Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-07 / 97. szám, vasárnap

Ä mezőgazdasági termelés fejlesztése egész társadalmunk ügye [Folytatáe az 5. oldalról) hozzájuk a viszonyunk, ha már elhelyezkedtek a mezőgazdaságban. A Suchdoli (Kutná Hora-i járás) Barátság Szövetkezet példáját említem: A szövetkezet 1516 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik és 263 állandó dolgozója van. Az elvtársak azt tartották, hogy a fiatalokat akkor nyerik meg, ha jó feltételeket teremtenek számukra. Bevezették a pénzbeli díjazást. Az idén az állattenyésztésben bevezetik a kétműszakos váltást, a hétórás munkaidőt, Sokat törődnek a gépesítéssel és kiküszöbölik a fárasztó fizikai munkát. Kulturális és szociális intézményeket létesítenek. Az ifjúság szakképzettségének növelésében az 1965-ig kidolgozott távlati tervet követik. A községben óvodát, napközi otthont, iskolai klubot, szövetkezeti klubot létesítettek. Két színjátszó körük, zenei körük, testnevelési és sportlétesítményük van. A tanoncok anyagi ellátását a szövetkezet fedezi. A szövetkezet 1961 óta 21 fiatalt a tanonciskolában, ötöt a középfokú mezőgazdasági technikai iskolában, egyet pedig az agrárfőiskolán taníttatott. Közülük hat már visszatért és a szövetkezetben dolgozik, öten vezető tisztséget töltenek be. Suchdolban az idén 9 fiatalt küldenek mezőgazdasági iskolákba. A szövetkezet már az iskola padjaitői kezdve foglalkozik az ifjúsággal. Pionirgazdaságot létesítettek, mely a szövetkezet vezető funkcionáriusainak felügyelete alatt dolgozik. A gyerekeknek tyúktenyészetük, nyulaik, hódjaik, kísérleti parcelláik stb. vannak. A szövetkezet vezetősége az iskola segítségével már a 8. osztályban megismeri a gyermekek érdeklődési körét. így kedvelteti meg az ifjúsággal az egyes munkaágakat. A helyi nemzeti bizottság a szövetkezettel és a pártszervezettel együtt beszélgetéseket rendez a szülőkkel és a gyermekekkel, s közösen megvitatják jövőbeni szándékaikat. A kilencéves alapfokú iskolát befejező és a mezőgazdaságban elhelyezkedő gyermekek azonnal szövetkezeti tagokká válnak. A mezőgazdasági iskolában jó előmenetelt tanúsító tanuló évente 500 korona különjutalomban részesül. A szövetkezet vezetősége tehát már az iskola padjaiban, tanulmányuk idején és a munkahelyeken törődik a fiatalokkal és lakásról is gondoskodik számukra. Átalakítják a régi lakásokat s az idén befejeznek egy 12-lakásos kétemeletes házat. Természetesen nekik is vannak nehézségeik. Ám ahol a feltételeknek megfelelően más szövetkezetek is hasonló útra térnek, ott sikerül megoldaniuk a fiatal dolgozók kérdését. E szempontból fontos, hogy milyen az ifjúság viszonya a társadalom szükségleteihez. Novotný elvtárs az ostravai aktíván ezzel kapcsolatban nyílt szavakat intézett a fiatalokhoz. Ebben a szellemben tevékenykedjenek különösen azok, akiket a párt az ifjú nemzedék nevelésével bízott meg. Azzal a feladattal kapcsolatban, hogy a szocialista mezőgazdasági termelést elegendő fiatal és nagy szaktudású dolgozóval lássuk el, meg kell vizsgálnunk a mezőgazdasági iskolák színvonalát és egész rendszerét. A szövstkezetekben és az állami gazdaságokban mind gyakrabban hallatszanak olyan megjegyzések, hogy a mezőgazdasági iskolák végzett növendékeit nem eléggé készítik elő úgy, hogy megfeleljenek a nagyüzemi termelési feltételeknek, s a mezőgázdasági iskolák tanítói is tudják, hogy a jelenlegi mezőgazdasági középiskola és az agrárfőiskola nem adja meg a szükséges szaktudást. Világos, hogy a mezőgazdasági iskolák elmaradtak a mezőgazdaság rohamos fejlődése mögött, ahelyett, hogy előnyt nyertek volna a káderkérdésben. Ezt nagyrészt a tanítók és a nevelők alacsony színvonala okozta. Nagyon fontos, hogy a tanítók elsajátítsák a legújabb tudományos és műszaki ismereteket és gyakorlati alkalmazásukat, hogy rendszeresen növeljék szaktudásukat. Úgy látszik, a tantervek részleges módosítása, az egyes tárgyak órarendjének megváltozása stb. vajmi keveset segít a helyzeten. Az Iskola- és Kulturális ügyi Minisztérium a mezőgazdasági iskolák, a tudományos intézetek. szakembereivel és a termelési dolgozókkal karöltve vegyék tüzetesen elemzés alá a mezőgazdasági iskolák tartalmát és irányzatát és tgyenek gyors javaslatokat a színvonal emelésére, hogy a mezőgazdasági iskolák megfeleljenek a követelményeknek. Elvtársak, végezetül szeretném önöket röviden tájékoztatni a Központi Bizottság és a kormány mellett a mezőgazdasági termelés irányítására létesült bizottság eddigi tevékenységéről. Az idei feladatok teljesítésének biztosítása mellett a mezőgazdasági termelés 1970-ig terjedő távlati fejlesztésével összefüggő kérdések kidolgozása, valamint a mezőgazdaság irányításának új módszerére tett javaslat szerepelt munkánkban első helyen, ezt ma vitatjuk meg. Lényeges haladást értünk el annak a feladatnak kidolgozásában, hogy 1970-ig kiegyenlítődjék a mezőgazdaság és az ipar színvonala. A bizottság arra törekszik, hogy a XII. kongresszuson kitűzött cél elérése érdekében valamennyi tartalékot mozgósítsunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és kihasználjuk a tudomány és a technika összes elérhető vívmányait. Különös figyelmet szentelünk a kemizálás, az új technika és technológia bevezetésének, a szakosításnak, a szükséges dolgozók előteremtésének és egyéb gazdasági problémáknak. A Központi Bizottság a hétéves terv szerves részeként fogjp megvitatni ezeket a kérdéseket. A távlati kérdések megoldásán kívül a bizottság akciótervet dolgozott ki, amely összefoglalja az idei feladatok teljesítésével közvetlenül öszszefüggő feladatokat. Számos ilyen problémáról már említést tettem. Megvalósításuknál a bizottság nagy súlyt fektetett a központi, kerületi és járási szervek dolgozóinak közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben, nyújtandó konkrét segítségére. A CSKP Központi Bizottságának széles körű mezőgazdasági aktívája segítséget nyújtott a pártszervezetek évzáró gyűlései és az EFSZ-ek zárszámadó közgyűlései előkészítésében, s tagjai most, tavasz kezdetén újból kimentek a mezőgazdasági üzemekbe. Az idei feladatok teljesítése érdekében a bizottság foglalkozott a takarmánykeverők munkájának fogyatékosságaival, a nagy villanyerőművek meleg vizének kihasználásával — zöldségtermesztés céljaira —, a termőterület védelmére irányuló intézkedésekkel, a baromfi- és tojástermelő nagyüzemek építésének ellenőrzésével, a kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának rendezésével és más kérdésekkel, amelyek közül néhány már elő volt terjesztve, a többit pedig a legközelebbi napokban elő fogják terjeszteni a CSKP KB* elnökségének és a kormánynak. A bizottság terve számításba veszi, hogy a közeljövőben megtárgyal és a párt elnöksége elé terjeszt további fontos kérdéseket, mint a takarmányipar kiépítése, a föld termékennyé tételének és az öntözésnek a termékeny vidékekre való összpontosítása A hrhovi EFSZ elárasztott földjein a kelet-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Talajjavítási Vállalat dolgozói megkezdték az idei első talajjavítási munkálatokat. Az RK-2 árokásó géppel hatvan cm mély árkot húztak, amelybe alagcsőveket helyezne k el. alapvető koncepciójának kidolgozása, foglalkozik majd a mezőgazdasági beruházási építkezéssel és egyéb kérdésekkel. • • • Elvtársaki A mezőgazdaság irányítása új módszerének elfogadásával jelentős intézkedést teszünk, amely messzeható jelentőségű a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére, a lakosság és népgazdaságunk szükségleteinek biztosítására. A legfontosabb, hogy az irányítás új fő tartalmára, a mezőgazdaság valamennyi tartalékának kihasználására helyezzük a fő súlyt, s ne vesztegessük az időt mellékes dolgokra. A XII. kongresszus a jelenlegi fő feladatként a mezőgazdasági termelés fejlesztését tűzte ki, amelynek teljesítésében részt kell vennie a népgazdaság valamennyi ágának, egész társadalmunknak. A siker szempontjából a leglényegesebb magában a mezőgazdaságban az erők széles körű mozgósítása. Ez annyit jelent, hogy elsősorban a lemaradó mezőgazdasági üzemeket az élenjárók színvonalára kell emelni. Sok jó szövetkezettel és állami gazdasággal rendelkezünk. Elég nagy azonban a gyenge szövetkezetek és állami gazdaságok száma is. Nagy előrehaladást jelent majd, ha valamennyi olyan termelési eredményeket ér majd el, mint a Hradec Králové-i járási vinaryi EFSZ, a nymburki járási kounicei EFSZ, a Havlíčkúv Brod-í járási šmolovyi EFSZ, vagy a príbrami járási Tochovipei Állami Gazdaság, a kromgfíži ÁG stb. Az újonnan szervezett termelési igazgatóságoktól elvárjuk, hogy ezt a feladatot sajátjuknak tekintik és következetes szervező munkával megvalósítják. Ebben a törekvésükben egész pártunk támogatását élvezik. BIZTATÓ KEZDET Beszélgetés a népi ellenőrző < bizottság elnökével £ A Tlmačei S. M. Kirov üzem > dolgozói is megválasztották a né- s pi ellenőrző bizottságot. Azóta < alig két hét telt el. Ottjártunkkor > felkerestük František Kováč elv- s társat, a népi ellenőrző bizottság < elnökét és eddigi munkájukkal, > illetve terveikkel kapcsolatban s néhány kérdést intéztünk hozzá. ? • Mit végeztek el megválasz- ? tásuk óta? $ — Nem dicsekedhetünk. Az el- £ J lenőrzésnek ez a formája mind- ? > nyájunk számára új. Jelenleg a S > távlati terven dolgozunk, amely < J nagy vonalakban meghatározza el- ? > ső félévi feladatainkat. 5 > 9 Mik lesznek a bizottság első < ) teendői? ? > — Azoknak a hibáknak a kikü- S > szöbölését tűztük magunk elé, < £ amelyek üzemünkben hátráltatják ? > a termelést. Itt elsősorbah a mun- S > kaidő betartására, teljes kihasz- < 5 nálására, a nyersanyaggal való ? > takarékosságra és gyártmányaink > j minőségének további javítására < í gondolok. Nagy figyelmet szen- ? > telünk továbbá a dolgozók javas- S > latainak, észrevételeinek. Már ed- < £ dig is meggyőződtünk arról, hogy ? > a dolgozók sok értékes javaslatot i > tesznek a termelés megjavítására, < ? de ez sokszor süket fülekre talál. ? > • Hogyan képzeli el a jövőben S > a bizottság és a dolgozók együtt- < l működését? 5 > — A népi ellenőrző bizottság- S > ban valamennyi részleg képvisel- í £ ve van. A dolgozók bátran fordul- ? > hatnak panaszukkal, javaslataik- s > kal a bizottság bármely tagjához, s £ Az üzemi népi ellenőrző bizottság ? > a hibák és nehézségek megelőzé- S > sét tekinti fő céljának. Ezt látni < | kell dolgozóinknak is. ? > • Milyen időközökben ülésez- S > nek majd? < J — A tervben a gyűlések Idejét ? > is feltüntetjük. Ezen azonban vál- J > toztathatunk. összeülünk alkalmi- c ) lag ls, ha azt a szükség megkí- ? > vánja. S > • A járási konferenciára is s ! megválasztották már a küldötte- < ; ket? 5 > — Az április 7-én megtartandó s I járási konferenciára nyolc elvtár- ? | sat küldünk. Névsorukat alapos > > megfontolás után állítottuk össze, s I mert nemcsak arról van szó, hogy £ ; a konferencián Szemünket képvi- ? > selik, hanem közülük egynéhányat s ! a járási népi ellenőrző bizottság- ? ; ba is beválasztanak. Ők lesznek > > az összekötő kapocs a járás és s ! közöttünk. Meggyőződésem, hogy i ; sem bennük, sem pedig az üzemi 5 • népi ellenőrző bizottság tagjaiban s I nem csalódnak majd választóik, i : N- i i A PÁLYAVÁLASZTASSAL kapcsolatosan az a megfigyelésem, hogy az iskolaév második felében a szülők aktívabban látogatják a szülői munkaközösség gyűléseit, mint az első félévben és élénkén érdeklődnek a pályaválasztási lehetőségek iránt. A tanítók megtanácskozzák o szülőkkel, hogy milyen fejlődést látnák a gyermeknél, s ennek alapján milyen pályára tanácsolják. Ám — a tanácsokat illetően — a szülők nem mindig viseltetnek kellő megértéssel. Ilyen a helyzet a mezőgazdasági iskolákra való toborzásnál is. Nemcsak a mezőgazdasági tanoncviszony, de még a mezőgazdasági középiskolák Iránt sem tanúsítanak a szülők nagy rokonszenvet. Nem akarják látni, hogy közellátási nehézségeink — amelyek közvetlenül érintik őket is — egyik fő oka az. is, hogy a szövetkezetekben és. az állami gazdaságokban kevés a képzett szakember. Kétségtelen sok szülő szeretné, ha gyermeke a közelében maradna, de maga sem sokat tesz annak érdekében, hogy a szövetkezet kedvéző, vonzó feltételekkel várja a fiatalokat. Ami pedig Paksi elvtárs véleményét illeti, — hogy városi tanuló ne jelentkezzék a mezőgazdaságba — nem, azonosítom magam a kérdés ilyen beállításával. Igaz, a bányász fiából hamarabb lesz bányász, mint a falusi vagy városi fiúkból, de a bányász fia is csak akkor folytassa apja foglalkozását, ha megtalálja a bányamunkában annak szépségeit, hivatásának tekinti a bányászatot. S ugyanígy áll a helyzet a többi fiatallal is. A dolog helyes megoldását tehát nem az egyes munkaágazatok kategorizálásában kell keresnünk, hanem abban, hogy az iskolában a tanulókat a kommunista öntudat olyan színvonalára kell emelnünk, hogy a társadalom követelményeiből kiindulva minden munkában megleljék annak szépségét. SZERINTEM SZÜLŐKRE és tanítókra egyaránt vonatkozik az elv, hogy a pályaválasztásnál nemzetgazdaságunk szükségleteiből kell kiindulni. Vajda István, Štúrovo. KÉT ÉVEN KERESZTÜL osztályfőnöke voltam iskolánk egyik osztályának. Két év nagy idő a 13—15 éves gyermekek életében. A 18 gyermek közül hat kitüntetett volt, a többi erős közepes.. Sokat beszélgettünk a pályaválasztásról, a problémákról. Mindegyikről tudtam, hogy mi szeretne lenni, milyenek a tervei. Sajnos, nagyon kevés került közülük arra a pályára, amire talán elsős korától készülődött. Hogy miért? Szinte hihetetlen! Az iskola igazgatósága, a jelentkezési íveket rossz helyre küldte be. Így például Lučenec helyett Rožňavára, és megfordítva. Mire a jelentkezési ívek rendeltetési helyükre jutottak, a felvételi vizsgákat már megtartották. Az elkeseredett gyermekeknek „gyorsan" más pályát kellett választaniuk. A pályaválasztók odamentek, ahová éppen bejutottak. Így dőlt romba az osztályfőnök munkája, mellyel a tanulókat a pályaválasztásra előkészítette. Nem vitás, hogy a szülők a legszebb, legmegbecsültebb pályára készítik elő gyermekeiket. Ha a gyerek nem tanul, ezzel ijesztik, várj csak majd mehetsz az EFSZ-be dolgozni! Ezekben a hangokban a keserűség mögött ott a mezőgazdasági munka lenézése is. Ha a mai gyermekeket a földdel, az EFSZ-szel ijesztgetik, nem csoda, ha a falusi ifjúság meszsziről elkerüli a földszagot. Azt hiszem a bérezés is nagyban hozzájárul ehhez. Jó lenne, ha a 8. és 9. évfolyam tanulói ellátogatnának hazánk legszebb, legfejlettebb mezőgazdasági üzemeibe, hogy megtekintsenek egy-egy mintakertészetet, korszerűen berendezett istállót, tyúkfarmot, hatalmas üvegházakat stb. Ez több gyermekben felébreszthetné a mezőgazdasági munka iránti érdeklődést. A FIATALOK TÖBBSÉGE átlagos képességű, igen sokféle pályára egyaránt aikalmas lehet. A tanítók feladata, hogy az adott lehetőségeken belül a tanulók érdeklődését irányítsák. Felelősségteljes munka a kilencedikes tanulók útnakindítása. Szeretnénk, ha minden tanulónk megtalálná azt a munkahelyet, ahol egyéni képességeit leginkább a közösség szolgálatéba tudja állítani. Németh Zsuzsa, Čierna. Nem közömbös számunkra AZ ELMÚLT ÉVEK tapasztalatai azt mutatják, hogy nem szenteltünk kellő figyelmet a pályaválasztás kérdésének. Bizonyítja ezt az is, hogy a mezőgazdasági iskolákban túlnyomó többségben a leggyengébb tanulókat irányítottuk. Pedig éppen a mezőgazdaságban van szükség sok, jól képzett szakemberre. Itt azonban önként vetődik fel a kérdés: Vajon lehet-e gyenge előmehetelű tanulókból jó szakember. Aligha! Vagy ha igen, csak kivételes esetekben. Az is hiba, hogy még mindig nem tulajdonítunk kellő fontosságot a mezőgazdasági termelésnek és így sok szülő idegenkedik attól a gondolattól, hogy gyermeke a mezőgazdasági pályát válassza. Oka ennek még az is, hogy egyes m&zőgazdasági tanonciskolák színvonala még nem érte el a kívánt szintet. S csak súlyosbítja a helyzetet, hogy az iskolákból kikerülő szakembereket nem fogadják szívesen a mezőgazdaságban. Véleményem szerint nem helyes, hogy a leányokat olyan pályára irányítjuk, amely testi felépítésüknél, fizikai adottságuknál fogva nem alkalmas számukra. Vannak kivételes esetek, amikor egy-egy leány jól megállja helyét ezekben a szakmákban is, legtöbbjük azonban még a tanulás befejezése előtt, vágy néhány évi gyakorlat után hátat fordít a szakmának. Vajon van-e értelme annak, hogy államunk nehéz ezreket áldozzon ezek iskoláztatására, ha a befektetett tőke nem térül meg. A PÁLYAVÁLASZTÁS nem egyszerű dolog. Mindannyiunknak hozzá kell járulni ahhoz, hogy szakmailag jól képzett ifjúságot neveljünk. Hiszen ettől függ az ipari és mezőgazdasági termelés fellendítése. Ez pedig nem lehet senki számára sem közömbös. Andriskin József, Komárno. LAPUNK MÁRCIUS 9-1 SZÁMÁBAN VITAINDÍTÓT KÖZÖLTÜNK A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL. AZ ALÁBBIAKBAN SZEMELVÉNYESEN ISMERTETJÜK A BEÉRKEZETT HOZZÁSZÓLÁSOKAT. A nemzetgazdaság érdekei a mérvadók iaiiBiiaHa!iBtiHiia<:s,MBr:B!!a;ianBUBimiiBi!a!!anBiiaiiB)-iBMBnBnBitBnai!Bi!aiiBiiai{a]iaiiBiiaiiBi!BiiauaiiBi]ai!aiiBi!B]iai^iia!iai[B;.a.;Bi!B:;'s Nagy sikerrel vetítik filmszínházainkRosztockij: Visszavárlak című filmjét. Képünkön a film két főszereplője.