tel­jesíti havi termelési tervét, aikkor a szövetkezet elnöke csak a pótlék 90 százalékét kapja meg. Az új jutalma­zási rendszer számol azzal, hogy azon szövetkezetek vezetői, amelyek­ben kimagasló eredményeket érnek el, magasabb jutalmazásban részesül­nek. Erre a célra egy táblázat szol­gál, amely megszabja a pótlék növe­kedését az egy hektárra esö áruter­melés növekedésének arányában. Azok a vezetők, akik olyan intézke­déseket tettek, hogy a szövetkezetük a tervezettnél több húst, tejet, to- c jást és gabonát ad a dolgozók asz - $ talára, jóval nagyobb jutalomban ré­szesülnek. A jutalmazás új módja feltételezi, hogy az elnöknek és a többi veze­tőnek nincs sem háztáji földje, sem természetbeni járandósága. A termé­szetbeni helyett felvásárlási áron a szövetkezetből megvásárolhatja a családja számára szükséges kenyér­gabonát. Ha nincs háztáji földje, ak­kor családja számára vásárolhat bur­gonyát, és egy elválasztott malacot. Ha ragaszkodik a háztáji földhöz, akkor havi fizetéséiből levonják a háztáji területen termelt javak ér­tékét. Azon az állásponton vagyunk, hogy nem helyes, ha a szövetkezet elnöke, vagy a többi funkcionárius figyelmét leköti a háztáji földterület megművelése. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy éppen a csúcsmunkák idején, amikor az elnök vagy a többi vezető funkcionárius irányító és szer- S vező tevékenységére a legnagyobb ­szükség van, ő maga is a háztáji megművelésével van elfoglalva. Pozitív vonást jelent az új jutal­mazási rendszerben, hogy különbsé­get tesz az eltérő természeti és öko­nómiai feltételek közepette gazdál­kodó szövetkezetek között. Járásunk szövetkezeteit ezen feltételek szerint három csoportba osztottuk. A juta­lom kiszámításakor ezt a tény figye­lembe veszik. Az új rendszer igazsá­gosabb a réginél, mert lehetővé te­szi, hogy a nehezebb körülmények között dolgozó vezetők hozzávetőle­gesen azt a jutalmazási szintet érjék el, mint az ideális körülmények kö­zött gazdálkodók. Természetesen eb­ljen az esetben is a termelési ered­mények, az árutermelés az alapvető mutató. A mezőgazdasági termelés növelé­sével összefüggő bonyolult problé­mák megkövetelik, hogy a vezető dolgozók megfelelő politikai-szakmai műveltséggel rendelkezzenek. Ez a követelmény teljes mértékben kife­jezésre jut az új jutalmazási rend­szerben. Eddig ugyanis nagy nehéz­ségekkel járt a nehéz körülmények között gazdálkodó szövetkezetek szá­mára szakkádereket .-nyerni. Az új jutalmazási mód figyelembe veszi a főiskolai, illetve középiskolai szak­végzettséget. Ennek aTányában nö­vekszik a vezetők fizetése. A jutalmazás ezen új formáját szö­vetkezeteinkben bevezettük. Nem mondhatjuk azonban, hogy ezzel a kérdést teljesen megoldottuk. Tapasz­talataink azt bizonyítják, hogy nem minden szövetkezetben értették meg jelentőségét és idegenkednek tőle. További politikai szervező munkára lesz szükség, hogy az új jutalmazási rendszert teljes mértékben érvényre juttassuk. ÖLLÉ GYULA, a Dun. Streda-i Járási Pártbizottság titkára. A breznói Hídüzemben gyártott épít­kezési daruk nemcsak hazánkban nyújtanak nagy szolgálatot, hanem Bulgáriába, Kínába, Magyarországra, Romániába, Kubába és Svájcba is ex­portáljuk ezeket. A képünkön látható NB 80 építkezési daru 32 m magas, S tonnát képes 50 m magasságba felemelni. (Kocián — CTK — felv.) NAGY KÜLÖNBSÉG Rácz Mihály, a Clližská Radvaňii szö­vetkezet zootechntkusa azt újságolja, hogy ezen a télen nagyobb volt náluk a tejhozam, mint tavaly. Egy-egy tehén­nél több mint egy liter tej naponta a különbség, pedig a takarmányozás csaknem azonos. Az év elejétől a napi hozam 4.9 li­ter — ami ugyan nem sok —, de olyan takarmányozás mellett, amilyen náluk van, nem is mondható kevésnek. A napi adag 20 kg kukorlcakóró és répaszelet keverékéből készített siló, 5—6 kg szal­ma, 1 kg széna, 1 kg kukoricadara. Más lenne az adag, ha a lucerna ja­va részét nem kellett volna kiszántaniuk, így meg kell elégedniük azzal, ami van. Főképpen arra törekszenek, hogy a zöld takarmányok etetéséig megtartsák a tehenek erőnlétét. Ez sikerült, az állo­mányra senki sem mondhatja, hogy rossz húsban van, s amint tudjuk, a te'j'hO'zam is jobb a tavalyinál. Termé­szetesen a haszonnak egy kis munka­többlet az ára. Az etetők az egymásra terített silőtakarmányt és szecskaréte­geket meglocsolják, takarmánymeszet ls kevernek hozzá és egy napig fílllesz­tik. Ezalatt a szalma megpuhul, kelle­mes illatot kap, így aztán szívesebben fogyasztják a tehenek és gazdaságo­sabban is értékesítődik. A fehérjeérté­ket pedig a 10 liter élesztősített moslék szolgálja, amit a Calovói Állami Gaz­daságból szerez be a szövetkezet. A radvaňiak tejtermelését Illetően bíztató az, hogy a hozam csak növe­kedhet, mert a közeljövőben a répa­levél etetésére kerül sor, ami a tejelés szempontjából értékesebb a kukoricakó­rónál. OJ) FÖLDOMLÁS GYILKOLT szombaton reg­gel Nizza közelében. Az útra, a vasútra és a Var folyóba nagy mennyiségű szik­la és föld zúduilt, s maga alá temetett számos gyalogost és autóst. A szeren­csétlenségnek eddig két halálos áldo­zata és több sebesültje van. A DÉL-MORVAORSZÁGI erdőkből az idén félmillió fenyőfacsemetét szállítanak külföldre. Az erdészeti üzemek faiskoláiban mintegy 60 mil­lió facsemetét növesztettek. Ebből 53 milliót a kerület fásítására használ­nak fel. AZ ALBERT SCHWEITZER irodalmi díjat, amelyet a Vakok és Süketné­mák Francia Társasága alapított, egy francia írókból álló zsűri Yves Gros­rihard és Pierre Sauret újságíróknak ítélte oda a süketnémák életéről szóló riportregényükért. A MOSZKVA nevű nagyáruház lesz a legnagyobb az Idén Moszkvában meg­nyíló 311 új üzlet közül. Az 5 emele­tes, hatalmas üvegbeton-épületben 22 000 négyzetméternyi területen folyik majd az árusítás. Az áruháznak televíziós eliga­zító Irodája és számítóközpontja is lesz. MAKSZIM GORKIJNAK, a proletár irodalom megteremtőjének 95. szüle­tésnapja alkalmából a Moszkvai Vi­lágirodalmi Intézetben ünnepi tudo­mányos értekezletet tartottak. A DUNAJSKÁ STREDA-I járásban az idén több mint 15 800 hektáron fognak kukoricát termelni. AZ NDK legnagyobb cementgyárának építését kezdték meg Berlin közelében, Rtldersdorfban. 1985-ben az NDK évi cementtermelése meghaladja majd a 800 000 tonnát. A PLZEŇ-ÉSZAKI JÁRÁSBAN na­ponta 11 ambuláns elárusítóhely hordja a járás legtávolabb fekvő községeibe is a friss élelmiszert és az iparcikkeket. E mozgó elárusító­helyek egy év alatt több mint 10 millió korona értékű árut adtak el. FÉRFIASODIK a nők kézírása — állapította meg egy ír grafológus. A férfiasodást a nők önálló munka­körbe való helyezése idézi elő. SZOMBATON délelőtt a vaňoví rak­partról elindult a Laben a PFerov von­tatóhajó, amely három 1500 tonna szén­nel megrakott uszályt vontat. Ezzel a téli szünet után újból megkezdődött fő­városunk vízlúton történő szénellátása. A SZOVJET szárnyas hajók több i mint 2 millió utast szállítanak ebben ' az évben. Ezek lesznek az idén a • legnépszerűbb folyami szállítási esz­. közök. A FELHŐK BEOLTÄSÄT javasolja Fukuta japán tudós. Véleménye sze­rint ezzel > mesterséges esőzéseket idézhetnek elő. Az „oltáshoz" szük­séges anyagokat porlasztás útján jut­tatják a felhőkbe. ' A FIRENZEI Santo Spirlto kolostor i egyik oldalfolyosóján Margrit Lisner ;freiburgi műtörténész Michelangelo egyik eltűntnek tartott Ifjúkori alkotá­sát, egy életnagyságúnál valamivel ki­esebb, fából faragott Krisztus-szobrot fe­'dezett fel, DRÁGULT az élet Dél-Koreában. Január óta 30 százalékkal emelkedett a rizs és más fontos közszükségleti cikk ára. JCuítám Janine Andrade zenekari estje JANINE ANDRADE, írancia hegedű­művésznő kifinomult játékával mér többször gyönyörködtette a bratisla­val hangversenyközönséget. Ezúttal Max Bruch g-moll Hegedűversenyé­vel lépett a dobogóra. Max Bruch szimfóniái és verseny­művei az utóbbi évtizedekben eltűn­tek a hangversenyek műsoranyagá­ból. Csak a g-moll hegedűverseny tartja még magát, bér azzal Is egy­re ritkábban találkozunk. Az egy­kor közkedveltségnek örvendő kom­pozíciót kissé megsápasztotta az idő. Stílusa szempontjából Bruchot a „konzervatív" romantikusokhoz so­rolhatjuk. A komponista arra töreke­dett, hogy korának hegedűvirtuozi­tását megnemesítse és kellemes, be­hízelgő dallamokkal lekösse hallga­tóságát. Szép és becsülendő szándék, semmiképp sem kifogásolható, de feltarthatatlanul bekövetkezik az idő, amikor a mű, amely ennek a szán­déknak jegyében született, már nem sokat mond a hallgatóknak. Időbeli hatásra épült és így túlságosan idő­höz kötött. Janine Andrade érett, kiforrott mű­vész. Dús, viruló hegedűhangjával színesen, melegen formálta a kitű­nően „hangzó" mű andalító dalla­malt, élénk, temperamentumos já­tékmodorával beszédesen elmondott mindent, amit ebben a műben el­mondani lehet. Nem az ő hibája, hogy Bruch dallamvilága csak szél­tében terjed, mély Járat nélkül. Kár, hogy a kiváló művésznő nem olyan alkotást választott, amelyben mé­lyebb gondolatokat tolmácsolhat. Az est karmestere, dr. Rajter Lajos Weber Oberon-nyitányának életteljes előadásával megteremtette a hang­verseny kedvező atmoszféráját. Befejezésül Dvofák VII. szimfóniá­ját tolmácsolta lélekkel áthatott elő­adásban. Filharmóniánk hévvel, oda­adással valósította meg karmestere elgondolásait. Kibontakozott előttünk a d-moll szimfónia fennkölt pátosía, drámai izzása, a lassú rész megkapó poézise, a szimfónia tartalmi és for­mai nagysága. A közönség őszinte tetszéssel fo­gadta a szimfónia kitűnő előadását. HAVAS MÁRTA J O UTAKON Fiatal festő képei színesednek a Majerník Galéria falán. Zuzka Bellu­šová-Rusková mutatja be bratislavai első egyéni tárlatán — a tavaly őszi Banská Bystrica-1 kiállítása után, — az utolsó három év termését. 1954-ben nyert rajztanári okleve­let a bratislavai Pedagógiai Főisko­lán. Tanárai: Néván és főképp Le­hotský ösztönözte az önálló festői tevékenységre, amelyet a pedagógiai elfoglaltságával párhuzamosan foly­tat ma is. Hajlama és valóságérzéke mindenekelőtt a táj megjelenítése felé vonzza, de kedvteléssel és ér­deklődéssel fordul az ember-ábrázo­lás felé is. A munkái zömét képvise­lő akvarellek mellé szép számú olajfestmény sorakozik. A liptói Trstenán született Bellu­šová-Rusková képzőművészeink ifjú nemzedékéhez tartozik. 1958 óta már néhány csoport- és tematikus kiállí­táson találkoztunk egy-egy vásznával, amelyek elárulták, hogy útját kereső, túlzásoktól mentes, friss és érzékeny látású festői természet. Az első vi­lágháború utáni szlovák tájfestő nem­zedék hagyományaihoz és vívmányai­hoz kapcsolódik. Fejlődése, mint minden fejlődés, törvényszerűen az elért eredményekre épült folytatás. Részint Benka, leginkább Bazovský tájfelfogása hatott rá. Rusková azon­ban a maga szemével néz és lát. Szerényen, de öntudatosan, a saját módján reagál színnel és vonallal a világra. 1960-as vízfestésein már némi részletezéssel, de már bátor ecset­járással, sajátos légkört éreztetve ragadja meg a „Parkot", és a „Nesz­szebari tengerpartot". Következő munkái a mai gazdaságosságra irá­nyuló céltudatos törekvést mutatják. Részletezés nélkül, a „kihagyás mű­vészetével" dolgozik, a lényeget hang­súlyozza. Arra szorítkozik, — vallja — ami a motívumban megkapta, amiért tulajdonképpen a képet festi, így lesz a mű összefogott kerek egész­szé, summázott felépítésűvé,. Tájai a szlovák hegyvidéknek nem a regé­nyességét, hanem mély zengésű, bal­ladás hangulatát árasztják. A hegy­vonulatok ívesen összevont körvona­lai, a fák gömbszerűvé vagy elipti­kussá tömörített sziluettje nem önkényes, sem öncélú elferdítése! a természetnek, hanem a lényeget kife­jező eszközök. Ugyanezt a célt szol­gálja a leszűkített, leegyszerűsített színskála, ötletes képzőművészeti rövidítései érzékenyen visszhangoz­zák a mai életérzést. Vonalai, színei játékában és egyensúlyában szubjek­tív részvétel nyilvánul meg. Erősen expresszív művészete nemcsak Líptó, s a Garam-vidék és falvainak képét Idézi, de asszonyainak „Nehéz myn­káját" ls. Az 1962-es jelzésű Anya átérzett, szépen komponált figurája, az át­gondolt friss Fehérkendős leány után újabb fejlődési fokot jelent az Idei, színben, szerkesztésben sikerült hármas Leányportré. Mind több egyé­ni sajátosságra utalók akvarell-táj­képef. Zuzka Bellušová-Rusková mindig a konkrét valóságból kiindulva, becsü­letes akarással, jó uton Jár. Közvet­lenül szól s éppen ezért általános­ságban közérthető a mondanivalója, aminek folytatását szívesen és érdek­lődéssel várjuk. BÄRKÄNY JENÖNÉ • A kiarovi iskola diákjai a könyv hónapja alkalmából az elmúlt na­pokban kiállítást rendeztek a szovjet ifjúsági és meseirodalomból. A kiállí­tott könyveket nagyrészt megvásárol­ták. (p. j.) • Siposs Jenő: Jávorfácska című mesejátékát tanulták be és adták elő a padáfíi iskola tanulói. Az előadás olyan nagy sikert aratott, hogy el­határozták, a szomszédos falvakba is ellátogatnak vele. (L. I.) • Hosszabb pangás után a CSISZ­szervezet kezdeményezésére újból fellendült a kulturális élet Veiké Slemencén. A fiatalok a helyi iskola tanítójának vezetésével kultúrcsopor­tot alakítottak s színdarabbal léptek fel. (M. E.) • A könyvhónap keretében a ša­farikovói Népművelődési Otthon a könyvtárral karöltve nagysikerű vita­estet rendezett Lovicsek Béla: Tűz­virág című könyvéről. Pazderák ta­nár elvtárs vitaindító beszámolója után idősebbek és fiatalok mondták el véleményüket a Tűzvirágról. (B. G.) Tavaly óta a Moravský Krumlov-i hangszergyárban kizárólag kivitelre gyártják a Weinbach-pianínót. E különleges szerkesztésű hangszer egye­dülálló a maga nemében — a legkisebbek közé tartozik. Hangja meg­felel a közepes nagyságú zongorák hangerejének. A pianínók különösen Svájcban, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Izlandban, Auszt­ráliában, Cj-Zélandon, Amerikában és a Szovjetunióban keresettek. Az idén az üzem dolgozói 500 ilyen pianínót készítenek. Képünkön: Bedŕich Vellk munka közben. • (Foto: CTK — Bičan felv.) 1S63. április 2. * f]| SZfl 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom