Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-13 / 103. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. április 13. szombat 50 fillér XVI. évf. 103. szám dicsérete „JöJ] hát áldott Béke! kalászt lengess a kezedben, s tiszta fehér öledet fedje be drága gyümölcs." (Tibullus) Kétezer évvel ezelőtt írta le e békehívó sorokat a költő, és előtte már jónéhány száz és ezer évvel görög és kínat költők olyan kiválóságai mint Homérosz, Bakkhülidész, Anakreon, Sí King és Tu-Fu zengtek himnuszo­kat a békéről. Mert Időtlen idők óta a béke, a békés munka volt az ember célja, és a béke utáni vágy, a béke idézése olyan ősrégi valami, mint maga az emberiség. Nem véletlenül maradt fenn a három galamb — ha kitalált is, de nagyon szép — legendája, azé a három galambé, melyet Noé az Ararát­hegyén megfeneklő bárkájából Indított útnak, amikor a vízözön vad örvé­nyei elfáradtak. írástudatlan kobzosok és ismeretlen krónikások hagyták ránk az első és második — a csőrében olajfaággal visszatérő galamb történetét. A harmadik galamb históriáját azonban évszázadokon és év­ezredeken át szőtték a békére szomjúhozó emberek, amelyet végül ts Stefan Zwelg örökített meg. Kár azonban, hogy Stefan Zwelg a harmadik galamb legendájából nem vonta le a kellő tanulságot, s nem mondta ki az igazságot, hogy a béke galambja az önző osztályérdekek társadalmában nem lelhetett otthonra. Hiába ls verseltek fegyver és vitéz ellen a költők, hiába hívták a békét Anakreon, Rimbaud, Ady, Halas, Aragon, Tyihonov, Radnóti, Pablo Neruda és Nezval ...Az ember kizsákmányolása, más népek leigázása, rablás és tümeggyilkosság lett törvény az ordasok társadalmában. A háborúskodás, az emberölés szinte második természetévé vált az embernek, mégpedig annyira, hogy olyan kiváló filozófus ls, mint Immánuel Kant, a königsber­gt remete, az „Örök béke" című könyvében a népek közti béke megte­remtését inkább morális Ideálnak, erkölcsi parancsnak vélte, mint törté­nelmi feladatnak. Az a másfél évszázad, amely Kant után következett, megszülte a kapi­talizmust és az imperializmust. A monopóliumok és trösztök urainak, a halálgyárosoknak és a nagyvezérkarok aranycsillagos tábornokainak nem Kant kellett, hanem Nietzsche, az „Übermensch" elméletének meg­teremtője és Oswald Spengler, az imperialista háborúk filozófiai védő­bajnoka, a fasizmus ideológiai előfutárja és szellemi atyja r akinek hírhedt kijelentése, hogy „A háború a magasabb rendű embert lét örök formája, s az államok a háború végett varínak", nemcsak a hitleri Harmadik Biro­dalom megszállottjai számára jelentett ktnyilütkoztatást, hanem harci jelszava lett a második világháború utáni amerikai imperialistáknak, a nyugatnémet militaristáknak és revanslstáknak ls. Két világháborút robbantottak már ki ebben az évszázadban az impe­rialista háborús gyújtogatók, és negyvenöt nyarán a hirosimai és naga­szaki atombombák már a harmadik világháborúnak az előjátékát jelentet­ték, melynek borzalmas bemutatóját Einstein, Szilárd Leó és Oppenheimer, a három lelkiismeretes fizikus sem tudta megakadályozni. A folytatásra azonban már nem került sor! A világpolitika küzdő po­rondjára új tényezők léptek, olyan erők, melyek ezerkilencszáztizenhét november hetedikén az Auróra ágyúlövésével jelentkeztek és a szocializ­mus, meg a béke megteremtéséért indultak harcba. Nem ls lehet másképpen. A dolgok logikája követelt meg, hogy a Szov­jetunió, a szocialista országok meneteljenek az élen és az élet nevében állják útját a harmadik, a mindent elpusztító termonukleáris világháború­nak. A Józan ész diktálja, hogy a kommunizmus, az emberiség szebb Jövőjének építői a békét akarják, s minden igyekezetükkel azon fáradoz­zanak, hogy népük boldog emberöltőknek nézzen elébe, hogy hazájuk napról-napra szebb, gazdagabb — Javakban egyre gyarapodó, virágzó kert legyen, de egyben gránltsziklánál szilárdabb hullámtörő, amelyen meg­törnek az élet ellenségeinek ádáz rohamai. Mert a világuralom impertalista mánikusal csupán az erőt respektálják. Ezt bizonyítja a Jelenlegi nemzetközi helyzet ls. A béke ellenségei, mivel tudatában vannak a Szovjetunió hatalmas termonukleáris fölényének, nagy hirtelenében lemondanak — legalábbts átmenetileg — a „feltétel nélküli háború" elméletéről és nagyon hangoztatják, hogy a modern ha­dászati technika mostani fejlettségi fokánál „a háború kiküszöbölte ön­magát". Sajnos, az imperialisták nem változtak meg s nem vonják le az egyedüli helyes következtetést, nem mondanak le sem a hideg, sem pedig a forró háborúk viseléséről. És amikor a félelem egyensúlyáról szóló divatos elmélet cégére alatt tovább folytatják az esztelen fegyverke­zési hajszát, mindinkább növelik a váratlan termonukleáris csapás lehe­tőségét. Érdekes, Lenin, a világ proletariátusának zseniális vezére már régen előrelátta, hogy a haditechnika fantasztikus fejlődésének következtében „a háború olyan pusztítóvá válik, hogy egyszerűen lehetetlen lesz!" A kiutat, a megoldást azonban nem a fegyverkezést hajsza fokozásában, sem pedig a félelem egyensúlyához hasonló hamis elméletekben kereste. Lenin — mint minden kommunista — a békét akarta a földön, ezért fejtette kl a két rendszer, a kapitalizmus és a szocializmus békés gaz­dasági versenyének, a békés egymás mellett élés politikájának elmé­letét. Es a koegztsztencia lenlnt eszméje volt elejétől kezdve a szovjet külpolitika irányvonala, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX., XXI., és XXII. kongresszusa még jobban elmélyített. A békés egymás mellett élés elmélete azonban csak akkor valósulhat meg a gyakorlatban, ha mind a két fél komolyan és őszintén Óhajtja majd, ha az általános és teljes leszerelés végrehajtásával megteremtik a világbéke előfeltételeit. Ez napjaink legnagyobb feladata! „Megsemmi­síteni a háborúkat, megteremteni az örök békét a földön — ez a kommu­nizmus történelmi küldetése" — mondja kt az SZKP programja vala­mennyiünk magasztos harci Jelszavát. Es nincsen, de nem is lehet a föld­kerekség legrejtettebb zugában sem kommunista, aki ne emelné magasra és ne .lobogtatná a békeharc zászlaját, akt ne járna az élen az embe­riségnek a halál ellen vívott gigantikus harcában, a béke arcvonalán, ahol a kommunisták mellett olyán emberek is harcolnak, akik nem hívei a kommunizmusnak, a békére vágyó egyszerű emberek százmilliói, kiváló tudósok, nagy művészek és főpapok, akik azonban a Háború és Halál ellen, a Béke és az Elet győzelméért vállvetve harcolnak velünk. Közös erővel teremtjük meg majd egyszer a békét a földön, hogy a legendák harmadik galambja végre megpihenhessen, hogy a lelkiismeretes láng­eszű feltalálók ne meneküljenek az őrültek házába, mint Dürrenmatt fizi­kusai tették, hogy a cápák ne folytassák háborúikat a szardiniák ellen, hogy senki se rombolja le falvalnkat és városainkat és ne pusztuljon el mindaz, amit az emberiség évszázadokon át alkotott. Tavasz van, reményt keltő tavasz és vártánkon állva zengjük a béke dicséretét, mert ahogyan a költő mondta: „Minden Jó magvát a Béke hinti a Földre." BARSI IMRE A NEMZETGYŰLÉS JÓVÄHÄGYTÄ a mezőgazdaság irányításának űj szervezéséről szóló törvényt (Tudósítónktői) — Pénteken, április 12-én a Nemzetgyűlés plénuma a kormány tagjainak, a központi hivatalok vezető dolgozóinak, a szövet­kezetek képviselőinek jelenlétében 19. ülésszakára gyűlt össze. A napirendi program ismertetése előtt Zdenek Fierlinger, a Nemzet­gyűlés elnöke megemlékezett Anežka Hodinová-Spurnáról, a CSKP KB, a nemzetgyűlés elnökségének elhunyt tagjáról, a nőmozgalom világszerte elismert és megbecsült harcosáról, valamint František Dudačról, a már­cius 30-án elhunyt képviselőről. A megüresedett helyeken elhelyezett vörös szegfűcsokrok jelképezték a Nemzetgyűlés őszinte kegyeletét. A mezőgazdasági ós alkotmányügyi bizottság nevében Jo9ef Borfivka kép­viselő ismertette az első napirendi pontot, a mezőgazdaság irányításának ú] szervezéséről szóló törvényjavas­latot. Borfivka elvtárs felszólalásába^ hangsúlyozta, hogy Igen helyes áttéri ni a (mezőgazdaságnak a vállalati termelési alapelvén nyugvó irányítá­sára. Az új rendszer sikere elsősor­ban az emberektől függ, meg kell szűnnie a fölösleges, a munkát gáto­ló irányelveknek, kérdőíveknek, sta^ tisztikának, körleveleknek. Mély meggyőződésem — mondotta — hogv helyes útra tértünk a mezőgazdasági termelés fellendítése elérésében. (Folytatás a 2. oldalon) Kihasználnak minden percet Gondos szervezéssel behozzák a lemaradást Hazánk melegebb éghajlatú vi­dékein már teljes ütemben foly­nak a tavaszi munkák. Dél-Szlová­kia egyes szövetkezeteiben elve­tették a kora tavasziakat s most azon igyekeznek, hogy mielőbb be­hozzák a kései tavasz okozta le­maradást Ünnepnap sem vesztegelnek a gépek • Fokozottabb gondot az éjszakai műszakokra • Minden talp­alatnyi földet kihasználnak Az idő sürget A Kráfovský Chlmec-i Állami Gaz­daság traktorosai Is megkezdték a ta­vaszi munkákat. Eddig több mint 100 hektáron elvetették az árpát és a zabot, 18 hektáron a cukorrépamagot és 82 hektáron az évelőket és a ta­vaszi takarmánykeveréket. Bár eddig is Jól haladtak a munkával, a gaz­daság traktorosai mégsem elégedettek az eredménnyel. Éppen ezért elhatá­rozták, hogy a húsvéti Ünnepek alatt is dolgozni fognak a traktorok, hogy a tervezett időre, április 17-re föld­be kerüljön a koratavaszlak magja. Eddigi eredményeiket főképp annak köszönhetik, hogy a gépek éjjel is dolgoztak. Például Kiss Sándor trak­toros éjszakai műszakokban eddig több mint 90 hektár földet készített elő a vetéshez. Munkában a komplexbrigád A gbelcei komplexbrigád tagjai áp­rilis 2-án kezdték meg a tavaszi mun­kákat. 250 hektáron már elvetették az árpát s most az előcsíráztatott burgonyát ültetik. Ugyancsak jól halad a munka a Tubái szövetkezetben. A 11 kerekes és két lánctalpas traktor éjjel-'nappal munkában van. A jatovi, a muilai és az obldi ha­tárban is szorgalmasan dolgoznak a traktorosok. A mužlaiak például 283 hektáron még az ünnep előtt földbe akarják tenni a tavaszi árpát. Segít az ifjúság A tavaszi munkák mellett a CSISZr szervezetek sok helyütt még arra is nagy gondot fordítanak, hogy mező­gazdasági üzemeink a lehetőség sze­rint minden talpalatnyi földet kihasz­náljanak. Például a kelet-csehországi kerület fiataljai a „Szemfüles"-moz­galom keretén belül eddig 130 hek­tár olyan földet fedeztek fel, amely eddig kihasználatlanul hevert. Az opatovicel villanytelep mellett 4 hek­tár föld hevert parlagon. Ezen a te­rületen az idén a polabel szövetkezet CSISZ-tagjai takarmánykelt fognak termeszteni, hogy ezzel is elősegítsék a szövetkezetnek saját takarmányalap biztosítását. SIKERES NEGYEDEV A HAJÓGYÁR BAN MEGHONOSODOTT AZ ÚJ TECHNOLÓGIA • ELÉGEDETTEK A MEGRENDELŐK • AZ ÍGÉRET CSAK ÍGÉRET MARAD? Elsuhant felettünk az év első három hónapja és el lehet mondani, hogy nem nyomtalanul. A komárnói hajógyárban sikeres volt az újév­től eltelt időszak. A gyártásvezető munkahelyére egymás után futnak be a részjelentések. Békési mérnök dolgozószobájának falán azóta ta­lán már ott is a végleges eredményeket jelző grafikon, amely látoga­tásunkkor még csak félig volt kész. Az előzetes számítások szerint a gyár az első negyedévben az árutermelési tervet 172 százalékra a nyersanyagtermelési tervet pedig 101,2 százalékra teljesítette. A Komárnói Stelner Gá­bor Hajógyárban a tech­nika legújabb vívmányai-; nak felhasználásával ké-' szültek a képünkön látható 2 ezer tonnás motoros teherszállítóhajók. Az egyenként 200 vagon rakomá­nyát befogadó, univerzális hajók útnak indításukat a közeli napok­ban várják a Szovjetunió vizei felé. (K. Vlčko felv.) Amit a grafikon nem árul el — A nehéz körülmények, a hideg, az anyaghiány, a szállítók megbízha­tatlansága a határidők betartásában — mondja Békési mérnök, a gyártás­vezető, — mintha mind összeesküd­tek, volna, a tervteljesltés ellen for­dultak. Volt egy Időszak, amikor a szerelőknek — hogy a már jóformán csak a próbaútra váró hajókat vízre ereszthessük — Jeget kellett vágniuk, vagy más szakmunkások szükség ese­tén havat lapátoltak. Minden rossz­ban akad azonban valami jó is; még a nehézségek is megtanítottak ben­nünket valamire. A hajógyárban talán hosszú évekig se honosodott volna se szintén csak a munkaerő kérdé­se. Ahol tehát rugalmasan vezetik a gyártást, mint például Komárnóban, ott a nehézségekből — még az anyag­hiányból is van kiút. A szakaszos sze­relés lehetővé teszi, hogy az üzemben abból az anyagból gyártsanak, amely éppen raktárojj van. Betartják szavukat? Megörültek néhány hónappal ez­előtt a komárnóiak, mert a Tátra vál­lalat plotiStél üzeméből jó hír érke­zett. A hajómotorokat szállító üzem dolgozói szocialista kötelezettséget meg véglegesen a haiók szakaszos ¥állalta k' a készülő néiy­meg vegiegesen a najok szakaszos mntnrn a tpherhaiň szerelési módszere, ez a legprogresz­szlvebb hajógyártási technológiai el­járás, ha bővelkedtünk volna az anyagban — főleg ha elég acélleme­zünk lett volna. A technológiai újítás lényege az, hogy a hajógyáriak az építendő hajónak a legmunkaigénye­sebb részére összpontosítják legelő­ször a munkaerő és a rendelkezésre álló anyag zömét. Az ütemterv szem­pontjából a hajótest hátsó része leg fontosabb, ahol a motorokat, meg más fontos berendezéseket helyeznek el. A hajó többi részének a szerelését aránylag már könnyebb, befejezni és az egyes hajószakaszok összeszerelé­szállításánál behozzák a késést és hogy április első felében mind a négy motort megkapják a hajógyáriak. Az­óta a vállalatigazgatótól kezdve szin­te a portásig mindenki „tűkön ül" a gyárban, mert az ígéret betartásétól függ nemcsak a félévi, hanem az egész évi terv teljesítése is. A plo­tištéiek — sajnos — április első nap­jaiban még nem hallattak magukról — nem érkeztek meg a motorok. A hajógyárban azonban még mindig reménykednek, azt mondják, hogy most már egyes műszakok, de még órák is sokat jelenthetnek. A terme lési értekezleteken mostanában gyak­ran elhangzik ez a kérdés: a plotiš­tSiek betartják szavukat? A világszínvonalat ostromolják Hajógyári problémákról, nehézsé­gekről és örömteli tényekről beszél­ve gyakran szóba kerill egy kérdést a világszínvonalhoz viszonyítva mi» lyen a Komáromban készített hajók minősége, milyenek az első tekintet­re is pompásnak tűnő úszőművek mű­szaki mutatószámai? A külföldi szakemberek a most már sorozatban gyártott 2000 tonnás mo­toros teherhajókról a következőkép­pen nyilatkoznak: „Kitűnő alkotások, műszakilag is elérik a világszinvona­lat." Teljes megterheléssel például elérik a 20 kilométeres óránkénti se­bességet. A tökéletesen megbízható automatikus, távvezérlő berendezések a világ más hajógyáraiban gyártott hasonló úszómüvekkel szemben lehe­tővé teszik a munkatermelékenység 30 százalékos emelését. A hajón ál­landó üzemeltetés mellett is mindösz­sze 15 tagú személyzetre van szük­ség. • • • A komárnói hajógyárnak — össze­gezte véleményét a gyártásvezető — ami az emberek lelkesedését és hoz­záértését illeti, minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy teljesítse az ez évi tervet. Hogy ez a lelkesedés ne vesszen kárba, a gyárral együttműkö­dő többi üzeAinek is igyekeznie kell, hogy a komárnói hajóépítők ne vár­janak hiába a szállításokra. Az ígére­tet — plotiStélekre gondolunk itt —• ülő ' betartani. (tm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom