Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-19 / 108. szám, péntek

Whmm 111115111 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislavában a Kramer-dűlóben közel 25 millió korona beruházással új, korszerű kórház épül. Felvételünkön a kórház fő épülete, jobbra a gyermekpavilon, középen pedig a poliklinika látható. ' 1 / ' . (V. Pŕibyl — ČTK — felvétele) Bratislava, 1963. április 19. péntek • 30 fillér • XVI. évf., 108. szám Társadalmunk építésében a fiatalokra nagy feladatok várnak Megkezdődött a CSISZ IV. kongresszusa Eredményes munka (Tudósítónktól) Kelet-Szlovákia szövetkezeteinek, állami gazdaságainak határában a néhánynapos esö után újból. szorgo­san folyik a munka. Eddig több mint 28 ezer hektáron elvetették a tavaszi kalászosokat. A tavaszlak vetését leg­sikeresebben a michalovcei járásban végzik, ahol a tervezett terület több mint 66 százalékán már földbe ke­rült a mag. Hasonlóan eredményes munka folyik a trebišovi és a hu­mennéi járásban is. Gyorsobi) ütemet o cukorrépa vetésében is A kedvező időjárás az egész ország területén nagyot lendített a tavaszi me­zőgazdasági munkák ütemén. A mfilt héten legsikeresebben a nyugat-szlová­klai és a közép-csehországi kerület mezőgazdasági üzemei haladtak, ahol a bevetett területek aránya nemcsak meg­haladta, hanem túl is szárnyalta a 80 százalékot. A korata.vasziak vetésének elvégzésében az országos elsőséget s karvlnál járás szövetkezetei, állami gazdaságai vívták kl. A lounyi járás ugyanakkor 98 százalékos eredménnyel dicsekedhet a tavaszi gabonanemfiek ve­tésében. Jó haladnak a munkák a No­vé Zámky-i, galantai, melnfki és a Brnovidéki járás mezőgazdasági üze­meiben ls. Ezt a sikert országos csúcs­eredményként könyvelhetjük el, hiszen tavaly ilyenkor, noha előbb kezdtük a tavaszi munkákat, az idei teljesítmé­nyeket meg sem közelítettük. A kalászosok vetésének ütemét most az ipari növények vetésére is ki kell terjesztenünk. A cukorrépa vetésében * kelet-csehországi kerület vezet, utána a litoméricei járás következik, ahol az előirányzott területek több mint 30 szá­zalékán tették löldbe a cukorrépa­magot. Szavamra, jólesnek ezek a tavaszt közhelyek: nap­fény, rügyfakadás, Jöld­tllat, barkaág, húsvéti nagytakarítás stb., stb. Annál is inkább, mivel az idei tél annyit eredetis­kedttt, mint valami mo­dernista kamasz költö. Mindent megtett, hogy meghökkentse az embert. Most már azt se bánjuk, ha a „hőmérséklet napi középértéke" — amint a rádióból értesülünk — „a sokévi átlag, alatt marad. A kéményeken gólyák ke­lepelnek s ez súlyosabb érv, mint a meteorológiai különvélemény. A busincet szövetkeze­tesek a múlt hét végén elúnták a várakozást s kivonultak a földekre. Eb­ben persze nem lenne semmi különös, hiszen az ország néhány szövetke­zetében már hetekkel ez­előtt vetettek. Ahol le­hetett. Csakhogy BuSin­ce olyan . táján fekszik a világnak (az Ipoly men­tén), ahol — az iáén leg­alábbis — április elején még meglehetősen nedve­sek voltak a földek. No mármost: ha a bušincei szövetkezetesek arra vár­tak volna, hogy a talaj megfelelő legyen s a traktorokat is elbírja, ha szó szerint ragaszkodtak volňa ahhoz, hogy szán­tást-vetést a komplexbri­gád — amelyre a növény­termesztést bízták — kezdje el és fejezze be — amilyen tréfás kedvű az április — egy esetle­ges' kiadúsahb ésö. miatt, lehet, hogy májusig vár­hattak volna. Ök azon­ban ügy határoztak, hogy amíg gépekkel nem le­het, addig lovakkal vég­zik a talajmüvelést és a vetést. Persze, a határo­zatot tett követte. Oláh Antal, Bagoly Pá!, Ve­szelka Pál és Palik Já­nos — egy kicsit régi módon,. gyeplővel a kéz­ben — kezdték hasítani a barázdákat... Hiába, a jó gazda minden lehető­séget és alkalmat megra­gad, ha a termés — a mindennapi kenyér — • biztosításáról van szó. „Öt nap alatt véqzünk a tavaszi szántás-vetés­sel!" Ezt a jelszót egy másik Ipoly menti szö­vetkezet tagjai tűzték ma­guk elé. A vrbovkai EFSZ, amely az utóbbi években — szorgalom, munkafegyelem, jó mun­kaszervezés eredménye­képpen — egyre inkább az élvonalba kerül, a lu­čeneci járásban az elsők között kezdte meg a ta­vaszi munkát, amelyet az idén, az időjárás okozta késés miatt nem aszhat­tak két szakaszra — mint az elmúlt években tet­ték. A gabonanemüek vetésével egyidejűleg ve­tik a kukoricát, a cukor­répát s ültetik a burgo­nyát. Tizenhét hektáron korai burgonyát ültetnek, melyet már — akárcsak tavaly — június végén szeretnének piacra ad­ni . .. Tehát mirbl is van szó? Csak két példát em­iitettem. pedig sokáig so­rolhatnék hasonlókat. Hi­szen a lučeneci járásban már alig akad szövetke­zet, ahol ne szántanának, vetnének. A lényeg még­sem ezen van, hanem a munka ütemén. Mert a vrbovkaiak példáját — öt nap alatt végezni a ve­téssel — egész sor szö­vetkezet követi. Alapos, felelősségteljes, gyors munkára van szükség —, mert az idő sürget. S ezt tudják a bu'šincei, vrbov­kai, nenincei és pincinái szövetkezetesek iš. Ezért van, hogy az idei tavaszi munkák ütemének „kö­zépértéke" jóval megha­ladja a „sókévi átlagot". Hedves meteorológusok, ne ijesztgessenek ben­nünket! — n. I. — A párt- és kormányküldöttség a kongresszuson A prágai kongresszusi palotát, annyi történelmi esemény színhelyét ma a fiatalok vették birtokukba. Itt, ezekben a nagymúltú helyiségekben tartja a CSISZ IV. kongresszusát, hogy számot adjon az 1958-ban meg­tartott III. kongresszusa óta elért eredményekről, sike­rekről, melyekből az ifjúság oly bőségesen kivette ré­szét, és hogy elmondja, hogyan kívánja további mun^ kajával pártunkat aktívan támogatni. A kivilágított, szinte nappali fényben úszó kong­resszusi csarnokot színültig megtöltik a mintegy másfél millió fiatalt képviselő küldöttek. Kongresszusuk tiszte­letére ezt a jelszót választották a fiatalok: „A CSKP vezetésével tanuljunk és dolgozzunk szocialista hazánk további felvirágoztatásáért." Pontosan kilenc órakor ünnepélyesen elhelyezik az emelvényen a CSISZ Központi Bizottságának a zászlaját. Kezdetét veszi a kongresszusi tanácskozás. Percekig tartó tapsvihartól kísérve Novotný elvtárssal, a CSKP Központi Bizottságának első titkárával az élen az emel­vényre lépnek a vendégek. „Éljen a CSKP" halljuk többször is a szűnni nem akaró taps közepette. A de­mokratikus ifjúság indulóját és az államhininusz hang­jait a jelenlevők tiszteletteljesen állva hallgatják végig. Ezután Imrich Pietníca, a CSISZ Központi Bizottságá­nak a titkára lép a mikrofon elé. Szívélyesen üdvözli a vendégeket, a megjelenteket, elsősorban a CSKP Köz­ponti Bizottságának küldöttségét. A küldöttség tagjai: Antonín Novotný, Jití Hendryc h, Alexan­der Dubček, C e s t m í r Cisár, Jaroslav Kladiva, Ján Proeházkaés Miroslav Pas­ty f i k elvtársak. A kongresszuson részt vesznek mag e Nemzeti Front pártjainak elnökei, a kormány tagjai, a társadalmi szerveretek vezetői. Rajtuk kívül jelen vannak a köz- és kulturális életünk képviselői, a Szov­jetunió és n szocialista tábor államai ifjúsági szövet­ségeinek küldöttei, valamint a kapitalista országok ifjúságának képviselői is. Az ázsiai és afrikai államok küldöttségeivel együtt 31 országból érkeztek delegá­tusok a kongresszusra. (Folytatás a 2. oldalon) Antonín Novotný elvtárs beszéde Antonín Novotný elvtárs beszéde elején tolmácsolta a kongresszusnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elvtársi üdvözle­tét és sok sikert kívánt tanácskozá­sának. Kifejtette, hogy a kommunis­ta párt nagyra értékeli azokat a si­kereket, amelyeket ifjúságunk és a CSISZ elért, és szocialista társadal­munk építésében továbbra is számí­tunk a fiatalok kezdeményezésére. Az ifjúság IV. kongresszusa — folytatta beszédét Novotný elvtárs —­Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa után tanácskozik. A XII. kongresszus szocialista társadal­munk továbbfejlesztéséről tárgyalt, hogy megteremtsük a kommunizmus­ba való fokozatos átmenet feltételeit. Pártunk kongresszusa nyíltan és bí­rálóan ítélte meg szocialista társa­dalmunk eddigi fejlődését, rámutat­va a számos fogyatékosságra és hi­bára. Ogy vélem, hogy a XII. kong­resszus tanácskozásának nyílt és bí­ráló légköre éppen abban az idő­ben, amikor bizonyos fejlődési idő­szakot zártunk le, melynek folyamán hazánkban győzött a szocializmus és kitűztük a szocialista társadalom további fejlődésének útját — a le­nini alapelvek érvényesítésének újabb jelentős bizonyítéka. Amint az már Jenu i szokott, most is akadtak „jóbai'átok", akik bele­kötöttek nyílt és bíráló szavunkba, s nehézségeink állandó növekedését és ezzel úgymondva szocialista gaz­daságunk végét jósolgatták. Való igaz, hogy az utóbbi években sok nehézséggel és problémával küsz­ködtünk. Ezek előfordulásában sem­mi csodálatos nincs. Hiszen — elv­társak — gyakorlatilag egy évtized folyamán mélyreható változást haj­tottunk végre népgazdaságunkban, a gazdálkodás kapitalista módszeré­ről áttértünk a gazdálkodás szocia­lista formájára. Kiépítettük a szövet­kezeteket és állami gazdaságokat, s a mezőgazdasági termelés átépíté­sének időszakában nem csőkkent a termelés, színvonalát sikerült lénye­gében a háború előtti színvonalon tartani. Ugyanakkor a lakosság élet­színvonala — a mezőgazdasági dol­gozókat is beleszámítva — a háború előtti állapothoz képest jelentősen emelkedett. A szövetkezeti gazdál­kodás napjainkban nagyrészt mái' 600 hektárt kitevő gazdaságokban folyik, s a mezőgazdaságot jelentős mértékben gépesítettük. Egyszóval azt mondhatom, hogy új időszak kü­szöbén állunk, amikor az új, haladó módon megszervezett nagyüzemi gaz­daságokban az új technika és a me­zőgazdasági termelés új irányítása alapján érvényesíthetjük a szocialista gazdaság előnyeit Ehhez jól képzett emberekre, el­sősorban fiatalokra van szükségünk. Ugyanebben az időszakban átépí­tettük az ipari termelést is, melynek folyamán kimondottan szem előtt tartottuk -a nehézipar fejlesztését. Most abba az időszakba értünk, ami­kor szocialista társadalmunk és a többi szocialista ország fejlődésével összhangban iparunkat a Szovjet­unióval és a szocialista államokkal való együttműködés elmélyítésére és tökéletesítésére kell irányítanunk. Ezáltal hozzájárulunk ez egész szo­cialista tábor keretében és hazánk­ban is ahhoz, hogy a termelésben érvényre jusson a legújabb technika és a legújabb munkaszervezés, s így a legmagasabb munkatermelékenysé­get épjük el. Csakis ily módon biz­tosíthatjuk országunk további gazda­(Folytatás a 4. oldalon) iiiiiiiiiiiiiiiitiiiiitiMiiiiiiiiitiiiiitiiiii(iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiffiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiii:iMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ Világ proletárjai, egyesül jetele ! A kerület mezőgazdasági üzemel évelő takarmányokkal eddig csaknem 15 ezer hektárt vetettek be. A trebišovi, michalovcei, humennéi és košicei járásban már vetik a cu­korrépát. A trebišovi és a michalov­cei járásban eredményesen folyik a korai burgonya ültetése is. A kerületben több mint 42 ezer hektáron kell elvégezni a tavaszi szántást. Eddig 13 ezer 400 hektár földet szántottak fel. —ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom