Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-26 / 115. szám, péntek

A dél-morvaországi kerület kommunistáinak mozgalma A PÁRTMEGBÍZATÁSOK legyenek konkrétak és ellenőrizhetők J Olvasóink előtt már részben ismeretes, hogy a dél-morvaországi kerületi i j pártbizottság felhívással fordult a kerület valamennyi pártszervéhez, i I szervezetéhez, valamennyi kommunistájához. Ezt a felhívást mélyreható ' l ellenőrző munka elűzte meg. A kerületi pártszervnek komoly segítséget nyújtott a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának brigádja. Az elvtársak a helyszínen segítettek feltárni a fogyatékosságoI kat és megtalálni a pártmunkának azt a formáját, amelynek segítsé- i i gével gyökeres változást lehet elérni a kerület gazdasági életében, j i Az elemzés eredményeit a kerületi pártbizottság végső fokon az emll- J j tett felhívásban összegezte, s egyben útmutató felhívással fordult • » a Járási pártbizottságokhoz és pártalapszervezetekhez. Mivel a felhí- i i i I vás nemcsak az emiitett kerületben, hanem országos méretben U a i nagy visszhangra talált, nemcsak érdemes, de szükséges is, hogy ol- J [ vasóink, elsősorban a kommunisták alaposabban megismerjék és ma- J J gukévá tegyék. I, 1 Óriási mennyiségű villanyáramot fog fogyasztani a Kelet-Szlovakiai Vasmű Az áramszükséglet jelentős részét — annak ellenére, hogy a vállalatnak saját hőerőműve is épül, - óriási üzem a területén keresztül menő 110 és 220 kilovoltos távvezetékből kapja. Képünk a transzformátorállomás szerelését ábrázolja. (Kočiž felvétele — CTKJ • • a n • Talpig emberek Ha a felhívás gondolatát egyetlen mondatban akarnánk kifejezni, így sűríthetnénk össze: Valamennyi kommunistának pártfeladata a termelés fejlesztése. Ez a megállapítás teljesen összhangban áll pártunk XII. kongresszusának célkitűzéseivel, a kongresszusi határozatok vezérvonalával. A kerületi pártbizottság éppen ennek az elgondolásnak szellemében hajtotta végre a mélyreható politikai és gazdasági elemzést. Megállapították, hogy kerületükben még bőven akad Javítanivaló, különösen a termelés színvonalának emelése tétén sok még a megoldásra váró feladat. Ipari üzemeik nem teljesítették rendszeresen a termelési tervet, esetenként a választék körül is voltak fennakadások. Komoly problémák merültek fel a mezőgazdaságban is. A múlt esztendőben például a kerület 13 millió liter tejjel maradt adós. Az emiitett alapos elemzés alkalmával megállapították, hogyha sikeresen akarják teljesíteni a XII. kongresszus határozataiból eredő feladatokat, mindenekelőtt a pártmiinkában kell javulást, újszerűséget elérniük. Lássuk tehát mi a felhívás lényege? . • A kerületi pártbizottság abból a tényből indult ki, hogy pártunk XII. kongresszusa a párt és az egész nép figyelmét a termelésre, az iparra és a mezőgazdaságra irányította. Ezt tartotta szem előtt, amikor felhívta a pártszerveket és szervezeteket: indítsanak mozgalmat azért, hogy valamennyi kommunista múlhatatlan, a párttagsággal járó egyik legfontosabb feladatának tartsa a termelés nagyarányú fejlesztését. Ennek a mozgalomnak az alapját a pontosan meghatározott, konkrét és ellenőrizhető pártfeladatoknak kell képezniük, azoknak, amelyeket a kommunisták tudásuknak, képességüknek, rátermettségüknek megfelelően az alapszervezetek taggyűléseitől vegy a felsőbb pártszervektől kapnak. Valaki feltehetné a kérdést, vajon nem Így volt-e ez eddig ls? Tény, hogy a kommunisták többsége eddig is a lelke, szíve, agya volt építőmunkánknak. Hogy csak egy példát említsünk: az említett kerületben komoly gond a mezőgazdasági termelés színvonalónak további emelése. Amikor e kerületi pártbizottság a mezőgazdaság megsegítése érdekében felhívással fordult az üzemekhez és hivatalokhoz, 450 mezőgazdaságban jártas kommunista szakember Jelentkezett a szövetkezetekbe. Ezek a megmozdulások azonban sok esetben ösztönösek voltak. Inkább a lelkesedésre, mint a kommunista meggyőződésre alapultak. A vállalt kötelezettségek azonban már nem minden esetben hozták meg a várt eredményt. Teljesítésüket nem ellenőrizték következetesen. Hibának bizonyult az Is, hogy több esetben a pártszervezetek határozatai formálisak voltak, teljesítésükért végső esetben senki sem volt felelős. Példa erre az otrokovicei pártszervezet esete. A szövetkezetben már néhány éven keresztül krumpliból Igen alacsony heiktárhozamokat értek el, holott megvoltak a feltételek, hogy az elért eredmények kétszeresét, sőt háromszorosát is elérhessék, ha körültekintőbb munkát végeznek. A szö vetkezeti pártszervezet nem tűrhette tovább az áldátlan helyzetet. Leszögezték, a sikertelenségekért nemcsak a szövetkezet vezetősége felelős, hanem a kommunisták is. Személy szerint azonban senkit sem tudtak felelősségre vonni — bár már nemegyszer hoztak olyan értelmű határozatot, hogy javítani kell a hely zeten — mivel a határozatot min dig azzal fejezték be: teljesíté séért a pártszervezet felelés. A párt szervezetnek pedig közel félszáz tagja van. Papíron tehát mindenki felelős volt mindenért, lényegében azonban személy szerint senkit sem tudtak felelősségre vonni' a történtekért. A múlt év tavaszán változtattak munkamódszerükön. A krumpli hektárhozamának növeléséért, a lehetőségek kihasználásáért a pártszervezet elnökét személyesen ls felelőssé tették. A tapasztalat azt igazolja, hogy ebben az esetben helyesen járt el a pártszervezet. Míg ez elóző években 30—60 mázsás hektárhozamot értek «1 kr»mpliból, • múlt őszs»el 130 m<zsáe átlagtermést takarítottak b«. Sőt, volt olyan parcella is, amely 200 roáasás hektárhozamot adott. Mi ebből a tanslság? Az. hogy a feladatokat, pártmegblzatásokat úgy kell felosztani a kommunisták között, hogy mindenki tudja, ki miért felelős, mikor kell és meddig kell elvégeznie feladatát. Az általános határozatok semmi Jóhoz nem vezetnek, tenyésztalajává válnak a felületességnek, nemtörődömségnek. Ahogyan a közmondás tartja, a sok bába között elvész a gyerek. Röviden összefoglalva: a pártfeladatok ne legyenek általánosak, hanem olyanok, amelyeknek teljesítését bármikor ellenőrizni lehessen. És a határozatok teljesítéséért egyes kommunisták személy szerint is felelősséggel tartozzanak a taggyűlésnek, vagy a felsőbb pártszerveknek. Szóljunk most néhány szót a felhívás második pontjáról, amely általánosságban meghatározza a pártmegbizatások tartalmát, azt, hogy melyek azok a fő feladatok, amelyekre a kommunistáknak ma a legnagyobb gondot kell fordítaniuk. Ma kulcskérdés a termelés színvonalának emelése. A kommunisták munkájának és a pártmegbizatásoknak is arra kell irányulniuk, hogy az iparban, a mezőgazdaságban minél eredményesebb legyen a termelőmunka. Általában a termelő vállalatok munkájával összefüggő egyéb intézmények kommunistáinak is ezt a célt kell szem előtt tartaniuk. A pártfeladatok tartalmának szoros összefüggésben kell lennie az élenjáró dolgozók által indított mozgalommal. Arra kell irányulnia, hogy minél nagyobb teret hódítson a munka iránti szocialista viszony, a szocialista munkaerkölcs. E téren is legyenek példaadók a kommunisták. A pártszervezetek törekedjenek arra, hogy a kommunisták álljanak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versengő kollektívák élére, legyenek újítók, szervezői a munkának, szószólói az új módszereknek, technikának, technológiának. Különösen nagy jelentőségű a harmadik és egyben az utolsó pont, amely arra szólítja fel a kerület kommunistáit: valamennyi párttag tartsa kommunista kötelességének azon a munkaszakaszon dolgozni, segíteni, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az eddig elmondottakat még kiegészíthetjük azzal, hogy a kerületi pártbizottság meggyőződése: a pontosan körülhatárolt, konkrét, ellenőrizhető pőrtfeladatok vállalása mozgó sítőan hat majd a pártszervezetekre, belátható Időn belül komoly gazdasági sikereket eredményez. Hangsúlyoz nunk kell, ez esetben szó sincs kampányszerű feladatról, A mozgalomnak teljes mértékben ái kell hatnia a mindennapi pártmunkát hogy a kommunisták legfőbb köteles ségüknek tekintsék a termelési fel adatok maradéktalan teljesítését Legyenek mindenütt ott, ahol végered ményben eldől a termelés sorsa. Azt hisszük, ez logikus, ésszerű követelmény. A párt irányító tevékenysége nem érvényesülhet azokon a munkahelyeken, műhelyekben, brigádokban, vagy munkacsoportokban, ahol nincsenek kommunisták. Ilyen esetben — ha nincs aki, vagy akik következetesen küzdjenek megvalósításáért — a legjobb, a legésszerűbb párthatározat is csak papíron marad. A konkrét feladatokat azonban nem elég csupán kimondani, vagy határozatba foglalni. Ehhez a feltételeket is meg kell teremteni. Nélkülözhetetlen az Illető üzemben, vagy EFSZben a mélyreható gazdasági elemzés, amelynek során felszínre kerülnek a megoldásra váró problémák. Ennek megfelelően bízzuk meg konkrét feladatokkal a kommunistákat. A pártszervezetek munkáját a jövőben nem a kötelezettségvállalások száma, mennyisége szerint fogják elbírálni, hanem annak alapján, hogy a hatáskörükbe tartozó üzem, műhely, szövetkezet, vagy egyéb termelési egység, miként teljesíti termelési tervét, mindenekelőtt abból a szempontból, milyen mértékben vették ki részüket a terv teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtéséből, mit tettek azért, hogy egyre magasabb szintét érjen el a munkatermelékenység, hogyan teljesíti az tzem, vagy szövetkezet a társadalommal szembeni kötelezettségeit. És most lássuk, hogyan valósul meg az elmélet a gyakorlatban? A felhívás megjelenése óta alig két hónap telt el. Ez az idő aránylag rövid ahhoz, hogy mérlegre tegyük az eredményeket. Tény azonban, a felhívás nagy érdeklődést és komoly visszhangot váltott ki a kerület pártszervezeteiben. A kommunisták döntő többsége megértéssel fogadta és előreláthatólag az év végéig a pártszervezetek többsége, ennek szellemében fog dolgozni. Minden félreértés elkerülése végett még egyszer szükséges hangsúlyozni: a felhívás mindenekelőtt a kommunistáknak az eddigieknél is nagyobb méretű aktivizálását, mozgósítását tartja szem előtt. Ma már nem elég, hogy a kommunista személyes példát mutasson. A párt ennél többet kíván tagjaitól, azt, hogy a személyes példamutatáson túl szervezzék meg a többi dolgozót is úgy, hogy az állami tervben megszabott feladatok teljesítésén ne essék csorba. Néhány pártalapszervezetben több sző esett arról, milyen is legyen a pártfeladat, lehet-e annak tekinteni a normális, vagy szolgálati kötelességet? Erre a kérdésre a konkrét helyzet ismerete adja meg a választ. Természetes dolog, ha valamennyi párttag becsületesen teljesítené feladatát, a válasz nagyon is egyszerű volna. Ma azonban — habár ezt nem lehet általánosítani — a minimum megkövetelése is sok esetben pártfeladatnak számit. El kell azonban jutnunk oda, hogy amit ma még pártfeladatnak tekintünk, a jövőben alap vető kötelességének tartsa valamenynyi kommunista és a pártfeladatok sokkal igényesebbek legyenek. Furcsán hangzana, s nem sok eredménye volna például az olyan pártfeladatnak — bár nagyon is konkrétnek tűnik — hogy az Igazgató biztosítsa a terv teljesítését. Ez nem pártfeladat, hanem alapvető kötelessége az igazgatónak. Pártfeladatul lehet azonban adni, hogy a termelésnek ebben vagy abban az ágában az észlelt hibák eltávolítására tegye meg a szükséges intézkedéseket s így tegye lehetővé a termelési feladatok határidő előtti teljesítését. A kerület prátszervezetei jelenleg rövidebb időre szóló konkrét pártfeladatok kitűzésére, illetve vállalásra szorítkoznak. Ezeknek a teljesítését azonban — a felhívás tartalmá nak megfelelően — rendszeresen ér tékelik és újabb pártfeladatokkal bízzák meg az egyes kommunistákat. Befejezésül még csak annyit: pár tunk politikájának súlypontja a gazdasági kérdések intézésére, megoldására helyeződik át. A kommunistáknak mindenekelőtt ezen a területen kell példás munkát végezniük, tudásukkal, szervezőképességükkel és nem utolsósorban személyes példamutatá sukkal biztosítani a termelési felada tok sikeres teljesítését. Végül is ez a célja a dél-morvaországi kerületi pártbizottság felhívásának. SZARKA ISTVÁN A folyosó alig lejtett. Hátunkat ftfjósra ávrmesztette a fádul nyargaló légáramlat. Lábunkkal óvatosan kerestük e jéghártyás, bokáig érő tízben rejtőző talpfákat. A vaksötétben, mint csillagok világítottak pislákoló lámpáink. Nyolcszáz méter az aknáig ...! Ondrej Ondrej technikus a kísérőm. — Hallottam, hogy nagy jövő előtt áll a bánya. — Igaz. Néhány száz milliós befektetéssel bővítik. Dúsító ls épül... Gazdag leletekre bukkantunk. Most a kilencedik szinten készülődünk a fejtéshez, de''nemsokára a tizenkettediket is felnyitjuk! — Kozmáék hányadikon dolgoznak? — A hetediken. — Tehát majdnem négyszáz méter mélyen! Telt csillékhez érUnk. — Milyen a vastartalom? — Mikor hogy! Általában harminckét százalék. — Sok rossz csillét láttam fönt. Ócskavas? — Amelyik már nem javítható. A jók állandóan üzemben vannak. De a vagonhiány nagyobb probléma ... Néha egész brigádokat küldünk vagonjavításra. A hetedik szinten még két kilométeres út várt ránk. A Diesel-motoros vontatók dobhártyát szaggató pöfögése, foftogató füstje, a szellőztető nyílások halk suttogásával és üde leheletével váltakozott. A végtelen csíllesor rándulásai puskaropogásra emlékeztettek. Kozmáékat munkahelyükön találjuk. A csoportvezető a légnyomásos rakodó lépcsőjén áll és nagy szakértelemmel irányítja a sivalkodó kanalas szerkezetet. Segédje a csillét támasztja, nehogy elszaladjon a rakodótól. A hetedik lapátból már a csille mellé is kerül. Mehet!... Kiszabadítják és nekirugaszkodnak. — Hagyjátok! — kiált a technikus. Lecsatolják lámpáikat és közelebb jönnek: Ondrej Kozma, Pavel PetergaS ... Letelepszünk. — Hány éves? —kérdem a vájárt. — Harmincnyolc. Ebből huszonkettőt töltöttem bányában. PetergaSra nézek. — Szintúgy! • • • E 9 • 9 R • B • Gazdag sorétegre bukkantak Zbudza községben, nem messze Michalovcétől, 125 méterre a főid mélyében gazdag sórétegre akadtak a prievidzai Bányaépítkezési Vállalat dolgozói. A fúrási munkálatoknál sok gondot okozott a talajvíz. Csaknem három hónapig tartó fáradságos munka után sikerült megállásra kényszeríteni a vízáramlást. Áprilisban tovább folytatták a fúrási munkálatokat és néhány nanpal ezelőtt felszínre került az első só. Napjainkban tovább folyik a tárna mélyítése 170—180 méterig, hogy pontosan megállapíthassák a sóréteg vastagságát, amely ezen a helyen 100 méter körül mozog. g-l A vájár térdére helyezi izmos Arar-i jďt; előrehajol: , — Bizony! Tizenhat éves voltam> amikor megkóstoltam ezt a munkát. Azóta sem tudtunk megválni egymástól. Olyan ez mint a rossz szenvedély ... Vasmarokban tartja az embert. Addig „szerelmeskedik" velünk, míg csak egyszer azt nem mondja; elég volt! Menj ibolyát szagolni! Peíergas hahotázva felkiált: — Ugyan te! Hogy lehet egy bá-. nyász, egy csoportvezető ilyen.. s ilyen... „lírikus"? A technikus félszegen közbevág: — Nono! A bányában éritek meg a nyugdíjat, csak türelem! — Hát szeretnénk! Mert a bányász nem élhet bánya nélkül! Csak ha már nagyon megöregszik ... —• Odafönt láttam a díszoklevelet — próbálom másra terelni a szót. — Melyiket? Mert kettő van! A szocialista brigád, meg a XII. kongresszus brigádja....' — Az utóbbit. Sok fáradságba került? — Megizzadtunk érte, de csak úgy, mint máskor. Ondrej technikus siet a magyarázattal: — Ne csodálkozzék! A normát általában 120 (ÍJ körül teljesítik. A bánya egyik legjobb csoportja ez! — A fal minősége nem számít? — Gyakorlat kérdése. Mindegyik falnak megvan a maga különlegessége. Ha az ember rájön a módjára, nincs baj. A hideg a hetedik szintre ts lehúzódott. Mintha a sziklák lehelnék magukból ... — Mi a jó munkaeredmények tit-. ka? — kérdem hirtelen. Gondolkoznak majd a vájár hangja töri meg a csendet. — Szerintem a szaktudás, a gyakorlat és az egyetértés, vagyis az összetartás. PetergaS kiegészíti: — Meg a kedv... a munkakedv! — Hát a felszerelés? A bányafa, a csillék, a jó gép, a jó fúró, a robbantó anyag, a lámpa, csizma, ruha és ... és ... ez semmi? Tágranyílt szemmel nézzük a tüzbejött technikust, fa persze ...! Ezekről ő gondoskodik! — Hát természetesen! — mosolyog a csoportvezető —, ha nincs felszerelés: nincs munka. Minden hiába .., — No ugye! — Es mindebből a maguk csoportjában semmi sem hiányzik? Összenéznek. — Nyolc éve dolgozunk együtt, gondolhatja! — Bizony! Nyolc éve! S mintha tegnap kezdtük volna... — fohászkodik PetergaS. — Nézd csak! — élénkül fel a csoportvezető. — Most meg te oagu a „lírikus"? — Eh, érzékeny az ember, mégha bányász isi — No, fogjunk hozzá, mert még „elsírod magad"! — Gyerünk. A rakodó csörömpólését gumicsizmánk cupvogása csakhamar elnyomja. A felvonóban a technikus áhítattal felsóhajt: — Micsoda emberek ...! Úgy éreztem egyet gondoltunk: A Kozma brigád is kezesség arra, hogy Nižná Slanén nemsokára valóban nagy bánya lesz! SZABÖ GÉZA ÜJ SZÖ 4 * 1963 április 28. 9