Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-10 / 100. szám, szerda

/ Irányítsuk erőfeszítéseinket a mezőgazdasági termelés növelésére (Folytatás a 4. oldalról) hogy a vetést jól és rekordidőben el­végezzük. De már most az első ta­vaszi hetekben meg kell teremtenünk a feltételeket az öntözéshez is. Az a tény, hogy a megfagyott földről a vlz nagy része haszontalanul lefolyt az EFSZ-ek és az állami gazdaságok dol­gozóit arra kell hogy ösztönözze, hogy rendbe hozzák az öntözőbe­rendezéseket, gondoskodjanak vízfor­rásokról és minél nagyobb terület öntözésének lehetőségéről. Tudatosítani kell továbbá, hogy fő­ként az idei tavaszi munkákban mily nagy jelentőségű a politikai szerve­ző munka, a szocialista munkaver-< seny fejlesztése, a legjobb dolgozók jutalmazása és erkölcsi értékelése. Csak ilyen feltételek között érvénye­sítheti előnyeit a hétszáz komplex­brigád és csapat, s csak így használ­hatjuk fel a legjobban a gépeket és az egyéb anyagi-műszaki feltételeket a termelés növelésére és az egész társadalom javára. ' Tisztelt elvtársak! v Ml a fő és a döntően' fontos ebben az időszakban? Novotný elvtárs ost­ravai látogatásakor nemrégen han­goztatta: „Az Idén elsősorban az ele­gendő takarmánytermesztés biztosítá­sára kell összpontosulnia a fő figyel­münknek. Az idei tél azt bizonyítja, hogy kellő takarmányalap és szük­séges tartalékok nélkül nem fejleszt­hető eredményesen a mezőgazdaság. A takarmányt azonban a mezőgazda­sági üzemeknek maguknak kell elő­állítaniuk. Végre mindenkinek meg k«ll értenie, hogy takarmánybehoza­talra nem épülhet az állattenyésztés fejlesztése." f^m kell hangoztatnom, milyen komoly következményei vannak a kedvezőtlen takarmányhelyzetnek Szlovákiában. Az idei gazdasági év­ben rendkívül nehéz a gazdasági ál­latok teleltetése, a hiányos takar­mánymérleg miatt. A tavalyi takar­ínánytermés zabegységben számítva 88 százalékban, emészthető fehér­jékből pedig csak 66 százalékban fedezte a szükségletet. Az utóbbi években ez volt a legalacsonyabb színvonal. A takarmánykészletek kedvezőtlen helyzete rendkívüli intézkedéseket követelt a központi párt- és állami szervek részéről. A kormány már a múlt év szep­temberében feladatunkká tette a mar­haállomány teleltetésének megoldá­sát, még azáltal is, hogy a takar­mányhelyzetnek megfelelően csök­kentjük az állományt. A tények azt bizonyítják, hogy a takarmányhelyzet annyira komoly, hogy Szlovákiában mintegy 10 000­rel túlléptük a tehenek selejtezésé­ben megszabott feladatokat. A CSKP Központi Bizottsága és a kormány egyetértett rendkívüli ta­karmányfeloldással a központi alap­ból, hogy megakadályozzuk az állat­tenyésztésben a belterjesség további csökkenését. Ez az Intézkedés felté­teleket teremt az állattenyésztés hely­zetének megjavítására. Ám ügyel­jünk arra, hogy a feloldott takar­mányt feltétlenül a megjelölt célra használják fel, tehát elsősorban a termelés, valamint a hús- és tejfel­vásárlás növelésére. A takarmánytermesztés valamennyi vidéken probléma, a Csallóközben csakúgy, mint a Szepességben, Zem­plénben és a hegyvidékeken, minden egyes mezőgazdasági üzemben. A nagyterméshozamok mesterei, az élenjáró szövetkezetek és állami gaz­daságok, amelyek a hektáronként legtöbb tápértéket tartalmazó nagy­hozamú Intenzív termények termesz­tésére építik a takarmánytermelést, megmutatják, ' hogyan oldjuk meg ezt a mindennapi problémát. A szocialista mezőgazdaságban nem, elégedhetünk meg azzal, hogy „jó" a termés, hogy „sok" a takar­mány, 'stb. Tudjuk, hogy nemcsak az anyag mennyiségétől, hanem a ta­karmányfélék minősége, azaz az emészthető anyagok magas tartal­mától függ a tej, a hús- és a tojás­termelés.. Tudjuk, mely termények tartalmaz­zák a legtöbb takarmányértéket a mi termelési viszonyaink közepette. Ezek a termények: 1. a kukorica, 2. az évelő takarmányok, a réti és legelői takarmányfélék, 3. a burgonya, 4. a cukorrépa, 5. a hüvelyesek. Elvtársak, 1963 legyen az áttörés éve a ta­karmányellátásban bekövetkező dön­tő fordulat éve. Az idei tavaszi mun kák során kitartóan szorgalmazzuk a XII. pártkongresszuson kitűzött irányvonal végrehajtását; „Érjünk el minél nagyobb terméshozamot min­den hektár földterületen." Ezt a -célt követi a Nové Zámky-i és a chomutovl járások takarmány­önellátási felhívása ls. „Minden hek­tár takarmányföldről maximális meny­nvjségű tápanyagot!" jelszóval in­tézkedéseket dolgoznak ki és felhí­vással fordultak valamennyi járás­hoz, hogy az összes EFSZ-ek és ál­lami gazdaságok az idén fordulatot érjenek el a takarmánytermesztés­ben. A Nové Zámky-i elvtársak kezde­ményezése tavalyi pozitív tapasztala­taikból Indul kt. A mezőgazdasági dolgozók együttes erőfeszítésével, a tervezett földterületek betartásáról és a termés növeléséről való gondos­kodással sikerült lényegesen megja­vítanunk a takarmányhelyzetet. A járás helyzete az előző évekhez ké­pest lényegesen javult — a járás ta­karmánymérlege azelőtt ugyanis nagy hiányt mutatott, a kukoricahozamot tekintve pedig a Nové Zámky-1 já­rás a nyugat-szlovákiai kerületben az utolsók között volt. A különféle fogyatékosságok ellenére a járás szemes kukoricából 27 mázsás átlag­hozamot ért el, sőt egyes szövetkeze­tek több mint 35 mázsát takarítottak be. A pozbai EFSZ például 35,5, a hull 36,7, a vlkasl 38 mázsás hektár­hozamot ért el. v Az idén több havi előkészület után olyan feltételei lesznek a Nové Zám­ky-i járásnak, hogy szemes kukoricá­ból 40 mázsás, silókukoricából pedig 450 mázsás hozamot érhet el. Természetesen sokat kell tenni an­nak érdekében, hogy a felhívás alap­ján mozgalom Induljon a hektáron­ként maximális mennyiségű tápanyag kitermeléséért, ami a gépesltők és a termelők ezreitől céltudatos és szer­vezett munkát igényel, s megkövete­li, hogy a termelési igazgatóságok pártszervei, a funkcionáriusok • és szakemberek fáradhatatlanul tevé­kenykedjenek. A kezdeményező fel­hívás és a többi előkészületek jó alapot teremtenek a Nové Zámky-i járásban, jó szándékuk, törekvé­sük, és lelkesedésük nagyrabecsülést és támogatást, valamint anyagi-mű­szaki segítséget érdemel a felsqbb szervek részéről. Különösen fontos, hogy előteremtsék az előirányzott növényvédelmi vegyszert, műtrágyát és gépet, és szabadon kibontakozzék a földművesek kezdeményezése. A Nové Zámky-I felhívás bizonyá­ra a többi járásban is visszhangra talál. Szlovákia valamennyi kerületé­nek és járásának egyaránt célja, hogy minden -hektárról a legtöbb tápanyagot nyerje. Ezt az elvet kü­lönösen kidomborította a XII. párt­kongresszus, ebből a szempontból még jobban támogatnunk kell a nagy terméshozamok mestereinek úttörő munkáját. Érvényesítik a he­lyes agrotechnikát és ezzel magas terméshozamot érnek el azokból a terményekből, amelyek a helyi vi­szonyok között a legtöbb takarmány­értéket nyújtják és hozzájárulnak a rendszeres jó takarmányozáshoz. A Központi Bizottság ülésén nem kell külön hangsúlyoznunk a kuko­rica jelentőségét, mely nélkül nem lennénk képesek felelősségteljesen megoldani a takarmányproblémát. Tény az, hogy kukorica, répá- £s burgonyatermesztő vidékünkön a ren­desen gondozott kukorica messzeme­nően előnyösebb a többi takarmány­növénynél. A külföldi tapasztalatok és saját példáink.is bizonyítják, mi­lyen óriási értékeket nyerhetünk, ha megadjuk a kukoricának azt, amire szüksége van, ha mindenütt kellő­képpen értékeljük. A tavalyi eléggé kedvezőtlen időjárású évben is sok mezőgazdasági üzem akadt, amely 50 mázsás és még nagyobb hektárhoza­mot ért el a szemes kukoricából. Így például a michalovcei járásban a pa­linl EFSZ 61 hektáron 81 mázsás, a Sobrancei Állami Gazdaság 35 hektá­ron 64 mázsás, a trnavai járásban a nižnai EFSZ 134 hektáron 45 má­zsás hozamot ért el szemes kukori­cából, a michalovcei járásban a stre­távkai EFSZ 30 hektáron 738 má­zsás,, a palini EFSZ pedig 32 hektá, ron 540 mázsás hektárhozamot ért el silókukoricából. ' A stretávkaiak munkaeredményei ős munkamódszerei igazolják, hogy nincs helye a kétes öncélú vitának az előirányzott kukorica-területek­ről. Ám az is bizonyos, hogy a ku­koricát nem lehet csupán a vetés­területek nagysága szempontjából nézni. Nem elég csak biztosítani a vetést az előirányzott területen. A kukorica, mint kifizetődő termény nagy gondoskodást igényel, a tavaszi szántástól és trágyázástól, a föld ta­vaszi előkészítésén — Gitalov elv­társ ls hangoztatta a föld állandó porhanyítását a vetésig, a jó vető mag helyes kiválasztásán a 40 000, illetve 60 000 egyed hektáronkénti betartására való ügyelésen, a gyom­növények ellen folytatott gépesített vagy vegyi küzdelmen túl egészen a idejében történő', veszteségmentes betakarításig. E feltételek betartása mellett a kukorica nagy hozamokat eredményez. Természetesen a kukorica további előnyeit is bebizonyítja: azokat a te­rületeket is bevethetjük vele, ame­lyeken árpát, esetleg más terményt nem vethetünk. Annak ellenére, hogy néha későn vetjük el, itt ls megmu­tatja produkciós képességét. Az idén Is olyan helyzetben vagyunk, hogy a kukoricának kell enyhítenie az őszi szántásban való lemaradást. . A kukoricatermésbe nagy hatással van az egyedek száma. Ezért a hek­táronkénti 40 000, illetve 60 000 egyed betartása legyen a termelők legfőbb gondja. Tavaly a Dunajská Streda-1 járás 10 szövetkezetében és állami gazdaságában megejtett ellenőrzés­kor kiderült, hogy 20 parcellán az egyedek száma csak 3 esetben halad­ta meg a 30 000-et. A többi parcellái} lényegesen kisebb volt, az ohradyi EFSZ-ben pedig csak 10 000 egyed jutott egy parcellára. így persze nem érhetünk el nagy terméshozamokat. Elvtársak, még mindig nem érté­keljük eléggé a silókukorica termesz­tésének jelentőségét. A szénhidrátok­ról és a fehérjékről folytatott vitá­val nem tudjuk jóllakatni az állato­kat. Tény az, hogy a kellő silótakar­mányról gondoskodó szövetkezetek jól teleltették az állatállományt, sőt több járásban a silókukorica mentet­te meg az állatállományt. A szénhid­rátok és a fehérjék arányát a kuko­rica és a babfélék termesztésével meg tudjuk oldani. Például a Ko­márnól Mezőgazdasági Technikum gazdaságában kedvezőbb csapadékvi­szonyok között szóját vetnek a ku­korica mellé. Hruscsov elvtárs legutóbbi beszé­dében a kukorica és a borsó együttes termesztésére hívta fel a figyelmün­ket. Ma végre nagy sikerrel alkal­mazzák több mezőgazdasági üzem­ben az ammóniákkal és a karbamid­dal elegyített silókukoricát. E tekin­tetben a külföldi tapasztalatok és hazai ismereteink megmutatják, mi­lyen határtalan lehetőségeket teremt vegyiparunk- fejlesztése a silókuko­rica és a szétzúzott kukoricacsövek hatékony feletetésére. A kémia új lehetőségeket teremt a kukorica termesztésben. Mindenekelőtt a gyomnövények vegyszeres pusztítá­sára gondolunk. Mezőgazdaságunk évente több herbicidet fog kapni. (Az idén mintegy 100 000 hektár kukori­caföldőn alkalmaznak herbicideket.) Ez egyelőre kevés, és ezért az idén elsősorban a talaj jó előkészítésével, rendszeres jő megmunkálásával kell biztosítanunk a kukorica nagy ter­méshozamait. Ebben jelentős szerepet kell játszaniuk a komplexbrigádoknak és csoportoknak. Most, hogy szervezett küzdelmet In­dítunk a takarmánykérdés megoldá­sáért és ebben a törekvésünkben fi­gyelmünk méltán irányul a kukori­cára, egyidejűleg gondoljunk a követ­kező év terméshozamaira. Mindenek­elíAt az a fontos, hogy a vetőmagok terén is lényegesen megjavuljon a helyzet. Az idei év szolgáljon tanul­ságul, inert saját vetőmaghiány miatt Magyarországról és a Szovjetunióból kellett behoznunk kukoricavetőmagot. Amikor küldöttségünk nemrégen a Szovjetunióban járt, Hruscsov elvtárs nyomatékosan figyelmeztetett min­ket: „Saját kukoricavetőmagra tá­maszkodjanak." Elsősorban p mi feladatunk, a szlo­vákiai termelők feladata, hogy ele­gendő jő minőségű vetőmagot ter­messzünk egész köztársaságunkban. Ezzel ls jelentősen hozzájárulunk a takarmánykérdés megoldásához vala­mennyi mezőgazdasági üzemben. Az évelő takarmányfélékben, a hü­velyesekben, keverékeikben, a réte­ken és a legelőkön nagy tartalékaink vannak a fehérje tartalmú takar­mányfélék termesztésére. Nálunk ál­talában eléggé megbecsülik az éve­lőtakarmányféléket. Mindenütt nagy­ra értékelik a lucernát. Az elért terméshozamok azonban azt mutat­ják, hogy nem tettünk meg min- | dent azért, hogy ez a fontos ter­mény elegendő fehérjetartalmú ta­karmány alapvető forrásává váljék. A legutóbbi öt évben hektáronként átlag 46,8 mázsa lucernaszénát, lu­cernát és 42,9 mázsa lóherét ér­tünk el. Ez valóban nem felel meg az említett takarmánynövények termő­képességének. Erről győznek meg bennünket a jó gazdaságok például a trnavai járásban a veséiéi EFSZ eredményei. Itt a legutóbbi két év­ben több mint 80 mázsa lucernaho­zamot érnek el. Az agrotechnikát Ismerjük, meg kell honosítanunk a gyakorlatban,, érvényesítenünk kell minden mező­gazdasági üzemben,. hogy a lucerna elméleti bálványozása után áttérjünk elegendő mennyiségű, kiváló fehérje­tartalmú takarmány gyakorlati ter­mesztésére. Nem kielégítően használjuk fel a hegyvidékek és a hegyaljai területek, a Záhorie, valamint a folyóvölgyek, Az utóbbi években kibontakozott a 200 mázsás burgonyahozam eléré­séért indult poprádi mozgalom. A burgonyatermesztő vidékeken tavaly 22, az idén már 40 járás kapcsolódott be a mozgalomba. A poprádi mozgalom szocialista módszer annak elérésére, hogy a ter­melők , tömegesen részt vegyenek a helyes agrotechnikai elvek érvényesí­tésében, a talaj, az ültetőanyag gon­dozásában, az ültetés pontos elvég­zésében, az időközi növényápolásban, a* helyes trágyázásban, a hektáron­kénti 45 000 egyed betartásában, hogy elérjék a kitűzött célt, — a hektáron­kénti 200 mázsát. rételnek ós legelőinek fehérje tarta­lékait. E vidékeken a rétek és le­gelők jelentik a fő takarmányforrást. Szlovákia mezőgazdasági földterületé­nek majdnem "egyharmada (900 ezer hektár) rét és legelő, ugyanakkor a közép-szlovákiai kerületen a rétek és legelők területe nagyobb a szán­tóföldekénél. Nem törődünk eléggé a takarmány­földekkel. 1956—1961-ben a réteken csupán 28,8 mázsa szénát, a legelő­kön pedig csak 10,5 mázsa szénát termeltünk hektáronként. A Banská Bystrica-1 mozgalom utat mutat az intenzív réti és legelőgaz­dálkodásra. E mozgalom lényege első­sorban a rétek és legelők gondo­zása és újra megmunkálása, a mű­trágya helyes felhasználása. Ezeknek az elveknek komplex érvényesítése minőségi lépést jelent, melyet a Banská Bystrica-1 járás számos szö­vetkezetében már megtettünk. Külö­nösen jó eredményeket érnek el a já­rás egyes szövetkezetei a trágyáié ön­tözéses gazdálkodásban. Ilyenek pél­dául a Banská Bystrica-i Szlovák Nemzeti Felkelés Szövetkezet, a pod­lavicei, a lubietovai EFSZ, a Šalko­vái Győzelmes Február Szövetkezet és mások. E gazdaságok 40 mázsás szénahozamot érnek el, két-három szarvasmarhát tartanak minden hek­tár legelőre, s az állatok napi súly­gyarapodása a legeltetés Idején 50— 70 deka. Ezek a példák azt bizonyít­ják, hogy az ilyen gazdaságok foko­zatos építésének útját kell követni mindenütt, ahol megvannak rá a fel­tételek —, az alkalmas terep és víz­forrás. Jelenleg intézkedéseket te­stünk, hogy a hétéves tervben bizto­sítsuk a szükséges eszközöket a trá­gyalé-öntözéses gazdaságok további százainak építésére , és a föld újra megmunkálására. Ez alkalommal óva intünk a nagy­zástól, mely a trágyáié-öntözéses gaz­daságok megoldásában egyes tervező szerveknél megnyilvánult. Megenged­hetetlen az, hogy fölöslegesen drága berendezéseket építünk. A helyi vi­szonyokból kell kiindulni, úgy mint Banská Bystricán, és fel kell karolni a szövetkezeti tagok és -az ifjúság kezd e mé n y ezés é t. Van mit''tennünk az idén, hogy üzembe helyezzük a felépült vagy épülőfélben levő trágyalés gazdasá­gokat, amelyeket valamilyen kicsiség vagy üzemeltetési tapasztalatlanság miatt nem használnak ki. Ez főként a poprádi mezőgazdasági-termelési igazgatóságokra vonatkozik. Itt húsz ilyen tárgyaié-öntözéses berendezés van, Liptovský Mikulášon 16 stb. Nem engedhető meg az ilyen értékek befagyasztása, ellenkezőleg, fel kell karolni a földművesek és az ifjúság kezdeményezését, s azt az idei ta­vaszi munkák folyamán a réti és le­gelői gazdálkodás megjavítására használjuk fel. Elvtársak. Méltán hangoztatjuk a burgonya jelentőségét a lakosság élelmezése szempontjából, a takarmánymérlegek­ben és az iparban. Mint már emlí­tettem, burgonyahozamaink csökken­nek. Ennek egyik oka a jó minőségű ültetőburgonya tartós hiánya vala­mennyi járásban. / A múlt év, az egyik legkedvezőtle­nebb burgonyatermesztési év ismét konkrét példákkal és eredményekkel bizonyította, hogy nemcsak az* ég­hajlati viszonyok játszanak döntő sze­repet. A nagy burgonyahozam terme­lőinktől, a politikai szervező munká­tól, a magas fokú, agrotechnikai szín­vonalra épülő, konkrét, szakszerű se­gítségtől függ. IBiiiMiitaiiiniitiiiiiifiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiii mim iin-I mim: I • • • IIIII IIIIIIII: I Elvtársak, e napokban dől el az idei termés, a növénytermesztési ós állattenyésztési tervek teljesítése. Mint már az elején említettem, még semmi sincs veszve. A tavaszi me r ' zőkről örvendetes hírek érkeznek, amelyek az emberek önfeláldozó munkáját, szervezett erőfeszítését, és azt a feltett szándékát bizonyítják, hogy mindent megtesznek a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért. A helyzet megköveteli, hogy első-; sorban a tavaszi munkák minőségére, a magas fokú agrotechnikai színvonal biztosítására ügyeljünk és minden • terményre, gabonafélére, kukoricára, burgonyára, a rétekre, legelőkre, az évelő takarmányokra stb. olyan gon­dot fordítsunk, hogy a helyes agro­technikai elvek megszeghetetlen tör­vényt jelentsenek minden mezőgaz­dasági üzem és földműves számára. Sokkal következetesebben és konk­rétabban kell biztosítaniuk a kerületi és járási pártszerveknek az emlíťett feladatok elvégzését. Ezt a mezőgaz­dasági munkák nagysága és igényes­sége, valamint az is- megköveteli, hogy éppen most szervezzük át a me­zőgazdaság irányítását. Ezt minden pártszervnek és pártmunkásnak tisz­1 tán kell látnia. Sokat várunk a mezőgazdaság űj irányítási rendszerétől. Természete­sen az új irányítási rendszerről szól-: va nemcsak a mezőgazdasági-terme-: lési igazgatóságok létesítésére gon­dolunk. Rendkívül fontos s ezért el­sősorban megoldandó feladat az, hogy a mezőgazdasági-termelési igaz­gatóságokban szakmailag és politikai­lag rátermett dolgozók, tapasztalt szervezők stb. működjenek. Ezzel egyidejűleg nagyon gondosan ós igé­nyesen biztosítanunk kell azt, hogy minden mezőgazdasági-termelési igaz­gatóság és annak minden dolgozója mindjárt az első naptól kezdve na­gyon konkrétan foglalkozzék a kér­dések megoldásával. Az új ^irányító szervek mindennapi munkájának vál-: laíati elvekre épülő formái és mód-: szerei, melyek mentesülnek a szük­ségtelen és semmit .meg nem oldó je-: lentésektől, tanácskozásoktól, aktí-< váktól stb., döntő fontosságúak lesz­nek a mezőgazdaság új irányítási rendszerében. Ilyen irányt szabjanak a járási és kerületi pártszervek min­den egyes terrhelési igazgatóságnak. A jelenlegi mezőgazdasági felada­tok egyike sem tűr halasztást. Vala-: mennyi termelési, politikai és káder­kérdést, problémát menet közben kell megoldanunk, • mégpedig rendkívül alaposan. Ha a pártszervek és -szer­vezetek, a mezőgazdaságban dolgozó valamennyi kommunista így fogja fel a mezőgazdasági feladatok megoldá­sát, akkor biztosítani fogják, hogy el­érjük a CSKP Központi Bizottsága által kitűzött célokat. i II'iai Ľ 11111:1111 IIIIÜP •H A Klement Gottwald Oj Kohómü CSISZ szervezete részéről az egyik küldött D a š a n U ľ č á k, a CSISZ vállalati bizottságának tagja vesz részt Prágában a CSISZ IV. kongresszusán A kísérleti kutatóintézetben az új korszerű számí­tógép üzemeltetését biztosítja, amely nagy segítséget nyújt majd legkorszerűbb kohókombinátunk irányításában. (CTK — Svorčlk felvétele) 1983. április 10. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom