Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-16 / 75. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! Bratislava, 19B3. március 16. szombat • 50 fillér • XVI. évfolyam, 75. szám W. Gosnulka és A. Novotný elvtársak találkozása (CTK) — Wladislaw Gomulka elv­társ, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Antonín Novotný elvtárs, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának első titkára már­cius 14-én és 15-én találkoztak a Magas-Tátrában. Az elvtársi légkörben lefolyt meg­beszélések folyamán a két felet ér­deklő kérdésekről, elsősorban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti kölcsönös gazdasági együttműködés további elmélyítésének kérdéseiről tárgyaltak. A pénz minden? Egyik barátommái arról beszélgettünk, mi ösztönzi, hajtja az embert arra, hogy munkahelyén normákat döntsön s kiváljék társai közül. Ba­rátom makacsul bizonygatta: amióta pénz a pénz, az ember ennek hódolt, s addig lesz rabja, amíg pénz lesz. Érveltem az emberek öntudatosságá­val, becsületességével, felelősségtudatával, a szocialista munkaerkölcs ki­alakulásával —, de barátom csak fanyarul mosolygott s megjegyezte: Becsületesség? KépmutatásI Hiúsági Az ember mindig hiú volt, törtető. S hogy ki akar válni? Persze, érzi a pénz szagát. Több munkát vállal és végez — többet keres. Ez az egész. A pénz beszél... Valóban ilyen egyszerű volna az egész? Vannak emberek, akik egy lépést sem tesznek, ha nem látják bizto­sítva anyagi hasznukat. Egy szalmaszálat sem hajlandók keresztbe tenni, hogy meg ne kérdeznék, mit kapok érte? Ezeket az embereket a köztudat azzal vádolja, hogy kapzsik, harácsolók, önzők. Ha dolgoznak, nem vesz­nek tudomást környezetükről, lelki szemeik előtt százasok ľébegnek, s ezen kívül semmi sem látnák. Közömbösek, nem érdekli őket, mit adnak a tár­sadalomnak — nyújtanak-e valamit, vagy sem. Pedig a javakból a tár­sadalom nekik is juttat. Nemrégen hallottam egy esetet. Akivel megtör­tént, havonta több mint négyezer koronát keres. Beosztásán kívül bizonyos munkát vállalt, de mivel a kialkudott összeget — jogosan — száz korona híjával kapta kézhez, ezért a száz koronáért pert indított! Olyan ember az talán, akiről azt mondhatjuk: mindezt azért tette, mert gerinces, hogy öt nem a száz korona vezérelte, hanem az igazság kiderítése, annak védelme? Nem! A ilyen embernek válóban a pénz a mindene. Az üzemeket járva egy másik embertípussal találkoztam. Ezek a mű­szak befejezése előtt tíz-tizenöt perccel már a gyárkapuban ácsorognak, itt várják a műszak végét jelző szirénát. Hogyan függ ez össze a kapzsi­sággal, a harácsolással? Megkérdeztem egy ilyen „kapuállótól", miért nem tartja be a munkaidőt? „Mi köze hozzá?" — válaszolta. „En a mun­kámat rendesen elvégeztem!" Tegyük jel, hogy munkáját valóban elvé­gezte. De nyomban kérdezzük meg, milyen a munka erkölcse? Nem úgy gondolkodik-e, hogy a „normámat teljesítettem, ezért megkapom a fizeté­sem, a többi nem érdekel". Kérdezzük meg vajon, nem kizárólag csak a pénz hozza-e mozgásba az izmokat, vajon nemcsak a pénz vezérel-e arra, hogy teljesítsem normámat? A lelkiismeret őszinte válasza után nem egy „kapuállónak" szégyenkeznie kellene, mert arra a felismerésre jutna, hogy tulajdonképpen számára minden mellékes, egyedül a pénz és a maga kényelme a döntő. Szép számmal találkoztam oľyan emberekkel is, akik még <^sak azt sem mondhatják, hogy munkájukat rendesen elvégezték. Ismerek olyanokat, akik kerülik a munkát. Láttam munkaidő alatt kártyázó embereket. Lát­tam olyan iskolát, mely évekig épült, mert aktk építették — ketten-hárman — többnyire a kocsmában sörözgettek. j A sörre valót „fusl" munkával ke­resték meg.) Akarva, nem akarva ismét fel kell tennem a kérdést: Ml jogosítja fel az olyan embereket arra, hogy felvegyék fizetésüket azért a munkáért, amit nem végeztek el?! Semmi, hiszen ez lopás, a társada­lom meglopása! Az ilyen embereknek is a pénz a mindenük, azzal a kü­lönbséggel, hogy érte izmaikat sem feszítik meg. Ám a pénzt annál job­ban kedvelik, s céljuk: könnyűszerrel jutni hozzá! Tehát barátomnak lenne igaza? Az eddig elmondottak őt igazolják. De csak részben. Ha az ember nyitott szemmel jár, látnia kell azt is, hogy már vannak emberek, akik kiszabadultak a pénz rabságából. Ezek között első helyen a szocialista munkabrigádok tagjait kell említenünk. Törek­vésükben már nemcsak a pénz, hanem a társadalom iránti kötelezettség, a munka játssza a döntő szerepet. Annák jelismerése, hogy a munka az élet szerves tartozéka, hogy a munka az öröm és boldogság forrása, hogy munka nélkül üres az élet... Az ilyen ember nem képmutatásból, hanem meggyőződésből vallja: Dolgozz ma jobban, mint tegnap, holnap jobban mint ma. Ez az elv vezérit, s lemondások árán ls vállalja az úttörő szerepét. Ismerek olyan embereket, akiktől távol áll az önzés, de annál közelebb a közérdek; akik kellemes munkahelyüket nehezebbre cserélik, aktk Gaganovát követve a jó brigádból rosszba mennek dolgozni, őket' talán a hiúság, vagy a pénz vezérli? Nem hinném f Nem! A legtöbb eset­ben mindez lemondással, elsősorban anyagi előnyök és javak elvesztésével jár. Nemrég beszéltem Veteška elvtárssál, Gaganová követőjével, aki megkapta a szocialista munka úttörője címet. Ez a fiatalember kevesebbet keres, mint brigádjának tagjai. Mi ösztönzi hát ezeket az embereket, hogy kiemelkedjenek és munkahelyükön példát mutassanak? A szocialis­ta munkaerkölcs, a munkásbecsület, kettős felelősségérzet: önmagukkal és a társadalommal szemben. Átérzik, hogy ha a társadalomtól valamit vár­nak, elsősorban adniuk kell. Szívvel-lélekkel táplált munkát, mely a Ja­vak egyedüli forrása. Valaki azt mondhatná: mindez rendjén volna, de pénz nélkül azért mégsem képzelhető el az élet, ingyen nincs muzsika, és így tovább. Nem is erről van szó. A döntő az, hogy kinek milyen viszonya van a pénz­hez, hogy gyarapodik azoknak a családja, akik nem a pénzszerzést tart­ják elsőrendű céljuknak, hanem a munkát, melyből nem a pénz miatt vállalnak többet, nem a pénz miatt végzik jobban, hanem meggyőződésből. Ezek az emberek nem a gyárkapuban várják, a műszak végét, s a kár­tyát sem hordják a zsebükben. A munkának hódolnak s a legjavát nyújt­ják. Ha az érte kapott pénzt n\égsem vetik meg, az azért van, mert a lét­fenntartáshoz anyagi javákra van szükségük s ezeket csak pénzért sze­rezhetik meg. Az anyagi érdekeltség a szocialista gazdálkodás alapelve. A dolgozók jóléte az általuk végzett munka mennyiségétől, minőségétől és a társadalmi termelés eredményeitől függ. Népgazdaságunk valamennyi ágét a személyes érdekeltségre építjük teljes összhangban a társadalom érdekeivel. Ez a tényező — az új embertípus kialakításának egyik leg­fontosabb tényezője — ösztönzi a dolgozók százezreit, azokat, akik tuda­tosítják, hogy saját társadálmuknak dolgoznak. Az pedig természetes, hr,gy munkájukat megfelelően Jutalmazzák. Ügy vélem, ez a teljesebb igazság. A képmutatás, a hiúság, a pénzhajsza is hasonló régimódi jogalom hovatovább kimegy a „divatból", mint ahogy mindennek vesznie kell, ami a haladás kerékkötője. A kerekeket a szocia­lista öntudat oldja fel. Azok az emberek, akik már azt mondják: a pénz nem minden... KEREKES ISTVÁN B — Feltétlenül, hiszen a hosszan tartó kemény tél sok kárt tett az őszi vetésekben. A vastag jégkéreg alatt a' gabona szénhidráttartalékai kimerültek, fejlődésében visszama­radt. A legyengült vetést — főleg a (Folytatás a 2. oldalon! A Prerovi Gépgyár dolgozói nagy gondot fordítanak kiviteli feladataik teljesítésére. A kötelezettségvállalások és a termelési feladatok mindennapos ellenőrzése lehetővé tette, hogy a kedvezőtlen időjárás idején is eleget tettek kötelezettségeiknek. A szovjet kohászat számára az idén 50 millió korona értékben szállítanak gépeket. Felvételünkön: Ján HluSí, a Szov­jetunió számára készülő örlőberendezést ellenőrzi. (CTK — Nesvadba — felv.) Sürgős tennivalók a határban Tavaszi gondok © Csökkenthetjük a fagyok okozta károkat © Minden erőt az őszi vetések feljavítására Hivatalosan még nem érkezett meg a' tavasz, ám a gyors hóolvadás is­ipét a mezőre tejeli a dolgozó pa­rasztok figyelmét. A Vág mellett, Bodrogközben, a Rima folyó mentén és másutt hatalmas tavak keletkez­nek. A mélyebb területeket eláraszt­ja a víz és lassan, alattomosan meg­fojtja a termést A nyári hónapok éltető eleme most pusztít. A vetések kínlódnak, sárgulnak, s ha nem se­gítünk elpusztulnak. — Vajon nem okozott-e már eddig is kárt, nem jelent-e további veszélyt a nagy mennyiségű hóié és víz — tettük fel a kérdést Vendelín Péter mérnöknek, a Mező-, Erdő­és Vízgazdesági Megbízotti Hivatal növénytermesztési szakbizottsága ve­zetőjének. — A mostani időjárás komoly ve­szélyt jelenthet az őszi vetésekre. Az említett helyeken és mindenütt, ahol erre szükség van, szabad utat kell biztosítani a víz gyors elfolyá­sának, mert különben elpusztul a nö­vényzet. Ez a legtöbb helyen rend­szerint mindössze néhány kapavágás­ba kerül, annyiba, amennyivel a ve­szélyeztetett parcellákat összekötik a csatornával, árokkal. Azonban ezen a kapavágáson múlhat egy-egy gabo­na tábla termése. — E rendkívüli feladaton kívül akad-e még időszerű beavatkozás a szántóföldön? QQBUCf • FÖLDALATTI „KAZÁNHÁZ" KAMCSATKAN Kamcsatka félszigetén a Bannaja folyó völgyében földtani kutatók 500 hőforrást fedeztek fel, melyek hőmérséklete a 100 C fokot is el­éri. E természetes „kazánház" energiáját nagy villamosmű turbi­nájának meghajtására akarják fel­használni. A vizsgálat meg akarja állapítani a földalatti gőz kapaci­tását. • AZ AGY VÉRKERINGÉSÉNEK ELSZIGETELÉSE Alekszander Visnyevszkij, Ismert szovjet sebésztanár munkatársai­val kidolgozta az agy vérkeringése elszigetelésének módszerét. Egy új szerkezet segítségével már két szívoperációt végzett. A páciens agya az első esetben 14, a másik­ban pedig 19 percig el volt szige­telve a természetes vérkeringéstől, és a szerkezet táplálta, oxigénes vérrel. • A NAP AD VIZET A SZÁRAZ TERÜLETEKNEK Szovjet tudósok berendezést szerkesztettek, melynek segítségé­vel a Nap energiája hozza majd a felszínre a vizet nagy mélysé­gekből. jó hasznát veszik majd a déli száraz vidékeken, ahol mind­eddig artézi kutakból nyerték a vizet. A villanyenergiává változta­tott napenergia szivattyút hoz mozgásba, mely a vizet a felszínre emeli. • ROHAMOSAN ÉPÜLNEK AZ UKRAJNAI VAROSOK Az ukrajnai városokban az épí­tőmunkások naponta több mint 1000 lakást fejeznek be. Csupán Kijevben 1959 óta 90 ezer lakást. adtak át rendeltetésének. Charkov ipari központ lakosai a hétéves terv folyamán, vagyis 1965-ig any­nyi új házat kapnak, mint ameny­nyi eddig a város 250 éves fenn­állása óta épült fel összesen. Kri­voj Rogban új lakótelep létesült, ahol 50 ezer bánya- és kohómun­kás lelt otthonra. Árvizek, uj hó és újabb fagyok Európaszerte Több európai országban lankadat­lanul folyik az árvizek elleni küzde­lem, de sok helyütt ismét havazott és őszakról fagyokat i« jelentenek. Magyarországon a legatóbbi 24 óra alatt tSbb mint negyedmillió hektár­ra nüvekadett a megduzzadt folyók és a belvizek által elárasztott teri­let. A víz — különösen az ország kö­zepén és keleti részében — Ismét több ezer házat árasztott el. Tizenöt vasútvonalon és 150 közúton leállt a forgalom. A Duna és a Tisza alsó fo­lyása mentén nem áll fenn árvízve­szély. A Csehszlovákiában és Auszt­riában bekövetkezett gyors olvadás a Duna színtjének rohamos emelkedé­sét idézte elő. Nyugat-Németországban csütörtök­re virradó éjszaka ismét havazott és erősen lehűlt a levegő. A jeges út­testeken több közlekedési baleset fordult elő. Az idei tél előzetes becs­lések szerint több milliárd márka kárt okozott a Német Szövetségi Köztársaságban. Norvégiából ismét kemény fagyo­kat jelentenek. A hőmérséklet ez or­szág egész területén a fagypont alá süllyedt. A legnagyobb hidegről Nor­végia keleti részéből — Drevsjoeból érkezett hír, ahol 34 fokkal, a fagy­pont alá süllyedt a hőmérő higany­szála. Norvégia fővárosában mínusz 20 fokot mértek. A meteorológusok véleménye szerint egyelőre tartós lesz ez az újabb fagyhullám. Ä népi ellenőrző bizottságok sokat segíthetnek A népi ellenőrző bizottságok választásának első sza­kaszában a szlovákiai kerületekben 113 üzemben kerül sor az ellenőrző bizottságok választására. Egyes üzemek­ben a választások már lezajlottak, a többiekben most folynak az előkészületek. A Nové Zámky-i Elektrosvit­ben ma rendezik az utolsó választási gyűlést s a tizen­három tagú népi ellenőrző bizottság tagjai a munkahe­lyek képviselőinek jelenlétében kedden teszik le az es­küt. Miről beszéltek a választási gyűlés eken? Az üzemben — műhelybizottságok szerint — öt vá­lasztási gyűlésen tárgyaltak a Nemzeti Front jelöltjeiről. Az üzemi-, párt- és szakszervezeti bizottság a választá­sokat megelőző időszakban az üzemi hangszórón keresz­tül és plakátokon ismertették a jelölteket. A gyűléseken több felszólalás is elhangzott. A dolgozók szóvá tették az ellátásban felmerülő fogyatékosságokat, azonban ke­veset foglalkoztak az üzemen belüli problémákkal. Hangzottak el ugyan megjegyzések, melyekben a dol­gozók rámutattak a hóvégi rohammunka eikerülhetősé gére s ezzel kapcsolatban bírálták a szervező és irá­nyító munkát — azonban nem foglalkoztak olyan kérdé­sekkel, mint a műszakarány megjavítása, a munkaidő jobb kihasználása, a túlórák csökkentése stb. Jók az ere dmé nyek ... Ezeket a kérdéseket nem azért említjük, mert lebe­csüljük az Elektrosvit dolgozóinak sikeres munkáját. Hisz a múlt hónapban is kitettek magukért: így például a nyerstermelési tervet 104 százalékra, az árutermelési tervet pedig 101,7 százalékra teljesítették! (Teljesítették feladatuka' a vállalathoz tartozó többi üzemek ls.) Ez viszont nem jelenti azt, hogy az üzemben nincsenek proktétölfe ...de jobbak is lehetnének! Igen, az eredmények jobbak is Tehetnének, ha... Itt elsősorban a munkaidő jobb kihasználására gondolunk. A kimutatások szerint ugyanis naponta 10 perccel keve­sebbet dolgoznak, ami az üzemnek jelentős veszteséget jelent Kedvezőtlen jelenség a hóvégi hajrá is, s ennek leküzdése érdekében idejében biztosítani kell az anya­got. S napirendre kell tűzni az olyan kérdést is, mint a pótanyagok alkalmazása. Az üzemnek nagy lehetőségei vannak a műanyag alkalmazása terén, ezzel jelentős mennyiségű fémet takaríthatnának meg. Vagy vegyük a munkakiesés kérdését: ez öt százalék körül mozog, ami szintén nem valami kedvező jelenség. Ennek okát túlnyomórészt a balesetek képezik. Itt tehát előtérbe kerül a balesetelhárítás kérdése. Az említett problémák megoldásában a népi ellenőrző bizottság sokat segíthet. , Ellenőrzés és nevelés A népi ellenőrző bizottság azonban sokat tehet a ne­velés terén Is. Feladata ugyanis nemcsak az ellenőrzés, hanem a hibák megelőzése is s ezzel szorosan össze­függ a nevelőmunka Az üzemben nagyobb támogatás­ban kell részesíteni a szocialista munkabrigádokat, s törekedni kell a szocialista munkaerkölcs elmélyíté­sére. Az üzemben 104 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért. A kiváló dolgozók felhívását azon­ban csak 31 kollektíva fogadta el, s rajtuk kívül kilenc műszaki dolgozó. Tennivaló tehát akad bőven ezen a szakaszon, ls. Végül pedig annyit, hogy a népi ellenőrző bizottság akkor fejthet ki hasznos tevékenységet, ha szorosan együttműködik a pártszervezettel, ha tevékenységét a párt vezetésével fejleszti ki. S mint az elmondottakból kitűnik, erre szükség lesz, mert bár az üzem dicséretre méltó gazdasági eredményeket ért el, vannak problé­mák, melyeknek megoldása még kimagaslóbb eredmé­\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom