Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-21 / 110. szám, vasárnap

TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS 'm. új sző pes TELJES ÜTEMBEN A z. építésvezető barakkszobájában a megszokott hétfő reggeli méla hangulat uralkodott. A várakozók közül egyik-másik lélekben még otthon kalandozott, de olyanok ls voltak köztük, akik a legújabb Sportkaeredményeken tűnődtek. A legtöbben újságot olvasva várták a hét órát — a szokásos hét elejei „raport" idejét. Senki sem sejtette, hogy ma nagy rumli lesz itt. — Megörültetek? Ez volt az építésvezető első szava. Utána hosszú csend következett. Kezében egy sokszorosított papírlapot tartott, majd azt az asztalra csapva megismételte az előbbi kurta mondatot. — Megőrültetek? Tönkre akarjátok tenni a parti jó Jhírnevét? Marta Satynko»á oldalba bökte a méllette ülő Vlado Kocoureket: — Hallod? Kezdődik a tánc. 4.z építésvezető újra megszólalt. Most már higgadtabb hangon mint az előbb, hangosan olvasni kezdte a papírlapon levő szöveget: „Az ifjúsági brigádok a jövőben válogatás nélkül körükbe fogadnak minden fiatalt, tekintet nélkül arra, hogy az illető előbbi munkahelyein hogyan állta meg helyét, milyen magaviseletű volt... Az építésvezető kifogyott a szuszból, két ökle mintha már a mondai elolvasásától holtfáradt lett volna, pörölyként zuhant az asztalra. — „Válogatás nélkül! H" Azt gondoljátok talán, hogy ez az építkezés valami javítóintézet? Vagy tévútra jutott e fiatalok menedékhelye? Látjátok azokat a tervrajzokat? Vegyétek tudomásul, hogy ennek — ha elfogadjátok ezt a javaslatot, ha válogatás nélkül akárkit felveszünk munkára — mi, a törzsgárda isszuk meg a levét, jó hírnevünk forog kockán. S

okáig tartott akkor az a hétfői termelési értekezlet. Végül aztán az építésvezető szavazásra bocsátotta a kérdést. Jócskán voltak, akik a CSISZ-szervezet elnökének javaslata ellen kardoskodtak, de a többség az elnök véleménye mellett foglalt állást. Kel] itt a dolgos kéz — gondolták sokan —, hiszen a munkacsoportokban nincs meg a tervezett létszám. — Legfeljebb útilaput kötünk majd a talpuk alá, ha rakoncátlankodnak — vélték néhánvan azok közül, akik a javaslat mellett szavaztak. — Lesz, ahogy lesz — gondolták azok, akik csak azért emelték fel a kezüket, mert a gyűléseken így szokták. Ezeknek bizony nem fájt a fejük a brigád sorsa miatt. Űgy még sohase volt, hogy valahogy ne lett volna, bölcselkedett közülük némelyik. Ha a többség el is fogadta a javaslatot, az építkezésen azért még napokig parázs vita folyt a téma körül. T7"arel Vorišek, az első „válogatás nélkül felvett brigádos" már megjelenésével is feltűnést keltett. Délután érkezett. A többiek akkor már munka után kimosakodva, kiöltözve ott ültek a munkásszálló előtt a parkban. Az autóbuszból egy jókötésű, nyurga legény szállt ki érdekes poggyász kíséretében. Hanyagul a nyakába dobva gitár lógott, melyet csak úgy kapásból pengetett. A másik kezével egy a vállán átvetett fütyköst markolt, melynek végén piros kendőbe kötve kis batyu himbálódzott. A fiú az „0 cangaceiro" című ismert dalt fütyürészve egykedvűen ballagott a csodálkozó fiatalok között, majd az egyik csoport előtt végre mégis megállt. Kétszer-háromszor végignézte a munkásszállót, aztán hegyeset köpve rászólt az egyik lányra: — Helló, lédi, ez itt a Kaucsukhoz címzett hacienda? A leány elmosolyodott. Tekintete a fiú úgynevezett kovboj-csizmájára tévedt, majd pillantása a piros kendőbe kötött bátyún állt meg. üj szerkezetű híd (ČTK) — A brnól Ingstav tervező csoportja Vlastimil Cech mérnök vezetésével befejezte a Csehszlovákiában építendő első esztakád híd tercét. Az esztakád spanyol eredetű szó s gyenge pillérekkel alátámasztott hidat jelent. Ez a csaknem 400 méter hosszú, űj szerkezetű híd az északmorvaországi kerületben a Morávka folyó mellett a következő években építendő völgygát jobb oldalán húzódó új összekötő út részét képezi majd. Ez az új, a maga nemében hazánkban első terv Csehszlovákia egyik legfontosabb hídjának építését teljesen űj módon oldja meg. Az esztakád 20 mezőből álló felületét 19,60 méter hosszú és több mint 18 tonna súlyú előregyártott elemekből építik fel. — Ez — felelte. Kit keresel? — A nagy főnököt — felelt az imént érkezett. Beszédem van vele. El akarok szegődni. És zsebéből előhúzta az újságot és egy apróhirdetésre mutatott. A lány felállt, megfogta a fiú lábhoz eresztett gitárét, a fiú is felszedte a többi cőkmókot, aztán megindultak. — Ez Itt a nevelő szobája —• állt meg később a lány a folyosón. Ö a CSISZ elnöke. — Ne-ve-lő. CSISZ el-nök. Hm... így érkezett meg az építkezésre Karel Vorišek. Valahonnan Csehország egy másik sarkából vetődött ide. Komplett „kovboj-felszerelésben". A vasas brigádban, ahol már másnap megjelent, így mutatkozott be: „Karel Vorišek, más néven a Préri Farkasa a nevem." A vasas brijfád összenézett. — No, ezzel ls jól bevásároltunk — gondolták a legtöbben a brigádból. — Lédi — mondta a „Préri Farkasa" Marta Satynkovának, akivel tegnap először beszélt a munkásszálló udvarán, —, veled akarok dolgozni egy gépnél. — A „lédi" bólintott. — Ogyis egyedül vagyok most az acélhajlítónál, így nem tudom jól kihasználni a gépet — mondta a lány. Szükség lesz ott rád. A fiú, ahogy végigment a műhelyen, háta mögött itt is, ott is megjegyzést hallott: — Martával fog dolgozni? Jól kösse fel akkor a gatyáját. J

aj, pedig de nthéz élet ám a vasas élet. Különösen annak, aki eddig nem nagyon törte magát a munka után. De ahányszor feltörött tenyérrel, átizzadt ruhával mármár a földhöz csapta a kezeügyébe eső szerszámot, mintha valamilyen apró lemezjátszó megszólalt volna az agyában és leforgatta volna azt az emlékezetében már ezerszer elismételt mondatot: „Martával fog dolgozni? Jól kösse fel akkor a gatyáját.." Igaz, hébe-hóba — különösen az első napokban — sok baj volt a reggeli felkeléssel, de ha akár csak öt perccel érkezett későbben, mint a lány, Marta délig, vagy sokszor akár estig is anélkül, hogy szóra méltatta volna a fiút, csak dolgozott, dolgozott. És a lány azt is megállta, hogv a műszak végeztével sem szólt ilyenkor Karéihoz egy mukkot sem. Máskor azonban, ha idejében érkezett a fiú, itt-ott a munkaidő alatt is rámosolygott, az ebédszünet alatt meg szinte tüntetően csak vele szórakozott. A fiú valahogy tudat alatt megérezte, honnan fúj a szél. Munka közben nem is történt semmi baj. Minden csoda csak három napig tart, hamarosan az új brigádtag jötte felett is napirendre tért a parti. Vladimír Kocourek, az építkezés CSISZ-elnöke is szeretett volna napirendre térni a fiú jötte felett. Alig három-négy nap múlva azonban kékborltékos hivatalos levelet kapott. Az első mondat, amin megakadt a szeme, ez volt: „Karel Vorisek-ügy." Kétoldalas terjedelmes levél volt. Karel volt lakhelyéről küldték figyelmeztetésként. Pontosan felsorolták benne, hogy Karel Vorišek itt és itt, ekkor és ekkor holtrészegre Itta magát, máskor szélsőségesen viselkedett, vagy közbotrányt csapott, vagy... és a levél szerint az üzem legnagyobb lógósa is ő volt. Ha — tudatta a levél — kovboj ruhájában eltűnt egy-egy hétvégén, utána sokszor tíz-tizenKét napig se látta őt viszont a munkahelye. Valami csavargóösztön van a fiúban, aki különben apátlananyátlan árva... A CSISZ-elnök irodájában csak hárman voltak: Kocourek, az Ifjúsági Szövetség funkcionáriusa, Karel Vorišek és Pečený — a vasasok brigádvezetője. — Mit csináljunk a levéllel? — kérdezte a CSISZ-elnök Josef Pecenýt, a brigádvezetöt. Látszólag csak hozzá szólt, de időnként Karelre is rápislantott. — A levéllel? Az a legegyszerűbb — válaszolta a brigádvezető. — Melyik fiókodat nyitod ki a legritkábban? A CSISZ-elnök csodálkozott, de aztán mégis rámutatott az íróasztal legalsó fiókjára. — Ezt. Ebben csak régi brosúrákat, meg a limlomot tartom. — Hát akkor ebbe a fiókba tedd. Legalulra. És feledkezz el róla. Pečený brigádvezető távozni készült. De ennyit azért még mondott: — Karéit meg csak bízd rám. A brigádra. Arról meg, hogy levelet kaptál, senkinek egy mukkot sem! Aztán karon fogta a fiút. — Gyere, Karel, vár bennünket a munka. Karel azonban nem mozdult. Végül aztán megszólalt: — Hát igazán nem dobtok ki e brigádból? Rendes fiúk vagytok. • N « A „kovboj-felszerelésből" hónapokon keresztül csak a gitár került elő. De az is csak néha-néha. Igaz, sokszor bizony az is nehezen engedelmeskedett a fiú ujjainak. Ilyenkor szomorúan nézegette kérges tenyerét, vastagodó ujjait. Egyszer aztán egy nyárvégi vasárnap reggelen teljes „kovboj-felszerelésben" jelent meg a reggelinél. Széles bőröv mellől hatalmas tőrkést húzott ki. Azzal falatozott, majd evés után a szalonnazsíros pengét gondosan megtörülgette a nadrágszárban. A fütykös végén induláskor megint ott lógott a kis batyu, jobb kezével meg hanyagul a gitárt pengette. — Mit bámultok, mint borjú az új kapura? — röffentett rá a bámész. kodókra. — Nem láttátok még a „Préri Farkasát"? Aztán a lábával hanyagul kilökte maga előtt az ebédlő lengőajtaját és pengetni, dúdolni kezdte: „O cangaceiro ..." Másnap reggel azonban csodákcsodája, pontosan hatkor ott állt a gép mellett. — Hello, lédi — köszöntötte Martát, mint azelőtt hónapokon keresztül minden reggel. Aztán — miközben a gépbe illesztett egy karvastagságú acélrudat — még megjegyezte: — Hiába, öreglány, én sem vagyok már a régi. Változik a világ. * # • A

tavasz azon a napon, hogy Kralupyban a Kaucsukgyár építkezésén jártam, most már félreismerhetetlenül jelentkezett. A CSISZ-elnök éppen tavaszi nagytakarítást végzett az íróasztalában. Sárguló újságok, mindenféle limlom került elő a fiók mélyéből. A papírkosár négyszer-ötször is megtelt velük. A legalsó fiókból, régi brosúrák alól sűrűn gépelt kétoldalas levélre bukkant Vladimír Kocourek. „Karel VoriSek-ügy." — olvasta a CSISZ-elnök. Aztán beszélni kezdett a körülötte állókhoz: — Látjátok? Volt egyszer egy fiú, aki kompleti „kovboj-felszerelésben", gitárt pengetve érkezett ide az építkezésre. Ez a fiú akkor gitárpengetésnek, meg hétvégi kirándulásnak vélte az egész életet. A Kaucsukgyár

v építésekor ez a fiú a Pečený-brigádba került, ahol embert faragtak belőle. — Hát ezzel a levéllel mit csináljak? — kérdezte Vladimír Kocourek kissé tanácstalanul. Aztán tekintete a papírkosárra tévedt. A következő pillanatban a levél, mintha a múlt tanúja lett volna, gombóccá gyúrva a szemét közé repült. TÖTH MIHÁLY A komárnói járásban teljes ütemben folynak a tavaszi munkálatok. Több mint 20 szövetkezetben már befejezték a tavaszi árpa vetését, egyedül azokban az EFSZ-ekben vetnek még, ahol a talajviszonyok hátráltatják a muakát. Alaposan hozzá kell látniuk a lipové^, lúkyi és a Zemianská Olča-i szövetkezeteknek, ugyanis a járásban náluk mutatkozik ezen a téren lemaradás. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a Járás szövetkezetesei hozzáláthattak a zöldségtermesztés feladatainak teljesítéséhez is. Legjobb eredményeket A pártszervezet javaslatára A Čierny Brod-Í EFSZ-ben már gaz^ dag hagyománya! vannak a szocia^ lista munkaversenynek. Különösen a ^ növénytermeszlésben hozott eddig ^ szép eredményeket. Most — a párt^ szervezet javaslatára — a HNB és a ^ szövetkezet vezetősége azzal teszi ^ még hatásosabbá a munkaversenyt, ^ hogy már most, a cukorrépa vetésév; nél bevezetik a premizálást. Az ido^ jében és jé minőségben elvégzett ve^ tésért a komplexbrigád tagjai egy^ szeri prémiumot kapnak s ugyancsak ^ prémiumot fizetnek ki az idejében és ^ jól elvégzett sarabolásért, egyelésért. o S Krajcsovics Ferdinánd, Galanta ezen a téren a radvaňi szövetkezetesei? órtek el. A mai napig hat hektár korai káposztát és négy és fél hektár karalábét tettek földbe. A szövetkezetben négy kertészeti csoport dolgozik. Tavaly Jó eredményeket hozott a csoportok között megszervezett szocialista munkaverseny. A kertészeti csoportok az idén is alkalmazzák ezt a módszert. A munkával nem maradnak le a virti kertészeti csoport tagjai sem, ugyanis a mai napig a tervezett 600 000 karalábépalántából már 400 000-et földbe tettek. A isunkából legjobban a női csoport vette ki részét. Komlési Lajos, Komárno ÉJJEL-NAPPAL A Štúrovói Állami Gazdaság komplexbrigádja kisebb csoportokba osztva 60 kerekes és 10 lánctalpas traktorral dolgozik. Eddig a legszebb eredményeket Sýkora Sándor, Balec Sándor, Száraz János és Matus Mihály traktorosok érték el. Egyébként a traktorosok elhatározták, hogy a több mint 600 hektár földön a tavaszi vetést négy nap alatt végzik el. Ha kell és lehet, éjjel-nappal és vasárnap is dolgozni fognak, hogy a késést mielőbb behozzák. Nagy József, Štúrovo a Lenin és a pártélet normái Már sok szó esett a személyi kultuszról és káros következményeiről, mely a pártélet lenini normáinak, vagyis demokratikus szabályainak megszegése miatt támadt. A személyi kultusz valamennyi következményének kiküszöbölése még mindig napirenden van, és ezért időszerű megvizsgálni, mi volt Lenin álláspontja a személyi kultusz kérdéseivel kapcsolatban. Elsősorban rá kell mutatni, hogy a személyi kultusz nagy károkat okozott az egész nemzetközi munkásmozgalomnak, különösen a Szovjetuniónak, és éles ellentétben áll a szocializmus lényegével és tanításával. A személyi kultusz csak azért keletkezhetett, mert nem tartották be a pártélet lenini normáit, vagyis a pártélet helyes szabályait. Ezeknek mellőzése, semmibevevése nem maradhatott következmények nélkül, mert a pártélet lenini normái szoros dialektikus egységet alkotnak a szocialista állam helyes, eredményes politikai és gazdasági tevékenységével. Éppen ezért a pártélet lenini szabályainak megszegése a gyakorlatban súlyos következményekkel járhat. A marxizmus—leninizmus abból az alapelvből Indul ki, hogy a munkásosztály objektív helyzeténél fogva a leghaladóbb történelmi osztály, és ezért az egész történelmi folyamat lehetővé teszi, hogy a kapitalizmus sírásója legyen. Ezt a lehetőséget csak úgy válthatja valóra, ha új típusú pártot választ magának. Ez a párt, a kommunista párt, a munkásosztály vezetője, vezérkara. Ebből következik, hogy a párt csak a t osztály, az egész része. Csakhogy a párt mint az egész része nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is különbözik az egésztől, az osztálytól, főképp öntudatosságával, fegyelmezettségével és szervezettségével. És éppen ez teszi alkalmassá arra, hogy az egész osztály vezetője legyen. A munkáspárt azonban csak abban az esetben válhat az egész munkásosztály vezetőjévé, ha állandó és szoros kapcsolatban van a pártonkívüli tömegekkel, a marxizmus—leninizmus szellemében emeli öntudatukat, szervezi, fegyelmezi és tanítja őket és ő maga is tanul tőlük. J A pártnak mindennapi tevékenységével kell elnyernie a dolgozó tömegek bizalmát, hogy ily módon önként ismerjék el vezérüknek a pártot. Ez persze nem történhetik parancsolgatás útján, hanem meggyőzéssel és példamutatással. Csak így alakulhat ki a párt és a széles dolgozó tömegek dialektikus egysége, amelyen a pártnak állandóan munkálkodnia kell. Ha ez az egység megszűnnék, úgy a tömegek vezetése a párt részéről a kényszerítő eszközökkel való vezetéssé fajulhatna. Ez pedig végső fokon akadályozná a dolgozó tömegek elvezetését a szocializmusba és a kommunizmusba. A párt tekintélye és vezető szerepe csupán a tömegek bizalmán alapulhat. Lenin ezt a gondolatot fejezte kl, mikor a következőket mondta:„A marxizmus, amikor a munkáspártot neveli, a proletariátus élcsapatát neveli, amely a hatalmat meg tudja ragadni és az egész népet el tudja vezetni a szocializmushoz, tudja az új rendet, Irányítani és szervezni, valamennyi dolgozó és kizsákmányolt tanítója, vezetője és vezére tud lenni." (Lenin Művei, 25. kötet, 433. old.) Ez a pártélet egyik fontos lenini normája. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk, hogy a párt és a dolgozók közötti viszonyban a személyi kultusz hatására negatív, hátrányos jelenségek mutatkoztak. Egyes pártfunkcionáriusok a tömegekhez való viszonyukban a bizalomnyerés és nevelés helyett a parancsolgatást alkalmazták. Megfeledkeztek arról, hogy a párt tekintélye a dolgozók bizalmon alapszik. Ugyanakkor azonban a párt e téren jelentős eredményeket is elért, ami például az országos, az egész dolgozó társadalom színe előtt lefolyt vitákban mutatkozott meg. Amint a párt és a munkásosztály között, ugyanúgy a vezetők és a vezetettek között is meg kell lennie a dialektikus egységnek. Itt is a tettek alapján kialakult bizalom játszik döntő szerepet. A vezetők és a vezető szervek ezt csak meggyőzéssel, neveléssel, példamutatással érhetik el, és negatívan, nemlegesen hatna a parancsolgatás, fenyegetődzés, fennhéjázás vagy pedig a jogokkal való visszaélés. A vezetettek kötelessége ugyanakkor, hogy fegyelmezetten kövessék a vezetés kellő utasításait, de joguk van kezdeményezni és bírálni. Ilyen viszonynak kell lenni a vezetők és vezetettek között a pártélet lenini normái szerint. A személyi kultusz e téren ls bizonyos visszásságokat okozott, ami akadályozta, hogy az ilyen hibákat elkövető vezetők és a tagok között a kellő viszony alakuljon ki. A személyi kultusz hatására a párttagság néha olyan helyzetbe került, hogy a vezetőkben tévedhetetlen és nélkülözhetetlen személyeket látott, akik hivatottak gondolkodni és határozni a tömegekért és a tömegek helyett, s a párttagok feladata csupán a határozatok teljesítése. A párt nemcsak a munkásosztály legöntudatosabb része, hanem a legszervezettebb része is. Ez a*,t jelenti, hogy a pártszervek és -szervezetek egysége. Fontos kérdés, hogy ezek milyen kapcsolatban legyenek egymással. A pártban vannak alsóbb és felsőbb szervek, és bennük az a helyes elv érvényesül, mely szerint az alsóbb vezető szervek alá vannak rendelve a felsőbb vezető szerveknek. Ebben a centralizmus elve érvényesül, Ez a pártszervezésnek egyik A stítniki Erdészti Üzem dolgozói: Ján Marák és Ondrej Paleőko gömbfát fürészelnek. Az itt kitermelt fát Rožňavára szállítják, ahol gyümölcsés zöidségszállításra szolgáló ládákat készítenek belőle. (Berenhaut felvétele) Ű| SZÖ 4 * 1963. április 13.